Pozsonyi sajtószemle

Sajtószemle
Pozsony, 2008. november 24.

November 23-án a szlovákiai TV LUX televíziós csatorna kétórás vitaműsort rendezett az magyar-szlovák viszonyban mutatkozó aktuális politikai feszültségekről. Az adásban részt vett Ján Čarnogurský, korábbi miniszterelnök, a Keresztény Demokrata Mozgalom egykori elnöke, aki ma is emblematikus figurája a politikai életnek, Milan Zemko történészprofesszor, Hunčik Péter, szlovákiai magyar közíró, valamint a vitát vezető Jozef Haľko.

Ján Čarnogurský igen élesen fogalmazva, a problémákért egyedül a magyar felet tette felelőssé. Kijelentette: „A kialakult helyzet egyetlen oka, hogy a magyarok – beleértve a politikai elitet is – még ma sem hajlandók elismerni és elfogadni Trianont, és állandó jellegű területi követeléseik vannak Szlovákiával szemben.”

Erre válaszolva, Hunčik Péter kijelentette: „Az ilyen sommás megállapítások a legjobb bizonyítékai annak, hogy szlovák oldalról is van felelőse a vitának, egyesek itt, Szlovákiában is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne értelmes párbeszéd folyjon, hanem ellenséges minősítések hangozzanak el.

Mindenekelőtt a politikusoknak különbséget kell tenniük a verbális és a valódi területi konfliktusok között, és minden normális ember számára világos, hogy ez utóbbiról beszélni vagy fantáziálni – ahogy ezt a szlovák politikai elit egy része teszi – két uniós tagállam között ma abszurditás. Még abszurdabbá tesz egy ilyen állítást, hogy bizonyított tény, a szlovákiai magyarság 95 százaléka elutasít mindennemű határrendezési elgondolást. És oktalan azt feltételezni, hogy a mérvadó magyar politikai elit támogatna egy ilyen elgondolást. Elég – jegyezte meg Hunčik – Eörsi Mátyást, a magyar parlament integrációs bizottságának elnökét idézni, aki nemrég, miután szlovák kollégájával találkozott Pozsonyban, sajtótájékoztatón kijelentette: őrült vagy gazember az, aki efféle terveket szövöget vagy csak – provokatív céllal – szóba hoz.”

Zemko professzor erre azt válaszolta: „Itt ne Eörsi képviselő úrral tessék példálózni, mert róla minden szlovák értelmiségi tudja, hogy egy európai formátumú politikus, világos beszédű, szavatartó ember, aki mindig karakán módon fejezi ki magát. Hogy világos legyen a nézőknek is: Eörsi a magyar liberális párt egyik vezetője, és ha velük kellene tárgyalnunk a szlovák-magyar kérdésről, már rég megegyeztünk volna. De mi van a többiekkel, akik nem beszélnek világosan, szavatartóságuk pedig eléggé kétséges?”

Čarnogurský is hasonlóképp fogalmazott: „Én sem Eörsi képviselőre gondoltam, mert ha az egész magyar parlament úgy gondolkodna és beszélne, ahogy ő, akkor nem lenne köztünk konfliktus. De azt is tudjuk, kedves nézőink, hogy Eörsi Mátyás egy liberális párt tagja, vagyis azok közé a ritka emberek közé tartozik, akiknek világos és európai színezetű elképzelései vannak Kelet-közép Európa problémáiról, és az ilyen emberekkel én is szívesen leülnék tárgyalni. Sajnos azonban a magyar parlamentben egyre kisebb súlya van az olyan embereknek, mint neki.”

(Saját megjegyzésem: Éppen ez volt a célom: a szlovák politikai középpel szövetséget keresni. Nem lesz könnyű, mert rengeteg félelem és agresszió van bennük, ám mától a rendes "cenzori" rendet visszállítom, mert néhány hozzászólástól kifordul az ember gyomra.)

2008. november 24.

Anonymus (a27@freemail.hu): Azért van abban valami hihetetlenül röhejes, hogy a szlovákok akkor rettegnek legjobban a határok visszaállításától, amikor Magyarországon ilyen politika uralkodik. Mert még ha a MIÉP vagy a Jobbik lenne kormányon. Milyen cirkusz lesz itt, ha csak a Fidesz kerül hatalomra, aki sokkal keményebb hangot fog megütni velük, mint Feri és Kinga. Mindamellett, hogy flusztráltak a lelkiismeretük miatt, Koszovó miatt félnek ennyire. Ezért van az, hogy Szlovákia az egyetlen EU-s állam aki nem fogadja el Koszovó függetlenségét, és semmiféle diplomáciai kapcsolatot nem hajlandó felvenni velük. Nézegetem a Youtube-on a szlovák hozzászólásokat a Koszovóval kapcsolatos szerb videok kapcsán. "Koszovó Szerbia!" - zengik. Kíváncsi leszek a szlovák álláspontra, amikor majd a boszniai szerbek egyesülni akarnak Szerbiával. Mert már csiripelik a madarak, hogy effélére készülnek. Na, akkor miről fog zengeni vajon a szlovák külpolitika??? Képviselő úr, én azért ennyi nem lennék büszke, ha az ellenfelem ennyire magasztal. Főleg, ha ilyen az ellenfél. Mert ott vmi nem stimmel... 2008/11/25

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Eörsi úr! Ön szövetséges kereséséről beszél. De mint "európai formátumú politikusnak" illene tudnia, hogy szövetséget közös érdekek mentén szokás kötni. A szlovákok érdeke ebben az ügyben a magyar szurkolók elítélése, illetve kitiltása a felvidékről, a tót rendőrök és vezetőik kimosdatása az indokolatlan fellépés vádja alól. Távlati célként pedig a felvidéki magyarok beolvasztása. De ezek mindegyike ellentétes a magyar érdekekkel! Tehát ez a magyarok részéről megalázkodás, ami nem a szövetséges, hanem a gyarmatosított szolga jellemzője. Szövetséges ön csak akkor lehet, ha önnek is a magyarság megsemmisítése a célja. Ebben az esetben viszont elárulta magát... A szlovákok figyelmébe viszont azt ajánlanám:csak azzal érdemes szövetséget keresni aki tényező és az is marad. Ön (szerencsére) nem ilyen. 2008/11/25

Leó: Eörsi úr írásából a bevezető mondatok kb. tájékoztató jellegűek voltak - amit mindenki úgy kezel, ahogyan akar. Tetszeni az utólsó bekezdés tetszett, az Eörsi Mátyás méltatásával foglalkozó részt - izlésem szerint - helyesebb lett volna kihagyni. Gondolom, Anonymus álnaív, amikor spekulációkba vonatkozik a jövőre (ezen belül pedig a szlovák politika és propaganda várható reakcióira) vonatkozó gondolatait közli: nyilvánvaló, hogy Szlovákia érdekei szerint fog eljárni a jövőben is, miként érthető, miért nem lelkesedik a népek önrendelkezési jogáért - hogy nagy szavakat használjak. Ezen elv addig volt lényeges, amíg Szlovákia külön nem vált Csehországtól. Dehát minek raboljam a teret nyilvánvalóságok emlegetésével! De az igazi probléma - nem itt van! Nem az a kérdés, örülünk-e annak, hogy magyar tömegek élnek Szlovákiában? A kérdés az, hogy a mai európai viszonyok között hogyan tudjuk e tömegek és Magyarország számára a legjobb megoldást megkeresni, kialakítani! És e kérdésre aligha legjobb válasz a "jól megmondtuk nekik!" Úgy látom, Bálint Balázs kiforrott érvelési technikával rendelkezik - ezt bizonyítja itteni, valamint előző topicon írott soraival is. Hol egy jelentésmódosító szót írunk be, hol éppen kihagyunk egy szót, hol az "aki hazudik, az lop is" elve mentén érvelünk - ismétlem, kiforrt technika. Ezen a topicon - ezzel a topic-kal foglalkozva: "De ezek mindegyike ellentétes a magyar érdekekkel". Igaz - ámde milyen alapon jön ide a "tehát..."? A "tehát" után következő rész - nem "tehát", hanem egy gyakorlott érvelési technika: állíts valamit, ami igaz is, tetszetős is, és ezen, mint bázison állva már igazságként hirdetheted nézeteidet. Azt viszont elismerem: ügyes. Nyilván vannak fórumok, gyülekezetek, ahol nem veszik észre, itt nem logikai lánc folytatódik. 2008/11/25

Marosi Pál: Keves megélhetési rettegő! Ön hamis állításokat terjeszt. "A kialakult helyzet egyetlen oka, hogy a magyarok - beleértve a politikai elitet is - még ma sem hajlandók elismerni és elfogadni Trianont, és állandó jellegű területi követeléseik vannak Szlovákiával szemben." Mely parlamenti pártnak vannak területi követelései Szlovákíával szemben? Mely politikai elitnek van területi követelése? A Malina-ügyben Ön is hozzájárult a politikai hisztériakeltéshez. Hazudsz reggel, éjjel és este. Ideje lenne alijázni!!! 2008/11/25

Leó: Azt hiszem, kedves Marosi Pál, nem olvasta eléggé figyelmesen Eörsi úr írását! Az Ön által idézett mondatot Szlovákia régebbi min. elnöke mondta (nevét nem tudom leírni, mert nem tudom, hogyan lehet azt a majom cseh írásjelet előcsalogatni), és nem Eörsi úr! Ebben az esetben pedig az Ön első mondatai reá (a szlovák politikusra) vonatkoznak, akinek itt írni eléggé értelmetlen. Én megértem, hogy Eörsi Mátyás mindenben hibás - de azért maradjunk annyiban a realitás talaján: azért talán nem ő a felelős, ha valaki Ohioban ittasan gázolt! 2008/11/26

Leó: Ha a hitviták után visszatérnénk a realitások talajára ... Olvasom az Origot: Az EBRD értékelése szerint Magyarország az első térségünkben a pici átalakulások terén. Ez magyarul azt jelenti: nálunk alakultak ki leginkább a modern, mai szintet jelentő piacok. (Több részletnél a fejlett piacot jelentő pontszámot kaptuk az értékelésben.) Tudom, mindez kapitalista mesterkedés, sem jelentése, sem értéke nincs, de akkor is ... De tovább olvasom a hírportált: Merkel (ö a német kancellár) elvetette az adócsökkentésre vonatkozó követeléseket, mert elsődlegesnek az állam pénzügyi helyzetének megszilárdítását tartja. Itt vagy Merkel nem ért a gazdasághoz, vagy a Fidesz-SzDSZ garnitúra. -:)) 2008/11/26

