A Putyin-doktrína

Az orosz-grúz háborúról

Az augusztusban kirobbant grúz-orosz háború kétségkívül Dél-Oszétia, a szakadár grúz tartomány birtoklásáért indult – akik a háborúról szólva a dél-oszét helyzetről elmélkednek, végül is nem ok nélkül teszik. Ám Dél-Oszétia sorsa lényegében két napon belül eldőlt, és a katonai konfliktusnak mégsincs vége – csak éppen nem Dél-Oszétiában, hanem Grúzia területén zajlik. A fővárostól, Tbiliszitől 25 km-re orosz katonai ellenőrző pontok blokkolják a forgalmat, a grúz-dél-oszét határtól mintegy 200 km-re fekvő Poti fekete-tengeri kikötő is orosz kézen van, és e cikk írásakor semmilyen jel nem utal arra, hogy az oroszok kivonulnának a megszállt Grúzia területéről. De ha az oroszok, engedve a külföld nyomásának, meg is teszik ezt, az ország katonai megszállása arra figyelmeztet: a tét sokkal nagyobb, mint hogy Dél-Oszétia független állam lesz-e, esetleg Oroszországhoz tartozik, vagy Grúzia része marad-e.

Ki kezdte?

Szaakasvili grúz elnök elvesztette a türelmét, és rosszul kombinált, amikor csapataival bevonult Chinvaliba, Dél-Oszétia fővárosába – állították sokan augusztus második hetében. Meglehet. Csakhogy a konfliktust közvetlenül megelőzően Temur Jakobasvili, az elszakadt területek reintegrációjáért felelős miniszter tárgyalásokat kezdeményezett Chinvaliban Kokojti dél-oszét elnökkel, az orosz nagykövet bevonásával. Kokojtinak sajnos nem állt módjában időt szakítani a grúz kormány képviselőjére, ám kisvártatva a dél-oszét félkatonai csapatok számos Dél-Oszétiában lévő grúz falut ágyútűz alá vettek, majd a lakosokat ezek a paramilitáris erők elkergették. A Human Rights Watch által készített fényképeken jól látszik a házakra felfestett politika: „Takarodjatok Tbiliszibe!” Ezt a világ demokráciáiban etnikai tisztogatásnak hívják, és a nemzetközi jog ilyen esetben lehetővé teszi a katonai fellépést is. Az orosz békefenntartók nem avatkoztak be, azt állították, nem tudnak hatni Kokojtira, a grúz csapatok pedig bevonultak Chinvaliba. Az igazi meglepetés ekkor érte őket.

Mint kiderült, a lakosság nagy részét ekkorra már evakuálták, és a határ túloldalán 1200 orosz tank és 30 ezer katona állt készen a bevetésre. Ez nagyobb haderő, mint amivel a Szovjetunió 1979-ben behatolt Afganisztánba! Ebből pedig másra, mint megtervezett provokációra aligha lehet következtetni, melynek a célja az volt, hogy Grúzia támadjon, Oroszország meg visszavághasson. Az orosz csapatok két nap alatt elfoglalták Chinvalit, ám nem álltak meg a grúz-dél-oszét határon, hanem mélyen benyomultak Grúzia területére. Mindezzel egyidőben az abház-grúz határon is katonai konfiktus alakult ki: az abház erők elfoglalták a grúz ellenőrzés alatt álló Felső-Abháziát, és csapataikkal bevonultak a színtiszta grúz Zugdidi város környéki falvakba. Az orosz csapatok nem csupán a dél-oszét határhoz közel eső Gori városát foglalták el, hanem eljutottak a Fekete-tenger partján fekvő Poti kikötővárosba is, és középen gyakorlatilag kettévágták Grúziát.

Oroszország – a dél-oszét vezetést felhasználva céljához – katonai csapást akart mérni Grúziára. Szaakasvili grúz elnök számára nem maradt mozgástér: vagy szótlanul tűri, hogy a grúzokkal szemben etnikai tisztogatást hajtsanak végre, és ezzel belpolitikailag ellehetetlenül, vagy megpróbálja megakadályozni. Az elmúlt hetekben sok spekulációt lehetett olvasni arról, hogy a grúz katonai akció időzítése – az olimpia nyitónapja – azt a célt szolgálta, hogy a világ ne figyeljen a grúz agresszióra. Csakhogy ekkor lényegében az egész grúz vezetés – Szaakasvili elnökkel és a védelmi miniszterrel együtt – szabadságát töltötte külföldön. A feltételezés, hogy egy ország vezetői szabadságukat töltsék azon a napon, amelyen agressziót terveznek, komolytalan. Mindazonáltal helye van egy alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálatnak, amely azt hivatott megállapítani, hogy melyik fél milyen arányban tehető felelőssé a katonai konfliktus kirobbanásáért. Erre minden bizonnyal sor is kerül majd, bár eddig csak Grúzia vetette magát alá a nemzetközi inspekciónak, Oroszország még nem. De ha nem is zárjuk ki, hogy a felelősség legalábbis megosztott – sőt, még ha Szaakasvilié is a nagyobb –, semmi, de semmi nem szolgáltathat elfogadható indokot egy ország katonai megszállására.

Mi a baj a grúzokkal?

A Narancs olvasói már képbe kerülhettek Abházia, valamint Dél-Oszétia és a mindenkori tbiliszi kormányzat zaklatott viszonyáról (lásd: Sarokba szorítva, Magyar Narancs, 2008. augusztus 14.), ennek felidézésétől tehát megkímélhetem magunkat. De nem is hiszem, hogy ebben kell keresnünk az augusztusi háború mozgatórugóit. Amíg Oroszország a saját területén felmerülő elszakadási törekvéseket akár katonai erővel is leveri (lásd Csecsenföldet), addig nyíltan vagy burkoltan támogatja a határain túl parázsló elszakadási törekvéseket. Ezt tette a nemzetközi jog szerint Grúziához tartozó Abháziában és Dél-Oszétiában is. Valóban, Szaakasvilinak éles a nyelve. Szentigaz, nem ritkán a következményekkel nem számolva cselekszik. Sőt, legyen egyenesen kalandor (ahogy a Budapestre akkreditált orosz nagykövet minősítette). Ám ha az elnök a végtelenségig megfontolt lenne, és soha, egyetlen alkalommal sem vétett volna a diplomácia nyelvhasználati szabályai ellen, az oroszoknak akkor is temérdek bajuk lenne a grúzokkal – legfeljebb a propagandaháborúban kevesebb munícióval rendelkeznének.

A grúzokkal pedig legfőképpen az Moszkva baja, hogy úgy viselkednek, mintha államuk önálló és független lenne. A térségre jellemző politikai paradigmákat meghaladva nyugati típusú, liberális demokráciát és szabad piacgazdaságot igyekeznek kiépíteni, és független, önálló külpolitikát folytatni. Szabadon választanák meg szövetségesi rendszerüket is. Grúzia a NATO-ba igyekszik, márpedig Oroszország ezt eddig is meg próbálta akadályozni, még ha nem is katonai erő alkalmazásával. A márciusi bukaresti NATO-csúcs egyik tétje az volt, hogy a NATO megadja-e Grúziának és Ukrajnának a Tagsági Akciótervet (MAP, Membership Action Plan). A MAP még nem tagság, és nem jelentené az automatikus védelemről szóló híres 5. paragrafus alkalmazását – inkább gesztus, amellyel az érintett ország csatlakozási törekvéseit honorálja a szövetség. Ám Bukarestben – elsősorban német és francia ellenkezés miatt – Grúzia és Ukrajna a MAP helyett csak újabb biztatást kapott. Berlin és Párizs úgy vélte, Oroszország akkor kevésbé veszélyes, ha hangsúlyosan megfogalmazott érdekeit a NATO nem sérti. Úgy vélték, a Tagsági Akcióterv csak bőszítené Oroszországot, és a bősz Oroszország fokozott veszélyt jelent Grúzia és Ukrajna biztonságára. De vajon nem éppen a MAP megtagadásából vonták-e le az oroszok azt a következtetést, hogy a NATO a két volt szovjet tagállamot az orosz érdekszférába utalta? S vajon a NATO ezzel nem elősegítette-e Grúzia lerohanását? Bármilyen fájdalmas és ijesztő is, a katonai fenyegetéssel szemben a pacifizmus még soha nem vezetett eredményre, és ezután sem fog. Ha Oroszország azt szeretné elérni, hogy Grúzia ne akarjon a NATO tagja lenni, akkor ne háborúzzon. Meggyőzni Grúziát arról, hogy ne féljen Oroszországtól az ellene indított háború nem túl célravezető módszer.

