   |
 |
|
|
 |
|
 |
Modern Tudás Alapítvány - beszélgetés
Az alábbi beszélgetésre az online Liberális Klub első előadása keretében került sor. Aki kérdez: Csőzik László. Aki válaszol: Eörsi Mátyás.
A beszélgetést követő vitára 2004. április 21-én 19 órakor kerül sor a Modern Tudás Alapítvány www.modertudas.net honlapján.
- Köszöntök mindenkit, aki itt lóg velünk a neten.
Mai vendégünk Eörsi Mátyás, aki sok más politikai megbízatása mellett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 92 tagú liberális frakciójának (Liberal, Democratic and Reformers' Group) vezetője. (Mint tudjuk ez nem azonos az EU legmagasabb szintű döntéshozó szervének tekintett Európai Tanáccsal, hanem egy önálló páneurópai nemzetközi szervezet).
Első kérdésem rögvest erre irányul: Matyi, egy olyan tömörölésben, amely döntően emberi jogi kérdésekkel foglalkozik, azt gondolom, értelemszerűen dominál a liberális politikai gondolkodás, a liberális frakció pedig ab ovo kiemelt szereppel bír a problémák megoldásában, illetve a napirendi pontok tárgyalásában. Így van ez, vagy pedig a megszokott arányban és súllyal hatnak a különféle politikai eszmei áramlatok az ügyekre az ET-ben?
- Az Európa Tanács mint emberi jogokkal kiemelkedően foglalkozó nemzetközi szervezet valóban alapvetően liberális beállítottságú.. A parlamenti közgyűlésben persze ott is nagyobb a szocialista és a néppárti frakció, ám éppen a közgyűlés liberális jellege miatt ott összehasonlíthatatlanul jobb az együttműködés a liberálisok és a konzervatívok, valamint a szocialisták között. Továbbmegyek: nekem mint liberális frakcióvezetőnek még valamivel jobb a viszonyom a kereszténydemokrata frakcióvezetővel, a holland Rene Van der Lindennel, mint a szocialista kollegával, a brit labour párti Terry Davissel. A magyar választó bizonyára el sem hinné, hogy a néppárti frakcióvezető-helyettessel a kiváló az együttműködésem. Őt Surján Lászlónak hívják, a Fidesz ismert politikusa.
Mindebből következik, hogy az Európa Tanácsban a liberálisokat senki sem tekinti ellenségnek, hanem ellenkezőleg, a két nagy frakció a liberálisok kegyét keresi, hiszen a döntő szavazásoknál a liberálisok döntik el, hogy a szocialista vagy a kereszténydemokrata álláspont kerül ki győztesen. Ügyes politizálással el gyakran tudjuk elérni azt a végeredményt, hogy sem egyik, sem másik, hanem a liberális álláspont mellé tudunk többséget felsorakoztatni.
***
- Számos európai országban - különösen a Benelux-államokban és a Baltikumban - igen népszerűek a liberális pártok. Gyakorlatilag tömegpártként is funkcionálnak sok helyen. Szerinted mi az oka ezeknek a kiugró teljesítményeknek? (Van-e esetleg univerzális recept, amit "felírhatnak" számunkra, vagy elleshetünk tőlük, és hozzájárulhat pártunk támogatottságának növeléséhez?)
- Továbbmegyek: közvetlen szomszédunkban, Szlovéniában is liberálisok kormányoznak. Amennyiben Nagy-Britanniában arányosabb lenne a választási rendszer, egyik nagy párt sem hagyhatná ki a Liberális Demokratákat egyik kormányból sem. Távoli rokonunknál, Finnországban szintén a liberálisok vannak nem csak kormányon, de ők adják a miniszterelnököt is.
Ami eltérő ezek között az országok és Magyarország között, az az, hogy ezekben az országokban a politikai életben a rivalizálás mellett nagyon komoly együttműködés is tapasztalható. Egyik párt sem tekinti a másikat ellenségnek, és számos fontos kérdésben készek kooperálni. Nyilván a választók is ezt követelik meg tőlük, és ha nem ezt teszik, veszítenek támogatottságukból.
Magyarországon – ezt itthon mindannyian tudjuk – a politikai pártok között élethalálharc dúl. Ezt Orbán Viktor tudatos politikájának a következménye. Orbán Viktor kétségkívül rendkívüli tehetséggel megáldott politikus, aki, ha tehetségét nem kizárólag saját pártja erősítésére fordítja, hanem a nemzet érdekeit tartja szem előtt, nagy államférfi lehetett volna. Orbán Viktor számára azonban fontosabb volt a jobboldal egysége, mint az országé. Miközben saját pártpolitikai céljai teljesültek, az ország rettenetesen kettészakadt. Ott, ahol a választás arra a kérdésre szűkül, hogy „a radikális Orbán vagy a komcsik”, nagyon nehéz középen lenni, és ez rányomja a bélyegét az SZDSZ helyzetére. Ha Medgyessy Péter okosabban politizálna, a Fidesz ismét elvesztené a választásokat. Ennek pedig az lehetne a következménye, hogy a Fidesz is megértené, amennyiben középen politizálna, adott esetben szüksége lehetne az SZDSZ-re ahhoz, hogy hatalomra kerüljön.
Mi következik mindebből? Nem kell másokra pillantanunk, hanem saját gondjainkat saját magunknak kell megoldanunk. Le kell győzni a következő választáson a Fideszt. Ez meggyőzhetné a Fidesz vezetőit arról, hogy a megosztás politikája zsákutca, ami eredményezhetne egy megújult, nyugaton elterjedt konzervatív politizálást a Fidesz részéről. Egy ilyen fordulat a jelenleginél jobb pozíciót biztosítana a magyar liberálisok számára is, úgy, ahogy az általad említett országokban tapasztalható.
