Drogpolitika

"T. Képviselő Úr!

Legyen szíves feldobni új topic-ként a drog-témát. Erre most nyitott a piac. Egyébként kíváncsi(ak) lennénk Képviselő Úr véleményére is, bár szerintem az hasonló lesz, ami TV témánál írt: aki akar nézze-szívja, aki meg nem akarja, az ne nézze-szívja. Ha gyerek meg TV/drogfüggő lesz, az a szülő hibája, miért nem kapcsolta ki/nézett jobban a gyerekére. Vagy tévedek?"

- írta Anomymus, és szívesen teszek eleget kérésének.

Anomymus egyébként rögtön rá is tapintott a kérdés lényegére. Ki a felelős azért, ha a gyerek drogfüggő lesz? Igen, elsősorban a szülőt tartom felelősnek. Meggyőződésem, hogy azokban a családokban, ahol a szülők kellő figyelmet szentelnek gyermekikre, ahol a szülők önzetlenül szeretik gyerekeiket, és ezt képesek kimutatni is, ott elenyésző számban válik a gyerek drogfüggővé. Meggyőződésem következésképpen az is, hogy azon esetek túlnyomó többségében, ahol a gyerek drogfüggővé válik, ott a gyerek nem kap elég szeretetet, nem kap elég figyelmet.

Mint szülő, felelős vagyok a gyerekeimért. Ketten közülük már majdnem felnőttek, statisztikai értelemben már túl vannak a leginkább veszélyeztetett koron, hiszen 20 évesek elmúltak, és egészen nyugodt vagyok felőlük. A kisebbik még 13 éves, de miatta sem nyugtalankodom a legcsekélyebb mértékben sem.

Mint politikusnak, arra a kérdésre kell választ adnom, hogy mi az állam feladata a drogfogyasztással kapcsolatban. Röviden összefoglalva a véleményem, mindent meg kell tenni az illegális drogkereskedelemmel szembeni fellépés ellen, de nem vagyok annak a híve, hogy a drogfogyasztást az állam büntesse. A drogfogyasztó vagy enyhe, vagy súlyos fogyasztó.

A könnyű drog kipróbálója vagy alkalmi fogyasztója nem veszélyes a társadalomra. Nem helyes a könnyű drog fogyasztása sem, és az államnak minden eszközt meg kell ragadnia arra, hogy rádöbbentse a polgárt a drogfogyasztás veszélyeire, és lebeszélje erről. Ha a könnyű drog fogyasztását az állam kriminalizálja – azaz bűncselekménynek nyilvánítja és ekként szankcionálja – akkor rettenetesen megnehezíti az illetőnek azt, normális életet tudjon folytatni. Képzeljük el, hogy egy fiatalembert rajtakapnak egy marihuánás cigaretta elszívásán, és a büntetőjog eszközeivel lesújtanak rá. Mit gondolunk, mennyit segítettünk ennek a fiatalembernek, hogy büntetése letöltése után visszailleszkedjék a társadalomba? Nem tartunk-e attól, hogy éppen mi segítjük hozzá ahhoz, hogy a beilleszkedés sikertelensége miatt az alkoholba vagy a drogba meneküljön?

A kemény drogok fogyasztóival némileg más a helyzet. Ők már valóban veszélyesek. Önmagukra is és a társadalomra is. A kérdés megint csak az, hogy mivel tudunk segíteni, és mivel ártani?

A kemény drogok fogyasztói veszélyesek lehetnek, de nem bűnözők. Ha valaki kemény drogot fogyaszt, az számomra annak a jele, hogy az illető már nagyon nagy bajban van. Csukjuk börtönbe? Ezzel taszítsunk még egy jó nagyot az amúgy is szerencsétlen emberen? Nem látom, hogy ezzel mivel lépnénk előre. Az államnak komoly felelőssége van abban, hogy segítséget nyújtson a kemény drogosoknak, és ezzel természetesen a társadalmat is védje. Ennek eszköze azonban nem a börtön, hanem a gyógykezelés. Minden kutatás bebizonyította, hogy bűncselekménnyé nyilvánítással lényegében semmilyen eredményt nem lehet elérni, míg gyógykezeléssel vannak eredmények, a kemény drogosok egy nem jelentéktelen hányada megmenthető.

A büntetőjogi szankciókkal legfeljebb megnyugtathatjuk a lelkiismeretünket, hogy fellépünk a droggal szemben, ám nem az lenne inkább a feladatunk, hogy ahogy csak lehetséges, segítsünk? A fentiek miatt én nagy híve vagyok a kábítószer-fogyasztás dekriminalizálásának.

Ha kívánják, elő fogom keresni azt az európa tanácsi dokumentumot, amely bebizonyítja feketén-fehéren, hogy azokban az országokban, ahol legalizálták (tehát nem egyszerűen dekriminalizálták) a könnyű kábítószer fogyasztását (Svájc és Hollandia), radikálisan visszaesett a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos súlyos bűncselekmények száma. Figyelem! Nem arról van szó, hogy ha a kábítószer fogyasztása már nem bűncselekmény, akkor a legalizálással értelemszerűen esik a bűncselekmények száma! Még egyszer: A kábítószer-fogyasztással kapcsolatos, tehát a kábítószer megszerzése érdekében, illetőleg a kábítószer hatása alatt elkövetett súlyos bűncselekmények – emberölés, stb. - száma esett vissza!

Ezekben a vitákban a fejünkre kapjuk, hogy támogatjuk a kábítószer-fogyasztást. Ismét rögzítem: ez nem igaz. A kábítószer-fogyasztás, kivált annak súlyosabb esetei, az egyik legveszélyesebb jelensége korunknak. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen eszközökkel akarunk vele szemben fellépni. Szerintem az előző kormány programja nem volt sikeres, a kábítószer-fogyasztás t nem sikerült visszaszorítania, ám én ismerek könnyű drogfogyasztás miatt bebörtönzött fiatalt, akinek valószínűleg tönkre is ment az élete.

Remélem, a mostani kormány drogpolitikája sikeresebb lesz. Kétséget kizáróan kevésbé látványos, de remélhetőleg sikeresebb. Abban pedig bizonyos vagyok, hogy nem fog senkit sem mélyebbre taszítani, és már ez sem kis eredmény!

2003. április 30.