Merkel kancellár minapi tbiliszi nyilatkozata azt sejteti: Grúzia NATO-tagsága nem került le a napirendről. Oroszország a jövőben is megkísérli megakadályozni. Vajon milyen eszközökkel? Nem tudhatjuk – de a mostani háború alapján a legmélyebb pesszimizmus sem indokolatlan.

Egyéb okok

A konfliktus és az energiaellátás összefüggése aligha szorul bizonyításra. Hisz mi a csudának akarta volna Oroszország lebombázni az Azerbajdzsánt Törökországgal összekötő és Grúzián áthaladó olajvezetéket? Jól tudjuk, Oroszország arra törekszik, hogy Európa energiaellátásában minél erősebb monopóliumot élvezzen, Európa pedig diverzifikálná energiaellátását. Ez utóbbiban kitüntetett szerepet játszanak a kaukázusi és az azeri lelőhelyek. Ám ha Oroszország elfoglalja Grúziát, és ezzel elzárja e lelőhelyeket Európától, Oroszország megkerülhetetlen szereplő lesz az azeri energia Európába juttatásában. Az orosz energiaellátási monopólium tovább erősödik. A kaukázusi tartós béke egyik feltétele tehát az EU közös energiapolitikájának megvalósítása. Csak ez szállhat szembe az orosz monopoltörekvésekkel, és az ezt szolgáló politikával.
Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy az orosz-grúz háború – legalábbis részben – a moszkvai hatalmi játszma egy eszköze. Az a megállapodás, amit uniós, illetve francia közreműködéssel Medvegyev és Szaakasvili aláírt, alapvetően Moszkvának kedvez (nincs benne például kifejezett utalás Grúzia területi integritására), de az oroszok haladéktalan kivonását irányozza elő. Amikor Oroszország ennek nem tett eleget, Sarkozy francia elnök ingerülten hívta fel Medvegyevet a megállapodás teljesítésére. Medvegyev ezt telefonon ismételten meg is ígérte – de nem történt semmi. Amikor Medvegyevet elnökké választották, az egész világ azt latolgatta, a nyugatiasabb, liberálisabb, angolul beszélő politikus képes lesz-e Oroszországot a demokratikus világ jobb partnerévé tenni? És egyáltalán: ki fogja a tényleges hatalmat gyakorolni Moszkvában? Az erős Putyin, aki immár „csupán” miniszterelnök? Vagy Medvegyev, aki mégiscsak elnöke az Orosz Föderációnak ?

Nos, Medvegyevet most megalázták. Ígéretet tett az Orosz Föderáció nevében, ám ezt az Orosz Föderáció nem teljesítette. Ez pedig azt üzeni: meglehet, az orosz elnököt Medvegyevnek hívják, ám a hatalom tényleges birtokosa továbbra is Vladimir Putyin. Putyint kétszer választották Oroszország elnökévé – mindkét választási kampányát egy-egy kaukázusi háború kísérte, az első és a második csecsen háború. Az elsőhöz az ürügyet egy moszkvai lakótömb elleni terrortámadás szolgáltatta. Rengeteg volt a halott, óriási felháborodás söpört végig Oroszországon. Az elnökjelölt azonnal megtorlást helyezett kilátásba, és nyomban meg is nevezte a felelősöket: a csecsen terroristákat. A hadműveletek nyomán Groznijt a földig bombázták, a polgári áldozatok és a földönfutók száma sok tízezer volt. Csakhogy sem akkor, sem azóta nem sikerült azonosítani és elfogni egyetlen terroristát sem, hogy bírósági eljárásról ne is beszéljünk. Máig nem tudjuk tehát, kik voltak az elkövetők, ám az erőskezű jelöltet óriási többséggel választották meg. És ha Putyin belpolitikai céljai érdekében egyszer már felhasznált egy háborút, vajon kizárhatjuk-e, hogy 2008-ban, egy újabb hatalmi játszmában ismét megtenné? Csecsenföldön már nincs miért háborúzni, ám Grúzia – az az ország, amely az orosz felfogás szerint folytonosan provokálja északi szomszédját – felette alkalmas terep erre. Talán kemény gondolatsor ez. Ám ki az ördögnek állt érdekében Moszkvában ennyire megalázni Medvegyev elnököt, ki bírálta felül Medvegyev kivonulásra tett nyilvános kötelezettségvállalását?

Az Új Világrend

Az orosz-grúz háború két fronton zajlik. A katonai már eldőlt Oroszország javára. A másik csata, a propagandaháború még nem ért véget. Eleinte Oroszország állt győzelemre ebben is, amikor a világ elhitte, hogy Grúzia volt az agresszor, és Oroszország csak védekezett. Mára ez megváltozott: Oroszországot immár csak Mongólia, Líbia, Kuba és Szíria támogatja. Vajon mi az oka annak, hogy Moszkva ennyire magára maradt?

Oroszországnak sok baja van Grúziával. Nem tetszik neki a politikai irányvezetése, nem tekinti Szaakasvilit partnernak. Számos eszközt igénybe is vehet érdekei érvényesítésére – kivéve a katonait. A világ egységes abban, hogy a konfliktusok elrendezésének módja között az önvédelem esetét kivéve a katonai eszközök használata nem megengedett. Sokan 1956 Magyarországához és 1968 Csehszlovákiájához hasonlítják most Grúziát. Amikor azt hallom, hogy a grúz vezetés provokálta Oroszországot, eszembe jut, hogy ugyanezt mondták 1956-ban és 1968-ban is. A különbségek persze számosak. De Oroszország most katonai erővel akarja megakadályozni Grúzia NATO-tagságát, és nyíltan arról beszél, hogy Grúziának új elnökre van szüksége. És ez éppen úgy tűrhetetlen, mint amennyire 1956-ban és 1968-ban az volt. Ez az oka annak, hogy az Európai Unió a Szovjetunió összeomlása óta talán még soha nem volt annyira egységes valamely valódi, fajsúlyos külpolitikai kérdésben, mint most, az orosz-grúz konfliktus kapcsán. És ez felettébb örvendetes, és kívánatos, hogy így is maradjon. Hisz a mostani orosz-grúz konfliktus tétje nem Dél-Oszétia hovatartozása, de még csak nem is Grúzia függetlensége. A valódi tét nem kisebb, mint hogy Oroszország képes-e kialakítani egy új világrendet. Egy olyan világrendet, amely lehangolóan hasonlít a régihez, és amelyről azt hittük, egyszer és mindenkorra magunk mögött hagytunk.

(Megjelent a Magyar Narancs 2008. augusztus 28-i számában)

2008. szeptember 1.

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Juliusban Medvehyev bemutatta Oroszország új külpolitikai doktrináját. Ez már akkor is megütközést keltett. Tegnap kiegészítette új 5 ponttal. Érdekes módon egyetlen magyar hírportálon nem találtam meg, pedig szerintem ez a hét híre. nem véletlen minden fontos külföldi portálon címlapon szerepelt. Az bejelentés időzítése sem véletlen. Ma kezdődik az EU rendkívüli értekezlete. A bejelentés, különösen a 4-es pontja szinte "háborús" üzenetnek számit. Oroszország minden áron megvédi állampolgárait akárhol élnek. És mint tudjuk Ukrajna és a főleg a balti államok tele vannak orosz állampolgárságú kisebbségekkel. ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: Medvedev outlines five main points of future foreign policy 31/08/2008 19:43 SOCHI, August 31 (RIA Novosti) - Russian President Dmitry Medvedev outlined on Sunday the five points upon which Moscow's future foreign policy will be based, and also said that it could if necessary introduce sanctions against other states. Speaking near the Black Sea resort of Sochi, Medvedev also said that Russia would not alter its decision to recognize South Ossetia and Abkhazia. He also said that Moscow's agreements with them envisaged military as well as economic support. The five points, Medvedev said, were firstly, the superiority of the fundamental principles of international law. The second point was that the world must be multipolar. "A uni-polar world is unacceptable," said Medvedev, adding that Russia could "not accept a world order where all decisions are made by one side, even such a powerful one as the U.S." "Such a world is unstable and threatened by conflicts," he added. Thirdly, he said, Russia does not seek confrontation with any other country. "Russia is not looking for isolation," he said. "We will develop, in as much as is possible, friendly ties with Europe, the U.S., and other countries in the world." Fourthly, Russia will protect the lives of its citizens, "wherever they are." The fifth point was that Moscow would seek to develop ties in friendly regions. On the topic of Moscow introducing sanctions against other states, he said that these would be unproductive, adding that sanctions should only be used in "extreme situations." Medvedev was speaking the day before an EU emergency meeting on Georgia. The 27-nation organization is expected to discuss future relations with Russia. A number of member states, including Britain and Poland, have called for sanctions against Moscow, as well as the postponement of talks on a new partnership and cooperation agreement with Russia. http://en.rian.ru/world/20080831/116422749.html 2008/09/01

