Druzsba

Az alábbi írás címének ürügyét természetesen az ez évi Barátság-kőolajvezetéken érkező orosz olajszállítások akadozása szolgáltatta. Az írás azonban nem csupán Magyarország energiaellátásának stratégiai kérdéseiről szól, hanem általában a magyar-orosz kapcsolatokról, és szándékai szerint még tágabban arról is, hogy megtalálta-e helyét Magyarország abban az új világrendben, amelynek kialakítását saját maga is oly mélyen óhajtotta.

A rendkívül megosztott magyar politikai közegben csak fehéret vagy feketét lehet mondani. Ha valaki a jobboldalról Orbán Viktorról merészel bíráló hangot hallatni, kiátkozás a része, legyen szó Debreceni Józsefről, Solymosi Frigyesről vagy éppen Schmidt Máriáról. És fordítva: a kormány bírálóira könnyen sütik rá Orbán Viktor szekértolójának bélyegét. Holott a jobboldali bírálók csak azt szeretnék, ha Orbán Viktor bölcsebben politizálna, és a kormányoldalról érkező észrevételek is mindössze jobb kormánypolitikát céloznak meg.

Két állítást szegezek szembe egymással: Orbán Viktorét és Gyurcsány Ferencét. Ez év elején mondta Orbán Viktor Magyarország energiaellátásáról: „nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni”. Ez egy meglehetősen durva, a „lázad a Szoborpark”-típusú, antikommunista érzelmekkel játszó kijelentés, amely - ezt Orbán Viktor politikai ellenfeleként örömmel mondom -, olyan politikustól származik, aki mintha lemondott volna arról, hogy Magyarország miniszterelnöke válhasson belőle. A „Gazprom legvidámabb barakkja” kifejezést kevés helyen jegyzik. Magyarországon már feledésbe is merült. Külföldön talán észre sem vették, kivéve persze Oroszországot. Egészen biztosak lehetünk abban, hogy a budapesti orosz nagykövetség részletes táviratot küldött Moszkvának Orbán Viktor kijelentéséről, továbbá biztosak lehetünk abban is, hogy a táviratot Moszkvában jól megjegyezik, hiszen: Putyin Oroszországát azonosítja Brezsnyev Szovjetuniójával. A jelenlegi orosz külpolitikának éppen az a legnagyobb baja Lengyelországgal és a balti országokkal, hogy úgy érzékeli: történelmi sérelmek vezérlik mai külpolitikai vonalvezetésükben. Orbán Viktor mondata tökéletesen alkalmas arra, hogy egy Orbán Viktor vezette Magyarországgal is az orosz-magyar kapcsolatok ismét mélypontra kerüljenek.

Mindezek előrebocsátása mellett érdemes megvizsgálni, hogy a bántóan arrogáns, ezért politikailag elhibázott stílus mellett Orbán Viktor kijelentésének van-e igazságtartalma. Ezen írás szerzője szerint igen, van. Sőt, a Magyarország energiaellátásának biztonságával kapcsolatos vita lehetővé teszi azt is, hogy általánosságban is górcső alá vegyük a magyar-orosz kapcsolatokat, megvizsgáljuk, van-e szükség valamilyen korrekcióra.

Közhelyszámba megy, hogy a magyar-orosz viszony az 1990 utáni első magyar kormányzati ciklusban jelentősen megromlott, majd 1998-2002 között sem tekintették azt igazán fontosnak. Először Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt rendeződtek a kapcsolatok, ma a múlt sérelmein túljutni képes, pragmatikus megközelítés jellemzi őket. Ez alapvetően helyes célkitűzés, nehéz is lenne vitába szállni vele. A mai magyar külpolitika egyik prioritása a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztése, a gazdasági előnyök lehető legjobb kiaknázása, különös tekintettel a magyarországi energia-ellátására, amely – tudjuk – az elmúlt évben meglehetősen borzolta az idegeket. Magyarország valóban az orosz energiaszállítmányoknak egyik legjobban kiszolgáltatott ország, ezért széles körben osztott célkitűzése a Gyurcsány-kormánynak, hogy a kiváló magyar-orosz kapcsolatokat kihasználva a lehető legbiztonságosabb energiaellátást szavatolja az ország számára.

Nem szívesen vagyok ünneprontó, mindazonáltal azt javaslom, legyünk némelyest óvatosak.

A magyar-orosz kapcsolatok ugrásszerű javulása kétségkívül Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc erőfeszítéseinek köszönhető, ám a kép teljességéhez hozzátartozik: a kétoldalú kapcsolatok nem lehetnének ilyen jók a régió csillagainak ilyetén állása nélkül. Miről van szó? Arról, hogy a két miniszterelnök erőfeszítése mellett a magyar kapcsolatok Moszkva számára azért értékelődhettek fel ennyire, mert Oroszországnak rendkívül megromlott a viszonya elsősorban Lengyelországgal, a térség legnagyobb országával; hagyományosan rosszak kapcsolatai Romániával, a térség második legnagyobb országával, és eltérő mértékben, de rendkívül barátságtalanok mindhárom balti állammal. Öt olyan uniós tagállamról van szó, melyek különböző módon ugyan, de tagjai voltak a szovjet érdekszférának. Oroszországnak tehát elemi érdeke, hogy fel tudjon mutatni legalább egy olyan volt „szocialista” Európai Uniós tagállamot, amellyel normális kapcsolatokat ápol. Könnyű elképzelni, hány és hány tárgyaláson utasíthatták vissza a rendkívül rossz lengyel vagy az észt kapcsolatok okán kapott szemrehányásokat orosz diplomaták azzal: a rossz viszony nem rajtunk múlik, az nem is szükségszerű, tessék csak megnézni, milyen kiválóak kapcsolataink Budapesttel! Magyarország tehát a kiváló magyar-orosz kapcsolatokkal ezekben a konfliktusokban az orosz álláspontot legitimálja. Ez önmagában persze nem lenne baj, ha azt megfelelő stratégiai kalkuláció előzné meg. Mit nyerünk ma az egyik oldalon, és mit veszítünk a másikon? Milyen mozgásteret biztosít a kalkulálható jövőben?

Tisztában kell ugyanis lennünk azzal is, hogy ezt a magyar politikát a szövetségesi rendszerünkbe tartozó nem kevés ország gyanakvással szemléli. Ezek potenciális szövetségeseinknek számítanak az Európai Unión belüli küzdelmeinkhez, ám ez a lehetőség gyakran – sőt, igen gyakran – nem tud valóságos szövetséggé válni. Korántsem állítom, hogy mindez kizárólag a magyar-orosz kapcsolatokra lenne visszavezethető. Ám vannak, akik úgy érezhetik, egy bizonyos, számukra fontos ügyben, Budapest érzéketlen az ő szempontjaikra. Azt sem állítom, hogy ha a szoros magyar-orosz „barátság” lazulna, akkor automatikusan és a maga teljességében helyreállna a szövetségesi viszony a számunkra oly fontos EU-s tárgyalások során. Azt azonban állítom, hogy egyéb okokból is érdemes a magyar-orosz kapcsolatokban némi korrekciót végrehajtani. És ha ez az állításom igaz, akkor a jelenlegi magyar pozíció különutas volta lehetőséget kínál arra is, hogy a korrekciónak megkérjük a stratégiai árát.

