Béke, velünk

Az Amerikai Egyesült Államok felkérte Magyarországot, hogy vegyen részt abban a nemzetközi koalícióban, amelynek célja a katonai békefenntartás Irakban. A magyar kormány ennek alapján, az alkotmányos renddel összhangban országgyűlési határozatot nyújtott be arról, hogy Magyarország 300 katonával eleget tesz a kérésnek. Az Országgyűlés nem tudta azonnal tárgyalni a javaslatot, mert a Fidesz megtagadta a házszabálytól való eltérést, és megtagadta a sürgôs tárgyalást is. "Kétszer ad, aki gyorsan ad" - érvelt Juhász miniszter a plenáris ülésen, mindhiába. Az Országgyűlés április 28-i ülésén nem tudott érdemben foglalkozni a kérdéssel. Egy héttel késôbb, miután a kormány a Fidesz szinte minden lehetséges kérésének eleget tett, a párt ismét elzárkózott a javaslat házszabálytól eltérô, azonnali tárgyalásától.

Persze, az sem közömbös, hogy a magyar Országgyűlés képes-e viszonylag gyorsan dönteni. Ám a május 5-i ülés napján még azt sem tudhatjuk, hogy a Fidesz lehetôvé teszi-e egyáltalán Magyarországnak a részvételt. Az alkotmány szerint a képviselôk 2/3-ának a döntése szükséges ahhoz, hogy katonákat küldjünk külföldre. Az MSZP-SZDSZ koalíciónak nincs meg ez a többsége (még az MDF-fel együtt sem, bár ez most közömbös, hisz az MDF nem támogatja az akciót), így a felhatalmazáshoz elengedhetetlenül szükséges a Fidesz szavazata. Ami azonban lapzártakor még kétséges.

Mit mondtak minderrôl a Fidesz vezetôi? Legelôször is azt, hogy addig nem tudnak nyilatkozni, amíg Magyarország a felkérést „hivatalosan”, azaz írásos formában nem kapja meg. Mármost a dolog úgy működik, hogy egy szövetséges ország, az Egyesült Államok nagykövete, tehát hivatalos képviselôje találkozót kér és kap a magyar Külügyminisztériumban. Ott elmondja: kormánya arra kéri Magyarországot, hogy ilyen és ilyen feltételekkel vegyen részt az iraki békefenntartásban. A magyar fél tájékoztatja a nagykövetet arról, hogy támogatóan a kormánya elé fogja terjeszteni a kérést, egyben felhívja a nagykövet figyelmét, hogy az alkotmányos rend értelmében az Országgyűlésnek kell döntést hoznia. A nagykövet - aki persze tudja ezt - reményét fejezi ki, hogy az megadja a hozzájárulást... Kezet ráznak, elbúcsúznak. A találkozóról a magyar fél feljegyzést készít, az lesz a kormányelôterjesztés alapja. Senki soha még nem állította, hogy a nagykövet és a külügyminiszter, vagy a kijelölt államtitkár találkozója ne lett volna hivatalos. Az Egyesült Államok nagykövete tehát a lehetô leghivatalosabban továbbította kormánya kérését. Németh Zsolt, a Fidesz-kormány külügyi államtitkára mindezzel természetesen tisztában van. Amikor annak idején vele találkozott az amerikai nagykövet, minden rendben volt. Most azonban nem vele közlik a kérést, hanem az MSZP-SZDSZ kormánnyal. Ez számára új helyzetet eredményez. Egy komoly párt megvédi a nemzeti érdekeket és írásban is kéri az amerikai kormány igényét.

Késôbb a Fidesz azt állította: jobban szerették volna, ha az akcióra nemzetközi felhatalmazás alapján kerül sor, nem pusztán Washington felkérése alapján. Figyeljünk a gondosan megformált mondatokra! Ebben ugyanis igaza van a Fidesznek. A kormány, a kormánypártok, és e sorok szerzôje is jobban örült volna, ha a békefenntartásra az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése alapján kerülne sor. Ám a kérdés nem az, hogy mit szerettünk volna, hanem az, hogy mit tegyünk akkor, ha nincs felhatalmazás? Amíg a Fidesz politikusai csak arról beszélnek, hogy mit szeretnének, addig nyitva hagyják, hogy miként szavaznak az adott körülmények közt. Amikor azonban Orbán Viktor azt mondja a brit hadügyminiszternek, hogy "a Fidesz támogatja a békefenntartó akcióban való részvételt, feltéve, hogy azt nemzetközi szervezetek is támogatják, és annak létrehozásában közreműködnek", az már azt jelenti, hogy nemzetközi felhatalmazás hiányában nem szavazzák meg az Egyesült Államok kérését.

A Fidesz azt is állította, hogy még senki sem jelentette be: vége van a háborúnak. Ezzel azt sugallja választóinak, hogy ha ôk nincsenek résen, a Medgyesy-kormány háborúba sodorja az országot. Ez az új elem a Fidesz véleményében a háború megindulásakor jelent meg, amikor is azt állították, hogy Magyarország hadviselô fél. Kisebb zavarra utal, hogy elsô megszólalásaik szerint jogilag nem ért véget a háború, ám amikor megtudták, hogy hadüzenet híján jogilag meg sem indult, korrigáltak, és azt állították, hogy gyakorlatilag nincs vége a háborúnak.

Azt is mondta a legnagyobb ellenzéki párt, hogy a kormány által benyújtott javaslat fércmunka. Mitagadás, ebben volt is némi igazuk... Katonákra inkább a békefenntartást bíznám, semmint országgyűlési határozati javaslatok szövegezését. A terjengôsen, rosszul megfogalmazott, nyelvtanilag csak hébe-hóba egyeztetett mondatok indokolttá tesznek némi szemrehányást az illetékes kormánytagnak. De kiállhat-e a nemzetközi színtérre egy magát középjobb polgári pártnak nevezô politikai erô avval a szöveggel, hogy nem támogatják Magyarország részvételét az iraki békefenntartásban, mert a határozati javaslatot magyartalanul fogalmazták?

A Fidesz mindemellett néhány észrevételt tett arról is, hogy át kell-e engedni Magyarország légterét más olyan országoknak, amelyek részt kívánnak venni az iraki békefenntartásban, valamint hiányolták a "békefenntartás" kifejezést a javaslatból ("rendfenntartó és a humanitárius feladat" szerepelt - hogy az miért nem volt jó?). Kifogásolták továbbá, hogy a javaslat különféle felhatalmazást adott volna a kormánynak. Felvetették, hogy a kormánynak csak humanitárius segítséget kellene küldenie, katonák nélkül. Ez tréfás ötlet, ugyanis ma még nem állt helyre a rend Irakban (azért van szükség békefenntartókra), aminek következtében a humanitárius szállítmányok nem jutnának el a rászorulókhoz. Humanitárius segélynek katonai rendfenntartás nélkül nincs értelme.

Az április 30-i négypárti tanácskozás új fordulattal szolgált. Az SZDSZ javaslatára a kormány elfogadta a Fidesz összes teljesíthetô követelését. Az új javaslatból kimaradt a kormány részére szóló felhatalmazás, a "rendfenntartó és humanitárius feladatok" kifejezést a "békefenntartás" váltotta fel, sôt, a kormány külön javaslatban kérte az Országgyűlés felhatalmazását, hogy Magyarország vállaljon szerepet a békefenntartásban, és külön arra, hogy a légterét átengedje más részt vevô országoknak. (Talán nem érdektelen, hogy miután a kormány a Fidesz követelésére bevette a javaslatba a "békefenntartás" kifejezést, a Fidesz módosító javaslatot nyújtott be, és az általa kierôszakolt "békefenntartás" kifejezést "stabilizálás" szóra kívánta módosítani. A kormány elfogadta a Fidesz legújabb ötletét.) Bush elnök is a Fidesz segítségére sietett, amikor a hét végén bejelentette a hadműveletek végét. Egy követelést nem lehetett teljesíteni: a kormány - akármennyire is szerette volna - sem a NATO, sem az ENSZ BT hozzájárulását nem volt képest letenni az asztalra.

Mielôtt elhisszük a Fidesznek, hogy kormányzása idején a koszovói NATO akcióra a nemzetközi jog alapján került sor, szögezzük le: ez nem így van. Irak éppen úgy nem tagja a NATO-nak, mint Jugoszlávia, így a NATO-nak nem állt jogában ott hadműveletet elrendelni a BT jóváhagyása nélkül. A BT viszont - a vétójoggal rendelkezô Oroszország ellenállása miatt - nem hozott döntést. A jogi helyzet hasonlított a maihoz. A koszovói akció jogi megítélése kapcsán nem bírálom a Fideszt (akkoriban éppen az MSZP bizonytalankodott feltűnôen sokat). Ellenkezôleg. A Fidesz-kormány akkor helyesen döntött úgy, hogy Magyarország minden tekintetben segítse a szövetségeseket. Hisz több érv szólt a népirtás megakadályozása, mint az orosz vétó méltánylása mellett. Akkor helyesen cselekedett a kormány, amikor azt vizsgálta: vajon politikailag helyes-e az Egyesült Államok vezette koalíciót támogatnia? Ma is így cselekszik helyesen.

Mi tehát a teendô? Hogyan védjük meg a magyar érdekeket? Természetesen úgy, hogy részt veszünk a békefenntartásban. Lássuk, milyen érvek szólnak a döntés mellett, és milyenek ellene.Az ellenzôk gyakran hivatkoznak arra, hogy a misszió felettébb veszélyes. Igaz ez? Igaz. Ám senkit nem köteleznek e veszély elfogadására. Az akcióban csak hivatásos katonák vesznek részt, önkéntes jelentkezés alapján. Ezért a politika ne hivatkozzék a katonák érdekeire. Ha a honvédség vezetôit kérdezzük, ôk részt akarnak venni a békefenntartó misszióban. Azt mondják, ne becsülje le ôket a politika, ôk sem rosszabbak más nemzetek katonáinál. Hozzáteszik azt is: nagy szükségük van tapasztalatokra, hogy közvetlenebb magyar érdek esetén is hatékonyan tudjanak fellépni. A katonák szívesen mennének. Ez persze egy demokráciában nem dönt el semmit, de fontos tudni a véleményüket, fôként akkor, ha rájuk hivatkozva akarják Magyarország részvételét megakadályozni. Kétségtelen, a számunkra legfontosabb nemzetközi szervezetek, az Európai Unió, a NATO nem hoztak döntést a békefenntartásban való közreműködés mellett. Ám olyan döntést sem hoztak, hogy nem támogatják a békefenntartást. Az EU és a NATO megosztott az iraki háború és annak következményei kérdésében. Egyes, nekünk fontos országok (Dánia, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia) támogatták és támogatják az Egyesült Államok iraki erôfeszítéseit. Más fontos országok (Franciaország, Németország, Belgium) nem. Ha Magyarország nem vesz részt a békefenntartásban, attól sem az Unió, sem a NATO nem válik egységesebbé. Hisz nem Magyarország miatt nem tudtak közös álláspontot kialakítani, ergo Magyarország sem ilyen, sem olyan döntésével nem tudná az egységet megteremteni. Az is feltűnô, hogy mostanában éppen azok hivatkoznak Párizsra, Brüsszelre és New Yorkra, akik külpolitikai mondanivalója arra korlátozódott, hogy a moszkovitákból brüsszeliták lettek. Amikor a "brüsszelita" kormány megfogalmazza a magyar érdeket, akkor a Fidesz hirtelen párizsi és brüsszeli véleményekre kezd hivatkozni.

Mi is a magyar érdek? Legegyszerűbb, ha Orbán Viktort idézzük. Miniszterelnökként 2001. szeptember 11. után jól és pontosan fogalmazott. Azt mondta: a támadás nem az Egyesült Államok, hanem az egész szabad világ ellen irányult, tehát Magyarország ellen is. Azt is mondta: Magyarország a maga erejével minden tôle telhetôt megtesz annak érdekében, hogy a szabad világ sikerrel vegye fel a harcot a nemzetközi terrorizmussal. Milyen igaza volt! Magyarország nem bújhat új szövetségesei szárnyai alá. Az ország gazdasági és katonai ereje nem tesz lehetôvé egy - mondjuk - a brithez hasonló szerepvállalást, ám a 300 békefenntartó inkább kevesebb, mint több annál, amit a teherbíró képességünk megenged. Azért elsôrendű érdek részt venni a békefenntartásban, mert ha Magyarországot éri olyan fenyegetés, amely nem illik be a NATO-doktrína eredeti koncepciójába, akkor mi sem szeretnénk, ha szövetségeseink jogi csűrés-csavarásba bocsátkoznának, hanem azt, ha minden lehetséges segítséget megadnának. Képzeljük el: valahol a térségünkben egy váratlan fordulat után egy ôrült diktátor Magyarországot provokálná lépfenével vagy ivóvizeinek megmérgezésével. Mi sem örülnénk, ha évekig próbálná az ENSZ BT "kimeríteni az összes diplomáciai lehetôséget". Azt szeretnénk, hogy vessenek véget Magyarország fenyegetettségének.

E sorok írója támogatta volna Magyarország részvételét a háborúban is, ám tudomásul kellett venni, hogy erre nem kerülhet sor. A mostani felkérés már nem a háborúban való részvételre, hanem a békefenntartásra invitálja az országot. Megszűntek a pacifista érvek. Immár egy szörnyűséges diktátor utáni stabilizációhoz kellene Magyarországnak segítséget nyújtania. Van-e olyan számottevô politikai erô, amelynek az elveivel ellenkezik, hogy Magyarország közreműködjék ebben?

Hazánk ezer szálon kapcsolódik az Európai Unióhoz, és tagja vagyunk a NATO-nak. Ám Magyarország biztonságát és szuverenitását a következô, belátható idôszakban nem Franciaország vagy Németország, hanem az Egyesült Államok fogja garantálni. Elsôrendű nemzeti érdek, hogy az érdekérvényesítô szerepe nagyobb legyen a nemzetközi porondon, különösen az Unióban. Ennek eléréséhez sok más mellett szükség van arra, hogy Magyarország kiszámítható legyen, elvszerű politikát folytasson. De hogyan lehet hinni nekünk, ha az ország legambiciózusabb politikusa, Orbán Viktor homlokegyenest más mond miniszterelnökként, mint ellenzéki politikusként? Hogyan lehet hinni Magyarországnak, ha részvételt ígér a nemzetközi terrorizmus elleni koalícióban, ám konkrét felkérés esetén nemet mond? Miért segítsen bárki bármiben Magyarországnak, ha az megtagad minden kért segítséget?

Irak mintegy 150 millió dollárral tartozik Magyarországnak. Mondják, hogy szerepvállalás nélkül ne is reménykedjünk abban, hogy ezt visszakapjuk, hogy kivehetjük részünket az újjáépítés világméretű üzletébôl. Bizonyára így van: azok az országok, amelyek háborús közreműködést is felajánlottak az Egyesült Államoknak, máris jobb helyzetben vannak. Mégis azt javaslom, ne a rövid távú haszonszemlélet irányítson bennünket. Bizonyos helyzetekben egy döntés politikai és morális helyessége ezerszer fontosabb, mint annak közvetlen haszna. Semmi sem annyira kifizetôdô, mint az, hogy a világ békésebb, nyugodtabb, ha kevesebb a konfliktus. Az egész világ jobban jár, ha az iraki diktátor helyét az iraki nép által demokratikusan választott vezetôk veszik át. A világ minden szabad országának, így Magyarországnak is ez az érdeke. Ezt követôen – de csak ezt követôen – beszélhetünk arról, hogy szeretnénk, ha magyar vállalatok üzleti lehetôséghez is jutnának. Ha kivonjuk magunkat az 1989-90-es magyar rendszerváltáshoz hasonló iraki átalakulásból, hosszú idôre a megbízhatatlan, érték nélküli világpolitikai szereplô skatulyájába kerülhetünk. Menjünk tehát Irakba, mert Magyarországot a nyugati típusú demokráciák meggyôzôdéses hívének, szövetségeseink megbízható, korrekt partnerének szeretnénk láttatni. Sôt, mi is ilyennek szeretnénk látni.

(Megjelent a MaNcs-ban)

2003. május 12.

Leó: Örülök, hogy Eörsi úr mondanivalóját felépítve, érvelve mondja el. Persze, az izlések különbözők, de nekem ez jobban tetszik, mintha az érzelmek "jönnek át" az íráson. Ha lehet egy - kisebb - kifogásom: kár volt Kovács Lászlótól átvenni az iraki újjáépítésben való részvétel kérdését. Ez az érvelés az én szememben - nem szép dolog ilyet leírni - egy kicsit populizmus-ízű. És ha kiegészíthetem valamivel: a harcnak vége - új helyzet állott elő. Egy helyzet, mely fennáll, bármilyen előzmények után. És a kérdés: hogyan viselkedünk ebben a helyzetben? A vita nem folyhat a helyzet előállásának módja felett (nem szokott sikerülni visszamenni az időben, ezért minden vita értelmetlen) csakis arról: mit tegyünk most? És nem megkerülve a kérdést: miért? 2003/05/13

g6: (Gondoltam, most megvárom, míg Leo kibogarássza a csúsztatásokat a fenti szövegből, de nem tette.) Eörsi úr megint főként arról ír, a Fidesznek miért nincs igaza. De miért is kellene szerinte a koalíciót katonailag támogatni? Erre a következő érvek hangzanak el: 1. mert azt mondják, veszélyes, pedig nem (tényleg ez az első érve). Az, hogy a katonák menni akarnak, nevetséges érv. (Ha a katonákon múlna, sokkal több katonai akció lenne, hogy gyakorlatot szerezhessenek.) Nem az a lényeg, hogy találunk-e itthon 300 embert, aki jó pénzért hajlandó vásárra vinni a bőrét, (ennyi biztos akad), hanem hogy akarjuk-e, hogy Magyarország ott legyen. 2. mert nincs rá ugyan nemzetközi felhatalmazás, de nem is tiltotta meg senki. Hát ilyen érvekért kár volt a papírt feketíteni, ez legalább annyira ellenérv is. 3. mert ha egy őrült diktátor minket is lépfenével fenyegetne, mi se szeretnénk sokat várni. Ez egy érv a háború mellett, (annak is gyenge), de nem a békefenntartás dolgában. Jut eszembe, se a lépfenét, se az őrült diktátort nem találták még meg. A helyzet nem is tipikus békefenntartás, hiszen nem volt polgárháború, amíg az amerikaiak nem kezdtek lőni, és most is csak az elszakadás lehetőségén felbátorodott kurdok támadásaitól kell a többieket védeni. Ez a kellemes feladat várhatóan az északi szektorban lévő lengyeleké lesz, az ameriaki csapatok meg az olajkutak békéjét vigyázzák majd. 4. mert Orbán a koszovói akciót támogatta. De nem katonával, csak légtérátengedéssel. Azt írja továbbá: Irak éppen úgy nem tagja a NATO-nak, mint Jugoszlávia, így a NATO-nak nem állt jogában ott hadműveletet elrendelni a BT jóváhagyása nélkül. Ha ez tényleg így lenne, a NATO csak NATO országokat bombázhatna, azt is csak BT jóváhagyással. A jogi helyzet “hasonlított a maihoz", írja a képviselő úr, azzal a különbséggel, és ezt nem teszi hozzá, talán mert annyira köztudott, hogy ott NATO döntés volt, itt nem. Az MSZP akkor nem “bizonytalankodott", mint írja, hanem minden erejével keresztbe tett, az SZDSZ-es Konrád György pedig az összes lehetséges fórumon ellenpropagandát folytatott. Ehhez képest a Fidesz most kifejezetten segítőkész. 5. mert humanitárius segélynek katonák nélkül nincs értelme. De hisz katonák vannak ott, többen is mint kellene, majdnem 200.000 brit és amerikai. Ehhez kellene még 300-at küldeni. 6. mert az USA garantálja a szuverenitásunkat. Ez a legfontosabb érv. Legyünk ott, mert nekik most jól esne a támogatás, nem a 300 magyar képviselte katonai erő kell nekik, hanem hogy a támogatók listáján eggyel több név legyen. Ez fontos szempont, de nem szabad elhamarkodni a döntést. A kétharmados többség nem véletlenül alkotmányos követelmény. Különösen nem az ebben az esetben, amikor az iraki konfliktusban való részvételt a közvélemény többségének ellenkezése ellenére vállalta a kormány. 7. mert a hitelünket veszélyezteti, ha Magyarország megtagad minden kért segítséget. Mindent nem tagad meg, csak a katonákat. Orvosokat, műszakiakat a Fidesz is szívesen küld. Ebből látszik, hogy ez nem segítségkérés az USA részéről, hanem utasítás. Ettől persze még lehetne engedelmeskedni. 8. mert Irak mintegy 150 millió dollárral tartozik Magyarországnak. Ebből 18 millió dollár csak a részvétel vélhetően alábecsült költsége, és a kifosztott ország valószínűleg sose lesz képes a tartozást kifizetni, majd Hujber Ottóék megvásárolhatják a tartozást bagóért, aztán azt se fizetik ki. Ezért nem érdemes katonákat küldeni. 9. mert nem vonhatjuk ki magunkat az 1989-90-es magyar rendszerváltáshoz hasonló iraki átalakulásból. Kádár János, mint Szaddam, vagy Szaddam mint Kádár? De a legviccesebb az volt, amikor Kovács László kijelentette, hogy a magyarok az átmenet lebonyolításában járatos közigazgatási szakemberek küldésével tudnának Iraknak segíteni. Ha hallgatnak Kovácsra, Szaddam nyugodt lehet: 12 év múlva az irakiak megválasztják miniszterelnöknek egyik volt bizalmi emberét. 2003/05/13