Leó: Ez az a kérdés, amelyben aligha lehet vita közöttünk. Oroszország soha nem mondott le a XIX. században meghódított területekről, az éppen uralmon levő ideológiától függetlenül; ez következik az orosz politikai kultúrából és következik az orosz nép önmagát nagynak, hazáját nagyhatalomnak tartó meggyőződéséből egyaránt. Az orosz politikai kultúrából következően: aki azt képzelte, hogy az átmeneti nehézségek ebben az országban máról holnapra meghozzák a liberális demokráciát - hát ne legyen büszke önmaga politikai képességeire! (Lám-lám, megint a kultúránál tartok, mint a cigányság esetében is. Ha semmiből, de ebből látható: ezt nagyon komoly meghatározó tényezőnek tartom, azon téma esetében korántsem a rasszizmust akartam szebb név/fogalom mögé bújtatni. A kultúra rendkívül fontos eleme gondolatainknak, következésképpen viselkedésünknek és cselekedeteinknek is. Cigánynál, orosznál egyaránt.) A múltkoriban Anonymus felvetette: - Mennyiben hasonlítható Dél-Oszétia Koszovóhoz? (Azaz: mennyire szólhatunk egy nép jogos igényéről?) Azt kell mondanom: a tényleges helyzettől függetlenül - sehogy. Nem tudom, milyen arányban élnek oroszok e tartományban - de azt igen, hogy a Baltikumban ez az arány igen magas. De akkor sem Koszovóhoz, hanem Algériához kell a helyzetet viszonyítanunk, éppen az események lényegi alakulása miatt. Az azonos történelmi helyzet (egy nagyhatalom gyarmatosított egy területet, majd tömegesen telepítette oda saját népét) következtében az e területek orosz lakosait csak és kizárólag az algériai feketelábúakkal szemben alkalmazott mérce szerint bírálhatjuk el. Ha pedig kevés orosz él ott, akkor idegen érdekeket szolgáló, egyben hosszú távon öngyilkos politikájuk védhetetlen. Arra, hogy Oroszország mire hivatkozik, egy feleletem van, egy idézet: "Amikor az időt megfelelőnek tartom, támadni fogok. A diplomácia feladata lesz e támadáshoz az ürügyet szolgáltatni, és fütyülök arra, hogy ez az ürügy hihető lesz, vagy sem." (Adolf Hitler.) És ha Eörsi úr - szokása szerint - erre azt válaszolja: Putyin nem fasiszta, akkor épp a lényeget kerüli meg. Nem az a lényeg, hogy valaki (úgy általánosságban) fasiszta vagy sem, hanem az, hogyan cselekszik. Ha pedig Putyinnál tartunk: nem értem, hogyan vetődhet fel a kérdés, kié a hatalom Moszkvában? Természetesen Putyin az erős ember, ez annyira természetes, hogy ... nem is értem az ilyen kérdést. (Azt, hogy Medvegyev megpróbálja-e a cím mellé a hatalmat is megszerezni, ma senki se tudja, de a lényeget tekintve ez nem is érdekes. Erre is volt példa, és arra is, hogy az ilyen szereplő megmaradt kifutófiúnak.) A grúz elnök nyilatkozataival foglalkozni teljesen felesleges, azoknak az eseményekhez - az idézetet figyelembe véve - semmi közük nincs! Nem mondanám azonban ugyanezt Grúzia NATO-tagságáról! Egy, a birodalomból kivált ország, és ugyanezen országnak a NATO-hoz való csatlakozása - ez bizony ég és föld! És, ismerve az orosz mentalitást, ez a lépés Putyin politikai nézeteitől függetlenül is (a bizalomvesztés elkerülésére) a beavatkozáspárti erőket támogatta. Ugyanakkor ez egy nagyszerű lépés volt (mármint az orosz politika részéről): belpolitikailag megerősödött Putyin; megakadályozza, de legalább is lényegesen lassítja Grúzia közeledését a NATO felé; figyelmeztetés a Baltikumnak, biztatás az ott élő oroszoknak; javítja Oroszország gazdaságstratégiai helyzetét. Nem rontja, de lehet, hogy javítja Oroszország megitélését a világpolitikában. (Ah, nem Európára gondolok!) A NATO (és a naív európai politikusok) részéről pedig felelőtlen lépés volt Grúziát kitenni egy orosz csapásnak, ha nem voltak felkészülve e csapás kivédésére. Nem ismerték az ellenfelet, és nem ismerték saját erejüket, eszközrendszerüket sem. Politikai terített betli! Érdekes - és bizonyos fokig meglepő számomra - Eörsi úr felfogása az agresszív politika előtti meghátrálásról. Kíváncsi vagyok, e nézet mennyire tükröződik vissza az SzDSz belpolitikai tevékenységén! 2008/09/01

Marosi Pál: Ez történik ha semmibeveszik a nemzetközi jogot. 2004. július 9-én a Hágai Nemzetközi Bíróság arra kötelezte Izraelt, hogy fizessen kártérítést a palesztinoknak az apartheid fal miatt lerombolt házakért. Eörsi úr miért nem szólítja fel a cionista államot hogy tartsa be a nemzetközi jogot? Miközben Magyarország új kölcsöneket vesz fel, hogy a külföldi cionistákat kárpótolja, Izrael nem tesz eleget a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének, hogy kárpótolja a palesztinokat a lerombolt házakért és tönkretett életekért. Izrael a régió békéjét veszélyezteti azzal, hogy felfegyverzi Grúziát (Georgiát). A grúz hadügyminiszter izraeli állampolgár. Kérem Eörsi úrat, hogy hasson oda, a grúz hadügyminisztérium ne kezdeményezzen a jövőben kockázatos hadműveleteket és ne sodorja veszélybe Kelet Európa békéjét. 2008/09/02

Leó: Nem tartozik e témához, és olvasmány-beszámolóz sem akarok tartani, de olvastam egy részletet, amely elképesztően mutatja, mennyire bem változik semmi - mennyire változatlan is az ember(iség). A könyv címe: Isten hozzád, Anglia; írója Robert Graves. És most az idézet: Előzetesen elevenítsük fel, hogy Lloyd George (magunk közt: dupla keresztnevű ember) vezető brit politikus, egy időben miniszterelnök is volt. A beszéd körülményeiről annyit, hogy tombol az I. vil. háb., Graves pedig a frontról szabadságra hazajött tiszt. És most jöjjön az idézet: "... Lloyd Georgesszárnylt a levegőégben: egyik "a walesi dombok dicsősége" beszédét mondta el. Retorikájának ereje elképesztett. Beszédének lényege hiába volt közhelyes, üres és hamis, keményen kellett kűzdenem, hogy át ne adjam magam neki, mint a hallgatóság többi része. Energiát szívott a hallgatóiból, aztán visszafecskendezte rájuk." Bocsásson meg, kedves Anonymus, de Ön jutott az eszembe; Ön, és Orbán beszéde 2006 őszén. 2008/09/02

Bányai István: Tisztelt képviselő úr! Hozzaájutottam, hogy elovassam a cikkét ezen a honlapon. Sajnos előtte olvastam a Newsweek-ben megjelent egy hasonló című, tárgyú és tartalmú írást. Így sok újat nem kaptam. Megerősítette bennem, hogy egy liberális politikus számára a világ fehér és fekete. Szaakasvili (fehér) liberálisan verte szét az ellenzék tüntetését (nyugatbarát egyed a helyi főtéren, ahol a "mennyei béke" honolt, és a szabad sajtó kecsesen kussolt). Biztosan törtek zúztak az istenadták. És bizony az oroszok a feketék, mert nem volt nekik jó a parlamentet szétlövető, "absztinens" tvisztelő Jelcin. Tényleg jókat lehetett röhögni rajta, furcsák az oroszok, hogy nem teszett nekik. Pedig ő aztán orientált nyugatra! Hogy mi történt Grúziában? Pontosan ugyanaz mint Koszovóban. Előre elkészített "etnikai tisztogatás" itt is(?) és ott is az erősebb győzött. Lehet mégis valakinek az a szimpatikusabb, hogy nem szétbombázták Tbiliszit, hanem személyesen tették tiszteletüket. Hiába, szegény nagyhatalom vízzel főz. Én mindenesetre nem írnám le Oroszországot, holmi európai elsőbbrendűségből. Azaz úgy tűnik, hogy a következő évszázad a a világ újrafelosztásának évszázada a kapitalista nagyhatalmak között(megint :-)). Csak két újabb szereplő lép be. Hát, fatornyos pici hazánknak illő lenne elgondolkodni azon, hogy hányszor találtuk mi el a győztest? Egy baj van döntetlen nincs! 2008/09/03

brickinthewall: Hát, kedves Eörsi Mátyás, ez a topic nem fog 100 hozzászólásnál nagyobbra dagadni, de még 50-nél sem. Ha arra tetszik várni, hogy elérje a harmincat, csendesen kimúlik a napló. Grúzia baromi messze van, nagggyon sajnáljuk, az oroszoknak ejnye-bejnye, de nekünk meg itt van a sok nyavalyánk ebben a kis országban. Bőven lehetne vita témát találni, már ha ez a cél:) 2008/09/04