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Becsülöm Leót, vagy egyetért, vagy nem, de mindig kifejtően teszi, okosan és kitartóan érvel kritikus vagy támogató álláspontja mellett. Készséggel elfogadom, hogy az ízlésbeli dolgok is fontosak, és bár nem szeretnék mindenki ízlésének megfelelni, Leóénak igen. Valószínűleg nem derült ki elég világosan a feltett anyagból, hogy az nem az én szövegem, hanem az egy szlovák TV műsorának egy összefoglalója, amellyel én csupán egy sajtószemlében találkoztam, és úgy, ahogy volt, feltettem a honlapra. Tehát ez nem az én írásom, nem én méltattam magam, hanem engem méltattak, és arra nem láttam indokot, hogy ki kellett volna hagynom. Ha én írtam volna, osztanám Leó ízlésbeli megjegyzését, de nem én írtam. De a lényeg nem ez, hanem igazi politikai. Bírálóim azt vetik a szememre, hogy az "ellenfeleim magasztalnak", "főleg, ha ilyen az ellenfél, mert ott valami nem stimmel". A 10 pontos topikra Bálint Balázs azt fejtegeti - joggal -, hogy mi a célravezető politika, majd sommásan hozzáteszi, hogy a "szolgalelkű politika" biztosan nem az.. Végül Debrecenbe utazott, és elmulasztotta kifejteni, hogy hogyan is lehetne megvédeni a határon túli magyarokat. Arra szorítkozik, hogy "Erős, magyar érdekű érdekképviselet kell." Arról vitapartnereim elfeledkeznek, hogy Szlovákiában a törvényeket, a magyarokat érintő döntéseket - akár tetszik, akár nem - a szlovák parlamentben és a szlovák kormányban hozzák meg. Ha a magyar belpolitikába - kivált az ún. nemzeti ügyekbe - külföldről akarnak beleszólni, akkor hallani a hörgést, hogy ne szóljanak bele belügyeinkbe. Többnyire ugyanazok hörögnek, akik nyomás alatt akarják tartani Szlovákiát - milyen érdekes ez a kettős mérce. Én amúgy annak vagyok a híve, hogy a kisebbségi ügyek, a demokrácia kérdései nem belügyek, a helsinki folyamat óta különösen nem, tehát a nemzetközi közösség beleszólhat a szlovák ügyekbe. Ám nem csak a szlovák ügyekbe, a magyar ügyekbe is! Mind a kettőbe! Elemezni érdemes, hogy mi hatékony és mi nem. Meggyőződésem szerint a mai Szlovákiára nemigen lehet nyomást gyakorolni külföldről, két okból sem. Az egyik az, hogy az európai szocialisták - szerintem rettenetes hiba volt, az MSZP tiltakozása ellenére, az osztrák Swoboda nyomására - felvette tagjai közé Fico pártját. Ettől kezdve Fico azt mondhatja, hogy semmi baj nincs az ő kisebbségi politikájával és kormányzásának demokratikus voltával általában, hiszen a szocialisták a felvétellel lényegében elfogadták, mint rendes európai pártot. Legalábbis ezt tudja válaszolni kritikusainak, és ne is legyen félreértés, az európai szocialisták meg is fogják védeni őket, ha másért nem is, hát presztízs okokból, hogy ne kelljen beismerni korábbi döntésük elhibázott voltát. A másik ok alapvetően belpolitikai: Ficonak szüksége van a 2010-es választásokon Meciar és Slota szavazóira, hogy ne kelljen velük még egyszer koalícióra lépni, tehát feléjük fog kacsingatni, és esze ágában sem lesz elidegeníteni őket saját magától. A helyzet egy picit hasonlatos attól, amikor Orbán Viktor nem volt hajlandó elhatárolódni Csurka emlékezetes ítéletéről szeptember 11 vonatkozásában, mert szüksége volt a MIÉP szavazóira (sikerrel is járt), és ennek érdekében minden amerikai nyomásnak ellenállt. Nem akarnék most ítélkezni efelett, csak ha vannak Magyarországon olyanok, akik Orbán Viktor ebbéli eljárását helyeselték, akkor legalább ők mutassanak megértést Ficoval szemben azért, hogy ő éppen így fog eljárni. Mindebből az következik, hogy a külső nyomást a jelen helyzetben nem tartom eredményre vezetőnek. Más szövetségest kell keresni. Már volt szó arról, hogy Szlovákia vonatkozásában a döntések a szlovák parlamentben születnek, tehát ott kell keresni a szövetségeseket is. A legegyszerűbb Čarnogurskýra ráfogni, hogy ellenfél. Čarnogurský kereszténydemokrata, volt miniszterelnök, akinek a kormányzása idején a szlovákság és a magyarság között megindult a közeledés. Nem magyargyűlölő ő, hanem a félelmei ténylegesek. Nem valós tényeken alapulnak, ez meggyőződésem, ám a félelmek gyakran nélkülözik a racionalitást, ám meghatározzák az emberek gondolkodását és cselekedeteit. Ha minden magyar párt hozzám hasonlóan nyilatkozna a revizionizmusról, ha minden politikus felkérné honfitársainkat, hogy ne Nagy-Magyarország felségjelű autókkal járjanak Szlovákiába, Romániába, akkor, ha nem is azonnal, de megnyugtató lenne a szlovák politikai közép számára, és segítene itthon is leszámolni azokkal a még létező illúziókkal, amelyek ezen a honlapon is erőteljesen megjelentek. Sok kritikusom számára itt egy szlovák-magyar általános szembenállásról van szó, én pedig ezt vitatom. Szerintem a harc a szlovák nacionalizmussal folyik, és a magyar nacionalizmussal. Ez akkor is így van, ha a szlovák nacionalizmus ott kétségkívül kormányon van, és ez Magyarországon nincs így, itt "csak" az utcákon vannak és a honlapokon. Ám ha a jelenlegi konfliktust szlovák-magyar konfliktusnak látjuk, csak ezt érjük el, hogy a Szlovákiában megnyerhető potenciális szövetségeseket besodorjuk a magyarellenes "szlovák" táborba. Ez pedig nem lehet érdekünk, megjegyzem itt, hogy egyre keményebbeket lehet mondani a szlovák nacionalizmusról itt Budapesten, de ennek levét a konfliktus túszai fogják meginni, nevezetesen a szlovákiai magyarság. Mert róluk a döntéseket továbbra is a szlovák parlament és kormány fogja meghozni. Egy utolsó megjegyzés, a modern külpolitika nem zéró összegű játszma. Ahol győztesek vannak, ot vesztesek is lesznek, és a vesztes mindent el fog követni annak érdekében, hogy győztesnek lássák, ezért agresszivitása fokozódik. Azok, akik győzelemre akarnak játszani, azok beleszorítják a szlovákokat abba, hogy ők tovább építsék a magyarokkal szembeni ellenségképet, ennek vesztesei szintén a határon túli magyarok, de szerintem mind a két ország együttesen vesztes a végén. Én nem győzelemre, hanem megbékélésre törekszem. Azt szeretném, hogy a megnyerhető szlovák politikusok ne ellenségként tekintsenek a magyarokra, hanem szövetségesekre. Ha ez így lesz, ha enyhül a feszültség a két ország között, akkor egy rendőrattak körülményeinek a kinyomozása is mentesülhet az etnikai felhangoktól, és könnyebben tesznek engedményeket is a szlovákiai magyarság számára is. Én ezt tekinteném igazi győzelemnek! 2008/11/26

Leó: Nagy bajban vagyok! -:)) Eörsi úr azt írja, meg akar felelni ízlésemnek. Most ki fogja elhinni, hogyha azt írom, hosszú idő óta megjelent legjobb írását olvashatjuk feljebb, akkor nem az udvariasság vezetett? (Olvasás közben, mielőtt odáig ért volna szemem, még az Orbán-analógia is eszembe jutott.) Ami az idézett sajtókonferenciát illeti: nem kerülte el figyelmemet, hogy Eörsi úr idéz, nem saját értékelését közli. De azért is felelősek vagyunk, amit idézünk - ez pedig az én nézetem. Viszont - ha már a sajtóbeszélgetésnél tartunk - ki kell emelni egy olyan részletet, amely nagyon elsikkadt: - Egy vitában mindig hangzanak el érvek, és ellenérvek, valamint cáfolatok. Meggyőződésem, hogy a Szlovákiában élő magyarok számára egy ilyen vitában hatalmas segítséget jelentett az a tény, hogy egy magyar politikus, aki (és itt következhetne Eörsi úr tevékenységének méltatása, amit az első bekezdésben leírtak miatt nem tehetek) azt mondta ... stb. Sokkal, de sokkal többet segített ezzel a magyaroknak, és azoknak a szlovákoknak, akik (objektív okokból, de) segíteni akarnak a magyaroknak, mint azok, akik Királyhelmecen flangíroztak! 2008/11/26

Bálint Balézs (amanita40@indamail.hu): Eörsi úr! Én azt hiszem, pár példával is érzékeltettem, mit kéne tenniük. Igaza van abban hogy ez nem kidolgozott cselekvési terv, de a politikai programm megírása ilyen szinten nem az én feladatom lenne. Én másért kapok fizetést, ezért bocsánatot kérek, ha nem tudok egyik napról a másikra kész tervezetet írni. Fölösleges is lenne:úgysem követnék, el sem gondolkoznának rajta. De ha akarja, egy héten belül megírom, ehhez viszont megerősítést várnék, hogy érdekli és nem fogják törölni a terjedelem miatt. Azt viszont továbbra is tartom, hogy ellenérdekű felek nem lehetnek szövetségesek, legfeljebb kompromisszumra hajló partnerek. De nemcsak a közös érdeket nem létom, a kompromisszumot sem. Eörsi úr semmit nem kért nyilatkozataiért cserébe, ez pedig feltétele annak. Leó (akinek üzenem:fentiekért helyes a tehát) azt mondja ön használ a magyaroknak a legtöbbet. Ön is úgy véli, a szlovákokat így lehet "megbékéltetni". Kár, hogy az elmúlt hat év "békepolitikája" nem ezt igazolja, hanem az ellenkezőjét! (Erre vonatkozóan olvassák vissza az általam az előző topikon írtakat.) Ön azt is írja, nem avatkozhatunk bele más ország politikájába, hiszen mi is megsértődnénk ezen. Sértődünk, vagy nem, beleavatkoznak:az IMF-től kezdve, az EU-n át Szlovákiáig... Sőt, sok esetben itthonról a legnehezebb beleavatkozni. Egyébként a "nacionalisták harcáról": a magyar hazafiak mikor bántották a nálunk élő szlovákokat? (Eltekintve két tábla "megrongálásától, ami csak reakció volt.)A magyarok soha nem törekedtek erőszakos beolvasztásra:lehet, hogy hiba volt, talán ez (is) vezetett Trianonhoz... A két nép története sem ugyanaz:magyar terület soha nem volt Szlovákia része, ellentétben a Felvidékkel, ami Magyarország része volt. Az etnikai arányok pedig ma sem lennének ilyenek ott, a törvénytelen kitelepítések és az erőszakos beolvasztás nélkül. Lehet, sőt remélem, hogy nem vagyok teljesen objektív (több mint 90%-ban azért igen), mert ÉN magyar vagyok! 2008/11/26

Peresztegi-Nagy Attila (a.peresztegi@mail.datanet.hu): Tisztelt Eörsi Úr! Gratulálok! Árokásó tevékenységét úgy látja igazoltnak, hogy önt emlegetik elfogadhatónak nemzetellenes, radikális szlovák professzorok, politikusok! Ez igen! Remek! Hiszen, ami nekik jó, az nekünk is jó! Hiszen ami önöknek is jó, az nekünk is jó! Ingatlan-panama, Magyarország lejáratása külföldön, elhitetjük, hogy itthon cigányellenesség, revizionizmus, fasizmus van. Sebaj! Költségvetés Feri haverral megszavazva, 2010-ig hatalom biztosítva, Gábor haver metró álmának további finanszírozása biztosítva, monstre IMF hitel elköltésére van még bő másfél év! Csak így tovább hajrá! 2008/11/26

Marosi Pál: Gál György által vezetett SzDSz-es bűnözői körök ingatlan csalásokkal foglalkoztak: http://index.hu/politika/belfold/budapest/hetkergal11/ 2008/11/26

Leó: Tehát helyes a "tehát", kedves Bálint Balázs? :) Szerintem akkor helyes, ha a két gondolat között logikai kapcsolat van - de ne ragadjunk le ennél! Azt hiszem, szlovák-ügyben az a felfogásbeli különbség köztünk, hogy Ön a szlovákságot homogén egységnek tekinti, én pedig ezt csak bizonyos határok között tartom igaznak. Frontális magyar támadás esetén homogén, együttműködés esetén felfogás és érdek mentén már bomlik ez a homogenitás. A probléma tehát - ismétlem ezredszer - nem az, hogy Trianon igazságos volt, vagy sem? A probléma az, hogy Trianon (és, sajnos, az ezt megerősítő párizsi béke!) létező tény, és azon gondolkozunk, hogyan lehet ebből a legtöbbet kihozni? Frontális támadással magunk ellen homogenizálni a szlovák társadalmat, vagy természetes megosztottságát a magunk javára kamatoztatni - az ott élő magyarok helyzetét javítani? (Jelzem: utóbbi politikával az Únión belül szövetségeseket szerezhetünk, előbbivel ellenfeleket. Propagandafegyvert azonban mindenképpen adunk a szlovákok kezébe, ami nem lényegtelen, mert ugyan ki ismeri Európában akárcsak a tényleges, hát még a mi változatunk szerinti magyar-szlovák kapcsolatokat, ezer évre visszamenően?) És van egy olyan aspektusa is a dolognak, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül, amelyet hallgatással elkendőzni lényegileg hazugság: a frontális támadás által kiváltott konfliktus nem csak a szlovák társadalmat homogenizálja ellenünk, hanem a magyart is homogenizálja, éspedig a konfliktust kereső/kiváltó körök mögé. Ami egyszerűen fogalmazva: közvetlen politikai hasznot húznak a konfliktusból, ez tehát közvetlen érdekük. És akkor be kellene bizonyítani azt is - ha jóhiszeműségüket, hazafiságukat bizonyítani akarják - hogy cselekedeteik nem éppen ezt szolgálják, TEHÁT (és itt valóban megvan a logikai kapcsolat!) be kellene bizonyítaniuk, hogy a határokon túli magyarok sorsát nem fel- és kihasználják saját politikai céljaik érdekében . És feleletként következhetne az az érvelés, amely az én logikai soromat cáfolja - de eddig ilyenkor csak a szitkozódás szokott jönni. Érvek, tények, logikai meggondolások hiányában mi más is jöhetne? A Magyar Fórum c. újságban a napokban olvastam, hogy Romániát munkanélküliség fenyegeti. (Lehet, hogy oda is beférkőztek a mocskos liberálisok?) Nocsak, nocsak. Bezzegszlovákia GDP-arányos adóssága félelmetesen hasonlít a mienkhez, most pedig a következő Bezzeg-ország ( "hamarosan Románia is megelőz minket!" - olvashattuk alig néhány hónappal épp ezen a topicon) is áldozatul esik Gyurcsány hibás politikájának? 2008/11/27

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Kedves Leó! Még ha mondatszerkezetileg nem is volt helyes a "tehát", a logikai kapcsolat megvolt. Romániát és a többieket nem a hibás gyurcsányi, hanem a rossz (szándékosan, vagy nem ezt most hagyjuk) uniós és globális politika juttatja a sorsunkra. De a legalacsonyabb gazdasági növekedés és az egyik lagnagyobb munkanélküliség még így is nálunk van az EU-n belül. Pedig élvonalból indultunk. Egyébként emlékszik arra, hogy én a kormány gazdaságpolitikájával foglalkoztam ezen a honlapon? Külpolitikai fejtegetésével (most) nem tartom érdemesnek hosszasan foglalkozni. Ön és Eörsi úr sem válaszolt ugyanis arra, hol vannak hat éves "békepolitikájuk" gyümölcsei? Tudja, a Biblia szerint gyümölcséről ismerni meg a fát. Nem lenne kedve egyszer válaszolni egy-egy felvetésemre/kérdésemre? Talál az előző topikon is! Utána elemezgethetjük legutóbbi gondolatait is. 2008/11/27