***
- Tulajdonítasz-e annak honi belpolitikai jelentőséget, hogy az Európai Parlamentben június után is nagy valószínűséggel relatív többséget szereznek a konzervatívok (az Európai Néppárt frakciója), de abszolút többséget csak a liberálisok képviselőcsoportjával (ELDR) együtt tudnak alkotni? Egyáltalán a Strasbourg ilyen működési logika mentén működik? Ha igen, akkor az SZDSZ-es EP-képviselők a mérleg nyelve szerepét betöltő ELDR-ben szert tehetnek-e az átlagosnál jóval nagyobb befolyásra mint a többi - szocialista vagy néppárti - képviselő?
- Volt már szó arról az Európa Tanács kapcsán, hogy az európai politizálásban a magyarországihoz hasonló szembenállás teljességgel idegen. A számos ügyben majd tapasztalható együttműködés a kereszténydemokraták és a liberálisok között nyilvánvaló, bár lassú hatást fog gyakorolni a magyarországi belpolitikai életre is.
Az SZDSZ-es képviselő önmagában természetesen nem képvisel nagyobb súlyt, mint bármelyik más képviselő, politikai hovatartozásától függetlenül, ám a liberális frakciónak, az ELDR-nak parlamenti számarányához képest lényegesen nagyobb lesz a súlya, hiszen számos esetben ő lehet a „királycsináló”. Az Európai Parlamentben – szemben a nemzeti parlamentekkel – nincsenek állandó koalíciók. A liberálisok esetenként és ügyenként döntik el, melyik álláspont mellé állnak, melyik álláspontot viszik győzelemre szavazataikkal.
***
- Rendkívül sokféle, heterogén, egymástól adott esetben ugyancsak elütő "lövésű" liberális párt létezik a világban: szociál-, nemzeti vagy alapvetően technokrata-gazdasági jellegű stb. Hogyan lehet a konkrét gyakorlati politikában ezt a szabadelvűség határain belüli, de kétségtelenül meglévő ideológiai sokszínűséget közös nevezőre hozni akár a Liberális Internacionáléban, akár az Európai Parlamentben, vagy az Európa Tanácsban? Magad tapasztaltál-e nehézségeket ezzel kapcsolatban?
- Ez valóban így van. A brit Liberális Demokraták inkább szociálliberálisok, a holland VVD közelebb áll a konzervatív nézetekhez. Mégis, az alapvető kérdésekben ugyanazt gondolják, vita inkább a részletekről zajlik. Azt tapasztaltam – és magam is ebben a szellemben vezetem az Európa Tanács liberálisait – hogy nagy empátiával kell és lehet a különböző nézeteket kezelni.
Ritkán zárunk le vitákat egy holmi többségi szavazással. A szavazás után mindig megkérdezem a kisebbségben maradottakat, hogy el tudják-e fogadni a többség döntését, képesek-e azonosulni vele. A válasz az esetek túlnyomó többségében igenlő, és ilyenkor a képviselők arra gondolnak, hogy most az én véleményem maradt kisebbségben, de legközelebb, egy adott esetben a számomra fontosabb kérdésben én leszek többségben. De előfordul olyan helyzet is, amikor akár lelkiismereti, akár belpolitikai okból a kisebbség nem képes elfogadni a meghozott döntést. Ilyenkor soha nem szabad hatalmi szóval lezárni a vitát „többség dönt” alapon, hanem tovább kell folytatni az érvelést, egymás szempontjainak a jobb megértését. Célszerű ilyen esetekben egy ad hoc bizottságot alakítani, ahol a legmarkánsabb vélemények képviselői foglalnak helyet, és szinte minden esetben egy egyeztetett, kiérlelt, ha tetszik kompromisszumos állásponttal tudnak visszatérni a soron következő plenáris frakcióülésre. Jómagam frakcióvezetőként azt tanultam meg, hogy sokkal nagyobb kárt tud okozni egy frakció működésében az, ha valaki vagy valakik úgy érzik, az ő véleményük nem számít, mint az, hogy ha a frakció esetenként nem az általam vagy a többség által kristálytiszta liberális álláspontot képvisel. Különben is, ki állíthatja magáról azt, hogy zsebében hordja a megfellebbezhetetlen liberális igazságot?
***
- Kezdetektől fogva nagy elánnal, jelentős hazai és nemzetközi sikereket aratva veted bele magad a külpolitikai kérdésekbe. Politikai államtitkárság, bizottsági elnökség, frakcióvezetés etc. áll mögötted. Miért nem indultál mégsem az európai parlamenti választásokon?
- Ennek részben személyes, részben politikai okai vannak. A személyes okokról csak annyit, hogy az európai parlamenti képviselőséggel együtt járó távollét nem tesz jót a családi életnek. Én ma is sokat utazom, de legalább nem heti rendszerességgel, és semmilyen nemzetközi karrier nem pótolhatja a családi élet meghitt mindennapjait.
A döntésem politikai része többrétegű. Az európai parlamenti munka a belpolitikai munkához hasonlít, csak éppen összeurópai méretekben. Én alapvetően külpolitikus vagyok. Az Európa Tanácsban számos rendkívül érdekes és felelősségteljes megbízatásom van, Ciprustól kezdve, Grúzián át egészen a líbiai foglyok kiszabadításáig, és ne feledkezzünk meg a liberális frakcióvezetőségről sem, ami hallatlan megtisztelő és szép munka. Mindezt az Európai Parlament tagjaként nem folytathatnám. Meg szeretném indokként említeni azt is, hogy az európai parlamenti képviselőknek le kell mondaniuk a nemzeti parlamenti tagságukról, többnyire elszakadnak a hazai belpolitikából, és én úgy érzem, van még tennivalóm a magyar Országgyűlésben, van még feladatom a liberalizmus magyarországi népszerűsítésében. Talán, pályafutásom vége felé, fontolóra veszem, hogy az Európai Parlament tagjaként lassítok a mai tempón, de 50 évesen még fiatalnak érzem magam, és lassítás helyett inkább a gyorsításon töröm a fejem.
