   |
 |
|
|
 |
|
 |
Érdekek vagy értékek?
A választási kampány akár jó dolog is lehetne, hiszen lehetővé tehetné olyan stratégiai kérdések megvitatását, amelyekre a napi politikai taposómalom alig nyújt lehetőséget. Ebben a kampányban a külpolitikáról alig esett szó. A Gyurcsány-Orbán vitán egy válasz nélkül maradt kijelentést hallhattunk a kormányfőtől a magyar-orosz kapcsolatok előnyeiről; Az Este választási sorozata napirendre tűzte a külpolitikát, ám a vita keretei nem tették lehetővé, hogy a legfontosabb kérdésekre megfelelő mélységű válaszok szülessenek.
Baló György egyik kiváló kérdése az volt, hogy mi a helyes külpolitikai magatartás akkor, amikor Magyarország olyan országgal tárgyal, amely üzletileg fontos számára, ám amelyben a demokratikus intézmények nem működnek megfelelően, az emberi jogok helyzete nem megnyugtató. A dilemma komoly: gazdasági érdekeinket képviseljük-e, vagy demokratikus elkötelezettségünket? Ha gazdasági érdekeinkért küzdünk, akkor szemet kell hunynunk a demokratikus deficit felett, ha ezeket szóvá tesszük, gazdasági előnyöktől esünk el.
A Fidesz azt állította, hogy a Medgyessy-Gyurcsány kormány szerzett ugyan piacokat Magyarországnak, ám legitimálta a kínai és az oroszországi törvénysértéseket. Az erős túlzás mellett a valósághoz hozzátartozik az is, hogy a túlideologizált orbáni külpolitika elhanyagolta az orosz és a kínai piacokat, és ennek árát az egész ország fizette meg. A külpolitika kötelessége, hogy tevékenysége nyomán piacok nyíljanak meg, ahova többet exportálhatunk.
A szocialista politikus a magyar érdekek kiaknázása érdekében folytatott ideológia-mentes külpolitika mellett érvelt. Ám ezzel szemben is komoly aggályok sorakoztathatóak fel. A demokrácia híveinek szükségük van nemzetközi háttérre. A rendszerváltás úttörői, a Demokratikus Ellenzék számára sem volt közömbös, hogy a szabad Nyugat a kereskedelmi előnyök miatt szemet hunyt-e az itteni állapotok felett. Fel kell tudnunk idézni, vajon hogyan élhette meg az amúgy nem túl erős romániai ellenzék, amikor Ceausescut a brit királynő lovaggá ütötte! Lehet-e olyan rövid a memóriánk, hogy gazdasági érdekeink érvényesítése okán megtagadjunk minden szolidaritást az érintett országok demokratáitól? Magyarországnak nemzeti érdeke is, hogy közelebbi és távolabbi környezetében stabilan működjenek a demokrácia intézményei, ez szolgálja ugyanis nemcsak biztonságunkat és stabilitásunkat, hanem gazdasági érdekeinket is.
Meggyőződésem, hogy a konzervatív túlideologizáltság és a szocialista pragmatizmus között létezik egy liberális alternatíva, amely Magyarország számára kiaknáz minden lehetőséget a szűk értelemben vett magyar érdekek érvényesítéséért, miközben a szabadság iránti elkötelezettségünkből fakadó morális kötelességeink teljesítésének igényét sem adja fel.
Magyarország történelme során arra szocializálódott, hogy nincs módjában hozzászólni a világpolitika nagy kérdéseihez, a döntések a "feje felett" születnek meg. A rendszerváltást követően vákuumhelyzetbe került Magyarország minden külpolitikai erőfeszítését annak rendelte alá, hogy a nyugati szövetségi rendszer – a NATO és az EU – teljes jogú tagjává váljék. Ebben a közelmúltig lényegében konszenzus volt a parlamenti pártok között, miközben hatalmas volt az egymásnak feszülés a kivitelezés mikéntjét és a hangsúlyokat illetően.
Ez a konszenzus érvényét vesztette, hiszen a fő célkitűzések megvalósultak (integráció, jószomszédi kapcsolatok), vagy óriásit fejlődtek (kisebbségvédelem), így a mai vitákban a korábbi hangsúlybeli különbségek váltak a külpolitika fő vitaterületeivé. Miután Magyarország nem adott választ arra a kérdésre, hogy mit jelent a rendszerváltás külpolitikai célkitűzéseinek a megvalósulása az előttünk álló időszak külpolitikájára nézve, a külpolitikai viták azon végletesen leegyszerűsített kérdés körül forognak, hogy ki is képviseli jobban a magyar érdekeket!
Történelmünk során, amikor ambiciózus vezetőink meg akartak leckéztetni egy-egy országot, annak többnyire tragédia lett a vége. Legújabbkori történelmünk jobboldali vezetői is igényt tartottak arra, hogy kioktatassanak másokat. Ebből tragédia nem származott, legfeljebb a kapcsolatok hidegültek el egyes országokkal, az USA-val, Romániával, Szlovákiával, még Csehországgal is! Ez a politika sok kárt okozott, ám a válasz erre nem feltétlenül az, hogy legyünk mindenben pragmatikusok, ne törődjünk az elvekkel csak a gazdasági érdekekkel!
Magyarország az Európai Unióban közepes, a világpolitikában a közepesnél kisebb méretű ország. Egyedül, önmagában továbbra sem lesz képes fajsúlyosan befolyásolni a világpolitika eseményeit. Az EU és a NATO-tagság egyik következménye, hogy erre immár szükség sincsen. Az EU és a NATO valóságos globális politikai tényezők, és Magyarország ezeknek egyenrangú, teljes jogú tagja. Külpolitikai mozgásterünk a tagsággal szűkült is és tágult is. Szűkült, mert nem folytathatunk ezen integrációs szervezetek politikájával homlokegyenest szembemenő politikát, ennek azonban minden demokrata csak örülhet. A külpolitikai mozgástér azonban óriásit tágult is, hiszen Magyarország, a globális szereplő egyik alkotóelemeként, a történelmében soha nem tapasztalt módon képes hozzájárulni e világpolitikai tényezők politikájának alakításához.
Az érdek vagy érték dilemmára Magyarország integrációs pozíciója nyújtja a feloldást. Kétoldalú kapcsolatainkban arra kell törekednünk, hogy a legszűkebb értelemben vett érdekeinket képviseljük. Bilaterális alapon, önmagunkban nem is vagyunk képesek hozzájárulni a demokrácia megerősödéséhez más országokban. Ám ettől még stratégiai érdekünk a demokrácia, az emberi jogok erősödése. Ebben az EU, a NATO, az Európa Tanács és az EBESZ befolyásolási képessége Magyarországénál lényegesen nagyobb. Az értékelvű politikát Magyarországnak nem kell feladnia, de a bilaterális csatornák helyett az európai intézményeket célszerű erre kihasználnia.
Hozzájárulásunk az EBESZ és még inkább az Európa Tanács jogvédő politikájához eddig is jelentős volt. Az EU-ban fontos részeredmény a kisebbségi jogok elismerése az Alkotmányos Szerződés tervezetének preambulumában. Ez az a politika, amit folytatni és erősíteni kell. Ahogy az európai intézményeket sikerül szövetségesünknek megnyerni – és ehhez nem csak a rendszerváltó országok között találunk partnerekre - , megnőnek az esélyeink arra, hogy értékvezérelt céljainkhoz is közelebb kerüljünk. Ha így járunk el, akkor senki sem tehet szemrehányást Magyarországnak azért, hogy az európai intézményekben kiharcolt politika keretein belül a kétoldalú kapcsolatainkban már kizárólag a szűk értelemben vett magyar érdekeket képviseljük, és polgáraink érdekében érünk el sikereket.
A liberálisok ebben látják az érdekképviselet és az értékképviselet dilemmájának feloldását. Meggyőződésünk, hogy ehhez a doktrínához megnyerhető a szocialisták mellett a mérsékelt konzervatívok támogatása is.
(Megjelent a Népszabadság 2006. április 29-i számában)
2006. április 30.
Hozzászólások:
Leó:
Hazudnék, ha azt mondanám, kristálytiszta előttem, mi e cikk célja, mondanivalója. Az álláspont összefoglalása és kinyilvánítása? Rendben, de mi adta apropoját? Az, hogy a választási harcban a külpolitika nem jött elő? De hiszen maga a cikk magyarázza el, miért nem lehetett e terület a politikai harc terepe. (Kivétel az lehetett volna, ha a kormány orbitális ostobaságot követett volna el - nem tette, és ezzel e kérdés valós helyére került.) Ide másolok két részletet: "A szocialista politikus a magyar érdekek kiaknázása érdekében folytatott ideológia-mentes külpolitika mellett érvelt. Ám ezzel szemben is komoly aggályok sorakoztathatók fel." Majd később: " ... senki sem tehet szemrehányást Magyarországnak azért, hogy ... a kétoldalú kapcsolatainkban már kizárólag a szűk értelemben vett magyar érdekeket képviseljük...". Tekintve, hogy multilaterális területen külpolitikánkat az EU-hoz és a NATO-hoz igazítjuk (ill. e területeken és kereteken belül folytatjuk), a szocialista politikus nyilatkozata a magyar külpolitika mely részterületére vonatkozott, ha nem a kétoldalú kapcsolatokra? Akkor pedig mi a különbség a két idézetben megfogalmazott álláspont között? Magával a cikk mondanivalójával, okfejtésével nem látom, mi kifogásunk lehetne, de nem értem: honnan indul és hová tart, milyen űrt tölt ki vagy milyen vitában/kérdésben kíván eligazítani/meggyőzni bennünket?
2006/05/02 |
Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.hu):
Amikor cikket írok, többnyire eszembe sem jut, hogy valamilyen apropót kellene találnom. Eszembe jut egy dilemma, egy gondolat, és leírom, kifejtem, néha sikeresebben, néha valószínűleg kevésbé.
Az "Érdekek vagy értékek?" című írásom azon ritka kivételek közé tartozik, amely pontosan számot ad keletkezésének körülményeiről is. Nevezetesen egy TV-vitáról, ahol ez a kérdés felmerült, és amely nem adott megfelelő kereteket a kifejtésre, holott - ismétlem - komoly kérdést vetett fel a riporter.
Ez volt tehát az írás apropója. Megismétlem, ritkán érzem szükségét, hogy egy cikkbe beírjam, hogyan keletkezett. Ezúttal kivételt tettem, mégis, Leó azt kérdezi, mi a cikk apropója... mi a célom vele... Komolyan mondom, nem is értem a kérdésfelvetését?
Leó, bocsásson meg a kérdésért, de biztosan végigolvasta? Na jó, ezt visszavonom.... de mit is nem ért?
Megpróbálom: sem a fideszes, sem a szocialista politikus nem konkrétan bilaterális kapcsolatokról szólt, mindketten általánosságban beszéltek Magyarország külpolitikai kapcsolatrendszeréről. Én pedig arra teszek kísérletet, hogy ezt két részre osszam fel: multilaterális, és bilaterális kapcsolatokra, ilyen módon teret nyitva mindkét jogos igénynek.... Mert az ő felfogásukban az egyik kizárja a másikat... Meglep, hogy ezt ennyire szájba kell rágni: a z első verzió ilyen szájbarágós volt, a feleségem - aki amúgy nem tartozik a politikailag aktív olvasók soraiba - mondta, hogy húzzak belőle, mert nem kell mindent agyonmagyarázni.... Meggyőzött... de most Leó elbizonytalanított...!
2006/05/02 |
Leó:
Igen ... Igen, olvastam Eörsi úr más írásait is; és ezekből sejtettem, nem okozok örömet. Mint ahogy Eörsi úr is olvashatta náhány írásomat, és azokból sejthette: mosolyogni fogok azon kérdésén, mely szerint végigolvastam-e írását? Miként mosolyogtam (a magyar önérzetnek szóló) "... Magyarország, a globális szereplő egyik alkotóelemeként, a történelemben soha nem tapasztalt módon képes hozzájárulni a világpolitikai tényezők politikájának alakításába" kitételen is. És azt hiszem, mosolyogni lehet jelen írásom eddigi részén is - komolyra most fordítom a szót. Az én megitélésem szerint egy írásnak több célja lehet: valamely elvi megállapítást tesz; aktuális kérdéshez szól hozzá; vitairat stb. (A szépirodalom más műfaj, azzal itt értelemszerűen nem foglalkozom.) Azonban ez, Eörsi úr ezen írása - számomra - evidenciákat tartalmaz, ezért érdeklődtem megszületésének indokai felől; mi tette indokolttá evidenciák nyilvános kimondását? Ezzel elárultam szánalmas tájékozatlanságomat, mely szerint a felidézett vitát nem néztem (deja vu érzésem van, mintha nem is oly' rég fordult volna elő hasonló eset) - de egyben azt is elárultam: a bevezetőben említett részlet számomra nem adott elég súlyt az idézett beszélgetésnek. Nem adott elég súlyt a folytatáshoz. (Ezzel nem a külpolitika értékét akarom lebecsülni - az aktualitást nem látom. Külpolitikai okok - szerencsére - nem magyarázzák, a belpolitikát pedig most más uralja.)
Talán meglepő, de rám legnagyobb hatással az a rész volt, melyben Eörsi úr kedves felesége azt javasolta, húzzon a cikkből. Itt ugyanis egy meglevő ellentmondásról van szó, amellyel mindenkinek meg kell bírkóznia, amikor ír. Az olvasó ugyanis nincs tisztában azzal, ami a fogalmazó fejében van, e miatt arra hivatkozni nem lehet, e gondolatoknak meg kell jelenniük az írásban, az írásnak önmagának kell teljes, zárt és egyértelmű egységet alkotnia. (Azóta sem felejtem, hogy egy alkalommal Anonymust megbántottam - egy másként is értelmezhető megfogalmazásom miatt, amit fogalmazáskor észre sem vettem. Egyértelműen a fogalmazó hibája volt.) Ugyanakkor az írás nem lehet túlságosan terjedelmes - nem magyarázhat agyon mindent. Igen, mint minden esetben, egymásnak ellentmondó szempontokat kell összeegyeztetni.
2006/05/03 |
Polgárnő:
Franklin Delano Roosevelt:
"Nincs biztonságban egy demokráciának a szabadsága, ha polgárai eltűrik, hogy akkorára nőhessen a magánhatalom, hogy erősebb legyen, mint maga a demokratikus állam.
A kormányzati hatalom birtoklása egyetlen személy, csoport, vagy bármely ellenőrzést gyakorló magánhatalom által - lényegében fasizmus."
2006/05/04 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Tisztelt Képviselő Úr (leendő miniszter Úr ?)
A kérdés azért ennél sokkal bonyolultabb és árnyaltabb.
Induljunk ki azért egyenlőre a kettős felvetésből, és boncoljuk utána a helyzetet. Kezdjük az értékek oldalról, és menjünk vissza két évtizedet. Mindenki, hangsúlyozom mindenki tudta mi van Ceasescu Romániájában, és mégis mindenki, hangsúlyozom minden demokratikus állam szégyenletteljesen kereskedett Romániával. Sőt elfogadták, hogy Románia kizárolag élelmiszerrel fizeti vissza adósságát, és teszi ezt ugy, hogy közben polgárai éheznek, mert nem lehet semit sem kapni az üzletekben. Egyetlen esetre emlékszem, amikor egy ország visszautasitott egy elelmiszerszállitmányt. valamikor talan '88 vagy 89 tavaszan angy vezér elhatározta, hogy segélyt küld a szenvedő lengyeleknek, és többezer tonna malacust küldött nekik. A lengyelek visszautasitották a szállitmányt és akkor azt a malachust Romaniai üzletekben értékesitették. Emlékszem nehány hétig egyfolytában malachust ettünk. Én nem tudom, hogy milyen az életszinvonal Oroszországban, és Kinában, de el tudom képzelni, hogy mivel két monstrum méretű országrol van szo, hogy azért vannak régiók ahol azért nagyon szenvednek, és nagyon szegények az emberek, mikor veztőik luxuslkimuzinokon száguldanak. De ha tovább boncoljuk az dolgot találunk mást is. Elsősőorban Kinával foglalkoznék, mert az jobban zavar. Minden multi elhagyja Europát, sőt most már volt szoci kelet Europát is, és Kinába megy. Ennek komoly szociális vonzata van, mert tizerével szünnek meg az europai munkahelyek, és érdekes modon a kormanyok nem tesznek semmit ez ellen. Nem is könnyű, mert efggy adott országnak pl. Magyarországnak nehez felleépni ez ellen. de pont erre volna jó az EU, mert arctalanul könnyeben fel tudna lépni a kinai dömping ellen. Erre fel meg mi történt. Az EU felemelte a kinai kvotákat. Pedig Kima estében tényleg igaz lenne az ÉRTEKEK szó. Közismert, hogy Kinában tényleg éhbérért dolgoznak, és ami még súlyosabb, hogy gyrekek százezretit foglalkoztatják gyárakban. És ez ellen fel kéne lépni. Itt azért az ÉRDEK szo erősebb kéne legyen mint az ÉRDEK szó.
Térjünk vissza Oroszországhoz is. Szidni szokták az Antall kormányt, hogy teljesen megszüntette az szovjet gazdasági vonalat. Akkor nem volt más megoldás. Egyrészt helyes volt politikailag, és ami a legfontosabb gazdaságilag is Kaotikus helyzetek uralkodtak akkor a volt Szovjetunioban. Akor esett szét darabaira a Nagy Testvér, és ellenőrizhetetlen kiskirályok uralta országok születtek. Sok magyar cég mégis nekiállt kereskedni és tönkre is ment, mert soha ne látta vissza a pénzét. Antallnak nem volt más lehetőseége, mint a magyar gazdaságot nyugat felé orientálni. A gond ott volt, hogy kiderült, hogy a Marx Károlyt végzett poiltikai közgadászaink csak politikát tudnak és ne gazdaságtant. Külkereskedőink semmit sem értettek a valodi kereskedelmről, oroszon kivül nem tudtak nyelveket, ezért nem volt zökkenőmentes az irányvátás. De ezért nem az irányváltás volt a hibás. Most egy évtized után konszolidáldni látszik az orosz piac is, ezért elvileg nem helytelen ujra nyitni arra is, de ezt a FIDESZ oldalárol sem ellenzi senki. Legfennebb ovatosságra int mindenki, mert azért kockázatos piac meg mindig. Lásd Hodorkovszkij esete. Azért sokan buktak a Yukosz ügyön, pedig bomba üzletnek tünt. Én most sem a politikai oldala miatt nem szorgalmaznám az orosz kapcsolatrendszert, hanem kiszámithatatlánsága miatt.
2006/05/05 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
A
"Itt azért az ÉRDEK szo erősebb kéne legyen mint az ÉRDEK szó."
mondat helyesen:
" Itt azért az ÉRTÉK szó erősebb kéne legyen mint az ÉRDEK szó."
2006/05/05 |
Leó:
Nem szemrehányásképp írom, de Piszkos Alfréd eltér Eörsi úr írásától. A nyitó cikk - értelmezésem szerint - az ország érdekérvényesítésének helyét kívánta megfelelő dimenziókba helyezni, Piszkos Alfréd az érdek és érték összhangjáról ír. Eme utóbbi kérdésben pesszimista vagyok: az érdek mindig le fogja győzni az értéket (kivéve, ha az érdek az értékkel éppen egybe esik - dehát ez ugyanaz, mint amit állítottam.) Lehet ez ellen néhány látványos példát felhozni, de ezek mit sem változtatnak az alapvető tényen.
