Demecser

A bíróság elrendelte a választás megismétlését. Egy demokrata politikus – mint jómagam – tiszteletben tartja a bíróság döntését, nem lázít ellene, és nem keresi mögötte feltétlenül az ellenség befolyását.

Vitatni azonban lehet a bíróság ítéletét, és legalábbis részben ezt teszem. Részben pedig – mint látni fogják – dicsérni fogom.

A bíróság három olyan körülményt állapított meg, amelyek alkalmasak voltak a választás jogellenes befolyásolására. Az első az egyik jelöltnek az az állítólagos füllentése, hogy a kopogtatócédulák több mint felét összegyűjtötte. A második az volt, hogy valakik autóval szállítottak választókat a szavazókörökhöz, és a harmadik kifogás szerint Kis Gyula iskolában kampányolt.

Ha egyenként vesszük az állításokat, az első kettőben nincs semmi szabálytalan. Ha a kampány során tett füllentések alapján meg lehetne semmisíteni a választásokat, akkor az összes eddigi országgyűlési választási eredményt meg lehetett volna semmisíteni, de nem csupán a győztes füllentési miatt… Demecserben a Fidesz jelöltje hasonlót füllentett: az általa állított kopogtatócédulák száma nem érte el a kapott szavazatokat sem… A kampány során tett megalapozatlanságokról a bíróságok helyett a választóknak kellene véleményt formálniuk.

Az autóval történő szavazó-szállítás esetében persze mindig felmerül, hogy ki-ki a saját híveit szállítja a szavazóhelyiségekhez. Mégis, egyfelől örvendezhetünk is a felett, hogy a választásban passzívabb embereket az aktívabbak hozzásegítik ahhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. De a fő érv nem ez, hanem az, hogy semmilyen jogszabály nem tiltja a választók szállítását, miközben a szavazófülkében a szavazás titkossága biztosított, így senkinek nem lehet fogalma arról, hogy melyik jelöltre szavazókat szállítottak a szavazóhelyiségekbe.

Az iskolában való kampányolás megalapozottabb kifogásnak tűnik, ám ennek alapján arra a következtetésre jutni, hogy ez befolyásolta a választás kimenetelét, kissé merész következtetésnek tűnik.

Ám itt dicsérem meg a bíróságot, mert a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bíróságok készek megállapítani a törvénytelenségeket, de csak elvétve semmisítik meg a végeredményt. Itt tehát némi bátorságra is szükség volt, és nekem az a meggyőződésem, ha a bíróságnak nehéz a mérlegelés, akkor meggyőzőbb, ha a kényelmetlenebb változat mellet tör lándzsát. Azt javasolom a magyar bíróságoknak, hogy hasonló helyzetekben inkább döntsenek az eredmény megsemmisítése mellett, semmit a választás eredményének helybenhagyása mellett. Mondom ezt abban a hitben, hogy csak ez fog vissza a szabálytalanságok elkövetésétől. Ha a szabálytalanságok elkövetésének nincs valódi tétje, akkor sok szabálytalanságok fognak elkövetni, míg ha a tét óriási, kevesebbet.

Mint tapasztalt nemzetközi választási megfigyelő azt tartanám még fontosnak, hogy a választási csalások elkövetőivel szemben induljon büntetőeljárás. Mert mindig kétséges hogy egy-két visszaélés milyen mértékben befolyásolja érdemben egy választás eredményét, ha minden alkalommal megindulna büntetőeljárás, az valóban visszatartó erővel bírna.

2003. október 30.

Anonymus (a27@freemail.hu): T. Képviselő Úr! Azt nem értem, hogy ha nincs semmi szabály(törvény)ellenes vmiben, akkor hogyan hozhat elmarasztaló ítéletet egy bíróság. Mert vmilyen jogszabályra csak hivatkozni kell, ami alapján szabályellenes, nem? Amúgy nagyjából egyetértek Önnel, bár én a bűntetőeljárást kiterjeszteném a "füllentések"-re is, azaz ne lehessen hazudni pl. a kopogtató cédulák számát illetően sem. Látja, nem árt egy kis törvényi szigor, mert ebben a nagy liberalizmusban már sokan azt hiszik, azt csinálhatnak, amit akarnak. 2003/10/31

Mézesmadzag: Az ajánlószelvényekkel kapcsolatos megnyilatkozás nem "füllentés" hanem a választók megtévesztésére irányuló csalás, amely szoros küzdelem esetén kellő erővel sulykolva valóban alkalmas lehet a végeredmény befolyásolására. Idézem, forrás: http://www.ma.hu/page/cikk/aa/0/62378/1 "Kis Gyula, az MSZP, az SZDSZ és a Szövetség Demecserért Egyesület közös jelöltje megtévesztette a választókat akkor, amikor kampány-szórólapján azt állította, hogy az ajánlószelvények több mint felét megkapta a szavazásra jogosultaktól. Ezzel szemben a tény az volt, hogy Fáky Lászlóné, a Fidesz jelöltje 1817 ajánlószelvényt adott le, amit a választásra jogosult 3380 helyi lakostól kapott - fűzte hozzá Bodnár Zsolt. A bíróság álláspontja szerint a választás végeredményét befolyásolta az is, hogy szervezetten szállították voksolásra a helyieket, ezt a helyi és a területi választási bizottság szintén megállapította. Az október 19-i demecseri időközi polgármester-választást Kis Gyula 1547 szavazattal nyerte Fáky Lászlóné, a Fidesz jelöltje előtt, akire akkor 1024-en voksoltak." 2003/10/31