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Helyesbítek:az előző topicon. Egy a és e betűt is félreütöttem, ezt csak azért írom le, hogy ne adjak támadási felületet. De ha már újra írok megkérdezném: szitkozódtam én valamikor önnel szemben kedves Leó? Nincs nekem arra szükségem! 2008/11/27

exlex: JUDÁS 2008/11/29

AKK (sunny_79@freemail.hu): "De a lényeg nem ez, hanem igazi politikai. Bírálóim azt vetik a szememre, hogy az "ellenfeleim magasztalnak", "főleg, ha ilyen az ellenfél, mert ott valami nem stimmel". " Kedves Mátyás! Elképzelhető-e , hogy nem érted bírálóid gondolatát?Én is bírálód volnék ,de engem cseppet sem bánt ha Téged valaki magasztal.Tegye .Engem az bánt , hogy Téged azért magasztalnak eme ügyben , mert nem a mi(magyarok,Magyarország ) érdekében léptél fel ,hanem az ellenérdekelt szélsőséges Szlovák kormány politikája mellett. Valamint tettél olyan kijelentéseket amelyek sértik magyar emberek önérzetét.Ilyen példának okáért amikor a nmeztei trikolort ,mint valami provokatív jelképet bizonygatod. Mátyás! Próbáld megérteni ilyen és ehhez hasonló gondolatok emberekben borzasztó érzéseket keltenek. 2008/12/01

bangó zsolt (konczkft@yahoo.ca): Kedves Mátyás! nekem nem volt tényszerű, nem tetszett a dunaszerdahelyi dologgal kapcsolatos nyilatkozatod! olaj a tűzre! napi munkakapcsolatom van a felvidéken! mi teljesen másképp látjuk a "viszonyt"! ami lassan-lassan (a médiának köszönhetően! az olyan nyilatkozatok kapcsán, mint amit Te is tettél) "iszony" lesz! figyelj! a nyilatkozatod után a felvidéki barátom szomszédja így reagált: - "az Eörsi Matyi az igazi! kedves uram mikor megyek én Bpestre a FRADI-DÓZSA mecsre hőzöngeni? MI MEGSZOKTUK, HOGY ITT NEM ENGEDÉLYEZNEK SEMMIFÉLE RANDALÍROZÁST! ITT CSÍRÁJÁBAN FOLYTJA EL A DOLGOKAT A CSENDŐRSÉG! NEM ÚGY MINT MAGUKNÁL BUDAPESTEN, HOGY ENGEDÉLYEZIK A TŰNTETÉST, AZTÁN KILÖVIK AZ EMBEREKET!!! minek jönnek maguk szlovák csapatok meccsére! csak ártanak nekünk! mert minket itt "kurva magyarnak" ugatnak! Magyarországon meg a "kurva tót" vagyok! ezek után még kurvább lesz az ember innét is onnét is! pedig én különb magyar vagyok mint maga! nézze (mutat az egyik dolgozójára) ez felvidéki magyar, ez okos! de ez (mutat a másikra) buta, mint a segg! Miskolcról jött!LERí' RÓLA, HOGY ODAÁTI MAGYAR! (maga kivétel! ne haragudjon meg!... jegyzi meg udvariasan az öreg!) úgyhogy ezek után még szarabb lesz! de nem maguknak! hanem nekünk!" ENNYI! EZT HOZTA KI BARÁTOM BÉKÉS SZOMSZÉDJÁBÓL DUNASZERDAHELY! ÉS EÖRSI MÁTYÁS DUNASZERDAHELLYEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE! EDDIG VAGY NEM VOLT EZ! VAGY NEM VOLT AMI FELSZÍNRE HOZZA! VAGY A DOLGOK "VÉLETLEN" EGYBEESÉSE OKOZTA A SZOmSZÉD KIFAKADÁSÁT!! nincs különösebb jelentősége az itt leírtaknak (remélem visszatér minden a régi kerékvágásba!)csak ezen a jeleneten próbáltam érzékeltetni Önnel/Veled a "hatást"! üdv.: "b zs" 2008/12/03

Leó: Azt hiszem, kedves Bálint Balázs, technikailag egyszerűbb, ha itt folytatjuk. Mármint akkor, ha érdemes folytatni... Miért e pesszumizmust mutató mondatom? Tapasztalataim alapján. Mert mit kezdjek egy olyan érveléssel, hogy a zsidó törzsi vallás, mert más nép nem vette át. Én meg nem enném az osztrigát, ettől még finom étel, amit nem csak a franciák esznek. Amikor bizonyítom, hogy volt rá példa, mely szerint más nép átvette, akkor: Igen, de csak egy nép vette át! Ez nem azt bizonyítja, hogy átvehető, hanem azt, hogy nem vehető át! Mint: jelemlegi tudásunk szerint nincs élet a Marson. Ezért miért biztos az, hogy nincs is? És ha kiderül, hogy igenis van az életnek egy fajtája ott, akkor ez azt jelenti, hogy mégis van ott élet, vagy azt fogja bizonyítani, hogy - mivel csak ez az egyetlen alakult ki - nincs, és nem is lehet ott élet? Nem véletlenül feszegetem a nép és vallás kérdését a zsidók esetében: ha rögzítjük álláspontunkat, meghatároztuk, miről beszélgetünk. Most ide-oda lehet ugrálni a két, teljesen eltérő fogalom között. Azt írja, már meghatározta - az én hibám, hogy nem emlékszem rá. Kérem, ismételje meg (ezt az egyszer már megtett!) meghatározást, és akkor folytathatjuk... Nem értem, hogy jöttek ide és mit keresnek itt a muzulmánok? Igen, ez a legjobban terjedő vallás - de mi köze ennek a közöttünk folyó eszmecseréhez? Ez a "jobb" vallás, mert jobban terjed? Nem értem a "békepolitiká"-ra vonatkozó megjegyzését. Ezt Ön hozta be, miért kéri rajtam számon? Én azt állítottam, hogy a viszony élezése nem érdeke egyik népnek sem, az ott élő magyarok sorsát jelentősen nehezíti. Ön nagyvonalúan mellőzte eme állításaim megcáfolását. Azt is állítottam, hogy mindkét(!!!) országban vannak csoportok, amelyeknek politikai érdeke, hogy országon belüli súlyuk növelése céljából élezzék e két nép közötti feszültséget. Eme állításom cáfolatára sem emlékszem. Nem foglalkozott gazdasági kérdésekkel - írja. Ettől függetlenül azonban e topicon foglalkozunk gazdasági kérésekkel, és néhány gazdasági mutató kiragadásával érvelve itt olvastam, hogy Bezzegszlovákiában mennyivel jobb lesz az élet, és Bezzegrománia hogyan fejlődik, érdemes visszaköltözni oda. Most pedig, amikor a dolgok mégsem úgy alakulnak, mit olvasok? Persze, mert a piszkos imperialisták megsegítették Magyarországot, Romániát azonban nem. (Hogyan??? A világ nem ellenünk fog össze??) Ismét ugyanaz a technika: a tényeket mondatfordulatokkal eliminálni. 2008/12/04

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Kedves Leó! Azt hiszem, valóban értelmetlen ez a "vita", hiszen ön erre a topicra menekült előlem, csak hogy ne kelljen válaszolnia. (Csaknem egy hónap után már világos, hogy nem tud.) Ön ráadásul már nem csak ferdít, hanem hazudik is. A muszlimokat ön hozta be, hogy magyarországi csekély létszámukkal igazolja a zsidó térítés nem létezését. Erre írtam cáfolatként a világhelyzetet. A kazárok (egyetlen áttért nép) példáját sem ön említette, hanem én. De ez az EGYETLEN eset és ez is nagyon régen történt. Láttam már kétfejű kecskét, de ettől még a kecskékre az egy fej jellemző. De: nevezzen meg egy ellenőrizhető áttértet az elmúlt száz évből, vagy ismertessen meg egy zsidó hittérítővel, akkor hiszek magának. Addig viszont:az izraelita egy faji vallás, a zsidó egót hivatott szolgálni : ezt bizonyítottam a Tórával és hivatkoztam Herzl valamint Kecskeméti Ármin írásaira. A "viszonyt nem élező" politika helyességének élő cáfolata az önök elmúlt hat éve. (Bizonyára nem bánja, ha a kormányt az "ön kormányának" tekintem.) Eredménye: erős 8NS (Slota), Malina Hedvig ügyek, botrányos tankönyvek, stb. Biztos halott már róla, hogy miniszterelnöke javaslatait is semmibe vették. Na ezt éri el a "viszonyt nem élező", gyengekezű, mutyizós politika. Ezt a "segítséget", amit az IMF adott pedig még megemlegetjük! Idáig is az IMF és a Világbank "segítségével" (na meg persze az SzDSz-ével) jutottunk! Tudja ön mennyi az egy magyar polgárra jutó adósság? Annyit segítek:több mint a módszerváltás előtt! De a kölcsönböl is csak a bankokat segítik meg, tehát én fizetem az idegen rablótőkések adóságát, nem pedig fordítva. Most pedig újra a kérdések: Hol vannak az önök a "helyzetet nem élező" békepolitikájának gyümölcsei? Amennyiben nincsenek, miért nem változtatnak a politikán? Mert nem magyar érdeket szolgálnak? Melyik fedezi Perezt és titkolja el Magyarország felvásárlásáról mondott beszédét a zsidó nép, vagy a zsidó vallás? Miért nem hagyja végre abba a mellébeszélést és próbál inkább válaszolni? 2008/12/04

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): A helyesírási hibákat észrevettem, csak gyorsan írtam, elnézést. Az érthetőség kedvéért:az SNS Slota pártja, a Szlovák Nemzeti Párt, amely Eörsi úr és párttársai áldásos kormányzati tevékenykedésének idején kerülhetett hatalomra. (Jól megbékítették önök a tótokat!) Ami pedig az izraelita hitre való áttérést illeti, zsidó származású "áttért" nem számít! Nos kedves Leó, sokadik nekifutásra válaszol a kérdéseimre, vagy továbbra is csak ködösít? 2008/12/05

AKK: Államadósságunk hónapokra lebontva! http://www.akk.hu/ktgvetesadossag.ivy 2008/12/05

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Kedves Leó! Éppen most olvastam a hirek.ro magyarnyelvű hírportálon, hogy Romániában "csak" 5 százalékkal emelkednek jövőre az átlagbérek, viszont a közszférában 10 százalékkal. Magyarországon mi is a helyzet a bérekkel? Akkor mit beszél ön arról, hogy bezzeg most mi milyen jól ki lettünk segítve? Azzal tisztában van, hogy az EU összes tagországa közül Magyarország gazdasága fejlődik a leglassabban? Ugye válaszol végre A KÉRDÉSEIMRE? 2008/12/05

Leó: Valójában nem tudom, nevessek, vagy bosszankodjak Bálint Balázson? Milyen alapon tételezi fel, hogy bármit is előírhat nekem? Miből gondolja, hogy nekem KELL felelnem kérdéseire? Értelmes vitára hajlandó vagyok, de ehhez annak értelmesnek kell lennie! Nem menekültem az előző topicról - hogyan gondolkozik, ha így fogalmaz? Miért menekültem el - ha itt folytatom? A kazárokat - akkor is én hozam fel, ha a népnevet nem írtam meg; nem volt sok okom feltételezni, hogy a népnév megadása helyesebb, írásomat érthetőbbé teszi, mint a fogalom megírása. Egyáltalán: miért lényeges az, hogy volt sikeres zsidó térítés, vagy sem? (Maradjunk annyiban, hogy tényszerűen: volt!) De a vallás az hatalom kérdése is: a muzulmán országokban ott vannak keresztények, ahol keresztény hatalom is volt. A zsidók a zsidó háború óta soha sehol nem voltak hatalmon, nem térítettek, és nem is téríthettek. De - tudtommal - semmi kifogásuk nem volt az ellen, amikor ( a történelem fordulatai nyomán) a helyzet úgy alakult... de ezt már taglaltuk. Szlovákia. Nem csak Gyurcsány, hanem Sólyom sem tudott velük zöld ágra vergődni. Magunk közt szólva: hülyének tartanám őket, ha ebben egy pillanatig is bíztak volna! Hülyének, mert a szlovák belpolitika mai állása szerint ilyet várni - hát az ne legyen államfő, ne legyen kormányfő. Ez a helyzet még akkor is, ha nincs világválság - ami minden kormánynak árt, Szlovákiában nagyon jól jön, ha a figyelmet a magyarok elleni izgatással el lehet terelni a gazdasági gondokról. Nem hiszem, hogy ennek belátásához különösen éles elméjűnek kell lenni. Akkor miért mentek politikusaink oda, ha nem is várhatják, hogy közvetlen eredményt érnek el? Azért, mert van annyi eszük, hogy hosszú távra gondolkoznak, egy ilyen tárgyalás a következőn felvehető jobb pozícióhoz segíthet bennünket. Eszmefuttatásaink során sokat segítene, ha meghatároznánk: mi az, amit elvárunk? Mert egy ilyen definició nélkül mindig lehet azt mondani: ez kevés! Nem mondom, kellemes pozíció, de ehhez más partnert keressen, kedves Bálint Balázs! Bálint Balázs az államadósságról beszél - ebben van igazság, de kb. ugyanannyi a tudatlanság, vagy tudatos hazugsá is. Az adósságot a GDP arányában kell vizsgálni - ezt nem olyan bonyolult dolog belátni. Hozzá teszem, még ez sem az igazi - az igaz helyzetet az jellemzi, hogy az adósságért fizetendő összeg hogyan alakul a bevételhez képest; ez adja az éves mérlegben az adósság súlyát. És itt ki kell emelnem: teljesen mindegy, hogy ezt az arányt soknak vagy kevésnek minősítjük - ez ízlés dolga. De az elvi hiba az elvi hiba, kedves Bálint Balázs. Egy lényeges felvetésem mellett említés nélkül megy el immár sokadik forduló óta: a helyzet élezése nehezíti életüket, ezért árt az ott élő magyaroknak, a mindkét országbeli szélsőségeseknek azonban belpolitikai tőkét ad. Mindkét szélsőségnek, írtam, itt világos az érdekközösség! Miért nem szakítja meg a gondolatsortérvekkel, kedves Bálint Balázs? Miért nem mutat rá: szó sincs arról, hogy valakik mindkét országban az ott élő magyarok bőrén akarnak keresni, az ő sorsuk rontásán politikai hasznot akarnak? Rámutatásról beszéltem, nem "az kizárt, mert rendes ember"-ről! 2008/12/07

Marosi Pál: Újabb SzDSz-es köztörvényes bünözőt vettek őrizetbe: Kardos Péter, VII. kerületi szabad demokrata képviselő. http://index.hu/politika/belfold/erzsebet4208/ Felmerül a gyanú, hogy a magyarellenes pártot is részben az ingatlanpanamából finanszirozták. 2008/12/08