Anonymus (a27@freemail.hu): T. Képviselő Úr! Most nem szólok hozzá mert sok a munkám, de köszönöm hogy feltette. 2003/04/30

Bikmakk: Tisztelt Képviselő úr ! Abban teljesen igaza van, hogy a kábítószerfüggők elsősorban betegek és nem bűnözők, vagyis nem a büntetés-végrehajtás eszközeivel kellene velük szemben fellépni. Viszont - ahogy Ön is írja - idővel ön- és közveszélyessé, bűnözővé is válhatnak, mindenképpen tehertételt jelentenek a társadalom és családjuk számára. Ezért véleményem szerint valamilyen kényszer intézkedés velük kapcsolatban mindenképpen indokolt, csak ennek nem börtönnek, hanem kényszer gyógykezelésnek kell lennie. Ehhez persze szükség van nagyon sok pénzre, hogy olyan emberi és tárgyi körülmények, orvosi feltételek között lehessen kezelni őket, ami tényleg gyógyulást eredményez. Személy szerint egyébként nem értek egyet azzal sem, hogy évekkel ezelőtt megszüntették az alkoholisták kényszer gyógykezelését, hiszen belőlük még sokkal több van, mint kábítószeresből és sokkal több veszélyt jelentenek a családjaikra, környezetükre (főleg a gyerekekre). a rettegésben élő családtagok pedig tehetetlenek, mert egyszerűen nincs lehetőségük hivatalosan elvitetni őket. (Önként ugyebár elenyésző százalékuk vállalkozik egy elvonókúrára.) 2003/04/30

Polgárnő: Figyelmükbe ajánlom, csatlakozom az alábbiakhoz: ****************************************** A "füvezés" a józan ész csődje - a LAMK tiltakozása A Los Angelesi Magyar Kör (LAMK) szervezete minden formájában elitéli a drogfogyasztást, terjesztését, bármilyen szintü pártolását. 2003-04-30 00:28:05 A Los Angelesi Magyar Kör (LAMK) szervezete minden formájában elitéli a drogfogyasztást, terjesztését, bármilyen szintü pártolását. A pillanatnyi boldogságkeresés a különféle drogokon keresztül csalás és hazugság önmagunkkal szemben, mert nem oldja meg a problémákat, csak szönyeg alá seperve ideig-óráig elfelejteti. A társadalom zsákutcája és tragédiája lesz bármiféle engedmény a marijuána legalizálása felé, többek között táplálja a bünözök tevékenységét, és müködési területük kiszélesedését. Fiataloknak “kezelt fűvel" való “beetetése" értékes fiatal magyar életek tönktretételét fogja eredményezni, akikért azok legyenek felelősek és majdan felelösségre vonva, akik a drogfogyasztás jogalkotása terén most “humánusak", emberi szabadságjogokra hivatkoznak! Leghatározottabban állitjuk, hogy a drogfogyasztás nem szabadságjogi kérdés, mert negatívan érinti a drogot fogyasztó környezetében lévő egyéneket vele való kapcsolatukban, közös munkájukban, életükben, ugyanúgy, mint a csalás, félrevezetés, kötelességszegés, stb. A drogos egészségkárosodása a társadalmat terheli meg több szinten (bünüldözés, egészségügy, munkaügy, stb). A drog fogyasztása és kereskedelme logikailag összefüggő büntett, nem választhatók szét, mégha más szigorúságú itélet alá is tartoznak. A készülő hazai drogtörvény kialakitóinak szigorúnak kell lennük a fiatalság érdekében, amikor az iskolai kábítószer-terjesztés ellen hoznak törvényt. A megelőzés mindannyiunk, az egész nemzet érdeke. Reméljük az országgyülés, választott vezetöink is átérzik felelösségüket mielött a szavazógombot megnyomják. Képviseljék a választópolgárok véleményét, az a dolguk! Nekünk pedig az, hogy fiaink és leányaink érdekében összefogjunk és tiltakozzunk a drogok ellen és ezt nyomatékosan tudassuk vezetőinkkel. A LAMK alapitó tagsága (köztük számos prominens hazai személyiség) Bondor Vilmos (ny. tábornok, iró), Csipke Csaba (mérnök), Csipke Emőke, Domokos Lehel (szobrász), Előd László (Arany János Kultúrkör), Dr. Gulyás József (intézeti kutató), Katona Michelle (festőmüvész), Neszlényi Judit (művésznö), Dr. Ősapay György és Klára (egyetemi oktatók, kutatók), Pereházy Miklós (mérnök), Pereházy Éva, Ruzics Iván (orvos), Szörényi Éva (művésznö), Téglás Zoltán (rockzenész), Túri Ferenc (mérnök, Magyarok Világszövetsége) és sok pártoló tag. " ******************************************* 2003/04/30

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Sok mindenben egyetértenek a nyilatkozattal, csak abban nem, hogy "A drog fogyasztása ... logikailag összefüggő bűntett", sőt, én ezzel kapcsolatban érveltem is... Ezt megtehették volna a nyilatkozatot aláírók is, nem kevésbé a hozzájuk csatlakozó Polgárnő! Bikmakk-kal pedig egyetértek. 2003/04/30

g6: Örülök, hogy képviselő úr külön mederbe terelte ezt a témát, és annak is örülök, hogy részletesen kifejtette a véleményét. Nagyjából egyet is értünk abban, hogy a drogfogyasztástól igyekezni kell távol tartani a gyerekeket, és abban is, hogy ez erőszakkal nem megy. Én még sajnos előtte vagyok ennek a feladatnak, és a helyzet nem könnyű, bár szipuzás már a mi gyerekkorunkban is volt. Most a füvezés lett divat, és az egyén szabadságát hirdető baloldal inkább a füvezés szabadsága, a füvezés vállalása mellett áll ki, a konzervatív oldal pedig inkább a tiltakozás, védekezés nem túl hálás szerepébe szorul ismét. Ez így van rendjén. Ha egyetértünk abban, hogy a drogtól távol kell tartani a gyerekeinket, az alapvető különbség talán az, hogy ön ezt a feladatot kizárólag a család feladatának tekinti. Márpedig ha a drogfogyasztás káros dolog, akkor az államnak (társadalomnak) is van szerepe. Hadd hívjam fel itt a figyelmét arra, hogy a családon belüli erőszakot (helyesen) nem tekinti a családtagok magánügyének. Nehéz jó párhuzamokat találni és nem is akarok több témát idehozni, de szerintem drogügyben a családok legalább annyira rászorulnak a segítségre. Ha drogfogyasztás káros az emberre, akkor káros, veszélyes a társadalomra is. Nem feltétlenül az egyén, csak a jelenség. A dolgok veszélyességének megítélése változó. Volt idő, amikor a házzaságtörést halállal büntették, annyira veszélyesnek tartották. Szerintem az emberek többsége ma sem tartja jó dolognak, de a veszélyességének a megítélésében komoly változás volt az elmúlt kétezer évben, ma már nemhogy halállal, de sehogy nem büntetik. Itt jegyezném meg, hogy bár szükség van hasonlatokra, nem szeretem, amikor fegyverviselés ügyben Amerikát, homoszexuális párkapcsolatokra Dániát, drogliberalizációra meg Svájcot hozzák fel példaként. Miért kellene nekünk mindenben a legszélsőségesebbet honosítani? Van szerencsém Svájcot ismerni, és tudom, hogy ott törvényi szigor nélkül is sokkal több (akár íratlan) szabályt betartanak az emberek (pl. nem kell a városaikat parkolásgátló-oszlopokkal elrondítani). Arról nem is beszélve, hogy elég gazdagok egy komoly gyógykezelési program beindításával kiegészíteni ezt. Ezzel együtt elhiszem, hogy ott csökkent a bűncselekmények száma, és lehet, hogy itt is csökkenne de ebben azért biztosak nem lehetünk. (Magyarországon az öngyilkosok száma is magasabb.) Csak a büntetés elengedése nem feltétlenül jó módszer. Az állam egyik eszköze lehet a büntetés, a másik, fontosabb, a felvilágosítás. Csak azért, mert mondjuk egy gázoló sorsa rosszabbra fordul a börtön után, még senki nem akarta a gyorshajtás büntetési tételét elengedni. És ha abban egyet is érthetünk, hogy a fogyasztást nem kell kriminalizálni, a terjesztést szerintem igen. De én terjesztésnek nevezném azt is, ha valaki elismert, híres emberként népszerűsíti a fogyasztást, még ha konkrétan egy kendermagot se adott el. Igaza lehet azoknak is, akik azt állítják, van elég vegyszer a piacon, amiknek a fogyasztása nemhogy nem büntetendő, de az állam busás haszonra tesz szert a megadóztatásukból. Én inkább annak a híve lennék, hogy ez a lista ne növekedjen, hanem csökkenjen. Nem hiszem, hogy a mi életünkben akár a cigaretta, akár az alkohol lekerülne erről a listáról. És akkor még mindig jöhetnek újabbak, a vegyészek nagyon leleményesek egyre finomabb és csábítóbb dolgok kotyvasztásában. Nem értek egyet azzal, hogy egy év után kijelenti, az előző kormány drogpolitikája eredménytelen volt. Évek kérdése, míg ez kiderülhetett volna. (Tudomásom szerint egy szál cigaretta akkor sem volt büntetendő.) Az önökéről sem fogjuk azonnal tudni, mennyire volt hatékony. 2003/04/30