drakkar: Tisztelt Képviselő Úr! Gratulálok Önnek, hogy a lapja-szava még kilátszik magyar közélet igen régóta örvénylő szennyözöne alól. A lázítás és a cinizmus hete volt ez, valóban, meg a kétoldali paranoiaé. Vége van-e? Sok választási ügyet láttam már, nem kedvelem őket, de divatba jöttek... Demecserrel a bírói politikai hatalom véletlenül felütötte a fejét. Nem egyszerűen vitázni kell vele, de - hogy legyen promt ellensúlya - azonnal kemény, tárgyszerű kritika alá kell vonni. Persze normál hangerővel, nyál nélkül, levett kalappal. A döntést hozó bírák becses nevének és - de lege ferenda, azaz valamikor majd - a politikai irányultságának ismeretében is. A túlzást a bírónak addig kell tűrnie, amíg az ügyész bírja cérnával. Aztán majd keményen kritizálhassák a bírák a kritikusaikat: az alattomos hecckampány csak azt szolgálja, hogy névvel, pártgyanúsítgatásokkal, nevetségessé tétellel, előre megfontolt meghazudtolással, egyéb kisebbítésekkel némelyek - a saját kapitális mulasztásukat tisztességtelenül elhallgatva - örökre elvegyék a bírák kedvét a törvénnyel rájuk rótt kötelesség teljesítésétől, a közvetlen politikai hatást kiváltó ítélekezéstől. Hajaj. A tökéletesség adományának hiányában számolni lehet azzal, hogy balos érzelmű bíró nem fog bizonytalan esetben a bal terhére mérlegelni ebben az országban. Ha számolnék ezzel és eltekintenék a konkrét ügytől, mernék célozgatni arra, hogy legalább két bíró biztosan jobbos volt. Mondják is, sokan. Nem rovom meg őket. Hacsak valami közbe nem jön. A heti nagy hőzöngésben elsikkadt a véletlen. Nem véletlenül. Figyelmes olvasó látta a közhírré tett döntésből (az érdekeltek pedig természetesen tudták), hogy a bíróság nem sajátfejűleg (mérlegeléssel) állapította meg a törvénysértéseket. Azokat a paritásos összetételű két (helyi és a területi) választási bizottság állapította meg mérlegeléssel, elutasítva mindkét fél ö n á l l ó kifogását, majd fellebbezését. A két érdekelt közül csak az egyik fordult a bírósághoz, szigorúbb döntést kérve. A másik hagyta magára száradni, amit - szerinte - rákentek. Mekkora műhiba, micsoda érv. Beismeréssel azonos állapotba került az elkövetés és annak törvénysértő jellege. A polgári bíróság 1995. óta csak azt moshatja tisztára, aki ezt kifejezetten kéri tőle, és át is adja a tisztítószereket. No, meg vállalja a kockázatot, hogy netán tisztíthatlannak bizonyul és a hozott tisztítószer is atombiztos guánóbetonként tapad rá. Bocsánat. Szóval a választási ügyekben sincs hivatalbóli eljárás és az objektív igazság bírói felderítésének kötelezettsége. A bíróság társadalmi igazságot szolgáltat: a saját körülményeiket és gondolataikat a felek ismerik a legjobban, ők tudják, mi a legjobb bizonyítékuk, mondják, adják hát őket, választási ügyben rögvest, már a kérelemben. A bíróság meg azt dönti el, melyik fél igazsága érvényesülhet az adott körülmények között. Az éppen adott közéleti körülmények között. Mert attól aztán nem független a bíróság. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselőjét, illetőleg a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. - mondja a választási törvény -1997. C. 78 § (4). Mást - ügyfélként - nem! A bíróság perjogi ügyfele csak a választási bizottság és a kifogást benyújtó volt. A másik oldalnak is megvolt a lehetősége, hogy meghallgassák a bíróságon: kifogást kellett volna előterjesztenie a saját ügyében vagy a másik ügyben hozott határozat indokolása ellen. Hiszen azt is megkapta. Csak a szankció maradt a bíróságra. Elszaporodtak vagy nem szaporodtak el a sajnálatos események? Füllentés? A bíróság a sajtóra (melyikre?) hivatkozva fitymálja le azt, amit a törvényhozás fontosnak tartott és tart? Hova vezetne ez? Ahogy a közzétett határozat mondja: jelentős körülményre a valóság ellenkezőjét írta és terjesztette széles körben.Egyébként: elkövetés, minősítés a be- és elismerve. Csoportos szállítás szervezése. TVB határozatban is megállapítva, minősítve, mindez hallgatással megrősítve. A tételes jog tiltja (1997. C. 3. §) Kampányolás tanítási időben az iskolában. Nem befolyásolás? Akkor mi a szöszért csinálta? Egyébként elkövetés, minősítés egyaránt beismerés-elismerés szerű állapotban. Már megjelent a sajtóban, hogy hét ügyben hozott eredményt megsemmisítő határozatot a bíróság, de csak független jelöltek terhére. A Jogtárban is vagy egy. Érdemes megnézni. Ha kéri valaki, majd beidézem.Elfogdta a társadalom. Nem volt hecckampány... Ha csak kicsit lettek volna bírók a tanács tagjai, akkor se tehettek volna mást. A büntettekre igyekszem majd visszatérni. Bizony, fonák dolog, hogy az igazán nagy stiklinek gyakorlatilag alig lehet választási jelentősége. 2003/11/01