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Kedves Leó! Nekem önnel ellentétben nem kell gondolkodnom, én nevetek az ön dühödt erőlködésén!A kazárokról: ők maguk döntöttek a vallás felvételéről, nem "térítették" őket. A zsidó térítés pedig azért nem lehet sikeres, mert NEM LÉTEZIK! (Az utóbbi száz évben egyáltalán nem, de előtte is csak egy-egy grófot érintett, érdekből, hogy segítse az "emancipácót".) Felajánlottam, hogy hozzon példát az utóbbi száz évből, vagy ismertessen össze hittérítővel, de ezt ön kikerüli és csak üres légbuborékokat ereget. Sólyom pont olyan impotens politikus mint Gyurcsányék, nem véletlen, hogy "hatalomra" segítette az SzDSs... A szlovákiai magyaroknak nem az úgynevezett "magyar szélsőségesek" ártanak, hanem az önök politikája, ezt az elmúlt hat év "eredményei" fényesen igazolják, de persze ön erre sem kíván reagálni. (Nem véletlenül.) A GDP a lehető leghazugabb mutató, hiszen olyan külfüldi cégek mutatóin alapul elsősorban, akik még adót sem fizetnek nálunk, vagy nem annyit mint kéne. Az egyszerű magyar emberek anyagi helyzetéhez viszont semmi köze. De azt is mondtam, a gazdasági növekedés nálunk a leglassúbb az EU-n belül. Ezt, vagy éppen a Romániánál nagyobb munkanélküliséget, a béremelés elmaradását (szemben Romániával) mivel magyarázza? Érveket és példákat ÉN mindig hozok, ön viszont legfeljebb egy-egy kivételt (lásd:kazárok) citál elő, azt is a történelem előtti időkből. (Őket is én említettem, akármit magyaráz.) Többnyire viszont csak ködösít és mellébeszél. Na ehhez viszont én nem leszek partner! Megsértődik, hogy válaszolnia kéne (amit én megteszek), mondván nem én fogom önt irányítani. Ön viszont pont irányítani szeretne:csak arról legyen szó, amit ön megenged. Milyen alapon? Talán mert ön a "kiválasztott"? (nem állítottam, csak érdeklődtem.) Ez sajna nem fog menni! A labda még mindig az ön térfelén pattog, a kérdéseim élnek, csak azért nem teszem fel őket újra válaszom végén, mert tudom, hogy képtelen rájuk válaszolni, ezt próbálja (rosszul) leplezni sértett felsőbbrendüsködésével. 2008/12/08

Leó: Mint néhány nappal ezelőtt megírtam, értelmes vitára hajlandó vagyok... Az "értelmes" szó mindkét jelentésére gondolok itt: egyrészt, ha van értelme a vitának (annak, hogy volt, avagy sem zsidó térítés, nincs értelme), másrészt: van értelem a vitában. A GDP és jelentésének meg nem értése nem ilyen. (HA elfogadjuk is az általánosítást, hogy a külföldi cégek kiviszik a hasznot és nem adóznak, még akkor is itt marad haszonnak a foglalkoztatás és az ország devizabevétele - no, meg a kapcsolódó vállalkozások, amelyek így munkához jutnak, és persze, adóznak is. ) Tegnap az országgyűlés nem fogadta el Sólyom főbíró-jelöltjét. Láttam Sólyom ezzel kapcsolatos sajtónyilatkozatának TV-felvételét, és törekszem kerek mondatra, amikor megkérdezem Eörsi urat: Az SzDSz által elnöki poszthoz juttatott Sólyom úgy fogadta az országgyűlés döntését, ahogyan egy elnöknek a magyar alkotmány alapján állva fogadnia kell? Második kérdésem: Az a személy, aki így, a dühtől fuldokolva reagál az országgyűlés teljesen jogos döntésére, aki ilyen elvi alapon támadja azt, ahogyan ő tette (módjuk lesz jóvátenni(!!!) hibájukat stb.), emberi tulajdonságai alapján alkalmas arra, hogy betöltse ezt a funkciót? Az SzDSz támogatta a főbíró-jelöltet. Az országgyűlés után a jelölt is nyilatkozott - enyhén szólva sem politikai semlegességgel. A következő kérdésem tehát: Most, az események ismeretében is alkalmasnak tartja az SzDSZ a hölgyet főbírónak? Az SzDSz szerint rendelkezik azzal a pártfüggetlenséggel, amellyel ebben a beosztásban rendelkeznie kell, és rendelkezik-e azokkal a személyi tulajdonságokkal, amelyek szintén nélkülözhetetlenek e poszton? Azt hiszem, kérdéseim világosak. A híradásokon vagy nem jött át, vagy én nem figyeltem, de nem látom a konkrét valóságot: a tegnap elvetett főbíró-jelölt milyen személyes Fidesz-kapcsolatokkal rendelkezik? E kapcsolatok mélyságe ugyanis nem tekinthető mellékesnek - mármint ha elfogadhatatlannak tartjuk, ha e kapcsolatok miatt vetették el. (Bármi miatt elvethet egy párt egy jelöltet - a hivatkozás csak a kommunikátorok képességeit mutatja.) Én azonban nem felejtettem még el, hogy Orbán tanácsadójának felesége tárgyalta a Fidesz minden ügyét másodfokon - és (ki hitte volna!) minden esetben megváltoztatta az első fokon eljáró bíróság Fideszt elmarasztaló itéletét. Ezért tehát: Arra kérem Eörsi urat, mondja el nekünk (nekem), milyen személyi kapcsolatok állnak fenn a főbíró-jelölt hölgy és mely fideszes politikus között? Az SzDSz parlamenti képviselő-csoportjának elnöki megbízásáról szavazott - így a hír. Hát semmi józan ész nem szorult ebbe a pártba? Nyilvánvaló, hogy tudják: nincs markáns többsége egyik (ön)jelöltnek sem - akkor miért volt olyan sürgős ez a herce-hurca? 20 ember véleményét egy szobában, egy kávé mellett meg lehet vitatni - azután hazamennek, és tudják, ki mit akart. (Ha nem tudták eddig is.) Miért volt olyan fontos - a világválság közepette alkotandó költségvetés kidolgozásának idején - ez a dokumentáció a patt-helyzetről? Miért nem látják be, hogy bármelyik jelölt is lett a párt elnöke, egyetlen szavazattal megnyert választás nem jogosít semmire. (Ha történetesen hasmenése van valamelyik küldöttnek, más az elnök. A párt irányvonala attól függ, hogy Józsinak volt hasmenése, vagy sem?! Őrület!) Ugyanez a helyzet a képviselőcsoporttal is: teljesen mindegy, hogy 10:10 az arány, vagy 11:9 - itt a két félnek együtt kell működnie. Vagy menjenek a fenébe! Nincs elég feladat a párt előtt?? Ha két erős ember van a pártban, miért nem oszthatják meg a feladatokat? Olyan két óriásról van szó, akik pótolhatatlanok az átadandó munkaterületen? De hadd kérdezzek ismét:- Ki volt az az eszement, aki napirendre tűzte (politikai értelemben, persze) ezt a kérdést? 2008/12/09

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Kedves Leó! A Sólyom jelöltjével szembeni kérdéseket gondolom csak Eörsi úrnak címezte, hiszen én nem tudok rá válaszolni: nem vagyok SzDSz-es, hála az égnek. Két dolgot azért hozzátennék. Egy: Göncz Árpád semmivel sem volt elfogulatlanabb elnök (az SzDSz sólyomot is támogatta, mint ön is célzott rá, én viszont nem támogatnám), csak ez önt valószínűleg nem zavarta. Kettő: a magyar bíróságok első és másodfokon igen gyakran ítélnek eltérően, főleg politikai jellegű ügyekben. Ezért lehet csak az első, vagy csak a másodfokot hibáztatni, de igazából a legtöbb bíró elfogult, melyik bíró így, melyik úgy, de ez független attól, hogy első vagy másodfokú a testület. Ami a nekem szánt megjegyzéseket illeti: úgy tűnik, nem mond le arról a lázálmáról, hogy maga döntheti el, mi az értelmes. Most egyszerre nem fontos, térít e a zsidó vallás? Pedig az ön indító kérdése az volt:melyikkel van bajom, a néppel, vagy a valással. Nos, ha a zsidó vallás nem akar téríteni (és így van), akkor ez azt jelzi, hogy egy törzsi vallás, amelynek célja a nép összetartása. (Ezt már hosszasan kifejtettem, idéztem a Tórát, Herzlt, stb.) Ebben az esetben viszont a nép és a "vallás" nem választható élesen szét, tehát indító kérdése értelmetlen. Ezért nem lényegtelen, térít e a zsidó vallás, azaz világvallásként viselkedik e? (Nem.) Ezért kérdeztem, hogy ön szerint a zsidó nép vagy a zsidó vallás fedezi e Perezt? (Nem válaszolt.) Ami a GDP-t illeti, bár nem vagyok közgazdász, tanultam közgazdaságtant, ezért kétlem, hogy az én tudatlanságommal lenne gond. (Ezt egyébként az ön válasza sem igazolja.) Tény, hogy a külföldi vállalkozások is teremthetnek munkahelyet. De ezt megtennék a hazaiak is és a hasznot sem vinnék máshova. Ők ráadásul jobban kötődnek az országhoz: a jelenlegi elbocsájtások is főleg a multikhoz és azok beszállítóihoz kapcsolhatóak, például a két autógyárhoz. DE: azt is írtam : Magyarország gazdasági növekedése a leglassúbb az EU-ban, itt a legkissebb a bérnövekedés (nem is lesz jelenleg), a munkanélküliségi ráta meghaladja Romániáét. Ez mind azért van, mert én nem értem meg, mi a Bruttó Hazai Össztermék? 2008/12/10

Leó: Úgy tűnik, Bálint Balázs írásai igencsak függenek attól, milyen kedvvel ébredt aznap. -:)) E tegnapi írása: mintha más ember lenne! A külön bekezdésekkel azt jelzem, hogy más témára térek át - kérdéseim természetesen Eörsi úrhoz szóltak. Nem állítom, hogy velük azt az érzést keltettem, mintha langymeleg tavaszi szellő símogatná az ember arcát - de a tényektől nem tértem el. Következésképpen nem vártam mindem kérdésemre választ - ennyire naív nem vagyok, mi több, egy politikus nyílt levélben nem is válaszolhat mindegyik kérdésemre. Azt azonban, úgy érzem, a főbírónő-jelölt családi kapcsolataira vonatkozó kérdésem nem tartozik e megválaszolhatatlan kérdésemre. Ettől még érezhetné Eörsi úr azt, hogy akkor sem tartozik rá, miért akarok ezzel terhelni? Személyes okokból érezheti ezt (nem vagyok tudakozóiroda!), politikusként kevésbé. Mert egyrészt igencsak nem mindegy e kapcsolatok milyensége, ez tetszik, nem tetszik, politikai kérdés; másrészt igencsak nem mindegy az, hogy az SzDSz számára mi az a kapcsolat, ami elfogadható? Ez bizony komolyan jellemzi az SzDSz politikai nézeteit - erre vonatkozóan pedig hova fordulhatnék illetékesebbhez, mint a párt képviselőjéhez, aki az ÜT-nek is tagja? Folytatom Bálint Balázs gondolatmenetét. Az, hogy Göncz elfogulatlanabb volt Sólyomnál - vitatéma lehetne, ha lenne értelme ezen vitázni. Egy azonban biztos: sokkal jobban alkalmazkodott az alkotmányhoz, sokkal kevésbé tólta előtérbe saját magát - ami egy elnök esetében mindig politikai bonyodalmakkal jár. A bírók elfogult voltában messzemenően egyetértünk! A másodfokot nem ebből a szempontból, hanem a bírónő beosztásának azonosítására említettem. A bírói elfogultságról alkotott egyező véleményünk kétféle következtetés levonására indíthat bennünket: arra, hogy "úgyis elfogult, akárki kerül oda, tehár ne is törődjünk ezzel a szemponttal", és arra, hogy "... ezért különösen fontos, hogy odafigyeljünk erre a szempontba, mert ezt a veszélyes folyamatot meg kell állítani". Én az utóbbi szempontot támogatom. Az, ami a bírói karban folyik - veszélyes (az egyik alkotmánybírót e testületben a felesége követi! Családi hitbizomány az alkotmánybíróság?!?) és már előbb fel kellett volna lépni ellene, nemhogy most még erősíteni e tendenciát. Arról most nem beszélek, hogy politikai rövidlátás pillanatnyi alkuban évekre előre fizetni. A zsidó vallás törzsi avagy sem? - problémakörben csak az alapokban nem értettük meg egymást.-:)) Ugyanis olyan szándékomra válaszolt(?), amely nem állott fenn. Engem azért érdekel a "nép vagy vallás?" kérdéskör, mert akkor folytatni lehet a gondolkozást. Mi a gond vele, ha nép? És erre lehet válaszolni - abszolut és relatív (más népekhez képest) viszonylatban. Mi a gond vele, ha vallás? Ugyanúgy tárgyalható kérdés. Az, hogy mi a célja eme "törzsi vallás"-nak? Kit érdekel? (Amellett, hogy hitvita ezen vitatkozni.) Ami érdekel: hogyan viszonyul a világhoz, és ezt vizsgálhatjuk feltett kérdésem mentén. Tudom, többször hivatkozott Pereszre - ne haragudjon, de értelmetlenségekkel nem foglalkozom. Ez is olyan, amit megválasztok, mennyire veszem komolyan - de ez kiesik a rostán. A (külföldi tulajdonú) vállalkozásokról: persze, hogy a magyar vállalkozások is teremtenek munkahelyet. Csakhogy: nincsenek magyar vállalkozások olyan számban, amennyire az országnak szüksége lenne. Ha a világ olyan lenne, hogy létezik egy üres gazdasági tér, amelyet megtöltenek vállalkozások, és jobb nekünk, ha e vállalkozások magyarok - valamelyest igaza lenne. (Valamelyest, mert nem világos, miért előnyösebb nekünk, ha magyar vállalkozó veri el a pénzt Monacoban, mint ha külföldi.) Ámde van egy komolyabb gond: a külföldi vállalkozások hozzák a piacot (maguknak), ahova a magyar vállalkozások - legalább is az eddigi tapsztalatok szerint - aligha. Azután hozzák azt a technikai szintet, ahova való eljutáshoz a magyar vállalkozásoknak előbb az ehhez szükséges pénzt és tudást kellene megszerezniük. Hadd idézzem Bálint Balázst: a multik főleg az autóiparhoz kötődnek, továbbá: nálunk a legalacsonyabb a bérnövekedés. Kérdésem: Magyarországon sohasem volt autóipar (hacsak azokat az ősrégi Csepel autókat nem számítjuk), a más területeken működő magyar ipar szempontjából semmi különbség nincs eme iparág bejövetele vagy be nem jövetele között. Akkor miért nem növeli gyorsabban a magyar ipar a gazdaságot? Amiben egyetértünk - mindig és mindenki egyetért - az életszínvonal. Ez az, ami mindig alacsonyabb a kívántnál. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy ma nálunk magasabb, mint Romániában, és magasabb, mint a másik mintaországban, Szlovákiában. Ha ők elérik a mi életszínvonalunkat, lesz értelme a növekedés összehasonlításának. 2008/12/11