Liza: A "ki a felelős?" kérdésre sem lehet egyszerű és egyértelmű választ adni. Hiszen ki más volna felelős, ha nem elsősorban a szülők? De a drogfogyasztás oksági összetevői ennél lényegesen bonyolultabbak lehetnek. Kellő odafigyelés és szeretet - mondja Eörsi Mátyás. Ezt nem tudnám és akarnám cáfolni én sem, viszont - ha a saját gyerekeit hozza itt példának - el kell mondjam mégis, hogy a gyerekek igen nagy többsége szegényebb és igen szegény szülők gyermeke. Megfeszített munkával sem tudják biztosítani a gyerekeik igényeinek és vágyainak valóra váltását, mert a létfenntartásért küzdenek. Nem azért töltenek kevés időt együtt, mert a szülők nem akarják, inkább azért, mert nem tehetnek mást. Emlékszem egy kamaszlányra, aki néhány évvel ezelőtt az általa imádott rockénekes halála után maga is öngyilkosságot követett el. Amikor a lepusztult szülőket is láttam akkor megértettem, hogy a kislány valóságában semmilyen pozitív inger nem volt (csak a képzeletében feldíszített bálvány), ezért kellett meghalnia. Ezért kell egy másiknak a droghoz nyúlni talán, pedig az anyja, apja is a maga módján szereti őt. A drogfogyasztót büntetni embertelen módszer. 2003/04/30

Máté (csarmi@freemail.hu): Ajánlanék egy most éppen élő fórumot a témában: http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=2&t=002211 (www.gondola.hu, fórum, közélet, megszívjuk? - én ott karma police néven írok) 2003/05/01

vérbagoj: Akkor hadd zavarjam meg ezt a szépen alakuló egyetértést! "Végtelenül szentimentális vagyok! Mindíg könnyekig meghat a szülői gondoskodás olyan követésreméltó példája, mint amikor Furkó Balambér alkalmi munkás reggel kitörli bedagadt, vérágas szemeiből a csipát, kibotorkál a konyhába (átlépve a saját hányadékában horkoló 16 éves ifjabb Balambért), fogával kihúzza az összetekert papírt az üvegből (mert a keze annyira remeg, hogy az üveget is alig bírja fogni), ledönti az első két deci bundapálinkát, rágyújt az első cigarettára, majd büszke mosollyal végignéz az éppen másik oldalára henteredő utódán. Hiába, férfiasodik a büdös kölke! De ha megtudom, hogy ahhoz a kurva fűhöz csak hozzá is ér, hát szétverem a fejét!" A drogfogyasztás kriminalizálása SZVSZ úgy baromság, ahogy van. Mint már rajtam kívül mások is felismerték, KIZÁRÓLAG a terjesztők és a hivatásos bűnüldözők érdekeit szolgálja. A terjesztőkét azért, mert így lehet a fillérekért, udvarvégi mosókonyhákban vagy hobbitelkeken előállítható áruért hihetetlen összegeket kaszálni, a bűnüldözők pedig fényes eredmények felmutatásával tudják bizonyítani, hogy indokolt a számukra biztosított még több és még annál is több pénz-paripa-fegyver. Elgondolkodott már azon valaki, hogy a nagyszerű és sikeres bűnüldözők a legvérmesebb diadalnyilatkozatokban sem állítják, hogy az illegális forgalomnak akár a tíz százalékát is fel tudták deríten? Azon, hogy komolyabb drogmaffiáknál bevett szokás palimadarakat lebuktatni a szervek önbizalmát erősítendő, viszont igazi fejest még csak a konkurrencia tudott kicsinálni? Röhögni tudok a lelkendező híreken, amikor (VÉLETLENÜL!) lefoglalnak tonnányi heroint és utcai áron kiszámítják hány millió dollár kár érte a drogmaffiát! Frászt! A drogmaffiát csak néhányezer dollár tényleges kár érte, az időlegesen kiesett hasznot pedig behozzák, mire a csempész egyáltalán bíróság elé kerül! Ugyanakkor, ha egy tetszés szerinti rendőrkapitányság felderítési mutatói tűzoltólétráról, szuperteleszkóppal sem látnak fel a bányászbéka valagáig, elég két-három alkalommal kivonulni egy nagyobb diszkóhoz, máris beszereztek néhány ezer amfetamintablettát (SPEED! EXSTASI! AHH! SZÖRNYŰSÉG!), ami ugyebár egyenlő néhányezer felderített bűncslekménnyel! És ez igencsak jótékony hatással van a statisztikára! Gondolatkísérlet: Tegyük fel, hogy a római olimpián az a szerencsétlen kerékpáros nem dobja fel a bakancsot az amfetamin hatása alatti kiszáradás és túlerőltetés miatt, az amfetamin nem kerül doppinglistára, a mai napig reális áron kapható a patikákban, receptre, hajszálpontosan belőtt hatóanyagtartalommal, mellékelt ismertetővel, és a diszkópatkánynak nem státusszimbólum, hogy VAZZE! NÁLAM NYÓC IS VAN! akkor szegény röndérnek biza futkosnia kéne, hogy elkapja a betörőket, kocsitolvajokat! És a díler mehet legelni, mert ki a templompadlásról szalajtott bőregér fogja megvenni tőle ezer forintokért a bizonytalan mennyiségű, gyanús eredetű és összetételű hatóanyagot tartalmazó szart? Ha valaki veszi a fáradságot, és a magyar veben rákeres a felvilágosító oldalakr, nem tudja, hogy a röhögéstől vagy a sírástól fetrengjen! Szinte minden szerről az olvasható, hogy egyetlen nanogrammja azonnali, végleges és gyógyíthatatlan függőséget okoz, lerohad a páciens orra, farka, egyéb kiálló testrészei és hajlamossá válik a vérfertőzésre. Ja, és dadogni is fog, és kihullik a haja meg a fogai! Ezek után az a szegény kiskorú látja az ismeretségi körében az évek óta vígan és makkegészségesen füvező, amfetaminzabáló ifjakat, és pillanatok alatt eldönti, hogy kamu az egész! A Coca Cola mámorban fetrengő amerikai katonák is csak addig voltak (némelyek számára!) hihetőek, amíg néhány állampolgárunk személyesen ki nem próbálhatta ezt a borzalmat. Mindezek után el fogja hinni az a szerencsétlen kölyök, hogy a heroin VALÓBAN okozhat néhány belövésre végleges függőséget? Hogy az LSD (A SZEROTONIN ANTAGONISTÁJA!) valóban okozhat (NAGYON RITKÁN!) egyetlen nyalintásra végleges pszihés károsodást? SZVSZ a megoldás a BIZONYÍTOTTAN! az alkoholnál, nikotinnál veszélytelenebb szerek ellenőrzött, szabályozott ÉS ADÓZOTT, hivatalosan engedélyezett forgalma! A valóban veszélyes szerek forgalmazóinak tűzzel-vassal való üldözése mellett! És még valami! Fontosnak tartanám mindezek mellett a szerencsésebb országokban már kipróbélt és bevált módszer bevezetését: ha a függő kemény drogos regisztráltatja magát, akkor az erre kijelölt egészségügyi intézményben minden nap szakképzett személyzet steril eszközzel beadja neki a napi adagot! És ezért csak némi közmunkát kell végeznie! Ezek után ki fogja megvenni az utcán a heroint? Miből fog megélni a díler? A maffia? 2003/05/05