drakkar: Úgy érzem, itt kell folytatnom hozzászólásomat. Lehet, hogy a bírák félik a mai győztes dicsértetét. Most van több tízmillárdos költségvetési ígéret. Mától kikerekedett a bíráknak a 50 százalékos fizetésemelés is. Emelgetik helye felé a bírói hatalmat. Hadd legyenek magabiztosabbak a bírák. Aztán odacsapnak, mert... nem vettek lottószelvényt, s így nem nyerhettek. Erre a jogi gengszterizmus kifejezést tilos használni? Meghalt a valódi bírói hatalom? Ezen a lapon csak egy szép halotti beszéd hangzott el felette? Itt már Kucze vezette, milliós kanosszajárás se segíthetne? Érdemes kriptákra költeni a tízmilliárdokat? A magyar bírák emléknapja marad október 27-e a feltámadásig? Az SZDSZ mindig is a bírák barátja volt. Valahol olvastam: ha magyar a barátod, nincs szükséged ellenségre. S ha ma még Heti Hetes is lenne, díszes menlevéllel... Tisztességes-e tudottan döglött topedóként kilőni a felülvizsgálati kérelmet? Az előző szólásomban már említett törvény szerint választási ügyben harmadik jogorvoslatnak nincs helye. A 3. §-ban pedig ott vannak a követelmények. A végén még az menti meg a menthetőt, ha a jobb jelöltje visszalép... Tisztelt Képviselő Úr! Lehet-e, lesz-e bíró, aki megfogadja az Ön tanácsát a közvetlen politikai hatású választási ügyek elbírálásánál? Elfőfordult-e már a világtörténelemben, hogy hecckampányban a nevek emlegetése ajánlásnak is tűnhetett? Önök, a képviselők adták a bírák kezébe a politikai hatású hatalmat. A törvényhozóknál többet, nagyobbat ezek a bírák se tévedhetnek. Úgy vették vissza tőlük a jogartöredéket, hogy még törvényt se kellett módosítani, a kifogásolt ügyet se kellett tanulmányozni. Ögyes. Berlusconi jöhet tanulni? Nincs bennem sok optimizmus, de mondom: ahogy a bírák és sokan mások elviselik a mindennapokban a politikus törvényhozóink szerencsétlenkedéseit és elmepárbajait, sőt tudományt is csinálunk belőle, méltóztassanak a politikusok is elviselni a bírákat. Sorolgassuk-e a jogalkotásunk emlékezetes pillanatait? 2003/11/01

drakkar: Pirul az arcom a folytatás miatt. Illemsértő vagyok. A T. Házigazdának hála, nem lesz szankció. A vitaindító szerint"... A kampány során tett megalapozatlanságokról a bíróságok helyett a választóknak kellene véleményt formálniuk." A választópolgárok túlnyomó többsége nem tudja, melyik jelölt pontosan hány ajánlást kapott. A jelöltnek adatmonopólima van, mert csak a törvényei minimumot kell elérnie. A választási bizottságok és a bíróság döntésében - ismétlem - perrendszerűen kétségbe nem vont számadatok szepelnek. Egyébként pedig bizonyíthatták vola, hogy korábban mindenkivel tudatták a valós a számarányokat, így a nyilvánvalóan téves szórólap senkit nem téveszthetett meg. Szintén vitaindító kitétel: "...senkinek nem lehet fogalma arról, hogy melyik jelöltre szavazókat szállítottak a szavazóhelyiségekbe. " - Demecser nagyon kicsi város. Mindenki ismer mindenkit, kb. Tudják, kit érdemes hozzásegíteni a szavazáshoz, kit nem, ki hárította el a segítséget s ment máshová. Az ember csak vólószínűség szerint dolgozhat... Nemde, a demokratikus választások alap-alapelve az önkéntesség? Az önkéntesség egyik sajátos és gyenge biztosítéka a saját (vagy rokoni, baráti alapon viselt) szavazási költség és bajlódás. Az érintetteknek tehát nem hallgatással elismerniük, hanem kifejezetten - és a bíróságon a törvényes teherrel, nem a sajtóban ingyen - tagadniuk kellett volna - j ó l - a törvényben tiltott szervezett csoportos szállítást elkövetését (a szervezéshez nem kell jogosítvány meg saját kocsi - minden pártban sok szervezőképes rokkantnyugdíjas és idős ember tevékenykedik és a szervezésben van főnök meg samesz), vagy bizonyítaniuk kellett volna, hogy a szállítottak kérésére adtak lekönyvelt ellenértékért segítséget. No, persze, az önkéntesség elve a lényeg, nem a néhány kis forint, ami azért sokra mehet s apaszthatja az állami apanázst. (Egy kis offolás: Családi, baráti megállapodás, igazolt kérés esetén saját költségen annyian mennek egy járművön, amennyien elférnek. Idegen utazási költségének viselése esetleg pénzjuttatás, a címzettnek jövedelem. A többi az APEH dolga. Szokás lesz-e, hogy a szavazás napján pártszín nélküli emberbarát aktivisták a közterületeken, lépcsőházakban, lakásokba becsengetve ÁFA-rendezett BKV vagy iránytaxi menetjegyeket osztogatnak számlával? Rendbe jön a cég...) A bírósághoz fordulás helyett - az adott közéleti viszonyok között, a téthez képest túlzott nagyvonalúsággal - az elmarasztaltak tudomásul vették, hogy alaposan letörvénysértőzte őket a két választási bizottság, amelyek közül az egyiknek kitűnő helyi ismeretei is voltak. Ez nem sértette az önérzetüket. Csak a következmény. Műhibát követtek el a választási eljárás során, azt megfejelték a bírói döntés ellen való lázítással. Ergo, az én demokratikus félelmem paranoiába csap át: el fogják követni a harmadik hibát is. Igyekeznek meghurcolni a bíróságot, leszavazzák a bíróságok költségvetési javaslatát, a döntést hozó bírákról rettenetes dolgok fognak kiderülni. A következő választás során elfogultsági kifogást jelentenek be az illetékes (vagy minden) bíróság ellen. Az elfogultsági kifogást netán lehetetlen lesz egy nap vagy három nap alatt elintézni, így már csak törvénysértő bírói döntés születhetne...Jogállamban élünk, mondja az Alkotmányunk. Pert kell indítani és indíttatni a bíróság ellen bírói jogkörben okozott kár miatt, még a személyhez fűződő jogok megsértésére is lehet hivatkozni, különösen a magánszemélyeknek. A talaj elő van készítve. Nagy a tét, mondják. Igazuk van. Ha a törvénysértés megállapítását még kibírták volna (?!), miért nem tudják azt sulykolni, hogy Önök olyan közéletet teremtettek, amiben a választási bizottságok és a bírók még tévedni is mernek az Önök kárára s a bírákat 60 milliárd forinttal és fizetésemeléssel se lehet már befolyásolni (kellően óvatossá tenni). Ezért a civilkurázsi és a közéleti bátorság újjászületését akkor is kitörő örömmel üdvözik, ha távollétükben, véletlenül vagy szeplőtelenül fogant és farral, sötétzöld bőrrel, vakon jött a világra. Tényleg nem lehetséges, hogy a kapányígéreteik is közrehatottak - legalább tudat alatt - a három döntésthozatalban? Ennyit arról, amiről a vita folyik. Ami nem téma és nem lehetséges következmény, arról én is hallgatok. 2003/11/02