Marosi Pál: Eörsi! Ön gazembereknek nevezte a focidrukkereket. Minek nevezné párttársait akik ingatlancsalásokkal foglalkoztak? Most hallgat mint az a bizonyos a fűben. Akkor azt mondta, hogy "szégyelljük magunkat". Önöknek van szégyellni valójuk, az elcsalt elnökválasztás miatt, a különböző korrupciós ügyek miatt és az ingatlanpanama miatt. Ismét felszólítom a kettős mérce felhagyására. Az Ön "erkölcsi" érzéke szelektív. Mások szemében a szálkát észreveszi, de a sajátjukban a gerendát sem. A gazemberek odaát (Önöknél) vannak. 2008/12/12

Délvidéki S. Atilla (delvidekia@gmail.com): Úgy látszik, nem jutott még el a levelem Önhöz sem a matyas@eorsi.hu-n, sem a szlovák-magyar ügyekben megfogalmazott 10 pont alatti levelek között (választ legalábbis eddig nem találtam sehol), ezért próbálkozok itt. Ahol viszont, nem tudok mellékletet küldeni. Ha mégis kíváncsi lenne a mellékletekre is, kérem nézze meg a levelemet a spamok között, esetleg küldjön egy használhatóbb címet. S most ismét, a még novemberben elküldött levelem: Tisztelt Képviselő Úr! Jól tudom, hogy az igazságot nem lehet népszavazásra föltenni, de miután beleolvastam a honlapján található villámlevelekbe, azok mégis fölzaklattak. Természetesen, találkoztam már az Ön nevével korábban is a tévé hírcsatornáin és ez a hangulat nem is lepett meg annyira. Jóllehet, megalapozott vélemény még nem alakult ki bennem Önről. Szóval, nem is a vélemények leptek meg igazán, hanem az Ön történelmi nézetei. Pedig én nem tartom magam gyűlölködő embernek. Nem jó indulatosan és elfogultan nekimenni egy kérdésnek. De még csak tudatlanul sem. Mindebben tehát egyetértünk. Tudom milyen a megtévesztettség, annakidején voltam én már mindenre elszánt titóista is. Sőt, ma sem tartom magam megtévesztetlennek. Csak most már keresem is az igazságot. Ugyanezt a hozzáállást tanácsolom Önnek is, tisztelettel. Mert nem vagyok meggyőződve róla, hogy Ön ilyen (ami persze nem ritkaság a nemzeti oldalon sem). Ha azonban Ön valóban szabadelvűnek tartja magát és tudományos észérvek alapján alakítja ki a nézeteit, akkor mindenekelőtt igazságkeresőnek kell lennie. Csak egy dolgot emelnék ki a nézetei közül: azt, hogy Ön szerint a történelmi Magyarország éppolyan igazságtalan birodalom volt, mint amilyen az egész Kárpát-medencét bekebelező Osztrák Császárság (amely oly könnyedén mondott le 1918-ban a tőle teljesen idegen Dalmáciáról, Csehországról, Galíciáról stb.). Merthogy az akkori Magyarország területén is voltak olyan vidékek - pl. Erdélyben - ahol magyar lakosok már nem éltek. Hozzáteszem, voltak ilyenek Délvidéken és másutt is. Egyet azonban nem kellene elfelejteni: ezeken a területeken néhány évszázaddal korábban még magyar lakosság élt. Ezekről a területekről az eltelt időben kardokkal és tőrökkel irtották ki ezt az őslakosságot. Szóval, azért nem olyan egyszerű ám, igazságtalannak tekinteni egy országot, csak mert a törzsökös lakosságát bizonyos területein kiirtják s a helyébe más népeket telepítenek. Ez mintha már bizonyos hitlerista és sztalinista eszméket idézne föl - nem gondolja? Nagy-Magyarország valójában nem létezett, hacsak nem Mohács előtt Mátyás és az Árpádok idejében. Ami pedig az etnikai térképeket illeti, tessék ránézni a népirtásokat megelőző viszonyokra is (mellékelnék egyet). Az, hogy Délvidék és Erdély a történelmi Magyarországhoz tartozott, ugyanolyan igazságos volt, mint ma az Oderáig terjedő Lengyelország vagy pl. a betelepített oroszoktól hemzsegő Litvánia. Úgy vélem, hogy az Ön nézeteit a magyar történelemről és Trianonról itt kell fölülvizsgálatra késztetni. Délvidéki magyar vagyok, történész. Nevem nem ismert a történészek világában, nincsenek kapcsolataim, nincs nagyszerű állásom, sőt semmilyen sem. Írtam viszont, egy itt mellékelt kötetet. Ha minden igaz, hamarosan megjelenik. A könyvem a szerb-magyar múlt eltitkolt foltjairól - és éppen a fönt megérintett kérdésről (13. fejezet) szól. Én nem elsősorban Önt hibáztatom azért, mert nem ismeri jól a múltat: szinte mindannyian ebben a cipőben járunk. Viszont szeretnék lehetőséget adni Önnek arra, hogy megismerje az igaz történelmet. Szóval, ha ideje engedi, kérem lapozzon bele az itt mellékletben megküldött kéziratba. Ha pedig fölkelti az érdeklődését, olvassa is el. Önnek írtam és az összes olyan embernek, aki úgy gondolkodik mint Ön. Akiket állítólag érdekelnek az érvek. "Meg akarod téríteni?" - kérdezi most a feleségem. "Lehet így is mondani" - válaszolom neki naivul. Fölnőtt ember világnézetét ugyanis szinte lehetetlen megváltoztatni. Kivéve, ha valóban gondolkodó lény az illető. Túl naiv lennék...? Nagyon sajnálom, hogy elvesztette a magyar érzelmű emberek bizalmát. Továbbmegyek: az Önéhez hasonló személyes tragédiák nagyon is felszínre hoznak korábban szunnyadó nemzetietlenkedő érzelmeket. Arra kérem, azt javaslom, álljon ennek a kísértésnek ellen, és gondolja végig alaposan érveimet. Egyébiránt készséggel és köszönettel fogadok mindenféle bírálatot és jótanácsot is. Üdvözlettel: D. S. A. (delvidekia@gmail.com) Ui.: Ami igazából írásra indított, az az alábbi levele volt: Tisztelt .... Úr! Megtisztelt álláspontommal vitába szálló, ám érvelő levelével. Azt kell, hogy mondjam, ha Trianon érzelmi kérdés csupán, természetesen megértem véleményét. Elhiszem, hogy Ön se nem őrült, se nem gazember. Talán pontosabb lett volna azt mondanom, hogy őrült, gazember, vagy tudatlan. Tudom, ha ha az utóbbivel illetem,azt is sértőnek fogja találn, de reményeim szerint kevésbé, mint az első kettőt. Trianon egy igazságtalan béke volt, mert tisztám magyarlakta területeket is a szomszédokhoz csatolt. Ám a Trianont megelőző Nagy Magyarország még igazságtalanabb volt, tessék ránézni a térképre. Olyan területek is magyar uralom alatt voltak, ahol magyarok egyáltalában nem is éltek, még akkor sem. Nagy-Magyarország lakosságának kevesebb, mint a fele volt magyar nemzetiségű. Azt állítani, hogy Nagy-Magyarország igazságos volt, olyan, mintha egy osztrák a Habsburg birodalmat tartanák igazságosnak. Képzelje el, miként érezne, ha osztrák autósok olyan matricával jönnének Magyarországra, amely a Habsburg birodalom térképét ábrázolja, amelyben Magyarország nem is létező ország. Nyilván fel lenne háborodva, és egyetértenék a felháborodásával. Ezután már csak arra van szükség, hogy értsük meg a normális szlovákok és románok felháborodását, amikor magyarok autóznak az ő állami létüket semmibe vevő matricákkal.. Nézze meg, Ausztria, amely többet vesztett az I. világháború után, mint Magyarország, elfogadta ezt a státuszt, ennek is következményeképpen ma Európa legjobban élő országa. A trianoni határokat senki sem fogja megváltoztatni. Vajon nem lenne-e bölcsebb, ha ezt tudomásul véve, tovább dolgoznánk azért, hogy a határok inkább elveszítsék maradék jelentőségüket, és figyelmünket a múlt helyett a jövőre fordítanánk? Nagyon sajnálom, hogy elvesztette az állását. Továbbmegyek: az Önéhez hasonló személyes tragédiák nagyon is felszínre hoznak korábban szunnyadó nacionalista érzelmeket. Arra kérem, azt javaslom, álljon ennek a kísértésnek ellen, és gondolja végig alaposan érveimet. Üdvözlettel, Eörsi Mátyás 2008/12/12

Marosi Pál: Kedves Délvidéki! Egy magyargyűlölőtől várod el az empátiát? Hadd hívjam fel a figyelmedet arra, hogy az ugyancsak kisebbségi párttárs Kuncze Gábor, amikor belügyminiszter volt belső utasítást adott arra vonatkozóan, hogy fordítsák vissza a külhoni magyarokat a határról. Ezeknek semmi sem számít, csak a zsebük. Utálják a magyarokat. Emlékezzünk csak vissza Eörsi úszító hisztériakampányára a határon túli magyarok ellen, a kettős népszavazás előtt. Akkor a határon túli magyarok ellen úszított, most pedig a hazaiakat is legazemberezte. És még ez az ember akar lenni az Európa Tanács elnöke. MUHAHAHA... 2008/12/13

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Tisztelt Délvidéki Úr! Sajnálom, hogy elkeveredett a levele. Általában megválaszolom a hozzám érkezett leveleket, akkor is, ha nem osztják, sőt, súlyosan vitatják az álláspontomat. Csak a gyalázkodásokra nem válaszolok, annak ugyanis nem látom értelmét. Az Ön első levele nem ilyen volt, válaszoltam is, így minden bizonnyal a második is érvelő volt. Még egyszer: elnézését kérem! A politikusi szakma közvetít. Értékeket és érdekeket. Én magam - Önnel szemben - nem vagyok történész, ezért, ha történelemről van szó, a történészekre hagyatkozom. Én még minden történésztől azt olvastam és hallottam csupán, hogy a modern államok létrejöttekor, tehát a XIX. században Erdélyben már több román élt, mint magyar, és hasonlóképpen, a mai Szlovákia területén is több szlovák. Sőt, olyat is olvastam, hogy a szlovákok előbb voltak a Kárpát-medencében, mint a magyarok. Ez vagy igaz, vagy téves, szerintem meglehetősen irreleváns, csupán az érdekesség kedvéért jegyeztem meg. De abban egészen bizonyos vagyok, hogy a Kárpát-medence minden népének tengernyi szemrehánynivalója van a másikkal szemben. Persze, és természetese, hogy a magyarság a saját sérelmeire emlékszik vissza, ám ha ezt természetesnek vesszük, akkor azt is természetesnek kell vennünk, hogy a szerbek, románok, szlovákok ezzel pontosan így vannak, tehát ők pedig a magyarokkal szembeni sérelmeiket húzzák elő. Nem hiszem, hogy van bármi politikai hozadéka visszamenni a Mohácsi vészig. A XVIII. századig aligha beszélhetünk a szó mai értelmében vett államokról. Ennek az időszaknak a királyságai alapvetően az adózást űzték, persze pénzt adtak ki, de az a formáció nagyon messze volt attól, amit ma államnak nevezünk. Egészen bizonyosan Önnek teljesen igaza van abban is, hogy az évszázadok alatt hogyan irtottak itt lakosságot, hol a magyarok ellen, hol a magyarok által, csak az nem világos, hogy mi következik mindebből a mai kor kihívásaira. Az Amerikai Egyesült Államok úgy jött létre, hogy leginkább német, brit, ír, svéd és olasz telepesek szinte teljesen kiirtották az őslakosságot, az indiánokat, de senkinek nem jutna ma eszébe, hogy az USA létjogosultságát kétségbe vonja. Ám ahogy az indiánoknak joga van kárpótlásra és a legkülönfélébb pozitív diszkriminációra, úgy az európai kisebbségeknek is - magyaroknak ott, szlovákoknak, románoknak, sváboknak itt - jogukban áll kollektív kisebbségi jogokat kapni. Én csak azt tudom, hogy Magyarország valahányszor nekiállt a határmódosításoknak, abba százezrek pusztultak bele, mert azt úgy hívták, hogy háború. (Nota bene: Magyarország területe ráadásul mindig kisebb is lett a kaland végén.) Tehát én szívesen elfogadom az ön történelem interpretációját, csak azt nem tudom, mi is következik belőle. Azzal kezdtem a válaszom, hogy politikusnak neveztem magam, aki értékeket és érdekeket képvisel, és ezekhez szervez támogatást. Nos, én ezekben a vitákban azokat képviselem, akik nem hátra, hanem előre akarnak nézni, a határok tologatása helyett azok jelentőségét kívánják megszüntetni, és akik a térségben a gyűlölködés helyett az együttműködést pártolják. Ennek következtében most rám ömlik a gyűlölethullám, ám meggyőződésem szerint az ország jelentős hányada tudja: ezekben a célokban nekem van igazam. És ezzel talán Ön is egyetért. Ha így van, a többi nem más, mint érdekes intellektuális vita történelemről, kultúrákról és megannyi más fontos ügyről. Üdvözlettel: Eörsi Mátyás 2008/12/13