Leó: Eörsi úr is, g6 is, Liza is jó levelet írt - ha ízlésem szerint mixelnénk azokat, az lenne az igazán OK. Miután alapvatően tényleg jók, csak periférikus lehet hozzászólásom. Eörsi úr a családot tartja döntő fontosságúnak - és ki vitázhat azzal, hogy nevelési kérdésekben a család a meghatároző? De hadd mondjak el egy személyes példámat: nem dohányzom, mindig is elleneztem, már gyerekként is. Mikor 17 éves voltam, azt mondták iskolatársaim: nem is tudnál elszívni egy cigarettát. Elúnva a többszöri froclizást, tanúk előtt, szabályosan leszívva a füstöt, elszívtam egyet: most már hagyjatok békén! Az iskola, a környezet a családhoz hasonlítható mértékben hat a gyerekre, aki nem akar "kilógni a sorból". Emlékszem a szexuális felvilágosításokra - no, azoknál felkészültebben kell, és még az iskolában elkezdeni az agitációt! Kár, hogy g6 "a baloldal népszerűsíti a drogot, a jobb (konzervatív?) oldal nem" stílusban közelíti ezt a kérdést. Különösen azért fáj ez, mert már az előző témánál is összeházasította ( akkor gratuláltam is az ügyes manipulációhoz!) e két területet. De írásának egyéb része már gond nélkül "mixelhető" lenne. A kényszergyógykezelés különösen tetszik - sajnos, ( alkoholnál szerzett tapasztalatokon alapuló ) hatékonyságát nem ismerem. Liza érvelésében különösen tetszik, hogy kiemeli: nem minden szülő képes gyereke helyes nevelésére. Nem beszélünk erről szívesen, de néprajzi munkákból tudunk ilyen ezetekről: pálinkába áztatott kenyeret adnak a babának, mákonyos teát itatnak a gyerekkel, no és a nohabor, a gyerekekkel itatott pálinka... Amikor a dohányzás volt elterjedőben Magyarországon, súlyos büntetésekkel akarták megakadályozni - látjuk, milyen eredménnyel. Azt hiszem, azt kellene kiemelni, hogy a drog ellen minden fronton ( család, iskola, a szülők képzése, ifjúsági bálványok felhasználása, a visszatérítés lehetőségének keresése és biztosítása, az azt megérdemlők elleni erőszakos fellépés, meg ami nekem eszembe se jut) fel kell venni a harcot. Furcsa, de egy Rejtő-jelenet jut eszembe a "Láthatatlan légió"-ból: a csapat eltéved a sivatagban, és senki nem tudja, melyik a helyes út. Ekkor a had tulajdonosához fordulnak, merre tovább? - Előre menjenek, feleli. Egy kicsit így érzem én is: egyet nem tehetünk, és ez az, hogy semmit se tegyünk. 2003/05/05

Polgárnő (k_arakan@freemail.hu): "A drog fogyasztása és kereskedelme logikailag összefüggő büntett, nem választhatók szét, mégha más szigorúságú itélet alá is tartoznak" --ezzel mi a baj? Ha nem árulnának drogot, akkor nem is venné meg senki, mert nincs mit megvenni. Mivel árulnak, ha mindenki csak egyszer kipróbálná, aki erre kíváncsi,de aztán többször nem nyúlna hozzá, akkor sem lenne valami óriási üzlet a terjesztőknek.Ez nyilván azért akkora üzlet, mert aki kipróbálja, attól kezdve többnyire folyamatosan hozzá is akar jutni.Ezért szvsz nem szabad engedni a kipróbálást sem, de persze a legjobb lenne megakadályozni a terjesztését.Ezt (a terjesztést és a kipróbálást)többféleképpen el lehet és el is kell érni,a módszerek "kitalálása" nemcsak a szülők feladata, hanem mindannyiunké, az egész társadalomé. Ha a társadalom kisebbik része azért száll síkra, hogy a fiatalok használhassanak (lágy) drogokat, a többség viszont ellene van, akkor ez bizony megosztja a társadalmat. Szerintem a nagy szabadosság -drogügyben-veszélyesebb az egyénre és a társadalomra, mint bizonyos dolgok korlátozása, adott esetben büntetése, mert a büntethetőség a legtöbb esetben legalább visszatartó erő.Tehát én a többséggel értek egyet.Csatlakozom azokhoz is, akik a felvilágosítást szorgalmazzák. A legjobb az lenne persze, ha mindenki tartalmas, emberhez méltó életet tudna élni szerető családban és tiszta célokért lelkesedve, küzdve és nem is jutna eszébe semmi olyan dolgot kipróbálni, ami káros, csak azért mert az létezik vagy mert ez a divat,stb.Dehát ez nem így van és ezt még megtámogatni azzal, hogy büntetésre se számítsanak, csak ártsanak maguknak és a társadalomnak nyugodtan, mert ezt szabad..hát ezt egyszerűen nem értem. 2003/05/05