Eorsi Matyas (matyas.eorsi@parlament.hu): Ki massal vitatkoznek, mint a Fidesszel, hiszen ok nem ertenek egyet az altalam kepviselt allasponttal, nemde? Nem fer a fejembe, hogy miert ternek ki egyesek mindig arra, hogy "megint a Fideszt". Veluk nem ertek egyet, azert, nem masert. Ha a szocikkal nem ertek egyet, akkor meg oket biralom. Itt a sajat honlapomon, aki velem vagy az SZDSZ-szel nem ert egyet, engem vagy az SZDSZ-t fogja biralni, ahogy meg is teszi. Nincs nekem ezzel semmi bajom, hat Onnek? 1) Az, hogy a katonak menni akarnanak, nevetseges erv lenne, ha nem rajuk hivatkoznanak. De valoban, ebben a katonak nem donthetnek. Csak eppen nem kell az o erdekeikre hivatkozni sem. 2) Nincs ra nemzetkozi felhatalmazas, mert a franciak es az oroszok ezt megakadalyozzak. Ilyenkor mi a teendo? Vegeig szabad gondolnunk, hogy mi a helyes es mi nem? En peldaul eletem elso 36 eveben cseppet sem bantam volna, ha az amerikai katonak ide jonnek, annak ellenere, hogy az oroszok az ENSZ-ben minden bizonnyal vetot emeltek volna. Tehat vannak olyan helyzetek, amikor - sajnalattal bar -, de le lehet mondani a felhatalmazasrol. 3) Jut eszebe, meg az sincs bebizonyitva, hogy Szaddam Husszein nem volt jo ember. Hat ezzel mit kezdjek? Ezert meg a Fideszbol is eltanacsolnak... ok ugyanis orulnek annak, hogy Saddamtol megszabadult a vilag, es a vilag egyik legveresebb kezu diktatoranak nevezikl. Ha On ugy gondolja, hogy nekunk a lepfenevel csak akkor kell foglalkoznunk, amikor mar beontotte valaki Budapest ivovizebe, akkor Ont nem fogom felkerni biztonsagpolitikai tanacsadomnak. Az olajkut dumaja pedig nem tobb egyszeru amikerika-ellenesegnl, atveszi a lozungokat. Az USA az, amelyik a szankciok elengedeset szorgalmazza,az oil for food program beinditasa erdekeben, ezt eppen Franciaorszag latszik megakadalyozni (meg nem biztos). A lengyelek altal felugyelt eszak pedig viszoylag a legegyszerubb, leven ott Saddam ellenes kurdok. Tehat az amik odafigyeltek, hogy a lengyelek ne a legnehezebb feladatot kapjak. De ha On szamara igy kerek a vilag, hogy az amerikaiak ellpojak az olajat, mig a lengyelekkel elvitetik a balhet, am erezze jol magat ebben a hiteben. 4) A logikaja helyes. A NATO szerzodes szerint a NATO csak egy NATO tagallam megtamadasakor lep akcioba az 5. § alapjan. Azon kivul csak ENSZ Bt jovahagzassal. Igy is van. A kovabbi kovetkezteteseivel lassitson: Konraddal akkor en nem ertettem egyet, nyilvanos vitan is reszt vettem vele, de Konradnak speciel egyetlen szavazata sincs az Orszaggyulesben. Azert mondtam, hogy az MSZP bizonytalankodott, mert bar vakloban tamadta a Fideszt, vegul azonban megszavaztak a javaslatot. Hogy a Fidesz mernnyire segitokesz, azt meglatjuk akkor, amikor majd szavaznak a javaslatrol. 5) A harcolo alakulatok hazamentek. Bekefenntarto alakulatokkal valtjak fel oket. Igen kellunk, igenyt tartanak rank. Ha 300-ra, akkor 300-ra. Milyen furcsa, hogy a nagy hazafiak kezdik el a magyar hozzajarulast simfolni... legyen az o dolguk. 6) Lenyegeben egyet ertunk, kiveve a vegevel. De ezt nem itt fejtem ki. 7) Ostobasag, jelzem tisztelettel. A Fidesz odakuldene az orvosokat, muszakiakat, akik vedelem nelkul teljesen vedtelenek lennenek, Minden muszaki melle kell katonai vedelem a jelen helyzetben. Vagy ovjak a mi muszakiainkat/egeszsegugyeseinket mas orszagok katonai? De miert? Es miert lenne ez utasitas az USA reszerol? Mar elnezest kerek...? 8) A penzugyi vonatkozasokrol azt irtam hogy ezekrol csak akkor beszeljunk, ha mar az osszes elvi ervet kitargyaltunk. Lehet Hujberozni ami nem tobb egyszeru vadaskodasnal, Orban puka eseteben nem tetszett beirogatni, de sebaj. Az utolso poenja viszont tenlyleg frappans, meg akkor is, ha Kovacs kozepvezeto volt az MSZMP-ben, de diktator csak nem.... 2003/05/13

g6: Képviselő úr, köszönöm gyors válaszát. A "megint Fidesz" kapcsán hadd jegyezzem meg, hogy ebben a politikai naplóban és máshol sem találtam a boszniai ügy kapcsán az MSZP-vel vitatkozó állásfoglalását, de elhiszem, hogy megtette. Úgyhogy akkor talán ezen túl is lendülnék, ráadásul az a helyzet, hogy akkor nem voltam benne bizonyos, hogy a boszniai bombázás helyes módja a konfliktus megoldásának (tehát inkább Konráddal értettem egyet). Most meg nem teljesen értek egyet a Fidesz álláspontjával, mert szerintem ha elvi kifogásaik vannak, akkor nem a szavakon kell vitatkozni, ha meg (és ezt ön esetleg tudhatja, mi nem) ezt a helyzetet politikai háttéralkura akarják kihasználni, akkor eltarthat az alkudozás egy darabig. Továbbra is furcsállom öntől, mint jogásztól, hogy a jogi megoldásokat ily könnyen sutba vágja, ha a helyzet úgy kívánja. A 3. pont alatti szavaimat, hadd jegyezzem meg, kiforgatta. Nem azt mondtam, hogy Szaddam nem volt diktátor, csak azt, hogy a katonai akcióval nem sikerült a lépfenefenyegetést igazolni, és Szaddam is elmenekült. Az északi zóna kérdésében nem látom be miért lenne egyszerűbb azt a szektort védeni, ahol kifejezett szeparatista, polgárháborús veszély van, mint azt, ahol ez nem áll fenn. Az amerikaiak nem lopják el az olajat, de az olajeladásokat ők felügyelik, és a bevétel egy részét háborús jóvátételként maguknak kifizettetik. Az irakiaknak ezt az árat sajnos meg kell fizetni a diktátor eltávolításáért, viszont nem felejthetjük el, hogy a diktátort ki ültette a nyakukba. A magyar hazafiak sosem támogatták magyar csapatok külföldre küldését, emlékeim szerint a márciusi 12 pont egyike pont erről szól. Miért is nem lehet magyar egészségügyieket más országok katonáinak védeni? Micsoda együttműködés az, ha mindenki magára kell, hogy vigyázzon. (Pláne, hogy "friendly fire" ne érje.) Abban tényleg továbbra sem értünk egyet, hogy a katonai jelenlét Magyarországnek hasznos lenne. De néha hasznos lehet, hogy ha belátjuk, ki az erősebb, és akkor már talán tényleg jobb jó képet vágni hozzá. (Ez lényegében annak beismerése, hogy önálló magyar külpolitika nem létezhet.) (Hujberék esetében nem csak én vádaskodom, már feltűnt hivatalos szerveknek is, hogy nem fizették ki a kincstárnak a járandóságot. Orbán papát ezügyben idekeverni az univerzális adu gyermeteg trükkje. Az utolsó poén úgy látom némi magyarázásra azért szorul, Kovács tényleg nem irányította a diktatúrát, Kádár azonban annál inkább.) 2003/05/14

mikiegér: Ha Orbán apja vakbeklet operált volna, és ezért elítélték volna, megérteném. Bányát üzemeltet nagy felelősséggel, követ termel. Miért baj az, hogy azt a terméket, amit a bányából kitermel eladja? Én csak azt fájlalom, hogy az SZDSZ minden cselekedete mások lejáratásában merül ki. Soha, soha nem hallottam, hogy Orbán akár egyszer is kiejtette volna ellenfelei nevét. Érdekes nem? Ha már itt tartunk, és acsarkodunk, elmesélem, hogy azok, akik Szalay munkatársai voltak Tatabányán epét hánynak a tudattól, hogy ez az ember rendszeresen beköpte őket, és a nyomorultak nem is sejtették. 2003/05/14

Leó: Úgy vélem, g6-nak jót tesz, hogy rendszeresen megjelenik e fórumon, egyre többször érzem úgy, hogy érvel. Az önálló magyar külpolitikáról: ilyen nincs és nem is lehet! Aki ezt nem látja, az legjobb esetben is vágyálmokat kerget! ( Természetesen valamelyes szabadságunk van, de ez még meg sem közelíti akár pl. Olaszország szabadságát.) Az Irak körüli vitát is lényegesen egyszerűbben folytathattuk volna, ha eme alapvető tényből indulunk ki. Ekkor nincs: kinek milyen a szája, meg békét akarunk vagy háborút, stb. Ekkor egy kiinduló pont van: ez a helyzet, melyet befolyásolni a legkisebb mértékben sem tudunk, és mi hazánk érdeke ( megismétlem: ÉRDEKE ) ebben a helyzetben. És én nem hiszem, hogy Franciaországnak hálával tartozunk, ( itt kitérhetnék a francia politika utolsó 100 évére - de szükséges? ) nem hiszem, hogy az az ország a jövőben bármilyen (specifikus) támogatásban részesítene bennünket, nem hiszem, hogy akár tudna, akár akarna kárpótolni bennünket, ha hátrány ér a melléállásért. Ma a világon egyetlen hatalom van, amely képes érdekünkben fellépni: az USA. ( Nem állítom, hogy ez meg is történik - remélem, nem is lesz szükség rá - de ott van esély. ) Ami a katonák kiküldése körül zajlik, azt meg sem értem! Úgy beszélnek erről, mintha ezen állna Irak jövője. Komolyan gondolják, vagy tudják, hogy egy szó sem igaz belőle, de valamire kell hivatkozni a másik vitázó lejáratásához? Az USA politikai támogatást akar, ennek kifejezője a kiküldött magyar kontingens! Tényleg nem látják, vagy a hithűség feltétele a vakság? Megdöbbentett a "lengyeleket a veszélyes északra küldik" okfejtés - ez a helyzet teljes félreértése! Ők is a politikai támogatáa jelképe, nem katonai szempont szól mellettük. Ha én lennék az ottani főparancsnok, ezeket a segéderőket gondosan elküldeném minden frekventált helyről: ha veszteség éri őket, nyakamon a kiküldő ország politikai bonyodalmai, komoly helyzetben pedig úgyis az amerikai katonákat vetném be. ( Saját veszteségeimmel csak otthon kell elszámolnom, a heterogén had harci értéke pedig meg sem közelíti a homogént ). Orbán papa bányáiról feledésbe merült a kiinduló helyzet: az induló tőke eredete. A követ pedig, amit a bányából kitermelt - állami vállalatnak adta el. ( A szerződés körülményeiről - a versenytárs kiszorításáról - itt nem is beszélve.) 2003/05/16

mikiegér: Kedves Leo! Olyan boldog lennék, ha Ön, aki komoly érdeklődést mutat az Orbán bánya eredetével kapcsolatban, kutatásokat végezne annak kiedrítésére, hogyan lett 10 esztendő alatt -például - Gyurcsány miniszter úr, ifjuságunk kijelölt példaképe milliárdos. Ha sikerül eredményre jutnia, szóljon, mert szivesen végig járom azt az utat, amit ő. Ugye könnyebb tíz év alatt a semmiből milliárdossá lenni, mint hóban, fagyban, esőben, sárban követ kitermelni egy bányában-igen kemény meló, kérdezze csak Szalay képviselő urat, majd ő megmondja!Tudja! 2003/05/16

Leó: Kedves mikiegér! Az az érzésem, hogy egy kicsit elragadta az írói hév, amikor a bánya tulajdonosa ( előzőkben valamilyen rendű-rangú vezetője ) sorsáról ír, mikor is hóban, fagyban stb. a tíz körmével kaparja ki a követ a hegy oldalából. Az emberei, azok igen, azok dolgoztak - de nem is lett övék a bánya! De ezt hagyján - sokkal nagyobb a felfogásbeli különbség közöttünk a másik - Ön által felvetett - témában: Gyurcsány úr akár útonállással is szerezhette (volna) vagyonát, ez még nem teszi tisztává a másik ( semelyik másik ) ügyet. Eme, mondhatnám elvi jellegű észrevétel mellett meg kell jegyeznem: Gyurcsány úrról jelenleg csak feltételezéseink lehetnek, Orbán úrról ( és fiáról ) ellenben tudjuk, hogyan és honnan jutott ama első, helyzetbehozó pénzhez. Azaz: egy feltételezés azért nem olyan erős, mint egy tény, továbbá a két kérdésnek semmi köze sincs egymáshoz - következésképpen egyikkel nem magyarázhatjuk a másikat. Azt, hogy egy sportminiszter az ifjúság példaképe vagy sem, vitathatjuk - FIDESZ-oldalról azonban nem feszegetném e kérdést. Akasztott ember házában nem illik kötelet emlegetni. 2003/05/16

Anonymus (a27@freemail.hu): Látom Leó, Irakkal kapcsolatban két lábon áll a földön. Korunk embertípusa. Kár, hogy az erkölcsi oldalát nem nézi a dolgoknak, de - azt hiszem - nem is akarja. Véleményem szerint ez a dolog nem arról szólt, hogy kinek a hátsóját kell kinyalni, hanem arról, hogy mi a helyes döntés erkölcsileg. Szegény naív Anonymus.... de az Ön logikáját követve az USA akár le is igazhatja az egész világot, nekünk csak az a dolgunk, hogy velük legyünk mindenáron, hogy jusson nekünk is a koncból. Hát ez is egy hozzáállás. 2003/05/16

g6: (Leo, nem akarom folytatni, csak érdekel, hogy a hujberozásra miért elfogadható magyarázat maga számára orbánapukázni, erre gyurcsányozni viszont már nem. Furcsa, hogy ebből a műfajból maguknál csak az orbánapukázás a szalonképes.) Egyébként, mitől érzi egyre gyakrabban, hogy érvelek (értsd: nem idulatosan vagdalkozom). A legutóbbi beírásomban volt két, a Fideszt is kritizáló megjegyzés, gondolom ez tetszett. De egyébként? Maga szerint sincs katonailag semmi értelme a viszonylag homogén angol-amerikai haderőt néhány száz, vagy ezer másikkal nehézkesebbé tenni. Katonai szakmai szemponból tehát nem is érdemes erről vitázni. Itt, ugyanúgy, ahogy a háborús részvétel dolgában is, a törleszkedés, vagy nem törleszkedés kérdésére hegyeződik ki a dolog, és nem csoda, ha ebben a Fidesz nem akar partner lenni. Erről szívesen meghallgatnám a véleményüket: miért is képviseli Amerika a mi érdekeinket mindenki másnál jobban? (Tudják, mik az érdekeink, vagy csak az amerikai érdekeket sajátunkként állítják be?) 2003/05/19

Leó: Melyik erkölcsi oldalát, kedves Anonymus, melyiket? Avagy a kurd nép ( ha már a Dél - Irakban, saját népe között végrehajtott vérfürdőt nem nézzük! ) mészárlása oly igen erkölcsös volt? Örülök, hogy az orosz birodalmat is a jó erkölcs letéteményesének tekinti, mely saját érdekei ellenére is azonnal előrohan, amint erkölcstelenséget lát. ( Erre bizonyíték az egész orosz történelem, ha-ha-ha! ) Persze a franciákat sem érdekli saját hatalmi súlyuk, sem az iraki dollármilliárdok - nem, ők is a jó erkölcs kívánalmainak tesznek eleget. Komolyabban: nem gondolom, ( pontosabban: többre tartom Önt annál ) hogy el is hiszi, amit állít. Úgy emlékszem, Ön kérdezte régebben: ha Irakban egy diktátor írtja a népet, azonnal oda kell rohannia valakinek igazságot tenni? (A precizség kedvéért ideírom e kérdés mondanivalóját: nincs feljogosítva senki arra, hogy az egész világra kiterjedő igazságszolgáltatási monopóliuma legyen.) Most én kérdezem: nekünk azonnal elő kell rohannunk, ha valakit (erkölcsi normáink szerint, mely norma épp itt bizony vitatható ) méltánytalanság ér? És épp itt és épp a legalább annyira vitatható viselkedésű (nagy)hatalom érdekében kell cselekednünk? Mindez a dolog egyik, ma már a múltat jelentő fele. Ha olyan erkölcsösek vagyunk, akkor feladatunk vagy sem gyógyítani a sebeket? Egy elvi álláspontot - akár egyet értek vele, ekár nem - tisztelek. Ha azonban következetlenséget látok, nem hiszem az álláspont bevallott okát sem. (A státustörvény során első kérdésem ez volt: ha ez valóban a határon túli magyarságért van, miért nem vonatkozik Ausztriára? Ott az ellentmondás, és ott van vége az én hiszékenységemnek is.) Sokkal értelmesebben beszélhetnénk erről, ha Ön ( az USA - támadást ellenezve )azt kérdezi: miért pont most? Erre válaszolhattam volna: nem tudom. ( A világpolitikai döntéseket nem a Kerék kisvendéglőben hozzák. ) És itt, ezen a normális szinten meg is állhattunk volna. Persze, ebbe nem fér bele a magyar belpolitika semmilyen vonatkozásban sem - mint ahogy normális esetben nem is fér bele. Ezért tartom jogosnak kérdésemet: valóban Irak ügye volt a cél? És - ha e bekezdés elején feltételezett helyzet áll fenn - Ön azt válaszolja: dehogyis! Egy jó lehetőség adódott (háborúpárti a kormány!!! ), amit a FIDESZ bolond lett volna nem kihasználni! Ez viszont az a felfogás, melyet kárhoztatok: vannak helyzetek, melyekben minden politikai erőnek az ország érdekét, csak az ország érdekét szabad néznie. A hátra levő 3 évben bőven lesz még lehetőség a kormányt úgy támadni, hogy ne legyen ugyanakkor a lőlapon Magyarország is! 2003/05/19

Anonymus (a27@freemail.hu): Kedves Leó! "többre tartom Önt annál ) hogy el is hiszi, amit állít". Köszönöm. A levele elején a felsoroltakkal egyetértünk. Az oroszok talán a legképmutatóbbak az összes közül. De itt most nem erről van szó. Jelen esetben - szerintem erkölcsileg helyes - háborúellenes álláspontot kell képviselnünk függetlenül attól, hogy ez most a francia érdek is egyben. Miért? Már szinte közhely: Irak jelen esetben nem készült háborúra, az ellenőrőket - ha vonakodva is, de - beengedte Irakba, tömegpusztító fegyverek jelenlétére azóta sincs bizonyíték. Ezért kellett többszáz, ezer embernek meghalnia ártatlanul. Jelen esetben kár, hogy a média nem beszél az áldozatok hozzátartozóról stb. Azt az amerikai riportert pedig mindjárt ki is rugták, aki beszámolt az igazságról. Persze lehet jönni a kudokkal stb. Ha akkor avatkozik be Amerika, számomra elfogdható lenne, mint ahogy Koszovo esetében is szerintem helyesen döntött a NATO(!). Csakhogy Amerika akkor mélyen hallgatott, sőt... Tudja, Leó, valóban rengeteg a képmutatás,a mocsok a világban, de ebből Amerika is kiveszi a részét rendesen. Muszáj nekünk is részt venni ebben csak azért, hogy jusson a koncból, azaz anyagilag érdekünk? Én jobban szeretem a más áron szerzett nyereséget, jutalmat. 2003/05/19

mikiegér: Csak azt várom, mikor lesz Gyurcsány meg Hujber szenté avatása, és mikor döngölik bele Orbán papát a bányájába. És hiába mondom, hogy egy bánya irányítása óiási felelősség, hogy egy tisztességes bánya-tulajdonos naponta lemegy a bányájába, gumicsizmában, hóban, fagyban, úgyse hiszik el, mert fogalmuk sincs semmiről. Hiába mondom, hogy kérdezzék Szalayt, ő tudja, hogy akik ott Tatabányán a tanitómesterei voltak, mérnökök, naponta lejártak a bányába, és ha baj volt mentettek. Hujbert és Gyurcsányt legfeljebb attól kell megvédeni, nehogy agyon nyomja őket a pénzük, azok a milliárdok, amit Isten tudja, hogy szedtek össze-szépen mondtam ugye? Kár, hogy egyesek teljesen elvesztik realitásérzéküket bizonyos esetekben, hogy automatikusan beindul a kettős mérce, ha Orbán nevét csak meghallják is! Kár,nagy kár! 2003/05/19

Leó: Kedves g6! A hujberozás-Orbán úr kettősségéről: ha egy hadsereg valamely katonája törvénytelenséget követ el (szebben ezt atrocitásnak nevezik ) az nem szép dolog - de nem ugyanaz, mintha egy tábornok teszi ugyanezt. Ezzel együtt nem bántam volna, ha az ügyészség tisztába teszi ezt - már évekkel ezelőtt. Ezt is, az Energol-ügyet is, a ... Miért mondom, hogy mostanában érvel? Azért, mert ez a véleményem. Stilusa is, írásainak felépítése és szerkezete is ezt mutatja (számomra - ha az én dicséretem bántaná önérzetét. ) Az USA-hoz való törleszkedésről ír, és folyamatosan figyelmen kívül hagyja: ugyanilyen törleszkedés a francia álláspont elfogadása is! Az USA nem a mi, hanem a saját érdekeit képviseli - én azt mondom, hogy ma és most érdemesebb nekünk velük, mint a franciákkal cseresznyézni egy tálból, akik szintén nem a mi, hanem saját érdekeiket képviselik. ( Szerintem később sem jó nekünk, ha Franciaország nagyon megerősödik az EU-ban - de mindez túlságosan messze vezet. ) A 12 pont emlegetése frappáns ( mert hatásos ), de több sebből vérzik: akkor, abban a helyzetben az osztrák birodalom védelméről , ill. annak megtagadásáról volt szó. Ez olyannyira így van, hogy néhány hónap(!!) múlva már a magyar csapatok idegen földre (Ausztria )léptek, amikor a bécsi felkelést akarták támogatni - és a Márciusi Ifjak egyáltalán nem ellenezték ezt! 2003/05/19