Leó: Úgy látszik, az SzDSz nem tud kilábalni ebből az egyprogramos betegségéből; eddig az egészségügyön lovagoltak, most az adótörvényeken. (És kedvességből nem hangsúlyozom az egykulcsos adót.) Azért különösen boldog lennék, ha képviselő úr világosan elmagyarázná, mi is az a szakértői kormány. Nem úgy általánosságban; köszönöm, azt én is tudom. De - mint már megírtam - a politika térben és időben zajlik, tehát: mi az a szakértői kormány ma és Magyarországon? Mit, hogyan és miért oldana meg egy ilyen kormány bármit is? Így - legnagyobb fájdalmamra - az a képzet alakult ki bennem, hogy az SzDSz célja: a publicitás. Nem mondom, ez is része a politikának - de része annak, és nem "a" politika! És mi ez a "majd holnap válaszolunk rá"? Annyira rejtélyes ez, mint ... de nem folytatom; kedvenc remekíróm (Raymond Chandler) hasonlata jut eszembe, az pedig meglehetősen vulgáris. 2008/09/04

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Anno Medgyessy azt mondta, hogy az SZDSZ tele van korrupcióval. Egy hónap mulva az SZDSZ hathatós segítségével (ez tény, az SZSDZ azota is büszén vállalja) Medgyessyt puccszerűen megbuktatták. Mit olvasunk mostanában. Csillag István miniszter 2003 nyarán tudtával megprobálták a MÁV cargo korrupció gyanus üzleteit eltussolni. Ezekben az ügyekben vastagon benne voltaz SZSDSZ vezette minisztérium,és több SZDSZ közeli vállalkozás. Hogy igaz a diolog nem tudjuk, de tudjuk, hogy az eltussolás sikerült, hisz nem is tudtunk róla mostanáig. Milyen érdekes, hogy puccszerűen pont most jött elő. Mit olvasok ma Magyar Nemzetben és HIR Tv portálon: ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: Az MSZP-nek fontos a megegyezés A Cargóval zsarolják az SZDSZ-t? Szerintem meg fogunk egyezni a szabad demokratákkal, és nem kell egymást zsarolgatni - fogalmazott a Magyar Nemzetnek névtelenséget kérve az egyik MSZP-s képviselő. A napilap pénteki számában megjelent írás szerint az MSZP-s képviselőtől arról érdeklődtek: az SZDSZ-es Csillag István gazdasági miniszter ténykedéséhez köthető MÁV Cargo-botrány mögött nem megfélemlítő akció áll-e a szabad demokratákkal szemben. Az ügy kipattanása Szép Béla MSZP-s képviselőnek köszönhető, aki látta, hogy a vasúti vagonok gyanús eladása számos munkahely megszűnését jelenti az általa képviselt térségben - közölte a Magyar Nemzettel az informátor. Tóth Károly (MSZP) a lap azon kérdésre, hogy a Cargo-üggyel nem kezdődött-e el egymás szennyesének kiteregetése, azt mondta: "azonnal politikai szálat keresnek, pedig büntetőügyről van szó." Podolák György (MSZP) nem zárta ki, hogy a volt koalíciós partner számára kényes botrány előkerülése összefüggésbe hozható azzal, hogy az MSZP-nek létfontosságú a megegyezés az SZDSZ-szel. (mno.hu) :::::::::::::::::::::::::::::::::::: Mit is irt Joseph Heller a Gold mennybe megy című könyvben: Gold úr reggel megtudta, hogy a CIA idegenlégiósokat toboroz afrikai bevetésre. Honnan tudt mindezt ? Kinyitotta a Washington Post, és a cimlapon a következőt olvasta. A CIA tagadja, hogy idegenlégiosókt tobroz afrikai bevetésre. Egyébként hétvégén bégetér magyaroorsztág leghosszabb valóságsója, aminek neve: Gyurcsány kormán válsága. A villalakók: Gyurcsány Ferenc, kormánytagok, kormánypárti politikusok. Valóságsó kezdődött: 2008. március 9 (népszavzás) Fontos közbelső dátum: 2008 május-június: kolació felbomlása, egypárti kissebbsági kormány megalakulása. Záromomentum: 2008. szeptember másidik hétvégéje MSZP-SZDSZ koalició ujralakulása Gyurcsán Ferenc vezetésével. 2008/09/05

Leó: Az akkor még fennálló koalició számára kellemetlen egybeesések és a helyzet részben ostoba, részben hibás kezelése egyszerre jelentkezett - nem is jöhetett jól ki belőle. Ezzel nincs is gondom - ilyen előfordul. Azonban: tetszik, nem tetszik, szép avagy nem szép kimondani, az SzDSz intellektuális párt, és ehhez képest a helyzet kezelésében ... mondjuk így, nem támasztotta ezt alá. Az egész krizis nem lett volna ilyen mély, ha az SzDSz nem csak és csupán az egészségügyi reformmal foglalkozik - nem is lett volna számára olyan megrázó Gyurcsány (rosszul időzített) lépése a szőke baba menesztéséről. A kellemetlen egybeesés: pont ekkor jutott egyik csúcspontjára a belső harc, senki sem viselkedhetett úgy, mintha értelmes lenne. Ami gondot jelent nekem: képesek kétszer lépni ugyanabba a folyóba, amihez, valljuk be, különös tehetség kell. Most is egyetlen pontra koncentrálnak, ami eleve tárgyalásképtelenné, az ország előtt pedig súlytalanná teszi őket. (Gondoljunk az MDF-re: mi e párt mondanivalója a "haláladó"-n kívül?) Ez viszonylag egyszerűsíti a pozíciót (nem engedhetek, mert nincs miből), de hosszú távon rendkívül rossz képet fest a pártról, és csúnyán meg fogja bosszulni magát. Éppen én írtam néhány héttel ezelőtt: mondj nemet, azután tárgyalj! - de ehhez kell egy tárgyalási pozíció. Egy vicc jut az eszembe: A férfi: - A férfi, ha egy fokkal szebb az ördögnél, már elég! A nő válasza: - Uram, Ön visszaél a lehetőséggel. Konklúzióként: kell több programpont, és ezeket már meg lehet vitatni, egyik itt enged, a másik ott - és mindkét fél sikeres. Ha csak egy pont van, akkor nincs más út: el kell fogadtani ezt az egyet a sikertelenség elkerülésére, minden más esetnél pedig vagy bólogatunk, vagy elvetjük a más javaslatát. Az SzDSz intellektuális párt - írtam. Emlékszik valaki arra, mi volt a kifogásuk Gyurcsány legújabb bejelentései ellen? Emlékszik valaki egyetlen értelmes érvre, mondanivalóra - a semmit se mondó általános hablatyon kívül? (Mindez rossz, mert rossz, leginkább azért rossz, mert Gyurcsány terjesztette be. ) Azután: az SzDSz szakértői kormány megalakításáról kíván Gyurcsánnyal tárgyalni. Az ÜT (az SzDSz legfelső döntéshozó szerve) egyik tagjától megkérdeztem: mi ma Magyarországon a szakértői kormány? Hogyan képzelik ezt el? Mit gondolnak, hogyan működne - egyáltalán, mi garantálná működését? És persze: ha meghatároztuk, mi is az a szakértői kormány, arra is kellene felelnünk: miért van rá az országnak szüksége, és miért erre van szüksége? Világos, elméleti kérdések egy intellektuális párt vezető szervének döntéseiről. Emlékszik valaki az erre adott válaszra? 2008/09/05