Antall (orosz) politikájának megítélésében - talán felfogásunk is ludas ebben - nem értünk egyet. Eme megállapítással persze nem megyünk sokra, ezért megpróbálok néhány olyan szempontot leírni, amely politika-független. Piszkos Alfrédnek teljesen igaza van abban, hogy az addigi orosz-elkötelezettség miatt külkereseink gyakorlatlanul csetlettek-botlottak más piacokon. Ámde miért nem kezeljük ezt a tényt tényként, miért nem használjuk ezt kiindulópontként? Egy új piacra bejutni nem olyan egyszerű, tehát időigényes dolog! Ekkor pedig butaság azzal kezdeni, hogy a régi piacot otthagyjuk, és csak az újat erőltetjuk. (Hangsúly a "csak"-on van!) Nem tartom okos dolognak, hogy az állam mondja meg, melyik piac a megbízhatatlan - jobban tudják ezt az ott dolgozó szakemberek! Szép dolog, ha az állam meg akarta óvni őket az orosz piac bizonytalanságaitól - de ez nem az állam dolga, az állam nem is ért hozzá. Az üzlet sem olyan, hogy bizonytalan a helyzet, ne menj oda! Aki ott dolgozik, meg tudja itélni, mekkora a bizonytalanság - a kockázatot be lehet számítani az üzletbe! Ettől még lehet bukni is - rosszul kiszámított kockázat - de az állam biztosan rosszabbul ért a piachoz, mint az ott működők! (Élni életveszélyes dolog - legyünk öngyilkosok?) Az antalli politika tehát külkereskedelmünket két szék között a földre ültette - ez politikától, érzelmektől függetlenül igaz. Orbán már olyan gazdaságot vett át, amely elkezdte kiverekedni a maga helyét az új piacokon - a helyzet tehát könnyebb volt. Ettől mág megvitathatjuk, helyes volt vagy sem a zsigeri elzárkózás az oroszoktól, kínaiaktól? Nem vitatható: bármely piacon nem ott lenni kisebb haszon, mint ott lenni. Most tehát azt kell mérlegelnünk: az az ár, amelyet a magyar gazdaság fizet (eme kisebb haszon realizálásával - ami veszteségnek is nevezhető) megéri vagy sem az ÉRTÉK-ben (itt az ÉRTÉK szót Piszkos Alfréd értelmezésében használom) keletkező nyereséget? Ez nézőpont kérdése. Az a seb, amelyet a csúnya kínai és orosz politikán ütünk, az én megitélésem szerint jelentéktelen - a mi veszteségünk pedig jelentős. Vagyok annyira elfogult saját hazám iránt, hogy érdekeit tekintsem elsődlegesnek - nem mi fogjuk a világ folyását meghatározni, és viselkedésünknek ehhez kell igazodnia. (Paraguay belekeveredett egy argentin - brazil konfliktusba a XIX. században. A két, eredetileg harcban álló ország kibékült, ámde Paraguay tartotta magát eredeti politikájához - és elveszítette területének 2/3-át. Viszont elvhű volt. ) Hogy visszatérjek az érték és érdek párosításra: nekem Magyarország az érték, a helyes politikában az érték: Magyarország érdeke. Az ország mindig előbbre való, mint az ideológia!
2006/05/08 |
Leó:
Csütörtökön láttam az Eörsi úrral készült interjut - azóta vívodtam, foglalkozzak vele, vagy sem? Végül döntöttem. Ha röviden szólok róla: 50%-ban tetszett. Mi volt az, ami tetszett? Folyamatosan jeleníti meg a kiegyensúlyozottságra törekvő, liberális beállítottságú embert és politikust. Mi nem tetszett? E megjelenítés módja: nem apa-tipus (miként Göncz Árpád volt), ezért nem jön át a gyerekei dolgát szeretettel és megértéssel kezelő, azokat jó irányba terelni akaró felnőtt képe; inkább a pap-bácsi kenetteljessége mutatkozik. Nekem jobban tetszett az az Eörsi Mátyás, aki Szili Katalinról azt mondta: az ilyen lépéseknek politikai következménye szokott lenni. (Még jobban tetszett volna a "politikai következményének kell lennie" megfogalmazás .) Mindez a csütörtöki interjuban: az, hogy a közt. elnök egy politikusnak - és csak neki elmond valamit, ami mindenkire vonatkozik; az, hogy ugyanennek a politikusnak mondja meg, kit fog miniszterelnöknek felkérni (nem őt, tehát nem róla van szó!); az hogy nem konzultál a kormányzó pártokkal a főügyész személyére tett javaslatról - többet kíván, mint az ejnye-bejnye, majd megjavul a kis pajkos! A közt. elnök hatáskörének kicövekelésében Sólyom László tevékenyen - sőt: meghatározóan - vett részt; az önmagától való eltérés kétszeresen kérhető rajta számon! Ha valakitől, az Alkotmánybíróság (volt) elnökétől, a köztársaság elnökétől elvárható, hogy a törvényeket ne saját kedve és érdekei, hanem azok belső logikája és az eddigi, elődjei által kialakított szokások szerint értelmezze és alkalmazza! És ezt elmondani senkinek sem inkább feladata, mint annak, aki tevékenyen közreműködött jelenlegi posztjára helyezésében.
2006/05/08 |
F. György:
Kedves Leó!
A gondolatatival lényegében egyetértek, de egy helyen téved. A köztársasági elnökön nem lehet semmit számon kérni, főleg az "önmagától való eltérést". Sólyom úr alkotmánybiró elnökeként is a törvényeket a saját kedve és érdekei szerint és nem azok belső logikája, szelleme és betűje szerint értelmezte. (Lásd a Sólyom féle láthatatlan alkotmányt!)
Egyszemélyi hatalmat favorizálja, a nevezett úr demokratikusnak jó indulattal sem nevezhető.
Sajnos sok meglepetést és kárt okozott, és még sokat fog is okozni.
2006/05/09 |
Leó:
Eléggé szomorú, kedves F. György, hogy pont egy ilyen súlyú kérdésben kell minden egyes észrevételben egyet értenünk! És még csak nem is akartam az időben túlzottan visszamenni, hogy ne legyen írásom túlságosan terjedelmes és csapangó; pedig Eörsi úrenak a magyar külpolitikáról szóló írásához fájdalmasan kapcsolható a köztásasági elnök egyedi, legfinomabb fogalmazás szerint is a kormánnyal nem egyeztetett külpolitikai tevékenysége. Tudom, az alkotmány ... De az alkotmány, ahogy a MNB elnökét sem, a közt. elnökét sem arra hatalmazza fel, hogy az arra hivatott szerv, a kormány munkáját akadályozza!
2006/05/10 |
Marosi Pál:
Én fordítva látom. A bolsi-cionista banda akadályozza a köztársasági elnök és MNB elnök munkáját.
2006/05/12 |
F. György:
Én meg úgy látom, hogy a háromszor bukott vezénylő tábornok akadályozza a koalició munkáját és ezzel Magyarország fejlődését. Maros "Úr", ehhez az Ön antiszemita mocskolódása is hozzájárul.
2006/05/15 |
P. Andrea (palandrea@mail.nol.hu):
Én meg úgy látom, hogy óriási aránytévesztés, amikor egy választások óta 5 % körül teljesítő ultra-önző minipárt (amelyet rendszeresen a lenézett, de dörgölőzésre - pénzcsapolásra még alkalmas - utódpárt nyom be a parlamentbe) "vesztesezi" a rendre 40 % fölötti szavazatokat kapó pártot.
Mert ez a választástechnikai (és egyben pénzügyi) manőverí meg a demokráciát és a parlamentarizmust akadályozza.
Viszont ez jól jön a bolsi bandának (ide tartozik az szdsz is) és ha minden rosszul megy megérhetjük, hogy azon kell vitatkoznunk, ki a célravezetőbb külügyminiszter jelölt Eörsi vagy Szanyi elvtárs. (Az ország lebontása mint cél már régen bekerült a bolsevik köztudatba.)
2006/05/16 |
Leó:
Boldog örömmel látom, hogy semmi sem változott: a választási vereség után mint ha mi sem történt volna, folytatódik a "mi vagyunk az egyetlen igazak"-gondolatmenet. És ráadásul tényleg örülök neki: van legalább egy koalíciós képviselő, akinek nem lehetnek illúziói az ellenzék együttműködési hajlandóságáról.
A Fidesz (nem haragszanak, ha a Kereszténydemokrata Pártot nem említem, mint önálló tényezőt?) nem szavazta meg a választásokról szóló beszámolót. Nem állt el a lélegzetem a meglepetéstől, ez csak az apropot adja: tervek látnak napvilágot a választójog megreformálására. Az egyik pont nekem sem tetszik: a kopogtató cédulák rendszerét a nyílt szavazás egyik speciális esetének tartom. Tudom, azokat meg kell semmisíteni adott időpontig. Kérem, viselkedjünk komolyan! Elhiszi ezt bárki is? Ez tehát saját-bázis nyilvántartás törvényes alapon. Ezek után: tapasztalatból tudjuk, hogy a szerverek feltörhetők - itt a lehetőség az ellenoldal bázisának felkutatására. Értem az ajánlási rendszer célját - a megoldást tartom hibásnak. Másik komoly félelmem: Töröljük el a kampánycsendet! Miért? Azért, mert egyrészt úgyis megsértik, másrészt nehezen szankcionálható! Ha van hibás gondolatmenet, akkor az imént írtam le! Gondoljunk arra, mi lesz, ha a kampánycsend-tiltás eltörlése után a szavazók a nagygyűlésről mennek szervezetten szavazni? Lesz ott ráhatásmentes, önálló szavazás? Ráhatásmentesen szavazhatnak azok, akik épp e tömeg odaérkeztekor akarnak szavazni? És titkos lesz ez a szavazás? Akkor, amikor szervezett tömeg van jelen? Láttuk e "titkos" szavazást a köztársasági elnök megválasztásakor! És itt következik a jelenlegi törvény másik hibája: a jog a titkos szavazásra. Ez tehát jog, amellyel mindenki élhet - és visszaélhet. Szerintem: a titkos szavazást kötelezővé kell tenni! (Egy elképzelt szuituáció: Jakab gazda - a környék egyetlen munkaadója a szavazatszadő bizottság elnöke. És elvárja, hogy mindenki törölje meg a homlokát szavazata leadása előtt. Így képzeljük a demokratikus választásokat?) Sajnos nem viccelek: nálunk el lehetett venni a borítékot, amibe a szavazócédulát tehettük. Nem odaadták, tessék ebbe tenni! El lehetett venni - mindez Budapesten. Idejében szólok - de az első lépést már megtettük!
2006/05/17 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Az értelmiségibarát SZDSZ ismétr a tandíjon gondolkozik. Sőt ha a híreknek hinni lehet nemcsak gondolkozik.
2006/05/19 |
egyetemet végzett, több diplomás,:
Három gyermekünk van, a legkisebb most kerül be a felsőoktatásba (remélem). Én személy szerint oktató vagyok egy nagy budapesti egyetemen.
Az elmúlt idószakban egyre kevesebb olyan gyerek került be a humán és a művészeti szakokra, akiknek a szülei nem értelmiségiek. Vagyis már az eddigi rendszer is csökkentette a felemelkedés lehetőségét, mert tudjuk, hogy a szakokra fele részben már eleve fizetős hallgatókat kell felvenni, különben meghal az eygetem az elvonások miatt....
Az utólagos képzési hozzájárulásról:
ha és amennyiben olyan jól keresnek a magas végzettségűek, akkor nyilván több adót is fizetnek már most is, meg majd ezután is! MIlyen alapon fizetnek többszörösen? Ha most elkezdik beszedni a tandíjat, akkor mire fizetünk adót?
Természetesen az egykulcsos adó totális morális tévedés - és éppen MB újabb ámokfutása mutatja ki ezt. Teljes mellszélességgel kiáll az szdsz az egykulcsos adó mellett (itt nem fontosak az elesettek, esélyegyenlőség stb.) ugyanakkor megsarcolná azokat, akik szüleik adózott jövedelméből tanulnak (mert egyetemre járni nagyon költséges, még az "ingyenes" rendszerben is). Vagyis itt alkalmazna egy külön adókulcsot, így mégsem lenne egységes adókulcs....
Azt hiszem ebből az ötletből világosan kiolvasható, az eddig lappandó tézis:
- alacsony kultúra a tömegeknek (mégcsak nem is tömegkultúra, hanem kimondottan alacsony kultúra) a fogyasztás serkentését istenítva,
- aki ennél többre szánja gyermekét, magát az fizessen többszörösen (adót, tandíjat, mindent ami éppen az aktuális kormánynak eszébe jut),
- az elit gyerekei pedig mehetnek az Eaton College-ba a tisztára kimosott offshore pénzekből.
Ezért kellett a rendszerváltás? Ezt már a kádár időkben is megélhettük.
A munkásosztály virslizett, az értelmiség örült ha nem rúgták ki mert nem lépett be a pártba, az elit pedig USA-ba Párizsba küldte gyermekét tanulni.
Hát ilyen a liberális szemlélet. Elég aljas.
2006/05/21 |
Leó:
Úgy gondolom, egyetemet végzett, több diplomás barátunk (nem lenne egyszerűbb az azonosításhoz egy nevet választani?) nem műszaki pályán dolgozik, és nem is matematikus. Ugyanazt a tipikus hibát követi el, amit Adertől hallottam: "beszéltem olyan ..." - kezdte mondatát. Példa mindenre van, ezzel nem erősítjük állításunkat - nem volt tehát meglepő a vállalkozói gyakorlattal rendelkező Kóka válasza sem. Egyszerűen nem állíthatjuk azt, hogy a magyar oktatásban tömegesen találhatók a fehérre mosott pénzek gyermekei - ha pedig egy eset nem jellemző, mit kezdjünk vele? Lényeges volt viszont az értelmiségi szülők gyermekeinek arányáról szóló mondat - ez egy jellemző adat, ez az, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. És ha ez így van (és nincs okom ebben kételkedni) akkor valóban át kell gondolni a "fizetős" felsőoktatás rendszerét. Ezt alátámaszthatjuk szociális érzékenységtől a fajelméletig akármivel, a lényeg: ha a magyar társadalom nagy része kiszorul a felsőoktatásból, az az egész országra nézve ártalmas. Egyébként itt ugyanazzal a kérdéskörrel kerülünk szembe, mint a nyugdíjaknál, a nyugdíjasok ellátásánál: a megtermelt nemzeti jövedelem mekkora részét engedi meg a társadalom nem életszínvonalának emelésére fordítani. Persze, lehet gondolkozni azon, hogy esetleg mennyire indokolt a társadalomra hárítani az akár már 30 éves, többgyermekes családok eltartását tanulás címén - de azért, mert nem akarunk a ló egyik oldalára esni, nem kell átbillennünk a másikra sem.
Érdekesek az egykulcsos ÁFA - val kapcsolatos sorok: nem látom be, miért tekintendő a felsőoktatásért fizetendő díj adónak - de az egyetlen adókulcs mellett felhozott érveket (könnyebb kiszámítani az adót egyetlen kulcs esetében) én is egyszerűen nevetségesnek tartom. (Én pl. szégyenkeznék ilyen érvvel előállni - az érv ugyanis nem csak arra jellemző, akinek mondják, hanem arra is, aki mondja!) És valóban nem látom indokoltnak - főleg a jelenlegi államháztartási helyzetben! - a felső adókulcs eltörlését. Az új sáv elhelyzésében lehet vitázni, de eltörölni - ez azért túlzás.
2006/05/22 |
egyetemet végzett, több diplomás:
"Egyszerűen nem állíthatjuk azt, hogy a magyar oktatásban tömegesen találhatók a fehérre mosott pénzek gyermekei - ha pedig egy eset nem jellemző, mit kezdjünk vele?"
Az Eaton College nem magyarországi intézmény...
műszaki pályán dolgozom, de nem vagyok matematikus,
a múltkori 50%-os fizetésemelés során pl a fizetésem egyáltalán nem emelkedett (ugyanis e az addigi nyelvpótlékaimat) bár mást sem hallottam azóta, minthogy miattam ment tönkre a gazdaság.
Mindenkinek megvan a saját története, és abból áll össze az egész.
Mostanában volt nálam egy régi kollégám egy brit egyetemről, a második kérdése az volt, hogy "working class student" mennyi van. Akkor egy kicsit újra utánakérdezgettem a hallgatóimtól, innen a felmérés házi használatra...
Most az a helyi pletyka, hogy csak 10 hónapokra fognak velünk szerződést kötni, a nyári henyélést nem fizetik
Ki fog itt tudományos kutatni? Ki fog új oktatási anyagokat készíteni, új tantárgyat kidolgozni? Persze minek is? Az alacsonykultúrához nem szükségesek ezek.
A többit pedig majd behozzuk készen "nyugatról" a romlott hússal és a génpiszkált micsodákkal együtt.
Nem tetszik ez nekem és sok másnak sem.
2006/05/22 |
Leó:
Meglehetősen kedvetlenül olvasom az ilyen írásokat, amelyeknek felvetéseit csak a nihilizmus tartja össze. Az egyetemisták származásától a tanári bérek emelésén át a génkezelt élelmiszerekig - ez így egy eklektikus katyvasz. Már várom a következő vádpontot: És a feleségem spenótot főzött ebédre, amit utálok. Most tulajdonképpen mivel foglalkozunk? Nemzetközi összeesküvés zajlik ellenünk? Vagy: "Semmi sem egyenes, minden srég/Rossz ez az egész mindenség"?
Amit komoly, orvosolni való gondnak, egy aktív politikussal közölni való helyzetnek tartok az továbbra is az, hogy a társadalom nagy része (nagy részének gyermekei) ki van(nak) rekesztve a felsőfokú képzésből. Ez komoly, az országnak politikai stabilitását is, jövőjét (most divatos szóval: versenyképességét) is veszélyeztető fejlemény - erre bizony fel kell hívni mindenki figyelmét; különösen az oktatási tárcát irányító párt politikusának figyelmét.
2006/05/23 |
Piszkos Alfred (Piszkosalfred@hotmail.com):
Én meg meglehetősen kedvtleneül olvasom a különböző megszorításokrol szoló híreket. Ráádasul most már egyre inkább olyan hírek szerepelnek, amelyeket volt/jelenlegi kormánytagokrtol szűrmazik, vagyis amelyek nem kamuk. Pl. Arató gergely nyilatkozil a Petőfi Népének a bevetendő tandíjról. Szerintem ez ami elkedvtelenítő. pedig a tandij bevezetését tényleg többször is felhárodottan tagadták a kampányba. Ráádasul Gyurcsány mit nyilatkozott ugy harom hete. A reform saját maguknál kezdődik, mert ugyebár ugy hiteles a megszortás ha maguknál kezdődik. Erről végüll semmi konkrét nem hallattszott. A lakosságot érintő megszorításokrol annál több. Ma már világos, hogy a hiányt tényleg velünk fizettetik, hisz a hirek szerint az eddigi intézkedések mintegy 900 miliiárd forintot tesznek ki, ez pedig elég, hogy elfogadtASSEK A KOMVERGENCIA PROGRAM. VAGYIS NINCS SZÜKSÉG AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SPOROLÁSRA. Sőt a legdurvább nem s ez. Ezek az intézkedések az ÁFA emelés kivételével szinte kizárolag az aktív lakosságot érinti, ami a különböző felmérések és közvéleménykuatások szerinzt elsősorban FIDESZ szavazó volt. Ez pedig magában hordozza annak a jövőképét, hogy a következő választásokig, amikrorra feltehetőleg már lesznek némi potitiv elemei is megszorításoknak, szintén az MSZP győz mert mostani szavazobázisa az inaktivak (nyugdijasok és m,unkanélküliek( nem is fogják érezni, hogy rosszabul értek amikor megszoritottak. Ez durva, sőt aljas. Éppen ezért remélem, hogy a kötelező 5000 forintos egészségügyi hozzájárulést igenis fizessék a nyugdíjasok is. Remélem lesz vizit és recepdíj is. márcsak azért is mert ezt is felháborodttan cáfolták. Sőt Gyurcsán ki is kérte magának a vitában. Követelem, hogy a megszortások olyanok legyenek, hogy érintsék a társadalom minden szegmensét. Mert ez igy igaszságos, így szolidáris. Nehogy már itt is jobb és baloldali legyen a világ.