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Bár a Legfelsőbb Bíróság elnökének a meg nem választása nem tartozik ide, Leónak annyit szívesen elárulok, hogy bár meghökkentett a köztársasági elnök nyilatkozatának az élessége, továbbra sem osztom jelölési gyakorlatát, de ezúttal az MSZP eljárásával kapcsolatban is kritikus vagyok. Ha az MSZP-nek vitája van a köztársasági elnökkel, az rendben van. De ezért nem kellene a rendkívül súlyos gondban lévő Legfelsőbb Bíróságot büntetnie. Az MSZP-vel nem ellenséges szakértők állították, hogy a jelölt kiváló, pont ilyenre van szüksége a Legfelsőbb Bíróságnak. Vele szemben két dolgot lehetett felhozni (mert a nyelvtudás és publicisztika hiánya komolytalan). Az egyik az unokaöcs, vagy valamely távoli rokon a Fidesz alkalmazottja. Ez már vicc. A másik, hogy állítólag jobboldali gondolkodású. Ha ez a kifogás, az pedig tragédia. Mert ha tényleg ez a kifogás, az azt jelentené, hogy az MSZP szerint csak szocialista gondolkodású állampolgárok tölthetnek be magas pozíciót, és ha ezt az MSZP így gondolja, az tragédia lenne. Bizonyos vagyok azonban abban, hogy nem gondolja így, ezért aztán hibásnak tartom a jelölt leszavazását is. 2008/12/13

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Tisztelt Eörsi úr! Ön szerint hányszor "állt neki a határmódosításnak" Magyarország? Az én tudomásom szerint ez csak egyszer, (igaz több lépésben) 1938. és 1941. között történt meg. Viszont ez csak egy esetben eredményezett háborút (Délvidék, 1941.), az erdélyi és felvidéki határkiigazitásokat tárgyalásokon értük el (első és második bécsi döntés). Ez az akkori ('38. és '39. ) etnikai határokat vette figyelembe és aláírta Szlovákia és Románia mellett Anglia és Franciaország is! Egyébként például Székelyföld ma is túlnyomóan magyar többségű, akkor miért Romániáé? 2008/12/13

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Kedves Bálint Úr! Bizonyára igaza van. Szerezze vissza. Sok sikert! Eörsi M. 2008/12/13

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Kedves Leó! Bocsánat, hogy csak most válaszolok, már megtettem, de a rendszer valamiért nem küldte el a hitelesítő linket. Ami a zsidókat illeti, a "vallás" és a nép úgy működik, mint a Világbank és a Valutaalap. Szervezetileg különálló, de egy célért dolgozik. A vallás adja az ideológiai alapot (kiválasztott NÉP, Jáhve nektek adta az egész Földet, stb.), a nép (és tagjai) pedig a gyakorlati megvalósítást végzik (felvásárlás, palesztinok írtása). Ezért fontos Perez kijelentése és ennek fedezése a magyarországi ügynökök részéről. Önök szerint persze nem fontos (mert nehéz lenne kimagyarázni), de Izraelben nagy visszhangot keltett. Tehát ők nem tartották lényegtelen epizódnak... Ami Gönczöt illeti: ő jobban a háttérbe húzódott? Én nem így láttam! Nála többször senki nem dobott vissza törvényeket, számtalan mozgalomban vállalt vezető szerepet illetve védnökséget. Igen gyakran élt az elnöki kegyelemmel is, köztük politikai ügyekben. Például tudtommal, ő adott általános kegyelmet a "taxisblokád" résztvevőinek, amit az újraszámlálást követelő hídfoglalók nem kaptak meg... Hol a törvény előtti egyenlőség? Ne vitatkozzunk azon, Szlovákiában milyen az életszínvonal. De Ausztriában vagy Németországban nem rosszabb ugye? Pedig ott is sokkal gyorsabb a gazdasági fejlődés, mint mindenütt az EU-ban! Azt nem mondtam, hogy a multik az autóiparhoz köthetők, őket csak példaként hoztam, mert ott voltak az első nagy leépítések. Az igaz, hogy a multiknak több a pénzük, nagyobb a munkahelyteremtő kapacitásuk. De éppen ezért kéne nem őket, hanem a hazaiakat segíteni adókedvezménnyel, hogy igazságossabb legyen a "verseny". (Ami így nem is verseny.) Magyarországon tavaly a húsz legnagyobb multi cégé volt az összes haszon 92%-a! Húsz év alatt 70 milliárdot hoztak, de 300 milliárdot vittek el, miközben az adóterhekhez nem járultak hozzá! Ez így rendben van? 2008/12/13

Bélint Balázs (amanita40@indamail.hu): Drága Eörsi úr! Én felhívtam a figyelmét történelmi tájékozatlanságára, ami nem helyes egy politikustól, főleg nem, ha történelmi példákra akar hivatkozni. Ön erre úgy reagált, ahogy vártam magától: pökhendien, lekezelően, tévedését be nem ismerve. Örömmel "visszafoglalnám" a magyar többségű területeket, de kezdetnek az autonómiával is beérném. Viszont első lépésként ehhez is itthon kéne rendet tenni, legelsőként pedig elzavarni az olyan idegen érdekeket szolgáló politikusokat mint ön. Na ehhez kívánjon szerencsét! 2008/12/13

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Kedves Bálint Úr! De hát lássuk be, a dialógusunk zsákutcába jutott. Én azt állítottam, Magyarország többször nekiállt a területek visszaszerzésének, Ön erre azt válaszolta, hogy nem, csak egyszer, de több lépésben. Erre mit lehet mondani? Igaza van. Egyszer, de több lépésben. Tehát többször. De ez nem oszt és nem szoroz. Sokszázezren belehaltak, ez a lényeg, és Magyarország sem lett tőle nagyobb. Hanem abban is igaza van, hogy Székelyföld magyar. Arra azonban nem reagál, hogy Erdély egésze már 1948-ban is román többség volt. És akkor hirtelen bedobja az autonómiát. Ebben ugyanakkor tökéletesen egyet is értenénk, csak ez a vita Nagy-Magyarországról szól, ezt a koncepciót védi Ön mellett sok más hozzászóló, én pedig sokakkal szemben úgy vélem, hogy aki Nagy-Magyarországról szónokol, az az autonómia-célkitűzés megvalósulását tolja a ködbe vesző jövőbe. Erre Ön azt fogja válaszolni, hogy Románia amúgy sem adna autonómiát, erre azt fogom válaszolni, hogy ebben is van igazság, de abban is, hogy ezt a fordulatot a magyar politika sem segíti elő, róka-fogta csuka helyzet állt elő. Ezt lehet a végtelenségig folytatni, csak nem biztos, hogy érdemes. Egy biztos: ha az autonómia a cél (Ön mondta, és én egyetértek), akkor per definicionem ez csakis a Román Köztársaság területén belül jöhet létre, következésképpen a Nagy-Magyarország érvelés nem tartható. Vagy-vagy! Sok szerencsét a választásához! 2008/12/13

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Kedves Eörsi úr! Először is, tisztázzuk miről beszélünk. Én nem Nagy-Magyarországot akarom egy az egyben visszaszerezni, Horvátoszágot például meghagyom a horvátoknak. De a ma is stabilan magyar többségű területekre igényt tartanék, épp olyan jogon, ahogy maga szerint a románok jogot formálhattak a román többségűre. Ehhez első lépés az autonómia: lásd Koszovó függetlenedési folyamatát. Ön azt írja az autonómiával egyetértene. Akkor miért nem támogatja a székely tanácsok erre irányuló törekvéseit? Rendben, mondjuk azt, hogy "többször" akartunk határt módosítani, bár ez mindig a határ más-más részére vonatkozott, így én ferdítésnek tartom. De: ebben miért haltak meg MINDIG százezrek? Amennyiben külön eseményeknek tekintjük őket (mint ön):1938. október-november az első bécsi döntés. Mindenki aláírja, a későbbi Hitler ellenes "szövetségesek" is, háború még sehol! 1940. augusztus 30. (ezt én is elírtam) második bécsi döntés. A németek és az olaszok bíráskodnak, de nem Magyarország, hanem Románia kérésére! (Mindenki aláírja.)Románia és Szlovákia a háború legvégéig velünk egy oldalon harcol. (Románia az utolsó percben -ahogy szokta- átáll.) Magyarország csak 1941-ben lép be a háborúba, ez a délvidéki bevonulás az egyetlen kivétel. Hol igaz akkor, hogy "MINDIG százezrek halálát okozta, AHÁNYSZOR csak"? A békeszerződések részben ma már nem létező államokkal jöttek létre (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió). Azaz érvénytelenek lennének, ha a parlamenti és kormányzati söpredék (20 éve az mindegyik) nem siet őket "megerősíteni." Erdélyben a románok egyébként csak a 19. században kerültek többségbe, miután betelepítették őket a grófi nagybirtokok zsidó bérlői Moldvából, mint olcsóbb munkaerőt. A székely parasztok, meg Amerikába vándoroltak az éhenhalás elől. (Erről egyébként már írtam részletessebben is valamelyik topicon.) Mondja kedves képviselő úr, nem ismerős önnek ez az idegeneket támogató, magyarokat külföldi munkavállalásra ösztönző, Trianonhoz vezető politika valahonnan? 2008/12/14

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Tegyük még hozzá, hogy "Nagy-Magyarország utódállamai" mindig is manipuláltak az etnikai határokkal. Románia például 1920. után felosztotta a nagybirtokokat, de nem a magyarok, hanem akkor betelepített románok között. Csehszlovákia "kollektív bűnösség" címén százezreket telepített ki. (Érdekes módon a fasiszta Tiso államának szlovákjai nem voltak kollektívan bűnösök...) Románia ma is manipulál:átszervezi kedve szerint a megyehatárokat. Kovászna etnikai arányának "javítása" érdekében például, olyan településeket csatol a megyéhez (Buzaului), amelyek soha nem voltak sem Magyarország, sem Erdély, sem az eredeti megyék részei. Önöknek pedig ehhez egy szavuk sincs... 2008/12/14

Marosi Pál: Eörsi! Kiesett az Ekstein Kovács Péter barátod a román parlamentből. Ugyanaz a pökhendi stílusa volt mint neked, és ugyanazon kisebbséghez is tartozik. Nem lesz ki meghívjon egy kis erdélyi provokációra. Remélem osztozol sorsában. 2008/12/14

Leó: Egy kicsit módosítok Eörsi úr mondatán: Ha a köztársasági elnöknek vitája van az MSZP-vel, ez rendben van. (Nincs rendben, mert az elnöknek nem feladata a napi politikában igazságot tenni, de a közt. eln. is ember, megértem.) De ezért nem kellene a rendkívül súlyos gondban levő Legfelső Bíróságot büntetnie." (A kétszeres felsőfokot szándékosn kerülöm, a magyar közhasználat ellenére.) Amely mondatok azt jelentik, hogy a közt. eln. is gondolhat arra, hogy ha valakivel együtt akarok működni, akkor igyekeznem kell az együttműködésre. Az Ön által is említett mondatok szerkezeti egységet alkotván az elnök cselekedeteivel, nem erre utalnak. Az unokaöccs az én fogalmaim szerint nem távoli rokon - még akkor sem az, ha ebben az egész országban csak és csupán egyetlen személy van, aki képes a főbírói feladatok ellátására. Ha ehhez hozzáveszem, hogy éppen Ader apósa volt az a magyar bíró, aki alkalmas volt arra, hogy hazánkat képviselje Hágában, hogy a pécsi bírótársadalom szállta meg az igazságszolgáltatást - bizony jelentős optimizmusra van szükség ahhoz, hogy azt állítsuk: a személyi viszonyok ilyen mértékű egybeesése egyrészt véletlen, másrészt valóban a tényleges és megkerülhetetlen képességi viszonyokat tükrözik. 2008/12/14

Anonymus (a27@freemail.hu): Leó mindig felhívta a figyelmemet, hogy ne az érzéseim irányítsanak, nevezetesen a szerelem. (Hogy most ennek mennyi a valóságtartalma, azt hagyjuk). Én pedig felhívnám figyelmét, hogy ha csak az unszimpátia vezet vkit, az legalább annyira káros. Más: külpolitika. Olvasom itt Eörsi úr szép sorait a külpolitikáról, és hogy a békés viszony haj' mennyi jó! Az érdekes csak annyi ebben az egészben, hogy most, hogy a külpolitikánk ilyen békés, a szlovák-magyar viszony a padlóra került. Orbán Viktor alatt volt státusztörvény, a nemzeti érdekek sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak mint ma, több határontúli egyetem alakult magyar támogatással stb., és a szlovák-magyar viszony a rendszerváltás utáni egyik legjobb volt. Persze, tudom, ehhez kellett a szlovák fél is. De azért mégis! A státusztörvényt úgy nyomta le a torkukon - beleértve a románokat is -, hogy pár kompromisszumot eltekintve a szomszédok nyekkeni sem mertek. Sőt, szerény emlékeim szerint, a helyi társadalmakban sem keltett különös feszültséget. Itt lemérhető, hogy mi a különbség a két külpolitika között. Ja, és még százezrek sem haltak meg... 2008/12/15