Liza: Máté, köszönjük; én beleolvastam. Leo, a néprajzban eléggé járatos vagyok, ezért tudom, hogy amit említ, az létezik. Mégsem mondhatjuk, hogy a falusi-tanyasi gyerekek az a veszélyeztetett réteg, ahol a drogfüggőség is könnyebben kialakul. A szülők közül pedig azok a legszegényebbek, akik ráadásul teljesen tanulatlanok is. Ebben látom a legfőbb okát annak, hogy nem képesek a gyereküknek jó élményeket biztosítani. Hiszen azt sem tudják megmondani nekik, hogy olvasni jó. 2003/05/05

Liza: Aquinqumban töltöttem a négynapos ünnep legnagyobb részét. Jobbára kamaszok magatartását figyeltem, mert érdekelt hogyan viselkednek ott, ahol a kétezer évvel korábbi kultúra nyomai még kézzel is foghatóak. Volt olyan gyerek, aki a római kirakós játékkal órákig bíbelődött, és még akkor sem hagyta abba a zöld kép szerkesztését, amikor a felnőttek közül bármelyik már feladta volna. Erről a fiúról drogozást nem tudtam elképzelni. Egyik fiúról sem tudom elképzelni egyébként azok közül, akiket ott láttam, hiszen hozzám hasonló elragadtatással tudták bámulni a kék üvegcserepeket, a római vízvezetékrendszert, vagy a magánfürdő szépséges mozaik padlójának maradványait. De ha kipróbálnák a füvet, akkor is ugyanazok a fiúk volnának, akik belehemperedtek a kert dúsan burjánzó fűtengerébe a római falak között. Nem engedném büntetni őket. 2003/05/05

Leó: Igen, kedves Liza, amit írtam olvasható úgy is, hogy a tanyasi gyerekek/szülők stb. A hangsúlyt nem a tanyára, ( amit tudatosan meg sem említettem ) hanem arra tettem, hogy - ahogy Ön is írja - a tudatlan szülők nem tudják megvédeni a gyermeket ( hiszen sokszor nem is tudják, milyen veszélyek leselkednek rá ). A tudatlanságot nem vesszük elég komolyan, pedig ha a " nem értem, miért estem megint teherbe, pedig a férjem rendszeresen szedi a fogamzásgátlót" - történetekre nem nevetve gondolnánk, hanem a tájékoztatásért felelősök bizonyítványaként fognánk fel, sokkal előbbre lehetnénk. Tartok attól, hogy a drogfelvilágosítási helyzet sem jobb. 2003/05/06

g6: Leo, őszintén szólva magam is bizonytalan voltam, leírjam-e, amit most kifogásolt. Abban igaza van, és ezért finomítanom illik, hogy a drog támogatása a baloldali politikai pártok körében nem jellemző és még a baloldali szavazók között sem egyhangú. Azért is írtam, hogy "inkább" mellé álltak, mert amíg a konzervatív oldal a drogokat kapásból elutasítja, a liberális oldal szerintem azon az állásponton van, hogy kapásból semmit ne utasítsunk el. Erről gondolom, hogy ez így természetes, az lenne a meglepő, ha nem így lenne. Nem tudom a kényszergyógykezelést nekem címezte-e, de Svácban a gyógykezelés önkéntes. Az egyik legnagyobb vitát épp az váltotta ki, hogy a kezelt betegek egy része a kezelés felénél (amikor már jó adag kábítószert az állam pénzén megkapott) egyszerűen kisétál, és folytatja ott, ahol abbahagyta. 2003/05/06

g6: (Leo, de ez tényleg csak vicc, remélem a szexuális felvilágosításon nem a cigarettához hasonló élményeken keresztül esett túl.) 2003/05/06

Polgárnő: Kedves Liza! Azok az okos fiúk, ha tudják, hogy a drog egyrészt milyen káros, másrészt pedig büntetendő cselekményt követnek el, akkor ennek tudatában próbálják ki vagy nem.(szerintem eszükbe sem jut)A felelősséget cselekményükért pedig vállalniuk kell.Ha az én fiam is köztük lenne, akkor is ezt mondanám.De mindent elkövetek, hogy a fiam ki se próbálja... 2003/05/06

Leó: A kényszerkezelést, kedves g6 nem Önnek címeztem, hanem Öntől vettem át, és azt mondtam, az intézkedéssorozat egyikének alkalmazni indokoltnak látszik, noha hatásosságát nem tudom felmérni. Rövidebben: jónak látom, csak ez egy laikus véleménye. A szexuális felvilágosításról: ez a g6 sokkal, sokkal jobban tetszik, mint a "másik". Nagyon remélem, Polgárnő soha sem fog szembe kerülni azzal a problémával, amit akkor is fenntartana, ha a fia "köztük" volna. Látja, ezért a mentalitásért remélem, hogy politikai nézetei soha sem fognak Magyarországon hatalmi helyzetbe kerülni! 2003/05/06