Valóban szükségessé válik a korrekció? Igen, és mindenekelőtt azért, mert az a kiváltságos helyzet, amely Magyarországot fontos országgá teszi a térségben, belátható időn belül meg fog szűnni. Lengyelország nem tehet mást, mind rendezi, vagy legalábbis konszolidálja kapcsolatait Moszkvával. Moszkvának fontos Lengyelország, amely megmutatta erejét, amikor megvétózta az EU és az Oroszország közötti átfogó megállapodást. És persze Moszkva is tud erőt mutatni, amikor az Északi-tengeren építi ki a gázvezetéket Németország irányába, Lengyelország megkerülésével. Mind a két ország be fogja látni, hogy az efféle konfliktusok miatt mindketten leginkább csak vesztenek, ezért állítom: alig elkerülhető közöttük a közeledés. Ha pedig többé-kevésbé rendeződik a konfliktus, akkor Magyarország ezzel egyidejűleg leértékelődik, egészen pontosan a helyére kerül az orosz külpolitika szemében. A magyar-orosz kapcsolatok ettől még lehetnek kiválóak, ám az orosz politikai vezetésnek többé nem lesz annyira fontos, hogy az átlagost meghaladó gesztusokat tegyen Budapestnek. Ha Magyarország a mai kedvező helyzetéről azt hiszi, hogy abból hosszú távra kalkulálhat, akkor tévedésben van, és a saját csapdáját építi, amikor Kóka János javaslatával szemben nem az alternatív energiaellátás kiépítését szorgalmazza, hanem éppen ellenkezőleg, gátolja azt.

Miként tudna Magyarország a legbiztonságosabb energiaellátásáról gondoskodni? Vajon úgy, ha teljes mellszélességgel megvédi az orosz energiamonopóliumot, és reménykedik, hogy az oroszok ezt majd csak meg fogják hálálni? Vagy pedig inkább úgy, ha alternatív forrásokról gondoskodik? A hála nem politikai kategóriai – mint tudjuk. Oroszország kedvezményes helyzetet biztosít Magyarország számára mindaddig, amíg stratégiai érdekei ezt diktálják. (Lásd: ukrán gáz-, fehérorosz olajár-vita.) Vagy attól tartunk netán, ha szorgalmaznánk az alternatív forrásokat, akkor Oroszország megorrolna ránk, esetleg barátságtalan lépésnek tekintené törekvésünket? Aki ettől tart, az – a régi reflexek okán – félreismeri az orosz diplomáciát. Oroszország nem várja el senkitől, így Magyarországtól sem, hogy – saját józan szempontjait félretéve – orosz energetikai érdekeket szolgáljon, ellenben méltányolja a saját meggyőződéséért és a saját érdekeiért kiálló, kiszámítható ám nem konfliktuskereső politikát.

A magyar külpolitika korrekciója nem fogja számottevően károsan érinteni a magyar-orosz kapcsolatokat, ám energiaellátási szempontból is biztonságosabbá teheti Magyarországot, ha nem függ kizárólag Oroszországtól. Részben úgy, hogy szorgalmazza az Azerbajdzsánból származó olaj bejutását az európai, így a magyar piacra, részben pedig úgy, hogy olyan szövetségest keres, amelynek tárgyalási pozíciói lényegesen erősebbek a magyar pozíciónál, és nem függnek regionális politikai konstellációtól sem.

Van ilyen ország: Németország. Láthattuk, Berlinnek megvan az ereje ahhoz, hogy egyenrangú partnerként lépjen fel az orosz energia ügyében, és aligha szükséges hosszasan érvelnem amellett, hogy az esetleges jövőbeli zavarok esetében Oroszország a német energia-igények kielégítésének fog prioritást biztosítani. Mindebből logikusan következik, hogy Magyarországnak a lehető legrövidebb időn belül tárgyalásokat kell kezdeményeznie Németországgal arról, hogy onnan mind a gáz-, mind pedig az olajvezeték továbbágazzék Magyarország felé. Ez nem tetemes távolság, és bizonyosak lehetünk abban, hogy a tranzitországok – Csehország, Szlovákia – teljes egyetértésével fog találkozni ez a magyar törekvés.

Mindeközben teljes támogatást kell adnunk a déli vezetékek kiépítéséhez: az oroszoknak ezen sincs miért megsértődni, elvégre legitim célunk olyan országgá válni, mely egytényezős stratégia helyett valóban diverzifikál, ezáltal több alapon álló, az eddiginél hosszabb távú, kiszámíthatóbb stratégiában gondolkodik, a szállítókat - közöttük természetesen Oroszországot is - versenyezteti.

És akkor álljon itt Gyurcsány Ferenc nyilatkozata: „Az AP hírügynökségnek nyilatkozva Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy egyes esetekben nemzeti érdekeikre tekintettel önállóan kell cselekedniük a tagállamoknak. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az Oroszország túlságos energiaipari befolyásával kapcsolatos európai félelmek ellenére kétoldalú keretben kell megállapodásokat kötnie Moszkvával a kőolaj- és a földgázexport tárgyában. A magyar miniszterelnök egyetértett azzal, hogy szükség lenne egy egységes uniós energiapolitikára, ami csökkentené a Moszkvától való függést az energiaellátásban.” (Népszabadság, 2007. január 26.)

Az ellenzék vezérének a nyilatkozata stílusában volt elfogadhatatlan, a miniszterelnök nyilatkozatával szemben viszont tartalmi kifogások támaszthatók.

Mindenekelőtt: az idézett két mondat között ellentmondás feszül, hiszen ha valóban szükség van egységes uniós energiapolitikára (igen, szükség van!), akkor hogyan kell érteni az előző mondatot, amely szerint a tagállamoknak – tekintettel nemzeti érdekeikre – önállóan kell cselekedniük? Ráadásul, a nyilatkozat azt követően született, hogy az Európai Bizottság közzétette elképzeléseit az egységes uniós energiapolitikáról, konkrét javaslatokat is a tagállamok asztalára téve. Akkor most döntsük el: támogatjuk-e az Európai Unió egységes energiapolitikáját, vagy inkább különutas, a hosszú távú nemzeti érdekekkel ellentétes szempontokra hivatkozva, úgymond „önállóan” cselekszünk? Ez a belső ellentmondás önmagában is megalapozza a nyilatkozat kritikáját, amely ráadásul a lehető legrosszabb helyen, Davosban, a Világgazdasági Fórumon hangzott el… De van itt egyéb, ennél lényegesen komolyabb gond is.

Orbán nyilatkozatát könnyű megítélni: annak stílusa a nyilatkozó személyiségének lényegéből fakad. Gyurcsány nyilatkozatának hibája mögött az ellenmondáson túl egy soha alaposan végig nem gondolt komoly tartalmi dilemma is meghúzódik; ami valódi, elmélyült és közös gondolkodásra kell, hogy késztessen mindannyiunkat. Ez pedig a nemzeti érdek mibenléte.