A tandí, akár eközben, akár utána kell fizetni pedig felháborító. Szégyelje magát az SZDSZ miatta. Méghogy értelmiségi párt.
"Pfuj, köpni kell. Pfuj, pfujj"
A.E. Bizottság
2006/05/23 |
Leó:
Örülök, hogy iszkos Alfréd életkedve - legalább is annyira, hogy ismét írásra adja fejét - visszatért. Kevésbé örülök, hogy ilyen rosszkedvűen tért vissza. Ami viszont az államháztartás egyensúlyba hozásának árát illeti, egyértelmű: ezt mi, a lakosság fizeti meg - nem is lehet másként. Az államapparátusban realizálható megtakarítások csak szimbolikusak lehetnek, direkt következményük jelentéktelen. Direkt következményük, írtam, mert a jobban, kevésbé bonyolultan dolgozó apparátus hatékonyabb munkája révén, azaz áttételeken keresztül már javulást jelenthet. Hasonló ez, mint az állampárti konstrukcióban: nem az volt a baj, hogy az indokolatlanul kinevezett funkci felvette fizetését - a baj az volt, hogy dolgozott! Ez a munka termelte a kárt - az indokolatlanul felvett fizetést még kiheverte volna az ország. Ugyane a helyzet a rosszul működő államapparátussal is - a jelenség pártoktól független.
Piszkos Alfréd fejtegetésének második részéről csak annyit mondhatok: elképesztő! Erre nem mentség a választási vereség okozta elkeseredettség; egyrészt a politikát nem szabad annyira "mellre szívni", hogy mindennapjaink meghatározója legyen, másrészt - és ez a fontosabb - semmilyen politikai esemény nem rombolhatja le morális tartásunkat!
2006/05/24 |
Piszkos Alfred (Piszkosalfred@hotmail.com):
Most mi a francért legyek jőkedvű. A kialakult kép alapján legalább 10 százalékkal csökken a havi reáljövedelmem.
Rááadásul a legtöbb intézkedést határozottan (megint lassan mondták) cáfolták. Elképeszti vagy nem, ha jol végiggondolja Leó is az intézkedéseket maga is rájöhet, hogy az aktiv lakossággal fizetteik meg a hiányt. És az is tény (számos közvelémenykutató cég mutatta ki) az aktiv lakosság tulnyomó része valoban FIDESZ szavazó volt. Az inaktiv lakosság (nyuhdíjasok és munaknélküliek) pedig tulnyomorészt az MSZP-re szavazott. Tehát ha nem csak mellébeszélni akar Gyrurcsány akkor amikor azt mondja, hogy valamilyen szinten mindenki ki kell vegye része a megszoritásnol, akkor szerintem helyes és jogos elvárás, hogy az inaktiv lakossag is vegen ebből rész. Konkrétan szerintem helyes ha ők is fizetik a kötelező 5000 forintos egészségügy hozzájárulást. Márcsak azért mert elsősorban a nyugdijasok terhelik meg a legjobban az egészségügyi kasszát, ugy hogy nem fizetnek TB-t. Egyébként más országokban a nyugdijasok is fizenek még valamilyen betegbiztositast. És fizesenek viztidijat és receptdijat is. Elismeri Leo, hogy ezt is keményen cáfolták. Meglesz.
Egyébként magam részéről támogatom a szimbolikus jellegű vizitdijat. Ez legalább eléri, hogy be tudjunk jutni az orvoshoz, ugyanis végre megszüntetné azt a gakorlatot, ami jellemző Magyarországon, hogy a nyugdijasok társadalmi élete az orvoshoz járás. Tenyleg felháborito, hogy ha el akarok jutni a háziorvosho, ott tele van szemmel láthatólag egészséges nygdijasokkal, akiknek egyedüli szorakozásiuk, hogy hetente elmennek a házirovoshoz egy kis beszélgetésre. Én megérem ezt, de ez nem mehet a TB kasszájára.
Olvastam egy felmérést, hogy Mo-n a legmagasabb az egy főre eső évi orvoslátogatás. ebben benne van a nygdijas orvosturizmus, és az, hogy elegyünk egy orvoshoz, és utána egy másikhoz, hogy megbizonyosodjunk hogy jól döntött a másik másik
A tandijon levő felháborodásommal meg nem értem mi baja hisz ha jol olvastam Ön is ellenzi. Mellesleg itt az SDSZ álságos politikáján háborodtam fel és ehhez szólt az AE Bizottságos idázetem.
Arról meg ne is beszéljek, hogy EU oktatási miniszerei néhány éve megálapodtak arrol, hogy a tandijat vissza kellene szoritani még azokban az országokban is ahol jelenleg fizetni kell érte. Mi meg ost vezetjük be.
2006/05/24 |
Leó:
A "fűnyíró elv" az, amit nem helyeslek - jelen esetben az oktatásban. Az a nézetem, hogy a társadalomnak vannak feladatai, melyet a társadalomnak kell felvállalnia: a szokásos honvédelem, közbiztonság stb. mellett ide sorolom az oktatást, az idősek, a betegek ellátását is. Amikor Piszkos Alfréd kirohant az idősek ellen, ezt nem tudtam/nem tudom morálisan elfogadni. Igaza lehetne (feltételes módot használok!) a nyugdíjasok terhelésének növelésében, ha (ismét teljesületlen feltétel!) a társadalom olyan ellátásban részesítené őket, hogy a piaci viszonyok reájuk is alkalmazhatók legyenek. Ámde a társadalom őtőlük már eddig is, mondhatnám: jelenleg eleve elvette azt, ami elvehető tőlük. Ezt fokozni: amorális lépésnek tartom. A jövő generációjának tanítása, eme tanításba minél szélesebb rétegeket bevonni: ez is társadalmi érdek; ezt a terhet is a társadalomnak kell vállalnia - értelmes szintig. (Erre hoztam mintegy ellenpéldaként a hivatásszerűen tanulás lehetőségét; ez a ló másik oldala.) Az egész problémakör lényegét abban látom, hogy a társadalmi átalakulást nem követte/nem követi az intézményrendszerek átalakulása. A politika nem veszi ezt a fáradságot - emberileg megértem őket, dehát erre szerződtek! Így mindegyre a meglevő intézményrendszert erőszakolják meg, ami természetszerűleg hozza magával a fals megoldásokat. Gondoljuk meg: amikor a városiasodás robbanásszerűen felgyorsult, a régi nagycsaládos társadalom (amely ellátta az alacsony egészségügyi rendszer miatt amúgy is kisszámú idős embert) felbomlott, és a társadalom létrehozta a ma is működő nyugdíjrendszert. Min alapult ez? Azon, hogy MOST sokan fizetnek bele, kevesen vesznek ki pénzt belőle. Ez működött is addig, amíg az emberek korán haltak, valamint sokan költöztek a városokba (sok új munkás jelent meg az iparban), a lakosság tanultsági szintje alacsony volt (hát ez ronda kifejezés - szóval, a lakosság kevésbé volt képzett, azaz kevés volt a tanuló). Mára a társadalom nagyon megváltozott: nem emelkedik az iparban dolgozók száma, az idősek nem akarnak meghalni (szándékosan fogalmazok ilyen durván!), az iskolapadban eltöltött idő többszörösére nőtt. Nincs mese: az intézményrendszereket - nevezhetjük őket ellátó rendszereknek is - át kell alakítani! Ameddig ezt nem tesszük meg, marad a rossz megoldások, az egymásra acsarkodó társadalmi csoportok gyakorlata, amelyben mindenki meg tudja mondani, miért van túl sok a másiknak. Egy ilyen pocsék - nevezzük szebben: átalakulásra váró, átalakulás kényszere előtt álló - helyzetben különösen fontosnak tartom a morális viselkedést.
2006/05/25 |
Piszkos Alfred (Piszkosalfred@hotmail.com):
Barmilyen hihetelen Leo szamara, de nem elvből haragyszom a nyugdijasokra. Viszont tény, hogy már igy is hihetelen terhet rónak a tarsadalomra, amiért mellesleg nem ők tehetnek. Viszont valamilyen terheket nekik is vállalni kell. valamiről le kéne mnondani. Sehol a világon nem utazhatnak ingyenesen a vonaton es a tömegközlekésben. Különösen bosszanto volt, amikor néhány éve be kivánták vezetni a vonatjegy vásárlásahoz a regisztracios dijat (kb 10 forint), hogy egyáltalán fel lehesen mérni, hogy ki mikor és mennyit utazik, hogy a kormány valoban valos értékű átutást tehessen a MÁVnak. Még ezen is felháborodtak.
Máshol is fizetnek a nyugdijasok valamilyen egészségügyi hozzájárulást.
Jo a TGM ről szolo hir. Max egyetértek vele. Pedig gondolom a Gyurcsányra szavazott. Kár, hogy nem vette észre, hogy ezek a jegyek már a választás előtt is világosak voltak.
(http://www.mno.hu/index.mno?cikk=356531&rvt=2)
2006/05/26 |
Leó :
Magyarországon régebben az a mondás járta, hogy a román KRESZ szerint a nyugdíjasoknak pirosnál kell átmenniük az úton. Persze azoknak, akiknek még meg kell gondolniuk az EU-hoz való csatlakozást, kézenfekvő, hogy Románia példáját kövessük. A társadalomra egyébként nagy terhet jelentenek a gyerekek, betegek, nyomorékok stb. is. Mintha a történelem - a modern kori történelem! - már mutatott volna példát eme kérdések "megoldására". Valahogy nem hiszem, hogy az emberiség fejlődésének ez lenne az útja.
Olaszországban már csatlakozásunk előtt olcsóbban mehettek be múzeumaikba a magyar nyugdíjaskorúak. Ami a vasúti jegyeket illeti: nem hiszem, hogy a MÁV több vonatot lenne kénytelen indítani az ingyenesen utazgató nyugdíjastömegek miatt - ha pedig az amúgy is menő vonatra fel engedjük őket szállni, ki veszít azon? A BKV így is, úgy is állami támogatásra szorul - nem mindegy, milyen jogcímen folyik a kifizetés? Szóval: lehet a nyugdíjasokat okolni, szabadon lehet; azonban a felhozott érvekben szereplő kiadások ténylegesen nem jelentenek költséget az államnak. Egyébként - ismétlem - izlésem ellen való az önmagát legkevésbé megvédeni tudó emberek kárára cselekedni, érvelni - bármiképpen fellépni.
2006/05/29 |
Leó:
Néztem-hallgattam Eörsi úrnak Kálmán Olgával folytatott beszélgetését... Számomra most vált hivatalossá a hír: külügyminiszterré való kinevezésére valós esély volt. Most már megérkezett a magyarázat a nyitó cikkre: a miniszteri posztra esélyes politikus ars politicája volt. Ez már valós indok - és nagyon örülök arra írott soraimnak. Ugyanis ez esetből - remélem - Eörsi úr le tudja vonni a következtetést: a nyilvánosság előtt a nyilvánosság számára ismert adatokra alapozva kell érvelni! Ettől eltérő esetben, lám, Leó is azonnal hiányolta a hiányzó láncszemet.
Az idézett beszélgetésben elhangzott az SZDSZ néhány meggondolása - helyesnek, okos gondolatnak tartom ennek ismertetését. Ezen túlmenően - az én gondolkodásmódom szerint - az SZDSZ helyesen is döntött! Már a kiegyezéskor is (és azóta is) a külügy-, a hadügy- és a pénzügy- (ennek mai utódja a gazdasági) minisztérium számított döntő súlyúnak. Ha e három "nehéz" minisztériumból kettő jutott volna az SZDSZ-nek, akkor erre mondhatnánk: túlnyerte magát. Feltehetően rossz érzést vált ki a partnerből (ez hosszú távon nagyon rossz lehet), de ami ennél is nagyobb baj: a liberálisoknak több kívánsága már nem lehet. Így, a környezeti tárca mellé még lehet a szocialistáknak tartozásuk - ami, hogy példát hozzak, a főpolgármesteri támogatásnál figyelembe vehető. (Régi elméletem: azzal fizetni, ami nekem olcsó, neki sokat ér. A szocialisták nem érezhetik óriási árnak lemondani egy bizonytalan Demszky-elleni esélyről, megéri nekik a külügy és környezet közötti különbség. Az SZDSZ-nek is megéri...) Helyesnek tartom Persányi Miklós megtartását: eltávolítása vagy azt jelentené, hogy kedves választók, valójában rosszul dolgoztunk, vagy azt, hogy a munka nem számít, aki jól fekszik a pártban, annak helyet köll csinálni! Ha ez a meggondolás érvényesül, két év múlva Persányi Miklós még érezheti úgy, hogy elfáradt... Azt pedig, hogy Fodor Gáborra cseréljék, elképesztő ötletnek tartom! Mit lehet válaszolni az egyszerű - Miért? - kérdésre? Az egészségüggyel vékony jégre merészkedett az SZDSZ. Emlékszem, hogy a kórházprivatizációért a szenátornő és Mikola veszekedett - nyilván nagy pénz van benne. A támadás ennek megfelelő lesz! A felkészülésre szánt két évet én - Kálmán Olgával ellentétben - veszedelmesen kevésnek érzem. Itt elméleti kérdéseket kell megoldani, meg kell teremteni a pénzügyi és tárgyi feltételeket - miközben ez a fél év aligha tud erről szólni! És akkor majd egyeztetni kell a lehetséges partnerekkel - miközben a következő választások idején vagy világosan kell látni az előnyöket, vagy semmit sem szabad még látni. Szóval, vékony jégre lépett az SZDSZ!
Szót kívánok ejteni Eörsi úr szerepléséről is. Röviden: tetszett. És a folytatásban nem a megszokott, viccbeli jelző következeik. Ismét világosan fejtette ki pártja nézeteit, ami pedig személyesen érintette, abban méltósággal, de minden méltóságoskodástól mentesen indokolta és eme indokok alapján fogadta el pártjának egyébként helyes álláspontját. Szereplése az én izlésem szerint való volt - ezt kellett és azt így kellett elmondani.
2006/05/29 |
Leó:
Piszkos Alfréd javaslatának megfelelően, elolvastam TGM írását. Maradjunk annyiban: elolvastam. Talán azt még elmondanám: én nagyon örülök, hogy a koalició végre-valahára elérte, hogy politikusai hagyják abba az állandó fecsegést; a kényszert, hogy azonnal locsogni kezdjenek, ha meglátnak egy mikrofont. A döntéseket pedig megszületésük után, és nem előkészítésük során kell közölni.
Én is javaslok egy írást - Eörsi úrnak is ajánlom figyelmébe - Wekler Ferenc írta, az ÉS-ben olvasható, annak is Agóra alfejezetében.
Kínosan gondolok arra is, hogy Bokros Lajos megint feltűnöen aktív. Nem a "bizonyos" Bokros-csomagot akarom elővenni, hanem annak olyan oldalhajtásait, melyeket úgy szoktam jellemezni: tipikus kommunista gondolkodás, melyben meg akarják magyarázni az embereknek, mit is akarjanak, melyek szerint meg akarják nevelni az embereket. Azokra a felesleges részletezésekre gondolok, melyeket az Alkotmánybíróság kiírtott a csomagból - és az mégis működött. Akkor miért voltak benn, ha nem is volt rájuk szükség, csak az embereket bosszantották? Mi adja az apropot? Hallgattam tegnap egy közgazdászt: a vizitdíj bevezetése 5-6 milliárd bevételt jelent (az egészségügy 1500 milliárdos kiadása mellett), bevezetésére azért van szükség, hogy az emberek ne járjanak feleslegesen az orvoshoz. Ha hallottam hülye érvelést, akkor ez az! Miért nem az öreganyját akarja a kormány nevelgetni, miért az embereket? Mennyivel jobb ez, mint amikor Mikola elmagyarázta, mennyire helytelen a férfiak fülbevalója? Ismétlem, tipikus kommunista felfogás! A reumára járó, sokszor már magától a mozgástól is szenvedők szórakozásból mennek oda? És a díj valóban 200 Ft lesz? Mindenki visszakér az ötszázasból az orvostól? Megint elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy ott engedj, ahol te kevésbé vagy érdekelt, stb! A koalició néhány forint bevételéért (az emberek nevelésének öröméért?) lényegesen nagyobb kiadásra kötelezi őket - kis eredmény, drága áron. Ráadásul jönnek a kivételek: a kis nyugdíj, a rendszeres kezelésre szorulók... Ha van épeszű ember, aki ezt megérti..! Ki sokat markol, keveset fog - mondja a közmondás. Kevesebbet, sokkal kevesebbet kellene markolni! És hagyni a fenébe a Bokros-féle, minden részletbe behatoló kicsinyességet!
2006/05/30 |
Piszkos Alfred (Piszkosalfred@hotmail.com):
Megáll az ember esze. Göncz Kinga külügyminiszter. Ilyen nincs.
2006/06/02 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
"én nagyon örülök, hogy a koalició végre-valahára elérte, hogy politikusai hagyják abba az állandó fecsegést; a kényszert, hogy azonnal locsogni kezdjenek, ha meglátnak egy mikrofont. A döntéseket pedig megszületésük után, és nem előkészítésük során kell közölni. "
Ezzel a mondattal majdnem egyet is tudnék érteni. De itt most egészen másról van szó, és erre utal TGM is. A gyöztes Gyurcsány kormány annyira vérszemet kapott, hogy olyan mély strukturális felforgatásra készül, amire nem kért és szerintem nem is kapott felhatalmazást. Ebben az esetben a társadalommal való kommunikácio nem kibeszélés lenne, ahenm a konwszenzusok keresése. Amit és ahogy a Gyurcsány kabinet készül tenni, az már a diktatura határáét súrolja. Sem az elmult 4 évben, és ami fontosabb a kampány során, soha senkinek nem beszéltek tandijról, ingatlanadórol, kamatadórol. Ezeknek a konzultácio nélküli az egyik naprol valo azonnali bevezetése, azért nem helyes. Még az alkotmány is, és a szokájog is előirja egy kormánynak, hogy ezeknek a bevezetését, kötelezőena megfelelő szak és társadalmi szervezetekkel, történő kjonzultációra van szükség. Gyrcsány legfenebbe közölni szretne az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, hogy ezt csinálja. Ez pedig diktatura.
Leo értetlenkedik, hogy szomorú vagyok. Leo tavaly az év elején napoig itt ugrált, hogy milyen jo olga van, mert az adócsökkenés miatt többet kerestt. Remélem, hogy most majd elkismeri, hogy mennyivel kevesebett keres. Számolásaim alapján nekem az
véleményem, hogyh a minden itézkedés megszületik, amiről beszélnek, akkor kb 20 százalékkal csökken az éves reáljövedelmem. Ez akár tetszik akár nem felér egy Bokros csomaggal. Itt csak uatlok arra, hogy Gyurcsány felháborodtt azon, hogy az intéézkedés csomagját a Bokros csomaggal hasonlitsák össze. Konkrétan 20-25 százalékos hatásnak nevezte a Bokros csomagot, és azt mondta, hogy az ő csomagja senkinek nem fogja erasléártékben csökkenteni a keresetét. A múlt héten viszont Lendvai konkrtéten megjegyezte, hogy a legszegényebbekj kivételével mindenkinek csökken a jövedelme. Nem tagadhatta, mert azért csak el kellett ismerni, hogy talán meg tudunk számolni. Ja igen és mit szól ahhoz, hogy elhalaszrtják az adócsökkentési programot, amit januárba kőbe (akarom mondani törvénybe véstek). Kérdem képviselő úról, nem fog remegni, aa keze amikor a halasztást megszavazni. Nem teszi fel a kérdést, hogy ami januárban a kampányban jó és megvalósithatónak tünt az miért nem jó és megvalósithat junisban. vagyis mégis igaza van Orbánbnak, hogy valaki valakit átvert. vagy a szakérők a kormányfőt, vagy a kormányfő a társadalmat. Mégsem irigyel minket mindenki külföldön. Hogy is van, hogy még az SZDSZ frakció tagjai sem láttak azt a kormányprogramot,amit megszavzaták. Mégsem diktaura ez ?