istvan (zorki@chello.hu): T.Képviselő Úr! Magam is kijelentem, hogy tiszteletben tartom a bíróság döntését. Jónak is tartom, hogy született végre ilyen döntés. Legalább figyelmeztet minden jelöltet, hogy válogassa meg az eszközöket. Szerintem a fentebb már citált választási eljárási törvényből ez a határozat is levezethető. A törvény megfogalmazása elég általános, és a jogalkalmazó kezében a döntés, hogy mikor ismételtet meg egy szavazást. Itt a mi megyénkben nem csak most Demcserben, de 2002-ben is rengeteg választási kifogás volt. Mindenki tudta, hogy a roma kisebbséget a kisebb településeken különböző fondorlattal vettek rá a szavazásra. Most nem sorolnám ezeket. Szerintem mindkét nagy párt alkalmazta, és mindig a vesztes jelent be kifogásokat. Az itteni megyei bíróság legtöbb esetben formai okokat talált a kifogások elvetésére, ez ellen nincs mit tenni vagy szólni. Az is előfordult, hogy megállapították a törvény megsértését, de azt is, hogy az nem befolyásolhatta jelentősen a szavazás eredményét. Hogy ezt hogyan lehet objektíven megállapítani arról fogalmam sincs. Az érdekes az, hogy az ilyen döntések után bár a választás eredménye maradt, a törvénysértő tevékenységet végző állampolgár -nem a jelölt- bűntetőjogilag elmarasztalták. Ezért is gondolom, hogy szükség van ilyen bírói döntésre. Van másik oldala is a dolognak, mert ha minden hasonló ügyben ilyen döntést hoz a bíróság, akkor állandóan szavaznunk kellene. Talán a politikusoknak és különösen a pártoknak kellene változtatniuk a kampányaikon, no de ez csak óhaj. Addig legalább is itt Szabolcsban (meg ahol hasonlóan szegények élnek), marad a régi nóta, száz évvel ezelőtt se volt másképpen. Szóval a demokráciához előbb jólét kellene. 2003/11/02

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Orulok, hogy a Fuggtelen Magyar Birosag egy tanacsa vegre megalljt parancsolt. Barcsak tobb ilyen volna. Mivel drakkar elegge targyszeruen osszefoglalt minde mondanivalot a targyban, folosleges mar mit hozzatennem. Udvozlettel Piszkos Alfred 2003/11/03

Leó: Meg kell vallanom, én nem tudom a jogot önmagában, mint szépséget tekinteni. Értelme csak adott helyzetben van. Márpedig ma Magyarországon a választások során igenis hazudnak ( és nem füllentenek ), de ez benne van a pakliban! Aki ezen csodálkozik, nem sajnálom. Nem sajnálom, mert tudom, hogy ő is hazudik. Az tehát, hogy tömegeket alapjaiban megtévesztett az a bizonyos "50% már rám adta szavazócéduláját", nem lehet igaz. Nézzük a tényeket: a győztesre mintegy másfélszer annyian szavaztak, mint a vesztesre. Aki ezt a megtévesztésnek tudja be... De azóta más is történt: a hölgy visszalépett. Alighanem belátta helyzetét. Ami pedig a propagandát illeti: 2002 tavaszán én iskolában szavazatam. A helyiség mellett (iskolai!) tábla függött: renoválva Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt. A szavazatszedő bizottság elnöke pedig kokárdát viselt. ( Úgye emlékszünk még a jelképrendszerre?) Mindez, ugyebár nem volt a választók befolyásolása. Avagy: a Horn - Orbán vitában ovi 7%-os GDP-növekedést igért. Ugyebár, ez sem volt a választók félrevezetése! Komolyan gondolja valaki, hogy ezen az alapon meg lehetett volna óvni az 1998-as választásokat? Aki egy 2:3 arányú választási eredményt ilyen machinációkra vezet vissza (még ha meg sem említjük az ellenoldal húzásait) az egyszerűen nevetségessé teszi magát. ( Csak zárójelben teszem ide: nem lehet, hogy Demecseren egyszerűen elúnták, hogy ugyanaz a család örökletessé tegye hatalmát? ) 2003/11/03