***
- Végezetül arra kérlek, hogy nyújts bepillantást frakcióvezetői munkádba! Mekkora elfoglaltság és kihívás ez valójában, milyen ügyekben sikerült elérned - mondjuk ügyes tárgyalási technikákkal vagy pregnáns témájú napirendi pontokat előterjesztve, vagy más módon - említésre méltó sikereket, mekkora a tulajdonképpeni személyes befolyásod az ügyek menetére, s vannak-e további ambícióid az ET háza táján?
- Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése – szemben az Európai Parlamenttel – nem állandóan ülésezik. Ez nem is lenne lehetséges, hiszen a parlamenti közgyűlés tagjai elsősorban saját országuk nemzeti parlamentjeiben képviselők. Évente négy közgyűlési hét van, és persze köztük bizottsági ülések, és ad hoc utak a legkülönbözőbb tagországokba, attól függően, hogy hol éppen milyen probléma jelentkezik.
A parlamenti közgyűlés tagjai számára az Európa Tanács nem jelent állandó elfoglaltságot, nekem azonban frakcióvezetőként napi információkkal kell rendelkeznem, és napi frissességgel kell reagálnom, így Strasbourggal napi telefon- és email kapcsolatban állok.
A soron következő közgyűlési hét éppen a soron következő naptári hétre esik, és a napirendre kerülő összes jelentést át kell tanulmányoznom, hiszen nekem kell javaslatot tennem a frakciónak arra, hogy mi legyen az álláspontunk, milyen módosító indítványok elfogadásától tesszük függővé a támogatást. Szervezem a vezérszónoklatokat, lehetőleg úgy, hogy a legigazságosabban kerüljön elosztásra a vezérszónoklat. Figyelembe kell venni az egyéni ambíciókat, a képviselők szakterületét, sőt, nemzeti szempontok is szerepet játszanak. Egy Örményországot érintő ügyben fontos, hogy egy azeri képviselő is megszólaljon, egy Mediterrán együttműködésről szóló vitában a katalán és az olasz kollegák élveznek elsőbbséget, hiszen fontos számukra, hogy a nemzeti média tudósítson a felszólalásukról. A hét legfontosabb napirendi pontjainál nekem kell elmondanom a vezérszónoklatot, de előfordul olyan vita is, ahol senki sem jelentkezik szónoklatra, ilyenkor erőszakoskodás helyett is én beszélek a frakció nevében, így ismernem kell minden egyes előterjesztést.
A tavasz legnagyobb – igaz: belső – eseménye a főtitkár-választás lesz. A főtitkári beosztásra a tagállamok kormányai tesznek jelöléseket, ám a választás a parlamenti közgyűlés joga. Nagyon sok a háttér-tárgyalás arról, hogy a liberálisok melyik jelöltet támogassák, aminek során figyelembe kell venni a jelöltek felkészültségétől kezdve a geopolitikai megfontolásokon át a méltányosságig. Olyan főtitkárt kell támogatnunk, aki előrelendíti az Európa Tanács szekerét, akinek megvan az elhatározása és a képessége a szükséges reformok végigvitelére, ugyanakkor megteremti az alapjait annak is, hogy a politikai csoportok közötti jövőbeli együttműködésen ne essék csorba, és természetesen a liberálisok a lehető legjobb pozícióba kerüljenek. Szóval, folyik a lobbizás rendesen…
A soron következő hét egyik legfontosabb vitája a nemrég elfogadott új holland migrációs törvény, amelynek alapján sokezer korábban bevándorolt, és Hollandiába gyökeret vert külföldinek kell elhagynia az országot. A napirendi pontra személyesen én tettem javaslatot, ezzel meg is válaszoltam a kérdésed egyik részét. Kicsit furcsa a saját sikerekről beszélni, de a szervezet történetében először fordult elő, hogy a Ciprussal foglalkozó jelentést a parlamenti közgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el, és a jelentést én írtam és terjesztettem elő. A Grúziával foglalkozó jelentésem is egészen bizonyosan öregbítette nem csak a saját, hanem Magyarország és az SZDSZ megbecsülését is….
Azt hiszem, általánosságban is elmondható, hogy aki akar és szeret dolgozni, az megtalálja a neki való munkát. Az európa tanácsi megbízatásom nem hagy unatkozni, ez bízvást elmondható, de nehogy ezt bárki panaszkodásként értelmezze, mert rendkívüli módon szeretem a munkámat.
Nem tudom, mit hoz a jövő, de nem is foglalkozom vele, mert jól érzem magam a bőrömben, elégedett vagyok, és ami ennél sokkal fontosabb, mások is elégedettek velem, nem csak a liberális világban, hanem kereszténydemokrata és szocialista körökben is. Amennyiben újabb, adott esetben más feladatok várnak rám, nos, nem nekem kell azokra jelentkeznem. A munka eddig is mindig megtalált, és ez minden bizonnyal így lesz a jövőben is.
2004. április 20.
Hozzászólások:
Anonymus (a27@freemail.hu):
Hát ehhez a cikkhez mit lehet hozzászólni? Vagy gratulálni lehet (ezt majd megteszi Leó), vagy folytatni a vitát Orbán Viktorról...
Azért a családja fontosságáról írtakhoz én is gratulálok. Ezt hívják liberálkonzervatív felfogásnak? : )
2004/04/20 |
Anonymus (a27@freemail.hu):
Egyszer régen ezt a cikket már ajánlottam itt a fórumon, de akkor még mások voltak a fő hozzászólok. Na, az újak kedvéért...
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=AGORA0218&article=2003-0109-1228-02ECXC
Alulról az 5. bekezdés. Ott a válasz, mi az oka, hogy Magyarországon nem puszipajtás a "bal" és jobboldal. De érdemes elolvasni az egész cikket. Gyöngyösi Zoltánnak és Leónak is tetszeni fog... : )
2004/04/20 |
mikiegér:
Hogy létezik az, hogy itt mindenkinek, minderől, mindig Orbán Viktor jut eszébe?