Leó: Néztem a TV-híradót, és noha kellemes, de fájdalom, mégis csak meglepetés ért: Eörsi Mátyás - közölték - aláírta a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett Chartát. Meglepetés volt ez nekem, mert az SzDSz utóbbi időben nem úgy politizál, hogy abból arra lehetne következtetni, tisztában vannak a politikai helyzet veszélyes voltával; tisztában lennének azzal, hogy az utóbbi 17 évben Magyarországon soha nem volt a demokrácia akkora veszélyben, mint most. És tisztában lennének azzal, honnan fenyegeti veszély a demokráciát, és tisztában lennének azzal: e demokrácia megvédése elsődleges feladat mindenkinek, aki szívén viseli sorsát. És ekkor, az Orbán kezére játszás mindennapi gyakorlata közepette egy Orbánnak nem tetsző lépést tenni - elismerés illeti érte képviselő urat. Nem tudom, a politika józan szemlélete vagy a talán mégiscsak feltámadó életösztön volt döntő e lépés megtételében, de nem is érdekes. A korrektség megkívánja, hogy aki oly' sokszor és habozás nélkül támadta azt, amit hibásnak talál, üdvözölje a helyes lépést. 2008/09/06

Marosi Pál: Eörsi úr is beállt a Gyurcsány lakájok sorába, talán jut Eörsi úrnak is egy kis kolonc. Nem gondol azokra akiknek a bolsevik terrorista Gyurcsány kilövette a szemét? Szégyelje magát. 2008/09/06

Leó: A kolonc, kedves Marosi Pál, az állatokat szabad mozgásában akadályozza. -:))) Így van ez, amikor a szenvedély uralkodik el az emberen. 2008/09/07

brickinthewall: Szerintem beszédes ez a hallgatás Eörsi Mátyás részéről. Meg Grúzia, meg ismét hallgatás... Nem tudom, ki hogy van vele, de én rosszat sejtek. Szerintem hamarosan az SZDSZ köménymagja kihátrál Fodor mögül. Bárcsak ne lenne igazam... 2008/09/07

Leó: Bárcsak igaza lenne, kedves brickinthewall! És, mivel én meg szoktam indokolni álláspontomat, mindezt azért kívánom, mert Fodor - akarva, akaratlanul(?) - tevékenységével Orbán kezére játssza az országot. Láttam egy Gulyással készült beszélgetést; azt a keserves nyavalygást, amellyel el akarta magyarázni, mi is az SzDSz célja ... Azután láttam, amikor Horn Gábort kérdezték; ha valaki nem tudja, mi az, ötölni-hatolni, hát ebből a válaszból megtudhatja. Jelzem, nem is lehet másképp; minden mondatot meg kellene előznie valamilyen gondolatnak. Ha pedig vannak, akik ki akarnak hátrálni Fodor mögül? Nem kell különös képesség látni, mit jelent ma Orbán. És Tölgyessy útját lehet, hogy választhatja néhány vezető - de a többi? És mi lett Tölgyessyvel, miután Orbán kihasználta? Két ciklusban eljátszhatta, hogy ő "független gondolkodó" (akire a kutya se figyelt oda), azután Orbán ezt is elúnta. Ott díszeleghet Torgyán meg Lezsák mellett - sajnálom is, szégyellem is, de akkor is így van. Most Fodorra két dolog egyike áll: vagy odakívánkozik közéjük, vagy annyira ostoba, hogy még ezt se látja. 2008/09/08

Anonymus (a27@freemail.hu): "Nem kell különös képesség látni, mit jelent ma Orbán" No, és mit jelent? És azt is elmagyarázhatja, kedves Leó, mit jelent ma Gyurcsány és az ő hatalomban tartása az ország számára. Még véletlenül sem arra lennék kíváncsi, hogy mit jelent az Orbán-fóbiában szenvedőknek. De azt is elmagyarázhatja, hogy ha esetleg nem Ferivel képzeli el a folytatást, akkor mégis kivel? Elő a farbával! 2008/09/08

Anonymus (a27@freemail.hu): Jaj, majd megfeledkeztem azokról, akiknek az SZDSZ sorsa fontosabb az országénál... szóval mit jelentene Gyurcsány hatalomban tartása az SZDSZ számára??? 2008/09/08

Marosi Pál: Kedves Leó, koncra gondoltam. Azt hiszem Eörsi úr is a Mécs Imre féle megoldást választja, hogy ne maradjon mandátum nélkül. 2008/09/08

Leó: Persze, hogy a koncra gondolt, kedves Marosi Pál! Ezért tettem ki a mosoly-jelet, és írtam, hogy a szenvedély elvakította. Érdekes, hogy Mécs Imre jut az eszébe, és nem Tölgyessy Péter, vagy Lezsák Sándor és társai. Vagy a (pártjuktól) független kisgazdák. Mit jelent, kedves Anonymus, Gyurcsány hatalomban tartása? Semmit. Kormányzásával az a baj, hogy nem engedi Orbánt a hatalomhoz. Mit jelent Orbán? Első sorban a személyi hatalmi rend kialakulását. Azt, hogy ez mivel jár még, pontosan nem tudjuk, de azt igen, hogy Csurkával már kötött egy egyezséget, amikor kormányfő volt. Ez még akkor is igaz, ha feltételezzük, hogy azt a szélsőjobbot, amire támaszkodik, hátba támadná hatalomra kerülésekor. (Feltételezzük, mondom, mert nem képes rá, akármekkora is a szája. Túlságosan összeforrtak már. Ez nem érzelmi kérdés, hanem az együttműködés során kialakult kapcsolat.) Azután: az a szép szöveg, hogy rendbe teszi az országot - ilyet én is tudok igérni. Már egyszer bemutattam Önnek, mivel jár Orbán kijelentése - és emlékszem válaszára is: - Az a rohadt Gyurcsány! Mert valakinek fizetnie kell, ha osztani akarunk! Orbán uralma idején is a felső harmad érdekeit képviselte, és fentebb idézett szövege pontosan erről szólt. Elveszek, mondta, a bérből élőktől, elveszek a nyugdíjasoktól. Majd sokszorosát fogja visszaadni? Mondja, kedves Anonymus, kötött Ön már olyan üzletet, mely szerint fizessen most, és igéretet kap arra, hogy majd évek múlva visszakapja? Mindezt persze az igérő kulturális identitása figyelembe vételének mellőzésével!! Igéret - politikustól! Viccel? 2008/09/08

Anonymus (a27@freemail.hu): Komolyan azt hiszi, hogy Gyurcsánnyal az a baj(om), hogy nem engedi Orbánt hatalomhoz?!? Hol él maga? Nézzen már kicsit ki az odujából! Gyurcsány hatalomban tartása a jelenlegi káosz folytatása lenne. És ezt nem csak jobboldalon hangoztatják már. Ha nem venné észre, ezt kedvenc pártja is észrevette, csak kicsit későn. Méghogy Orbán a szélsőjobbra támaszkodik. Túl sok Népszavát és 168 órát olvas. Ott nagyon szeretnék ezt a látszatot kelteni. Azért mert van pár önkormányzat, ahol van közös lista a Jobbikkal? Ugyan már! Csak nem gondolja, hogy a Fidesz táborát az a pár % szélsőjobbos alkotja, akik balhézgatnak olykor olykor?! Olvasson bele szélsőjobbos hírportálokba, Orbánt is szépen elküldik melegebb éghajlatra. Ön nem szokta szeretni, ha feltételezek vmit. Akkor miből tetszik olyan biztos "feltételezni", hogy ha Orbán jön, akkor nem tud majd rendet tenni. Egyébként ha már a hatalmi rendnél (is) tartunk, Feri személyi hatalmi rendjénél nehezebb lesz nagyobbat kialakítani. Írásának második részében sajnos nem bírom követni gondolatmenetét, bocsi. 2008/09/09