Anonymus (a27@freemail.hu): Mindenkinek ajánlom Faggyas Sándor cikkét, ami a Heti Válaszban jelent meg. Főleg azt a részét, hogy a könnyűdrogos tényleg csak saját magának árt-e. Elgondolkodtató. A cikk itt (http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=7168) található meg, de azért ide másolom, mert jövő héten már csak az archívumban lesz megtalálható. A kiemelések tőlem vannak. Faggyas Sándor: Szertelen szabadság Május első vasárnapja hagyományosan az édesanyáké. Ilyenkor sokan vagyunk úgy, mint Petőfi "füstbement tervével", hogy nem igazán tudjuk, mi kedvest, szépet mondjunk anyánknak, hogyan fejezzük ki szeretetünket, hálánkat. Vannak azonban, akik egészen máson törik a fejüket: azon, hogy "engedd szabadon a kendert!". A Kendermag Egyesület tagjai és szimpatizánsai a kenderszármazékok használatának liberalizálásáért kívánnak demonstrálni ezen a szép vasárnapon a budapesti Vörösmarty téren. Na, nem arról a vidéken századok óta ismert és használt kenderről van szó, amit áztatnak és fonnak, hanem amit szárítanak és füstölnek. Elfüstölnek, mint a dohánylevélből készült cigarettát. Az indiai kenderből (cannabis) főként marihuánát és hasist állítanak elő, amelyek az úgynevezett lágy vagy könnyű kábítószerek közé tartoznak. Ezek fogyasztását a legtöbb országban (nálunk is) törvény tiltja, illetve bünteti, mint minden más drogét. Ezen szeretnének változtatni a honi kendermagosok, mondván, hogy egyfelől a fűszívás nem annyira ártalmas az egészségre, mint például az alkohol vagy a dohányzás - ami legális -, másfelől a fiatalok nagy része a tiltás ellenére már nálunk is legalább egyszer kipróbált valamilyen könnyű drogot, és nem helyes emiatt büntetni őket. A marihuánát, hasist stb. legalizálni igyekvők szándéka és az érvrendszere persze semmi újat nem tartalmaz. Az MSZP értelmiségi holdudvarába tartozó Jancsó Miklós filmrendező fővédnökségével szervezett demonstráción a híradások szerint beszédre készülő SZDSZ-es és chartás alapító atya, Konrád György író vélhetően megismétli azon ismert véleményét, amit az általa kilenc éve kirobbantott emlékezetes sajtóbeli drogvita óta többször kifejtett. A parlamenti képviselőkhöz intézett nyílt levelében (Népszabadság, 1994. augusztus 1.) így lobbizott a szabad marihuánafogyasztás mellett: "A kender ugyanolyan növény, mint a szőlő, a gyümölcs vagy a gabona, nem mérgez, csak a humorérzéket javítja. Ha a magát túlzott szesz- és dohányfogyasztással károsító magyar lakosság inkább a kender jótéteményeivel élne, akkor a közegészségügy jobban állna." Azt bizonygatta: "A fű kedvelői más embereknek nem ártanak, és még maguknak sem bizonyíthatóan." Ez utóbbi állítás cáfolatául idézzünk fel két, nemrég történt, nagy megdöbbenést keltő GYILKOSSÁGOT. Egy hideg februári reggelen egy huszonéves férfi megfojtotta patronálóját: egy fiatal evangélikus lelkésznőt, aki budai lakásán sokszor látott vendégül halmozottan hátrányos helyzetű, elesett, lelki beteg embereket. A fiatalember az előző éjszakát egy budapesti szórakozóhelyen töltötte, ahol társaival marihuánás cigarettát szívott és Extasy tablettát fogyasztott. Tettét a rendőröknek annyival magyarázta, hogy "BEKATTANT"... Egy hónappal ezelőtt két fiatalkorú és egy húsz év körüli férfi Bábolnán ki akart rabolni egy benzinkutat, hogy pénzt szerezzenek drogra, ezért egy hosszú késsel hátba szúrták az éjjeli műszakban levő háromgyerekes benzinkutast, aki a helyszínen életét vesztette. A rendőrségi vizsgálat szerint a gyilkosság előtt a fiatalok valószínűleg MARIHUÁNÁT és LSD-t fogyasztottak. A lakásukon tartott házkutatáskor kisebb mennyiségű drogot foglaltak le. A FŰ KEDVELŐI MÁS EMBEREKNEK NEM ÁRTANAK? Nyilván többségük nem jut el a gyilkosságig vagy rablásig, ám évek óta gyakoriak a hét végi diszkós autóbalesetek, amelyek egyre több áldozatot követelnek: nemcsak az "elszállt" fiataloktól, hanem a vétlen közlekedőktől is. Ezen túlmenően a fizikailag és szellemileg leépülő drogfüggő fiatalok óhatatlanul ártanak önmaguknak és családjuknak, gyógykezelésük és rehabilitálásuk sokmilliós költsége pedig a társadalmat, pontosabban az egészségükre vigyázó adó- és járulékfizető polgárokat terheli. Ezért sem magánügy a drogfogyasztás. A nagy tekintélyű, ám orvosilag illetéktelen libertinus író érvelésével ellentétben, hogy a füves cigaretta szívása nem ártalmas az egészségre, és nem okoz függőséget, már a kilenc évvel ezelőtti vitában több drogszakértő orvos és pszichológus meggyőzően kimutatta, hogy a rendszeresen fogyasztott marihuána gyakran súlyos egészségi bajokat okoz, s az agyi memóriaközpont tartósan, akár visszafordíthatatlanul károsodhat. Mint Funk Sándor ismert kórházi pszichiáter-addiktológus fogalmazott: "Biztos, hogy a cannabist fogyasztók egy része, amikor a várt hatást már nem tudja elérni a dózis emelésével, akkor más, erősebb hatású szerhez nyúl... a látszólag lágy droggal az illető megtanulja a drogos magatartást, azt, hogy lelki és egyéb problémái megoldása helyett inkább kémiai eredetű örömöt szerezzen magának." (1994. október 3.) A drogaktivisták régi fő érve a szabadság: a könnyű drog használatához - mint a szeszfogyasztáshoz, dohányzáshoz - az államnak semmi köze; hogy ki miből mennyit fogyaszt, az szabad ország szabad polgárainak ugyanúgy magánügyük, mint fogmosási szokásaik - írta Konrád. Jól láthatóan a másokkal és a következményekkel nem törődő "korlátlan", "önmegvalósító" szabadság és a könnyű(!)szerrel elérhető boldogság a csali, ám a lényegről természetesen soha nem beszélnek a drogfogyasztás szabadságharcosai. Arról, hogy a kábítószer-kereskedelem a maffiakartellek és globális hálózataik legnagyobb (az illegális fegyverkereskedelemnél és embercsempészetnél is nagyobb) üzlete: nemzetközi szervezetek becslése szerint évente legalább 500 milliárd dollár - ami Magyarország csaknem tízévi nemzeti jövedelmével (!) egyenlő - profitot hoz a több százmillió beetetett és rászoktatott, függővé tett ember, akiknek többsége könnyen befolyásolható, megtéveszthető fiatal. A kábító szórakozás és a könnyű élvezet keverékét kínálók valójában a függőség, kiszolgáltatottság és reménytelenség örvényébe taszítják a szabadság- és boldogságéhes embereket. Nem a kendert kéne "szabadon engedni", hanem a rejtett üzleti érdekekre és manipulációra, a drogfogyasztás veszélyeire rávilágító információkat és felelős véleményeket. Az ártalmatlannak propagált és legalizálni kívánt könnyű drogok azért veszélyesek, mert a kábítószerre rászokók zöme marihuánával kezdi. A "kendermagos aktivisták" igazán megszívlelhetnék az addiktológus szakember tanácsát: "Ha már anyag nélkül nem megy, akkor javaslom Schiller rothadt almáját, amit a költő írás közben szagolgatott." 2003/05/06

g6: Leo, én nem írtam kényszerkezelést. Maga szerint? 2003/05/06

Leó: Nyilvánvaló, hogy EGYETLEN kábítószer sem hasznos, de kételyeim vannak a legkényelmesebb eszköz, a tiltás hatékonyságát illetően. (Lásd fentebb: a dohányzást is tiltották elterjedésekor Magyarországon, de GYAKORLATILAG mindenhol tiltják az egyéb kábszereket - szintén siralmas eredménnyel.) A tiltás mindenek felettiségében kételkedni, és a zabolátlan engedélyezést támogatni, azért egy kicsit más... Aki ezt megteszi, az iránt felmerül bennem a kétely, valóban az ifjúságért harcol? Körülbelül mindent megírtunk, amit érdemben - ha volt benne egyáltalán - hozzá tudtunk tenni a kérdéshez. Én most egy konkrétabb dologgal állnék elő: Igen nagyra becsülöm Magyar Bálint szemmel láthatóan lelkes munkáját, melyet az ifjúságért végez. Amint visszakerült a miniszteri székbe, azonnal elővette a Sulinetet (most ne vonjuk el a figyelmet méltatásával), majd a tananyag modernizálásának sok munkát, meglehetősen kevés személyes dicsőséget igérő problematikáját vette elő. Én a megelőzést hatékonyabbnak tartván az utólagos orvoslásnál, javasolnám: hasonló elánnal fogjon hozzá az iskolai drogmegelőző és felvilágosító programok megszervezéséhez.( Jaj, csak azt ne mondják, hogy "de hiszen van ilyen" - hiszen ami nem látható, az nincs.) Személyes példámat nem véletlenül hoztam fel, és aki látott csoportosan álldogáló, cigarettázó, káromkodásban versenyző fiatalokat, annak igazat kell adnia nekem: el kell érni, hogy a renitens viselkedés ne legyen "menő". Az iskolai munkában (nem a tanításról, a nevelésről beszélek) az alkohol, a cigaretta és a drog ( így, e háromnak együtt ) elleni nevelésnek több eredményt kell elérnie. 2003/05/06