vérbagoj: Kissé neheztelek Drakkar kollégára, mert lelőtte előlem a poént. Világosan és logikusan összefoglalta mindazt, ami bennem még csak mint kósza benyomások zavaros egyvelege kavargott. Azért KÖSZÖNÖM! Tulajdonképpen a bevezetőt és az eddigi hozzászólásokat olvasva már csak annyit kell az egészhez hozzátennem, hogy egyrészt reménykedem, hogy ez az ítélet csak az első a hasonlók hosszú sorában, másrészt Eörsi úr és pártja nagyon sokat tehet azért, hogy ez a reményem beteljesülhessen. 2003/11/03

drakkar: Örülök az egytértő válaszoknak, de tudom, hogy vitatott döntést is eredményező rendszer számos eleme csikorogva működik. Általában érvényesül a választási eredmény kímélete az intézmény közismert fontossága miatt és talán azért is, mert kétséges, hogy kellően pontos-e a törvényi szövegezés. (....a norm cannot be regarded as a “law" unless it is formulated with sufficient precision to enable the citizen to regulate his conduct - az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint) Két webhely, ahol az utóbb említett bíróság döntései és a bírósághoz fordulás feltételei is megtalálhatóak: http://www.im.hu - http://www.echr.coe.int (Pl. az ügyet csak akkor lehet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően. Ez is mutatja annak a mulasztásnak súlyát, hogy a demecseri ügyben most erősen zúgolódó fél nem élt jogorvoslattal.) István említette a hozzászólásában, hogy a sokat emlegetett megyei bíróság a legtöbb korábbi esetben formai okokat talált a kifogások elvetésére. Előfordult, hogy megállapították a törvény megsértését, de azt is, hogy az nem befolyásolhatta jelentősen a szavazás eredményét. A formai hibák gyakoriságát jól mutatja a CD jogtár. Ezen is érdemes gondolkodni. A korábban már említett megsemmisítő döntés kivonata: Az önkormányzati választások során két polgármesterjelölt indult. A szavazókörben mintaként kinagyított helyi szavazólapot helyeztek ki a szavazóhelyiség falára. A szavazólap az egyik polgármesterjelölt nevére volt kitöltve, és neve mellé az igen kockába x jelzést tettek. Biztosítani kellett volna, hogy a mintára a szavazók befolyásolására alkalmas változtatás, jelölés ne kerülhessen. A megyei bíróság ezért megsemmisítette a szavazókör polgármester-választási eredményét, és a polgármesterre vonatkozó szavazást megismételtette. (BH 1999. 45.) Elnézést kell kérnem minden érintettől a korábbi hozzászólásaimban lévő gépelési hibákért. Vendégjárási szünetekben, funkcióhiányos szövegszerkesztővel írtam. Az utóbbi most is igaz... 2003/11/03

g6: Képviselő úr, örömmel láttam, hogy majd két hónap után új témával jelentkezik, és bevallom, azt is elégedetten vettem tudomásul, hogy Demecserről nem Orbán Viktor jutott eszébe. Egyetértek önnel abban, hogy minden választási csalásért meg kell büntetni a felelősöket, a törvény erejével, mert ez utólag kifogja a szelet a választások eredményét kétségbe vonó politikusok vitorláiból. És ha ez épp egy MSZP-SZDSZ polgármester-jelölttel kezdődne? A füllentést azért én elég komoly befolyásoló tényezőnek tartom, mert lehet, hogy sokan azért nem mentek el a fideszes szavazótáborból, mert azt hitték, nincs igazi tétje a szavazásnak. A jelölt visszalépésével persze most a megismételt szavazáson sem lesz, tehát a bíróság döntése lényegében nem változtat az eredményen, de ennek ellenére fontosnak vélem. 2003/11/04

drakkar (drakkar@wap.hu): Szabó G. Zoltán, akit a törzstagok Képviselő Úrnak szólítottak, az Index demecseri fórumán már "felmentette" a bíróságot, de kétségbe vonta a választási bizottságok döntésének pártatlanságát. Ez a hozzászólás is alkalmas lehet ugyan a vitázók kedvező befolyásolására, abba is hagynám a szövegelést, de egy dolog nem hagy nyugodni: nehogy a választási bizottságok váljanak a szidalmak célpontjává. A helyi és a területi választási bizottság, ha a helyzet magaslatától nagyon jobbra állt volna, megismételtehette volna saját hatáskörében a szavazást. Az, hogy ezt nem tették meg, hanem a jogorvoslati eljárásra bízták a végső döntést, nem a feltétlen pártosságukat, hanem azt bizonyítja, hogy kínban született meg a kompromisszumos döntésük . Minden elismerésem az övék. Különösen a helyi választási bizottságnak sokkal nehezebb dolga volt, mint a bíróságnak. Bölcsen rendezték vitájukat. Kitüntetést nekik. A többi a pártok balhéja. A választási törvény 41. szakaszára hívnán még fel a figyelmet, a vitaindító egyik kitétele miatt: "A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása)..." Eddig az idézet, a törvény a valasztas.hu-n elérhető. A 41. szakasz alkalmazására egy megsemmisítést rendelő döntés: Bírósági Határozatok, 1999. 47. "...A megyei bíróság a választási kifogás elbírálásánál elfogadta a területi választási bizottságnak azt a megállapítását, hogy a kampánycsend 1997. évi C. törvény 41. §-ában írt megsértése megvalósult, melyet az érintettek sem vitattak, ugyanis a határozat ellen R. F. nem élt további kifogással..." 2003/11/05