Leó: Tudja, Anonymus, valóban rengeteg a képmutatás, a mocsok a világban, és ebből Amerika is kiveszi a részét, rendesen. Látja? Nem tettem idézőjelbe! Soha, de soha nem állítottam, hogy ott szűzlányok irányítják a politikát! De nekünk ebben a világban kell megtalálnunk a számunkra helyes utat. Azt írja, koncért veszünk részt benne ( az iraki "eseményekben"). Eörsi úr bevezető cikke után közvetlenül írtam: nem tartom helyesnek az ujjáépítésben való részvétel anyagi vonatkozásairól beszélni, meg is indokoltam e véleményemet. Ha veszi a fáradságot, és utána néz, meggyőződhet erről. Nos, nem kell elhúznia orrát: nem lesz, mert nem lehet ott érdemleges konc - de miért pont azt hiszi el Kovács Lászlónak, amiben nincs igaza? 2003/05/19

Anonymus (a27@freemail.hu): Kérdés, mi a helyes út. 2003/05/19

g6: Leó, én nem a francia álláspontot fogadom el, vagy törleszkedni vágyom a franciákhoz, ezért is pereg le rólam, ha a franciák rossz tulajdonságait hozza elő. Én a háborúskodást mindennél elítélendőbbnek tartom, és ha ezügyben véletlenül olyanokkal is egybeesik az álláspontom (pl. Krausz Tamás), akikkel másban nem, zavaró lehet, de általában nem ok, hogy megváltoztassam azt. Az egy lényeges kérdés, hogy Amerika nem-támogatásával erősítjük-e Franciaországot, és ha igen, ezt kívánatosnak tartom-e. Nem hiszem, hogy a mi támogatásunk lényegesen megváltoztatná az erőviszonyokat. A magyar részvétel nem tudja helyzetbe hozni egyik felet sem, csak az elszigeteltségét megszüntetni, és pont ez az, amire most az angol-amerikai párosnak szüksége van. Franciaország túlsúlya tényleg nem tenne jót az EU-nak, tehát az első és második kérdésre is nem a válaszom. Másik, legalább ilyen fontos kérdés, hogy ha már törleszkedés, kell-e feltétlenül ebben az elsőnek lenni? Igaza van: a 12 pont éppen a magyar érdektől távol álló birodalmi katonai érdekek ellen szólt, és pontosan ezért van helye itt. (A magyar hadsereg egyik legnagyobb szégyene volt a prágai tavasz lerohanásában való baráti részvétel. Ott se az a néhány magyar harckocsi számított, hanem hogy elmondhassák: nem szovjet invázió volt, hanem a testvéri országok segítségnyújtása.) 2003/05/19

Leó: Látja, kedves g6, engem nem zavar, ha egy kérdésben olyan valakivel értek egyet, akivel másban csak igen ritkán. Ha így tennék, két részre osztanám az embereket: akik jók, okosak, becsületesek stb. és akik nem. Ez két veszéllyel jár: 1.) lustává tesz a gondolkozásban ( elég megismernem az én oldalam álláspontját ) és 2.) azt sugall(hat)ja, hogy csak azért állítok valamit, mert az egyik pozíciót már elfoglalták "azok". "A" háborút mindenki elitéli - csakhát nincs háború általánosságban. Most Irakról beszéltünk, és erre a helyzetre valaki ( pontosabban: g6 ) ezt írta: "Nem hiszem, hogy a mi támogatásunk lényegesen megváltoztatná az erőviszonyokat." Ha ez így van ( márpedig így van, talán csak a "lényegesen" szó volt felesleges ), akkor álláspontunk nem változtatott semmit. Most jön az eltérő vélemény: egy ilyen helyzetben a magyar érdeket kell nézni! ( Vagyok olyan erkölcstelen, hogy a magyar érdeket mindig fontosabbnak tartsam az egyebeknél - de most miért erőltessem ezt a finomítást? ) És itt vissza kell kanyarodnom az előző bekezdéshez: aki az országot ketté osztja, nem azért választotta "ezt" a pozíciót, mert életbe lépett a 2.) számú eset? Ha jól sikerült dekódolnom, a magyar álláspont segíthetne az "angol-amerikai páros" elszigeteltségén enyhíteni. Eszembe jut egy anekdota: Mengyelejev nem látogatta az Orosz Tudományos Akadémia üléseit, miért is megfenyegették: kizárják. Válasza: ŐK akarnak kizárni ENGEM? Ez az "elszigeteltség" egy kicsit arra emlékeztet engem, mint amikor a francia álláspontot mint európait emlegetjük. Van egy rossz hírem: ami az atlanti megosztottságot illeti, szerintem is gond - dehát ez, azt hiszem, közhely. 2003/05/20

g6: Leó, csak hogy jól értse: zavaró lehet egy követ fújni olyanokkal, akiket egyébként nem nevez elvtársainak az ember, de nem azért, mert engem zavar, hanem mert könnyen egy kalap alá vesznek velük mások, de ez nem tett engem sem eddig lustábbá a gondolkodásban. A két pontját ezért nem veszem magamra. A második bekezdését nem értem. A Mengyelejev anekdota tetszett, és illik is ide. Jól látja, van egy Mengyelejev-ország, amelyik bármit megtehet, nagy ívben. Jó ez nekünk? Ha nem lenne nekik fontos az iraki beavatkozás legalizálása, akár utólag is, bizony nem nyomulnának annyira. 2003/05/20

Leó: Nem akarom bírálni, kedves g6, csak egy kicsit csalódott vagyok. Az én értékrendem szerint ugyanis ( de ezért már Liza is szemrehányást tett nekem ) ha valakivel egy kérdésben egyet értek, ekkor még "nem fújok vele egy követ" - még ha eltekintek is e kifejezés pejoratív voltától. De jobban fáj másik álláspontja: "egy kalap alá vesznek velük mások". Egy autonom gondolkodótól azt várom el, hogy véleményével ne másoknak akarjon megfelelni - következésképp egy nézet kialakításakor nem szempont, mások mely kalap alá vesznek. Félreértések elkerülésére: a hasonló felfogás, értékrend, stílus stb alapján az ember valamely nagyobb csoport tagjának tekinthető - de ez számomra nem jelent(het)i azt, hogy egy konkrét esetben is e csoporthoz kell igazodni. 2003/05/21

g6: Leó, én is pont így gondolom. Miért kéne csalódottnak lennie? 2003/05/21

Leó: Az általam említett 1.) eset nem csak azt jelenti, lustává tesz, hanem ebből következik: nem is veszem a fáradságot a dolog végiggondolására, átveszem csoportom véleményét. És erre erősen kell asszociálnom, amikor ezt olvasom: nem fújok "velük" ( azaz egyébként, sokszor, más alkalmakkor más véleményen levőkkel, azaz más csoporthoz tartozókkal ) egy követ. És hogy miért vagyok kissé szomorú? Azért, kedves g6, mert nem ezt vártam. Nem tudom, eléggé világosan fejeztem - e ki magamat. Ha habitusa, szokásai, belső értékrendje, neveltetése alapján 100 esetben százszor jut más végeredményre, mint én - istenem, nem vagyunk egyformák. De ha valaki azt nézi, miként is kell gondolkoznom ( pl. ahhoz, hogy nehogy egy kalap alá kerüljek "velük" ) - ennek nem örülök. És ha valakitől nem ezt vártam - csalódott vagyok. 2003/05/22

g6: Nem először fordul elő, ezért meg sem lepődöm rajta: Leó nekem tulajdonít valamit, kicsit kiforgatja, aztán sommásan véleményt mond, esetleg "csak" csalódott. Én azt írtam, zavaró lehet, ha olyanokkal egyezik egy bizonyos dologban az álláspontom, akivel egyébként nem, mert könnyen egy kalap alá vesznek velük mások, (amit nem szeretnék), de ez általában nem ok arra, hogy megváltoztassam az álláspontom. Amit Leó ebből kihoz az pont az ellentéte: azt állítja, hogy a véleményemet valamiféle csoporthoz igazodás formálja, vagy épp a másik csoporttól elkülönülés vágya, és emiatt "csalódott". Ha valami miatt csalódott lehet, az talán épp az, hogy most cserbenhagyta pengeéles elméje, amire máskor oly büszke. Azt gondolom, hogy ellentétben azzal, amit ír, valamiképp mégis ezt a csoportkövető magatartást várja el egy "jobboldalitól", a szabad, független gondolkodást pedig a baloldaliak jellemző tulajdonságainak hiszi, ezért igyekszik "erősen erre asszociálni" minden mondatomban. Kevesebb előítéletet! 2003/05/22

Anonymus (a27@freemail.hu): ÚGY KAPTAM, GONDOLTAM, MEGOSZTOM: Egyet fizet, kettot kap Arundhati Roy Manapság, mikor versenyt kell futnunk azért is, hogy egyáltalán naprakészek lehessünk a témában: éppen milyen szabadságjogainkat tették zsebre, mikor csak kevesen engedhetik meg maguknak a luxust, hogy kicsit hazamenjenek az utcáról, hogy aztán egy kiválóan megírt, lábjegyzetekkel és referenciákkal ékes politikai programmal térhessenek vissza, ugyan miféle mélyértelmu ajándékot nyújthatnék át Önöknek? Ahogy válságról válságra sodródunk, melyeket a szatellit tévéállomások közvetlenül az agyunkba sugároznak, lábon állva, menet közben kell gondolkoznunk. A történetek háborúk romjain nyílnak meg. Lerombolt városok, felszaggatott földek, az elfogyó erdok és a haldokló folyók az arhívumaink. Könyvtáraink bombatölcsérek. Szóval mit is adjak Önöknek ma este? Néhány kényelmetlen gondolatot pénzrol, háborúról, birodalomról, rasszizmusról és demokráciáról. Néhány aggodalmamat, melyek mint egy kitartó molylepke család köröznek az agyamban, és elrabolják az álmomat. Talán vannak, akik majd úgy vélik, udvariatlanság valakitol, aki úgy került be a Modern Nemzetek Nagykönyvébe, mint "indiai állampolgár", hogy idejön, és az USA kormányát kritizálja. Ami engem illet, nem vagyok nagy zászlólengeto, nem vagyok hazafi, és tökéletesen tudatában vagyok, hogy minden állami eszmében ott van a gonoszság, a brutalitás és az álszentség. De mikor egy ország már nem egyszeruen egy ország többé, hanem birodalommá válik, akkor a dolgok méretaránya drámai módon megváltozik. Tegyem tehát világossá, hogy ma este úgy szólok Önökhöz, mint az Amerikai Birodalom alattvalója? Úgy szólok Önökhöz, mint egy rabszolga, aki veszi a bátorságot, hogy a királyát kritikával illesse. Mivel az eloadásoknak illik címet adni, ezt itt ma úgy hívják: Birodalmi demokrácia instant keverék (Egyet fizet, kettot kap). Még 1988-ban történt, július 3-án, hogy a Vincennes nevu, Perzsa Öbölben állomásozó romboló cirkáló véletlenül lelott egy iráni utasszállító repülogépet, és megölt 290 civilt. Megkérték akkor I. George Busht, aki azidotájt éppen nyakig volt a válsztási kampányban, ugyan kommentálná az eseményt. Az említett finoman így szólt ekkor: "Soha nem fogok mentegetozni az Egyesült Államok nevében. Nem érdekelnek a tények." Nem érdekelnek a tények. Micsoda tökéletes maxima az Új Amerikai Birdalom számára. Talán egy könnyed témavariáns még jobb volna: Tolünk függ, hogy mik a tények. Mikor az Egyesült Államok megszállta Irakot, a New York Times és a CBS News közös felmérése úgy becsülte, hogy az amerikaiak 42 %-a szerint Szaddam Husszein közvetlenül felelos volt a World Trade Center és a Pentagon ellen elkövetett szeptember 11-i merényletekért. Az ABC News felmérése pedig arról számolt be, hogy az amerikaiak 55 %-a hitte úgy, hogy Szaddam Husszein személyesen támogatta az Al Quaidát. Ezen vélemények egyikét sem támasztják alá bizonyítékok (mert ilyenek nincsenek). Mindez megérzésen alapult, önszuggesztión, illetve a leánykori nevén "Szabad Sajtónak", valamint az amerikai demokrácia szent tartóoszlopának nevezett corporate tömegtájékoztatás szégyentelen hazugságain. Az USA Irak elleni háborúja szélesköru belföldi támogatottsága a dezinformáció és a megtévesztés többszörös alapján nyugodott, az USA kormánya által koordinálva, a vállalati média által huségesen kibovítve. Túl az Irak és az Al Quaida közötti kitalált kapcsolatokon ott volt még az Iraki Tömegpusztító Fegyverekrol szóló eloregyártott hisztéria. Kisebbik George Bush odáig ment, hogy kijelentette: "öngyilkosság" volna az USA részérol, ha nem támadná meg Irakot. Újra csak elojött a régi jó paranoia, hogy t.i. egy kiéheztetett, lerombolt, ostrom alatt álló ország majd jön, és a földdel teszi egyenlové Amerika Öhatalmasságát. (Irak nem az elso ezen országok sorában - elotte jártak már Kuba, Nicaragua, Líbia, Grenada és Panama.) Ezalkalommal azonban nem csak a jószomszédi hiszti megszokott formájáról volt szó. Ez olyan Hiszti volt, aminek volt Célja. Régi doktrina, új palackban: mégpedig a Megelozo Csapás Doktrinája, avagy: Az Egyesült Államok Azt Tesz, Amit Akar, És Ez A Hivatalos Álláspont. Megharcolták és megnyerték az Irak elleni háborút, de nem találtak Tömegpusztító Fegyvereket. Még csak egy kicsit sem. Esetleg el lettek ásva, mielott felfedezhették volna oket. És csak egy megátalkodott bajkevero kérdezhet olyasmit, hogy: Vajon ez a Szaddam Husszein miért nem használta oket inkább, mikor éppen megszállták az országát? Persze válasz nincs. Az Igazhituek majd beérik azokkal a homályos tévériportokkal, melyek azt mutatják, ahogy valakik megtalálnak néhány tiltott kemikáliával teli hordót egy elhagyott bódéban. Ugyan még nincs konszenzus arra nézvést, hogy valóban kemikáliákról van-e szó, valóban be vannak-e azok tiltva, illteve, hogy a tartályokat, amelyben találták oket, lehet-e technikai értelemben valódi hordóknak nevezni. (Hallani arról is, hogy a helyszínen találtak még egy teáskanál hipermangánt, meg egy régi szájharmonikát is.) Eközben, úgy mellékesen, egy nagyon is új, mellékesen igen brutális nemzet megtizedelt egy osi civillizációt. Aztán ott vannak azok, akik azt mondják: "És akkor mi van, ha Iraknak nem voltak vegyi -és tömegpusztító fegyverei? Mi van, ha nem voltak Al Quaida kapcsolatai? Mi van, ha Oszama bin Laden legalább annyira gyulöli Szaddam Husszeint, mint az Egyesült Államokat? A Kisebbik Fiú megmondta: Szaddam Husszein "Gyilkos Diktátor" volt. Az érvelés tehát továbbra is muködik, Iraknak "rendszerváltásra" volt szüksége. Ne is törodjünk azzal, hogy negyven évvel ezelott, a CIA, még J. F. Kennedy elnöksége alatt, maga hajtott végre rendszerváltást Bagdadban. 1963-ban, egy sikeres államcsínyt követoen, a Ba'ath párt került hatalomra Irakban. Az új Ba'ath rezsim ezt követoen, a CIA listái alapján, módszeresen kiirtott többszáz baloldalinak tartott orvost, tanárt, ügyvédet és politikust. Egy teljes értelmiségi osztályt mészároltak le. (Ugyanezzel a technikával mészároltattak le százezreket Indonéziában és Kelet-Timorban.) Mondják, az ifjú Szaddam is kivette a részét a vérfürdobol. 1979-ben azután, a Ba'ath párton belüli villongásokat követoen Szaddam Husszein lett Irak elnöke. 1980 áprilisában, mikor Szaddam éppen a Shiiták legyilkolásával volt elfoglalva, Zbigniew Brzezinsky nemzetédelmi tanácsadó kijelentette: "Nem látunk alapveto érdekellentétet az Egyesült Államok és Irak között". Washington és London nyíltan - és fu alatt is - támogatta Szaddam Husszeint. Pénzelték, felszerelték, felfegyverezték, és ellátták olyan kettos hasznosítású alapanyagokkal, melyeket tömegpusztító fegyverek gyártására lehet felhasználni. Pénzügyileg, anyagilag és erkölcsileg támogatták legsúlyosabb túlkapásait. Támogatták az Irán elleni 8 éves háborút, a kurdok elleni gáztámadást (Halajaba, 1988), azokat a buntetteket tehát, melyeket 14 évvel késobb majd újra felmelegítenek, és további indokként használnak Irak megszállására. Az elso Öböl Háborút követoen a "Szövetségesek" felkelést szítottak a baszrai Shíiták körében, majd másfelé néztek, mikor Szaddam leverte a felkelést, és ezreket mészárolt le bosszúból. A lényeg az, hogy amennyiben Szaddam Husszein eléggé "ördögi" lehetett ahhoz, hogy a történelem legalaposabban kidolgozott elore bejelentett gyilkossági kísérletét indítsák meg ellene (lásd a "Shock and Awe" hadmuvelet indulását), akkor az is bizonyos, hogy azokat, akik azelott támogatták, legalábbis bíróság elé kellene állítani mint háborús bunösöket. Miért nem szerepelnek amerikai és angol állami tisztviselok a legveszedelmesebb bunözok portréit viselo gusztustalan kártyapakliban? Mert, ha a Birodalomról van szó, a tények nem számítanak. Persze, de ez mind a múlt, mondják nekünk. Szaddam Husszein szörnyeteg, akit meg kell állítani, most. És csak az USA képes megállítani. Hatékony technika: használjuk a jelen sürgeto erkölcsi elvárásait, hogy elfedjük a múlt ördögi buneit és a jövore vonatkozó számító terveket. Indonézia, Panama, Nicaragua, Irak, Afganisztán - a lista folytatható. A jövo számára kínálkozó brutális rezsimek az alábbiak: Egyiptom, Szaud-Arábia, Törökország, Pakisztán és a közép-ázsia köztársaságok. John Ashcroft tábornok a közelmúltban kijelentette: az USA jogait "nem valamely kormánytól vagy dokumentumból eredezteti, hanem... magától az Istentol kapta". (Minek is törodnénk az ENSZ-szel, ha az Isten is kéznél van?) Ez tehát a helyzet. Itt vagyunk mi, a világ népei, szemközt egy olyan Birodalommal, mely küldetését a mennyekbol kapta (további biztosítékként pedig ott van neki még a világtörténelem leghatalmasabb tömegpusztító fegyver-arzenálja). Szemközt egy olyan Birodalommal, mely fenntartja magának a jogot, hogy kedve szerint indítson háborúkat, hogy a népirtás osöreg, kipróbált módszerével mentsen nem népeket káros ideológiáktól, vallási fundamentalizmusoktól, diktátoroktól, szexizmustól és szegénységtol. A Birodalom dolgozik, a Demokrácia pedig az új csatakiálltást adja hozzá, a maga gyáva módján. Demokrácia, bombákkal házhozszállítva. A halál elenyészo ár, hogy kipróbálhassuk az új árut: Birodalmi Demokrácia Instant Keverék (forraljuk fel a vizet, adjuk hozzá az olajat, dobjuk le, és robban). Persze a feketék, barnák, sárgák, vörösek, kékek, lilák nem számítanak igazi embereknek. Persze a halálunk sem számít olyan igazi halálnak. A történeteink nem igazán számítanak történelemnek. Sosem is számítottak annak. Ha már a történelemnél tartunk: az elmúlt hónapokban, miközben a világ csak nézett, Irak USA általi megszállását éloben közvetítették a tévécsatornák. Csakúgy, mint Oszama bin Laden, csakúgy, mint a tálib rezsim, Szaddam Husszein állama egyszeruen eltunt. Ezt követte az, amit az elemzok "hatalmi vákumnak" neveznek. A városokból, melyek ostrom alatt álltak, napokig élelem, víz és elektromos áram nélkül, a szünet nélkül bombázott városok, az ENSZ bojkott tíz éve alatti rezsimben kiéheztetett és nyomorba döntött emberek hirtelen elvesztették a városvezetés látszatát is. Egy hétezer éves civillizáció süllyedt a teljes anarchiába. Éloben. Vandálok törték fel a boltokat, hivatalokat, szállodákat és kórházakat. Az amerikai és brit katonák álltak és néztek. Azt mondták, nincs parancsuk. Valóban, csak arra volt parancsuk, hogy öljenek, arra nem, hogy megvédjék az embereket. Világos volt, hogy miért vannak ott. Az irakiak biztonsága nem az o dolguk. Annak a kevésnek a biztonsága, ami az iraki infrastruktúrából megmaradt, nem az o dolguk. Az iraki olajmezok biztonsága viszont nagyon is az. Hát persze. Az olajmezoket már szinte azelott "biztosították", mielott az invázió megindult volna. A CNN és ABBC egyre-másra játszotta be és ismételte a pusztítás képeit. A kommentátorok, katonai és kormányszóvivok úgy festették le az eseményeket, mintha a "felszabadított nép" élné ki a zsarnoki rendszerrel szemben felgyülemlett dühét. Donald Rumsfeld védelmi miniszter a következoket mondta: "Nem elegáns. A szabadság nem elegáns, a szabad embereknek pedig donthetnek úgy, hogy bunt kövessenek el, hogy hibázzanak, hogy rosszat cselekedjenek." Tudták Önök, hogy Donald Rumsfeldben egy anarchista rejtozik? Az jár a fejemben, vajon így látta a dolgokat a Rodney King összeverését követoen kirobbant Los Angeles-i felkelés idején is? Megosztaná vajon a Szabadság Szedett-Vedettségérol szóló nézeteit azzal a kétmillió emberrel, akik jelenleg az USA börtöneinek lakói? (A föld "legszabadabb" országában vannak a legtöbben börtönben a világon.) Megvitatná a dolgot fiatal afro-amerikaiakkal, akiknek 28 %-a fogja felnott éveinek egy részét börtönben tölteni? Meg tudná magyarázni, miert szolgál egy olyan elnököt, aki 153 kivégzés fölött védnökösködött, míg Texas kormányzója volt? Mielott az Iraki Háború megindult volna, az Újjáépítési és Humanitárius Segítség Hivatala (ORHA) elküldött egy listát a Pentagonnak, mely a 16 legfontosabb helyet tartalmazta, melyeket mindenképpen meg kell védeni. A Nemzeti Múzeum volt a második a sorban. A múzeumot, az osi kultúra tárházát nemcsak kirabolták, de meg is szentségtelenítették. Mai ismereteink szerint Irak az egykori Mezopotámia területén fekszik. A Tigris és az Eufrátesz partjainál kialakult civillizáció hozta létre a világ elso írását, az elso naptárat, az elso könyvtárat, az elso várost, és, bizony, az elso demokráciát. A babiloni Hammurabbi fektetett le eloször olyan törvényeket, melyek a polgárok társadalmi életét szabályozták. Olyan törvénykönyvet íratott, melyben az elhagyott nok, a prostituáltak, a rabszolgák, sot, még az állatok is rendelkeztek jogokkal. A Hammurabbi törvénykódexet nemcsak mint a törvényesség születését, de a társadalmi igazság elvének megértésére tett elo kísérletet is tiszteljük. Az USA kormánya nem is választhatott volna megfelelobb helyet, hogy eljátssza törvénytelen háborúját, hogy kimutassa volna az igazságossággal szembeni groteszt megvetését. A fosztogatások idején, az egyik Pentagon sajtótájékoztatón Donald Rumsfeld, A Sötétség Hercege, még az ot oly huségesen szolgáló média-buntársainak is nekiment, mondván: "A tévében ugyanazokat a képeket mutatják újra meg újra, hússzor is látjuk azt az embert, aki egy vázával sétál ki egy épületbol, hogy az ember már azt gondolja, 'Jézusom, ennyi váza volt ott?! Hogy lehet, hogy ennyi váza van egyetlen országban?'" Nevetés burjánzott végig a termen. Mi lett volna, ha a harlemi szegények rabolják ki a Metropolitan Múzeumot? Azt is ugyanilyen jókedv övezte volna? Az ORHA 16-os listáján az utolsó név az Iraki Olajügyi Minisztérium neve volt. Ennek az egynek biztosítottak védelmet. Azt hitte talán a megszálló sereg, hogy a muzulmán országokban a listákat fejjel lefelé olvassák? A televízió azt közli velünk, hogy Irakot felszabadították, meg hogy Afganisztán a legjobb úton van afelé, hogy a nok menyországa legyen, hála Bushnak és Blairnek, a huszonegyedik század eme vezeto feministáinak. Valójában egyszeruen tönkretették Irak infrastruktúráját. A népre éhínség vár. Az élelmiszkészleteket kifosztották. A városok pedig teljes adminisztrációs zurzavarba süllyedtek. Irak a Shiíták és Szunniták közötti polgárháború felé sodródik. Eközben Afganisztán visszasüllyedt a tálibok elotti anarchiába, területét ellenséges hadurak szabdalják. Magát mindettol nem zavartatva, Kicsi Bush május 2-án indította el 2004-es kampányát, remélvén, hogy majd újra elnökké választják. A történelem valószínuleg legrövidebb repülésének végeztével egy katonai jet landolt az Abraham Lincoln anyahajó fedélzetén, mely olyan közel horgonyzott a parthoz, hogy a sajtó nyomására kormánytisztviselok elismerték, azért lett odaállítva, hogy a legjobb tévés látószöget biztosítsák a beszédhez. Bush elnök, aki amúgy sosem volt katona, vicces ruhában mászott elo a kabinból - USA katonai bomberdzseki, bakancs, repülos szemüveg, sisak. Integetvén éljenzo híveinek, bejelentette az Irak feletti gyozelmet. Óvatosan persze csak azt mondta, "ez csak egyetlen gyozelem a terror elleni háboróban... (mely) folyik tovább". Fontos volt elkerülni a gyozelem határozott kinyilvánítását, mert a Genfi Egyezmény szerint a gyoztes hadseregnek viselnie kell a megszálló hadsereg jogi kötelezettségeit, a Bush adminisztrációnak pedig semmi kedve ilyen terhekhez. Meg aztán, ahogy a 2004-es választások közelednek, szükség lehet még egy gyozelemre a "terror elleni háborúban", amellyel majd tetszeni lehet a választóknak. Szíriát már hízlalják is a disznóöléshez. Az öreg náci, Herman Goering mondta volt: "Mindig el lehet érni, hogy az emberek engedelmeskedjenek a vezetoiknek... Csak annyit kell tenni, hogy azt mondjuk nekik, hogy támadják oket, a pacifistákat meg ki kell kiáltani hazafiatlannak, olyanoknak, akik a hazát veszélybe sodorják. Ez muködik mindenütt." Igaza van. Pofon egyszeru. Erre épül a Bush-rezsim. Rohamléptekben számolódik fel a különbség választási kampány és háború, demokrácia és oligarchia között. Az ilyen kampány-háborúk egyetlen követelménye, hogy amerikai életek ne vesszenek, mert az megingatja a választók bizalmát. De most valahogy elsimították a háborúban elesett amerikai katonák kérdését is, többé-kevésbé. Az Operation Shock and Awe megindulását megelozo egyik sajtótájékoztatón Tommy Franks tábornok bejelentette, "Nem volt még ilyen hadjárat a történelemben." Talán igaza van. Nem vagyok hadtörténész, de mikor harcoltak meg utoljára egy ilyen háborút? Miután az ENSZ "jó hivatalait" (gazdasági szankciók, fegyverzetellenorök) arra használták, hogy biztosan térdre kényszerítsék Irakot, kiéheztessék a népet, megöljenek félmillió gyereket, súlyosan károsítsák az infrastruktúrát, miután megbizonyosodtak arról, hogy a fegyverzet nagy részét megsemmisítették, a "Koalíció" a világtörténelem vélhetoen leggyávább és legsunyibb aktusaként beküldte megszálló seregét! Iraki Szabadság Hadmuvelet? Nana! Inkább: Fussunk Versenyt, Csak Elébb Hadd Töröm El A Lábad Hadmuvelet. (folyt.köv.) 2003/05/23