2006/06/06 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Már ilyen plakátok jelentek meg:
TÖBB SZDSZ. TÖBB ADÓ !!!!!
Várom a cáfolatot :-(((
2006/06/06 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Magyar Hirlap cikk. Nem Magyar nemzet.
Kormányfői diplomácia
Ha van bármiféle tudatosság ebben a döntésben, akkor az csak az lehet, hogy a miniszterelnök egyszerűen lenyúlta a külpolitikát
Fogalmam sincs, milyen külügyminiszter lesz Göncz Kinga. Nagyon meglepődnék - különösen a tegnapi bizottsági meghallgatása után -, ha jó lenne, de az alkalmasság vélelme őt is megilleti. Még az is kiderülhet, hogy diplomáciai őstehetség, aki erre a szakmára született, csak ezt eddig nem mutathatta meg, mert nem volt rá szüksége. Mert igen, ez egy szakma, sokkal inkább az, mint például az esélyegyenlőségi tárca vezetése, hogy találomra említsek egyet.
Az érdekesebb kérdés az, hogy mihez akar kezdeni Gyurcsány Ferenc a külügyi tárcával. A kijelölt kormányfő szerint a magyarországi európai uniós kérdések részben bel-, részben szociális ügyek, meg egyébként is a magyar külpolitikáról civil képet kell adni - mindezek miatt döntött Göncz mellett. Ami vagy azt jelenti, hogy a kormányfőnek fogalma sincs, mit jelent a külpolitika egy Magyarország méretű, a miénkhez hasonló érdekérvényesítési képességű országnak, vagy egyszerűen mellébeszél. Nézzünk körül csak az EU-hoz velünk együtt csatlakozó országok külügyminisztériumaiban. A múlt hét végén új parlamentet választó cseheknél eddig az a Cyril Svoboda irányította a tárcát, aki egykor Prága tárgyaló küldöttségét vezette az EU-val folytatott csatlakozási egyeztetéseken, nemzetközi kapcsolatokat tanított, különféle európai szervezetekben volt fontos tisztsége, s nem mellékesen a szocdemek koalíciós partnerének elnöke volt. A szlovákoknál Eduard Kukant találjuk a miniszteri székben, volt államfőjelöltet, egykori ENSZ-nagykövetet, a világszervezet volt balkáni képviselőjét. Szlovéniában Dimitrij Rupel áll a külügy élén, nem először, kétszer is betöltötte már e posztot, ráadásként volt washingtoni nagykövet is. Lengyelországban Anna Fotygát nemrég nevezték ki a diplomácia első emberének, ő 1981-től nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozott a Szolidaritásban is, volt a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, dolgozott az Európai Parlamentben. Egytől egyik profi külpolitikus tehát, semmi civil beütés - csak szakma, esetleg szakma és politika. Erre szokták manapság itthon koalíciós politikusok azt mondani, hogy Joschka Fischer is civil volt, és mégis milyen aktív külügyminisztere lett Németországnak. Tény. De azért ilyenkor illik hozzátenni, hogy a német politika egyik markáns, súlytalannak semmiképpen sem mondható figurájáról beszélünk, nem mellékesen az akkori koalíció kisebbik pártjának első emberéről, akinek jóformán automatikusan járt e poszt. Göncz Kingára egyik sem illik rá ezekből. (Édesapja neve pedig legfeljebb a bemutatkozó tárgyalásokon könnyíti meg a dolgát, utána már az sem ér sokat.)
Nem, természetesen szó sincs civil képről, s az európai ügyek mint bel- és szociális ügyek magyarázat is csak maszlag. A szociális Európáról csak az beszél, akinek éppen érdeke ilyesmit emlegetni, ami pedig az európai ügy-belügy fogalompárost illeti, ha ezt valóban így gondolnák, akkor a megoldás nem lehetne más, mint az európai kérdések minél hangsúlyosabb szerepeltetése a kimondottan hazai kérdésekkel foglalkozó tárcáknál, s nem az egész téma átutalása a Külügyhöz, mert ettől az az érzésünk támad, hogy nálunk még mindig nem tudatosodott, mennyire EU-tagok vagyunk. Ha van bármiféle tudatosság ebben a döntésben, akkor az csak az lehet, hogy a miniszterelnök egyszerűen lenyúlta a külpolitikát. Felismerte azt a terepet, ahol esetleg sikerek is lehetnek, akkor pedig azt akarja, hogy ezek elsősorban az ő sikerei legyenek. Ebből a szempontból egyébként érdekesnek mondható, hogy a határon túli magyarok hivatalát visszavette a külügytől. Ami vagy azt jelenti, hogy a kínos témát el akarja süllyeszteni a Miniszterelnöki Hivatal sűrű masszájában, vagy ellenkezőleg: domborítani akar valamit, s végképp nem akarja, hogy ebből az értékes sikerből más is részesüljön.
De persze elképzelhető az is, hogy a kormányfőnek még ennyi koncepciója sem volt a külügyi tárcáról, egyszerűen zavarta, hogy minden miniszterjelöltjének nyilvánosságra került a neve, még mielőtt a blogjában megírhatta volna, tehát akart egy meglepetést. Márpedig politikai szempontból Somogyi Ferenc beáldozása járt a legkevesebb kockázattal. Mivel pedig nemrég Kissingerrel találkozott Budapesten, s a volt washingtoni külügyminiszter volt az, aki egyszer kifejtette, hogy az amerikaiak hajlamosak azt hinni, a külpolitika a pszichiátria sajátos ága, keresett ő is egy pszichiátert. Göncz Kinga kéznél volt. A Külügyet meg majd meglátjuk.
Nagy Iván Zsolt
rovatvezető
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=104336
2006/06/07 |
Anonymus (a27@freemail.hu):
Feleslegesen koptatod a billentyűzetedet, kedves Piszkos Alfréd, mert itt, e fórumon elismerni, hogy Orbánnak igaza lett, soha nem fogják. Egyébként tudtuk mi ezt OV nélkül is, hogy mi várható, ha ezek maradnak. Hát most tessék. És megjósolom, hogy nem fognak belebukni, ebben az országbnan nem. Reform lesz a csomagolópapírra írva, és a rájuk szavazó emberkék ezt el is fogják hinni. Szerintem még most pályázzál meg egy külföldi ösztöndíjat...
2006/06/07 |
Leó:
Kellemetlenül érzem magam, ha ugyanazt kell ismételgetnem: összehasonlítani csak azonos dolgokat lehet. Igéreteket igéretekkel, tényeket tényekkel; vagy viselkedést viselkedéssel. Tehát: a Fidesz és az MSZP igéretei összehasonlíthatók. Előbbi 3000 milliárd, utóbbi 1000 milliárd elköltésére tett igéretet. (A helyzetet vizuálisan nagyon jól jelenítette meg az SZDSZ két hengere.) Ez így volt - ezen felül legfeljebb mindenki megismételheti, mennyire hűséges saját oldalához. Ha ennek valaki értelmét látja, ám tegye.
Az állam (nem az ország!!!) adóssághelyzete valamilyen; kb, minden párt megegyezik abban, hogy ez orvosolni kell. Megint összehasonlíthatjuk a pártokat, hogy javaslataik konzekvensek, avagy sem. Most valahogy olyan hangulatban vagyok, hogy azt hiszem: sokkal többet nem érnénk el, mint töltenénk Eörsi úr gépének tárolóhelyét.
Aminek tényleges súlya van: a kormány, és az ő intézkedései. Fenntartom, hogy a kiszivárgások és kiszivárogtatások nem a demokrácia, hanem az impotencia és alkalmatlanság jellemzői. A kormányzás felelőse a kormány, a kormány által foganatosított intézkedéseket e szervnek kell meghoznia, az intézkedések nem társadalmi vita konklúziójaként születnek meg. Megértem, ha a hatalomban nem részesülők nem lelkesednek ezért, de ez még nem indok. (Mondhatnám: csapkodja csak mindenki a saját kezével a csalánt!) Ettől még nem biztos, hogy az intézkedések mindenkinek tetszenek - sőt, nem is kell tetszeniük mindenkinek. Ezzel eljutottunk oda, mi az, ami nekem nem tetszik. Nem tetszik az, ahogyan politikusaink felfogják szerepüket. Talán meglepő, de úgy fogalmazom: minden problémát ők akarnak megoldani. Ennek eredménye: piszlicsáré ügyekkel foglalkoznak, azon a szinten, ahogyan ahhoz értenek. (Ilyenkor Parkinson halhatatlan műve jut eszembe: az atomerőmű megépítését, annak helyét, az arra fordítandó összeget negyedóra alatt megszavazzák; az azonban, hogy milyen színű legyen a csempe a fürdőszobában, órákig tartó, hatalmas vitát vált ki.) Nem véletlenül hánytam a falra a borsót minap, amikor Bokros minden részletbe belemenő csomagját említettem! Miről folyik a vita hetek óta? A tökmindegy, hány tagú parlament létszámán. Ki kell rúgni hasraütött számú köztisztviselőt - és ez után fogjuk meghatározni, mely területeken is kellett volna esetleg emelni számukat. (Pl. az EU-val való együttműködés területein biztosan komoly szakemberhiány van, hiszen ez néhány évvel ezelőtt nem létező szakma volt!) Várom, mikor jönnek elő az emberek százezreit érintő TV-előfizetéssel, hogy néhány milliárdra szert tegyenek; és nem tudom elfeledni az SZDSZ fő egyeztetőjének önelégült arcát, amikor magyarázta a riporternek, hogy szükség van a 200 Ft-os vizitdíjra. (Ha fideszes lennék, pont ilyen tanácsokat adnék a koaliciónak - hátha olyan ostobák, hogy megfogadják.) Néhány milliárd forint remélt bevételért bőszíteni támogatóink tízezreit! Mit tesznek ezek az emberek, amikor NEM gondolkodnak? Nem véletlenül ajánlottam Wekler Ferenc írását - ő többször tízmilliárd olyan forintról beszélt, amit a koalició politikai ellenfelei kapnak! ( Persze, ezt élő példának hoztam fel, a rossz munkamódszer illusztrálására!) Igen, de mit tegyünk, ha a hivatásos politikus csak a füdőszoba csempéjének színéhez ért?
Göncz Kinga. Kinevezése annyira nyilvánvalóan lepett meg mindenkit, hogy borítékolni lehetett: a Fidesz közismert emberre menő stílusa megtalálja őt. És van még egy baj: ha mindenki állít valamit, okosnak az minősül, aki ugyanezt mondja - senki sem fog ellentmondani. Ráadásul az ellene felhozott érvek evidenciák, ami mellette szólhat, a nagyközönség előtt láthatatlan. A Piszkos Alfréd által idézett írásnak van egy komoly hibája: nem Magyarországról, hanem egy ideális (lehetőleg erős) hatalom külügyminiszterének feladatairól szól. ( Némi local colour-rel színezve.) Mindezek után, én arra gondolok, hogy a magyar külpolitikát Gyurcsány akarja irányítani - de nem hiszem el, hogy az újságíró éltal felvetett, jól propagálható lehetőségek miatt; azok ugyanis nincsenek, a magyar társadalom nem azokon méri le egy miniszterelnök tevékenységét. Egy ilyen kiosztás mellett Göncz Kinga szervezőkészsége a lényeges elem - erről pedig semmit sem tudunk. Én legalább is nem.
Azt hiszem, nem lepek meg senkit, ha azt mondom: nem eszem az MDF tenyeréből. De az, hogy hetek óta képesek azon vitázni, legyen vagy sem e pártnak parlamenti alelnöke - az elvek teljes semmibe vétele. Soha nem fogom megérteni, az SZDSZ miért asszisztál a Fidesznek ehhez az átlátszó és pitiáner bosszújához!
2006/06/08 |
Polgárnő:
Csak azt tudom felháborodva leírni, hogy Gyurcsány Ferenc és társai valamint akik rászavaztak, mélységesen és örökké szégyelljék magukat!Remélem egyszer csak utoléri őket a nagy igazságosztó.
2006/06/08 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Igen csak az MSZP is és az SZDSZ is az elmult 16 évben végig azzzal vagánykodtak, hogy ők igazi külpolitikusi nagyhatalmak, sőt valóságos exportőrök. Itt arra utalok, hogy anno végig azon érveltek, hogy Kovács László vagy más magyar (értsd MSZP/SZDSZ) politikus kéne legyen az EU külpolitikai biztosa, vagy ha megalakul a poszt, akkor akkor a külügyminisztere.
Most pedig legalább három olyan MSZP külpolitikus, és két SZDSZ külpolitikus neve hangott el esélyesként, akik tulajdonképpen valoban már bizonyitottak hogy alkalmasak erre a posztra. Erre fel meg jön ez a fehérnép, aki eddig egyetlen erényt tudott felmutatni. Az, hogy Gönz Árpád lánya.
Ha Gyrurcsány akar lenni a külpolitika irányitója, akkor neki kellett volna a külügyminiszter is. Ez nem példa nélküli a diplomáciatörténetben, hogy a miniszterlnök, magának tartotta fenn a külügyminiszteri posztot. Viszont az, hogy egy ilyen sótlan ujoncot tesz a posztra szerintem, és amint a médiát olvashatjuk mások szerint is közbotrány.
Közbotránynak tartom azt is, hogy megszüntették a belügyminiszteri posztot , és csak azért, hogy megtartsák Lampertot miniszternek. Tudjuk, hogy a rendőrség vezetői kijelenettek, hogy nem hajlandók mégegyszer eltürni Lampertet, de Moninak kellett egy tárcát adni. Ezzel még nem volna baj, dehogy csak ezért megszüntessünk egy olyan tárcát, amely minden országban van, az már súlyos dolog. Másrészt szerintem alkotmányossági agályt vet fel, hogy egy tárca felügyelete alá került a biroság és rendőrség is. A három hatalmi ág szétválasztásának egyik garanciája, hogy a biroság és rendőrség (értsd bünüldözés és igazságszolgáltatás) nem függhet ugyanattol a tárcátol. Remélem, hogy FIDESZ megkérdezi az AB-t erről és nem lennék meglepődve, hogy az AB is aggáyosnak tarja ezt az tényt.
Valamint azon sem fogok meglepődni, hogy az egész kormnányzási strukturát majd AB ellenesnek fogják minősiteni, mert ez a rendszer nagyon prezidenciálisnak tűnik. Ami nem volna baj, hisz ez is működik más országban, de az 1989-ben a Nemzeti Kerekasztal résztvevői minisztelnöki rendszer mellett döntöttek.
Ugye Eörsi képviselő Úr ?
2006/06/08 |
Leó:
"Legalább három olyan MSZP politikus, és két SZDSZ politikus ...akik már bizonyították, hogy alkalmasak (a külügyminiszteri) posztra." Hadd legyek először rosszmájú: első eset, hogy Piszkos Alfréd koaliciós politikusokat alkalmasnak tart - akármilyen posztra. Nem kis dolog. De komolyra fordítva: Mely politikusok BIZONYÍTOTTÁK (és mikor és mivel) hogy alkalmasak e posztra? Az, hogy többről "feltételezhetjük" - ez igen, ez az állítás megáll.
Valóban, van olyan is, hogy a min. eln. egyben külügymin. Van olyan IS. Azonban olyan országban, amelyben - mint nálunk - kancellár-rendszer van, én nem tudok ilyenről. Egyébként is: minden ország, kormány olyan leosztást választ, amilyent helyesnek tart - azt hiszem, kedves Piszkos Alfréd, itt csak kifogásai számát akarta gyarapítani.
A bűnüldözői és itélkezési hatalom egy tárca felügyelete alá kerül ... Tévedés! A bíróság nem kerül egyik minisztérium hatásköre alá sem! Az pedig, hogy a kormányzó párt saját erőviszonyai megjelennek a kormány összetételében: evidencia.
Utolsó bekezdését - nem értem! Itt saját magát zavarta meg a "prezidenciális" elnevezés bevonásával! Miniszterelnöki rendszerről van szó, melynek élén a min. eln. áll. Ez is történik.
A Fidesz most a kormányprogram konkrét intézkedéseinek hiányát súlykolja - örülök és gratulálok, hogy Ön nem vette át ezt az elvi hibát!
2006/06/09 |
Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.hu):
A "Csak azt tudom felháborodva leírni, hogy ... akik rászavaztak, mélységesen és örökké szégyelljék magukat!" szerzőjének jelzem, hogy nem szégyellem magam. Ő se szégyellje magát, hanem gondolkodjék. A magyar költségvetés hiánya óriási. Meglehet, az MSZP nem volt egyértelmű abban, hogy milyen stabilizációs intézkedésekre készül, az SZDSZ végig kitartott a mellett, hogy egyik első számú célja a költségvetés egyensúlyának visszaállítása.
Mit tett volna a Fidesz, amely nyíltan hirdette, hogy a költségvetés romokban van? Azt nem tudom, mit tett volna, csak azt, hogy mit ígért. Azt, hogy csökkenti az állam bevételeit és növeli a kiadásait. Így van, vagy nem így van? És ha ezt megteszi, vajon mi történne a költségvetéssel? Megmondom: összeomlana. Tehát a Fidesz sem csökkentené, hanem növelné a bevételeket és ahelyett, hogy növelné, csökkentené a kiadásokat. Nincs új a nap alatt, az a helyzet, hogy a közgazdaság törvényei megelőznek minden szép politikusi szöveget.
Lehet beszélni a felelősségről: Gyurcsány Ferenc ezt megtette, elismerte az előző kormány felelősségét. Ebben élen jár Medgyessy Péter, és mögötte ott állnak még ketten: Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc. Mert Orbán Viktor kormányzásának első két évében rendben és kontroll alatt tartotta a költségvetést, az eszement osztogatás bizony akkor kezdődött, amikor két éves költségvetést fogadott el az Országgyűlés. Ezt Medgyessy Péter nem visszafogta, hanem megfejelte, megjegyzem a Fidesz képviselőinek lelkes támogatásával. (És az SZDSZ támogatásával, hogy a saját felelősségünket se hagyjam ki.) Gyurcsány Ferencnek már nemigen volt lehetősége arra, hogy a ciklus utolsó másfél évében hajtsa végre a stabilizációt. Ez sok tekintetben érthető, és persze a felelősség alól ő sem mentesülhet. Úgy fogalmaznék legszívesebben, hogy az egész magyar politikai osztály egymást hajszolta bele a költekezésbe, és épp itt az ideje annak, hogy egy miniszterelnök visszaordítsa a folyamatokat.
Piszkos Alfrédnak azt tudom válaszolni, hogy igen, a Szabad Demokraták Szövetségében vannak alkalmas külpolitikusok, így ironizálását nem értem. Az SZDSZ úgy döntött, hogy a Külügyminisztérium és a Környezetvédelmi minisztérium között az utóbbit választja, amúgy igen szoros végkimenetelű szavazás során, 6:5 arányban. Én az 5-ök mellett érveltem, majd tudomásul vettem a többség döntését. Csakhogy ettől kezdve nem lehet arról beszélni, hogy miért nem adja az SZDSZ a külügyminisztert. Mert ha ennek ellenére SZDSZ-es lenne a külügyminiszter, akkor PA persze azt írná - joggal -, hogy az SZDSZ túlreprezentált a kormányban. Göncz Kinga pedig nem arról nevezetes, hogy Göncz Árpád lánya, hanem miniszter volt néhány évig, szerintem jó miniszter. Joschka Fischer is úgy lett külügyminiszter, hogy semmilyen külügyi gyakorlata nem volt, mégis igen sikeres külügyminiszter volt. Adjunk bizalmat Göncz Kingának is. Én ezt teszem, sőt, ha szüksége van rá, nagyon szívesen segítetik is neki mindenben. Mert tudják, itt nem csak egyéni ambíciók, nem csak pártmegfontolások vannak, hanem van itt egy ország is. Legnagyobb felelősségünk pedig az országért van, ez a helyzet.