Ha van ebben az országban politikus, aki a nemzet érdekeit tartja szem előtt, az Orbán. Ugye nem akarják azt mondani, hogy Ron Werber és háborus csapata akár egy gondolat erejéig is a nemzet érdekeivel törődik? Szeretném egyszer hallani erről a cirkuszról az SZDSZ véleményét is. Orbánról beszélnek,szidják, de soha nem említik Werbert az uszítót, és kommandóját! Kabaré!
2004/04/21 |
mikiegér:
Érdekes, hogy itt mindenkinek, minderől, mindig Orbán Viktor jut az eszébe. De, ha már megint ő van napirenden, megjegyzem, hogy,ha van politikus, aki ebben az országban a nemzet érdekeit tartja szem előtt, az ő. Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy Ron Werbernek és különítményének akár egy percig is fontos a nemzet. Ők uszítással, meg háborúzással foglalkoznak. Azért kiváncsi lennék egyszer arra, hogy az SZDSZ-nek mi erről a véleménye?
Ők, hogy gondolják azt a fajta együttműködést, amiről a fenti írásban beszélnek, ha mást se tudnak, mint a jobboldalt és politikusait szapulni.
Tegnap Demszky azt mondta, hogy Orbán miatt nincs Metro. Hát ez tényleg kész kabaré. 12 esztendeje volt rá, hogy valamit tegyen ez ügyben. Azzal hülyítette a választókat, hogy ha MSZP-SZDSZ kormányzás lesz, indul a Metro építés. Hát én biztos vagyok ebben, hogy Metro nem lesz - és ennek ugye megint Orbán lesz az oka. Politikai kultúra Ó!
2004/04/21 |
Polgárnő:
Végülis Eörsi úr elismerte, hogy Orbán Viktor nagy államférfi ..lehetett volna,ha... Szerintünk meg nagy államférfi és még rengeteg "van benne", vagyis még sokkal többre is juthatunk vele-mármint mi, a magyarok és mi, az európaiak. Közelednek az álláspontok. A politikai pártok között dúló "élethalál harc" egyértelműen azért van, mert a rendszerváltoztatásnál a régi pofákat mind el kellett volna a közéletből távolítani, de azok egyre csak vívják végső harcukat. Nem a jobbiknak nevezett oldalt kell legyőzni, hanem az SZDSZ-nek is -szerintem-- az ide már nem illő szocikat.De az SZDSZ épp nekik nyújt már másodszor is segítséget, ez baj.Újra és újra megteszik, akkor nem lehet egy normális országban élni!
2004/04/21 |
Gyöngyösi Zoltán:
Érdekesek - bár közhelyesek - ezek a vélemények arról, hogy az MSZP-vel a legnagyobb baj a nomenklatúra továbbélése. Az érdekes benne az, hogy a jobboldal nem veszi észre, hogy 1990-2002 között az 1990-es szintre számított választókorú lakosságból 1.500.000 fő meghalt. Ami azt jelenti, hogy a fiatalok, vagyis az új választókból jönnek az MSZP hívei éppúgy, mint a Fideszé. Abban reménykedni tehát, hogy az emberek otthagyják csak úgy ukkmukkfukk az MSZP-t a "nomenklatúra" miatt, örök jobboldali álom, de sosem fog teljesülni. Tudomásul kell venni, hogy az MSZP ezzel a háttérrel is megmarad, vagy ahogy L. elvárs mondta: élt, él, élni fog. Minket nem lehet olyan könnyen kiebrudalni a hazánkból, kedves Polgárnő és Anonymus. Mi - maradunk, átalakulunk, megújulunk, újjátermelődünk, de nem, mi aztán nem fogunk innen az Önök kedvéért kivándorolni, bárhogy is vágyakoznak erre. És ha a következő választást elveszítjük is, akkor is maradunk. Örökkön, örökké - ámen.
2004/04/21 |
Gyöngyösi Zoltán:
Bocsánat: "M." elvtárs, nem "L." Mielőtt még valaki terhemre róná a középiskolai tananyag kellő mélységű elsajátításának a hiányát. Egyébként elég izgalmas, hogy Polgárnő szerint a Fidesznek az SZDSZ-szel kellene összefogni, azaz a "fiúkkal", akik eddig a Fidesz szerint:
a nemzetközi zsidó összeesküvés magyar tagozata,
a kommunista apák posztkommunista gyermekei,
hazaárulók,
maoisták politikai terrorsejtje,
ál-ellenállók és besúgók gyülekezete élükön a hazaáruló Mécs Imrével, hogy ott forduljon fel a 301-es parcellánál stb.
Úgy látszik, a Fidesznek már minden mindegy. Akár a tegnapi ördöggel is összefogna, csak már végre győzzön. Jó nézni ezt az eszmei káoszt. Mulattat.
2004/04/22 |
mikiegér:
Látom már, hogy Gyöngyösi úrnak Gurmai Zita fogja átadni a Parlamentben a kitüntetést,a vörös csillagot, és már nem is kell sokáig várni. Igaza van itt az utánpótlás, a régi eszme új támogatója. Hajrá!