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Igazán felesleges folytatni. Nem tudom, hogy kicsoda Arundhati Roy, de stílusa ismerős. Ugyanebben a stílusban handabandázik a magyar radikális jobboldal Amerikáról. Nincs épeszű ember, aki nekállni cáfolni a hazugságok özönét, már csak azért sem, mert a szerzőnek illenék megneveznie a forrásait. Ezt persze nem teszi, hiszen tudja, ogy az olvasók nagy része hitelesnek tartja a nagyon is precízen megfogalmazott állításokat. Azután szerencsére belecsúsznak az írásba nyilvánvaló hazugságok is: "Eközben, úgy mellékesen, egy nagyon is új, mellékesen igen brutális nemzet megtizedelt egy osi civillizációt." Azt ugye tudjuk, hogy az Egyesült Államok úgy tudott katonai győzelmet aratni, hogy a civil lakosságban rendkívül csekély volt a veszteség. Ez a megtizedelési hazugság azért szerencse, mert így nem kell bajlódni a többi hazugsággal és fél- vagy negyedigazságokkal sem. Ezért mondom: kár a folytatásért! 2003/05/23

Anonymus (a27@freemail.hu): Az igazságtartalmához nem akarok hozzászólni, mert nem tudom. Mint ahogy azt sem, hogy valóban hazugság-e, amit Arundhati Roy ír. Nyílván a tizedelés nem igaz, de ez még nem jelenti azt, hogy az írásnak nincs igazságtartalma. Kár, hogy "Nincs épeszű ember, aki nekállni cáfolni a hazugságok özönét", pedig jó lenne, ha lenne, mert amiyen hírek Irakból jönnek, azok alapján én, mint épeszű ember, bátorkodok az írásnak bizonyos igazságtartalmat tulajdonítani. A "folyt.köv." feliratot a nekem küldött email tartalmazta. Azóta nem jött folytatás. 2003/05/26

g6: Arundhati Roy indiai írónő. (Én is csak most néztem meg, nem szeretem az ilyen "ki az a Béki Gabriella" típusú mondatokat.) 2003/05/26

Anonymus (a27@freemail.hu): g6-nak köszönöm az utánjárást. Én is rákerestem a nevére, még az arcképe is látható az alábbi linkeken. Mit mondjak: csinos, nagggyon csinos. (egész intelligensnek néz ki....) http://website.lineone.net/~jon.simmons/roy/ http://www.salon.com/sept97/00roy.html http://www.umiacs.umd.edu/users/sawweb/sawnet/arundhati.html 2003/05/26

Leó: "Az igazságtartalmához nem tudok hozzászólni." Csak ezt ne írta volna, Anonymus, csak ezt ne! Közzéadni valamit, amiről nem tudja, hogy igazság vagy hazugság ( egy valamekkora, ki tudja mekkora része - teszem hozzá, nehogy "kiforgassam" szavait )! 2003/05/26

Anonymus (a27@freemail.hu): Tényleg nem kellett volna írnom, mert utána mégiscsak valamelyest hozzászóltam. Legközelebb újra elolvasom a hozzászólásaimat mielőtt elküldöm. Mindemellett miért ne tehetnék közzé másvalakitől vmit, aminek teljes igazságtartalmával nem vagyok tisztában? Mindössze elgondolkodtatónak szántam. 2003/05/26

g6: Anonymusnak itt a teljes cikk, ha érdekli a folytatás, de azt javasolnám én is, hogy csak akkor tegyen ide valamit, ha van véleménye róla. Egyébként kár ilyen, valljuk be, néha szélsőségesen fogalmazó cikkekkel bosszantani egymást. Már csak azért is, mert lám, pont az ellenkező reakciót váltja ki. Más cikkeiben ez az írónő egyébként kifejti azt is, hogy miért nincs igaza azoknak, akik az ilyen cikkeket, ellenvéleményeket "amerikaellenesség" címszóval söprik le. http://www.informationclearinghouse.info/article3441.htm 2003/05/26

Anonymus (a27@freemail.hu): Nem értem ezt az "ellenkező reakció" dolgot. Pont hogy az lett a reakció, amire nagyjából számítottam. Egyébként ha már elvitatkozgatunk itt Irakról olyan hírek alapján (CNN, Híradó stb.), amelyek igazságtartalmáról szintén senki sincs meggyőződve 100%-osan (én legalábbis nem), akkor miért baj, ha ismertetek egy véleményt annélkül, hogy kommentálnám vagy meggyőződnék az igazságtartamáról? 2003/05/26

Mézesmadzag: OFF FONTOS! VIGYÁZAT! Akinek az Anonymus által hivatkozott alábbi helyre : http://website.lineone.net/~jon.simmons/roy/ nem jelezte a rendszere az alábbi trójai programot: Downloaded file: archive[1].jar Trojan Name: Exploit-ByteVerify Annak gépe pillanatnyilag fertőzöt. Vírusinformáció: http://vil.mcafee.com/dispVirus.asp?virus_k=100261 AKINEK NEM HASZNÁL VÍRUSPAJZSOT, JOBB, HA A FENTI HELYET ELKERÜLI! ON 2003/05/26

Mézesmadzag!: OFF FONTOS! VIGYÁZAT! Aki az Anonymus által hivatkozott alábbi helyen járt: http://website.lineone.net/~jon.simmons/roy/ és nem jelezte rendszere az alábbi trójai programot: Downloaded file: archive[1].jar Trojan Name: Exploit-ByteVerify Annak gépe pillanatnyilag fertőzött. Vírusinformáció: http://vil.mcafee.com/dispVirus.asp?virus_k=100261 AKI NEM HASZNÁL VÍRUSPAJZSOT, JOBB, HA A FENTI HELYET ELKERÜLI! ON 2003/05/26