Régóta tapasztalom, hogy a magyar külpolitikai szóbeszédben a „nemzeti érdek” kifejezés azt jelenti, hogy Magyarország különutas megoldást választva a közös európai érdekkel szemben fogalmazza meg a nemzeti érdeket. Elismerem, van ilyen esetekre is eseti példa, szép számmal. Ám Magyarország Európai Uniós stratégiai gondolkodásában helyet kellene kapnia annak a felfogásnak is, hogy az európai érdek szembeállítása a nemzeti érdekkel rövidtávon járhat ugyan haszonnal, ám hosszabb távon inkább veszteségekkel kell számolnunk. Az energiapolitika kiváló példa erre. Magyarország energiaellátási stratégiai érdekeit sokkal inkább szolgálja egy egységes európai energiapolitika, mint a pillanat nyújtotta nemzeti lehetőségek kiaknázása. Az előbbi hosszú távra szól, így kiszámítható, az utóbbi rövidtávon lehet csak kedvező, ráadásul a nehezen belátható jövőben fokozza Magyarország kiszolgáltatottságát. Sőt, az energiapolitika mellett gyarapszik azon ügyek száma és jelentősége, amelyek esetében a magyar nemzeti érdek nem más, mint az egységes európai politika kialakítása és következetes képviselete. Számos alkalommal fogjuk még tapasztalni, hogy egy-egy ügy képviseletekor magunkra maradunk, majd sérelmezni fogjuk a szolidaritás hiányát. Ám hogyan lehetséges mások szolidaritására apellálni akkor, ha okkal vethetik a szemünkre: mi sem törődünk sokat velük, midőn a „magyar érdekeket” érvényesítjük? Nem hálára apelláló gesztus-külpolitikát szorgalmazok, hanem olyat, amely szem előtt tartja az összeurópai érdekeket, kísérletet tesz arra, hogy a magyar érdekeket ne az összeurópai törekvésekkel szemben, hanem azokkal harmonizálva fogalmazza meg, és ha ügyes, akkor mindettől függetlenül javaslataiért, ad hoc szövetségeiért megkéri a megfelelő árat is. Gyurcsány Ferenc nyilatkozata még azt a szemléletet tükrözi, amikor a magyar és az európai érdek egymással szemben áll. Európa azonban mi (is) vagyunk, az európai politikát mi (is) alakítjuk, és kívánatosnak tartanám, ha ez a szemlélet tükröződne a magyar politikusok megszólalásaiban is.

Befejezésül hadd álljon itt néhány, az energiapolitikán túlmutató megjegyzés a magyar-orosz kapcsolatokról. Végre őszintén kellene beszélnünk 2007 Oroszországáról. Őszintén beszélni arról, hogy merő ostobaság Oroszországot illetően a Szovjetunióval kapcsolatos bármilyen asszociáció. De őszintén kell beszélnünk arról is, hogy Oroszországban a demokrácia-felfogás fényévnyi távolságra van mindattól, amit akár csak mi, magyarok a demokráciáról gondolunk. Magyarországon a pártok rémesen gyűlölik egymást, de léteznek, és alternatív megoldásokat nyújtanak az országnak, miközben Oroszországban alig lehet parlamenti ellenzékről beszélni. Magyarországon sanyarú helyzetben vannak a civil szervezetek, kivált, ha politizálnak, Oroszországban hatóságilag lehetetlenítik el őket. Magyarországon is sok kifogás éri a bíróságok munkáját, de az elvi függetlenségüket senki sem kérdőjelezi meg, szemben Oroszországgal. A magyar média egyre jobban pártosodik, de a média pluralizmusa létezik. Oroszországban alig van már a hatalomtól független média, és – kopogjuk le – Magyarországon kritikus újságírók meggyilkolására sincs példa.

Talán még ennél is aggasztóbb Oroszország közel-külpolitikája. Gondoljunk csak arra, hogyan viszonyul az orosz külpolitika a „befagyott konfliktusok” szakadár törekvéseihez, Abkháziában, Dél-Osszétiában vagy a Dnyeszteren túli területeken. Emlékezzünk a Csecsenföld elleni háborúkra, amelyek civil lakosok ezreit tette földönfutóvá, ha nem éppen halottá. Oroszország ismét elnökválasztás előtt áll, és egyre nő a feszültség Oroszország és Grúzia között… Egy újabb csecsen háború teljességgel kizárható, így egyre kellemetlenebb asszociációink támadhatnak azzal kapcsolatban, vajon milyen belpolitikai célokat is szolgálhat az orosz-grúz viszály… Ezek az aggályok ismertek Európa szerte, sőt azon túl is. De mi következik mindebből a magyar diplomáciára nézve?

Semmiképpen sem az, hogy diplomáciai kardot kell rántanunk Oroszországgal szemben. Továbbra is törekednünk kell kiegyensúlyozott, pragmatikus kapcsolatokra, mint ahogy szövetségeseink is ezt teszik. Ám rendkívül fontos, hogy szövetségeseink számára egyértelművé tegyük: kiegyensúlyozott kapcsolataink dacára tisztában vagyunk azzal, hogy vannak Oroszországban aggodalomra okot adó jelenségek. Senki sem várja el tőlünk, hogy mi, magyarok gyakoroljunk bármiféle nyomást Oroszországra. Azt azonban joggal várják el tőlünk, hogy találjuk meg a módját annak demonstrálására, hogy korrekt partnerként viszonyulunk Oroszországhoz, ám szövetségi rendszerünk a demokratikus szabad világhoz köt bennünket. Jelenleg bizony az a helyzet, hogy nő azon szövetségeseink száma, akik értetlenkedve figyelik Magyarország Oroszország-politikáját. Kérem, ne üljenek fel annak az ellenérvnek, hogy Oroszország kegyeit keresi Németország, Franciaország, sőt, az USA is! Hiszen magam is csak egy leheletnyi, ám annál inkább észlelhető korrekciót javaslok. Maradjon, legyen druzsba, de több arányérzékkel. Ha ez a korrekció sikerrel találja meg az optimális középutat, tehát egyszerre ápol jó kapcsolatokat Oroszországgal és képes megjeleníteni azt az értékválasztást, amelyet 1990-ben közösen elhatároztunk, akkor közelebb kerülünk külpolitikai célkitűzéseinkhez. Gyurcsány Ferenc 23 pontjában gyakran ismétlődő szó az „érték” és az „elv” Miért ne érvényesítenénk ezt külpolitikánkban is?

Hallik, hogy Magyarország nagykövetséget kíván nyitni Minszkben, Európa utolsó diktatúrájának a fővárosában. Vajon kinek és mit üzenünk ezzel? Ha optimista vagyok, arra is gondolhatok, hogy Magyarország aktív részt kíván venni Fehéroroszország demokratizálódásában… Rendben van, de vajon mi történik majd azt követően, hogy a nagykövetség megnyílt? Megmondom: semmi. Képtelenek leszünk bármi olyat tenni, aminek valóságos haszna lenne a fehérorosz demokrácia szempontjából. Vagy tényleg, látványosan kiállunk az ellenzék mellett, Lukasenko ellenében? És erről vajon mit fog majd gondolni az orosz diplomácia? Vagy ellenkezőleg, szemünket behunyva csak üzleti kapcsolatokat építünk, azt üzenve ezzel, hogy bennünket tökéletesen hidegen hagynak a demokrácia és az emberi jogok legalapvetőbb értékei? Én lebeszélném a magyar kormányt, hogy most nyisson Minszkben képviseletet. Az üzleti kapcsolatokat építse az üzleti kör, saját költségére, de nagykövetséget nyitni politikai misszió nélkül, kivált egy ennyire ellentmondásos országban, nem tűnik kellően átgondolt döntésnek.

Van nekünk tennivalónk máshol! Magyarországnak évek óta nagyobb szerepet kellene vállalnia a Nyugat-Balkánon. Erről sokat beszélünk, nem eleget teszünk. Miért nem nevezünk ki egy általános Balkán-nagykövetet, budapesti állomáshellyel - így pénzbe se kerülne -, aki a kétoldalú kapcsolatok mellett képes lenne formálni és megjeleníteni egy átfogó magyar Balkán-politikát? Vagy, ha feltétlenül nagykövetség nyitásán gondolkodunk a poszt-szovjet térségben – a magam részéről ezt is támogatnám –, akkor Minszk helyett Tbiliszit javaslom. A térség új demokráciái sorra nyitják meg misszióikat Grúziában, abban az országban, amely minden hiányossága ellenére a térségben példa nélkül álló eredményeket tud felmutatni a demokratikus átalakulás és a piacgazdaságra való áttérés területén. Ez esetben sem kell attól tartanunk, hogy Oroszország megsértődik. Miért tenné? Vagy megromlott-e az orosz-cseh, az orosz-bolgár viszony amiatt, hogy az ő misszióik már működnek e kaukázusi országban? Nem kell nekünk látványosan beszállnunk az orosz-grúz vitába, ám jelezhetnénk: észleljük és értékeljük a Grúziában végbemenő hatalmas változásokat. És ezzel konfliktust nem okozva világossá tennénk a világ, és nem utolsósorban saját magunk számára is egyértelmű értékválasztásunkat.