2006/06/09 |
Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.hu):
Bocsánat, valamit elfelejtettem: Sólyom László köztársasági elnök a miniszteri kinevezések kapcsán elmondott beszédében kijelentette, hogy a kormánystruktúra teljességgel alkotmányos. Óriási felelősséget rak Gyurcsány Ferenc vállára, ez kétségtelen. Bízzunk abban, hogy jól fog tudni élni a megnövekedett hatáskörrel és a megnövekedett felelősséggel.
És ha megenged egy apró helyreigazítást: ez nem prezidenciális rendszer. Prezidenciális rendszer van Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Oroszországban, Lengyelországban és Ukrajnában, és ez mindenütt azt jelenti, hogy az Elnök nem a parlamentnek felelős, hanem közvetlenül a népnek. Ha minden hatalom Gyurcsány Ferenc kezében összpontosulna, akkor sem lenne a rendszer prezidenciális, mert a miniszterelnököt akkor is a parlament választja meg, és jogában áll elmozdítani is, így tehát ez egy westminsteri rendszer továbbra is.
2006/06/09 |
Polgárnő:
Gyurcsány egy diktátor, hazug és lenézi, kiröhögi a becsapott népet. Köszönjük az adó- és áremelkedéseket, nagyon jól érezzük magunkat, csupa öröm itt élni! :-((((
2006/06/12 |
mikiegér:
Gazember Kókát miért nem zavarják el?
Egy csomó embert elküldenek, 15000-ről is beszélnek, ez a hazug nyikhaj maradhat a hivatalában, aki azt hirdette, hogy nagy a jólét, dübörög a gazdaság, minket irigyel a nyugati világ?
Szégyelje magát!
2006/06/12 |
mikiegér:
"Csak azt tudom felháborodva leírni, hogy ... akik rászavaztak, mélységesen és örökké szégyelljék magukat!" szerzőjének jelzem, hogy nem szégyellem magam. Ő se szégyellje magát, hanem gondolkodjék. A magyar költségvetés hiánya óriási. "
Nyugodtan szégyellje magát Eörsi úr! Minden oka meg van rá!
A költségvetés hiányáról sem Önök, sem az Önök gazdasági minisztere egy árva szót nem szólt a választások előtt. Össze vissza hazudoztak, és gúnyolták a FIDESZT,hogy depresszió kampányt folytat. Eörsi úr, Ön nem ebben az országban él?
Nem látta, milyen jót röhögött ez a nyeretlen kétéves módjára viselkedő Kóka a Parlamentben legutóbb is, amikor Orbán kitért az eladósodásra, a csődre?
Mindent a hatalom megtartása érdekében, nem számít semmilyen aljasság!
Ezzel szokás Önöknél az ellenzéket vádolni!
Ugye? Csakhogy nem az ellenzék hazudozott, hanem Önök, hónapokon keresztül!
Meglehet, az MSZP nem volt egyértelmű abban, hogy milyen stabilizációs intézkedésekre készül, az SZDSZ végig kitartott a mellett, hogy egyik első számú célja a költségvetés egyensúlyának visszaállítása.
A kormány és Kóka szót nem ejtett stabilizációs intézkedésekről, csak dübörögtünk, és dőzsöltünk a jólétben.
Ami most történik amúgy sem stabilizációs intézkedés, hanem az ország polgárainak, cégeinek lerablása!
Mit tett volna a Fidesz, amely nyíltan hirdette, hogy a költségvetés romokban van?
Nem volt igaza, hogy ezt hirdette?
Depreszzió kampányt folytatott, az Önök és az MSZP lángelméi szerint!
Azt nem tudom, mit tett volna, csak azt, hogy mit ígért. Azt, hogy csökkenti az állam bevételeit és növeli a kiadásait. Így van, vagy nem így van? És ha ezt megteszi, vajon mi történne a költségvetéssel? Megmondom: összeomlana. Tehát a Fidesz sem csökkentené, hanem növelné a bevételeket és ahelyett, hogy növelné, csökkentené a kiadásokat. Nincs új a nap alatt, az a helyzet, hogy a közgazdaság törvényei megelőznek minden szép politikusi szöveget.
Ön már megint a Fidesszel törődik, nem mindegy Önnek, hogy mit tett volna, ha...
Nem ők kormányoznak, hanem ez a hazug, jellemtelen bagázs!
Gyurcsány végighazudta az egész kampányt a vazallusaival együtt! Mindenki tudta, akit még nem sikerült elbutítaniuk, hogy mi fog itt következni.
Gyurcsány, Kuncze és Ön is állandóan Orbánon köszörülték a nyelvüket és ütemesen hazudtak!
Szégyelljék magukat!
Göncz Kingáról nincs is értelme beszélni! Ő az aki ha kell sebész, ha kell vadvizi evezős, és ha kell külügyminiszter. Ha nem ért semmihez, nem mindegy,hogy mit csinál, ha a kedves papa az "Ápi bácsi"!
Ő nem lesz munkanélküli, csak az a 15.000 , akiknek a lelkét a kivezényelt pszichiáterek majdcsak helyre teszik a felemelt árú, receptdíjas gyógyszerek segítségével!
Undorodom a magyarázkodásától, és attól a magatartástól, amit annak ellenére, hogy csődbe vitték az országot, a Parlementben és a nyilvánosság előtt művelnek!
2006/06/12 |
F. György:
Kedves Polgártársnő!
Szégyelem magam, hogy a koalicióra támogattam szavazataimmal.
Sajnos Gyursány úr az MSZP-t az SZDSZ liberális tagozatává formálta.
Sorry.
2006/06/12 |
Polgárnő:
Kedves F.György!Ez látható volt már régóta, sajnos nagyon rossz irányba mennek a dolgok a magyarok és még az MSZP szempontjából is. Mindannyian bízzunk abban, hogy egyre több embernek felnyílik a szeme, mint az Öné is. Csak állandóan fáziskésésben vagyunk és annyira rövid az időnk egy jobb életre. Alighanem csak "jobblét"-re szenderülés lesz ebből már..Talán az MSZP-ben lévő kisemberek is tehetnének már valamit a saját és az ország érdekében! De amíg az ATV-ben ilyeneket hallani szoci nyugdíjasoktól:"minden megszorítást örömmel kifizetünk, csak vissza ne jöjjön aZorbán", akkor teljesen le vagyok taglózva..ez az ország beteg, dilis vagy öngyilkos.
2006/06/13 |
Leó:
Egyfolytában Gyurcsány blogját taglalják különböző fórumokon - hát belenéztem. Ne vegyék sértésnek, de - ugyanolyan, mint amilyenné ez a fórum alakult. Kár.
2006/06/13 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Kedves Kepviselő Úr !
Nem ironia, hanem értetlenkedés volt bennem. Ha tenyleg oilyan jo külpolitikusai vannak, akkor miért adják oda a tárcát egy noviciának. A válasza egyrészt magyarázatot ad, de nem teljeset. Ártem én, hogy Önök lemondtak a külügyi tárcárol, de ez még nme indokolja, hogy az MSZP őt jelökje, hisz az MSZP-ben is van nem is egy tenyleg hivatásos diplomata, amolyan igazi külügyi nehézfiu. Tehat semmi sem indokolja, vagy magyarázza, hogy miért kellett egy zöldfülűt kinevezni. Emlékezzen vissza. Még Orbánel sem mertek a külügy tárca élére egyet a fiuk közül kinevezni. Sőt vállalták, hogy ez igazi "komcsit" tegyenek oda vállalva ennek a kritikáját. Tudták, hogy a külügyi tárca élére hivatásos diplomata kell. Aki ismeri ennek a sajátságos viklágnak a sajátsáégos törvényeit. Tehat akar tetszik akar nem Göncz Kinga kinevezését semmi sem magyarázza, semmi sem védi.
Iszonyatosan ostoba volt az ugynevezett indoklás is, hogy EU elsősorban szoiális kérdésekről szol. A külügy nemcsak az EU-hoz kapcsolodo viszonyrol szol. Sőt mos, hogy már csatlakoztunk szinte egyáltalán nem erről szól. A külügy ost elsosorban az EU-n kivüli országokhoz kapcsolodó viszonyunkrol szol, és ott (is) igazi nagyfiuk vannak. USA, Oroszorszag, Kina, Japán, Del Korea, Del Amerikai orszagok, stb, stb, Es ekkor még nem emlitettem, az arab orszagok és Izrael gócpontot. Persze kinevezhetünk ujoncot, és még az lehet, hogy jol csinálja. De minek ha van helyette már most jó. Akár tetszik, akár nem az egyetlen logikus magyarázat tenyleg az amit nem (csak) én mondtam, hanem mindeki más. Gyurcsány magának tartja ezt a területet. De akkor tisztabb lett volna Ő lesz a külügyminiszter is. Vagy megtarthatta volna Somogy Ferencet. Kivaló diplomata, és megsem láttuk, mert kifele mindent Gyurcsanyt csinált. Ha megmaradhatott a nulla Lamperth, akkor megmaradhatott volna Somogyi is.
Joschka Fisher este azert mas. Az az ottani koalicios megbeszeles eredménye lett, mely szerint a külügy tárca a Zöld pártte lesz, es mivel a Zöld Pártnak Fischer volt az elnöke, ő lett a miniszter. Azert ez egy picit más eset. Másrészt a Zöld Pártban nem volt egyetlen külpolitikus. Ott ugyanis sak a Molotov koktelok készitéshez ertő "szakemberek" voltak.
2006/06/13 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Nyilván tudom, hogy mi a prezidenciális rendszer, és azt is tudom, hogy jogilag Gyurcsany miniszterlnök, és mert jogilag őt is leválthatja a Parlament. Remélem ez eszébe jut az SZDSZ-nek, és őt is meneszti mint Medgyessyt.
Az, hogy Soéyom most mit mondott nem számit. Köztársasági elnökként nem is mondhatott mást. Az, hogy valaha alkotmánybiro volt pedig most már nem számit. Az AB is tanácsban itélkezik. Nem egy döntese volt például 5-4 arányu, ugy hogy 3 vagy 4 teljesen eltérő különvéleményt fűztek hozzá.
Az ellenzeknek joga van megkérdezni, hogy i az AB véleménye az elmult 16 év többé kevésbé koherens kormányzati strukturátol teljesen eltérő felállásrol. Ha az AB hatarozata negativ lesz akkor azert gondolom Kepviselő Ur is elismeri, hogy az nagy gáz. Es azt is elismeri, hogy ekkor nem szamit Solyom László véleménye. Ráadásul nem is ő tehető felelősse, hogy kinevezte a kormány tagjait. Mást nem is tehetett.
Gyurcsanynak abban igaza van, hogy interpelálhatok lesznek a miniszterek a mostani felállásban. Abban is igaza van, hogy a kormány határozatban fodja el döntéseit. A problema ott van, hogy a jelenlegi hirek szerint ez csak rábolintás lesz lesz a két kormányfüggtelen testület döntéseire. Vagyis a kormany olyan Bologató János. A felelősseg Bajnai Gordone es Draskovitse. Ők pedig nem interpelállhatok és ellenőrizhetők.
tehat egyáltalán nem tünni lefutott meccsnek, hogy miképpen dönt az AB.
En továbbra is aggályosnak tartom, hogy miniszterium hatáskörébe tartozik a Birosag és a bünüldöző szervek. Csak elvileg van igaza Leonak is és masoknak is amikor azt mondjak, hogy az Igazságugyi Miniszterium nem főnőke a biroságnak. Nem lényegtelen szerep a kormányés es az IM, aki biztositja a birosgok költségvetését. Láttuk, hogy a kormány meg tudta torpedozni az Itélőtáblák megalakitását. Szval akár tetszik akár nem az IM igenis befolyásolni tudja a függtelen Biroságok működését. A rendőrség kormány általi felügyelete pedig még konkrétabb.
2006/06/13 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
" Gyurcsány blogját taglalják különböző fórumokon - hát belenéztem. Ne vegyék sértésnek, de - ugyanolyan, mint amilyenné ez a fórum alakult. Kár"
Miért, mert többen meg merészelik kérdezni, hogy hol vannak a reformok is, mert egyenlőre csak a megszoritásokat látjuk. Miert baj, hogy nem hisznek a miniszterlnöknek. Aki elismerte, hogy nem mondtak igazat a kampányban.
Miért higyenek neki most amikor azt mondta, hogy ez az egyetlen csomag, több nem lesz ilyen. Még a Népszabadsag is hihetetlenül fogadja, és felteszi a következő kérdéseket:
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Nyitott kérdések a programról
Az Új egyensúly programja egy sor pontjában a remélt végeredményt, a szándékot jelzi, de az ahhoz vezető eszközökről még nem szól. Márpedig az emberek ezekkel fognak találkozni.
Nem tudható ma még, hogy
a 2008-ra ígért ingatlanadó kirovásának feltételeként írt "átlagosnál értékesebb" kitétel mit jelent;
mi a gázáremelés rászorultak számára való ellentételezésének módja, és az, hogy ki és milyen alapon részesedik ebből;
melyek a gyógyszerkassza mintegy hatvanmilliárd forintnyi megtakarításának eszközei;
miként határozzák meg a vagyonvizsgálatra kiszemelt mintegy tízezer adóalany kiválasztásának szempontjait;
honnan és milyen formában utalnának haza százmilliárd forintnyi legalizálandó külföldi pénzt;
miként válik meg a közigazgatás az elbocsátandó emberektől: még a végkielégítés régi szabályai szerint, vagy már az új, jóval kisebb öszszeggel;
milyen technikával és hogyan folytatják a pénzintézeti adóztatást;
és végül, de nem utolsósorban: lesz-e egészségügyi és oktatási reform, ezekkel együtt vizitdíj, receptdíj és felsőoktatási tandíj.
http://www.nol.hu/cikk/407115/
Tehat tenyleg nem lesz több megszoritas. Vagy ezek mar az apropenz kategoriaba tartoznak. Pl. a tandij.
Tenyleg nem fog fajni.
Es vegul de nem utolso sorban. Hogy mondhat ilyet egy felelős politikus:
"választási kampányban kialakul egy irracionális hangulat, ahol nincs esélye annak, hogy okosan beszélgessünk az ország dolgáról, szót sem ejthettünk volna semmiről, ami előttünk áll" - mondta Gurcsany a Magyar Radioban.
2006/06/13 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Azt mondja a Kuncze, hogy:
"Nem mondtuk, hogy a ciklus elején csökkennek az adók."
Ez igy igaz, de
Ad 1. Azt sem mondtak, hogy a ciklus elejen emelnek adot.
Ad 2.
Azt mondtak, hogy van egy ötéves program, amit törvéybe foglaltak, amely pontosan szabályozza, hogy melyik évben mit és hogyan csinálnak. Es az bizony meg a következő cilus elejére is tarlmazott elemeket. Es azok bizony nem adóemelésről szoltak.
TÖBB SZDSZ, KEVESEBB ADÓ !
2006/06/13 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Pedig jó néhány 10 mlliárd forintunkba került. Kóka is ezen gazdagodott meg. Leó pedig szobrot akart állítani Magyar Bálintnak miatta.
Leáll a Sulinet Expressz
Népszabadság • Hargitai Miklós • 2006. június 13.
A hét végén bejelentett megszorító intézkedések többek között az adókedvezmények körét is szűkítik: a változás nyomán megszűnik a befizetett adó terhére 60 ezer forintnyi számítógép-vásárlási visszatérítést biztosító Sulinet Expressz program. A lehetőség az év végéig még él, a változtatás 2007. január elsején lép hatályba. A 2003-ban indult Sulinet Expressz eredetileg a diákok és az oktatásban dolgozók számítógép-ellátottságának javítására szolgált, az eltelt évek során azonban a cél és a kedvezményrendszer is sokat változott. A rendszer inkább állami támogatású digitáliseszköz-vásárlási programhoz hasonlított - a laptoptól a digitális kameráig mindent lehetett Sulinetre venni -, egy idő után majd' minden adófizetőnek. Az adókedvezménynyel vásárolható termékek köre az elmúlt egy-két évben szűkült az eredetileg meghatározottra: jelenleg már csak az asztali és hordozható számítógépekre vonatkozik a program.
Az "informatikai felzárkózást" a program eddig 63 milliárd forinttal segítette - felemás eredménnyel. A számítógép-ellátottság valamennyire javult, hiszen a háztartások 21 százaléka helyett jelenleg 41 százalékuk rendelkezik PC-vel, ugyanakkor az adóból finanszírozott kedvezményt többnyire nem az első számítógépüket vásárlók vették igénybe.
Az európai összehasonlításban siralmas internethasználati mutatókon a Sulinet Expressz négy éve alatt nem sikerült érdemben változtatni.
(http://www.nol.hu/cikk/407189/)
2006/06/13 |
Leó:
Jaj, Piszkos Alfréd, annyi mindenről írt, csak ki ne felejtsek valamit!
Az, hogy Göncz Kinga milyen külügyér lesz, a jövő zenéje. Ámde: minden miniszteri poszt politikai, és nem szakmai! (Még akkor is így van ez, ha a kommunista rendszerben elszoktunk ettől - kiáltó példája: egészségügymin. csak orvos lehet.) Ha pedig politikai feladat, NEM kell diplomatának lennie - épp az a ritka, ha diplomatát tesznek e posztra. Bezzeg Martonyi? Kérem folytassa is: Jeszenszky (történész múltjával, ahol is egészen adjunktusságig jutott, ami - korához képest - legalább is kínos), aki ezek után még washingtoni nagykövet is lett; Kékessy(?) vagy hogy' is hívják Orbán haverját, aki párizsi nagykövet lett? Ezzel nem védeni akarom se Gyurcsányt, se GK-t, csak a teljesség akkor áll fenn, ha teljes. Ma, mai tudásom alapján az a véleményem, hogy a külügyi politikát Gyurcsány kezében akarja tartani. Ez nem a minisztérium, mint apparátus vezetését jelenti, hanem a külügyek irányítását, amely mélyebb, mint az alapvető külügyi döntések meghozatala - azokat ugyanis nem a külügymin., a kormány(fő) külpolitikájának végrehajtója hozza - de nem hatol le az apparátus irányításáig.
Prezidenciális akkor a rendszer, ha az ország (nem címében, hanem hatalmában ) első emberét a választók választják meg, és nekik is tartozik felelősséggel. Magyarországon nem azért nem prezidenciális a rendszer, mert nem az elnök bír a legtöbb hatalommal, hanem azért, mert a legtöbb hatalommal rendelkező (a min. eln.) a parlament alá van rendelve. (Póriasan: leváltásával nem kell megvárni mandátuma végét, van szerv, amely megfoszthatja hatalmától.) A miniszterek pedig függelmileg is alá vannak beosztva ("nem a kormánynak van min. elnöke, hanem a min. eln.-nek van kormánya"), azaz a min. eln. viseli a politikai felelősséget - kormányáért is, tanácsadó testületeiért is. Ő adja ki a feladatot, ő kér számon - és ővé a felelősség. (Fentiek miatt volt közjogi marhaság Medgyessy leváltását puccsnak nevezni.)
A Gyurcsányblogot elképesztően színvonaltalannak tartom - és e tekintetben előttem egyre megy, hogy "Orbán a tévedhetetlen vezér", vagy "Ferikém, az isten adott téged nekünk". Ezt akartam mondani - a talán sértő, ilyen durva kipoentírozés helyett.