Anonymus (a27@freemail.hu): Elnézést Mindenkitől, ha tényleg trójai programot tartalmazott a link, nem tudtam. Nálam nem jelezte a gép, pedig egy trójaiakat kiszürő program is működik rajta. Ezek szerint sikertelenül?..... No, de ha már a cikk elejét leközöltem, leközlöm a végét is, mivel időközben érkezett hozzám. Elnézést azoktól, akiket bosszant. Max. Cenzúraboxban végzi... (FOLYT. KÖV.) Egyet fizet, kettot kap Arundhati Roy (folyt.) Alighogy megkezdodött a háború, Franciaország, Németország és Oroszország kormányai, amelyek elutasították a háborút legitimáló ENSZ Biztonsági Tanácsi határozat megszületését, egymás lábát taposták abbéli igyekezetükben, hogy kinyilvánítsák, mennyire kívánják, hogy az Egyesült Államok gyozzön. Jacques Chirac felkínálta a francia légteret az angol-amerikai légieronek. A németországi USA katonai bázisok nyitva álltak az ügy számára. Joschka Fischer német külügyminiszter nyilvános beszédben reménykedett a Szaddam-rezsim "gyors összeomlásában". Ugyanezt tette Vlagyimir Putyin. Ezek azok a kormányok, amelyek összedolgoztak Irak eroszakos lefegyverzésén, mielott még rohantak volna azok vállát veregetni, akik végül megtámadták. Túl a reményen, hogy osztozhatnak a koncon, bíztak abban is, hogy a Birodalom majd tiszteletben tartja a még a háborút megelozoen aláírt iraki olaj-szerzodéseiket. Csak a nagyon naivak várhattak mást a jó öreg imperialistáktól. Túl a háborús készülodés idején az ENSZ-ben elhangzó nekibuzdulásokon és fennhéjázó moralizálásokon, a válság pillanatában a Nyugati kormányok egyetértése - a népességük nagy része véleményének ellenére - mindent elsöpronek bizonyult. Mikor a török kormány idolegesen meghajolt az ország lakossága 90%-ának akarata elott, és lemondott az amerikai kormány ajánlatáról - a török föld katonai célokra történo átengedésének fejében beígért több milliárd kemény dollárról -, azzal vádolták meg, hogy híján van a "demokratikus elveknek". A Nemzetközi Gallup Intézet felmérései szerint egyetlen európai országban sem volt az "Amerika és szövetségesei által egyoldalúan megindítandó" háború támogatottsága 11%-nál magasabb. Anglia, Olaszország, Spanyolország, Magyarország és a többi kelet-európai állam kormánya azonban dicséretben részesült, hogy figyelmen kívül hagyták az országaik lakossága többségének akaratát, és támogatták a törvénytelen inváziót. Ez, vélhetoen, teljes összhangban volt a demokratikus elvekkel. Hogy is hívják ezt? Új Demokrácia? (lásd: Új Brit Munkáspárt?) A kormányok megvesztegethetoségének éles ellentéteként, hetekkel az inváziót megelozoen, február 15-én, a közös erkölcsiség minden eddiginél ékesebb bizonyítékaként, öt kontinensen több mint 10 millióan vonultak az utcára a háború ellen. Önök közül is sokan köztük voltak, ebben biztos vagyok. Mindannyiunkat figyelmen kívül hagytak, a legteljesebb megvetés közepette. Bush elnök az alábbiakat közölte a háborúellenes tüntetésekre reagálva: "Olyan ez, mint... szóval én egy célcsoportra alapozva fogom meghatározni a politika irányát. A vezeto szerepe az, hogy egy a biztonságra épülo politikát határozzon meg, jelen esetben az emberek biztonságára épülot". A Demokrácia, a modern világ szent tehene válságban van. Mély válságban. Minden túlkapást a demokrácia nevében követnek el. Kicsivel több csak már, mint egy üres szó, egy csinos váz, hiján minden tartalomnak és jelentésnek. Azt jelenti, amit csak akarunk. A Demokrácia a Szabad Világ kurvája, hajlandó felöltözni, levetkozni, hajlandó minden ízlést kielégíteni, tetszolegesen használható és kihasználható. Egészen a közelmúltig, mondjuk 1980-ig, úgy tunt, hogy a demokrácia valóban képes lesz a tényleges társadalmi igazságosság megvalósítására. De a modern demokráciák már elég ideje léteznek ahhoz, hogy a neoliberális kapitalisták kitanulják, hogyan lehet a dolgot kiforgatni önmagából. Mesterei annak, hogy hogyan lehet beszivárogni a demokratikus intézményekbe - a "független" törvényhozásba, a "szabad" sajtóba, a parlamentbe -, és hogyan lehet a céljaikhoz hajlítani azokat. A társasági globalizáció projektje feltörte a kódot. Szabad választások, szabad sajtó, független bíróságok - mindez mit sem jelent azóta, hogy a szabad piac áruvá tette oket, amit az vehet meg, aki a legtöbbet kínálja. Hogy teljesen átlássuk, miféle ostrom alatt áll a Demokrácia, elég belepillantani, mi folyik néhány kortársi demokráciában. A Világ Legnagyobbjában: Indiában, (amirol nemrég sokat írtam, ezért ma nem térek ki rá). A Világ Legérdekesebbjében: Dél-Afrikában. A Világ Legerosebbjében: az USA-ban. És - ami talán a legtanulságosabb -, nézzük meg, miféle tervek születnek a Világ Legifjabbjában: Irakban. Dél-Afrikában a fekete többség 300 éven át tartó brutális elnyomását követoen a gyarmatosító, apartheidre épülo kisebbségi fehér uralom 1994-ben átadta helyét egy nem faji jellegu, többpárti demokráciának. Fenomenális gyozelem volt ez. A hatalomban eltöltött két év után az Afrikai Nemzeti Kongresszus figyelmeztetés nélkül térdre borult Piac Isten elott. A masszív szerkezet-átalakítási, privatizációs és liberalizációs program csak tovább növelte a gazdagok és szegények közötti rémes egyenlotlenségeket. Több mint egymillióan veszítették el a munkájukat. Az alapveto szolgáltatások, az áramszolgáltatás, az ivóvíz és a lakhatás társasági privatizációjának következtében 10 millió dél-afrikait, csaknem a lakosság egynegyedét vágták el az ivóvíztol és az elektromos áramtól. Kétmillió embert lakoltattak ki. Eközben a századokon át a brutális kizsákmányolás privilégiumait élvezo fehér kisebbség ma nagyobb biztonságban van, mint valaha. Továbbra is a kezükben van a föld, a farmok, a gyárak, és az ország boséges ásványkincsei. Számukra az apartheidbol a neoliberalizmusba történo átmenet nem sok vizet zavarhatott. Ez ma olyan apartheid, ami még a lelkiismeretet is békén hagyja. És a Demokrácia nevében folyik. A Demokrácia lett a Birodalom eufémizmusa a neoliberális kapitalizmusra. A demokrácia gépezetének kiküszöbölésére irányuló felforgató tevékenység hatékonyan muködik a fejlett világ országaiban is. Politikusok, média-bárók, bírók, eros vállalati lobbyk és kormányzati tisztviselok alkotják azokat a szofisztikált, titkos együttállásokat, melyek tökéletesen aláássák az érzékeny egyensúlyt alkotmány, bíróságok, parlament, irányítószervek és - talán a legfontosabb, a független tömegtájékoztatás között, amely pedig a parlamentáris demokrácia szerkezeti alapját adná. Az említett összefonódás pedig egyre kevésbé finom, egyre inkább nyilvánvaló. Az olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi például többségi tulajdonosa a legnagyobb olasz napilapoknak, magazinoknak, tévécsatornáknak és könyvkiadóknak. A Financial Times beszámolója szerint Olaszország összes tévénézoje mintegy 90 %-át tartja ellenorzése alatt. A közelmúltban, az egyik ellene folyó megvesztegetési per során, miközben éppen ütötte a vasat, hogy o az egyetlen ember, aki meg tudja menteni Olaszországot a baloldaltól, így háborgott: "Meddig kell még vállalnom ezeket az áldozatokat?" Rossz jelek ezek a fennmaradó 10 %-nyi olasz tévénézo számára. Mi a Szabad Szó ára? Kinek a Szabad Szava? Az Egyesült Államokban a berendezkedés összetettebb. A Clear Channel Worldwide Inc. a legnagyobb rádióállomás-tulajdonos az országban. Több mint 1.200 csatornát üzemeltet, melyek együtt a piac 9 %-át adják. A vállalat elso embere dollár százezrekkel támogatta Bush választási kampányát. Mikor amerikaiak százezrei vonultak az utcákra, hogy az Iraki háború ellen tüntessenek, a Clear Channel országszerte háborúpárti hazafias felvonulásokat szervezett ("Rallies for America"). Az eseményeket a saját rádiócsatornáin reklámozta, majd kiküldte a saját riportereit, hogy azokról mint szenzációkról tudósítsanak. Az eloregyártott konszenzus korában szabad az út az eloregyártott hírek elott. Közel az ido, hogy a média hírstúdiói odahagyjanak minden látszatot, és színházi rendezoket szerzodtessenek újságírók helyett. Ahogy az amerikai szórakoztatóipar egyre háború-szerubb lesz, Amerika háborúi pedig egyre szórakoztatóipar-szerubbek, érdekes átfedéseknek lehetünk tanúi. A dizájner, aki azt a 250.000 dolláros díszletet tervezte Qatarban, amelybol Tommy Franks tábornok vezényelte le a Shock and Awe hadmuvelet tudósításait, tervezett díszleteket a Disney, az MGM és a "Jó reggelt, Amerika" számára is. Durva irónia, hogy éppen az Egyesült Államok, ahol a Szólásszabadság oly lánglelku védelmezoi élnek, és amely mindig is a leghatékonyabb törvényi szabályozással rendelkezett (egészen a közelmúltig) annak védelmére, nyirbálta meg ilyen súlyosan a teret, ahol ez a szabadság meg is nyilvánulhatna. Furcsa, kitekert módon éppen az a hevület és düh, mely Amerikában a Szólásszabadság jogi és konceptuális védelmét kíséri, leplezi ezen szabadság gyakorlási lehetoségeinek gyors erodálását. Az amerikai hír -és szórakoztatóipar nagyrészét néhány nagyvállalat ellenorzi - az AOL-Time Warner, a Disney, a Viacom, a News Corporation. Ezek közül mindegyik tulajdonában illetve irányítása alatt vannak tévéállomások, filmstúdiók, lemeztársaságok és könyvkiadók. Gyakorlatilag nincs kivezeto út. Az amerikai médiabirodalmat egy aprócska klikk irányítja. Michael Powell, Colin Powell belügyminiszter fia, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság vezetoje ráadásul további deregularizációt sürget a kommunikációs iparágon belül, ami persze csak még nagyobb konszolidációhoz vezet majd. Ez tehát a helyzet - a Világ Leghatalmasabb Demokráciáját egy olyan ember vezeti, akit nem törvényes úton választottak meg. Amerika Legfelsobb Bírósága ajándékozta meg a munkával. Nézzük hát az árat, amit az amerikaiak fizettek ezért a csalással szerzett elnökségért. Kisebbik George Bush elnöksége elso három éve alatt az amerikai gazdaság több mint kétmillió munkahelyet veszített el. A csillagászati katonai kiadások, a társasági háborúskodás és a gazdagoknak biztosított adókedvezmények pénzügyi válságba sodorták az amerikai oktatási rendszert. Az Állami Törvénykezési Nemzeti Tanács felmérése szerint az USA államai 2002-ben összesen 49 milliárd dollárral kurtították meg a közszolgáltatási költségvetést, az egészségügyi -és szociális, valamint az oktatási kiadásokat. Ez év végéig további 25,7 milliárd dollár megvonását tervezik. Ez összesen 75 milliárd dollár. Bushnak a Kongresszushoz eredetileg benyújtott költségvetési igénye az Irak elleni háború finanszírozásához 80 milliárd dollárra rúgott. Ki fizeti meg a háborút? Amerika szegényei. A diákok, a munkanélküliek, az egyedülálló anyák, a kórházi betegek, az otthonaikban ápoltak, a tanárok és az egészségügyi dolgozók. És valójában ki harcolja a háborút? Megint csak Amerika szegényei. Az Iraki sivatag napsütésében sülo katonák nem a gazdagok gyermekei. Az egész amerikai Képviseloházban és Szenátusban mindössze egyetlen olyan képviselo van, akinek a gyermeke Irakban harcol. Az Amerika "önkéntes" hadseregébe belépo szegény fehér, fekete, latino és ázsiai fiataloknak, akik megélhetést és oktatási lehetoségeket keresnek, a szegénység küldi a behívót. Szövetségi statisztikák bizonyítják, hogy afrikai amerikaiak alkotják az USA teljes fegyveres eroinek 21 %-át, az Amerikai Hadseregnek pedig 29 %-át. Az afrikai amerikaiak népességi aránya mindössze 12 %. Nem ironikus az afrikai amerikaiak aránytalanul magas reprezentációja a hadseregben és a börtönökben? Valószínuleg a jó oldaláról kellene felfognunk a dolgot, és úgy tekintenünk, mint hatékony pozitív diszkriminációt. Csaknem 4 millió amerikait (a népesség 2 %-át) fosztottak meg a választójoguktól, fobenjáró bunök elkövetése miatt. Ezek közül 1,4 millióan afrikai amerikaiak, ami annyit tesz, hogy a teljes fekete szavazóképes korú lakosság 13 %-a van a jogfosztottság állapotában. Az afrikai amerikaiakat a halál is pozitívan diszkriminálja. Amartya Sen gazdaságtörténész tanulmánya azt mutatja, hogy az afrikai amerikaiak csoportjának várható életkora alacsonyabb, mint a Kínában, az indiai Kerala államban (ahonnan én is származom), a Sri Lankában vagy a Costa Ricában születetteké. Bangladesi férfiak nagyobb eséllyel érik meg a negyvenedik születésnapjukat, mint az afrikai amerikai férfiak, innen a szomszédos Harlembol. Idén, azon a napon, mely amúgy ifj. Martin Luther King 74. születésnapja lett volna, Bush elnök nyilvánosan kritika alá vette a Michigani Egyetem fekete és latino hallgatókat elonyben részesíto pozitív diszkriminációs programját. "Megosztónak", "tisztességtelennek" és "alkotmányellenesnek" nevezte. A sikeres erofeszítések, hogy a fekete szavazókat távol tartsák az urnáktól Florida Államban, hogy így George Bush megválasztasson elnöknek, természetesen sem tisztességtelenek, sem alkotmányellenesek nem voltak. Felteszem, az olyan pozitív diszkrimináció, melynek célcsoportját Fehér Srácok a Yalerol adják, sosem lehet az. Most már tudjuk, kik fizetik meg a háború árát. Tudjuk, kik harcolják meg. De vajon ki keres rajta? Ki viszi haza az összesen százmilliárd dollárosra becsült újjáépítési szerzodéseket? Esetleg Amerika szegényei, munkanélkülijei vagy betegei? Esetleg az amerikai egyedülálló anyák? Vagy Amerika fekete és latino kisebbségei? Az Iraki Szabadság Hadmuvelet célja, nyugtat meg minket George Bush, hogy visszaadja az iraki olajat az iraki népnek. Azaz visszaadja az iraki olajat az iraki népnek, multinacionális társaságokon keresztül, úgymint a Bechtel, a Chevron, a Halliburton. Újra csak egy szuk, szoros kör, melyben egybefonódik a vállalati-, a katonai-, és a kormányvezetés. Arcátlan promiszkuitás, egymás kölcsönös beporzása. Gondolkodjunk el az alábbiakon: A Védelem-politikai Bizottság egy a kormány által kinevezett csoport, amely a Pentagon tanácsadója szerepét tölti be. Tagjait a védelmi miniszter helyettese nevezi ki, a kinevezéseket pedig maga Donald Rumsfeld hagyja jóvá. Az ülések zárt ajtók mögött zajlanak. A nyilvánosság semmi módon nem ellenorizheti, ami odabent folyik. A Washington-i Center for Public Integrity kiderítette, hogy a Védelem-politikai Bizottság 30 tagja közül kilencen kapcsolatban állnak olyan vállalatokkal, melyek mintegy 76 milliárd dollár értékben kaptak katonai megrendeléseket 2001 és 2002 között. Egyikük, Jack Sheehan, nyugalmazott haditengerészeti tábornok a Bechtel, a nemzetközi ipari fejlesztési óriáscég elnökhelyettese. Riley Bechtel, a vállalat elso embere tagja az Elnöki Export Bizottságnak. Az egykori belügyminiszter, George Shultz, aki tagja a Bechtel csoport igazgatótanácsának is, az Iraki Felszabadítási Bizottság tanácsadó-testületének vezetoje. Mikor a New York Times riportere arról kérdezte, nem aggódik-e az érdekek feltuno összeegyeztethetetlensége miatt, így válaszolt: "Nem tudom, hogy a Bec htelnek lesz-e mindebbol számottevo haszna. De ha el kell végezni valakinek a munkát, a Bechtel éppen az a vállalat, aki el tudja végezni." A Bechtel jutalma egy 680 millió dolláros iraki újjáépítési szerzodés lett. A Center for Responsive Politics ('Központ a Számonkérheto Politikáért') információja szerint a Bechtel több százezer dollárral járult hozzá a republikánusok választási erofeszítéseihez. Az elhallgatásnak, információ-visszatartásnak Amerika terrorista-ellenes törvényei adják a jogi hátteret. A USA Patriot Act-ot (Hazafias Törvény), melyet a Képviselotestület 2001 októberében fogadott el, világszerte számos ország hasonló rendelkezései követték. A törvényjavaslatot a Képviseloház 337 szavazattal 79 ellenében léptette életbe. A New York Times írta: "Sok törvényhozó szerint a törvényjavaslat valódi vitájára, de még elolvasására sem igen volt lehetoség." A Hazafias Törvény a szisztematikus, automatizált felügyelet korát jelzi elore. Felhatalmazza a kormányt, hogy olyan módon hallgasson le telefonokat, ellenorizzen kompjútereket, kémkedjen emberek után, ahogy az néhány évvel ezelott még elképzelhetetlen lett volna. Az FBI-nak jogot biztosít arra, hogy ellenorizze a könyvesboltok és közkönyvtárak forgalmát, az emberek vásárlásait, amennyiben terrorista-gyanú merül fel ellenük. Elmossa a határt beszéd és bunelkövetés között, megteremti a feltételeket, hogy polgári engedetlenséget törvénysértésként kezelhessék. Többszázra rúg azon személyek száma, akiket meg nem határozott feltételek mellett mint "törvényen kívüli felforgatókat" tartanak fogva. (Indiában ez a szám több ezer. Izraelben 5.000 palesztint börtönöztek be így.) Ezek nem állampolgárok, természetesen. Semmiféle jogokkal nem rendelkeznek. Egyszeruen "eltüntethetok", mint a chileiek, Washington régi szövetségese, Pinochet tábornok regnálása idején. Több mint ezer, többségükben muzulmán vagy közel-keleti származású személyt tartanak fogva, akik közül sok nem rendelkezhet jogi képviselovel. Túl a háború közvetlen költségeinek megtérítésén, az amerikaiak a saját szabadságukkal is fizetnek ezekért a "felszabadító" háborúkért. Az átlagamerikai számára a másutt megvalósuló "Új Demokrácia" ára az otthoni, valódi demokrácia halála. Eközben Irakot szépen készítik fel a "felszabadulásra". (Vagy esetleg mindvégig "liberalizációt" akartak mondani?) A Wall Street Journal arról számol be, hogy "a Bush vezetés tisztító terveket tett az asztalra, hogy az iraki gazdaságot az USA képére formálják." Éppen most fogalmazzák újra Irak alkotmányát. Újraírják a kereskedelmi törvényeket, az adótörvényeket és a szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeket, hogy Irak gazdaságát amerikai stílusú kapitalista gazdasággá alakítsák. Az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége amerikai vállalatokat hívott meg, hogy olyan szerzodésekre licitáljanak, melyek az útépítéstol a vízvezetékeken, könyvterjesztésen keresztül a mobiltelefon hálózatokig terjedo skálán belül helyezkednek el. Kevéssel azt követoen, hogy II. Bush bejelentette, azt akarja, hogy az amerikai farmerek táplálják a világot, Dan Amstutz, a világ legnagyobb gabonaexportore, a Cargill egykori vezeto menedzsere került az iraki mezogazdaság rekonstrukciós munkálatainak élére. Kevin Watkins, az Oxfam egyik igazgatója ezt így kommentálta: "Dan Amstutz-t bízni meg Irak mezogazdasága rekonstrukciójával annyi, mint Szaddam Husszeint ültetni az emberi jogi bizottság élére." Az a két ember, akiket arra szemeltek ki, hogy az iraki olajkérdést menedzseljék, azelott a Shellnek, a BP-nek és a Fluornak dolgoztak. A Fluor ellen fekete dél-afrikai munkások nyújtottak be keresetet, akik azzal vádolják a vállalatot, hogy az apartheid idején kizsákmányolta és emberhez nem méltó körülmények között dolgoztatta oket. A Shellrol persze jól tudjuk, hogyan tette lakhatatlanná az ogoni törzs földjeit Nigériában. Tom Brokaw (Amerika egyik legismertebb tévés apafigurája) kicsit óvatlannak is bizonyult nagy nekibuzdulásában: "Az egyik dolog, amit biztosan nem akarunk", mondta, "az Irak infrastruktúrájának elpusztítása, hiszen az ország néhány napon belül a miénk lesz". Most, hogy a tulajdonviszony kérdései a helyükre kerültek, Irak készen áll az Új Demokráciára. Tehát, ahogy Lenin szokta volt kérdezni: "Mi a teendo?" Nos... Akár el is fogadhatjuk a tényt, hogy nincs a világon olyan hagyományos hadero, amely képes lenne sikeresen szembeszállni az amerikai hadi gépezettel. A terrorista támadások csak további alkalmat szolgáltatnak az amerikai kormány számára, hogy tovább fokozhassa a nyomást, amit az a maga részérol alig vár. Egy ilyen esetleges támadást követoen, lefogadom, napokon belül átmegy majd a Patriot II is. Haszontalan azzal érvelni az USA-agresszió ellen, hogy az fokozza a terrorista csapások lehetoségét. Olyan lenne, mint a pontyot azzal fenyegetni, hogy vízbe dobjuk. Bárki tanúsíthatja ezt, aki olvasta a "Projekt Amerika új évszázadáért" ('Project for the New American Century') dokumentumait. A tény, hogy a kormány agyonhallgatta azt a szeptember 11-rol szóló Kongresszusi bizottsági beszámolót, mely szerint léteztek olyan titkosszolgálati információk, melyek a támadások lehetoségére figyelmeztettek, és amelyeket figyelmen kívül hagytak, további bizonyítékkal szolgál arra nézvést, hogy pózaikat illetoen a terroristák és a Bush rezsim jó csapatot alkothatnának együtt. Mindketten a népet teszik felelossé a kormányok tetteiért. Mindketten hisznek a kollektív bunösségben és a kollektív büntetésben. A tetteikkel egymás malmára hajtják a vizet. Az USA kormánya eddig is napnál világosabb tanújelét adta, hogy milyen mértékben képes és hajlamos a paranoid agresszióra. A humán pszichológiában a paranoid agresszió általában idegi alapú bizonytalanságot jelez. Gondolhatjuk tehát, hogy nincs ez másképp a nemzetek pszichológiájában sem. A Birodalom azért paranoid, mert esendo, mert megvan a maga gyenge pontja. Az amerikai "anyaföldet" meg lehet esetleg védeni határorizettel, nukleáris fegyverzettel, de a gazdaság messze kinyúlik a bolygó teljes széltében-hosszában. Eloretolt gazdasági helyorségei szem elott vannak, és sebezhetoek. Már az Interneten is terjednek olyan amerikai és brit termékek és vállalatok gondosan elkészített listái, melyek megérettek a bojkottra. Túl a szokásos célpontokon - mint a Coca Cola co., a Pepsi és a Mc Donalds - olyan kormányügynökségek, mint az USAID, a brit DFID, brit és amerikai bankok, az Arthur Andersen, a Merril Lynch és az American Express is könnyen támadások kereszttüzébe kerülhetnek. Ezeket a listákat aktivisták világszerte egyre finomítják, egyre bovítik. A listák gyakorlati iránymutatók lehetnek a világban egyre növekvo, ám még formátlan düh számára. A Corporate Globalizáció "elkerülhetetlen" projektje hirtelen mintha egy kicsikét elkerülhetoként kezdene feltunni. Naivak volnánk, ha azt gondolnánk, közvetlenül szembeszállhatunk a Birodalommal. A mi stratégiánk a Birodalom muködési egységeinek elszigetelése, és egyenkénti ellehetetlenítése kell legyen. Egyetlen célpont sem lehet túl kicsi, egyetlen gyozelem sem túl jelentéktelen. Fordítsuk a visszájára a gazdasági szankciók gondolatát, melyeket a Birodalom és Szövetségesei foganatosítanak szegény országokkal szemben. Rójuk ki a Népek Szankcióit minden egyes nagyvállalatra, amelyet a háborút követoen iraki szerzodésekkel jutalmaztak, csakúgy, ahogyan annak idején ennek az országnak az aktivistái, és a többiek világszerte támadták az apartheid intézményeit. Mindegyiküket meg kell nevezni, közszemlére állítani és bojkottálni. Kiszorítani az üzleti életbol. Ez lehetne a válaszunk a Shock and Awe Hadmuveletre. Eros kezdés lenne. A másik sürgeto kihívás, hogy a társasági ellenorzés alatt álló médiát mutassuk fel akként, ami valójában: igazgatótanácsi közlönyként. Meg kell teremtenünk az alternatív információszolgáltatás rendszerét. Támogatnunk kell olyan független kezdeményezéseket, mint a Democracy Now!, az Alternative Radio és a South End Press. A demokrácia visszaköveteléséért folyó küzdelem nehéznek ígérkezik. Egyetlen kormány sem garantálja a szabadságjogainkat. Éppen ok fosztottak meg tolük. És, ha már egyszer feladtuk oket, akkor a visszaszerzésükre irányuló harcot forradalomnak hívják. Olyan harc ez, melynek kontinenseken és országokon át kell terjednie. Nem szabad figyelembe vennie a nemzeti határokat, de, ha meg akarjuk nyerni, éppen itt kell elindulnia. Amerikában. Az egyetlen intézmény, amely hatalmasabb az amerikai kormánynál, az maga az amerikai civil társadalom. Mi, a többiek, alattvalók vagyunk, vagy rabszolga-nemzetek fiai. Hatalmunk nekünk is van, de a közelség hatalma az Önöké. Önöknek bejárásuk lehet a Birodalmi Palotába, és az Uralkodó Szobáiba. Az Önök nevében hódít a Birodalom, és az Önök joga, hogy elutasítsák ezt. Megtagadhatják a harcot. Megtagadhatják, hogy azokat a rakétákat elszállítsák a raktártól a kikötoig. Megtagadhatják annak a zászlónak a lengetését. Elutasíthatják a gyozelmi parádét. Önök az ellenállás hatalmas hagyományaival rendelkeznek. Elég elolvasniuk Howard Zinn könyvét, 'Az Egyesült Államok népének történeté'-t, hogy ne feledkezzenek meg errol. Önök közül többszázezren túlélték a szakadatlanul áradó propagandát, és aktívan harcolnak a saját kormányuk ellen. Az Egyesült Államokban jelenleg uralkodó ultra-hazafias közhangulatot tekintve ez legalább annyit nyom a latban, mint minden hazájáért harcoló iraki, afgán vagy palesztin küzdelme. Ha csatlakoznak a harchoz - nem százan, nem ezren, de milliónyian -, a világ többi részén kitöro örömmel fogadják majd Önöket. És látni fogják, milyen gyönyöru gyengédnek lenni ahelyett, hogy brutálisak lennénk, biztonságban lenni ahelyett, hogy rettegnénk. Barátok között lenni, ahelyett, hogy el lennénk szigetelve. Hogy szeretik, nem pedig gyulölik Önöket. Fájdalom, hogy nem érthetek egyet az Önök elnökével, de meg kell mondjam: nem nagy nemzet az Önöké. Önök azonban még lehetnek nagy nép. A történelem nyújtja Önöknek az esélyt. Ragadják meg! 2003/05/26

Leó: Miért ne adjunk közre olyan írásokat, amelyek igazságtartalmával nem vagyunk tisztában? Számoljunk! Tegyük fel, legalább 10% a "nem igaz" állítás - ennél sokkal kisebb nem lehet, hiszen a tévedéseket is beleszámítva ennél kisebb aránnyal aligha foglalkoznánk. Megszámoltam(!), az írás - a félsorokat megpróbáltam összevonni - hossza 500 sor. A feltételezett 10% mellett ez azt jelenti: Anonymus - tudva, mit tesz! - 50 sornyi hazugságot közölt le. Ez egy kisebb hazug eszmefuttatás, hiszen több, mint két képernyőnyi felület. Erre mondtam, és mondom: nem kellett volna. Ezt tisztán esztétikai alapon mondom. Más szempontból azonban - némi töprengés után - arra a következtetésre jutottam: jó, hogy leközölte! Hiszen látszik: az írás az élet különböző területeiről kiragadott példák sorozata ( sehol egy koherens gondolatsor ), amelyeket az Amerika - ellenesség tart egyben. Persze, bárki haragudhat erre az országra, de az érzelem egy dolog, a megalapozott bírálat azonban egy másik. ( Bármelyikünkről össze lehet szedni egy csokorra való hibát: nem köszönt eléggé gyorsan előre, a cipője is lehetett volna tisztább, nyalánk stb. - ezt azonban nem nevezzük jellemrajznak. ) Mindez ( és az ilyen írások összessége, márcsak számuk miatt is ) egy egységes irányzattá áll össze, melynek célkeresztjében a liberális demokrácia áll. Az elsődleges tehát a liberális demokrácia támadása - és első helyen ennek vezető hatalma, az USA áll. Most már érthetővé válik, miért is "érdemelte meg " az USA szeptember 11-et, miért is voltak - személy szerint is éppen ők - olyan békepártiak idén tavasszal, miért ők és éppen ők igyekeztek az USA politikáját minden eszközzel gáncsolni. Ebből a szempontból - hogy segít világosabban látni, segít a dolgokat "helyükre tenni" - nem is volt olyan nagy baj e cikket leközölni. 2003/05/27

Leó: Gyorsan ideírom, mielőtt válaszként adnám meg, ami indolensnek hatna: az "aki", "ők" a magyar nyelv szabályai szerint egyértelműen élő személy(ek)re és nem ország(ok)ra vonatkozik. A különböző országok saját hatalmi céljaik mentén politizálnak. 2003/05/27

Anonymus (a27@freemail.hu): Tudja, kedves Leó, az a baj, hogy ezeknek a - kétségtelenül támadó - cikkeknek sokan nem akarják megérteni az üzenetét, igazságtartamát. Mert itt a lényeg nem az, hogy most az író USA-gyűlölő vagy sem. Itt arról van szó, hogy az egyeseknél istenként tisztelt "liberális demokrácia"-val hogy lehet visszaélni, hogy lehet kijátszani, hogy lehet a nevében teljes mértékben önérdeket szolgálni. Ennyi! Ez a cikk erről szól. Én kiszűrtem belőle, amit érdemes kiszűrni, bár sok minden nem jelentett újdonságot. Persze mondhatnánk, minden relatív. 2003/05/27

Leó: Tudja, kedves Anonymus, ha valaki be akar mutatni valamit, akkor azt elemzi - ha izlése ezt kívánja, e közben ki is emelheti hátrányos vonásait. Itt azonban nem ez történt (v.ö. a jellemrajzról fentebb írottakkal ). Azt hogy a demokráciával vissza lehet élni - hát erre a megállapításra nem jár Nobel-díj. Vissza lehet élni egy csapat iránti vonzalommal, egy személyes vonzalommal, a hazafisággal, a demokráciával - mindennel. Ez egy cikk megírására sem jelent indítékot - többek között ezért sem hiszem el, hogy valóban csak a hibákra figyelmet felhívó cikkről beszélgetünk. De fentebb ezt is kifejtettem. 2003/05/27

Anonymus (a27@freemail.hu): És Ön mi alapján elemez? Ön sincs ott Irakban. A CNN alapján? Milyen hírforrások alapján tudna Leó az általa igényelt precízitással elemezni? Egyébként meg semmiféle kötelezettségem sincs elemezni egy írónak a cikkét. Egyszerűen közreadtam, ennyi. Mindenki azt von le belőle, amit akar. 2003/05/27