2004/04/22 |
Leó:
Annyira azért nem dicsérem ezt a cikket: körülbelül olyan, mint amit ilyen helyzetben egy gyakorlott politikus nyilatkozik. Nem rosszabb, de nem is jobb. Amikor Eörsi úr Ciprussal és Grúziával foglalkozott, akkor, és abban a témában valóban dicsértem, mert megérdemelte. Itt azonban ezek mellékesemények, velük foglalkozni itt értelmetlen lenne. Van azonban egy olyan gondolat, amivel messze nem értek egyet: " Orbán Viktor ... aki, ha tehetségét nem kizárólag saját pártja erősítésére fordítja, ...". Orbán Viktor az utóbbi tíz évben semmit sem tett a Fidesz erősítésére! Saját maga erősítésére - azt igen, de a Fidesz erősítésére soha semmit sem tett! Mi történt a 2002-es választások elvesztése után? Ovi meg sem próbálta a bukás okait fellelni. Meg sem próbálta a Fideszt erősíteni - polgári körök szervezésébe fogott. Egy ilyen dezorganizált pártot vitt az őszi önkormányzati választásokba - egy pillanatig sem zavarta, hogy ez párttársai egzisztenciájára hogyan hat ki! Saját pártját erősíti, ha csak az ő személyéhez, és nem pártjához kötődő magánhadsereget hoz létre? Ez a lépés önmagában csökkenti a Fidesz súlyát - de nem állt meg itt. A két - párton belül súlytalan - alelnök alkalmazásával még jobban kiemelte magát pártja fölé - ehhez jön a csak hozzá kötött megyei főnökök hatalmi szintje - mindez tovább csökkentette a párt, tovább növelte O.V. hatalmi súlyát. Orbán Viktor tehát tehetségét nem "kizárólag saját pártja", hanem kizárólag saját maga hatalmának növelésére fordítja. És ez válasz arra is: mi a gond Orbán Viktorral? Ez. Mindebből következik, hogy hem áll fenn az "Ez meggyőzhetné a Fidesz vezetőit arról, hogy ..." kitétel sem. A Fidesznek nincsenek (döntési helyzetben levő, dönteni tudó, sőt, dönteni akaró) vezetői, így meggyőzésükről beszélni: értelmezhetetlen.
Kedves Anonymus hosszú ideje legrosszabb hozzászólásával állt elő: "Azért családja fontosságáról írtakhoz én is gratulálok. Ezt hívják liberálkonzervatív felfogásnak?" Szóval a család szeretete a konzervatív felfogás privilégiuma? ( Eörsi úr minősítéséhez is hozzá kellett tenni a "konzervatív" minősítést, ugyebár.) Itt tartunk tehát, hogy van a szocialista embertípus, amely különb...? A konzervatív világnézet eleve erkölcsi felsőbbrendűséget is jelent? Tehát vagyunk mi, eleve felsőbbrendűek, minden erkölcsi és szellemi nagyság birtokában, és vannak a baloldali meg liberális felfogásúak, akik életéből eredendően hiányzik a gondolkodás képessége - kiáltó példája: nem veszik készpénznek O.V. minden kijelentését - meg az alapvető emberi jóérzés. Ezek után csak azt nem értjük, ezek a "humanoidok" milyen alapon beszélnek az ország megosztásáról? Hiszen egyrészről itt vagyunk mi - rajtunk kívül meg nincs is senki és semmi! Azt akartam írni: gratulálok, de meggondoltam magam. Még komolyan venné.
2004/04/22 |
Gyöngyösi Zoltán:
Ami az erkölcsi felsőbbrendűséget illeti, a Hír Tv-ben Semjén Zsoltnak valami jobboldali beletelefonáló feltette a kérdést, hogy nem érti, miként foghat kezet egymással az utcán egy jobb- és egy baloldali ember, hiszen a kézfogás az erkölcsi megbecsülés jele, márpedig a jobboldal számára ilyen nem létezhet egy baloldali ember felé, tehát ezt a káros szokást meg kellene szüntetni. Na, ennyit OV híveinek a lelkivilágáról. És még mi taszítjuk az országot a romlásba.
2004/04/22 |
Anonymus (a27@freemail.hu):
Kedves Zoltán!
Nem az volt a kérdés, hogy miért és kik szavaznak az MSZP-re, hanem, hogy mi okozza a megosztottságot. Erre írtam be a linket.
Kedves Leó!
Elárulom, azért van még mindig OV a Fidesz élén, mert mindig újraválasztják. Ennyit a hatalmáról. A Fideszért nem tett semmit? Szövetéggé sem alakult, vagy mégis? A taglétszám a duplájára emelkedett, ha nem többre stb. Ezek mind semmik, persze.
Talány számomra, hogy a családra vonatkozó beírásomból, hogy következik mindaz (felsőbbrendűség stb.), amit itt összír, Leó.
2004/04/22 |
mikiegér:
Gyöngyösi úr is azért olyan modortalan a jobboldalon állókkal-példáúl Polgárnővel- mert úgy megbecsüli.
Mert ő különb, mert neki volt gyerekszobája, és mert ő a kultúrált vitatkozás hőse.Csak a többiek nem.
Vagy kettős mércével mérünk, mint mindíg?
Egyébként, ha Gyöngyösi úr nézte a Hir TV-t, akkor hallhatta, hogy nem kézfogásról, hanem közös vadászatról volt szó. Ha meg nem nézte, akkor meg ne improvizáljon.
De ha mégis nézte, az nagy öröm szivemnek - akár kezet is foghatnánk. Nem? De csak, ha akarja!
2004/04/22 |
Leó:
Az én számomra pedig, kedves Anonymus, az a talány, hogy mi a talány az Ön számára? Ugyanis midőn dicséri Eörsi úr családjához való ragaszkodását, így fejezi be:" Ezt hívják liberálkonzervatív felfogásnak?" Világosan meg is írtam, miért kell ide belevonni a "konzervatív" minősítést? Egyáltalán: miért világnézetfüggő a családhoz való viszony? Persze, ha Ön ezt normális helyzetnek érzi, nem is érti, miért nincs ma Magyarországon jobboldal, hanem csak militáns jobboldal. Dehát ezt taglaltam előző írásomban.
Egyébként elolvastam Fábry javasolt írását - némi problémám akadt. Először is: ki nem állhatom erőszakos, mindenkit lehengerlő, sokszor alpári stílusát - a cikktől függetlenül. Látja, azonnal hibámmal kezdem, hiszen a bennem meglevő ellenszenv talán megakadályoz abban, hogy a cikket értékén kezeljem. Mindezek után sem világított meg nekem (legalább is eléggé) semmit. Megtenné, hogy saját szavaival elmondja saját gondolatait? Különösen érdekelne, hogy ha az MSZP-vel az a baj, hogy az a régi rabló banda, akkor mi a problémája a rohadt liberálisokkal? Szóval: miért utolsó csirkefogó, aki nem isten kiválasztott pártját - és annak kimagasló vezérét - imádja? Meg nem engedve, de tegyük fel, hogy tényleg igaz minden vádja. Node: miért válnának azonnal Murillo angyalkákká, ha a Fidesz hatalomhoz jutását segítenék? ( Elolvasta Polgárnő írását? ) Mitől lett a panelpatkány keményen dolgozó honfitársunk?