Sulinet. Piszkos Alfréd azt írta: a számítógéppel rendelkező magyar családok aránya 21%-ról 41%-ra emelkedett. Nem tudjuk, sulinet nélkül mekkora lett volna az emelkedés - de vele ennyi volt, és ezt nem becsülném le. Továbbra sem tartom jó döntésnek, hogy megszüntetik; az, hogy az idők múlásával az élethez alakítandó - elhiszem. Dehát mindennel így vagyunk, ez nem érv a sulinet ellen. De miért baj az, ha egy intézkedés az egész társadalomra kihat? Az egymásnak is ellentmondó érvekből az a benyomás támadt bennem, hogy nem a sulinettel van baj, hanem az a gond, hogy ezt Magyar Bálint hozta. Ez más, de ezzel nincs mit kezdeni.
Gyurcsány szerint választási kampányban nem lehet megbeszélni a dolgokat. Mi a kifogás e kijelentés ellen? Hát nem így van?
2006/06/14 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Mint irtam tudom mi a prezidenciális rendszer, és tudom, hogy amit Gyurcsány csinál az továbbra is kancellári rendszer. Viszont tenyleg példátlannak nevezhető az elmúlt 16 évre nézve ez a hatalomkoncetracio, amit súlytalan pártkatonák miniszteri kinevezéssével és a két kormanyfeletti bizottsággal tüzdelt meg. Ehhez hasonlo koncentráciot csak az amerikai elnök tesz meg.
Ha önnek tetszik Göncz Kinga kinevezése lelke rajta. Én továbbra is azt mondom hogy nem engedhetünk meg magunknak akkora luxust, hogy egy tanulot nevezzünk ki miniszternek. Külügy feladatra diplomata való. Jeszenszky is rossz volt. Masrészt olvasson vissza. Én is azt mondtam, hogy Gyurcaány magának akarja tartani a külügyi politika irányitását. Ehhez megtarthatja a külügyminiszteri széket is. Amit Ön mond, hogy apparátus irányitását akarja átadni az érthető, de ehghez is alkalmatlan Gönz Kinga. A külügy külön világ ahola döntések hátsó kiszszobákban dölnek el, és rendkivül fontos az ismertség mindkét irányban. Hogy te is ismert legyél, és Te is ismerjél mindenkit. Gönz Kinga viszont ebből a szempontból nulla. Lehet, hogy eblenő a feladatba, de minek, ha már van legalaább 10-20 alkalmas, már bizonyitott személy .
Másrészt tetszik a mély csend a megszoritások terén. gy egy tudtuk előre, hogy lesznek ilyeneken kivül semmi dicséret. Pedig csak Leo több oldalnyit irt annak idejen, hogyaz adócsökkenés miatt mennyit emelkedett a fizetése. Most szeretnám ugyanazt a lelkesedést olvasni, a reáljövedelem csökkenésről, de sehol semmi. Pedig tény, hogy még az ingatlan adó nélkül is átlagosan havi 10-15 eFt-al csökken a jövedelmem. Ami azért nem kevés. Sőt nem igazán tudom sem leirni, sem konondani, hogy nem fog fájni. ES ha lesz 2008-tol általanos értékalapú ingatlando, az nekem ujabb évi 150-180 eFt, attol függően mennyire értékelik fel a lakásomat. Mert tény, hogy ilyenkor többet szokott érni, mind amikor el akarom adni.
És azt is tudom, hogy akármit nagy esküszik Gyurcsány követi ujabb megszoritás, mert az már most látszik, hogy valodi államreform nélkül ezek az intézkedések, csak tűzoltásra elegek, és azt potolni kell. Érdekes a következő cikk. Kiváncsi vagyok, hogy igaz. Szerintem igen:
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Veres János elmozdítása is felmerült a liberálisoknál a csomag miatt
Szükség volt rá, de nem így - vélekednek az SZDSZ-ben
Kósa András
2006. június 14. 07:23
Van-e lehetősége az SZDSZ-nek céljai érvényesítésére a Gyurcsány Ferenc által bejelentett, adóemeléseket is tartalmazó kiigazítási csomag tükrében? Alábbi összeállításunkban erre a kérdésre kerestük a választ. Információnk szerint a hiány valódi nagysága annyira kiverte a biztosítékot a liberálisoknál, hogy felmerült: javasolják a pénzügyminiszter menesztését.
Megállapodás a választókkal - elnapolva?
Szükség volt a kiigazításokra, és támogatni is kell ezeket - ebben nincs vita az SZDSZ-ben. Az adóemeléseket tartalmazó és a kisebb állam helyett a nagyobb bevételekre koncentráló csomag megítélése azonban nem egyértelmű. Az Új Egyensúly liberális elemeit hiányoló kritikáira Kuncze Gábor pártelnök egy hétfői sajtótájékoztatóján a párt programját idézte.
A "4 év, két szakasz" című fejezet 2007-2008-ra szóló részében valóban az "államháztartás egyensúlyának helyreállítása, az eurókövetelmények teljesítése" szerepel, de itt található a több-biztosítós egészségügyi finanszírozási rendszer és a szociális ellátás átszervezése a rászorultság elvének bevezetésével, például a családi pótléké is, ami most fel sem merült.
Kóka János a csomagról azt mondta az Indexnek, hogy "liberális politikusként megszakad a szívem, ha adóemelésre kényszerülünk, de belátom: nem tehetünk mást". A gazdasági miniszter a Népszabadság szombati számában arról beszélt, hogy az adóreformot 2009-ig felfüggesztik, utána jöhet az egykulcsos adó, ami mellett azért a tehetősebbeknek többletköltségeket is kell majd viselniük. Az általa és Horn Gábor által bejelentett állítólagos "adópaktumot" azonban Gyurcsány máig meg sem említette.
"Folyamatosan csökkenő adók"
A liberálisok Adó Chartája ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy "a kiszámítható adócsökkentés stabilitást kölcsönöz a gazdaságpolitikának", emiatt a párt kijelenti, hogy "folyamatosan csökkentjük az emberek adóterheit". A "folyamatosan csökkenő adók" fejében vállalták elvileg az SZDSZ választóknak szóló megállapodását aláírók is azt, hogy "az állam kevesebbet tud majd a közkiadásokra fordítani".
A párt volt belső ellenzékeként is jellemzett Fodor Gábor szintén úgy nyilatkozott a Hírszerzőnek, hogy szükség volt a csomagra. Bauer Tamás ugyanakkor azt mondta korábban lapunknak, a száz napos osztogatások után nem lett volna szabad adócsökkentést ígérni a hitelesség elveszítésének veszélye nélkül. (Igaz, egy szabaddemokrata ügyvivő szerint ez "Bauer személyes harcának része a párt vezetésével szemben".)
Háttérbe szorultak a liberális szempontok a csomagban
Megoszlanak azonban a vélemények, hogy mennyire jön ki "sérülés nélkül" a párt ebből a liberális választási programmal talán még a szocialistákénál is kevésbé összeegyeztethető csomagból. "Ez egy full szoci csomag, kíváncsi vagyok, hogy nyomjuk le a saját szavazóink torkán" - mondta a Hírszerzőnek egy fiatal liberális politikus.
Képzavar: a csomag, mint púp a liberális háton
"Nehéz a viszonyunk a csomaghoz" - mondta a párt parlamentjének számító Országos Tanács egyik vidéki tagja is, aki úgy látja, a párt tagsága megosztott az intézkedéseket illetően. A legtöbben azt fájlalják, hogy az egyik fő ígéretnek számító 20 százalékos egykulcsos adó bevezetése ismét látótávolságon kívülre került, míg nyilatkozónk szerint "a jelen helyzetben a sok kis apró csipkelődés helyett lehetett volna határozottabbakat is lépni".
"Az a baj ezzel a csomaggal, hogy az SZDSZ mindig azt kommunikálta, az egyensúly helyreállításának a reformok megindításával párhuzamosan kell elkezdődnie, na ez ebben nincs benne" - mondta egy liberális ügyvivő, aki szerint nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni a kiadások csökkentésére, mint ideiglenes bevételnövelő intézkedéseket hozni.
Ilyen lehetne például a nyugdíjrendszer átalakítása, amit egyébként több liberális közgazdász és politikus is szorgalmazott korábban. Információink szerint az sem szült jó vért a pártban, hogy a szocialisták "a jobb kommunikálhatóság miatt az egészet leöntötték egy mázzal, hogy akkor most jól pofán verjük a gazdagokat, a bankokat, meg a parlamenti képviselőket is".
Most hogyan tovább?
A csomag elfogadásának okairól egyik forrásunk úgy nyilatkozott, hogy az az "SZDSZ lojalitását jelzi Gyurcsány Ferenc iránt, a párt vezetői ugyanis benne látják leginkább a garanciát, hogy a reformok tényleg megvalósulnak". A tényleges hiányszámok ugyanakkor többeknél kiverték a biztosítékot a kisebbik koalíciós partner soraiban.
A Hírszerző információi szerint az első felháborodás hatására felmerült, hogy kezdeményezzék Veres János eltávolítását ("egy normális országban egy ilyen bejelentés után a miniszter fogja a kalapját és rögtön távozik"), de ez végül nem jutott el egyetlen hivatalos pártfórumra sem.
Gyurcsányban látják a reformok megvalósításának garanciáját
"Gyurcsány úgy érzi, szüksége van az MSZP-ben erős pozíciókkal rendelkező Veresre, így vele akarja levezényelni a rendteremtést is" - indokolta forrásunk, hogy miért nem feszegetik a pénzügyminiszter felelősségének kérdését.
Elkerülni a kiesési zónából
A Hírszerzőnek korábban több liberális politikus is úgy nyilatkozott, hogy a pártnak a második Gyurcsány-kormányban határozottabban kell értékeit képviselnie, ha tartósan ki akarnak kerülni az öt százalékos "kiesési zónából". Arról, hogy a csomag behatárolta mozgástérben milyen lehetőségei vannak erre az SZDSZ-nek, egyelőre megoszlanak a vélemények.
Fodor: hitelesnek kell maradni
Fodor szerint a pártnak a hitelessége megőrzésére kell törekednie, amit ebben a helyzetben a jogállamiság, az alkotmányosság, a tiszta közélet képviseletével, a korrupció elleni fellépéssel kell képviselnie. Bretter Zoltán, a Baranya-megyei Országos Tanács delegáltja, aki politikai filozófiát tanít a Pécsi Tudományegyetemen, viszont úgy látja, az "emberi jogi alapokon nyugvó liberalizmus jelenleg az egész világon válságban van".
"Az SZDSZ-ben jelenleg egy-egy fajsúlyosabb politikus szigetszerűen jelenít meg fontos témákat, de a koherens liberális politizálás hiányzik" - mondta lapunknak Bretter Zoltán. Az Ügyvivő Testület egyik tagja szerint ugyanakkor nem kell szembeállítani a gazdasági és az emberi jogi kérdéseket, "most ez a mozgástér, ebben kell politizálni". A párt a csomag bejelentése óta ma tartja első ügyvivő testületi ülését, a megbeszélésen vélhetően Gyurcsány Ferenc hétvégi bejelentései is szóba kerülnek.
(http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=14166)
2006/06/14 |
Polgárnő:
"A hazugságot semmivel nem lehet megmagyarázni"
Elhangzott 2006. június 13-án
2006. június 14., szerda 11:24
A miniszterelnök a kedd reggeli rádióinterjújában azt mondta: azért nem beszélt őszintén a kampányban, mert irracionális hangulat alakult ki. Vajon hangulatok meghatározhatják-e egy felelős politikai vezető és politikai párt igazmondását? A kedd esti Háttár vendége volt Hegedűs Zsuzsa szociológus.
- Ön Párizsban is él, Budapesten is él, mi erről a véleménye?
- Erről nekem még csak véleményem sincs, ugyanis a demokrácia és a diktatúra között pontosan az a különbség, hogy a demokráciában a választás két dologról szól. Az első: elszámol az előző ciklus kormánya, és javasol egy programot, az ellenzék számon kéri az előző ciklusban történteket és javasol egy programot. Tehát, egy nyugati számára, ami történt, az tökéletesen értelmezhetetlen – vélekedett Hegedűs Zsuzsa. Az egész választási kampányban úgy néztem, mint egy hülye külföldi - bocsánat a kifejezésért -, hogy mi az, hogy nem számolnak el maguktól? Amikor pedig el akarják őket számoltatni, akkor az a válasz, hogy dübörög a gazdaság. Ebben a csimborasszó az az érv volt, hogy a költségvetés helyzetére vonatkozó információt, amit törvényszerűen meg kellett volna jelentetni, kimondja egy felelős politikus, hogy azért nem jelentette meg, mert az zavarja a választást. Magyarul, ha informálódnak a választók, esetleg nem azt fogják csinálni, mint amúgy próbálunk nekik bemagyarázni. Ebben az a hihetetlen, hogy ezt még egy diktatúrában sem mondják, mert ott nem adnak információt. Mi történt Magyarországon, hogy a véleményformálók közül senki nem emelte föl a szavát? Ez nem pártkérdés, tulajdonképpen a Bokros-Csillag-Mihályi hármason kívül a szocialista-liberális körökhöz tartozó közgazdászok csak a választások után szólaltak meg. Ez számomra nem egyszerűen botrány, az én számomra ez valóban - komolyan mondom - egy közép-afrikai banánköztársaságban történhet meg. Pedig ez az írástudók felelőssége. De mindenki úgy tett, mintha... Politikailag nem volt korrekt azt mondani, amit ki kellett volna mondani: miniszterelnök úr, ön hazudik, amikor azt mondta, hogy minden rendben van, miniszter úr - amikor Kóka János azt mondta, hogy dübörög a gazdaság -, miniszter úr, ön hazudik! Amikor Veres János azt mondta, hogy a költségvetés rendben van, és tartjuk a 4,5 százalékos költségvetési hiányt, három nappal a második forduló előtt, akkor azt kellett volna mondani, hogy miniszter úr, ön hazudik! Ha megtörtént, ami megtörtént, ami minősíthetetlen, akkor valóban a miniszterelnöknek ki kell állni az ország elé, és azt kell mondania: bocsánat. Nem magyarázkodni! A hazugságot semmivel nem lehet megmagyarázni. Egy demokráciában választott tisztségviselők, akik a nép akaratából gyakorolják a hatalmat, kötelesek elszámolni minden fillérrel, minden szóval, minden ígérettel és minden következménnyel. Ami a legfontosabb kérdés kellett volna, hogy legyen az egész választási kampány alatt, azzal nem foglalkoztak. Hogy tudniillik, a 2007 és 2013 között az Európai Unió határozata alapján azok a felzárkóztatási pénzek, amiket a fejlett országok állampolgárai azért adnak, hogy azt a szociális modellt, ami az Unió fejlett országaira, ezt tudjuk elérni mi is. Ezek a pénzek nem a kormányoké, ezek a pénzek kifejezetten a régióké. Az Unió nem azért ragaszkodik a régiókhoz, mert ez a heppje, hanem azért, hogy valóban ne a központi kormányok kezébe kerüljenek ezek a pénzek, hanem kerüljenek oda, ahol az emberek élnek. Az, hogy mire fogjuk költeni, mi lesz a prioritás, az hosszútávon meghatározza Magyarország fejlődési modelljét. Tulajdonképpen ebben a globális világban ez a nagy konfliktus, az egyik a felülről diktált, centralizált, szigetszerű fejlődést finanszírozó fejlődési modell - a multinacionális cég ugyanis szigetszerű fejlődést hoz -, ez valósult meg Magyarországon is, mint egész Közép- és Kelet-Európában eddig, ami egyszerre a technokraták és a nagytőke érdekeit szolgálja. Amit ezzel szembe lehet állítani, azt használja az összes nyugati szocialista párt, és a szolidáris fejlődés nevet lehet rá használni. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztéseket összekötik a társadalmi felzárkóztatással. Erre utal az Unió azon prioritása is, hogy a kistérségekben meg kell próbálni az emberekkel minél inkább összehozni, és azt mondani, hogy az Európai Uniótól lehet kapni segítséget, üljenek le, nézzék meg, hogy itt, helyben, együtt mi az, amire ha segítséget kaptok, itt el lehetne indulni. Ettől kezdve nemcsak arról van szó, hogy helyben döntenek az emberek és így az emberek autonómiája nő, hanem ott ezek a fajta fejlesztések munkahelyet teremtenének. Ezzel szemben a mai magyar történet az az, amelyik azt mondja: hogy fölülről megmondom, hogyan legyen.
- De most lesz Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július elsejével.
- Most minden visszaköszön, ami a 19-20. század elején volt. Erősíti a társadalmi leszakadást a felülről diktált centralizált modell, és egy olyan pályára viszi az országot, amit 50 éve járt az ország, hogy a miniszterelnök maga alá vonja, ami fölött csak neki van döntési joga, és ami fölött semmiféle ellenőrzés nem működik. Ez a Tony Blair-féle modell. Ha már majmoljuk Tony Blairt, akkor tessék megnézni, hogy miről szól a történet! Az, hogy - ezt Aczél Endre írta a Népszabadságban, hogy ne beszéljek mellé - egy vezető politikus a bizalmi embereivel veszi magát körül, ez mindig így volt. Tehát ez nem egy újdonság. Két dolog van, amit Tony Blair nem csinál meg, mert nem is csinálhat meg, de eszébe sem jut. Az első, hogy azok az emberek, akikkel körülveszi magát, azok általában mind politikusok, mert hogy diákkora óta együtt kezdték csinálni a Labourt. Tehát, politikusok és nem üzletemberek. Egy ország igazgatása és az üzletek igazgatása nem azonos, az egyik profitszerzésre van, a másik a társadalmi jólétet kell, hogy maximalizálja. A parlament döntése és kontrollja Angliában a legkisebb részletekre is vonatkozik. Ha Tony Blair ennél sokkal kisebbet hazudott volna, mint például tettet az iraki háború ügyben, mint amit most a költségvetéssel kapcsolatos helyzetről lehet mondani, akkor több minisztert kellet menesztenie és ő maga majdnem megbukott. Tehát, ha már Tony Blairt akarjuk utánozni, akkor először is parlamenti bizottságnak kell kontrollálnia ezeket a pénzeket, méghozzá a számvevőszékkel együtt közvetlenül, és kell csinálni egy társadalmi kontrollt, akár független személyekből, amelyik a nyilvánosság elé tár mindent. Utánozzuk továbbra is Tony Blairt? Akkor mondjuk azt, hogy a tőzsdei nyereségek, miután ezek nagyok voltak, tessék megadóztatni, mondjuk 40 százalékkal. Ezt nem szokás? - dehogynem! Tony Blair, a British Petrol iszonyú sokat nyert, mint a MOL is és minden olajtársaság az olajárak felszökésével. Ezért a 2005-ös extra profitjának a felét befizettette azon a címen, hogy ezt bizony a fogyasztók fizették meg. Tehát, tessék megadóztatni nagyon progresszíven a nagy tőzsdei jövedelmeket!
Nagy Katalin
2006/06/14 |
Polgárnő:
Emberek! A szociszavazóknak nem tetszik semmi. Nem is értem, mi a bajuk.Tudja valaki?
A Szadeszosok is mély csöndben vannak. Nekem tetszik!!
2006/06/15 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Amikor én Néronak neveztem Gyurcsany miniszterlnököt lehurrogtam, és Orbannal példalóztak. Nyelvbotlásnal nevezték az öregecskdő feleségeket, a teroristázo focistákat stb, stb:
No erre itt mondanak. Én azt, hogy azonnal el kell távolitani. Elvégre nem prezidenciális rendszer van. teát kedves képviselő Úr, lehet szavazni:
"El lehet menni Magyarországról!"
Gyurcsány elvesztette önuralmát
Lehet Szlovákiával példálózni. Magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez?" - kérdezte indulatosan Gyurcsány az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén, ahol azt is kijelentette: "lehet menni" Magyarországról.
Indulatosan reagált Gyurcsány Ferenc a munkaadók felvetéseire az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mai ülésén. A munkaadói szervezetek a tervezett adóemelések egyensúlyjavító szándékát kérdőjelezték meg, a szakszervezetek az eddig bejelentett intézkedések hatástanulmányait hiányolták. Gyurcsány Ferenc emiatt élesen bírálta a munkaadókat, és közölte velük: akinek nem tetszik a programja, elhagyhatja az országot.
- Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni! - mondta Magyarország miniszterelnöke.
(inforádio)
Szval tudnak erre a viselkedésree valami mentséget mondani?
2006/06/15 |
Polgárnő:
Na, akkor ide is linkeljük szépen be a kormány elmebeteg vezetőjének vérforraló kirohanását:
http://www.hirtv.net/filmek/060615gyoet.wmv
Azonnal mondjon le!! Azonnal távolítsák el ezt az elmebeteget!Hallották? Azonnal!
2006/06/15 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Pedig Majtényi László szoclib érzelműnek számit(ott):
"Kötelezni kellene a pénzügyminisztert, hogy olvassa el az Alkotmányt"
2006. június 15. 15:16
MNO
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet álláspontja szerint a demokratikus jogállamban sem polgármestereket, sem településeket nem szabad a választási kampány hevében azzal fenyegetni, hogyha a rossz oldalra szavaznak, akkor a jó oldal győzelme esetén forrásoktól esnek majd el. Annak a demokratikus politikusnak, aki mégis ilyet tesz, a politikai következményeket vállalnia és viselnie kell - olvasható az intézet közleményében.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet álláspontja szerint, ha az
államháztartás hiánya a tervezett hiány kétszerese körül alakul,
akkor a hiány kialakulása idején is és annak beismerése idején is
hivatalban lévő pénzügyminiszternek szerény és önkritikus hangot
kell használnia, hiszen a hiányért vétkességére tekintet nélkül is
személyes felelősséget visel - áll a dokumentumban.
Leszögezik: "A demokratikus jogállamban a pénzügyminiszter nem büszkélkedik azzal, hogy az államháztartás hiányáról szóló közérdekű adatokat eltitkolta, az pedig elképzelhetetlen, hogy azzal kérkedjen, hogy utasítást adott arra, hogy az államháztartás hiányát ki se számolják. Emlékeztetnek: Veres János a kormányprogram vitájában azt mondta: "Azt, hogy pontosan hogyan állunk és mint állunk, megmondom úgy, ahogy van, nem engedtem ilyen jellegű munkát végeztetni korábban."
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kívánatosnak tartja, hogy
a harmadik köztársaság mindenkori miniszterelnöke szerződésben
kötelezze mindenkori pénzügyminiszterét arra, hogy az Alkotmányt
elolvassa és/vagy elmagyaráztassa magának - olvasható a Majtényi László elnök által aláírt közleményben.
MNO
2006/06/15 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Meg lehet cáfolni Pokorni érvelését. Nem hiszem, hogy sikerül :-)))))
Pokorni: brutális az értelmiségiek megadóztatása
2006. június 15., csütörtök 17:05 InfoRádió
A Fidesz alelnöke szerint a tandíj bevezetésével a hallgatók éppen annyira kérhetik számon a minőségi szolgáltatást az oktatásban, mint amennyire BKV-nál kifogásolhatja a minőséget az, aki vesz egy vonaljegyet.
Pokorni Zoltán az InfoRádióban azt mondta: nem javítja a felsőoktatás minőségét az utólagos képzési hozzájárulás bevezetése. Mont mondta, a hallgatók csaknem felének már 10 éve fizetnie kell a felsőoktatásért, ennek mégsem volt hatása a minőségre.
Ráadásul egy hallgató egymagában nem tudja érvényesíteni megrendelői érdekeit, ezt csak az állam tudja, ha 60 ezer férőhelyet "vásárol" azok számára, akiket ingyen taníttat. Ha a diákok utólag fizetnek az oktatásért, akkor még kevésbé szólhatnak bele az oktatás minőségébe vásárlóként.
Az ellenzéki politikus brutálisnak nevezte az értelmiségiek megadóztatását megvalósító programot.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségtérítéses hallgatók kiadásai is emelkedhetnek, hiszen egy javaslat szerint az összeg meghatározásakor a képzési normatíva és a fenntartási normatíva díját is figyelembe kell venni az oktatási intézményeknek. Ez pedig azt jelenti, hogy egy tanító képzése is évente 380 ezer forintba kerülne.
(http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-51009)
2006/06/15 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Látom hiába várom a dicsérő szavakat a csökkenő fizetésről. Gondolom nem véletlen.
Képviselő Úr is csak egyetlen hozzászolással probálta elkenni a dolgot, de abban is csak a FIDESZ birálata a lényeg. Tényleg nem unják, hogy lassan 8 vagy (inkább 12) éve mindenért az Orban a felelős. Ez lassan azért mégiscsak Önöke minősiti. Nőjenek már fel.
Nézzük mit is ír Eörsi. Idézem:
"Orbán Viktor kormányzásának első két évében rendben és kontroll alatt tartotta a költségvetést, az eszement osztogatás bizony akkor kezdődött, amikor két éves költségvetést fogadott el az Országgyűlés. Ezt Medgyessy Péter nem visszafogta, hanem megfejelte, megjegyzem a Fidesz képviselőinek lelkes támogatásával. (És az SZDSZ támogatásával, hogy a saját felelősségünket se hagyjam ki.)".
Mondjuk vitatkoznék azzal az eszement osztogatással. Konkrétan az eszement szót. Ha az eszement, akkor ugyanis jobb jelzőt kéne mondani arra ami utána következett. Dehogy a Megyó osztogatást is Orbánra kenni azért már tényleg gyerekes. És utána még azért is Orbánt szidni, hogy Ő is megszavzta. Egyébként ez nagyon is a nyuszi esete a sapkával. Ha nem szavazza ördög, ha megszavazza, akkor meg miatta van a hiány. Nem mellékesen azért én nem is egy olyan esetre is emlékszem a kampányból, hogy azzal vádolták Orbánt, hogy nme szavazta meg a 100 napos osztogatást. Sval most már döntsék el, öntsenek már tiszta vizet (de ne Miskolcit), hogy most miért is kell szidni Orbánt (azo kivül, hogy már az is baj, hopgy a nagyanyja is megszületett).
Abszolt szinvonaltalan volt Képviselő Úr részéről, hogy csak egy zárojel jutott arra, hogy az SZDSZ is megszavazta az osztogatást. E a rezervált önfelelősség csak akkor lenne indokolt, ha annak idején az SZDSZ komoly kétségeit fejtette volna ki az osztogatás költségvetésre vonatkozo negativ hatásairól. Szerintem keressük vissza a parlamenti jegyzőkönveket. Én konkrétan emlékszem Kuncze több hozzászolására a témában. Csak dicséretek voltak, hogy milyen jó lesz ez az osztogatás.
Menjünk tovább. Idézet:
"Gyurcsány Ferencnek már nemigen volt lehetősége arra, hogy a ciklus utolsó másfél évében hajtsa végre a stabilizációt. Ez sok tekintetben érthető, és persze a felelősség alól ő sem mentesülhet."
zzel a mondattal komoly gondom van. Meghozzá alkotmánmyos. Ma is azt mondom, hogy Medgeyessy megbuktaása után választást kellett volna tartani. Azért tarhtatlan, hogy azért nem nyulunk hozzá két évig semmihez, mert azt már ne lehet, de látszatkormányozzunk, és főleg csak kampányolunk. És ezt az állitást akkor is tartom, hogyha jobboldali lett volna a kormany. Példaul Torgyán vgay Semlyén, vagy Dávid (vagyis az aktuális jobboldali koalicios parter vezetője) megbuktatja mondjuk az addig alkalmatlannak bizonyulo Orbánt, jön akárki és azért nem csinál semmit, mert erre két év már nem elég. Ez igy ne működik. A kormány, és egész politika van Magyarországért, és nem Magyarország a politikumért. Tehát akár tetsztik Önöknek ott a baloldalon, akár nem, van abban igazság, hogy Gyurcsánynak nem sok erkölcsi alapja van ost megszoritani. Önök állitottak, hogy legitim kormányfő volt két évig. Alkotmányosan valoban az volt. tehát akkor cselekednie kellett volna. Ne tette mert félt, hogy nincs meg a tarsadalmi elfogadottsaga. vagyis mégesem volt annyira "legitim" kormányfő. Ezt irtam le annak idején (két évvel ezelőőtt) valahova ugyanide, es lam igazam lett. Tehat akar tetszik akar nem akkor választásokat kellett volna tartani. Fétek tőle. Miért. ma is azt mondják, hogy a lakosság bizzik az MSZP-ben mert megérti a megszoritésiokat, es csak bennünk bizik, hogy ki tudja hozni az orszagot a válságbol. Ez gondolom igaznak kellett volnba lennie két évvel ezelőtt is. Es akkor ha nyernek, akkor teljesen szabalyosan tehette volna Gyurcsany a dolgat, és ne vesztegetünk el két évet.
Menjünk tovább mással.
Most azért mondják el nekem, hogy mikor higyünk Gyurcsanynak. Hetfon azt mondta, hogy leteszi a nagyesküt, hogy a szombaton bejelentett intézekdesk lesznek az egyedüli megszoritások. Egyébként is minimegszoritások, sőt nem is azok, sőt ne is fognak fájni. Elég sokan ketelkedtünk, még a Nepszabadsag is, hisz több olyan elem hiányzott, ami eddig már eldöntöttnek látszott (pl. a tandij, és az egészségügyi csomag elemei a vizit ás receptdij). Oké ennyi lesz hurra. Ezt megsztuk. erre tegnap mit mondott, két helyen is (OET, es nemzetközi sajtó), hogy az idei 300 mld megtakaritást, még 3 évig, további évi 100 mld megtakaritas követi (vagyis még 3000 mld). Ezt most nem értem. mert lehetne ugy is éártelmezni, hogy a mostani inytézkedések a következő években is ennyit hoznak, de ugy is, hogy lesznek más intézkedések, is amik mér ugymont rásegitenek. Es ez azért nem mindegy. Mert elvégre van egy nagyeskű, és lesz a valóság. Miért érzem én ugy, hogy nem az a verzio lesz, hogy a mostani intézkedések hoznam meégévi 1000 mld. Gondolom bennem van a hiba.
Idezek egy klaszikust. A kampány végett ért, most már igazat kell és lehet is beszélni. A sajto tele van, hogy a kormány rosszul kommunikálta a somagokat. ost maga a kormányfő tette ezt. Képvisleő Ur. lehet, hogy azoknak lesz igaza, akik azt mondták, hogy Gyrucsány legnagyobb hibája az lesz, hogy már két éve csak kampányol, és nem is tudja, hogyan kell kormányozni. Szval a kampány végett ért.
Remélem az SZDSZ-nel eszébe jutt majd megint, hogy végül is a korámfőt a parlamenti többség valoban leválthatja. Csk igy szerzi vissa pártja a hitelét.
TÖBB SZDSZ, KEVESEBB ADÓ.
2006/06/16 |
Polgárnő:
Mért hallgatnak a liberálisnak nevezett politikusok és a médiájuk Gyurcsány kirohanása és tervei kapcsán? Elakadt a szavuk vagy még nincs kitalálva, mivel tompítják? Ha nem csinálnak vele valamit, a nép elégtételt fog venni és az keserű is lehet meg fájni is fog.
2006/06/16 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Ajánlom figyelmükbe a következő inforádio cikket. Csak egy részletet kopizok be, de érdemes az egészet elolvasni:
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
"Súlyos morális válságot okozhat, hogy a kormány eltitkolta az igazságot a kampányban, és saját programját félretéve megszorításokat vezet be - mondta el az InfoRádió által megkérdezett politikai kommunikációs szakértő.
Fűrész Gábor szerint Gyurcsány Ferenc komoly hibákat vét a kommunikációban, de önvizsgálatra szorulnak a választópolgárok is, akiknek el kell dönteniük: lehet-e igazmondással is választást nyerni.
Eltűnt a stratégia és a meggondoltság
A választási kampányban még meggondoltság és stratégiai szemlélet jellemezte a kormányoldalt, ez azonban mára eltűnt - mondta Fűrész Gábor, aki szerint a közvélemény eddig többet foglalkozott a kommunikációs teljesítménnyel, mint a valódi kormányzati munkával.
A szakértő úgy látja, morális válságot idézhet elő, hogy a kormány a kampányban még elhallgatta az igazságot a magyar gazdaság állapotáról, az ellenzék állításait pedig légbőlkapottnak minősítette.
Ennek következménye az is, hogy a választás utáni győzteshez húzás időszaka csak egy hónapig tartott, ezt követően viszont jelentősen romlott a kormányoldal népszerűsége.
Fűrész Gábor szerint egy olyan helyzetben, amikor a kormány sutba dobja saját választási programját, hogy helyette megszorításokat vezessen be, akkor helytelen az ingerült kommunikáció. "
(http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-51076)
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Nem tudom ki ez a Fűrész Gábor, de igazat adok neki. Különösen az utolsó mondjával értek egyet. Minősithetetlen volt tegnap Gyurcsany, az el lehet hagyni az orszagot kirohanásával.
Emlékezzünk csak vissza. Anno a szocliboldalon egyfolytabna azt szajkozták, hogy Orbán azért szemét, mert szerinte csak a jobbolali magyar és ugy egyáltalán ember.
Nos akkor is hogy állunk most. Aki nincs velünk, az menjen el Magyarországról.
Pedig még a kampányban azt mondta, hogyy nekünk minden magyar emberre szükségünk van. Akkor nem tette hozá, hogy ezt úgy kivánjuk elérni, hogy előtte elűzzük azt aki nincs velünk.
2006/06/16 |
Leó:
Én sem tudom, kicsoda Fűrész Gábor, de - látva magyarnyelv-tudását - nincsenek kétségeim Fidesz-kötődéséről. A Gyurcsány-nyilatkozatot én is láttam! A vállalkozókkal folytatott tárgyalásokon mondta, amikor azok azzal riogatták, hogy a magas adók miatt el fognak menni Magyarországról. Erre válaszolta, hogy igen, Magyarországról el lehet menni, és lehet itthagyni a nyugdíjasokat, meg a közalkalmazottakat. De valahára el kellene oda jutnunk, hogy az adókat befizetni, és nem elcsalni (nem vagyok biztos abban, hogy ezt a kifejezést használta - de a lényege ez volt) kell. És valóban indulatos volt - amit én nem vetek a szemére. És bizony lehet, hogy egy ilyen fenyegetésre én olyasmit mondtam volna, hogy aki otthagyja az olyan országot, amely gazdaggá tette őt, az vegye a kalapját, és takarodjon! És abbahagynám a gyakorlatot, hogy a koalíció mindig csak enged, és soha nem üt visza! (A másik oldalon a sajnálni való Demján Sándor és Széles Gábor szomorkodott a vállalkozók nehéz sorsán. Mert ez is látszott a képen!)
Vessenek egy pillantást a Stat. Hiv. jelentésére (Origo: Hírcentrum) : a nettó bérek 8,6%-kal emelkedtek, az infláció 2,6%-os volt. (A különbség: reálbér-emelkedés.) Az ipari termelés több, mint 10%-kal emelkedett. Márpedig az ország helyzetét leginkább a reálgazdaság jellemzi. Természetesen senki sem örül, ha életszínvonala csökken, vagy lassabban emelkedik, mint addig - de ez a visszafogás kb. annyi, hogy nem lesz béremelkedés ebben az évben.
2006/06/16 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Nem kedves Leo,
Allami vezető ne kiabáljon értekezleten. Ezt megtette mert megtehette Hruscsov, de egyébként mai demokratikus világban ezt nem kell eltűrnünk. Gyurcsány nem először teszi. Legyen annyi önkritika Önben hogyha Orbán tenné, akkor itt osztaná az észt. De Orbán nem tette. Én legalábbis nem emlékszem. Ha esteleg mégis szégyen. Gyurcsénynál is az. Csak a tahók kiabálnak főnöki pozicióban.
Mellesleg mi a helytelen/igaztalan ne adj isten rosszul magyartalnul fogalmazott ebben a mondatban:
"amikor a kormány sutba dobja saját választási programját, hogy helyette megszorításokat vezessen be, akkor helytelen az ingerült kommunikáció. "
2006/06/16 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Vessenek egy pillantást a Stat. Hiv. jelentésére (Origo: Hírcentrum) : a nettó bérek 8,6%-kal emelkedtek, az infláció 2,6%-os volt. (A különbség: reálbér-emelkedés.) Az ipari termelés több, mint 10%-kal
Olvastam én is. De olvasson pontosabban. A tavalyi azonos honaprta vetitve. Nemis ezzel vana baj, hanem azzal ami ezután jön.
Az év végére mindenki 6-7 százalékos inflációt vár, és az kemény reálbércsökkenést eredményez a mai állapothoz viszonyitva. És ez a lényeg. De az is lehet, hogyha folytatodik a forintdevalválodás, ez a reálbérromlás már a tavalyi értékhez képest is csökkenést jelent. Remálem, hogy pont a "szemét" Járai fogja megint megmenteni a forintot.
Senki nem szereti, ha csökken a fizetése. Az MSZP szavazó sem. És akár tetszik akár nem, mivel közalkalmazott vagyok, az én fizetésem érteke legalább 10 szazalékkal fog csökkeni. És az már a tavalyi értékhez képest is negativumot jelent. Magyarul csökkenést.
2006/06/16 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
"De valahára el kellene oda jutnunk, hogy az adókat befizetni, és nem elcsalni (nem vagyok biztos abban, hogy ezt a kifejezést használta - de a lényege ez volt) kell".
Hogy most én is Gyurcsányosan fogalmazzam, már elnézést, de ki franc tartotta vissza Gyurcsányt az elmúlt két évben, hogy olyan intézkedéseket vezessen be, amelyek megfogják az adócsalokat, adóeltitkolókat stb. Ezt ne foghatja arra, hogy ezt nem lehetett bevezetni, mert népszerűtlen intézkedés. Sőt. Még az is lehet, hogy én is rászavaztam volna, ha azt láttam volna az esti hiradóban bilincsbe verve viszik az adócsaló kis és főleg nagyvállalkozokat. Én nem emlékszem ilyenre. Nehogy ezt is itt most a Polt Péterre kenje, mert röhögőgörcsöt kapok.
Addig amig a piacokon évek óta zavartalanul és nyíltan árulják a feketézők a cigerettát, addog nekem senki nem beszéljen itt adó és vám ellenőrzésekről. Senki ne hivatkozzék arra, hogy azért nem emelhető a cigeretta jövedéki adója az EU által előirtra, ert az csak a feketepiacot erősiti, amig minen nap ott látom ugyanazokat az arcokat pl. a Szegedi Mars téri piac fő során, hogy: "Cigit tessék !"
Meggyőzödésem, hogy most is azért emelik csak 5 % -al a cigaretta jövedéki adóját, hogy a bagós panelprolik szavazatait ne veszitse el az MSZP. Tudom nem szép ilyet leirni, de gondolja végig, és Ön is erre a következtetésre fog jutni.
2006/06/16 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint is 3-4 % os reálbérjövedelem lesz. Ez azt jelenti, hogy valójában lesz az 4-5 is. Tehát hol van az a nem romlik az életszinvonalunk. Meg egyébként is hogyan lehet értelmezni ezt a mondatot, amit Gyurcsány írt a blogjában:
"A hazafiság annyit ér, hogy négy százalék adóemelés már kioltja? "
Hogy jön ide a hazafiság ? Ha az adózás kérdése hazfiság, akkor hogyan értelmezzük a Gyurcsány cégek finoman is szólva megkérdejőjelezhető adózási morálját ?