Leó: Én aztán, kedves Anonymus, nem elemzek semmit. Ön írta, hogy a hindu írónő akarja bemutatni: a liberális demokrácival hogyan lehet visszaélni - ezt meg lehet tenni, modtam én, elemző cikkben. Egyébként a liberális demokrácia elleni támadásról van szó - amit szintén meg lehet tenni, csak ehhez ne vegyünk fel álarcot. ( A hölgy egyébként eléggé gyenge álarcot vett fel - nem tudok ellenállni a stilusgyilkolásnak - kilóg alóla a lóláb. ) Ami kifogásom az Ön viselkedése ellen volt: ha tudja ( közelítő számítást is végeztem ) amit mond terjedelmes hazugságot is tartalmaz - miért közölte? Egyszerűen nem tartom szép dolognak hazugságok közreadását. * * * * * Ama szeptember 11 után Magyarországon is hallani lehetett: biztosan a Moszad tette, mert így akarta az USA-t az arabok ellen hangolni! Az egyik feltételezőtől megkérdeztem: szerinte hány nyomot fog az FBI felszedni - ezeknek nagyon egy irányba kell mutatni, különben óriási a Moszad bukása. - Miért, szerinted mennyi? - kérdezte. Szerintem több tízezer. Ennyi hamis nyomot kellett elhelyezni - ha van, aki ezt elhiszi. Kiderült, óriásit tévedtem, hónapokkal később olvastam: az FBI több, mint 130 000 (százharminc ezer ) követésre érdemes nyomot talált! Azok, kik a kiinduló hírt elindították, csak elgondolkodtak, csak feltételeztek. Istenem, csak közre adtam ... 2003/05/27

Anonymus (a27@freemail.hu): Én nem írtam, hogy hindu nő, ezt g6-t írta, de igazából ő sem, csak annyit, hogy indiai. Egyébként meg a cikkben csak pár dolgot fedeztem fel, ami szerintem nem igaz, de azt is inkább csúsztatásnak, túlzó kijelentésnek gondolok. A legtöbb, lényeget éritő dologgal kapcsolatban egyáltalán nem tudom, hogy hazugság-e vagy sem, mint ahogy Ön sem. Részemről lezártnak tekintem a vitánkat. 2003/05/27

Mézesmadzag: Nono, Anonymus, ilyen könnyen nem szabadulsz. Csak van valami oka, amiért pont ezt a cikket és nem a pókok nemi életéről megjelent ismeretterjesztő cikket másoltad ide. Szeretnél hinni benne, vagy hiszed is, és szeretnéd, ha mások is bevennék ezt a maszlagot? Miért van ilyen kétségbeesett igénye a magyar jobboldalnak erre az ellenségkeresésre? Előbb a múltból maradt, befolyásukat megőrzött komcsik, aztán a liberálisok, a cionisták, a multik, most meg már egész Amerika? Csak nem azért, mert ellenség nélkül nincs szükség nemzetmentőkre sem? 2003/05/27

Anonymus (a27@freemail.hu): Dehogynem....de a kedvedért még válaszolok. Azért másoltam ide, mert Irakkal kapcsolatban folyik itt a vita, és nem a pókokról. Ennyi részemről elég indok. Hiszek-e benne? Csak abban hiszek, hogy a világ nem az, amit nekünk általában a médiában tálalnak. Ennyi. Én nem állítottam, hogy a cikk igazság, de ha valaki lemaszlagozza, annak viszont bizonyítania kellene, hogy miért is az. Egyébként szeretnéd nem hinni, hogy az? Ellenségkeresési igény? Ez egy tipikus ballib reakció(vád) azokra, akik kritikával merik illetni a ballib oldal által tökéletesnek tartott világnézetet és mindent, ami ebből fakad. 2003/05/27

vérbagoj: Kedves P. dictus magister! Talán végképp kiégett, cinikus vén hülye vagyok, de a tiszteletreméltó szorgalmú cikkíró harcos (erősen bolsevik beütésű) munkájáról egy régi anekdota jutott az eszembe. Fiatal férfiak üldögélnek a téren egy padon, világmegváltó eszméket cserélnek a lét alapkérdéseiről, a focitól a sör optimális hőmérsékletéig, amikor egy fiatal, mellbevágóan csodaszép nő sétál el előttük. Szó bennszakad, állak koppannak a földön, nyál literjei csorognak, míg végül az egyik megszólal: Áh, ezt is unja valaki! A nő meghallván a megjegyzést, szánakozó mosollyal végigméri a fanyalgót, majd büszke öntudattal visszaszól: És persze TE nem adnád oda bármelyik kezedet, lábadat, azért, hogy Te unhass engem! Kedves Mester! Egyetlen kérdés. ÖN személy szerint hol élne szívesebben, Indiában vagy a Amerikában? 2003/05/27

P. dictus magister (a27@freemail.hu): Gondolom, vérbagoj pl. a feudalizmusban is a hűbéresek között érezné jól magát, és régi rendszerünkben is a pártelitben, hiszen többet ehet-ihat, kedvére csinálhatja, amit akar. Csak az a kérdés, hogy a lelkében vmi megmozdul-e, hogy minden tisztességesen zajlik-e körülötte..... Ahogy látom, ez vérbagojnak (is) részletkérdés. 2003/05/28

g6: Gyakran történik utalás (itt is) az amerikaiellenes, vagy amerikát zsigerből gyűlölő jobboldalról (amely ráadásul nem átall "bolseviki" cikkekre hivatkozni.) Mi is ezzel a helyzet? Én meghallgatom Whitney Houstont, megnézem Woody Allent, szeretem, ahogy kosárlabdáznak, használom a szoftverjeiket, és szomorú vagyok, ha felrobban az űrrepülőgépük. De nem szeretem az ideküldött nagyképű szakértőket, gátlástalan, erőszakos üzletembereket, általában azt, amit úgy lehet leírni, hogy (világ)birodalmi politika, hogy megmondják nekünk a frankót. Ezt nem szeretem az angolokban, németekben, oroszokban, stb. sem. Ha ez amerikaellenesség, akkor Amerikában van a legtöbb Amerika-ellenes. Mert ezt általában maguk az amerikaiak sem szeretik. És nem a legdicsőbb korszaka történelmüknek, az Amerika-ellenes bizottság. A paranioiás ellenségkeresés időszaka, amikor a külső fenyegetettség mumusa, a veszélyérzet fenntartása csak arra szolgált, hogy a hatalmon lévők pozícióit megkérdőjelezhetetlenné tegye. Amit érdekesnek tartok, az az, hogy pont bizonyos magukat szabadon gondolkodó magyar baloldaliaknak ez nem okoz gondot. Elhiszik, bigott elszánt hittel, hogy G. W. Bush és csapata tudja, mi jó a világnak, és benne nekünk. Aki pedig ebben kételkedik, arra már rá is sütik az amerikaellenesség bélyegét. (Vérbagoj utolsó kérdése értelmetlen. Egy csomóan mennek Indiába vagy Amerikába lakni olyanok, akik pont azt a spirituális szférát keresik, ami a másikban nincs. De nekem ettől nem lesz egyik se kedvesebb.) 2003/05/28

Anonymus (a27@freemail.hu): Látom, egyvalaki azért érti a lényeget. 2003/05/28

vérbagoj: Drága Mester! Én az utolsó feudális alapokon szervezett "létező szocializmus"-nak csúfolt izé idején is a hűbéri piramis viszonylag magas szintjén éltem, azon a szinten, ahol már békén hagyták a szakembereket. És igen, lépjen nyugodtan a lábujjamra, köpjön szemen, JÓL ÉREZTEM MAGAM! Segítsen, ki is mondta, hogy a szabadság= saját korlátaink felismerésével? Csúf kis célzását a pártelitre inkább a mai húdenagyhazaffy, húdekeresztény, húdefrissen megvilágosodott jajjdenagyonjobboldali korifeusoknak kellene címeznie. Nem voltam ellenálló. Tettem a dolgomat -mint sok millióan- a legjobb tudásom szerint, és éltem, ahogy lehetett. Nem rosszul. Karakánságom kimerült annyiban, hogy nem léptem be a pártba, és a nyolcvanas évektől rendszeresen olvastam a szamizdat irodalmat. Hogy jól éreztem-e magamat? "...ehess, ihass, ölelhess, alhass..." Tán robbantgatnom kellett volna? Vagy hősiesen a pécsi helyett a miskolci vonatra ültetni az eltévedt orosz kiskatonát? Aki MA azt állítja, hogy gorbi előtt akár legmerészebb álmaiban is fölmerült a rendszerváltás lehetősége a következő 20-30 évben, az vagy géniusz, vagy hazudik! A lelkem pedig (tudom, nem "trendi"), de mindkét oldalra érzékeny, és a tisztességtelenséget nem tudom "political correct" módon szemlélni. Számomra egy politikai iromány valóságtartalma a fontos, és nem az, hogy az írója mennyire szenvedélyes. Kíváncsi vagyok, hogy az inkriminált mű szerzője ugyanilyen hévvel ostorozza-e az indiai kormányt pl. a Kasmír ügyében tanúsított eszelős fafejűségük miatt. Kedves Géhat! Akkor értelmesebben teszem föl a kérdést. ÖN hol lenne szívesebben koldus, Indiában vagy Amerikában? Ne legyen félreértés, ugyan a tengeren túl még nem jártam, valószínűleg nem is fogok (leküzdhetetlen repülés-fóbiám van), de rokonaim, barátaim élnek Új-Mexikótól Kanadáig, és ezért valamennyire ismerem az ottani körülményeket. Bizony, vannak problémák Elvtársak! (nekünk legyen mondva) Tudja a franc, valahogy az az érzésem, hogy sok purifikátornál csak a SI-faktor (Sárga Irígység) túlműködése generálja az állandó fanyalgást. 2003/05/28

A drága Mester (a27@freemail.hu): Igazán nem kellett volna ennyi személyreszólóan értelmeznie a pártelites dolgot, mert semmi célzás nem volt benne. Nem értem még mindig, hogy miért olyan nehéz megérteni azt, hogy az USA sokszor tisztességtelenül játszik a falak mögött. Miért olyan nagy probléma az, ha vki keményen kritizálja emiatt. Nem értem, miért vált ki Önökből olyan reakciót, mintha Önöket kritizálta volna az indiai írónő. Bezzeg ha vki azért háborodik fel, mert minket, magyarokat kritizálnak, vagy hazudnak rólunk, akkor az "húdenagyhazafi", szűklátókörű. 2003/05/28

Discipulus morosus: (Mimosa pudica) "Gondolom, vérbagoj pl. a feudalizmusban is a hűbéresek között érezné jól magát, és régi rendszerünkben is a pártelitben, hiszen többet ehet-ihat, kedvére csinálhatja, amit akar. Csak az a kérdés, hogy a lelkében vmi megmozdul-e, hogy minden tisztességesen zajlik-e körülötte..... Ahogy látom, ez vérbagojnak (is) részletkérdés." "Igazán nem kellett volna ennyi személyreszólóan értelmeznie a pártelites dolgot, mert semmi célzás nem volt benne." NB Névtelen! Fentebb valaki idézett egy harcos antiimperialista, anti-neokolonialista pamfletből. Jó hosszan. Egy percig sem állítom, hogy az iromány minden igazság nélkül való. Számomra ez a tény viszont kevés. Ha az asztalon elém kerül egy Wellington-bélszín, rajta néhány szépen fejlett csótánnyal, akkor nem kezdek méricskélni, hogy milyen nagy része ehető. Sajnos, előrehaladott korom ellenére az Alzheimer-kór még megkímélt, ezért a hölgy érveinek, következtetéseinek jó része számomra túlságosan ismerős, visszaköszönnek a korai brosúrák fordulatai. Hiányolom a kokakólamámorban fetrengő dzsíájzsdók civilek elleni rémtetteinek színes ecsetelését. Hol maradnak a repülőgépről milliószámra leszórt robbanó gyermekjátékok által örökre nyomorékká tett iraki gyermekek? Hol a finánctőke, mint ultima ratio? Magiszter! Belőlem az indiai (SZÁRMAZÁSÚ!) hüvelyes irománya némi halk röhögésen kívül semmiféle reakciót nem váltott ki. Azt kritizál akit, amit akar. (Mármint az USA-ban. OTTHON már lennének gondjai.) Az mindenesetre mulatságos, hogy pont azon az országon kéri számon a demokráciát, ahol -minden hiányosság ellenére- még viszonylag a legjobban működik. Az amerikai (kül)politika nem jobb és nem rosszabb, mint általában a képviseleti demokráciák (kül)politikája. Számomra nem jelent ekkora katarzist az "erősebb kutya szaporodik" elv gyakorlati érvényesülésével való szembesülés. Én el tudok képzelni sokkal rosszabb felállást is. Képzeljük el, milyen lenne a világunk, ha pl. a franciák, németek, kínaiak, Uram bocsá' Robert Mugabe vagy Putyin lenne a legerősebb kutya! 2003/05/28

Mézesmadzag: Kedves Anonymus! [i]abban hiszek, hogy a világ nem az, amit nekünk általában a médiában tálalnak[/i] Bocsbocs, kifelejtettem a főellenséget! De ha a médiának - így! "anblokk" - nem hiszel, akkor minek foglalkozol vele egyáltalán? És honnan informálódsz, hisz nem tudsz megnézni mindent személyesen? Utolsó bekezdésed nem idézem, csak azt javaslom, gondolkodj el azon, hogy ezzel valóban a felvetésemmel foglalkoztál-e, vagy válasz helyett kényelmesen minősítettél-e. Tipikusan jobbantilib módon :) 2003/05/28

Anonymus (a27@freemail.hu): Oké, Uraim. Tudomásul vettem, hogy vérbagojt érzékenyen érinti, ha kritizálják kedvenc államát, ezért nem akarok további kellemetlenséget okozni neki, mert még kórházba kerül, és nem venném a szívemre, ha egy "hüvelyes"-nek kellene ápolnia. Mézesmadzaggal pedig nem akarom folytatni a vitát, mert messze vezetne, és úgysem tudnánk egymást meggyőzni. Szóval könnyedén, szabadon kiszállok. (Anonymus gyáván megfutamodik...) 2003/05/28

vérbagoj: Anonymus, valakivel nagyon összetéveszt. Az én kedvenc államomat úgy nevezik pár éve, hogy Magyar Köztársaság. És egy csöppet sem zavar, ha -indokoltan- kritizálják. Én is kritizálom, még akkor is, ha ezért a "Munkásőr" című örökbecsű periodika egyes érdemdús munkatársai szerint hazaáruló, judeoplutokrataszadeszmaszopbérenc hazátlan, nemzetellenes bitang vagyok. Ha annak idején életem párjának nem mondtam volna el, mi is az, amit elrontott a főzésnél, még ma is ugyanazt a moslékot volnék kénytelen enni. Így viszont megtanult főzni! (igaz, párszor meg is sértődött) Ami igazán érzékenyen érint, az a hazugság, jöjjön bárhonnan, legyen bármilyen nemes célja. Zavar továbbá az az elmúlt években divatossá vált "vitamódszer", hogy amennyiben egy mostoha körülmények között élő benszülött törzs étrendjén szereplő ízeltlábúakról elismerem, hogy adott körülmények között a számukra egyedül elérhető állati fehérje és zsiradékforrás, és nem vagyok hajlandó öklendezni ilyen barbár szokások hallatán, akkor kész a konklúzió: nyilván nekem is kedvenc ételem az élő csótány. Sajnos ez a fajta érvelési mód szignifikánsan gyakoribb a magukat jobboldalinak vallók körében. 2003/05/28

Leó: Emlékeztetőül: Béke, velünk cím alatt írunk - ahol ez a béke Irakra vonatkozik. A FIDESZ-től mindeddig azt hallottam, hogy "ne follyon magyar vér a világ e távoli pontján! Magyar anyák! Ezek a gasz bitank komenisták, meg galád szövetségeseik halálba akarják hurcolni fiatokat, de mi megvédjük öket!" És erre mi történt? Magyar katonák a FIDESZ hozzájárulásával Irakba mennek. Most már békés, nyogodt vidékké változott ez az ország? Most miért nem drága a magyar vér? Ha egy diák egész évben lóg, nem tanul, megbukik. A pótvizsgára egész nyáron tanul - szépen le is vizsgázik. Mit lehet erre mondani? Látod, milyen hülye vagy, kisfiam? Ugyanannyit tanultál, ugyanannyit játszottál, mint a többi gyerek - csak nem a megfelelő időben. E miatt - és csak ebből a tényből kifolyólag - bukott szamár vagy. A magyar katonák ugyanúgy, ugyanoda fognak menni, ugyanazzal a költségvonzattal, mintha az első felkérésre mondtuk volna az "igen"-t. Akkor megbecsült szövetségesek lettünk volna, most pedig vonakodó, megbízhatatlan társaság. Elepedek a kíváncsiságtól, hogy megtudjam: hazánk legnagyobb - sőt, egyetlen - államférfiának zsenialitása most miben jelentkezett? 2003/05/29

g6: Leó lehet hogy "follyon"-t hallott, de írni úgy kell, hogy folyjon. 2003/05/29

g6: Vérbagoj második kérdését sem találom értelmesebbnek. Szerintem koldusnak lenni mindkét helyen (India, Amerika) egyformán rossz. Ha talán arra gondol, hogy az egyik helyen talán néhány évvel tovább élhet koldussorban valaki, mert ott jobbak a kórházak, vagy ott néha Tom Cruise dobja be a negyeddollárost, akkor sem könnyíti meg a választást. Discipulus Morosus erősebb kutya hasonlata inkább a kisgömböc meséjét juttatta eszembe. Ezek a világbirodalmak (Rómától az oroszokig) addig kapkodtak be mindenkit, míg egy nagy pukkanással szét nem estek. Ez a jövő amerikaiaknak is kinéz, addig meg legyenek ők az erős kutya, nem bánom. Leo egy dolgot elfelejt: azon túl, hogy a Fidesz érveit erősen ferdítve adja közre, közben lett egy ENSZ határozat, ami a feltételeik közt szerepelt. 2003/05/29

Leó: Ha van ENSZ határozat, akkor nem fogja a magyar katonákat a golyó? Akkor nem háború a háború? Egyébként: az én felfogásom abban tér el a politikusoktól, ügyvédektől, hogy ha valaki átment a folyón, az átment, aki nem, az nem. A többi duma. Méghozzá süket duma. Egy ház, ha összadőlt, összedőlt, még ha tíz tucat egyetemi tanár állítja is, hogy e ház terve volt az emberi elme legnagyobb alkotása. Folytathatnám. 2003/05/29

g6: ...és ha vérzik az orra, magának teljesen mindegy, hogy én vertem be, vagy ügyetlenül esett? Ezt a "magyar anyák gyermeke" dumát csak maga találta ki, úgyhogy saját magával kell vitatkoznia. Javasolnám még József Attila Két hexameterét megfontolásra. 2003/05/29

Anonymus (a27@freemail.hu): AZ INDEX.HU MAI OLDALÁRÓL: Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes szerint a Bush-kormányzat "bürokratikus okokból" hangsúlyozta a tömegpusztító fegyverek fenyegetését az Irak elleni háború igazolására, de nem ez volt a konfliktus igazi oka. Wolfowitz a Vanity Fair magazin legújabb számában megjelenő interjújában kijelentette, hogy az iraki inváziónak volt egy másik, "csaknem észrevétlen, mégis óriási jelentőségű" oka: Szaddám Huszein elnök megbuktatása lehetővé tette az Egyesült Államoknak, hogy visszavonja haderőit Szaúd-Arábiából, és ezzel levegyék a királyságról az al-Kaida terroristahálózat fenyegetésének terhét. ÉN MEG MADÁR VAGYOK, ÉS ELREPÜLÖK...(Anonymus) "Ez az egyszerű lépés önmagában megnyitja az ajtót egy békésebb Közel-Kelet előtt" - jelentette ki Wolfowitz, hangsúlyozva, hogy a tömegpusztító fegyverek kérdése sohasem volt a Szaddám Huszein megdöntésére indított megelőző háború fő oka az Egyesült Államok szemében. Ugyanakkor "bürokratikus okokból" Washington mégis ezt választotta, mert "ez volt az egyetlen ok, amelyben mindenki egyetérthetett". Hét héttel az iraki háború befejezése után egyetlen tömegpusztító fegyvert sem találtak az országban, és semmilyen bizonyíték sem került napvilágra Szaddám Huszein rendszere és az al-Kaida kapcsolatairól, holott az Egyesült Államok és Nagy-Britannia éppen ezt a két okot hangoztatta a háború indoklásául. "Wolfowitz kijelentései jól illusztrálják a Bush-kormányzat szándékát a tömegpusztító fegyverek kérdésének jelentéktelenné tételére, annak ellenére, hogy az ilyen fegyverek utáni kutatásról továbbra is úgy beszélnek mint elsődleges céljukról" - írja az AFP francia hírügynökség. Donald Rumsfeld védelmi miniszter kedden lehetségesnek mondta, hogy az irakiak "úgy döntöttek, még a konfliktus előtt megsemmisítik" ezeket a fegyvereket." 2003/05/30