Az igazán jó külpolitika képes az elvek és értékek következetes képviseletét egyensúlyban tartani a pragmatikus érdekérvényesítéssel. Hogy nem könnyű feladat? Persze, komoly kihívás. Ne legyünk kishitűek! De ki állította, hogy könnyű igazi külpolitikát csinálni?

(Megjelent az Élet és Irodalom mai számában, a nyomtatott változatból az írás vége sajnos lemaradt.)

2007. február 9.

Leó: Még a látszatát is kerülni akarom annak, hogy csalódottnak tűnjek, csak kérdezem: - Ez a kb. 10 napja említett Gyurcsány-ellenes cikk? Ha igen, akkor meg kell kérdeznem: - Mi ebben a Gyurcsány-ellenesség? De foglalkozzunk érdemi kérdésekkel! Általános észrevételem: egy jellegzetes pesti értelmiségi gondolatmenetnek vagyunk tanúi. Ennek (egyik) jellemzője ugyanis, hogy megmagyarázzuk, miért és mit is kell a másiknak gondolnia/éreznie. Ezt most nyugodtan mondhatom el, mert Eörsi úr írásában semmi olyan nincs, ami (az oroszok számára) kifogásolható lenne. Ugyanis - az én tapasztalataim szerint - az oroszok egy kicsit érzékenyebbek (bár fennállhat az a helyzet, hogy annak fáj jobban, akinek a lábára léptek, mint a tett elkövetőjének), de semmiképpen nem hülyék! (Miként falrengetően hülye az, aki pitiáner ügyekben sértegeti őket, amire - mint fentiekben említettem - nagyon érzékenyek.) Az, ha energiaellátásában Magyarország több lábra akar állni olyan evidencia, amit nem hiszem, hogy gond megértetni velük - ha egyáltalában szükség van megértetésre. De az oroszok reálpolitikusok is, és nemigen hiszek abban, hogy gesztusainkat honorálnák előnyök nyújtásával - egyszerűen érdekük velünk korrekt kapcsolatokat tartani. (Elég egy pillantást vetni a térképre.) Persze, a világ összetett, és azonnal tennék a mérleg másik serpenyőjébe is egy gondolatot: nem hiszem, hogy Magyarország feladata felvilágosítani Oroszországot a helyes demokráciáról - erről a kétoldalú kapcsolatok során mélyen hallgatnék; elég az, amit az EU keretein belül végzünk. (Ritka eset, amikor a farok csóválja a kutyát. És nem hiszem, hogy az oroszok a mi hatásunkra homlokukra csapnak, és átlátják, mely igen is hátra vannak még. Röviden: egy ilyen tett orosz vonatkozásban értelmetlen, magyar vonatkozásban káros. Mint mondtam, öntudatosak és érzékenyek - nem örülnek, ha egy kis ország akarja oktatni őket. Bőven elég, ha mi az EU egyik országa vagyunk - és kész. Nem mondom, hogy legyünk kevesebbek - de többek sem. ) Térjünk rá Gyurcsány idézett mondataira. Hogy egészen őszinte legyek, nemigen látom be, mit is lehet kivetni rajta? Miért szentségtörés az, ha - az európai félelmek ellenére - mi kétoldalú megállapodásra törekszünk az oroszokkal? Értem, a kontinens energiafüggése túlzott - de, kérdezem, ha mi nem állapodunk meg az oroszokkal, akkor javul ez a függés? Nem. Ha nem állapodunk meg az oroszokkal, el tud Európa bennünket látni kőolajjal és földgázzal? Nem. Akkor miről beszélünk? Természetesen és valóban szükség lenne egy egységes (európai) energiapolitikára - gondolom, ezt a miniszterelnöki gondolatot igazán elfogadjuk. Csakhogy ilyesmi nincs - a magyar kormánynak az adott helyzetben kell dolgoznia. HA másképp lesz, AKKOR új gondolatokat fogalmazunk meg. Én - be kell vallanom - nem érzek ellentmondást Gyurcsány két mondata között. Vannak - indokolt - európai félelmek az orosz függéstől, de ma Magyarországnak szüksége van az orosz szállításokra, ehhez pedig megállapodás kell. Egy egységes európai energiapolitikára pedig szükség lenne. Melyik mondat nem felel meg a valóságnak? A minszki nagykövetség ... Ebben a kérdésben még Eörsi úrnál is óvatosabb lennék. Nem hiszem, hogy mi itt Budapesten kristálytisztán látjuk az orosz-belorusz kapcsolatokat. (És érdekeket, terveket, törekvéseket.) El tudom képzelni, hogy abba a kellemes helyzetbe manőverezhetjük magunkat, amikor mindenki miránk fog haragudni. Következésképpen: ezen a téren kínosan ügyelnék arra, hogy semmiben se térjek el se az Unió, se más uniós államok gyakorlatától. Mondhatnám: semmit sem tudunk nyerni, de veszíteni annál inkább. Akkor pedig ... A gondolat, hogy kapcsolódjunk Németország olajhálózatához is - igazi telitalálat! Nem hiszem, hogy nekem kell ötleteket adni, de leírom: Ha mód van rá, a nyomvonal Ausztrián keresztül haladjon! 2007/02/09

mikiegér: Elvonatkoztatva a fenti témától, szeretném megkérdezni Eörsi urat, miért nem emeli fel szavát az ellen, hogy Budapest utcáin magyar és külföldi neonácik masiroznak? Nem tudom Ön hogy van vele, de én félek tőlük. Hol van most Gergényi, hol van most az SZDSZ, és hol vannak a demokrták, akik ez ellen tehetnének valamit. Vagy ez megint olyan Bácsfi Dianás, meg Szabó Albertes jelmezbál? Képzelje Eörsi Úr, ha ezek a szörnyetegek Orbán kormányzása ideján vonultak volna engedéllyel, hosszú tömött sorokban. Na, hát képzelje csak el!Orbánék érdekes módon nem engedték! (Most is tiltakoztak a rendőrség Teve utcai épülete előtt, még jó, hogy nem vízágyúzták szét őket!) Az október 23-i megemlékezést szétzavarták - ugye finoman fejeztem ki magam -ezeket a barmokat meg szó nélkül hagyják Budapest legszebb terén- ahol történelmünk legnagyobb alakjainak szobra áll- masírozni, felvonulni. Minden híradást meghallgattam ma, de egy szót nem hallottam arról, hogy akár az MSZP, akár az SZDSZ, vagy valamely zsidó szervezet tiltakozott volna emiatt a borzalom miatt! 2007/02/11