Leó: Valóban, g6! Bikmakktól idéztem, csak együtt olvasván az írásokat, fejemben egymásra csúsztak, ki mit is írt. Remélem, nem bántottam meg! 2003/05/06

Liza: Kedves Polgárnő, az "okos fiúk"nak elég a narkó káros hatásaival tisztában lenni. Ehhez nem kell bűnt, lelkiismeret-furdalást, félelmet, meg büntetést is társítani. A hallucinogének csoportjába tartozó kábítószerek sokfélék, de közös tulajdonságuk, hogy eufóriát és hallucinációt egyaránt okoznak. A marihuána a fokozott kreativitás illúzióját keltheti, fokozza az önbizalmat. De rontja a memóriát, s megzavarja a pszichomotoros reakciókat. Romlik a figyelem és a koncentrációs készség, a szellemi teljesítőképesség. Gyakori a tartós szorongás, időnkénti pánik-reakciók. 2003/05/06

Liza: Az öröm szubjektív érzés, amit mindannyian ismerünk, amire hatalmas mennyiségben is szükségünk van, és ami objektív (természettudományos) módszerekkel közvetlenül nem mérhető. Biológiai értelemben az öröm valamilyen ösztön kielégítésével azonos. Állatokon csak a magatartást lehet mérni; a közelítő (ismétlődő) magatartás örömet, a folyamatban lévő mozgás megszakítása pedig fájdalmat fejez ki. A gondolkodó embernek számos magasabbrendű örömforrása is van, ezeket most mellőzöm. Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél szigorúbb a nevelés, annál több frusztrációt kell a gyereknek elszenvedni. A drogokhoz értelemszerűen könnyebben nyúlnak azok, akik a hiányérzeteikkel nem tudnak megbirkózni. A drog általános pótszerként értelmezhető örömök elérése céljából. Ismerünk unalomérzéssel küszködő fiatalokat, és létezik az élménykereső személyiség-jegy is, amellyel én gyakran találkozom. A közösségi beilleszkedés zavarai, az énkép bizonytalanságai is kedveznek a drogoknak, hiszen jelenthetik a stabilitás hamis érzetét, pótolhatják a hiányzó meleg emberi érzéseket is. A depressziós fiatalok alapvető tünete a rossz hangulat, a drog okozta eufória e tüneteket mérsékelheti, de szorongás-oldó hatással is bírhatnak először. Az antiszociális személyiség-zavarok és a drog kapcsolata nem világos. Összefoglava: a drogfogyasztás veszélye akkor lép fel, ha a kiegyensúlyozott személyiség fejlődése bármilyen okból zavart szenved. Felfoghatatlan számomra, hogy akinek eleve örömhiánya van - hiszen ezért lesz/lett drogfüggő - azt hogyan lehetne még további szankciókkal büntetni. Mit várhatnak a büntetésektől azok, akik a megoldást ebben látják? 2003/05/06

g6: Leo, semmi harag, arra vigyázzon, hogy ha én nem csúsztatok, legalább akkor ne csússzanak össze a dolgok. 2003/05/06

g6: És még egy dolog: Leo hozzászólásában igen figyelemreméltó, hogy a káromkodás a menő viselkedés ismérve. Én úgy tudom, hogy a most készülő amerikai filmekben Humhrey Bogart-tal ellentétben már szándékosan nem cigarettáznak a főhősök, (lehet, hogy pertől félnek), és azért szerintem ez egy hatékony módja a cigarettázásról, mint menő dologról való leszoktatásnak (bizonyos körökben legalábbis). Lehetne-e a káromkodást, mint menő viselkedést hasonlóképpen száműzni a képernyőről, olyan népszerű műsorokban, mint pl. a Heti Hetes. Nem hiszem, hogy sokat veszítene a színvonalból. (Dohányozni már pl. ott se lehet.) Nem betiltani, hanem egyszerűen az önkorlátozással élni. 2003/05/06