Elmondja, hogy Orbán Viktor mi mindennel erősítette a FIDESZ-t. Délelőtt azonban megírtam, ezek közül mi minden erősítette - Orbán Viktort. Megcáfolná bármely állításomat? Az ezt megelőző téma során igyekeztem megválaszolni ott felvetett kérdéseit. Elolvasta?
2004/04/22 |
Gyöngyösi Zoltán:
Mikiegér és Polgárnő!
Mint ahogy vélhetően tudjátok, 1990. augusztus végén megjelent az MDF belső köreiből egy dokumentum, amely a múlt rendszer minden komolyabb beosztású tagjának a felelősségrevonását célozta meg. Ez volt az ún. "Justitia-terv". Hadd idézzek belőle néhány gondolatot:
"...Vesse fel a vizsgálat az egyes személyek felelõsségét is, a politikai felelõsséget is ideértve. Szükség szerint induljon felelõsségre vonás és büntetõeljárás az ország katasztrofális helyzetéért felelõs személyekkel szemben. Készítse elõ a kormány a korábbi Országgyûlés által beindított vagyonfelülvizsgálatok folytatását. Az idõpontot 1956. november 4-i kezdetre kell kiterjeszteni. A felülvizsgálat állapítsa meg, hogy a vagyonosodás milyen eredetû a korábbi politikai vezetés széles körében, s nem történtek-e visszaélések. Gyanú esetén induljon büntetőeljárás... A törvényhozás előre előkészített időponttól függessze fel a meglévõ vezetői mandátumokat mindenütt, ahol az államnak szerepe van a gazdaság állami tulajdonú szektorában, a közintézményekben, az oktatási intézményekben és minden költségvetési szervezetnél... Szűnjön meg minden korábbi előjog."
Erre Orbán Viktor és pártja a következő választ adta:
"Az idő múlásával egyre nehezebb megállapítani az igazságot... A régen kialakult viszonyok, bármennyire kifogásolható módon jöttek is létre, mindenféle olyan következményt vonnak maguk után, amik maguk már nem kifogásolhatók... A kormánykoalíciót alkotó pártok vezető... nagyon könnyen lekommunistázzák azokat az ellenfeleiket, akik megharagítják őket. Másfelől meg roppant nagyvonalúak, amikor olyan magas beosztású tisztviselőkről vagy akár volt kommunista tisztségviselőkről van szó, akikre szükségük van és akiktől lojalitást remélnek. Egyfelől hajlamosak arra, hogy a legsötétebb színekkel ecseteljék a múlt bűneit, amiből az következnék, hogy mindenki bűnös, aki magasabb tisztségban szolgálta a régi rezsimet. Márfelől viszont sok mindenkit "jó magyar embernek" tartanak, bárha kommunista párttag volt és magas tisztséget viselt... Ne nyilvánítsák gyanúsnak, ne számoltassák el, ne vonják felelősségre sem listák, sem valamilyen meghatározások szerint emberek egész csoportjait... Nyilvánítsák ki, hogy az eredeti jószág visszaszolgáltatása általában nem lehetséges és nem is kívánatos... A hangzatos nevű "Justitia-terv" színtiszta dilattantizmus!"
A kiadvány: Tiszta lappal. A FIDESZ a magyar politikában 1988-1991. Megjelent a Fidesz kiadásában, Budapest, 1992. Citátum: p. 309-313.
Na szóval. Aki megakadályozta a nomenklatúra megsemmisítését, felelősségrevonását, elszámoltatását, az többek közt Orbán Viktor volt. Úgyhogy 14 évvel a rendszerváltás után ne sírjon azon a szája, hogy a komcsik még mindig pozícióban vannak. Ott vannak, hiszen ő küzdötte ezt ki nekik.
Persze nyilván vannak, akik beveszik azt a mesét, hogy OV ellenzi a nomenklatúrát. Ugyan, ugyan. Már idéztem a korábbiakban, a másik fórumon, hogy a saját maga által megbízott akadémiai vizsgálóbizottság is azt állapította meg, hogy a Fidesz tőkésrétegei megkezdték az összeolvadást a nomenklatúrával.
Összefoglalva: aki meggátolta az igázságtétel - Orbán Viktor. Aki 1998-2002 között a legtöbb volt kommunistát foglalkoztatta a kormányában - Orbán Viktor. Akinek a tőkései be akarnak épülni a szocialisták tőkései közé - Orbán Viktor. És akinek haszna van ebből az egészből - Orbán Viktor. Akiket pedig becsapnak - a választói.
Engem nem csapnak be. Orbán Viktor a jobboldal árulója, egy volt nomenklatúrista párttitkár, egy volt kommunista fia, akinek pártjában hemzsegnek még most is a volt ügynökök és a besúgók.
2004/04/22 |
mikiegér:
Micsoda izzó gyűlölet! Írjon a sajátjairól is pár jó szót!
Egyébként nem őriztünk együtt libákat, ezért kérem ne tegezzen!
2004/04/23 |
mikiegér:
Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas, vagy műveletlen.
2004/04/23 |
Gyöngyösi Zoltán:
Azért szomorú ez... Hol kezet akar velem fogni, hol a pokol fenekére kíván. Csak egy dolgot nem tud szegény mikiegér: vitázni velem... Sehol egy ellentétes tényállítás, sehol egy cáfolat, sehol egy... semmi. Hiába: jobboldal.