Polgárnő (k_arakan@freemail.hu): "Amerikai beismerés: más volt a háború indoka Washnigton tervet dolgozott ki Irán megtámadására Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes elismerte, hogy a Bush-kormányzat nem a tömegpusztító fegyverek fenyegetése miatt foglalta el Irakot. A brit sajtó szerint Tony Blair becsapta a közvéleményt és emiatt parlamenti vizsgálatot fognak indítani. A brit miniszterelnök Irakba látogatott és megfenyegette a szomszédos arab országokat. A tömegpusztító fegyverek kérdése soha nem volt a Szaddám Huszein megdöntésére indított megelőző háború fő oka az Egyesült Államok számára - nyilatkozta az amerikai védelmi miniszter helyettese a Vanity Fair magazinban. Washington azért kommunikálta hónapokon át mégis ezt, mert "ez volt az egyetlen ok, amelyben mindenki egyetérthetett" - ismerte el Paul Wolfowitz. A diplomata a valódi okot abban jelölte meg, hogy Szaddám Huszein elnök megbuktatása után az Egyesült Államok visszavonhatja haderőit Szaúd-Arábiából. Wolfowitz azt állította, hogy ennek értelme pedig az, hogy levegyék az al-Kaida terroristahálózat fenyegetésének terhét Szaúd-Arábiáról. "Ez az egyszerű lépés önmagában megnyitja az ajtót" egy békésebb Közel-Kelet előtt - állította az véldelmi miniszter helyettese. Egyetlen tömegpusztító fegyvert sem találtak Irakban. Nem hoztak nyilvánosságra bizonyítékot Szaddám Huszein és az al-Kaida kapcsolatairól. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia éppen ezt a két okot jelölte meg a háború indoklásául. Donald Rumsfeld védelmi miniszter kedden a fegyverek utáni kutatásról még úgy beszélt, mint elsődleges célról: azzal magyarázta, hogy eddig nem találtak semmit, hogy talán az irakiak még a konfliktus előtt megsemmisítették. Blair Irakban - botrány Londonban Téves vagy félrevezető állítások voltak a brit kormány által tavaly októberben közzétett, az Irak elleni háború egyik fő megalapozójának tartott hírszerzési dosszié megjelölt. Emiatt a londoni parlament vizsgálat alá veszi a brit titkosszolgálatok jelentéseit - értesült a The Times brit lap. A titkosszolgálatok a háború előkészítésekor kifogásolták, hogy a kormány azt állította: az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségben vannak. Ezt a kitételt a BBC rádió szerint Tony Blair miniszterelnöki hivatal egyenes utasítására kellett bevenni az egyes hírszerzési jelentésekbe. Eközben a brit miniszterelnök Irakban ment, és Szaddám Huszein egyik palotájában beszédet intézett a katonáihoz. Sokan megkérdőjelezik az iraki katonai beavatkozásról hozott döntés bölcsességét, azt azonban senki nem kérdőjelezi meg, hogy a háborút a brit haderő professzionális módon vívta meg? - mondta. Viszont burkolt formában megfenyegette Szíriát és Iránt: e két országgal még ?komoly ügyeket kell megvitatni és megoldani?, de ezt most már egészen más légkörben lehet megtenni, mint akár néhány hónappal ezelőtt - hangoztatta. Irak a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, lakói mégis elborzasztó szegénységben élnek. Annak eredményeként azonban, amit a szövetségesek tettek, az irakiaknak módjuk nyílt újjáépíteni az országot, és a szövetségesek ebben segíteni fogják őket - mondta Blair a megszálló hadsereg Sivatagi Patkányoknak elkeresztelt dandárjának. Washnigton tervet dolgozott ki Irán megtámadására Washington hadműveleti tervet készített elő Irán Irak felől végrehajtandó megtámadására - állítja a Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilap. A Pentagon Iránban az Iszlám Köztársaság berendezkedése elleni népfelkelésre számít, s ezt egészítené ki a katonai akció - közli az orosz lap, amely úgy tudja, hogy a Fehér Házban csütörtökön vitatják meg a hadművelet megindításának időpontját. A lap szerint a Pentagon terv grúziai és azerbajdzsáni támaszpontok használatáról kötött megállapodás e célból. Az azeri államelnökség egyik illetékese az Eho Moszkvi orosz rádióban hazugságnak minősítette a hírt." (MTI) 2003/05/30

Mézesmadzag: Állítsátok meg a földet, ki akarok szállni! A szabadság bajnokai nyíltan elimerik, hogy hazudoznak, hogy háborút indíthassanak? Ez a demokrácia megcsúfolása, Bush és Blair monnyon le! 2003/06/02

Leó: Hát persze, hogy én találtam ki a "magyar anyák gyermeke" fordulatot, kedves g6! De nem jellemzi az "én nem küldök oda katonát, ahova én nem mennék" kijelentést? Nem ugyanarra játszik? ( Ez pedig már idézet, az a politikus mondta, aki számára négy év EU-tárgyalás után nem volt világos a csatlakozás. ) Látja, amikor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökéről írtam, véletlenül sem kezdtem azzal, hogy szakmailag ki is a legalkalmasabb a bíróság megitélésére? Egy pillanatig sem akartam szakmaira kendőzni azt, ami nem az, hanem nevén neveztem az esetet. Már Anonymusnak is írtam, nem hiszem el, hogy Ő elhiszi saját érvelését - és most Önnek kell azt írnom: nem hiszem el, hogy nem tudta, milyen viselkedésre utaltam. Egy ilyen, meglehetősen zárt fórumon mire jó ez a viselkedés? E nélkül előbbre is jut(hat)nánk, érdekesebb is lenne. 2003/06/03

g6: Leo, rendben, akkor vitatkozzon azzal a bizonyos politikussal a magyar anyákról. És miért nem az orrvérzésre válaszolt? Mert azért ez a folyón átmenős álláspontja meglehetősen cinikus képet fest magáról. 2003/06/03

Leó: Amikor a hazámról van szó, kedves g6, valóban, még akár cinikus is vagyok, bár a cinizmus e környezetben - számomra - nem egészen értelmezhető. Régebben járta egy vicc(es mondás ) Pesten: olyannyira vágyott a közösségi szeretetre, hogy megölte apját, anyját, hogy részt vehessen az árvagyerekek vacsoráján. Ez akkoriban járta - és figurázta ki a megmagyarázás gyakorlatát, amikor a bűnözőket azzal védték ( sokszor nem is sikertelenül ), hogy szegényt a társadalom által okozott igazságtalanságok vitték a rossz útra. Erre felel az árvagyerekek vacsorája: talán a tettet kellene megvizsgálni! Nos, én néhány nappal ezelőtt ezt a logikát követtem: a tettet, csak a tettet vizsgáltam, mely szerint ugyanoda, ugyanannyi katonát küldünk - csak vonakodva tesszük ugyanazt, amit emelt fővel, büszkén is tehetnénk. A BT-határozat pedig: engedelmével egy üres duma, itt a hatalmak kristálytisztán, saját érdekeiket védték. Komolyan gondolja, hogy az arab gyerekek USA - ellenes része a homlokára csap, és felkiált: így már egészen más?! Miért lett az egész buli erkölcsös ( ha eddig erkölcstelen volt ) attól, hogy a BT rábólintott? ( Magunk között mondva: azt azért lehetett volna sejteni, hogy az USA rövidesen maga mögé sorakoztatja szövetségeseit, akkor pedig hamarosan a két szék között találhatjuk magunkat. Ez történt, és ez nem mutatja zseniálisnak a nagy államférfit. Ezt komolyan, szimpátiától - antipátiától függetlenül mondom. ) Szememben ez már a második, idén tavasszal elkövetett szarvashiba. 2003/06/04

g6: Leó, azért írtam, hogy cinikus az a beírása, mert annak szellemében a maga által idézett árva gyereken se lehetne számonkérni semmit: az a kérdés eljutott-e a vacsorára, vagy nem, a többi süket duma. Nos, én továbbra is azt gondolom, hogy Magyarországnak nem kellene ott lennie, ezért kérem, hogy a következetlenséget ne nekem rója fel. Korábban is annyit tettem csak, hogy a maga erősen elfogult és túlzó megjegyzéséhez hozzátettem, hogy a Fideszesek feltétele a nemzetközi felhatalmazás volt, ez meglett, ezek után nekem nem meglepő, hogy megszavazták a katonákat. Hogy jól tették-e, hogy ezt a feltételt szabták? Szerintem nem, de legyen ez az ő dolguk. Talán azt gondolták, (Kováccsal egyetemben, aki ezt ki is mondta), hogy ilyen úgyse lesz. Mindketten tévedtek, van ez így. Abban meg maga tévedett elég rendesen, amikor elhitte az irakiak rejtegetett tömegpusztító fegyvereiről terjesztett igazi süket dumát. Most már maguk a terjesztők is elismerték, hogy nem mondtak igazat. Szerintem ez már nem is szarvashiba, ez maga a szarvas. Erről mi a véleménye? Egy megfontolás indokolhatja ezt a katonai részvételt: Az ami egy gyerekkel azt mondatja, hogy talán mégis a leghelyesebb viselkedés az, ha engedelmeskedünk apunak, és minél gyorsabban, mert így hátha megússzuk a pofont. De nem ettől lesz apu szimpatikus. 2003/06/04

Leó: A véleményemet, kedves g6, már régebben megírtam, de nyilván elsikkadt a sok egyéb között: a világpolitikai döntéseket nem a Kerék kisvendéglőben hozzák. A szimpátia - számomra - a politikában nem értelmezhető fogalom. A fontossági sorrendben első helyen Magyarország érdeke áll, minden más ez után következik. Ezt nem előzheti meg sem elv, sem világnázet, sem vallás - semmi. Szerintem - továbbá - a Fidesz nem tévedett ( a feltétel szabásánál ), mint ahogy az Eu-ba is be akartak lépni. Dehát mindkét esetben lehetőséget láttak egy kis kormány-támadásra. Három év múlva választások lesznek, addigra jó lenne a lakosság fejébe beleültetni: ne is gondolkozzatok, ezeket el kell zavarni! Ez érthető is lenne, dehát számomra MINDEN eszköz nem megengedhető a hatalomért vívott harcban, fentebb írottak értelmében az ország érdeke még Orbán Viktor személyes ambícióinál is fontosabb. Viccesen írva, de komolyan gondolva: fog ez a kormány még bőven hibákat elkövetni, ad még lehetőséget arra, hogy - az ország érdekeinek megsértése nélkül - támadják. A cinizmusról írt. Nem cinizmus az, ha valaki vadul tiltakozik valami ellen, amiről tudván tudja, hogy ő maga ugyanúgy csinálná - mi több, később ( már néhány hét múlva! ) meg is tesz? Nem cinizmus az, ha valaki saját hadainak, csakhogy harckészültségüket ébren tartsa, az ország érdekeinek ellenében is folyamatosan és tudatosan hazudik? ( Ebből ők megérthetnék, mennyire tartják őket - dehát a szerelemnek pont az a lényege, hogy vakká tesz, ezért is kell ezt az állapotot fenntartani. Dehát ezt számolják el egymás között. ) 2003/06/05

Anonymus (a27@freemail.hu): A "ne gondolkozzatok" a jelenlegi kormány érdeke elsősorban. Eddig jól csinálják. Egy év alatt sikerült már annyi bakit, disznóságot csinálni, mint Viktoréknak négy év alatt. Dehát az a hír, amit a média tálal. (Igen, kedves Mézesmadzag, ez így működik.) Kíváncsi lennék az ország érdekeinek ellenében ki az, aki "folyamatosan és tudatosan hazudik"? "Ezt nem előzheti meg sem elv"? Elég furcsa egy világ lenne ez, ha minden így működne. Egyébként a világ már lassan kezd Leó világává válni, sajnos. Kár, hogy g6 kitűnő példázataiból sem értett meg semmit. 2003/06/05

Leó: Érdekes, Anonymus elolvasta azt, amit tegnap írtam, hiszen idéz belőle - majd megkérdezi, ki az , aki folyamatosa hazudik. Talán, ha elolvasná még egyszer, a szövegből ( különösen annál a résznél, ahol taglaltam: idén tavasszal valamely párt kétszer is másról szövegelt, és teljesen más véleményen volt ) önmagából világossá válna, kiről írtam. A "ne gondolkozzatok" így folytatódik a gyakorlarban: itt vagyok én, gondolkozom helyettetek. A ti feladatotok követni engem, majd én megmutatom a helyes utat. Újabb rejtvény Anonymusnak: vajh kire jellemző ez a politika ma Magyarországon? A legmutatósabb az az érv, mely az ellen szól, hogy az ország fontosabb, mint bármely elv . Valóban, itt gyönyörűen ki lehet emelni, mi aztán mily magasztos elveket vallunk, bezzeg a többi emelkedettség nélküli alak... Gyönyörű, csak van vele egy kis gond: érdekes módon mindig a MI elveink az emelkedettek. Ezért aztán a gyakorlatban ezek az emelkedett elvek arra valók, hogy ne is vizsgáljuk eme fennköltek cselekedeteit. Azt, hogy maguk ezek az elvek milyenek - ez már végképp vizsgálhatatlan! ( Persze, mi a szépet, a jót, az igazságosságot akarjuk - ezt mindenki mondhatja, és el is mondja magáról. De ennél semmitmondóbb szöveget el sem tudok képzelni.) Egyébként: nincs olyan, bármely, valóban magasztos elv, mely fontosabb lenne, mint az ország! 2003/06/06

mikiegér: Ki fogja leoltani utolsóként az Oktatási Minisztériumban a lámpát? Maga a miniszter? Ki fogja beiskolázni Horn Gábort Tánc- és illemtanórára? Ki fogja megmondani a képviselő uraknak, hogy miközben Herényi Károly felszólal az ország házában nem illik dumálni, vigyorogni, és röhögni? Mert, hogy az ország háza munkahely, ahol állitólag a mi érdekeinket képviselve rólunk döntenek-vagy mégse? 2003/06/06

Polgárnő: Az SZDSZ ültesse szét végre Magyar Bálintot, kérem szépen!Mégiscsak skandalum. Gratulálok egyébként az Önök Ragacsához és remélem végre megszüntetik ezt a pénzünket elherdáló, mélyrepülésben lévő "közszolgálati" televíziót.Találjanak ki végre valami olcsóbbat és színvonalasabbat, az MTV maga a borzalom.Még szerencse, hogy van hírTV, ami szuper.Igazi közszolgálati és kiegyensúlyozott.Nyugodtan menjenek csak oda, nem kell bojkottálni, sokan nézzük!Ja és a Medgyessy-csomaghoz is gratulálok, remélem bukta lesz a végeredmény, csak azt sajnálom, hogy mindannyian (már a pórnép, nem a spekulánsok) jól megszívjuk megint.Csináljanak már végre valami előrevivőt is, rövid az élet, nincs időnk arra, hogy egy lépés előre-három vissza! 2003/06/06

mikiegér: LOP STOP!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 2003/06/06

g6: Leó, hazudozásban egyelőre azok vezetnek (toronymagasan), akiknek a kérésére Magyarország most csapatokat küld. Furcsa, hogy ez nem zavarja. Egy kis tartózkodás, megfontoltság, netán vonakodás velük szemben nemhogy nem árt, hanem kötelező. Érdekes, hogy mostanában ilyen Kossuthi vehemenciával emlegeti a haza ügyét. (Talán "mindnyájunknak el kell menni"?) Egy korrekció: Szerintem a hazaszeretet az ember "világnézetének" része, tehát annál nem előbbrevaló, mint azt állítja. 2003/06/06

g6: Leónak még egy: Cinikusnak lenni szerintem nagyon rossz. Erre nem lehet magyarázat az, hogy más is az. Ráadásul a hazaszeretettel teljesen ellentétes. 2003/06/06

g6: (Mikiegér, ha maga ugyanazokat a szavakat ugyanolyan stílusban használja, akkor egy szemernyivel sem érezheti magát jobbnak. Nem attól kell rossznak érezni magunkat, amit ránk mondanak, hanem ami bennünk van.) 2003/06/06

mikiegér: g6 Ne filozofáljon. LOP STOP! és kész! Bennem nem munkál a lopás vágya, meg, hogy őszinte legyek, nincs is mit! 2003/06/06

mikiegér: Soha nem a lényegről beszélnek.Mindig megtalálják az utat a kihátrálásra. A lényeg mégis az, hogy az aki a LOP STOP táblát magasra tartotta, most felveszi a 30 milliót - mert megtudja, hogy sürget az idő- és nem tud arról, hogy mi történik a saját minisztériumában. Egyáltalán tudja, hogy milyen minisztériumot vezet, vagy csak a saját gesztenyéje sütögetésével van elfoglalva? Ez is szép feladat -nem mondom -száz százalékkal felemelt miniszteri fizetésért! 2003/06/06

Polgárnő: Az se semmi, hogy az önkormányzatoknak még annyit sem adnak, mint amennyiért új autókat,mobilokat stb. vásároltak maguknak. Egész nap csak a magyarázgatásait hallom a kormánytagoknak a médiából.Bár megmagyarázásból perfektek, most mégis úgy tűnik, hogy csak dadognak.Már a szocikra szavazó kollegáimnak is tele ezzel a hócipője.(Persze ennek én azért örülök.) Kérdés: lesz Pakson szarkofág? 2003/06/06

mikiegér: Na itt se fog mégegyszer senki a szocikra szavazni.Ez már biztos! Lehet kutatni a közvéleményt! 2003/06/10

mikiegér: A miniszterelnök - egy milliárdos -felkérte népét, hogy takarákoskodjon! Tanuljunk nyomorúl! Bravó! 2003/06/10

Mézesmadzag: Mikiegér, hogy Te kire nem fogsz szavazni, azt eddig is biztosra vettük. Az "itt senki" kijelentésedből most már a vágyálmod is meismertük. Sokaktól pont fordítva hallom ugyanezt, de a politikai kultúrának az sem része. 2003/06/10

mikiegér: Már megint nem a lényegről beszélünk! Hazudtak, becsaptak, megloptak, és el akarták hitetni magunkról, hogy tisztességesek. Hát igen! 2003/06/10

mikiegér: Még egy megjegyzés! A szüleimmel, és a nagyszüleimmel is szt tették. Akkor kommunistáknak hívták őket, most szocdemeknek, meg rosszabb esetben "rendszerváltóknak". Gratula! 2003/06/10

Leó: Tudja, kedves g6, azt vártam, ezt fogja írni: Hogyan írhattam azt, hogy Magyarország mindent, minden ELVet megelőz, mikor ez az állítás önmagában is egy elv? De örülök, hogy ezt elkerülte, és elnézését kérem a megelőlegzettekért. Azt javaslom, ne menjünk szofizmusba ( pl. nézetem elv vagy világnézet? ), maradjunk az eredeti álláspontnál: amikor döntés előtt állunk, az ország érdekeit kell nézni, nem egyebet. Ám ne sikkadjon el az, ami ezt a részletet elindította: a jobboldal ( Franciaország és társai után ) itthon megszavazta azt a békefenntartó(nak nevezett) katonai kontingenst, amelynek kiküldését heteken át támadta. És erre azt mondtam: sikerült két szék között a földre ülnünk, gratulálok! 2003/06/10

Polgárnő: http: //origo.hu/nagyvilag/20030611durvan.html 2003/06/11

Mézesmadzag: Csak az egyensúly kedvéért: http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=71855&DocID=68689#68689 2003/06/11

Polgárnő: Egyeseknek milyen könnyen sikerül 5 év alatt 3,3 milkóból 58 milkót csinálni! Gratulálok Magyar Bálintnak, ez aztán nem semmi!Nem kellene helyet cserélnie László Csabával? Mindannyiunkra rá férne már az ilyen csodálatos pénz szaporítás! 2003/06/12

Leó: Nem tudom, kedves Polgárnő, mennyi pénze volt Magyar Bálintnak 5 évvel ezelőtt - de láttam vele egy riportot, melyet lakásán készítettek. Ott mutatta meg azt a karosszéket, mely egyetlen emléke szépapja(?) után. Nos, kedves Polgárnő, én azért a lakásért már akkor azonnal kifizettem volna 3,3 milliót! De ha érdekli Önt a magyar családok vagyoni helyzetének alakulása, adok egy ötletet: hasonlítsa össze a Tokaji -hegység tulajdonosi viszonyait a pl. 1992. évivel! 2003/06/13

Polgárnő: Kedves Leó! Egy 5 évvel ezelőtt 3 milkóért vett lakásért ma nem adnak 50 milkót.Tehát az a lakás már akkor sem 3 milkót ért.Érti? A részleteket elolvashatja az MN-ben is. Tokaj? Nincs tokaji probléma.Most Magyar Bálintról beszéltünk. Most a LOPSTOP-os MB-ről van szó.Arról van szó, hogy egyesek (a többség) húzza magát össze, állandóan csak húzza magát kisebbre össze, másoknak meg minden jár.Nem azt akarom, hogy mindenben egyenlőség legyen, mert az soha sem lehet és nem is kell, de EGYENLŐ MÉRCE az kívánatos volna.Ebben ugye egyetértünk? Tudjuk, hogy MB nem fog lemondani, mert borulna a koalíció.A koalíció pedig minden egyéb (erkölcsi)szempontnál fontosabb.Persze csak a kormányzópártoknak. 2003/06/13

Leó: Tokaji probléma, kedves Polgárnő, valóban nincs. Csak azért hívtam fel figyelmét arra a körzetre, mert úgy látszott, érdeklődik a családok anyagi helyzetében beállott változás iránt, és segíteni akartam... Mindazon által nem elfogadni, hogy ma az a téma Magyarországon, amit a MN ( ez a Magyar Nemzet című lap?) annak nevez. A lakások árának alakulásáról elmondok néhány dolgot, legyen módja figyelembe venni. A városi lakásokat bérlőiknek eladták, méghozzá - akkor ez úgy tűnt - igencsak előnyös áron. Persze, ebben csapda volt, hiszen a most már tulajdonos lakóknak maguknak kell a fenntartási költségeket állniuk - az állam megszabadult egy komoly tehertől. Ezért komoly kedvezményt adtak pl,: a lakásod értéke 2 MFt, fizess 130 000 Ft-ot, azt is 10 év alatt. A lakás ára mindaddig, amíg benne lakunk, elméleti érték, hiszen nem lehet hozzájutni. ( Télen hideg van a híd alatt.) Ha valaki eladta (eladja) lakását, hogy pl. luxusprostikra költse - az valóban jól járt, hiszen 6,5=100 üzletet kötött. Ha azonban valaki eladott lakásán másikat vásárol, annak mi sem változott, hiszen az eladott is, az újonnan vett lakás is a piaci árfolyamon cserél gazdát. Ha tehát a példánál leírt lakást valaki eladta 2 MFt-ért, majd vett egy ugyanolyat, azt is 2 MFt-ért, akkor csak lakást cserélt. De valóban el lehet mondani: eladta 130 000-ért vett lakását, és vett 2 MFt-ért egy másikat, honnan vett 1,87 MFt-ot? Tízszeres értéken az összegek is tízszeresek - és ehhez jön, hogy az ingatlanárak jelentősen emelkedtek. ( Pl.: a 130 000 Ft ma már 3 MFt-ot ér - anélkül, hogy a lakásban bármi változott volna.) 2003/06/16