Leó: Talán hihető is lenne, hogy Gyurcsány személye a fő gond, ha nem esett volna meg ugyanez az eset előtte Medgyessyvel is. Mindig pont az a haza első számú ellensége, aki Orbán helyett a miniszterelnök. A káosz Orbán kedvenc propagandatémája - hol van káosz máshol, mint az ő hatáskörzetében? Na de ha az ellenfél minden eszközt (beleértve az ország gyengítését is - mert én emlékszem még Brüsszelre is, meg Lisszabonra is) hajlandó bevetni hatalomra jutása érdekében, akkor már kedvére is kell tenni? Feri hatalmi rendje miben nyilvánul meg? OK, a propagandistáknak nyomniuk kell a szöveget,de - ismétlem sokadszor - a civilek...? Szóval: mi is ez? Mit nem ért írásom második részében? Orbán uralkodása alatt az ország felső harmadának érdekeit szolgálta; miből gondolja, hogy ez másképp lesz később? Ráadásul ugyanezt mondta el tavasszal, Kéri szeánszán is. Ha ez Önnek tetszik, rendben, ez egy álláspont. Arra kérem, mondja ezt el szüleinek is. (Most nem akarom etimológiailag elemezni a "proli" szót - a "panelproli"-ból. De sok mindent elmond a szóló érzelem-és gondolatvilágáról. Az Ön szüléire mondták, nem az enyémekre - de attól még nem tetszik.) Azt, hogy jobbról támadják Orbánt, tudom. De volt Magyarországnak egy min. elnöke, Imrédy Béla. Róla kiderült, hogy nagy-vagy dédapja kisgyerekkorában kikeresztelkedett zsidó volt. Támadták jobbról? Igen, Horthy menesztette is (egészen pontosan:lemondatta). Tudja, miként hatott ez Imrédy politikájára? A szélsőjobb egyik leglelkesebb katonája lett. Mert a hatalomért folytatott harcnak megvan a saját logikája, kedves Anonymus. Van, aki ezt meglátja, van, aki nem. Eörsi úr rájött, hogy merre visz az út, ha engedjük, és meglátta, mit kell ellene tenni: tenni kell, összefogni, nem bármilyen szöveggel a szőnyeg alá söpörni. És mit olvashattunk honlapján? Biztosan el akarja adni magát a szocialistáknak! Ki írta ezt? Ki támadta ezzel és ezért? Én? Engem zavart e felismerésével? Az én "kevenc pártom" megjelőlést pedig én nem értem! Ilyen ugyanis egyszerűen nincs! Az ország számára legjobbnak a szocialisták és liberálisok koalicióját tartom - ez a helyes megfogalmazás. (A pártok e filozófiák megtestesítői, anyagi megjelenítői - jól, vagy rosszul. Inkább rosszul.) E koaliciót azért tartom jónak, mert egyrészt megjeleníti az arra rászorulók iránti szociális érzékenységet, másrészt a liberális piacszemléletet - a liberális demokrácia keretében. A két megjelenítő párt azért tudott együtt működni, mert e két szemlélet összehozható. Ebből a szempontból Fodor politikai vadházasságot köt a Fidesszel, akiknek éppen egyik legerősebb propagandafegyvere a kádár-szocialista emlékekre való támaszkodás, meg a privatizáció, mint közellenség elleni harc. (A szocialisták rájöttek, hogy ez nem működik, ezért hajlandók a liberálisokkal való együttműködésre.) Ezt már belátta "kedvenc pártom"? Fogalmam sincs, mit láttak be, mi jár a fejükben. Én csak az eseményeket látom. Tehát: az a politikus, aki eddig Fodor Gabriella volt, egyszerre szimpatikussá vált a jobboldali sajtó szemében. (Olvasgassa csak Eörsi úr honlapját! Szinte követelték őt az elnöki székbe. Kik is követelték? ÉN?) Azután tárgyalt Orbánnal - miről? Azután elkezdte szajkózni a "szakértői kormány"-t. Indokolás nélkül, részletezés nélkül, de szórol-szóra, mint Orbán. Azután Orbán Somogyban elmondja:- Semmit se kell tennünk! Hát persze, hogy nem, harsogja helyettünk Fodor. Annak a pártnak az elnöke, mely pártnak elvileg stratégiai ellentéte van a Fidesszel. Nem pillanatnyi, taktikai kérdés, hanem elvi, felfogásbeli, stratégiai a különbség, kedves Anonymus. És mégis minden lépésével Orbánt szolgálja. És ezek után olvashatjuk, úgye, hogy Eörsi Mátyásnak a szocialisták képviselőséget fognak biztosítani, mint Mécs Imrének. Azért, mert látja a szélsőjobb előretörését. (Elmagyarázzam, mit jelent magyarra fordítva az, hogy Goj Motorosok? Nem keresztény motorosok, kedves Anonymus!) Azzal vádolják tehát, amit Orbán tett Tölgyessyvel, Lezsákkal, meg a "nevükre sem emlékszem" kisgazdákkal. És Fodorral miben állapodott meg? Miben állapodott meg, hogy olyan hirtelen, és pont ezzel kell megvádolni azt, aki látja a szélsőjobbnak tett engedmények sorozatát? Lesz a Fidesznek egy liberális tagozata a kereszténydemokrata mellé? Semjénséget igért Orbán Fodornak? Vagy csak egy periodust a parlamentben? Ha már Somogynál tartunk - hogy' tetszik ez a "magyarizmus"? Mert ha nem a "hungarizmus" tükörfordítása (márpedig ilyet hogyan is állíthatunk Orbánról!!), akkor olyasmit jelent, hogy elvektől függetlenül a magyarság érdekeit kell nézni. Csakhát ez a fránya Leó pont ezt mondta, amikor a gáz-ügyben nem volt hajlandó az orosz hatalom minősítése feletti vitába belemenni! Affene egye meg! Megelőzték a nagy Orbánt? -:)) Vagy pedig: amikor Gyurcsány tette és a Leó mondta, akkor ez a Nyugat és a magyarság elárulása volt, most azonban Orbán reálpolitikusi nagysága? Vagy pedig mégiscsak ekvivalens egymással a Hajrá Magyarország, meg a Ria! Ria! Hungária!? 2008/09/09

mikiegér: Tisztelt Képviselő Úr! Engedelmével, én most fontosabbnak tartom, hogy hazai ügyeinkkel foglalkozzunk. Szeretném megkérdezni Öntől, meddig tart még az a kutyakomédia, amit - legnagyobb megdöbbenésünkre, és megvetésünkre - az MSZP, és az SZDSZ előad, mikor lesz itt kormányzás, és mikor látják be végre, hogy görcsös, mondhatnám beteges ragaszkodásunk a hatalmomhoz romba dönti az országot, helyesbítek, még jobban romba dönti az országot! Üdvözlettel Mikiegér 2008/09/11

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Na megvolt a nagy találkozó. Gyurcsány szerint nem volt szó a szakértői kormányról. Fodor szerint viszont igen. Ergo valaki hazudik. Vajon ki ? Amúgy Fodor nem sokat kockáztat ha ó volt a hunyó, hisz úgyis mindeki Gyurcsányra gondol. Hiába a Péter és farkas történet óta (Öszöd óta) neki már senki nem hisz. Amúgy tényleg ideje volna már befejezni ezt a kutyakomédiát. Mert mégha Leó tagadja is, elképesztő sztarban van az ország minden szinten. Gazdaság rohad, oktatás szétverve, egészségügy padló alatt. csak az elmúlt hónapban tovéábbi 20 orvosismerősőm hagyta el a Szegedi Klinikákat, hogy külfödre menjen. Sorra megszünnek a városi rendelőintézet szakrendelései, mert nincs már szakorvos aki ellása. 2008/09/11

mikiegér: Kedves Alfréd! Az ország lerohasztása nem ok arra, hogy ne lopjanak. Legyünk őszinték, még mindig van mit, ha mást nem, hát vasutikocsit, vagy ami éppen adódik. Sürget az idő! Üdv Mikiegér 2008/09/11

Miki: Tisztelt Képviselő Úr! Mivel napi szinten követem a grúziai eseményeket (velük együtt az orosz és amerikai történéseket is) Igy arra a sajnálatos következtetésre jutottam, hogy Önnek halvány sejtelme sincs a Dél-Oszétiában történt dolgokról. Eddig nagyra becsültem az Ön tevékenységét. Most csalódást okozott. Azért nem kellett volna kiutaznia, hogy elmondhassa az amerikai álláspontot. Azt egyébként is ismerjük. Kérdés: Beszél ön oroszul, oszétül vagy grúzul? 2008/09/11