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): G6 felvetését érdekesnek és indokoltnak tartom. Tényleg: azok, akik a bírósághoz fordultak, miért nem tettek egyben büntető feljelentést is? Én, miközben demokrataként tudomásul veszem a bíróság ítéletét, vitatom annak következtetéseit. Azért lett volna érdekes, ha valaki megteszi a büntetőfeljelentést is, mert a bíróságnak lényegesen könnyebb dolga volt, hogy a választás eredményét megsemmisítette, mint ha valakit ugyanezért börtönbe csukna. Igazából ez lenne a bíróság ítéletének a tesztje! Talán kiderült az eddigiekből: úgy vélem, a büntetőbíróság nem állapítaná meg senki részéről, hogy büntetőjogilag értékelhető csalás történt. Ez viszont megkérdőjelezné a semmisséget megállapító döntés alaposságátis. nem abban, hogy történt-e jogsértés, hanem abban, hogy ez alkalmas volt-e az eredmény befolyásolására. Vagy nem? De még egyszer: Tisztában vagyok abban, hogy ezek nagyon súlyos és komoly kérdések. Nagyon jó lenne, ha pártrokonszenvek és ellenszenvek nélkül tudnánk ezekről a kérdésekről véleményt cserélni. Nem ennek vagy annak a pártnak, hanem A Köztársaság kikristályosuló érdekében! 2003/11/07

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): ... kikristályosuló normái érdekében! 2003/11/07

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Tudom, hogy csak Magyar Nemzet cik, de ha igaz, azert megis csak tortent Demecseren valami. Hacsak nem megint egy a ciganyokat megoszto esetrol van szo: ::::::::::::::::::::::::::::::::: Autókkal szállították a romákat a kormánypárti jelöltre szavazni Beismerő vallomás Demecseren 2003. november 7. 7:09 Magyar Nemzet Kolompár Orbán kérésére nyertük meg Demecserben a választást az MSZP-SZDSZ által támogatott Kiss Gyulának - nyilatkozta Lakatos Miklós, a Magyarországi Cigányszervezetek Fórumának megyei vezetője, aki közölte: tizenegy autóval szállították a romákat szavazni, és mintegy 300 voksot köszönhet nekik a kormánypárti jelölt. Kolompár annyit elismert, hogy ő és a kancelláriaminiszter együtt kampányoltak Kiss Gyula mellett, ám tagadta, hogy az ő utasítására szavaztak a romák a koalíciós jelöltre. Lakatos Miklós a Magyar Nemzetnek elmondta: a segítségért cserébe azt ajánlották, hogy a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma részt vehet egy olyan kht. alapításában, amely romákat alkalmazott volna különböző nagyberuházásokon. Az ígéretet azonban nem váltották be, a Kelet-Magyarország tegnapi számából ugyanis arról értesültek, hogy a Nyírség Foglalkoztatási Közhasznú Társaság gyakorlatilag megalakultnak tekinthető, hiszen már felügyelőbizottsága is van, amelynek tagja Tukacs István nyíregyházi alpolgármester, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. Lakatos elmondta: a kampány idején járták a cigánytelepet, és agitáltak, a választás napján pedig 11 autóval szállították a romákat szavazni, és rávették őket, hogy Kiss Gyulára voksoljanak. Állítása szerint Kiss Gyula 1547 szavazatából 300-at szereztek meg ilyen módon. Ez szerinte el is döntötte a választást, hiszen ha ez a másik oldalon szerepel, a fideszes Fáky Lászlóné nyert volna. A történtek kapcsán fontolóra veszi, hogy szocialista párttagságát megszünteti. Kifejtette, sem bal-, sem jobboldali érzelműnek nem tartja magát, elsődleges feladatának a cigányság érdekeinek képviseletét tekinti. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a Magyar Nemzet kérdésére elismerte: Kiss Péter kancelláriaminiszter társaságában valóban részt vett Kiss Gyula egyik kampánygyűlésén három héttel ezelőtt. Mint fogalmazott: itt arra szólította fel a romákat, hogy menjenek el szavazni. - Nevet azonban nem említett - mondta. Hozzátette: Kiss Gyula gyűlésén nem a cigány önkormányzat vezetőjeként, hanem a Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának elnökeként vett részt, mivel az OCÖ távol tartja magát a pártpolitikától. Tagadta ugyanakkor, hogy a helyi romákat ő utasította arra: szavazzanak Kiss Gyulára. Tukacs Istvánt lapzártáig a napilapnak nem sikerült elérnie. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere először közölte: a Magyar Nemzetnek nem nyilatkozik, majd annyit mondott, a kht. nyitott, aki beteszi a pénzét, az beléphet. Hozzátette, hogy a társaság létrehozása nem a roma program része, multinacionális cégek kezdeményezték avégett, hogy a romák alkalmazására európai pénzeket lehessen pályázni. Seszták Oszkár, a Fidesz megyei irodavezetője az ügy kapcsán elmondta: az október 19-i demecseri választás semmissé tételével végződő bírósági eljárás során csak egy esetet tudtak dokumentálni, Lakatos Miklós nyilatkozata alapján azonban nyilvánvaló, hogy valóban szervezetten szállították a romákat, hogy Kiss Gyulára szavazzanak. A kht. megalakulása kapcsán kifejtette: félő, hogy a szervezet arra is szolgál majd, hogy a demecseri választáson alkalmazott "kampánymódszereket" a későbbi választásokon is alkalmazzák majd a szocialisták. Kifejtette, az MSZP által megtévesztett cigány vezetők segítségével csúnyán visszaéltek a kiszolgáltatott emberek helyzetével, ezért nem a romák a hibásak, hanem azok a politikai erők, amelyek ilyen eszközöktől sem riadnak vissza a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében. (Dombi Margit - Jezsó Ákos) http://www.mno.hu/index.mno?cikk=182146&rvt=2 2003/11/07