Polgárnő: De Mikiegér! Épp ők engedélyezték, aztán rá öt peccel meg rikácsoltak, hogy a fidesz határolódjon el.Annyira unalmas már az egész cirkusz, van még ember, aki bedől a fifikáknak? Március 15-re meg háborúra készül a rendőrség. Remélem egyik szakasz rendőr lelövöldözi a másikat, oszt jónapot. 2007/02/11

mikiegér: Mesterházy Attila most kéri fel a Fideszt, hogy határolódjon el! Vicc! Ez tényleg kabaré, amit művelnek! 2007/02/11

mikiegér: Polgár Viktor külügyi szóvívő ma reggel azt hazudta, hogy nem hazudott, és kikérte magának, hogy ezért őt a Fidesz hazugnak nevezte! Második vicc! 2007/02/12

mikiegér: Igen tisztelt Nagyérdemű! Tekintettel arra, hogy az Eörsi úr által megírt vitaindító lényege ismételten Orbán Viktor földbedöngöléséről, és Gyurcsány zsenialitásának hangoztatásáról szól, én - ha megengedik - most egy közérdekű, pártsemleges bejelentéssel élnék. A nyiregyházi Jósa András kórházban vizitdíj bérlet váltható-tudják-úgy mint a BKV jegypénztáraknál. A bérlet egy évi időtartamra érvényes! Kérem a fentiek szives tudomásulvételét, testi, valamint leleki bajaik ennek megfelelő időzítését, beosztását! 2007/02/12

Polgárnő: Remélem látták tegnap a Fekete Doboz filmjét a Fidesz megalakulásáról -a HIR TV-ben- és Fodor Gábor is okul belőle!!! ______________________________________ Ha mindenütt vizitdíj bérlet lenne és kp. és automata meg nem, akkor a nagy automata-üzlet (amit 2005-ben találtak ki) bebukna, úgyhogy ez jó ötlet. Ennél csak egy jobb ötlet van: ne legyen vizitdíj, mert úgy hülyeség, ahogy van! Vagy, ha már nevelési célzattal van kitalálva, akkor át lehessen váltani pofonra vagy sarokba térdeplésre, esetleg körmösre. _____________________________________ Hallom, hogy a generikus gyógyszer piacon Molnárnak érdekeltségei vannak.Most már értjük ezt is. 2007/02/12

Anonymus (a27@freemail.hu): Ma olvasom, hogy rálőttek a BRFK épületére. Milyen érdekes? Pont most, amikor hirtelen terrorfenyegetés lett Magyarországon, miután a parlamenti kordont nem óhajtják lebontani. Kuncze mit nyilatkozik? "Kuncze Gábor, aki szerint várható is volt, egyre erőteljesebben radikalizálódnak a folyamatok Magyarországon. Mint mondta, a politika azon részének, amely hallgatólagosan mindig támogatást ad a szélsőséges megnyilvánulásokhoz, el kellene gondolkodnia azon, hogy meddig folytatódhat ez." Kuncze úr szerint várható volt a radikalizálódás. És ki miatt, tisztlet Kuncze úr? Ki "szívatja" itt a népet? Ki hazudott bele az emberek képébe? És most csodálkozni tetszik? És ki támogatja a szelsőséges megnyílvánulásokat? Ki engedte meg a Vér és Becsületnek, hogy parádézzon a Hősök terén? Ilyenkor pl. F.György, akit rég hallottunk, nem fél? Orbán Viktor kormánya alatt ilyen nem volt. Összeséggében elmondható, siralmas, hogy 4 év alatt milyen állapotok lettek ebben az országban. Újra csak azt tudom mondani, köszönjük meg az SZDSZ-nek, hogy elárulta a rendszerváltást, és nyakunkon tartja Gyurcsányt és KISZ-es bandáját. Az 30 ezüstpénzt viszont követni fogja a párt vége... 2007/02/13

Polgárnő: Azért ez botrány--hogy idézzem a nagy Böszmét.. ki hiszi el, hogy nem a rendőrség(kormány) szervezte az épület elleni támadást? Nevetséges.Abba lehet hagyni, nem vagyunk erre vevők! 2007/02/13

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Én már a múltkor is írtam, hogy a gumilövedék nem vízipisztoly. Bár az okrober 23.ki képek önmagugért beszéltek. Nem mellesleg a Gönczöl jelentés is kitér rá, hogy használatát jogszabályban kell rögzíteni. Jó volna ha ez még március 15.ike előtt megtörténne, mert nem vitás, hogy Gyurcsány megint szétlöveti a békés megemlékezőket. ::::::::::::::::::::::::::::::::::::: Gumilövedék végzett a két tüntetővel Pristinában 2007. február 13. 20:25 MNO Gumilövedékek okozták szombaton két albán tüntető halálát Pristinában - közölte a koszovói ENSZ-rendőrség vezetője. A halottkém megállapította: mindkét tüntetőt fejen találták. A rendőrtiszt alapos vizsgálatot ígért, és azt, hogy egyetlen tényt sem titkolnak el a közvélemény elől. Múlt szombaton a koszovói fővárosban a helyi karhatalmi szervek az ENSZ-rendőrökkel közösen, könnygázzal és gumilövedékekkel oszlatták fel a tartomány azonnali függetlenségét követelő tüntetőket. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=396977&rvt=127 P.S. A belügyminiszter ott azonnal lemondott, miutan minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy tényleg a fejre kilőtt gumilövedék okozta a két tüntető halálát. Szóval a gumilövedék nem vízipisztoly. Mikor ismeri ezt el végre Gergényi és Petrényi. Esetleg a valamikor még szabadságpárti SZDSZ. 2007/02/13

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Félő, hogy sokan elhiszik majd, hogy tényleg FIDESZes szélsőjobboldali terrorista támadás volt. Sőt még azt sem zárom ki, hogy sokan meg lesznek rola győződve, hogy maga Szájer vezette a fekete Wolkswagent, és OVI lőtt a Kalasnyikovval. 2007/02/13

mikiegér: A rendőrség fellegvárát ellenőrző kamerák sajnos nem tudtak felvételeket készíteni a gépkocsiról, és a támdókról........ Akkor miért kell bekamerázni a rendőrséget, és milyen minőségű kamerákat szereltek fel? Kutyaólat védtek, vagy mit? Hiradás 1.Fekete Volkswagenből adtak le lövéseket a rendőrség Teve utcai székházára. A gépkocsi rendszáma a sötétben nem volt leolvasható. Hiradás 2. Fekete Volkswagenből adtak le lövéseket a rendőrség Teve utcai székházára. A gépkocsin nem volt rendszám. Egyébként meg közeleg március 15. Holnap bevezetik a vizitdíjat, bezárják a kórházakat, iskolákat. El kell terelni a figyelmet, mert baj lesz. Nem vagyunk mi teljesen hülyék, csak azt hiszik a kordonállítók. (Ja igen és Gyurcsány részvétéről (?)biztosította a rendőrséget. o:))) (Rábai Balázs Déli Krónika) Szilvásy a jobboldaltól független Friderikusz műsorban - többek szerint - megjósolta a terrortámadást, amelynek végrehajtására egyetlen napot nem tudtak várni, pár órán belül bekövetkezett. (Azért mondom, hogy többek szerint, mert már nem vagyok képes Friderikusz napi egy órás nyalását végignézni, de hogy hiteles legyen amit írok, erőt veszek magamon és utólag megnézem. 2007/02/14

mikiegér: Közvélemény kutatás az indexen A szavazás állása 08:25-kor Ki tette? A felfegyverkezett zavargók 3514 Szocialista provokátorok 7801 A titkosszolgálat 829 Magányos őrültek 450 Köztörvényes bűnözők 795 2007/02/14

mikiegér: http://index.hu/politika/bulvar/teve3545/ 2007/02/14

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): A tárca és a kancellária egyébként 733 ezer látogatás áráért - 220 millió forintért - hirdeti a vizitdíjat. Ezt számold, í1rd és olvasd összesen 733 000 vizitdíj ára. Mire is kell akkor a vizitdíj. Egy vizitdij automata ára középáron számolva 1 millio forint (ugyanis van 700 ezerért, 1 millioért és extra automata 1.5 millioért. Az egy millios is 3300 vizitdijat jelent. Nem véletlen, hogy nem kapkodnak érte a korházak. 2007/02/14

mikiegér: A vizitdíjautomata Kóka üzlete. Neki is élni kell valamiből. Nemde? 2007/02/14