Délvidéki S. Atilla (delvidekia@gmail.com): Tartok tőle, hogy a legújabb levelem sem találta meg Önt, amelyet ezúttal az matyas.eorsi@parlament.hu-ra küldtem. Na sebaj, beküldöm akkor megint ide: 2008. december 14. 11:21 Délvidéki Atilla írta, delvidekia@gmail.com: Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a megtisztelő válaszát, jóllehet nagyon nem értek egyet a "nem hátra, hanem előre" s csakis előre való nézéssel, és az "együttműködést" pártoló szomszédainkkal való együttműködés naivitásával. Ezekben a célokban Önnek távolról sincs igaza - sajnos. És ezzel alább talán majd Ön is egyet fog érteni. Ha mégsem, az persze még mindig nem baj, amíg a felek segíteni igyekeznek egymásnak az igazság föltalálásában. Szóval értem én, hogy Ön a létező - létezni hagyott - történészek állításaira támaszkodik, ez normális viszonyok között egészen természetes is lenne. Csak az a baj ezzel, hogy az ismertebb történészeink (magyarok és nem magyarok egyaránt) vagy meglehetősen elfogultak a legfontosabb kérdésekben, és így általában a magyarság ellenében kutatták eleddig a múltat, vagy pedig egyszerűen átsiklottak a szélesebb összefüggések, pl. a török kori magyarság pusztulásának az arányai és etnikai területeinek a megfeleződése fölött. Ezt most nem muszáj elhinnie nekem, én sem hinném el másnak, ha csak úgy mond valamit. Na de én küldtem Önnek egy 400 oldalas kéziratot is, ahol bizony elmagyarázok és bizonyítok egy s mást. Csak azért említem ezt megint, mert Ön azt írja, hogy eddig "még minden történésztől azt olvastam és hallottam csupán, hogy ... a XIX. században Erdélyben már több román élt, mint magyar, és hasonlóképpen, a mai Szlovákia területén is több szlovák. Sőt, olyat is olvastam, hogy a szlovákok előbb voltak a Kárpát-medencében, mint a magyarok." Hát, nem "csupán" ennyiből állna ez a közös múlt... A történelem egészének a mellőzése illetve a történelemnek csak a legutóbbi szakaszának a figyelembevétele útján történő megközelítéssel az a baj, hogy mindenképpen súlyos részrehajlásra és téves következtetésekre vezet minket. Ezt talán nem is kell magyaráznom: pl. Csehország, Lengyelország, Albánia vagy Izrael, illetve e népek etnikai határai vajon hol voltak a 19. században? Ma mégis vannak és léteznek, éppen mert nem csak a történelmük egy-kétszáz éve iránt érdeklődtek! Abban tehát egyetértünk, hogy ez a megközelítés "meglehetősen irreleváns", azaz lényegtelen. Mellesleg, kár is fölemlegetni a történelem azon szeletét, amit mindenki tud, amit mindenkivel tudatnak, amit tálcán kínálnak és kiemelnek. A gond ott van, hogy az igazság elhallgatott oldalait csak kevesen ismerik, éppen mert még a történettudománynak sem adatott meg az eltelt egy-két évszázad során, hogy föltárja azt: Ferenc József, a két évtizedes trianoni sokk, aztán pedig a moszkovita bábkormányok mindeddig szinte lehetetlenné is tették ezt. Most adatik meg először, hogy föltáruljanak az 1944-es magyarirtások éppúgy, mint pl. az 1848-as délvidéki rácjárások (ez utóbbi nálam). A régebbi múlt föltárása is hátravan még, amivel mindeddig csak a Habsburgok és a szomszédok túlérzékenységére való álszent "tekintet" mellett lehetett foglalkozni. Csak egy megvert nép volt a térségben, akinek az érzékenységével senki sem törődött (ma se nagyon). Ez akkor is igaz, ha itt esetleg már indulatot keltek Önben. De le kell vetkőznünk minden elfogultságot. Legyünk tárgyilagosak! Kérem, forduljon e nép felé - amikor megítélni akarja őt - úgy, mintha egy igazságkereső norvég vagy holland ember lenne. Szóval, visszatérve a szelektív történetírásunkra, így jutottunk el odáig, hogy a politikusaink ("jobb"- és "baloldaliak" egyaránt) ma egy feje tetejére állított történelemképnek kívánnak megfelelni és egy alapjaiban kiforgatott múlt-tudat által mozgatva vezetik ezt a maradék kis országot. Igazából nem Önt hibáztatom a téves következtetéseiért. Nem állhat neki mindenki a különféle történelemhamisítások föltárásához, a rágalmak szövevényének a fölgöngyölítéséhez - a hivatásos történészeink helyett. Csakhogy most már ott van a gépén valahol a kéziratom (két hónap múlva jelenik meg). Nem kell mást tennie, mint elolvasnia és alaposan végiggondolnia az érveimet. Kérem szépen, tegye meg. Mindannyiunk javára válhat. Mert igen, a "Kárpát-medence minden népének tengernyi szemrehánynivalója van a másikkal szemben" (MINT MINDEN MÁS SZOMSZÉDNÉPNEK), csakhogy az a nagyon nem mindegy, hogy mindebből mi és mennyi az igazság. Mert meg kell azért engednie azt a föltevést, hogy talán nem az igazságnak megfelelően írták meg az utóbbi két évszázad folytonos megvertségében hányódó, a ráuszított szomszédok szorításában Bécs által szinte túszként tartott magyarság múltját. Ha ez a föltevés esetleg még nem jelent meg a tudatában, ez bizony azt jelenti, hogy mindeddig elfogult volt. Ami pedig azt illeti, szerintem egyáltalán nem "természetes", hogy minden nép "a saját sérelmeire emlékszik vissza". Ez a valóban igazságkereső emberek létének a tagadása, még ha ők csak kisebbség is. Ön mindenesetre aligha állíthatja ugye, hogy csak a magyarság sérelmeivel törődne. Nos, maradjunk annyiban, hogy én is törődöm a szomszédnépek és mindenki valós sérelmeivel, bárki legyen is az. Úgyhogy, immár ketten lennénk, akik nem csak a saját nemzeti sérelmeinkkel törődünk. Még egyszer hangsúlyozom azonban, hogy az nagyon nem mindegy, kinek vannak valódi sérelmei s kinek csak mondvacsináltak (éppen a másik oldal valós sérelmeinek a kényelmes "kiegyensúlyozása" céljából). A messzire nyúló hazudozások tisztázásához sajnos nem elég csak a történelem utolsó szakaszát megvizsgálni. Ön azonban elveti a történelem egészének a mérlegre tételét. Arra hivatkozik, hogy az Ön számára "nem világos, hogy mi következik" az esetleg meghamisított múlt és a különféle népirtások okán "a mai kor kihívásaira." Ez eléggé egyedülálló fölfogás. Ezzel tulajdonképpen nem egyebet állít, mint hogy nem érdekes, ki iszik s ki fizet, felejtsük is ezt el. Nem úgy van ám az, tisztelt politikus uram! Ilyesmi nincs s nem is volt soha a világon. Sajnos a leginkább, és szinte mindenkinek éppen ez a fontos: a könyöklés, a terjeszkedés és a hatalmaskodás. Értem én, hogy Ön ezt az elvet az emberiség megbékéltetése címén vallja, ám a múlt egyoldalú ismerete súlyos tévedésekre veszi rá Önt ma. A jelen ugyanis, száz év múltán történelem lesz, amivel sokan ugyanúgy nem akarnak törődni majd, mint ön ma az eleinkkel. Nem így működik ez a világ. Nem hiába szállóige, hogy a történelem az élet tanítómestere. Ennek évezredeken át kitapasztalt oka van. Aki a múltját nem ismeri, az a jelenét sem látja helyesen. Ön hányódik pl. egy csónakban, de nem érdekli, milyen az a folyó (búvópatak vagy éppen tenger?!), honnan jön s hová sodorja. Ne állítson már ilyet. Ha Önt nem érdeklik a múlt népirtásai, akkor végső soron ugyanazt a személetet vallja, mint világunk kisebb-nagyobb zsarnokai: hunyjunk szemet a kellemetlen dolgok fölött. Hitler is egész térségek lakosságának az erőszakos kicserélését tervezte, sőt meg is kezdte már, egyoldalú történelemszemlélet mellett. Ha ő győz, ma már arról beszélnének (németül) az Önhöz hasonlóan gondolkodók, hogy elmúlt annak már 60 éve: ma már "nem világos, hogy mi következik" a történelmi múlt magyarázgatásából. Amint hogy ez is most a nagy helyzet a győztes Sztalin által végbevitt, nem sokkal kisebb etnikai tisztogatások, oroszosítások esetében. Ugyan, ki törődik ma már az ukránokkal, a volgai németekkel, a krimi nogájokkal, stb. És ez a baj. Tudja, éppen erre a cinkos közönyre építenek ma is a népirtó politikusok és történetírók. Mert mindig ők győznek. Mindazok, akik az egyes népeknek a másikakra való uszításával nemcsak írják, de csinálják is a történelmet; nemcsak irtják, de ámítják is a népeket. Ennek kéne már útját állni. Nem szabad vakon elmennünk a múlt tapasztalatai mellett. Nem azt mondom, hogy most azonnal követeljünk vissza bizonyos területeket, amelyeken a 18. századi betelepítések és a korábbi (török kori) nagy magyarirtások által lakosságot cseréltek! Azt sem mondom, hogy ezeket holnap, vagy bármikor vissza kéne követelni. Nem, ha ott már románok, ott már szerbek és szlovákok élnek többségben; mert ott már győzött a tisztogatás és a vérözön borzalmas elve. Azok a területek igazság szerint a magyar népet illetik meg, de mi nem kívánjuk továbbforgatni a bosszú kerekét, esetleg ugyanilyen népirtások és kilakoltatások útján visszaállítani az eredeti viszonyokat. Sok magyar le is mondana a területi jogokról, amennyiben aztán valóban minden magyar megkapná az őt illető egyéb jogokat, ahelyett hogy mindenhol csak az elfogyasztásukra várnának. Azonban, azt már nem szabad elvárnunk az áldozat szerepére kárhoztatottaktól, hogy felejtsék is el az igaz múltat s hogy hagyják magukat akkor is rágalmazni és mocskolni, amikor már szabadon beszélhetnek az igazságról; mert ez csak újabb magyarirtásoknak lesz a melegágya. Ismertetnünk kell a valós történelmet a magyarság ellen módszeresen uszított szomszédnépek széles tömegeivel is. Attól, hogy még nem követelünk semmiféle határmódosítást, attól a történelmi igazságot még ápolnunk kell és be kell emelnünk azt a köztudatba. Nem a gyűlöletkeltés céljával természetesen, hanem az áldozatra kárhoztatottak jogos sérelmeinek a tisztelete okán. Legyen szabad emlékeznünk az igaz múltra, legyen szabad figyelembe vennünk a múltat, amikor a kisebbségbe szorult őslakosság jogairól van szó. Ahogyan az USA-ban is ma már, az igazi amerikaiaknak! Akiket indiánnak csúfolnak. Nehogy az egyikük még valahogy úgy példálózzon a múlttal, ahogyan azt Ön tette Nagy-Ausztria és a "nagy"-nak már csak Trianon után hazudott történelmi Magyarország esetében. Mert ez így nagyon fájó, tehát gyűlöletkeltő tud lenni (ilyen megnyilvánulások után ne is kifogásolja az Ön iránti ellenszenvet, hiszen ezt önmaga rendeli meg). Amíg a csúrogi megemlékezéseken nem lesz "gyászkönny" a csúrogi szerbek szemében is (Vörösmarty nem írt hülyeséget), de nem csak az 1944-es, hanem az 1514-es és 1526-os magyarirtások okán is; addig halálos veszedelemben vagyunk. Nos, ez következik az igaz vagy hamis történelem ismeretéből. Aki ma elfogadja a múltbéli hódításokat vagy csak át is siklik az egyes népirtások fölött (másokat meg kiemel), az valójában a népirtó tömeggyilkosok cinkosa és bátorítója. Ha mi ma egy legyintéssel intézzük el ezrek és százezrek kegyetlen halálát, mivel az már "régen" volt, ezáltal holnap lehet, hogy éppen minket küldenek át a történelem homályába a ma is köztünk élő - és csak az alkalomra leső - tömeggyilkosok, hogy pár évtized, évszázad múlva mások legyintsenek a mi sorsunk fölött. Ennek a hozzáállásnak köze nincs az erkölcsös gondolkodáshoz, a tisztességes politizáláshoz: hiszen egymást áruljuk el a közönyünkkel. Magyarokat irtanak a nem magyar soviniszták, hogy aztán esetleg fordítva, a magyarok söpredéke tegye ugyanezt a nem magyarokkal. A bosszú kerekét elutasító emberek pedig nem a józan gondolkodást, hanem a fátylakat, a vakságot választják. Hogy alkalomadtán aztán, kezdődjön minden elölről. Ön szemet huny mindezek fölött, én viszont szeretném fölnyitni a szemét. A felelősség terhe ugyanis itt elsősorban a politikusoké, akik ráadásul maguk is éppen ezt a történelmet alakítják, építgetik. Az Öné is. Értékeket és érdekeket képviseljen, de ne a múlt tapasztalatait ily kereken visszautasító és tudatosan vállalt elvakultsággal, hanem szélesebb és óvatosabb kitekintéssel a világra, az igaz történelemre. Mert ne feledje: aki csak előre néz, az úgy jár mint az ismeretlen folyón hányódó hajós. Nézzen bizony hátra a múltra is és tudakolja is azt meg ha lehet, hátha ott már volt néhány éles kanyar és halálosztó zuhatag! Mert akkor még előttünk is lehet egy pár. Olyan helyen, talán nagyon is közel már, ahol valamiért nem látni még. De csak mert esetleg, a szemünkre csúszott a sapka vagy rossz a szemüvegünk. Esetleg nagyon rossz: csak egy lyukon át látunk vagy csak egy szeletét látjuk rajta a világnak. Nem akarom tovább ostorozni a "múlt helyett a jövőbe nézzünk" tragikus elvét: ha ennyi nem elég, több fölösleges. A lényeg: ne csak előre nézzen s főleg ne akkor, ha a nagy "előre nézés" (?!) közben még annyit sem lehet megtudni, mint hátranézvést. Ha pedig valóban azokkal akar együttműködni "akik a térségben a gyűlölködés helyett az együttműködést pártolják", akkor nagyon nagy bajban van, mert ilyen politikusokat alig talál a szomszédságban (elárulom Önnek: felelős beosztásba arrafelé egy sem juthat hosszabb időre!). Előbb föl kéne őket is világosítani egy s másról. A délvidéki Szenttamáson születtem, jól ismerem a politizáló szerb emberek többségének a gondolkodásmódját: egy húron pendülnek velük a román, szlovák és horvát eszmetársak is. Kisantant nem a papírokon él, hanem a gyűlöletre nevelt tömegek tudatában. Akikkel Ön együttműködni próbál, azok magyar ügyekben olyan távol állnak a tárgyilagosságtól és a politikai tisztességtől, mint Makó Jeruzsálemtől. Hiába "baloldaliak". Ne feledje: Sztalin, Milosevics és Hitler is baloldali (szocialista-kommunista) volt. Egyetlen céljuk átverni Önöket, akik "együttműködni" próbálnak velük, Önökön keresztül pedig az egész magyar közvéleményt. Ez csakis azért sikerülhet nekik - ismét és ismét, évtizedek, évszázadok óta -, mert Budapest politikusai éppúgy nem ismerik szomszédaink viszonylatában az igaz történelmet, amint a történészei sem. Sokan nem is akarják. A határon túli magyarok józanabb része - mert azért ott is vannak ám megtévesztettek - sokszor csak ámul és bámul Budapest gyermeteg hiszékenységén. Aztán mindig rajtuk csattan az ostor, egy-egy kitelepítés, vérengzés vagy üldöztetési hullám képében. Mert nincs felelős anyaországa, csak gyáva, élősködő és zsebsoviniszta mostohája. A trianoni határok ugyanis - ne legyenek ilyen illúziói - majd csak akkor veszítik el a jelentőségüket, ha a Pesttel "együttműködő" magyargyűlölők teljesen eltüntetik a Trianonban leigázott magyar nemzetrészeket (ami már így is csak idő kérdése), itthon pedig százezer alá esik a magyar érzelmű emberek száma. Nem vagyunk olyan messze ettől sem, hiszen már csak 4-5 millió maradt (a többségük ráadásul már e határokon túl él, pl. Erdélyben). Én legalábbis, ha előrenézek, ezt látom. Persze, nincs ezzel semmi baj, a magyarságnak is ki kell halnia már egyszer. Csak nem mindegy, hogyan. Mennyi fájdalom és tömegkín árán. Kizárólag előre nézni: hiba. Nagy HIBA. Főleg, ha még ott sem azt látjuk, ami valóban következik... Remélem, sikerült talán rávezetnem Önt a föltett kérdésére adandó válaszra, hogy mi is következik az igaz történelem helyes "interpretációjából". Ez! Mert látja, idáig jutunk az eleinte oly aprónak látszó erkölcstelenségben (az ördög a részletekben bújik meg), ha azon az úton járunk, amelyiket Ön választana ennek az országnak... Üdvözlettel: Délvidéki S. Atilla Ui.: Ha kíváncsi lenne erre a másféle - meggyőződésem szerint sokkal tárgyilagosabb - történetírásra is, kérem nézze meg a novemberi levelemet a matyas@eorsi.hu-n. Ez a "tankönyv" éppen Önöknek, politikusoknak szól. Ha mégsem találja a Fejezetek a rácjárások történetéből c. kéziratomat, szívesen elküldöm azt még egyszer erre a másik címére is. Ha ez egyáltalán működik. 2008/12/17