Doubravszky Sándorné (bagolyka@chello.hu): Sok szó hangzott el Magyar Bálintról, meg Gyurcsány Ferencről ... Hadd idézzek egy 1899-ben írt esszéből, amelyet azóta közel húsz nyelvre fordítottak le, és mintegy 100 millió ember olvasott el (Elbert Hubbard: Levél Garciának): "...A szegénység nem jelent per se kiválóságot. A rongyok nem jelentenek ajánlást. Nem minden munkaadó kapzsi és zsarnok, mint ahogyan nem minden szegény szent..." És hogy néhány aforizmával is éljek: "Az erkölcsösség csupán póz, melyet olyanokkal szemben veszünk fel, akiket nem kedvelünk." (Oscar Wilde) "Az erkölcs a lehető legjobb találmány, hogy az emberiséget az orránál fogva vezessék." (Friedrich Wilhelm Nietzsche) "Amikor közvetlen érdekeink nincsenek érintve, túlbuzog bennünk az erkölcsiség iránti fogékonyság." ( Saul Alinsky) 2003/06/17

Polgárnő: Tényleg el tudna képzelni a Magyar Energia Hivatal élén Csillag miniszter úr akár egy német akár egy osztrák állampolgárságú vezetőt is? Ugye ez csak vicc?? 2003/06/18

Anonymus (a27@freemail.hu): A nietzché-s a "legjobb". Szegény Nietzsche, de még szegényebbek, akiket meggyőzőtt... 2003/06/18

g6: Leó, amit ír abban van igazság, de van egy jó adag szemfényvesztés is. Például a Garas utcában nem a lakás ér sokat, hanem a telek, és ott önkormányzati lakást se akárki kapott már akkor se, előtte se. De az igaz, hogy nem lakott egyedül a Rózsadombon. (A lakás megvásárlásának körülményeit árnyalja, hogy ő és az eladó kerületi polgármester is az SZDSZ vezető embere. Képzelem, milyen nagy alkudozás lehetett az árról.) Kíváncsi lennék arra is, hogy vajon mennyi felújítási költséget kellett nekik átvállalni az államtól. Mindenesetre érdekes dolog a hajdani szamizdatost a luxusvillában látni. Talán meg is érdemli, ahogy pl. Horn Gyula is. Tudomásom szerint azért ő becsületből megpróbálta a lakáshitel limitjét megtartani, miután már igénybe vette, nem sok sikerrel. 2003/06/18

LOP STOP: Ügyfelem részére keresek a II.ker. Garas utcában 170 m2 körüli szép lakást 5 Mioért. Ügyfelem nem tehetős ember,5 gyermekes, nagycsaládos. A Garas utcában ma a lakás m2 ára nagyon magas, kb.350-400 eFt,ezért kérem segítsenek! "Tisztességes" jeligére az SZDSZ székházba! 2003/06/19

Leó: Abban, amit írtam, kedves g6 nincs szemfényvesztés - ráadásul az általam idézett számok tényszámok. Nem értem a megkülönböztetést: "nem a lakás ér sokat, hanem a telek." Akármi ér sokat, sokat ér, az érték-elemek különválasztása nem befolyásol a továbbiakban semmit. Feltételezésekkel nem megyünk semmire - én se kérdezem, összeverekedett vagy sem Orbán Viktor az árvita során a kerületi polgármesterrel - az idézett 6,5%-os árnál maradva: tudja mit, alkudja le 0-ra, akkor a "haszon" nem az érték 93,5%-a, henem 100%-a. És akkor mi van? A lényeg: amikor az állam szabadulni akart a felújítási költségektől, mindenki nagyon "olcsón" jutott lakáshoz. ( Azért nem olyan olcsó ez, ezért is tettem idézőjelbe, de most nem a dolog közgazdasági oldalát vizsgáljuk.) Amikor olcsón szerzett nagy értékű lakását drágán eladta valaki, és az így kapott pénzen ( most már: drága ) lakást vett, akkor tulajdonképpen lakást cserélt - pénz közbeiktatásával. (A drágán eladott lakás ára nem maradt a zsebében. Erre gondoltam, mikor azt írtam: szemben azzal, aki luxusprostikra költötte az így szerzett pénzt. Az ilyen valóban sok, önmagára költhető pénzt kapott.) Amíg valamit eladunk, és az így szerzett pénzen mást veszünk - feltételezve, hogy a piac normálisan működik, és különösképpen akkor, ha a piac ugyanazon szegmensében vagyunk - az értékek cserélődnek, ezen értékek pénzbeli kifejezése során a numerikus adatok közömbösek. A numerikus adatokkal akkor kerülünk szembe, ha pl. két lakást adunk egyért, és ez az egy még a kettőnél is értékesebb, akkor a különbséget kell kifizetnünk. DE a két eredeti lakás értékén megy át a harmadkba! Figyelni ezt a többletet lehet. Ha az illető jövedelméhez képest feltünően nagy, akkor élhetünk feltételezésekkel. Ha ez az összeg nem feltűnő, akkor bizony a támadésban rossz szándékot kell feltételezni, ami nem kifejezetten keresztényi cselekedet. Ha a két lakás értéke megegyezik ( pláne, ha nagyobb ) a harmadik értékével, akkor nincs is mivel foglalkozni. Amit a "szamizdatos" kitételt illeti: itt alighanem elragadták érzelmei. A szamizdatosok nem tettek szegénységi fogadalmat. A gazdagságot a szélsőjobb és a szélsőbal tekinti eredendő bűnnek - ez tehát nem eredhet az Ön világfelfogásából. 2003/06/19

g6: Leó, ha maga nem akar érteni valamit, akkor nagyon hosszan teszi. Ha MB mondjuk a Margit körúton kapott volna önkormányzati lakást, az most nem érné a hússzorosát, mert a telekárak ott nem mentek fel. Viszont ő "véletlenül" épp a Garas utcában jutott hozzá, és innentől már tényleg minden stimmel. Ennek az ára mára elég lehet a "Tüzépbarokk" villa megvásárlására, némi kiegészítő hitellel. A szamizdatos pedig nem a gazdag ellenpontjaként szerepel, hanem mint olyan, aki annak idején (testi épségét is kockáztatva) küzdött a kiváltságosok kasztja ellen. Mára egy lett közülük. 2003/06/20

Leó: Akkor, kedves g6, egy példával szolgálok: egyik kollégám leánya megvette nagyapja lakását az Orczi - úton 150 000 Ft-ért. A nagyapa halála után (kb. 5 évvel ezelőtt! ) - neki már volt lakása - eladta 2 MFt-ért, ezen a pénzen vette autóját. Ha Ön szerint számolok, 150 000-ért egy vadiúj kocsit - nem rossz üzlet. (Igaz, az Orczi-út a város legelőkelőbb környéke. ) A bukfenc a (szándékolt) számolásban rejlik: a vételárat - ami a lakás értékének töredékét tette ki - hasonlítják a mai, piaci árakhoz. Ezt pedig Ön nem akarja megérteni. Az öleb azonban nem itt van elásva: akár el is hihetném, hogy komolyan gondolja, amit ír, ha nem tudnám: pont akkor derült fény az évszázad manipulációjára, amikor koncentrált támadás indult MB ellen, addig a kutyát sem zavarta az egész ügy. Próbáljuk meg ismét, ami bevált Torgyán ellen! Hadd hívjam fel figyelmét az érvelés álságos voltára: MB belső információkhoz jutott ( a tervezett hitelfeltételmódosításról ). Holott: a belső információval való visszaélés csak akkor értelmezhető, ha ennek révén előnyhöz lehet jutni. De milyen előnyt biztosított az az információ, melyről a TV-csatornák élőben mutatták, hogy a bankok felkészülten várják a rohamot, mert mindenki előrehozza lakáshitellel kapcsolatos terveit? Itt, kedves g6, nem lehet nem észrevenni a lólábat - akkor pedig miről is beszélünk? Meg vagyok lepve (jólesően, teszem hozzá) a " testi épségét is kockáztatva " kitételen. Hiszen akkor Csurka ünnepelt író, Stumpf István az ifjúság lelkét ápoló ( tehát politikailag megbízható ) igazgató volt. A "kíváltságosok kasztja" elleni harc a politikai kíváltságok és nem az egyéni jólét elleni harc volt. Bár a későbbi SZDSZ egyik vonulata kétségkívül a szegénység megszüntetését és a szegények felemelését tüzte ki céljául, de egyrészt erről ma sem mondott le, másrészt e célnak sem mond ellent az egyéni jólét megteremtése. Ezzel kapcsolatban felvetettem, kár, hogy figyelmét elkerülte: ha a jólétet biztosító pénz eredete homályos, akkor kell vizsgálódni, akkor vizsgálódni kell. A papíron kimutatható jövedelem eredete nem homályos. Gondolatmenete eszembe juttatja a szocialista rendszer gyakorlatát: egy család tulajdonában nem lehet két ingatlan. Ha valaki elitta a pénzét, az OK, ha takarékoskodott, az üldözendő. 2003/06/23

g6: Leó, azt hiszem, nem tehet szemrehányást, kiegészítő példázata nélkül is értettem a számolását. De, mint mondtam, nem ezzel van a baj. MB pontosan azt akarja elhitetni (magával sikerül is), hogy ezt az ügyletet akárki eljátszhatta volna. Az a szemfényvesztés, hogy nem mindegy, valakinek egy kétmilliós piaci értékű lakást adnak oda, vagy egy 58 milliósat. De MB ettől nem lesz rosszabb vagy jobb miniszter, úgyhogy részemről ezzel nem is kellene foglalkozni, meg a hitellel se. Csak meglehetősen demagógnak éreztem, amikor arról írt, MB mennyi terhet levett az önkormányzat válláról azzal, hogy megvette ezt a lakást. Bár mindannyian levehettünk volna egy ugyanekkorát. Hogy megint melyik gondolatmenetemről jutott eszébe a szocialista rendszer gyakorlata, azt nem tudom. Szerintem ehhez magának nem kell sok, szinte magától beugrik. 2003/06/23

Leó: Rosszabbnak gondol, kedves g6, mint amilyen vagyok: nem MB önfeláldozásáról írtam, amikor megvette a lakást. Nem, ezt nem gondoltam, ostobaság is lett volna. Az önkormányzati lakásokat eladták, ez objektív dolog, későbbiekben ebből kell kiindulni. Az önkormányzatok e lakásokat saját érdekükből adták el, nem jótéteményként - erre írtam azt, hogy ezek a lakások nem is voltak olyan olcsók, mint azt vásárlóik hiszik. Ettől persze járhatott valaki nagyon jól - ez mit sem változtat a fentebb elmondottakon. ( Egyáltalán: tudja Ön, hogy hol lakott MB pl. 1986-ban? Miért fogadja el kész tényként, hogy eme jó helyen fekvő lakását politikusként "harcolta ki" magának? Míg, ugyebár... dehát tudom, Ő nem szíve csücske Önnek. ) A "bár mindnyájan levehettünk volna..." kezdetű kitétele sántít, mert bizony sokan levették a terhet, ki mekkorát. ( Példát is hoztam, amikor az árakról volt szó: kapott egy később eladható budapesti lakást vidéki fiú is, aki nem élt oly régen Budapesten - ha nem számítjuk a kollégiumi éveket...) "De ettől nem lesz rosszabb, vagy jobb miniszter..." írja - és ezzel is egyet értek. Dehát nem azzal foglalkoznak, milyen miniszter, hanem a régi jó írígység-faktort vették elő. Amivel írásba adták a támadások megalapozottságát és elvi komolyságát. 2003/06/24

g6: Leó, nem tudom, hol lakott MB 86-ban, de nem is nagyon érdekel. Ezt a lakást akkor kapta amikor miniszter volt. És bár néhány körúti bérház valóban az összedőlés szélén áll, biztos lehet benne, hogy neki nem kellett milliókat ráfordítani. Igaza van, sokan jártak jól, de voltak akik egyenlőbben részesültek a közjóból. Irigyli tőle a fene. Az amerikai utazásait se. Csak a lop-stop táblát kell kicsit alacsonyabbra tartani ezentúl. 2003/06/24

Leó: Abban, kedves g6, hogy MB nem fordított milliókat a házra - mint ahogy eddig senki sem - biztos vagyok. ( Ezért fog kiderülni, hogy nem is voltak olcsók az így vásárolt lakások. Az ebből ránk váró társadalmi problémákra gondolva, végig fut hátamon a hideg, de ha a problémát nem oldjuk meg időben, az mindig visszaüt. ) A közjóból soha sem réselülünk egyenlően... Biztos Ön abban, hogy MB miniszterként kapta lakását? Kérdésem ugyanis - a példa-évszámmal - épp arra vonatkozott: MB a híd alatt lakott, és úgy szerezte később megvett lakását, vagy eleve ott lakott, a lakások eladása előtt is? 2003/06/25

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Az elmult napok hetek sulyos szamos amerikai, brit vagy nemet (Afganisztanban) katonak halalaval is jaro atrocitasok utan is meg mindig ugy gondolja kepviselo Ur, es a tobb "pro" parti, hogy kell e nekunk kuldenunk Irakba magyar katonat. Csak egy pelda. (http://index.hu/politika/kulfold/0626brit/) Ki is fog rank megharagudni Irakban ha nem megy magyar kontingens ? 2003/06/27

Anonymus (a27@freemail.hu): OFF Bocsánat, de ezt a cikket meg szeretném osztani az itt hozzászólokkal. A cikket Freund Tamás agykutató írta. Érdekes elgondolkodni, mi jobb: a közösségben gondolkodás, vagy az individuum totális istenítése. http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=7568 A cikk még nincs archívumban. Ha archívumba kerül, akkor nem biztos, hogy ezen a linken elérhető. A Heti Válasz III.évf. 26. számában jelent meg. (2003.06.27.) üdv Anonymus OFF 2003/07/02

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Rumsfeld még egy bombát robbantott: közölte a szenátorokkal, hogy a háború megindítása előtt Washington semmiféle "drámaian új" bizonyítékkal nem rendelkezett Irak tömegpusztító fegyvereiről. A háború nem is ezért kezdődött, hanem azért, mert 2001 szeptembere más megvilágításba helyezte a tömegpusztító fegyverekkel való iraki támadás lehetőségét - mondta a védelmi miniszter. Azaz Amerikának sem voltak bizonyítékai a háborút megelőző időszakban arra, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak, amelyek esetleg bevethetők. Magyar Hirlap, 2003-07-11 Hogy is allunk a "casus beli"-vel. Ja es multkori hozzaszolasom ota is ujabb katonak estek el tuzharcban a mar beket epito Irakban. Jessica Lynch is autobalesetben serult meg, es ha gondos iraki kezek nem apoljak korhazban mar o sem elne. Remek film lesz a kiszabaditasarol keszult film. Remelem az RTL Klub az igaz tortenetek cimu sorozatban adja le. Hala bolcs parlamentunknek, most mar ott vannak a magyar katonak eloorsei is. Hany jon haz majd kozuluk koporsoban, a bekes tuzharcnak koszonhetoen? 2003/07/11

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): "Irakban annyi áldozatot szed a béke, mint a háború 2003. július 16., szerda Újabb amerikai katonát öltek meg iraki gerillák. Az Egyesült Államok hadserege 69 embert vesztett azóta, hogy Bush elnök május elsején kijelentette: Irakban véget értek a hadműveletek. Azóta átlagban kétnaponta hal meg amerikai katona gerillatámadásokban. Az USA eddigi veszteségei meghaladják az 1991-es Öböl-háborúban elesett amerikai katonák számát." index "Újabb amerikai konvojt támadtak meg ismeretlen fegyveresek szerdán Irakban. Már a Pentagon is kénytelen volt beismerni, hogy az elfoglalt országban szervezett ellenállásba ütköztek. Ted Kennedy, a demokrata párt befolyásos szenátora most heves támadást intézett a Bush-kormányzat ellen. Az amerikai katonák szerinte nem békefenntartók, hanem "rendőrök a céllövöldében" .... "A döntő kérdés ezek után, hogy meg tudjuk-e nyerni a békét" - mondta Kennedy kedd este Washingtonban. " NOL (nepszabadsag online) Megismetlem a kerdest. Miert is megyunk mi Irakba. Hogy ne csak amerikaiakat es angolokat oljenek ? 2003/07/16

Polgárnő: Kedves Társalgók! 1. miért költjük a pénzt (és magyarok életét kockáztatjuk) az iraki misszióra? 2. hogy lehet az, hogy állítólag "már" senki sem lop (LOPSTOP van és üvegzseb meg üvegzsebügyi keller) mégsincs elég pénz és jelentősen nőtt az államadósság? hol a pénz? 3. hogy lehet az, hogy egy év alatt legatyásodott a gazdaság és a jövőnk újra sötét?? MI FOLYIK ITT? 2003/07/17

Polgárnő: Remélem az adócsökkentés érdekében együtt szavaznak az ellenzékkel, ha szükséges! Ha nem, akkor az SZDSZ-nek valóban csak a hatalom fontos.Akkor remélem a következő választáskor be sem jutnak a parlamentbe.. 2003/07/18

Leó: Mielőtt a részletekbe merülünk, szeretném leszögezni: minden egyes, az országtól ellopott forint sok. A mi zsebünk számára néhány millió forint már igen szép pénz, rosszul esik tehát, ha valaki ennyit büntetlenül ellophat. De ezeket, a számunkra felmérhető összegeket ne mérjük az ország pénzéhez! A nemzeti jövedelem kb. 12 ezer milliárd forint (ez 12 után 12 db 0-t jelent)- ha valaki (számunkra) horribilis összeget, 120 milliót sikkaszt el, ( ez 12 után írott 7 db 0 ), akkor a nemzeti jövedelem százezred részét lopta el. Azaz: meg sem látszik a nemzetgazdaságon. ( Ismétlem: nem 120 millió ellopását mentegetem, csak ennek az ország pénzügyi helyzetére való hatásáról beszéltem.) Hogy érzékelhető legyen: Kulcsár Attilával kapcsolatban 10 milliárd forintot ( ez 100 milliónak a százszorosa!) emlegetnek - és észre se vette senki! ( Na jó, ezt a "senki"-t értjük, de nem hívta fel magára különösebben a figyelmet.) Mindezt azért írom meg, hogy világos legyen: az ország gazdasági helyzete nem az ellopott milliókon fordul meg! Ne keverjük a dolgokat. Ugyanezért álságos Medgyessy Péter érvelése is az adókedvezmények ügyében. Nem tudom a pontos számot, de nem hiszem, hogy óriásit tévedek, ha a költségvetést 4 ezer milliárd forintra teszem. ( Szerintem inkább több, de ne ezen múljon.) Ilyen összeg mellett azt állítani, hogy 150 milliárdot nem lehet elhelyezni - komolytalan. Persze az igaz, hogy az igény 4 ezer milliárdnál is több - ezért deficites a költségvetés - de azt állítani, hogy minden fillér pontosan a helyén van, tehát ennek az igénynek nincs helye, egyszerűen rossz propagandafogás. Elköltés elött ugyanis a pénz helyét határozzuk meg először, ez pedig nagyrészt elhatározás kérdése. ( Erről szól a politika: mi az, amit támogatok, mi az, amit nem. ) Amibe az SZDSZ-t bele akarják vinni, az pontosan az, amit mindig is igyekszem elkerülni: valaki valamit elront, és akkor így szól: mondd meg, hogyan is kellene csinálni. És ettől kezdve bármit mondok, mindenre azt mondja, úgy nem lehet - tehát én vagyok a hülye, ő pedig - aki az egészet elrontotta - a bíráló kellemes helyzetébe manőverezte magát. Most is ez a helyzet: mondjátok meg, mi helyett tehetjük be kívánságtokat. Fordított okoskodás! A te feladatod a költségvetés helyes összeállítása (pénzügyminiszterkém), és ebbe ne utólag kelljen beleszuszakolni az én kívánságomat, amit ha kihagytál, hát a hibát korrigáld te - keresd meg te, mit lehet kihagyni, de a te kívánságaid közül! ( Az csak hab a tortán, hogy ennek a 150 milliárdnak egy része adók formájában visszaáramlik a költségvetésbe - tehát nem is ennyinek kell helyet találni. ) 2003/07/21

mikiegér: Május óta nincs téma? Nem történt semmi az országban, világban? PADLÓN A GAZDASÁG! Ez senkit nem érdekel? Mi lesz velünk? A miniszterelnök meg ki tudja hányadszor nyaral! Bravó Medgyessy! 2003/07/22

Polgárnő: Hát ez nem lehet igaz, ami itt folyik. Hogy van képe a kormánynak elvenni a lakáskölcsönök adóviszatérítését? Nem 1 kg kenyeret vettünk, amikor lakást (használt, lakótelepi)vettünk kölcsönnel, számítva a hosszabb távú adóvisszatérítéssel is.Nem ácsingózunk önkormányzati lakásra sem segélyre, adózunk,mint az állat.Minden fillérre szükségünk van a megélhetésre.Nem luxust reklamálok, hanem szavahihetőséget, néminemű kiszámíthatóságot!!Micsoda dolog, hogy számítottunk az adócsökkentésre is és ehelyett adók növelését, áram-gáz-távfűtés stb. jelentős növelését kapjuk? Mégis, mit gondol ez a kormány, hogy a kisnyugdíjas anyám miből fog megélni? Katasztrófa-kormány!A számozott ember meg osztrigát eszik közben,mi? 2003/07/23

Gyuri: Az iraki haborunak egy oka van... Szaddam a 90-es evek lejen meg akarta gyilkoltatni a mostani USA elnok apjat, az idosebb Busht. Mar akkor a Bush banda (Cheney, Powell, Rumsfeld) elhatarozta, Szaddamot meg fogja buntetni. Szemet szemert, fogat fogert... Az olajnak, Izraelnek meg a Palesztinoknak ehhez semmi kozuk sem volt... Most persze a kerdes az hogy Magyarorszagnak egy ilyen dologban reszt kell-e vennie? Fogalmam sincs... csak az t tudom hogy a Csehek meg a Szlovakok erre a ugyre egy fityinget sem kotyavetyelnek, az Osztrakok meg a Szlovenok is nagyon lapulnak... Itt az USA-ban ugy tunik hogy Bush jovore elvesziti a valasztasokat; akkor fog majd kiderulni hogy az iraki haboru indokai hazugok voltak es Bush csak nehany tulbuzgo Kelet-Europai orszagot tudott "beetetni" ezzel a maszlaggal... 2003/07/26

Polgárnő: http://www.dnp.hu/dnp.php?lang=HU&cikk=1300&mode=full&depth=2 2003/07/28