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Kedves Mikiegér, Ön saját magát minden bizonnyal felvilágosult, a szó minden jó értelmében polgári beállítottságú nőnek tartja. Kérem, egy pillanatra csak gondolja meg, hogy Oroszország Magyarországot szállja meg katonailag. Nem lesz nehéz, hiszen megtörtént. És akkor Ön a megszállt Magyarországról nyugati politikusok honlapjait böngészve azt találja, hogy a Magyarország érdekében fellépő politikusokat az ottani polgárok arra biztatják, hogy ennél fontosabb ügyekkel foglalkozzanak, nevezetesen azzal, hogy ki legyen a kormányfő. Azt hiszem, nagyon elszontyolodna. Persze, hogy fontos, hogy ki Magyarország miniszterelnöke. De abban is bizonyos vagyok, hogy ennél összehasonlíthatatlanul fontosabb, hogy Oroszország megengedi-e magának, illetőleg a Szabad Világ megengedi-e Oroszországnak, hogy egy másik, független országot katonailag megszálljon. Mert ha megengedi, akkor nem tudhatjuk, ki lesz a következő. Mert ha netalán Magyarország lenne - ennek az esélye rendkívül csekély - akkor Mikiegér is megtudná, mi a fontos, és mi kevéssé fontos. Kedves Miki, Nem beszélek sem oroszul, sem grúzul, sem osszétul (ez utóbbira szükség sem lenne, mivel Dél-Oszétiában mindenki oroszul beszél). A tárgyalásokat grúzokkal, oroszokkal és a dél-oszétokkal angolul folytatjuk, ha kell, tolmáccsal, ha nem kell, közvetlenül. Sajnálom, ha csalódást okoztam, de - megbocsásson már - kicsit olyan, mintha politikus lenne. Micsoda mondat az, hogy "Önnek halvány sejtelme sincs a Dél-Oszétiában történt dolgokról", anélkül, hogy a leghaloványabb utalást tenne arra, hogy miben tévedtem Ön szerint? Vajon nem lenne bírálata lényegesen értékesebb, ha megírná az Ön által igaznak vélt verziót? 2008/09/12

Leó: Ha szabad Eörsi urat idéznem: Kedves Piszkos Alfréd! Megbocsásson már, de egy kicsit olyan, mintha politikus lenne. -:)) Mert azt megírja, hogy az oktatás szétverve - de egy szóval sem írja meg, hogy ugyan miért és mennyiben? Az egészségügy szétverve? Ha jól emlékszem, ez a kormány akart változtatni az egészségügy helyzetén, és - ha emlékeim továbbra sem csalnak - most pont arra a helyzetre állították vissza, ahonnan elindultak. E visszaállítás mozgatója - talán nem kell ujjal mutogatnom. Azaz: innen el akartak menni, de egy politikai erő - ezt az erőt Ön is támogatja, ezt a lépést Ön is támogatta - nem engedte! Azt a helyzetet konzerválta, amelyet oly' igen hevesen támad. Ön, kedves Piszkos Alfréd, Ön rögzítette a helyzetet ilyenre!! Teljességgel más kérdés, hogy a változtatás milyen lett volna, ha végrehajtják - ezt ugyanis csak vélelmezni tudjuk, mivel nem lett kipróbálva. Lehet, hogy jobb, lehet, hogy rosszabb lett volna. Egy azonban biztos: a minimum az, hogy az, aki egy helyzet (a jelenlegi) megvalósulásáért foggal-körömmel harcol, az ne varrja ugyanezen helyzet hibáit azok nyakába, akik épp e helyzeten akartak változtatni. Ámbár hogyan is kezdtem? - Ön egy kicsit olyan, mintha politikus lenne. 2008/09/12

brickinthewall: Fodort koncnak szánták egyesek és a végén kolonc lesz belőle. Vajon kinek a nyakán? 2008/09/12

Leó: Ma mindkét énem szóhoz juthat. Az ÉS legújabb számával kezdem, ez nyugodtabb téma. Felteszem, Eörsi úr már olvasta, ezért nem figyelemfelkeltésként, csak a hangsúly kedvéért említem Bauer Tamás írását. Gondolom, nem véletlenül tanácsolták el az SzDSz-ből, de azért amiben igaza van, aligha vitatható. Bauer Tamás csak összefoglalja és ismét leírja azt, ami nyilvánvaló, ezért sokkal fontosabbnak érzem Pető Iván és Magyar Bálint írását, melynek apropójából elengedhetetlen a kérdés: kikkel is köt de facto szövetséget az SzDSz? Nem nekem kell a választ megadnom... De lelkem sötét oldala is rezonanciába került egy hírrel: - Na nézd csak, hát nem megint kapcsolatba került a Fidesz egy gengszter-történettel? Nem elég nekik, ha Fidesz-közeli az SzDSz elnöke, most ugyanezt akarják meglépni az MDF-nél is? Fidesz-emberek akarnak terhelő adatokat gyűjteni Dávid ellen? És erre egy szoftver-betörés utáni nyomozás során derül fény? Ejnye-bejnye, tisztesség apostolai, magas erkölcsiségű polgári körök! 2008/09/13

Marosi Pál: Az Európa Tanács nem lehet Tel-Aviv befolyása alatt. "A Fidesz informatíven támogatja". Ekkora baromságot még nem hallottam (talán Gyurcsány beszédeit leszámítva). Miután parlamenti vizsgálóbizottságot vezet Orbán leáratására, van annyira naív, hogy támogatni fogják. LOL Európának nincs szüksége a közép-keleti konfliktus importjára. Nincs szükség arabellenes hisztériakeltésre sem, amire bőven volt példa a magyar parlamentben Eörsi úr "áldásos" tevékenysége miatt. 2008/09/13

Anonymus (a27@freemail.hu): Tudjuk Leó, Orbán meg Sólyom Lászlóval üvöltözött úgy, hogy a baloldali fülek is meghallották....oké. És Chirac elnök is elmondta nem létező mondanivalóját a 168 órának... A rókaképű Szilvásyról és Feriről minden elképzelhető. Hisz' Feri magát buktatja le Debreczeni könyvében, ahol nagy büszkén elmeséli mit műveltek a "köteles"-beszéddel, vagy a 23 millió románnal... Jelenleg ugyanezek uralkodnak, és a bukta szélén állnak. És ekkor hirtelen újra a Fidesz hackerei betörnek mindenhova, megkerül Kaya Ibrahim, stb. Lesznek itt még szaftosabb dolgok is a Fideszről. Leónak pedig gyermeki hitet és önelégültséget kívánunk mindehhez, hadd higgye: "Már megint igazam volt!" 2008/09/14

Anonymus (a27@freemail.hu): Legyen igaza Bauer Tamásnak! Nyugodtan maradjon az SZDSZ az MSZP hátán. 2010-ben majd csúcsra, akarom mondani a szakadékba ér az a folyamat, ami 1994-ben megkezdődött az SZDSZ-nél. 2008/09/14

Leó: Ami igaz, az igaz; be kell vallanom, nem gondoltam volna, hogy Anonymus olyan lapokat is olvas, mint az ÉS. Viszont érdekes módon megmarad saját stílusa mellett: amikor olyasmiről írok, ami nem nyeri el tetszését, hogy is mondjam ... szóval beindul. Pedig kár, a felhevültség nem érv - talán levezetésként teszi? A mostani hacker-esetnél is: miért nem figyeli az eseményeket? Nem a magyarázkodásokra gondolok - ez a propagandisták dolga. De miért nem teszi fel a kérdést: - Hogyan reagált Csányi? Miért nem küldte el az anyjába az ilyen ügyben neki telefonálót, mit akart erről még "megbeszélni"? Miért nem mondta, "menj a fenébe", amikor Stumpfra hivatkoztak? (Meg sem kérdezem: Anonymust felhívták már ilyen szituációban? -:)) Miért épp Csányit hívták fel?) Miért lépett vissza Almássy, amint nyilvánosságra került az egész? Kik is azok a szereplők, akiknek szeme se rebben, ha "Dávidra kell dolgozni"? Ezek a témához kapcsolódó kérdések, nem állandó problémái, miért olvasom a 168 órát. És az az állandó "érve", hogy miből gondolom azt, miszerint Orbán igénybe veszi a szélsőjobb segítségét, csak nem gondolom, hogy az a néhány százalék számít? (Egyébként: adott esetben számíthat, de nem erre apellálok. Abból azonban, hogy Anonymus erre gondol, világosan látszik: sohasem hallotta/olvasta ezt a szót: sprengkörper, ezért szerepével sincs tisztában.) Orbán azonban nyilvánvalóan tudja mi ez, mert 2006 őszén (amikor a kormánynak 3 napot adott) élesítve volt, most pedig, Fodor szereplése óta - lásd Somogyország - néma csendet rendelt. Azoknak, akiknek nem csak semmi közük hozzá, de fel is lépnek ellene! Komolyabban: úgy látszik, Gyurcsány ellentámadásba ment át. Erre utalt a kongresszus összehívása (nem azért, mert ekkor felsorakozik mögötte a párt, ámde ennek semmi hatása pártján kívül - mint kommunikálják más pártoknál. Azért, mert ezzel elkezdte a felkészülést a választási harcra - amennyiben az jön.) Ezzel az SzDSz-nek üzent: OK gyerekek, az lesz, amit választotok! Nem süketelés, somolygás a kamerák előtt! Azután most a szavazás a parlamentben: feloszlatja magát az ogy, vagy nem? Az SzDSz pedig örülhet, milyen kellemes helyzetbe sikerült manőverezni önmagát. Igaz viszont, hogy Fodor néhány napig fontos embernek képzelhette magát, aki más párt dolgaiba is beleszólhat. Hát ez annak, akinek, megérte. Okos döntés volt annak, aki így látta jónak. Meglátjuk. 2008/09/14