Anonymus (a27@freemail.hu): Most olvasom, hog Szlovénia megvétózza a horvát csatlakozási tárgyalások folytatását a határvitáik miatt. Nem mintha örülnék ennek, de ezt hívják úgy, hogy érdekérvényesítő diplomácia. Ajánlom Képviselő úr figyelmébe. Valószínűleg nem fognak egy ember sem meghalni emiatt, és valószínűleg kénytelenek lesznek asztalhoz ülni a felek. A horvátok egy ideig elküldik majd szlovén szomszédaikat melegebb éghajlatra, de aztán minden fog menni a régiben, a kényes problémára pedig pont kerül, valószínűleg. Mi lenne ma Dél-Tirolban ha nincs kemény osztrák diplomáciai harc az ottani német ajkú népességért? Nagy büdös semmi. Így működik a világ, csak mi nem akarjuk észrevenni. Már csak az a kérdés, hogy gyávaságból, kényelemből, vagy egy téves értékrendszer alapján? 2008/12/17

Anonymus (a27@freemail.hu): A Szonda Ipsos szerint a Jobbik megelőzte az SZDSZ-t. Erre mondják: nem semmi! 2008/12/22

Leó: Azt hiszem, Anonymus nem értette egészen mondanivalómat: nem az érzelmek ellen szóltam - az érzelmeknek a politikában való megjelenítését kifogásoltam, és a kettő messzemenően nem ugyanaz! Hogy pontosan fogalmazzak: az érzelmek a politikában nem helyettesíthetik a meggondolásokat. Ráadásul: nem egészem világos, mi volt az a kiváltó ok, ami miatt eszébe jutott e véleményem? Talán az, hogy a szemet kiszúró személyi összefüggéseket nem tudom figyelmen kívül hagyni? Ámde ez miért érzelmi kérdés? Egyszóval: - Hogyan és miért került ez ide? Délvidéki S. Attila írásáról alkotott véleményem - vegyes. Nem az ellen van kifogásom, amit a múltról ír - írásának ez a része fájdalmasan egyezik a valósággal. Nem is ez a kérdés - a kérdés az, hogy most mi a teendő? Valóban, a magyarság útja számtalan tragédián és történelmi igazságtalanságon át vezetett idáig; de most itt állván, mit tegyünk? Álljunk, és ismételgessük jogos panaszainkat? (Mivel e panaszok jobbára a szomszédos népek ellen szólnak, tőlük aligha várhatjuk a megértést.) A politikus és a politika feladata: meghatározni mi a teendő most, és azt megtenni. Tehát: mi a teendő ma? Akármiért, akárhogyan kerültünk ide, most itt kell cselekednünk, ezt kell meghatároznunk! Anonymus méltán hozta fel Dél-Tirolt példának - bár aligha örül annak, hogy épp itt idézem. Ugyanis: ott nem Ausztria volt a "nehéz fiú", hanem Németország, amely ország nagyobb súllyal tudott fellépni az Olaszországban élő németek érdekében, mint amilyen lehetőségei Magyarországnak vannak. Továbbá: Dél-Tirolban sem a "Nagy-Magyarország" - változat jött be! És az érdekességek folytatásaként: ott is az együttműködés hozott megoldást, amíg a robbantások folytak, semmit sem haladt előre a német lakosság ügye. És ha egy picit elgondolkozunk, látnunk kell: a határokon túliak helyzete lényegesen javult az Únióhoz való csatlakozás óta (amelyhez tartozni nem kell törekedni, hiszen van élet kívüle is!). Javult, tehát nem megoldódott! Nem megoldódott, tehát nem ülhetünk nyugodtan a fenekünkön - de az látható, hogy az EU elvei mentén haladva javítható helyzetük, ez az a politika, amely mellé meg tudjuk szerezni az EU súlyát. Igaz viszont, hogy izgatással mindig lehet szimpátiát szerezni a lakosság egy jelentős részénél - és ezzel visszatértünk állandó kérdésemhez: mi az adott csoport, párt politikai célja? Saját súlyának növelése, vagy a határokon túliak helyzetének javítása? Szlovéniáról: addig fogják ellenezni a horvátok belépését, ameddig az EU engedi. A kormány addig fut körbe az udvaron a kakas elől (gondolom, ismert viccre hivatkozom), ameddig ez szükséges, de nem fogja megakadályozni a horvát belépést. Miként Magyarország sem akadályozhatta meg sem a szlovák, sem a román csatlakozást. ******** Ha jól emlékszem, kilenc, régió-hatáskörű kórház kifejlesztéséhez fogott hozzá a kormány. Ha figyelünk egy kissé: ez kb. ugyanaz, amihez a koalició fogott hozzá 2006-ban. (Mondjuk így: az első lépés.) Azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy a fejlesztéssel kezdték - pedig nyilvánvaló, hogy ezzel több kisebb kórházat meg kell majd szüntetni, vagy erősen specializálni kell őket. Mi tehát a különbség? - kérdezhetnénk. Pedig látjuk: sehol semmi népszavazás, orvoslázadás, senkinek eszébe se jut hangulatkeltéssel foglalkozni. Há-á-á-t, kezdhette volna az SzDSz így is. Igaz, ehhez a teendők mérlegelésére, valamint több higgadtságra és józanságra lett volna szükség. 2008/12/25

Marosi Pál: Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Eörsi úrnak, Leónak és a blog többi olvasójának! 2008/12/26

Marosi Pál: "Gyilkosok közt cinkos aki néma." Miért halgat most Eörsi úr? 200 halottja van a cionista támadásnak. Vagy Ön csak a magyarok ellen szokott felszólalni? Ismét be kéne tartani az ENSZ BT határozatát. 2008/12/28

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Kedves Leó! "Miként Magyarország sem akadályozhatta meg sem a szlovák, sem a román csatlakozást". Miért megpróbálta? A román csatlakozást még a Fidesz is megszavazta (örök szégyenére), pedig az erdélyi magyarok kérték, hogy csak a székelyföldi autonómia megadása esetén tegye ezt. Ebből látszik, kiknek az érdekét képviseli -talán Wittner kivételével- az összes parlamenti politikus. Egyébként én nem látom, hogy minden országban (például Szlovákia) jobbá vált volna a magyarok helyzete a "csatlakozás" óta. (Előre szólok, hogy péntekig nem leszek itthon, tehát csak utána tudok reagálni az esetleges válaszokra.) 2008/12/28

Leó: A Fidesz nem "örök szégyenére", hanem a józan észre hallgatva szavazta meg a román csatlakozást, kedves Bálint Balázs. Az erdélyi magyarok kéréséről: Ismeri a szólást, amely arról szól, mikor is könnyű a csalánt csapkodni? Egyébként: az, hogy egy ország mely nemzetközi kérdésben hogyan is foglal állást, zárt ajtók mögötti tárgyalásokon szokott eldőlni; és vagyok olyan korrekt, hogy fel se tételezzem, a Fidesz akár hanyagságból, akár ostobaságból nem mérlegelt döntése előtt gondosan. De felhívom figyelmét: ismét nyilvánvaló dolgok felett, tehát értelmetlenül polemizálunk! A Szlovákiában és Romániában élő magyarok helyzetéről: az, hogy valami "jobb", még nem jelenti azt, hogy "jó" is! De ahhoz képest, hogy Komárom szlovák részén a boltban így szólított meg az eladó: - Prosim!, meg ahhoz képest, hogy Kolozsvárott úgy nézett keresztül rajtam a (másik) bolti eladó, mintha üvegből lennék, és foglalkozott a sorban utánam állóval - nos, ma mindkét országban magyar pártok magyar pártként vannak a parlamentben (a politika forgandósága szerint a kormányban is), simán lehet munkát vállalni, vállalkozásba fogni ezen országokban és viszont - ez előrelépés. El lehet mondani, mi minden nincs még, ami jogos kívánság - de a pálinkás üveg (hogy ismét egy közkeletű szólást idézzek) akár félig tele, akár félig üres, de mindenképpen van már benne pálinka. Nagy a valószínűsége annak, hogy én sem lépek már be - péntekig -:)) - ezért most kívánok mindannyiunknak az ideinél kellemesebb és boldogabb - sőt, abszolut értelemben is boldog újévet! 2008/12/30

Bálint Balázs (amanita40@indamail.hu): Kedves Leó! Megmondaná nekem, milyen MAGYAR érdek indokolta, hogy a Fidesz így döntsön? Mert én ezt sajnos nem látom! Én most Székelyföldről jövök, ott nem úgy látják mint ön! (Felüdülés volt ott lenni ahol nem kellett valóban egyértelmű dolgokról vitatkozni. Sajnos "haza" kellett jönni a budapesti szórványba.)Valóban van ott "magyar" párt. Olyan, mint a az itteni kormánypártok:volt kommunistákból lett imperialisták. Egyetlen eredményük a hargitai fenyőkkel való piszkos üzletelés. Alelnökük "Gigi Frunda" - aki a régi rendszerben magyarul sem volt hajlandó megszólalni. Nem véletlen, hogy jól megértik egymást a maguk politikusival... Tudom, erre azt mondja, a polgáriak nem jutottak be. Ez azért van, mert a küszöb miatt nem mertek rájuk szavazni (beszéltem velük), de ezért nem is mentek el sokan szavazni:nem láttak normális képviseletre reményt. Tudja egy dolog miatt nem fogjuk soha megérteni egymást. Ön annyit akar, hogy mosolyogjanak amikor kiszolgálják, esetleg még azt, hogy ne verjék agyon az ottani magyarokat. De én azt is, hogy a magyarok magyarként élhessenek, legalább annyi joggal, mint az "utódállamok" nemzetei. Ezért az ön "eredményei" nekem nem azok, már ahol egyáltalán vannak. (Szlovákiában például most többen utálják a magyarokat egy felmérés szerint, mint a módszerváltás előtt. Ne az alapján ítéljen, hogy bánnak önnel a túlnyomóan magyar többségű településeken.) Ki kinek a szerszámával veri a csalánt? Szerintem az erdélyiek és a felvidékiek élnek ott, nem Eörsi úr, aki ezeket a "remek egyezményeket" köti... Azért jókívánságait köszönöm és viszonzom, bár arról nem vagyok meggyőződve, hogy a boldogság mindkettőnknek ugyanazt jelentené... 2009/01/03

Leó: A boldogság, kedves Bálint Balázs, mindkettőnknek (majdnem) ugyanazt jelentené! Csak én tudomásul veszem azt, amit tudomásul kell vennem, és szeretném a lehetőségekből a maximumot, és nem az álmokat kihozni. De odaírtam a "majdnem"-et is, mert azért álmaink nem esnek teljesen egybe - az én álmaim nem terjednek el az irrealitásokig. 2009/01/06