2004/04/23 |
Gyöngyösi Zoltán:
Egyébként meg nem értem. 2002-ben a magyar nemzet buta panelproletárok és tökfilkók, agymosottak és hazaáruló nyugdíjasok tömegeiből állt. Hogy lett ebből 2004-re "bölcs és becsületes" nép, úgy egy az egyben? Mikiegér: tessék választ adni. Ön szerint én "buta vagyok és becstelen"? Várom egy "polgárhoz" méltó, bölcs és becsületes válaszát. (Ön nyilván annak gondolja magát. Hogy én minek, azt most egyelőre tegyük talonba. Majd elmondom.)
2004/04/23 |
Leó:
Örömmel veszem, hogy Mikiegér ilyen lelkesen dicséri népemet, mely a silány fickókat amint (2002-ben) módja volt rá, elzavarta. :)))
Ami Gyöngyösi Zoltán írását illeti: a magam részéről nem szívesen foglalkozom azzal, kinek ki vagy mi volt az apukája. Mindenki ő maga az, ami. Ha a származás kérdése előkerül, akkor inkább a lélektani oldalát tartom érdekesnek, honnan is jön a neofita buzgalom. (V.ö. a pápai Kövér-család politikai szerepével.) Az érvelések során sincs a származásnak (sőt, a régebbi tetteknek sem!!!) semmiféle szerepe - OV esetében különösen nem: ezért kellett szerelmessé tenni az igazak táborát - ha már a lélektannál tartunk.
2004/04/23 |
Gyöngyösi Zoltán:
Egyébként dehogy gyűlölem én Viktort! Csak annyiban tartom veszélyesnek, hogy fölösleges hisztériát kelt az erre fogékony rajongók körében, ami idegbeteggé teheti a társadalmat. Amúgy egyáltalán nem tartok tőle, hogy mélyreható változásokat kívánna eszközölni az országban. Miért is tenné? Párttitkár fia, a kormányában ott ültek a volt MSZMP-sek, a saját tőkés körei összefonódtak az MSZP tőkéseivel, az elszámoltatást ő maga akadályozta meg, a kereszténységet a napokban tagadta meg a pártja - ó, a rendszer kutyájának kölyke ő. Lényegében veszélytelen, csak nagy a szája. Szegény.
2004/04/23 |
Gyöngyösi Zoltán:
A "származástan" kérdését a Fidesz vetette fel. Nem ők hivatkoztak éveken át arra, hogy ki milyen családból származott? Hogy X-nek az apja ÁVH-s volt, Z.-nek párttitkár, F.-nek vállalatigazgató? Hát most visszakapják. A saját fegyvereikkel kell legyőzni őket. Ha ők a multat firtatják, hát majd mi is firtatjuk. Ha ők a mi szüleinket becsmérlik, akkor mi is őket. Az én apám munkásember volt. 2002-ben kiderült, hogy nem is az volt, hanem egy szemét, a nemzet selejtje, amely behódolt a Kádár-rendszernek, egy italozó "biológiai organikum", amelynek gyermeke - mert nem OV-re szavazatott - nem is magyar, csak annak hazudja magát. Hát jó. Legyen. Az vagyok. Akkor most vegyük elő Kövér László családját és nézzük meg, hogy ki milyen posztot töltött be az MSZMP uralma alatt. Hát akkor foglalkozzunk kicsit Viktor családjával. Ha neki joga volt szidalmazni az én apámat, akkor nem is jogom van az övéhez. Ha neki joga van ahhoz, hogy engem ne tekintsen embernek, hát akkor én sem fogok vele kesztyűs kézzel bánni. Ha ő megtagadhatja a magyarságomat, hát akkor én is rábizonyíthatom, hogy ő sem az. Ez kellett, jobboldal? Megkapjátok. Ti kezdtétek.
2004/04/23 |
mikiegér:
Semmi mást nem kérek Öntők Gyöngyösi, csak annyit, hogy jelemezze a jelenlegi kormány működését hasonló vehemenciával, mint azt az Orbán kormány esetében teszi,különös tekintettel Ron Werber munkásságára, Medgyessy, Kovács, Lendvai jelenére és múltjára. Nem érdekel se Pető, se Bauer apja, ha már az ősöknél tartunk. És még valamit, ön szerint az átok, ha valaki párttitkár volt-ugyan mondja már, hogy el tudjak igazodni a munkásmozgalom rögös
út-ján!
2004/04/23 |
mikiegér:
Nem érzi az iróniát a soraimból a kézfogást illetően? Bizonyára nem én lennék az kettőnk közül, aki üvöltve elfordítani a fejét, ha Ön kezet nyújtana! Pokolra soha nem kivántam, mint ahogy Orbán sem tagadta az Ön magyarságát, és nem szidalmazta az apját sem, soha nem hallottam, hogy Orbán Önt nem tekinti emmbernek, nem tudom miért van üldözési mániája.És ha már a panleproliságnál tartunk, én is az vagyok, és mégsem érzem sértve magam, mert akinek nem inge nem veszi magára!Ez már orvosért kiált!Ugye?
2004/04/23 |
mikiegér:
Az idézet szerzőjének neve lesz a hét végi Ki kicsoda rejtvény megfejtése!
A győztesek között tárgynyeremény kerül kisorsolásra!
2004/04/23 |
mikiegér:
Olyan emberrel nem lehet vitázni, aki izzik a gyűlölettől! Azt hagyni kell, hogy magával vitatkozzon!
2004/04/23 |
Gyöngyösi Zoltán:
Nem "figyeljen, kend, Gyöngyösi", hanem "figyeljen, kérem, Gyöngyösi úr". (Illemtankönyv kezdőknek.)
Semmi baj nincs azzal, ha valakinek az apja párttitkár volt. Az viszont zavar, ha egy párttitkár fia szidalmazza a párttitkárokat, közben a saját kormányában alkalmazza Stumpf Istvánt, az MSZMP felsővezetőjét, támogatja Szűrös Mátyást, az MSZMP felsővezetőjét stb. Szóval az inkonzisztencia, az zavar.