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Utobbi hirek valoban egy ujabb belso ciganyugyrol szolnak. Kar, hogy a ciganysagaot ennyire a belso politika jatekakent hasznajlak fel ! :::::::::::::::::::::::::::::::::: "Lakatos tudósítónknak tegnap megismételte: helyreigazítást kér a Magyar Nemzettől. Mint mondta, korábbi nyilatkozatát figyelemfelkeltésnek szánta az MSZP megyei vezetésének, mert az szerinte nem törődik a cigánysággal. Lakatos azt sérelmezi, hogy egy, a romák elhelyezkedését segítő kht.-ba az MSZP korábbi ígéretével ellentétben nem kerültek be a megyei cigányság képviselői, de helyet kapott benne egy megyén kívüli, nógrádi vállalkozó, aki a Romantic együttesből ismert Gáspár Győző apósa. A Magyar Nemzet cikkével kapcsolatban Tukacs István, az MSZP megyei elnöke tudósítónknak azt nyilatkozta: nem kíván Lakatos Miklós állításaival foglalkozni." NOL http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=142322&DocID=124254#124254 De azert hadd tegyek hozza a dologhoz annyit, hogy szerintem egy olyan nyilatkozat utan mint amit a penteki Magyar Nemzetben tett, egy nappal csak kesobb nem lehet csak annyit mondani, hogy Boccs hazudtam, hogy ram figyeljen Magyarorszag ? 2003/11/10

Leó: Az demecseri első választás és annak bíróság általi megsemmisítése kitünő alkalmat adott mindenkinek arra, hogy egy eseményt saját véleménye szerint értelmezzen. A liberális képviselő hitet tett a jogrend mellett, jobboldali ellenfelei rámutattak a mocskos baloldali-liberális koalíció üzelmeire, akik választási csalások sorozatával tudják csak hatalmukat legalizálni, és megtudhattuk azt is, hogy a Magyar nemzet című lap objektív hírforrás. Én arra bátorkodtam felhívni a figyelmet, hogy 60:40 arányú szavazási eredmény nem alakulhat ki csalás eredményeként. Nem jegyeztem meg az első szavazás pontos eredményeit, kb. 1500 szavazat esett a koalíció jelöltsére. És mit hozott a második forduló? 1617 szavazat jutott neki. Tehát: ugyanazok az emberek, akik az első fordulóban reá szavaztak, elmentek ( dacára annak, hogy ellenjelölt hiányában biztos győztes volt Kiss úr!) és másodszor is reá szavaztak. Egyszerűen fogalmazva: nem volt igazuk azoknak, akik a választás tisztaságát kifogásolva vitatták az eredményt, és - minden, a bíróság iránti tisztelet kötelező kinyilvánítása mellett - meg kell jegyeznem: a bíróság is "árnyékra vetődött", amikor a választást meghamisítónak minősítette az előzetes eseményeket! És itt kanyarodok vissza ahhoz, amit az alkalmazott jogról írtam: rossz az az igazságszolgáltatási gyakorlat, mely csak és csupán a papírok alapján mérlegel, és nem a valóságnak megfelelő döntéseket hoz - meglepő módon mindig a jobboldalnak kedvezve. Nagyon is helytálló és nagyon is indokolt volt TGM cikke! 2003/11/17

darakkar: Leó véleményétől eltérően ítélem meg a kialakult helyzetet. Hozzászólásaimat ezzel kezdtem: Demecserrel a bírói politikai hatalom véletlenül felütötte a fejét. Nem egyszerűen vitázni kell vele, de - hogy legyen promt ellensúlya - azonnal kemény, tárgyszerű kritika alá kell vonni. A túlzást a bírónak addig kell tűrnie, amíg az ügyész bírja cérnával. Aztán - gondolatom szerint a büntetőhatalmat bírói eljárásban bölcsen gyakorló ügyész sikeres akciója után - majd keményen kritizálhassák a bírák a kritikusaikat... A kritizálás, a túlzás megtörtént, a többi nem egészen az én elképzelésem szerint alakult. Leó abban túloz és téved, hogy a bíróság is "árnyékra vetődött", amikor a választást meghamisítónak minősítette az előzetes eseményeket. Egy hasonlat talán megérteti álláspontomat. Futóverseny. "Előzetes esemény" a rajt. Az Esélyes az indítás előtt kiugrik. A versenybíró új rajtot rendel. A második rajt szabályos, az Esélyes két körrel előzi meg a mezőnyt s nyer. A Esélyes szabályos rajttal elért fényes győzeleméből Leó logikája szerint az következik, hogy a versenybíró "árnyékra vetődött", amikor rajt szabályainak megszegése miatt új rajtot rendelt el azt is mérlegelve, hogy az Esélyes sem vitatta nála a szabályszegést, csak a szponzorának tagadta. Hangsúlyozom, hogy a bíróság nem választást meghamisítónak nevezete az előzetes eseményeket, hanem a választás eredményének befolyásolására alkalmasnak. Nem mindegy. Az előzetes események a későbbi választást természetesen nem képesek meghamisítani. A csalás, a hamisítás mások szókészletébe tartozott. A demecseri ügynek az ítélkezési lényege az volt, hogy mit döntsön a bíróság, ha az érintett nem jön eléje tagadni azoknak a törvénysértéseknek az elkövetését, amelyek nyilvánvalóan alkalmasak lehettek a választási eredmény befolyásolására. Csak két megoldás közül lehetett választani. A közélet, a közvélemény jelentős része politikai indokokat talált volna a másik döntésnél is. Az egyik része hangosan, a másik része csendes magányában, a kezét elégedetten dörzsölgetve. Hangsúlyozom azt is, hogy választási ügyben nem a szándékot és a célzatot vizsgálja a bíróság, hanem csak az eredményt, amit gondatlan magatartás is előidézhet. A szándék, a célzatosság a büntetőeljárásra tartozik, ezért a kétféle eljárás eredménye sem hasonlítható össze. Különösen nem, ha a választási eljárásban az "elkövető" szinte beismerésben volt. Leó utolsó két mondatát én politikai indíttatású könnyelmű általánosításnak tartom, amire a politikamentes általánosító válasz csak a "nem" lehet. A kivételeket sokáig lehetne sorolni. 2003/11/17