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Leónak, aki imádja Solyom Lászlót szidni ! :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: Sólyom László elindult "Ez a tiszta víz, fölötte csak a habzás van" Népszabadság • Tóth Ákos • 2007. február 14. Az államfő Tirják László igazgatóval a Körös-Maros Nemzeti Parkban Kép: MTI - Illyés Tibor Téved, aki azt hiszi, hogy Sólyom László azért kezdett országjárásba, mert így akarja visszaszerezni a közvélemény-kutatások szerint megtépázott népszerűségét. Az államfő ciklusának végéig ívelő programjának alapjait rakja le ezekben a hónapokban. Sólyom László köztársasági elnök nemrég fejezte be a Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyét érintő programsorozatát, amelynek keretében az ottani nemzeti parkot és annak környezetét tanulmányozta. Az államfő hivatali ciklusának végéig elmegy valamennyi nemzeti parkba. Sokan gúnyosan fogadták a hírt: a "zöldállamfő kiéli hobbiját, és országjárásba kezd, mint annak idején Losonci Pál" - ennél azonban többről van szó. Útjának elsődleges célja természetesen a nemzeti parkok, illetve a természet iránti tisztelet kifejezése, de most különösen fontosnak tartotta az államfő, hogy közvetlenül találkozzon az emberekkel. Erre az őt ismerők szerint több oka is volt. Egyrészt átérezte a bírálatokat, amelyek szemére vetik, hogy a politikával kommunikál, nem az emberekkel. Másrészt komoly vágy él benne az iránt, hogy egyfajta elszigeteltségéből (ami az Alkotmánybíróság elnöki posztjára történő kinevezése óta jellemző állapota) kitörjön. Ezenkívül föl akarja kutatni egy-egy depressziós térségben azokat az önszerveződésből fakadó pozitívumokat, amelyekből erőt lehet meríteni. E ponton érdemes fölidézni, miként élte át néhány munkatársa az államfő útját. Néhány jellemző idézet: "Még sosem láttam annyira felszabadultnak, mint amikor rájött, hogy ebben a térségben, amely tele van kilátástalan helyzetű falvakkal, a polgármesterek nem siránkoznak, hanem a kitörési pontokat keresik..." Szemléletes volt, amikor arról beszélt, hogy a jövő nem- csak az autópályák építéséből áll, hanem a természeti értékek megóvásából és kihasználásából, és végre találkozott olyanokkal, akik emberi nyelven beszélnek, és nem RFT 2-kről, hanem konkrét programokról." Sólyom Lászlót a beszámolók szerint lenyűgözte az életigenlés, amit a településeken tapasztalt. Járt egy olyan alapítványi iskolában, ahol süketnéma gyermekeket oktatnak az egészségesek között, s találkozott egy olyan civil szervezettel, amely évente ezer lakást akadálymentesít. ("Innen üzenem a parlamentnek, hogy lehet ezt így is csinálni" - mondta egyik kollégájának, felidézve, hogy visszaküldte az akadálymentesítésre vonatkozó törvényt, mert a parlament tíz évet szánt erre a feladatra.) Az államfő e látogatásokkal szeretné reprezentálni, hogy figyel, megerősíti a helyiek értékeit, nagyra tartja, hogy küzdenek. Tisztában van ugyanakkor azzal, hogy a kép nem lesz ennyire tiszta, mint Békésben volt: fölkeresi például a különösen hátrányos helyzetben lévő Cserehátságot, az Ormánságot is. Azzal a céllal teszi ezt, hogy fölkarolja a cigányság ügyét. Az őt ismerők szerint alapos figyelemmel fordul az etnikai problémák felé. Értesüléseink szerint a nemzeti parkokban tett látogatásai erősítették meg abban, hogy lépnie kell a jövő nemzedék ombudsmanjának ügyében: bár a politika nem fogadta fenntartások nélkül ezt az ötletét, vannak arra utaló információk, hogy Sólyom László már a tavasszal érvényesíteni szeretné ebbéli igényét. Elképzelése szerint a jövő nemzedék ombudsmanjának alapvető feladata az lenne, hogy olyan jövőképet alakítson ki, amely harmonizál a természettel és az emberekkel. Úgy tudjuk, megütközéssel fogadja, hogy a bioenergia hasznosítása miatt a Mecsekben kivágják a fákat. Kiemelt fontosságúnak tartja, hogy készüljön egy húsz-harminc évre szóló energiastratégia. Ezek egyelőre tervek. Most - ahogy egy közeli munkatársa mondta - végigjárja a kilenc nemzeti parkot, s "előbb-utóbb kivilágosodik majd a térkép". Egy kollégájának így fogalmazott: "Ha én meghallgatom az embereket, s figyelek rájuk, akkor ezt ők megérzik, s ennek van pszichológiai hozadéka. Az, hogy nincsenek elveszve, nincsenek elfeledve. Mert vannak olyan, alapvető struktúrái ennek az országnak, amelyeket ez a cirkusz, ami odafönt zajlik, nem érint meg. Ez a tiszta víz: fölötte csak a habzás van." (http://www.nol.hu/cikk/435318/) 2007/02/14

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Ja mellesleg a Népszabadság munkatársának rosszul forditott kérdése, és nem Sólyom László beszéde okozta Basescu román elnök kirohanását tegnapelőtt. ::::::::::::::::::::::::::::::: Basescu-Sólyom: távolodó szomszédok A román elnök kirohanást intézett az autonómiatörekvések ellen Népszabadság • Dési András • 2007. február 13. Pillanatok alatt szertefoszlott a szívélyes légkör a bukaresti román-magyar államfői találkozót követő sajtóértekezleten, ahol a vendéglátó, Traian Basescu rendkívül éles kirohanást intézett a székelyföldi autonómiatörekvések ellen. A Hajóskapitánynak is nevezett politikus - pont magyar kollégája, Sólyom László előtt - azzal fenyegette meg az autonómiaügyben Hargita, Maros és Kovászna megyékben március közepéig véleményeket gyűjtőket: ha a "tesztjüket" politika célokra akarják felhasználni, és referendumot kívánnak rendezni, azzal átlépik a törvényesség határát, megsértik az alkotmányt, ezért a román állam a lehető legnagyobb szigorral fog fellépni területi egysége védelmében. Basescu ingerült reakcióját látszólag lapunk - a tolmácsok által nem pontosan lefordított - kérdése váltotta ki. Míg a Népszabadság azt kérdezte: vajon a román kisebbségi törvénytervezetben is szereplő kulturális autonómia megadása nem húzná-e ki a talajt a radikálisabb követelések alól, addig a fordítás úgy szólt: a kulturális autonómiával meg lehetne-e oldani, hogy ne fogalmazzanak meg extravagáns követeléseket. (http://www.nol.hu/cikk/435167/) 2007/02/14