Leó: Be kell vallanom, nem értem Orbánt! Miért nem tudja abbahagyni (egyáltalán: miért kezdte el?) a Dávid megfúrására irányuló kisérleteit? Miért nem egyezik meg vele, miért csak szolgákat tud megtűrni maga mellett szövetségesként? Ennyire szorosnak kell lennie annak az egyeduralomnak, amelyre tör? Én biztosan a megegyezést keresném Dáviddal, olcsóbb és hasznosabb - dehát, mint írtam, a nem azonos kultúrák nem azonos megoldásokat hoznak. Nem értem az SzDSz-t, miért hívja elő a szakembereknek álcázott közgazdászokat politikai vitákhoz? Ez alapvető, filozófiai hiba, ezért védhetetlen. Most, Bokros írásának kapcsán kaptam fel a fejem: hányadik közgazdászt vonultatják már fel? És épp ő magyaráz, akinek ... De ne a közgazdászokkal kezdjük, hanem a politikusokkal. Azzal a kérdéssel: mi is az, hogy politika? Az ország lakossága különböző szempontok szerint különböző csoportokba sorolható; mindenki tagja akár több, egymással is szembeállítható csoportnak. A döntő pillanatokban mindenki kiválasztja azt a csoportot, amelyik az ő számára legfontosabb kérdésben az ő (az illető ember) érdekeit képviseli. (Pontosan: a döntő pillanatban úgy véli ... de mindegy, miért áll valaki épp abba a csoportba; a lényeg az, hogy odaállt). A politika az a képzetes tér, melyben e csoportok érdekeiket akarják érvényesíteni; a politikusok azok az emberek, akiket a csoportok megbíztak ezzel az érdekérvényesítéssel. Lehet, hogy ezek a politikusok ostobák, lehet, hogy gazfickók - nem számít! A lényeg: a politikusok azok, akik a lakosság csoportjait képviselik, a politikában tehát a politikusoké a főszerep, az országot mindig is a politikusok fogják vezetni. A hajó gépházában is ott lehetnek a legjobb gépészek, a tengerészek mindegyike lehet ostoba, részeges és durva alak - a hajót tengerészek irányítják, a gépészek azt az erőt biztosítják, amelyet a tengerészek hasznosíthatnak. A közgazdászok előtérbe állítása indokolatlan, sőt kimondott hiba! És ugyanígy és ugyanezért elvi hiba az, hogy az SzDSz közgazdászok tanait véve kezébe, az után halad. Tévedés! A közgazdász segítséget ad az ország előtt álló gondok egyik (ismétlem: egyik!!) részének megoldásához. És visszatérve Bokroshoz: nem tudjuk egyértelműen eldönteni, mennyire volt (elméletben) jó az ő politikája! Nem tudjuk, mert soha nem fog kiderülni, a lakosság olyan mértékű terhelése nem önmaga oldotta-e meg a problémákat; nem tudjuk, mekkora szerepe volt az akkora kínnal-keservvel, de nagyrészt megvalósult tulajdonos - és piacváltásnak. Minden tényezőtől függetlenül bejött, amit tett (és a politikában ez a lényeg), de sehol sem bizonyosodott be zsenialitása olyan kétségbevonhatatlanul, hogy hozzá - közgazdászként - mint orákulumhoz forduljunk. Politikailag/propagandisztikusan pedig sikerült őt annyira lehetetlenné tenni, hogy előtérbe engedése egyszerűen érthetetlen. Mármint, ha a politikusok politikusok. A politikusok munkáját nem végezheti el más, mint a politikusok - és ez az SzDSz-re is igaz. És ha visszatértünk a politikához, akkor konkretizálok: Eörsi úr szakterülete a külpolitika. Nos, az USA többségében keresztény és fehér ország; és meglehet, hogy a "színes, ki tudja, mohamedán vagy keresztény?" Obama elnök lesz, mert a színesek (azaz egy zárt csoport) mellette szavaznak. A magyar társadalomban a nyugdíjasok nem annyira megkülönböztethetők a társadalmon belül, mint ott a színesek - ennyire ellenük politizálni már több, mint politikai rövidlátás - noha közgazdaságilag igazolható. (Nem mint alapigazság, hiszen meg sem próbálják máshonnan beszedni azt az összeget, dehát a közgazdásznak semmi sem drága, amíg más - a politikus és a nyugdíjas - fizeti a cehhet.) Tömör 20% ellen politizálni - ez nem okos dolog. És mindez ma: egyrészt az MSZP kiállhat e 20% érdekében, Orbánnak nem kell kimondania gondolatait, tehát leveszik a terhet a válláról - a porondon ott áll az SzDSz és közgazdászai. Mi ebben a ráció? 2008/09/17

Leó: Meglepett... Meglepett, hogy Eörsi úr válaszolt Kovács Zoltán írására. Azt az írást olvasva ugyanis a vállamat vonogattam: hülyeség. Nyilvánvaló ugyanis, hogy "szakértői kormány" létezik a liberális demokráciában; olyankor létesül, amikor választások után nem tud "politikai" kormány alakulni, azonban az ország nem állhat vezetés nélkül. Ebből következően (hacsak fel nem tételezzük, hogy Eörsi úrnak fogalma sincs e kormányzati megoldás lényegéről, ami nem túlzottan dicsérő vélemény :)) ) nyilvánvaló, hogy Kovács Z. nem is akarta megérteni Eörsi úr kijelentését: ma Magyarországon szakértői kormányt még csak emlegetni is ostobaság. Ilyen kormány megalakulása ma képtelenség - azt pedig hogy miért, ezt Eörsi úr mostani írásával a főszerkesztő szájába rágta. Remélem, ennyi elég lesz. Ami figyelemre méltó - és érdekes, senkinek sem tűnt fel - az az, hogy az ÜT egy tagja világosan megmondja, hogy az, amit elnöke hangoztat - hülyeség. Akarom mondani: elképzelhetetlen. Meglepett... Meglepett Gusztos P. nyilatkozata: - Hiba volt az SzDSz részéről a min. eln. leváltását követelni. Most elmegyek azon igazság mellett, hogy a hiba ( a politikában ) a bűnnél is több - maradjunk a kijelentésnél. Hiba volt - csak ennyi? Az SzDSz utóbbi hónapjai politizálásának alapjáról beszélünk!!! Hiba volt, mondjuk, és vállunkat vonogatva megyünk tovább? Hofi jut (ki tudja, hányadszor ) eszembe: - Uraim, ez nem gomblyuk, ez már zseb! Az SzDSz vezetése szemmel láthatóan nincs tisztában azzal, hogy tetteink velünk élnek, minden cselekedetünk az előzőkhöz kapcsolódik. Nem akarták Horn Gyulát min. elnöknek; le akarták váltani Medgyessyt (el is érték); megakadályozták Szili elnökké választását ... Komolyan nem gondoltak arra, hogy egy ilyen sorozat után nem lehet Gyurcsány leváltását követelni? (E sorozatban is van egy több, mint bűn: nem vették észre, hogy Medgyessy esetében csak kimondták - de mégis a liberálisok mondták ki! - hogy meztelen a király.) De van egy - szememben - ennél sokkal nagyobb baj: az SzDSz nem koncepciókban, stratégiában, hanem személyekben gondolkozik. 2008/09/22

brickinthewall: Na de kedves Leó! Hol van itt szó szakértői kormányról, meg Fodorról, stb-stb. Itt kérem szépen Grúziáról van szó. Hát stílszerűen csak annyit tudnék hozzátenni: acrdili tsixe darbazi Mármint amit most Eörsi Mátyás éppen építget... 2008/09/22

kicsi vagyok: Szeritem a nyugat történelmi tévedése(meg az Öné Eorsi ur) az álando orosz elleneség. Igy moszkvának nem marad más mint Kina, Irán és az afgán iszlámisták.ha az oroszok elkezdik nagytömegben korszerü fegyverekkel ellátni az afgánokat akkor a NATO-nak semmi esélye sem lesz a stabilizálásra. 2008/09/23