Leó: Mindenek előtt: örülök, hogy darakkar nem azt kifogásolta, hogy az újság nevének írásakor (a "Nemzet" szónál) nem nyomtam le (eléggé?) a shift billentyűt. Egyébként lehet, hogy - hazánkban egyetlenként - elfogult vagyok. Nekem azonban van egy emlékem, melyet azóta sem tudok elfelejteni: Szegeden (vagy valahol ama tájon?) kővel megdobáltak egy romániai autóbuszt, személyi sérüléseket is okozva. ( Közhely-kifejezéssél élve: csak hab a tortán, hogy az utasok romániai magyarok voltak.) A bírói itélet enyhítő körülményként(!) vette figyelembe a (bár helytelenül, de kétség kívül jelen levő) nemzeti indulatot. (Ez a '90-es évek elején történt - mondjuk '92-ben.) Az eset - a cselekedet is, az itélet is - mély nyomot hagyott bennem. De egyébként is: kevés olyan itélet van ( én egyről sem tudok), melyben a "furcsa" itélet kedvezményezettje nem jobboldali személy lett volna. Ami a demecseri eseményeket illeti: nem szaladtam el oda, és nem gyűjtöttem össze feltétlenül megbízható forrásokból minden adatot, így nem is állítom és nem is állítottam soha, hogy "síma" választás volt. (Amelyben, ugyebár csak és kizárólag az egyik oldal követett el meg nem engedett dolgokat.) Csak azt mondtam, és ezt előre le is írtam, hogy az előzetes eseményektől független választási eredmény jött létre - és az élet engem igazolt. Az eseményeket lehet mérlegelni pl. itélhetjük súlyos, döntő momentumnak, hogy "azt híresztelték, hogy a szavazók fele nekem adta a kopogtatócédulát". ( Hány ember előtt is tartott 2002-ben Orbán Viktor tömeggyűlést? A közszolgálati médiumokban erről elhangzott beszámolók persze nem voltak a választást befolyásoló tényezők!) Erre írtam: a választások sosem olyan tiszták, mint ahogy azt szeretnénk - de az ilyen, idézett trükkök nem döntőek, mert minden résztvevő ismeri a játékot. (Pláne egy kisvárosban, ahol a közösség hangulatát mindenki a bőrén érzi.) És - a gondolatmenet konklúziójaként - a bíróság is ebben az országban él, a tapasztalt trükközés mértékét neki kell minősítenie. Ha rosszul értékelt - az élet nem támasztotta alá itéletét - itélete nem volt életszerű. Ha az adott helyszínen , az adott helyzetben lényegtelen esetet döntőnek minősített: árnyékra vetődött. Azért ne feledjük: a bíróság itéletét megelőzte a választási bizottság döntése, amely a választásokat nem befolyásolónak minősítette a demecserben történt akármiket! Amiben teljesen egyet értünk: az ellenkező döntést is vitatták volna - csak én ebből más következtetést vonok le. Nevezetesen: hibának tartom, ha egy döntést azért hozunk meg olyanra, amilyenre, hogy a másik oldalnak ne legyen oka belekötni! 2003/11/18

Leó: Elég régen zajlott le a demecseri választás ahhoz, hogy érzelmeinkben megnyugodva szemléljük az ottani eseményeket. Ezért nevezem inkább tárgyszerűnek ( ahol tárgy: korrektség és tisztaság a magyarországi választásokon ) az alábbi részletet a HVG 2003. évi 47. számából ( 13. oldal: Demecser választott ) : "... a városban forgató Hír TV stábja arról érdeklődött, kaptak-e valamilyen ajándékot a választók, és tudják-e, hogy Kiss cigány." No comment, mondja erre a művelt francia. 2003/11/28

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Orulok, hogy ujra mukodik a honlap. harom hete nem sikerult belepnem a www.eorsi.hu ra. Uj Demeceser. Ezuttal Kaban. Termeszetsen tenyleg elkepzelheto, hogy itt is ujra nyer az MSZ-SZDSZ jeleolt a megismetelten, de en orilok, hogy masodszora is elofordult az eset. Illetve termeszetesen szomoru vagyok, de elfogadhatatlan ilyen mertekben megszegni a kampanycsendet. 2004/02/11

anonim: Kovács Béla Sándor válasz erre | adatok | e-mail 2004-04-25 18:49:17 (10408) Mint látod, egyetértünk Eörsivel abban, hogy a választási törvény megsértésének legyen szankciója. Ha más nem, akkor a választási eredmény megsemmisítése. Másrészt Eörsi téved, a Fidesz jelöltje okirattal tudja igazolni, hogy hányan ajánlották. Ennél is rosszabb, hogy amit arról mondd, hogy a szavazók autóval való szállítása nem sért semmiféle törvényt - az bizony hazugság. S neki, mint felkészült jogásznak ezt tudnia is kell. Tisztelt Képviselö úr! Az Index egyik fórumáról van a beírás. Témája az Ön írása volt Demecserröl. Mi a véleménye az állításról, melyszerint törvényt sért a szavazók szállítása? 2004/04/25