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Régebben, a Kádár rendszer alatt is igy mentek a dolgok. Most is. Pedig pont Gyurcsany volt az aki az elmult hetekben többször is birálta a Kádár rendszert. Ha hinni lehet a pletykáknak meg is orroltak ra a pártban. :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: Diploma, nyelvtudás és uniós szakértelem nélkül irány Brüsszel. Gál J. Zoltán már csomagol. Aztán szakért kicsikét európai alkotmányozás témakörben is. Magyarországon már csak így mennek a dolgok. 2007.02.14 06:49 aargh, ma.hu Gál J. Zoltán a megfelelő ember. A legalkalmasabb. Unióra termett figura. Legalábbis Gyurcsány Ferenc szerint, aki Gál J. Zoltánt bízta meg uniós kapcsolattartással az európai alkotmányozásról szóló szakértői tárgyalásokon. Az, hogy Gál J.-nek nincs uniós tapasztalata senkit sem zavar. Valamiért az sem volt hátrány számára, hogy nem kifejezetten beszél idegen nyelveket. A diploma hiánya pedig talán még javított is helyzetén. Immár senki sem menti meg attól, hogy Brüsszelben öregbítse a magyarok hírnevét. A külügy arra hivatkozott, hogy az unió a kinevezés kritériumául mindössze annyi jelölt meg, hogy a kapcsolattartó bizalmas viszonyban legyen a miniszterelnökkel és minden esetben el tudja érni a kormányfő. Gál J. pedig elérhető típus. Mindvégig ott rezeg zsebében a mobil, állítólag még alvásnál sem kapcsolja ki, mert számára első a munka. Hogy miképp boldogul majd a szakmai kérdésekben, esetleg az európai alkotmány alapelveiről hány nyelven tud érvelni, az már senkit sem érdekel. Idehaza talán még telefonos ügyfélszolgálatra sem vesznek fel diploma nélkül. Angol nélkül pedig kiröhögnek bármely nagyobb cégnél. Szerencsére a kis Gál, nem ilyen helyen kilincsel, ő a lepukkant brüsszeli szakértői tárgyalásokon várja, hogy hívja őt a Feri. De vajon mit csinál akkor, ha nem cseng a telefonja? www.ma.hu/page/cikk/ai/0/162987/1 Leó biztosan erre is talál mentenivalot. Anno, hogy megvédte Kovács Lacát is. 2007/02/14

Marosi Pál: Demszkyék gyülekezési szabadságot korlátozó határozata alkotmánysértő az Alkotmánybiróság szerint. Ezt is elkurtátok! 2007/02/14

Polgárnő: "Több mint kétszáz milliárd forintot vonnak ki az egészségügyből Európa utolsó harmadába kerülünk 2009-re az egészségügyi ráfordításban Kósa András 2007. február 14. 12:01 Magyarország a GDP 0,9 százalékával csökkenti 2009-ig egészségügyi kiadásait, ami körülbelül 250 milliárd forint kivonást jelent a szférából. A lépést a konvergencia-programban vállaltuk, az eddig bejelentett reformintézkedések jó része ezért született. Sinkó Eszter közgazdász szerint a kivonás mértéke irreális. 2007/02/14

mikiegér: Kóka tízmillióért mulat a bécsi operabálon egy sejk mellett 2007-02-15 07:18:22 Kóka János gazdasági miniszter a hírek szerint részt vesz a ma esti bécsi operabálon - tudta meg a Magyar Nemzet. Az esemény hivatalos honlapján az olvasható: János Kóka "Wirtschaftsminister" az ötödik páholyban foglal majd helyet Mohamed Bin Assa al Jaber sejkkel együtt. A szabad demokraták elnöki pozíciójára aspiráló politikusnak nem jelent gondot, hogy a belépődíj egy fő részére nem kevesebb, mint 36 800 euróba, vagyis körülbelül 9,4 millió forintba kerül. Feltehetőleg Kóka magával viszi majd kedvesét is - mint ahogy a szombati budapesti operabálon is együtt mulattak -, így közel 20 millió forintot szórakozhat el egy este alatt a magyar milliárdosok listáján is előkelő helyen álló miniszter. A bécsi operabál tízmilliós belépődíjához képest a szombati budapesti mulatság költsége aprópénz, hiszen itt a legdrágább jegy is "csak" 288 ezer forint volt. (mno) Mielőtt bárki irígységgel vádolna, szeretném tudatni a T. Nagyérdeművel, hogy tisztességesen megszerzett vagyont senkitől nem sajnálok, de ez az ember nem tisztességes úton jutott hozzá ahhoz, amije van, és még kérkedik is vele.El kéne tán zavarni végre! Most már csak azért imádkozzunk, hogy az én két diplomás, két nyelvvizsgás, két gyerekes 33 éves ismerősöm megkapja a néhány milliós hitelt, hogy a kis garzonjához végre hozzájusson! Hogy elénekelhesse végre, ha én gazdag lennék....o:)) Nem nagy óhaj, ugye? 2007/02/15

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Meg fogja kapni a hitelt, ne izguljon. A problema csak utána kezdődik, hogy vissza tudja -e fizetni-. na azért már érdemes imádkozni. 2007/02/15

Anonymus (a27@freemail.hu): Ne irigykedjetek öngondoskodásra képtelen honfitársaim! 2007/02/15

Polgárnő: Ha nem zavarnának meg benne minduntalan 60 év óta a bolsik, akkor mindannyian ragyogóan tudnánk magunkról gondoskodni.Bezzeg nekik ragyogóan sikerült belőlünk öngondoskodóan meggazdagodni!Azt javaslom, hogy a következő 60 évre cseréljünk! 2007/02/15

mikiegér: KOMMENTÁR NÉLKÜL! NUR ZUR INFO!!!!! Diktatúrákra jellemző, félelemvezérelt gyógyszerellátás az EU-tag Magyarországon Budapest, 2007. február 14., szerda (OS) Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke adatokat gyűjt abból a célból, hogy ismeretlen, bár remélhetőleg megismerhető tettes elleni feljelentést tehessen annak a betegek egészségét, adott esetben életét veszélyeztető helyzetnek az okozója ellen, akinek tevékenysége miatt a megfélemlített orvosok az előző felírást követő egy hónapon belül nem merik felírni a betegek számára nélkülözhetetlen, következő havi gyógyszeradagot. Emiatt átmenetileg még a súlyos betegek is gyógyszerellátás nélkül maradhatnak. Naponta találkoznak a betegek azzal a komoly problémával, hogy a következő havi gyógyszert időben, azaz nem az utolsó napon felíratni szándékozva, nem kapják meg a szükséges receptet, mert az előző felírás óta még nem telt el 30 nap. Vannak olyan, például a beteg megfelelő légzéséhez nélkülözhetetlen, adott esetben akár életmentő hatású gyógyszerek, amelyeknek gyári kiszerelése éppen a havi mennyiséget, például napi kétszeri, azaz összesen 60 belégzésre elegendő gyógyszert tartalmazzák. Ezek esetében természetes, hogy a betegnek nem fogyhat el a gyógyszere például hétvégén, sőt a minimális biztonságérzetéhez szükséges az is, hogy ne csak néhány gyógyszerbelégzésre elegendő mennyiség legyen nála. A vonatkozó jogszabály, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 11. szakasza egyébként sem írja elő ezt az a megfélemlített orvosokra kényszerített embertelen gyakorlatot, hiszen csak annyit ír elő, hogy az orvos - egyszeri kiadásra - legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget rendelhet. Az OEP szerint jogszabályi alapja a fent leírt gyakorlatnak nincs. Tudni szeretnénk, hogy ki a felelős azért, hogy az emberek gyógyítására, nem pedig jogi csűrcsavarok elemzésére hivatott orvosok olyan körülmények között kényszerülnek tevékenységük folytatására, hogy többet kell foglalkozniuk az őket fenyegető beígért büntetések kivédésével, mint betegeik gyógyításával. Ha pedig vannak ennek az állapotnak felelősei, akkor azoknak egy jogállamban súlyosan bűnhődniük kell. Fontos észrevennünk, hogy Magyarországon a 16 éve beígért rendszerváltás ellenére ismét a fortélyos félelem igazgat. Ezt a kifejezést ugyan József Attila használta a két világháború közötti Magyarországra, de újra okkal használható. Nem tűrhető tovább, hogy hazánk egészségügyét az ostobán vakmerő, felelőtlenségen alapuló embertelen pénzközpontúság, vagy rosszabb, de egyáltalán nem elképzelhetetlen esetben, amelyet a nap-nap után tapasztalható, sorozatosan egy irányba mutató jelenségek egyre inkább alátámasztani látszanak - szándékos népirtó vágyak irányítsák. Kérjük, tapasztalataik közlésével támogassák munkánkat! További csatlakozó információk és elérhetőségeink a www.abosz.hu honlapon. Budapest, 2007. február 14. Pós Péter elnök Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége Forrás: ots/mti.hu Abszurdisztán! 2007/02/15