2006/06/16 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Pestisen szólva ez a hír nem semmi:
"Hiller nem bízik a bankokban
Hiller István MSZP-elnök négyötöd részben tulajdonosa egy budapesti 113 négyzetméteres lakóháznak, felerészben pedig egy kővágóőrsi üdülőnek is. Úgy látszik, a szocialista politikusok nem kedvelik a járműveket: Hillernek sincs semilyen autója, de semmilyen nagyobb értékű ingósága sem. Pártelnökként eddig 600 ezer forintot keresett havonta, ezt mostantól felváltja a miniszteri 1 millió 200 ezres fizetés. Az MSZP elnöke nem nagyon bízhat a hazai bankokban, mert vagyonbevallása szerint 42 millió forint és 2700 euró készpénzt tart otthon. Viszont kijelenti: kiskorú gyermekei nevén semmi nincs."
(http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.file_kiir?P_HELY=internet&P_FNEV=/vagyon/2006/h026_j0060516k.pdf&p_cont=application/pdf)
Hány nap mulva mikor rabolják ki ?
2006/06/16 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Fűrész Gábor nem felelt meg Leó izlésének. Remélem Mészáros Tamás meg fog felelni. Es az idézet isa Népszavából van. Sőt Mészáros állandó partnere is irt tegnap szintén a Népszavában valami hasonlót. Vagyis másoknak is feltünt, hogy Gyurcsánynak vissza kéne fogni a stilusból. Ln igy már csak egyet kérdeznék. Hogy-hogy nem tűnt ddig is fel ez. Mi itt a jobboldalon már két éve mondjuk ugyenezt.
:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Mészáros Tamás: Félre a dölyffel
Csak türelmesen
Alighanem az egész honi politikára jellemző, hogy művelői - miközben reggeltől-estig tudatosan "kommunikálnak" -, valójában a társadalmi disputa elemi törvényszerűségeivel sincsenek tisztában. Hiszen méregdrága választási kampányok folytak ebben az országban a tökéletes kontraproduktivitás jegyében (lásd a Fidesz sikertelenségét), győzelme óta meg a kormányoldal téblábol elveszetten a saját közlendői között. Ráadásul egy nem éppen szívderítő gazdasági megszorítás érvrendszere, ismertetése, kifejtése körül tapasztalhatók meglehetős zavarok; noha - úgymond - erre a "csomagra", illetve ennek tálalására már a kampány idején is készültek, elvégre tudták, mire vállalkoznak, ha folytathatják az ország irányítását.
Lehet, hogy tudták, mit akarnak. De nem tisztázták, milyen ritmusban, miként adják elő, és kik lesznek azok, akik képesek meggyőzően beszélni a kormányzati szándékokról. Először is: túl hosszan - heteken át - nem álltak elő a konkrétumokkal, ám ez a késedelem még magyarázható volna az alapos felkészülés, a részletekre is gondot fordító kimunkálás időigényével. Az érdekképviseletek, az elemzők, és a különböző hitelminősítők viszont épp arról beszélnek, hogy ez a program, lehet bár ambiciózus, de sok tekintetben hevenyészett, pontatlan, s nem utolsó sorban alkotmányossági aggályokat is felvet. És akkor még nem beszéltünk a tervezet ingatag politikai megalapozottságáról: igyekszik kímélni ugyan a nyugdíjasokat és a családtámogatás rendszerét, de a generális adóemelések révén mégis olymértékben sújtja a szegényeket, hogy azok a terhelést egyszerűen nem lesznek képesek elviselni. A kompenzációk viszont máig kérdésesek. Márpedig mindezt az a Ferge Zsuzsa mondja, akit a kormányfő nem is oly rég bízott meg egy átfogó szociális program elkészítésével.
Tehát itt nemcsak kommunikációs problémák vannak. De minél bonyolultabb a helyzet, annál gondosabban és empatikusabban kell a közösségi diskurzust lefolytatni. Ez a körültekintés és tapintat hiányzik eddig a kormány beszédmódjából - és fájdalom, magának Gyurcsány Ferencnek a stílusából, fogalmazásmódjából is. Enyhén szólva nem volt szerencsés azt mondania az ország nyilvánossága előtt, hogy "nem fog fájni" - mármint az az "új egyensúly", ami némely (és nem az ellenzéktől származó) számítások szerint is havonta és átlagosan mintegy húsz-huszonötezer forintot vesz ki a családok többségének a zsebéből. A miniszterelnök nyilván úgy gondolta, hogy ha megpróbál nem túl nagy jelentőséget tulajdonítani az elkövetkezendő megszorításoknak, s igyekszik mintegy "lekezelni" a hozzájuk tapadó félelmeket, akkor az emberek is hajlanak majd a felülemelkedésre. Csakhogy ez a dolog nem így működik. Attól, aki a "pénzbehajtást" képviseli, a társadalom mindenekelőtt együttérzést, méltányosságot, megértést, mondhatni, hogy már-már "részvétnyilvánítást" vár; mert a társadalom - legyen ez a fogalom bármíly absztrakt -, amúgy általában áldozatnak, éspedig a politika áldozatának tekinti magát. És nem szereti, ha ehhez képest nyeglén beszélnek vele.
Lehet erről a szereposztásról egy politikusnak más a véleménye, de jobb, ha azt megtartja magának. Vannak a mindenkori közérzületnek olyan elemei, amelyek megváltoztathatatlanok - következésképp számolni kell velük. Bármennyire empatikusak vagyunk például a kormányfő iránt, akit az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén ingerültté tesz, hogy sem a munkavállalók, sem a munkaadók képviselőinek nincsenek alternatív javaslataik az általuk kritizált csomaggal szemben, akkor sem tekinthetjük bocsánatosnak azt a kifakadást, amellyel kvázi "elküldte" Szlovákiába a magyar adóviszonyokkal elégedetlen vállalkozókat. Mert ebben a tárgyalási pozícióban Gyurcsány Ferencnek rendkívül türelmesnek kell lennie. Rendkivül - hiszen rendkívüli helyzetet akar rendkívüli eszközökkel orvosolni.
És még csak azt sem mondhatja, hogy azokért az állapotokért, amelyek most fájdalmas beavatkozást igényelnek, ő személyében nem felelős. Abban nincs vita a szakértők között, hogy az államháztartás anomáliái 2ooo-2oo1-ben kezdtek kialakulni, és a romló folyamatok Orbánéktól a Medgyessy-érán át húzódtak idáig. Csakhogy a kormányrudat átvevő Gyurcsány a választások előtt néhány hónappal éppenséggel adócsökkentést hajtott végre, és ezzel maga is rontott a költségvetés helyzetén. Az áfa mérséklésének veszélyére már akkor többen figyelmeztettek, a kilátásba helyezett ötéves adócsökkentési programot úgyszintén kétkedve fogadták a szakértők. A kormányfőnek pedig tisztában kellett lennie a valós helyzettel. S ha ennek ellenére "jótékonykodott", mert élvezni akarta a belőle származó politikai hasznot, akkor most bizony az a legkevesebb, hogy vállalja annak minden mai ódiumát. A felelősség egyebek között azt is jelenti, hogy tűrni kell. Tűrni a jogos és alaptalan szemrehányásokat egyaránt. Aztán - vagy inkább közben -, elő lehet állni a megfontolt magyarázatokkal, és még inkább azokkal a kidolgozott intézkedési tervekkel, amelyek remélhetően meggyőzhetik a kormányzat igazáról a kétkedőket.
Egyszóval, aki itt a hatalom megszemélyesítőjeként tárgyal, az nem sértődhet meg. Akkor sem, ha igaztalannak érez némely reakciókat, akkor sem, ha elfáradt kissé az utóbbi idők szakadatlan munkájában. A politikusnak az a sorsa, hogy dolgozhat éjt nappá téve keményen - és akár produktívan -, majd ha néhány rossz mondatot ejt a nyilvánosság előtt, semmivé teheti mindazt, amit egyébként netán remekül elvégzett. Ezért az a kényelmetlen, és sokszor igazságtalan igazság, hogy a kommunikáció fontosabb lehet a tartalomnál. Mert minden politikai tartalmat a kommunikáció juttat el az emberek tudatába - így vagy úgy.
A kormány beszédmódja most szétesőnek, improvizáltnak hat. Kidolgozói mintha nem döntötték volna el, ők maguk mekkora súlyt és jelentőséget tulajdonítanak az intézkedéseiknek. És ha tétovaságuk negatív nemzetközi visszhangot vált ki, akkor elpanaszolják, hogy a világ még nem értette meg a szándékaikat. Az ilyesféle fölényeskedés különösen visszatetsző azoknak a szájából, akik eddig oly sokat köszönhettek épp a világpiaci szereplők megértő jóindulatának.
Tehát félre a dölyffel. Több alázatot a feladatok, és több megértést azok iránt, akik nem tehetnek róla, hogy ide jutottunk. A politikai üzemmenet egyebek közt abban is különbözik a vállalatitól, hogy az irányítók soha nem tehetnek szemrehányást az irányítottaknak.
Mert itt mindig az utóbbiak állják a cehhet.
(Népszava, június 17.)
2006/06/17 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Ez a cikk sem a Magyar nemzetbŐl való. Lehet cáfolni:
A hazafi érdeke
Álláspont
A kormányfő néha már rosszabb állapotban van, mint az államháztartás. Az érdekegyeztető tanács ülése az ilyen alkalmak közé tartozott. Gyurcsány Ferenc egyre kevésbé ura az idegeinek, érvelése egyre kevésbé racionális, márpedig nehéz vitatkozni azzal, akit egyre vékonyabb szálak fűznek a valósághoz.
Mert minek lehet minősíteni azt, amikor a kormányfő a deficitért a munkaadókat és a szakszervezeteket teszi felelőssé, mert “előbbiek az alacsonyabb adókért, utóbbiak pedig a magasabb bérekért lobbiztak, ahelyett, hogy az államháztartás érdekeit tartották volna szem előtt"? Kíváncsian várjuk, magyar baloldal megújítója hány olyan nyugati országot tud felsorolni, ahol a munkaadók magasabb adókért, a szakszervezetek pedig alacsonyabb fizetésért küzdenek. Az alábbiakban röviden rámutatunk a liberális demokráciák egyik lényegi jellemzőjére (hátha tudja majd használni az Útközben 2 című kötet írásakor): a társadalom különböző részeiben különböző érdekek alakulnak ki, és a különféle csoportok megpróbálják a saját érdekeiket érvényesíteni, igen ám, de ezek más érdekeket sértenek. Szerencsére azonban vannak olyan intézmények, amelyek szelektálnak, döntenek és egyensúlyoznak. Parlamentnek és kormánynak hívják őket.
Lehet azon sajnálkozni, hogy a KISZ-ben mennyivel könnyebb volt összehangolni az érdekeket, de attól még igaz, hogy a szakszervezetek meg a munkaadók nem tehetnek arról, hogy a kormányfő nem képes eleget tenni alapvető feladatainak. Más lett volna a helyzet, ha Gyurcsány mindjárt az elején szól, hogy kíméljék, mert nem tud kormányozni, esetleg partnereit zakói hátára ragasztott hatalmas T betűvel figyelmezteti a veszélyre.
A találkozó csúcspontja az volt, amikor Gyurcsány a fenyegetőző munkaadóknak azt mondta, hogy el lehet menni Szlovákiába. “A hazafiság annyit ér, hogy négy százalék adóemelés már kioltja?" - írta blogjában az, akinek családja nem kevés adót megspórolva vállalkozást (Fittelina kft.) alapított villája felturbósítására. Aki, ha a Szalay utcáról vagy Balatonőszödről kérdezik, mindig azt válaszolja, ő akkor üzletember volt. Az üzletember tehát csak akkor kell hogy patrióta legyen, ha nem Gyurcsány Ferencnek hívják.
A hazafiság fontos, de az érdekekre hivatkozás általában jobban működik.
(http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=104661)
2006/06/17 |
Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.hu):
A most kialakult vita egyrészt rendkívül komoly, talán a legkomolyabb és legsúlyosabb a rendszerváltás óta, de feltétlenül a legsúlyosabbak egyike. Olyannyira annak tartom, hogy külön vitát fogok nyitni róla, önálló felvezetéssel, és nem gondolom, hogy érdemes egy egészen más - egy külpolitikai - vita részeként mintegy mellékesen foglalkozni vele.
Amit itt szeretnék megemlíteni, az csupán a következő. Alig tudom mosoly nélkül megállni, hogy a vitázók Fidesz-szimpatizáns (vagy konzervatív, esetleg kereszténydemokrata, kinek-kinek belátása szerint) része a baloldalinak minősülő sajtót használja hivatkozási alapnak a vitában, mintegy megdönthetetlen érvet arra, hogy kinek van igaza.
Hogy miért tartom ezt megmosolyogtatónak? Hát azért, mert mindannyian demokraták lennék, vagy nem? Ha demokraták vagyunk, az nem jelenti-e azt egyszersmind, hogy bizony, néha a barátainkkal is vitáink vannak, igen. Ha egy szocialista-liberális kormány egy olyan nehéz és rendkívül kontraverzális gazdasági programba kezd, mint a második Gyurcsány-kormány, akkor mi sem természetesebb, mint hogy kritika éri az ún "szoclib" sajtó részéről. De ebben még nincs semmi megmosolyognivaló.
Megmosolyognivaló azon van, hogy derék konzervatív vitatkozók ezeket a kritikákat, szinte mint kétségbevonhatatlan érvre hivatkoznak. Egy valamiben igazuk van. Jobboldalon ez elképzelhetetlen lett volna. Kíváncsi vagyok, tudnak-e példát találni arra, hogy az Orbán-kormány idején a Magyar Nemzet részéről ilyen erős kritika érte volna az akkori kormány egyes intézkedéseit, én nemigen emlékszem ilyesmire. Csakhogy ez akkor sem azt jelentette, hogy minden úgy volt pazar, ahogy volt, csupán azt, hogy a jobboldali sajtó pártmissziót hajtott végre (és azt teszi ma is). A jobboldal egyik legnagyobb hibájának az önreflexió-képtelenséget tartom (nem az én bajom egyébként).
Az a körülmény, hogy a baloldali sajtóban egyesek mit írnak, hogyan bírálják a második Gyurcsány-kormányt, nem megfellebbezhetetlen bizonyíték sem arra, hogy a kormánynak nincs igaza, mint hogy ennek az ellenkezőjére sem. Az érvekkel, a gondolatokkal magukkal kell megbirkózni, nem pedig azzal elintézni a dolgokat, hogy mi az érvek forrása.
2006/06/17 |
Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com):
Na de kedves Kepviselő Ur,
Ha a Magyar Nemzetből vagy ne adj isten Demikratabol veszek idezetet, akkor azt mondja persze, hogy támadjak a kormányt. Tessék csak moslyogni nyugodtan, én is azt teszem, mert volt erre a példa. Na de most mar a legkormányközelibb lap, talán legkormanyközelibb ujságirója is azt mondja, hogy a kormánygő elvetett a sulykot. Nem is az intézkedésekről van talán szó, mert mindannyian tudjuk, hogy szükség van rsokra. Most talán nem is az intézkedésekről magukról beszálünk hanem a stilsusról. És az megengedthetetlen volt. Mészáros tamás szerint is. Ha Ön szerint nem akkor lelke rajta. Az Ön pártján is fog csattani ez az ostor. Azért akár tetszik akár nem nehéz egyenlőségi jelet tenni a Több SZDSZ, kevesebb Adó és a mostani adóemelések közé. Nemigen sikerül ezt lemosni aazzal, hogy mi nem a ciklus elejére igértük az adócsökkenést. Ez igaz, de amóemelést sem igértek. Sőt nehéz megmagyarázni, amikor az újja megszavazta az adócsökkenési programot akkor, hogyan jön ehhez majd az ujabb újlenyomás most.
Akár tetszik akár nem, a kormányfő most nem engedhet meg magának arroganciát. Csak ennyit mond Mészáros Tamás ÉS ÉN IS. Ha a minisztelnök áldozatot vár tőlünk olyasmiért amért nem kis mértékben maga és az MSZ-SZDSZ koalició felelős (amint ez Ő is arrogancia a válasz arra ha az emberek ezt nem fogadjáj jó szívvel nem tudom, hogy itt csak azon kell mosolyogni, hogy itt a szoc-lib médiára hivatkozom. Sokkal inkább Önnek, pártjának, és kormányfőjének jkéne elgondolkozni, hogy még azokat az embereket is megdöbentette Gyurcsány, akik eddig isteniették (Mészáros-Bolgár) minden mozdulatát, tettét és cselekedét. Pedug eddig is votl egy-két vad húzása.
Képviselő Ur szerint most a programról kéne beszélni, és nem a csomagolásról. Ezzel egyetértek, de ha a csomagolást kalapáccsal akarják belénk verni, ne csodálékozzanak, hogyha a tartalom már nem is számit.
És ha ÖN MÁST GONDOL, TÉNYLEG NE CSODÁLKOZZÁK, HOGYHA NEM JÖN ÖSSZE ÚJRA AZ 5 SZÁZALÉK AZ SZDSZ-NEK.
2006/06/18 |
Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu):
A Demokratára hivatkozás egyenesen méltatlan Önhöz, kedves Piszkos Alfréd. A Magyar Nemzetet olvasom, sok cikkét emocionálsnak (understatement) tartom, mást figyelembe veszek. A Heti Választ kifejezetten nívós hetilapnak látom.
Akár a jobboldali sajtóban jelenik meg valami, akár a baloldaliban (vagy az ún. szoclibben), nem fogadom el egyik oldalon sem, ha ezt a tényt, a megjelenés helyét megfellebbezhetetlen érvként használnak. Tessék érvelni, mellette is és ellene is!
2006/06/18 |
Leó:
Izlések és pofonok között általában különbségek vannak ... nekem kifejezetten tetszett, hogy Gyurcsány nem nyelte le azt, hogy zsarolni próbálták! Mészáros Tamás bírálta Gyurcsányt az Orbánnal folytatott vita hangjáért is - utólag tudtuk meg, hogy 2:1-re nyerte azt a vitát. Nekem pl. kifejezetten nem tetszik az, hogy "elemzők" hada árasztotta el a médiát, és zúdítják a nézők-hallgatók nyakába eszmefuttatásaikat - dehát ez van. És - valóban - a kormány vessen magára, miért nem hozza nyilvánosságra lépéseit. Ami pedig a "modernizációs-program"-ban nem tetszik, az az, hogy gombhoz varrják az öltönyt: kifejezetten átgondolatlannak látszik. (Talán tehetném ezt érthetőbbé is: nem látom azt a struktúrát, amit létre akarnak hozni, és e struktúrához ez, ez és ez szükséges; e helyett tudjuk, hogy ennyit akarunk csökkenteni, és ehhez próbálunk manipulálni egy struktúrának nevezhető valamit.) Az év eleji adócsökkentésekre való hivatkozást - gyerekségnek tartom. Orbán éppen átfestette az eget - olyan körülmények között ez a kormány ellenlépése volt; aki nem látta ezt előre, csak sajnálni tudom.
Ha valamivel, akkor Járai emlegetésével - ő, mint végső reményünk (!!!) - fel lehet bosszantani! Most - "egy külpolitikai rész mellékeseményében" - nem térhetünk ki a rossz időpontban megvalósított euróbevezetés szörnyű következményeire - de annyit talán megemlíthetek: azokat az autópályákat megépítettük, ki is fizettük. A való folyamatok úgy alakultak, ahogy, és ezekből semmi probléma nem adódott. A folyamatok lekönyvelése? Nyilván észrevette, és meg is értette az EU (történtek ott komolyabb "kreatív könyvelések" is) a lényeget, és tudomásul is vette - amíg Járai oda nem rohant reklamálni. (Ismétlem: nem eltűnt, ki nem fizetett, el sem költött stb. pénzről volt szó. Csak és csupán arról, hogyan könyveltük el.) Ezért e nevezetes férfiú engem Arany utáni fogalmazásra ihlet: Irgalmad, óh isten, ne légyen övé / Ki hazájával ezt cselekedte.
Nagyon tetszett, hogy Piszkos Alfréd talán még a koalicióra is szavazott volna - vidám perceket szerzett e közlésével.
2006/06/19 |
Szóljon Ön is hozzá!
Cenzúrabox
Vissza
|
|
|