Ön a következőképpen kívánt a pokolba: "Ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas, vagy műveletlen." Mármost énnekem OV stílusa egy kicsit kevésbé jött be, viszont emlékszem Kövér László kötelezésére, továbbá Schmitt Máriára, aki szerint a kendéket jobb helyen agyonlövik, meg Lovasra, aki forradalmat akart (ott lőni szoktak), meg... nem folytatom. Persze, egyik sem valósul meg, de azért a lázálmok a baloldaliak elnyomásáról ott kavarognak a jobboldali agyakban. Én tehát becstelen vagyok és hülye, mert eltűröm ezt a kormányt; Ön viszont becsületes és okos, mert nem kedveli őket. Mit lehet kezdeni a becstelen és buta emberekkel? A választ Önre bízom. De gondolom valahol, félálomban, vagy pár üveg bor elfogyasztása után már Ön is tudja. Ha nem is mondja ki.
2004/04/23 |
Gyöngyösi Zoltán:
Most befejeztem ezt az ostoba beszélgetést, ahol mindketten alaposan elragadtattuk magunkat. A kézfogást nem utasítom vissza, de nem is forszírozom. Most megyek tárgyalni. Kissé felhúztam magam az Ön stílusán, mikiegér, úgyhogy most ne sok jóra számítson szegény ellenérdekű...
2004/04/23 |
mikiegér:
Az idézet gróf Széchenyi Istvántól származik!
A stílusom, meg olyan amilyen. Tudja, én nem vagyok magasan kvalifikált értelmiségi,csak egy panelproli, mert apám nem volt párttitkár, engem meg nem vettek fel a KISZ-be, mert mint mondták, nem voltam politikailag elég érett.(Meg az egyetemre se.) Osztán úgy is maradtam.
Hogy Ön miért ostorozza önmagát megállás nélkül,azt aztán végképp nem értem, olyanokat ír magáról, hogy az elképesztő, komolyan mondom.
2004/04/23 |
mikiegér:
Gyöngyösi úr!
Ön az illemtankönyv tanulmányozását javasolja nekem, miközben megállás nélkül tegez az én hozzájárulásom nélkül. Ezt én néhányszor szóvá tettem, ennek ellenére nem változtatott a magatartásán. Akkor mit kér számon tőlem?
2004/04/23 |
Anonymus (a27@freemail.hu):
Kedves Gyöngyösi Zoltán!
Látszik, hogy ügyvéd (vagy ügyész?) vagy, mert úgy tudod csürni-csavarni a szavakat, következtetéseket levonni....ha pereskedni fogok, elkérem a telefonodat.
Hol hallottad Orbán Viktort "prolizni"? én is olvastam cikkeket, amelyekben kritizálják az újságírók e társadalmi réteg átlagos értelmi szintjét, de Orbán Viktortól te nem halhattál ilyet. De nyitott vagyok: írhatsz példát a gyüjteményedböl.
A "Justitia-terv" tervvel kapcsolatban: Mikori is a dátum? 1992. Azóta már többször hallottam rendszerváltó értelmiségi körökböl, hogy mennyire naívak voltak az állampárttal szemben, nem gondolták, hogy közéjük is beépültek stb. A lényeg: a Fidesz sem gondolta 92-ben, hogy az MSZP-s, MSZMP-s "bagázs" így le fogja nyúlni az országot (privatizáció, stb.), hogy a hálózati- és egyéb kapcsolatok következtében így fog alakulni a rendszerváltás. Naív volt részükröl védelmezni öket a "Justitia-terv" szemben. Azt hiszem, ezt már belátták ök is, és sokan mások.
Végezetül: már írtam régebben, de újra leírom. Döbbenetes számomra, hogy valakiknek nagyobb erkölcsi problémát okoz az, hogy egy 20-on évesekból álló demokratikus pártból az idö múlásával konzervatívabb párt lett, mint az, hogy a diktatúra kiszolgálóiból, "nagy demokraták" lettek. Sírjak vagy nevessek?
Ja, és még annyit. A Fidesz soha nem vallotta magát keresztény pártnak. Az egy másik dolog, hogy a keresztény gondolkodásból származó értékekre, értékrendre nyitott, és támogatja. Nem összekeverendö.
2004/05/03 |
Anonymus (a27@freemail.hu):
Kedves Leó!
04/22 levelére:
Miért kell a "konzervatív" beleírni? Mert maúgy fest, sajnos, a dolog, hogy a családot, mint fontos társadalmi sejtet szinte egyedül csak a jobboldal támogatja. Jó, a "baloldal" is némiképp - olykor anyagiakkal -, de mint nagy fontossággal bíró dolgot (nem találtam jobb szót) sajnos nem. Ez világosan leszürhetö sokmindenböl. A liberálisok meg aztán végképp nem. Kiss János pl. valamelyik régi cikkében már teljesen "keresztet vetett" a családra, mint "intézményre", mint vmi idejétmúlt dologra. Ennyi tömören.
Gondoltam, hogy nem kedveli Fábryt. Gondolom, föleg azóta, amióta nyiltan a jobboldal mellé állt. A Heti Hetessel nincs problémája? Ezt csak úgy kiváncsiságból kérdezem.
A liberálisokkal a legföbb bajom - mindamellett, hogy lepaktált egyfajta árulóként a volt állampárttal (ígérete ellenére (lásd. Magyar Bálint nyilatkozatát), persze ez nem hataloméhség, ááááá, dehogy) -, hogy egyszerüen nem értek egyet az ideológiájukkal. Nem a liberalizálással, mint egyfajta eszközzel van a bajom, mert az sokszor termékenyen, pozitívan hat, hanem az észnélküli, mindent a "szabadságszmének" alávetö, sokszor a józan észt félredobó, a dolgok müködéséröl tudomást nem vevö gondolkodással, a liberalizmus, mint eszmével. Tömören ennyi. Egyébként "rohadt"-nak én nem neveztem a liberalizmust, igaz, Ön sem ezt állította, de azért megjegyeztem.
2004/05/03 |
Szóljon Ön is hozzá!
Cenzúrabox
Vissza
|
|
|