mikiegér: Kedves Polgárnő! Sose lenne képes arra az aljasságra, amire hatvan éve a bolsik képesek. Az én apám úgy halt meg, hogy soha életében nem lopott semmit. Ez persze nem dicsőség-ez lenne a normális. Én azt szoktam volt mondani, hogy oda is adott, ahonnan pedig joggal elvehetett volna! Sajnos ezt örököltem én is, és sok ilyet ismerek. A helyzet ebben a tekintetben reménytelen. Majd elmondhatjuk, hogy szegényen, de becsületesen fogunk átmenni az örök vadászmezőkre. Ezért díjazás nem jár, de legalább a lelkiismeretünk tiszta marad. Most már csak az a kérdés, hogy azoknak, akik 60 esztendeje tömik a zsebüket, és azon nyikhajoknak, akik csak pár éve, van-e egyáltalán lelkiismerete?! 2007/02/15

Polgárnő: Nos, ez szuper "reform", most jövök gyógytornáról (ide többnyire jobbosok járnak, prolik kocsmában gyógyulnak.) A gyógytornász nőnek napi 60 hölgy (több csoport van és kismamák is tornáznak itt) jelenléti íve mellé minden alkalommal más és más 9 (kilenc) jegyű naplószámot kell beírnia, egy orvosi naplóból átírni, amit egy másik nővér ír bé.Másfél óra plusz idő a szegény lánynak. Gratulálok Molnár Mengele! Remek!!Mesélte, ma 2 kilométer sor állt az István kórház előtt az utcán, mert a portán kell a vizitdíjat befizetni. Az emberek szerint Mengelét megbünteti az Isten Gyurcsánnyal együtt!! 2007/02/15

mikiegér: A horribilis összegért kiadott "vizitdíj" népszerüsítő anyag hibás-mondotta dottore Molnár. Gratulálok! 2007/02/16

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Az SZDSZ támogatja az otthoni gyerekpornót. Milyen jó. Javaslom, hogy minnél szélesebb körben hirdessék ezt, és hátha összejön a 10 százalékos támogatottság. 2007/02/16

mikiegér: Kedves Alfréd! Sokszor az az érzésem, hogy az szdsz valami genetikailag félrekódolt agybajosok gyülekezete. Gyermek pornó otthon ...őrület. 2007/02/16

Marosi Pál: "Az SZDSZ támogatja az otthoni gyerekpornót." Ezt hol olvastad? Mert a gyerekpornó képek vagy filmek tárolása is büncselekménynek számít. Börtönnel büntetik. Elég ha valakinél találnak egy ilyen "anyagot" máris letartóztatás jár érte. 2007/02/16

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Legális pornóképek kiskorúakról? 2007. február 16. 0:05 Magyar Nemzet A kormány javaslata szerint a büntető törvénykönyv módosítása után legálisan lehetne fiatalkorúak részvételével magáncélra pornófelvételeket készíteni. A szabályozás abban az esetben mentesítene a büntetés alól, ha a 14 évet betöltött fiatal beleegyezik, hogy lefotózzák vagy filmre vegyék. A parlamentben Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) számolt be arról, hogy pártja támogatná a javaslatot. A politikus ugyanakkor hozzátette, hogy meg kell fontolni az ezzel kapcsolatos kritikai észrevételeket is. Hankó Faragó szerint az alkotmányügyi bizottság véleményét kellene kikérni az ügyben. Az SZDSZ-es politikus tehát nem határolódott el egyértelműen a fiatalkorúakról készülő pornófelvételek legalizálásától. A részleges legalizációra egy európai uniós ajánlás ad lehetőséget, ami azonban nem kötelezi Magyarországot semmiféle enyhítésre. Szabó Zoltán (MSZP) lát logikát az elképzelésben, de, mint mondta: hajlok rá, hogy ellene szavazzak. Az ellenzék részéről minden párt kétségeinek és elutasításának adott hangot. (http://www.mno.hu/index.mno?cikk=397373&rvt=2) mno 2007/02/16

Marosi Pál: Kivácsi vagyok, hogy lesz-e elhatárolódás Eörsi úr részéről. 2007/02/16

Marosi Pál: Várom Leó és Eörsi képviselő úr állásfoglalását a gyerekpornóval kapcsolatban!!! 2007/02/17

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Hankó Faragó Miklós közleménye: Nem a kiskorúakat kell büntetni, hanem a gyermekeket szexuálisan kizsákmányoló felnőtteket! Az SZDSZ számára kiemelten fontos a kiskorúak hatékony védelme, a minőségi és életszerű jogalkotás, mely az Európai Unió jogi normáival összhangban képes a 18 év alattiak jogait és érdekeit képviselni. Ezért támogatjuk a gyermek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia ellen szigorúan fellépő Btk.-módosítást. A 2004/68/IB kerethatározat szigorúan büntetni rendeli a tiltott pornográf felvétellel való visszaélést. Mi, liberálisok azt szeretnénk, ha a magyar büntetőjog hasonlóan egyértelmű, és betartható tilalmat fogalmazna meg. Ezért javasoltam, hogy pontosítsuk a tervezett Btk.-módosítás szövegét. Az SZDSZ is módosító javaslat benyújtására készül, hogy a törvényi megfogalmazás véletlenül se adhasson visszaélésre lehetőséget Úgy helyes, ha szigorúan büntetjük a kiskorúak sérelmére bűncselekményt elkövetőket - de káros lenne, ha két 18 év alatti fiatal kapcsolatát az állam törvénnyel próbálná büntetni. Az általam elmondottak tartalmának ellenkező értelmet adott az, aki úgy interpretálta a pedofiliát elítélő, büntetni javasoló parlamenti beszédemet, hogy támogatom a gyermekpornográfiát. Továbbra is úgy gondolom: helytelen, ha például 10 évre börtönbe zárunk egy 17 éves fiatalt, megvádolva hasonló korú partnere sérelmére elkövetett, tiltott pornográf felvétellel való visszaéléssel. Ehelyett a gyermekek szexuális kizsákmányolásáért felelős felnőtteket kell szigorúan büntetni. 2007/02/17

harry: Az eredeti bejegyzéshez: Orbán ironikusan, de határozott véleményt fogalmazott meg, ami az EU politikájával összhangban van. A gyurcsányi nyilatkozat pedig valami olyasminek a jele, amit régebben hintapolikinának neveztek. Határozott elképzelés nélkül, egy nyalás ide, egy nyalás oda. Ebből még sose lett semmi jó. 2007/03/19