Mézesmadzag: Kommentár nélkül: VÁNCSA ISTVÁN: Füvescikk (ÉS 46.évf.18.sz.) Egy szokásos családi veszekedést követően Siva a szabadban bolyongott, s végül a kender árnyékában talált oltalmat a nap tikkasztó sugarai elől. Siva korábban nem ismerte ezt a növényt, ezért kíváncsiságból megkóstolta a leveleit, felfrissült tőle, s a későbbiekben folyton ilyenre vágyott, ezért nevezik őt, számos egyéb titulusa mellett, a kender istenének is. Egy másik legenda szerint Párvatí - Siva felesége - kezdte megunni, hogy ura gyakorlatilag szünet nélkül csalja őt, valami megoldást keresett, és ezt a hasisban vélte megtalálni. Siva magához vette a drogot, majd annak hatására asszonyát földrengető erővel kívánta meg, s közben egyre magasabb szintű szellemi állapotokat élt át, amelyek azóta a követői számára is elérhetők. Ezért van az, hogy Siva kultuszában a hasis igen komoly szerephez jut, továbbá hogy a hasis fogyasztása a hindu papi kaszt (a bráhmanok) mindennapjaitól el sem választható. Most gondoljuk át, mi van akkor, ha botanikai szempontból egy árnyalattal másképp alakult volna a világ, csak annyival, hogy a szőlő nem terem meg se Elő-Ázsiában, se a Mediterráneumban, és főleg nem Európában, viszont megterem a Himalája és a Hindukus lejtőin, és általában az indiai félszigeten mindenütt. Akkor az van, hogy Siva, amikor dúlva-fúlva elrohan hazulról, egy présházban lel nyugalomra, ott jól leissza magát, és ezzel boristenné lép elő, követői azóta is borral tisztelik az istenüket, papjai nem füveznek, viszont ismerik a misebor fogalmát, és erősen örvendenek neki. Ugyanakkor viszont Dionüszosz jobb híján a kender istene lesz, továbbá, hogy kissé biblikusak legyünk, Noé földmívelő kezde lenni, és kendert ültete. Nem részegedék meg, mert nem vala mitől, hanem inkább szétszívá az agyát, s beálla, mint a disznó, és meztelenen vala sátra közepén. Krisztus pedig nem változtatta volna a vizet borrá, hisz azt se tudta volna, mi az, maximum dzsodzsókat osztogatott volna a kánai menyegzőn, a katolikus papok szertartás közben misefüvet szívnának, és időnként a szószékről hirdetnék, hogy a bor mindenestül az ördögtől való. Merthogy a borfogyasztás be volna tiltva, az üres borospalack birtoklását is szabadságvesztéssel büntetnék, virágzana a borcsempészet, ötezer forintot kérnének egy málnásfröccsért, de volna rá piac. Nyilván létezne valami egyesület is, amely szabadjára kívánná engedni a szőlőt, és ez ügyben a Vörösmarty téren vidám tőkenapot szervezne, felszólalna rajta Jancsó Miklós, Konrád György és Pelle Andrea. A USA időnként borháborúkat vívna, hol Közép-Amerikában, hol Afganisztánban, légiereje szőlőhegyeket támadna, borpincéket és présházakat lőne rommá. Ez irányú tevékenysége a magyarországi polgári erők néma helyeslésével találkozna, miután ezen erők egy olyan bortörvényt támogatnának, melynek értelmében gimnazista gyerekeket egy korty kannás bor miatt börtönbe lehetne csukni. Persze minden harmadik gyerek borozna (ahogy ma minden harmadik gyerek drogozik), és így az ideális családok (három-három-négy) mindegyikében statisztikailag legalább egy börtönre érett szubjektum fordulna elő. Idővel, persze, végbemenne valamifajta borliberalizáció, nyilván csak árnyalatnyi, de az éberebbek ebben is a magyarság életerejének elsorvasztására irányuló szándékot ismernék föl, így például a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör közleményben nyilvánítaná ki, hogy a borliberalizáció ma Magyarországon a morális kapituláció trójai falova. Ez nem az én ötletem, én ugyanis nem tudok kitalálni ilyeneket, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör csakugyan akként vélekedik, hogy a drogliberalizáció ma Magyarországon a morális kapituláció trójai falova. Továbbá azt is mondja, hogy a drogliberalizáció támogatói (akik nem akarnák minden ideális családnak legalább egy tagját börtönbe csukni) a lélek abortuszát készítik elő. Ezt nem értem teljesen tisztán, de annyi világos, hogy zsandárkézre mindenkit, aki drogot fogyaszt. Megfordítva pedig úgy volna (tehát ha botanikailag másképp alakult volna a világ), hogy zsandárkézre mindenkit, aki bort iszik. Persze a dolgok ilyetén megfordítása agyrémnek tűnhet, viszont már megvalósult: Amerikában 1932-ben a borfogyasztás volt tilalmas, és a marihuána volt engedélyezett. Továbbá voltak különféle prohibicionista polgári mozgalmak, melyek tagjai a tévelygő és emiatt szenvedésre ítélt embertársaik iránti szeretettől átitatottan különféle ötletekkel álltak elő arra vonatkozólag, hogyan lehetne az alkoholizmus ördögét az eddiginél is jobban leküzdeni. Javasolták például, hogy az olyan embert, aki egyszer is berúg, tüzes vassal kell megbillogozni, esetleg meg kell tiltani számára a házasodást, de persze kasztrálni volna a legjobb. Felmerült az a gondolat is, hogy a részeget köztereken felállított, palack formájú ketrecbe kell zárni, az Aleut-szigeteken létesítendő koncentrációs táborba kell internálni, továbbá ki kell végezni, de nemcsak őt, hanem az ivadékait is negyediziglen. Ehhez, persze, utódokat kell nemzenie, tehát kiherélését nem célszerű elkapkodni, továbbá az utódainak is utódokat kell nemzeniük, vagyis csak akkor szabad kivégezni őket, amikor a következő - szintén továbbszaporítandó, majd kivégzendő - nemzedék már előállt. A legeslegjobb ötlet pedig az volt, hogy a részeget nyelvénél fogva akasszák egy repülőgépre, majd az egész országot repüljék vele körül. A szeretet hatalma az a nagy és csodálatos erő, amitől ennyire találékonyak leszünk. A fenti javaslatokból nem lett törvény, de persze nem azért, mert ezek a javaslatok az őrület gyümölcsei, az ugyanis sohasem akadály. Texas területén például ma is be van tiltva az Encyclopedia Britannica, mert megtudható belőle, hogyan lehet sört főzni házilag. Ugyanott tilos álló helyzetben három kortynál több sört fogyasztani, Észak-Dakota kocsmáiban pedig a legszigorúbban tilos sört és perecet árulni egyidejűleg. Persze effajta példákat mindenki ismer, az egész újságot tele lehetne írni velük. Amíg egy ilyen törvény fennáll, tehát például amíg Utah területén tilos 3,2 százalékosnál magasabb alkoholtartalmú italféleséget árulni, viszont étteremben felszolgálható bor a vacsora mellé, de csak akkor, ha a vendég előzetesen áttanulmányozza a borlapot, nos addig a nép nagyobbrészt úgy gondolja, hogy ez így helyénvaló, erkölcsös, tudományosan is alátámasztott és Istennek tetsző. Aztán valami megváltozik, és a továbbiakban esetleg az eddigiek poláris ellentéte minősül helyénvalónak és erkölcsösnek, az lesz egyedül tudományos, és az Istennek is az fog tetszeni. Ilyen a világ. 2003/05/06

g6: Már vártam, mikor kerül elő ez a misebor párhuzam. Váncsa cikke kétségtelenül a legprofibb ebben a kategóriában: műveltséget fitogtató, vicces és egyszerre teszi nevetségessé a füvező hindukat és a borissza keresztényeket. Tanúi lehetünk a nagy leleplezésnek: A vallások, de legalábbis a szertartásaik nem isteni eredetűek, hanem botanikailag meghatározottak. (Arról nem is beszélve, hogy a füveket ki teremtette.) Ezt a hipotetikus fejtegetést minden igaz eleme ellenére mégis mélységesen gonosznak és igaztalannak tartom. A brahmanizmust nem ismerem, de azt hiszem, ki lehet jelenteni, hogy ezeknek a vallásoknak a drogozáshoz és alkoholizmushoz, mint szenvedélybetegségekhez semmi közük. A misebor az utolsó vacsora jelképe, és nem a lerészegedést szolgáló eszköz. Mint ahogy a legtöbb füves nem Siva tiszteletére szívja a kendert. Az általa említett katolikus vallás egyébként tételesen nem tiltja a füvezést, és a szószékről nem a kenderfüstről tartják biztosan felismerhetőnek az ördögöt. Váncsa cinikus: pontosan tudja, hogy az egyházak szerepének csökkentése (amit ő egyébiránt kívánatosnak tartana, ezért is íródott ez a kis cikk) nem csökkentené a problémát, hanem még inkább növelné. Javasolom Dér András Kanyaron túl c. filmjét a témában. Mert a hit nem a kender és a bor. Talán egyszer Váncsának is alkalma lesz megtapasztalni ezt az örömet és nemcsak a kender és a bor élvezetét. 2003/05/06

Leó: Én - micsoda véletlen! - mást olvasok ki Váncsa úr cikkéből - dehát az írások sorsa ez, mindenki másként értelmezi őket. Nekem e cikk azt mondja: szokásaink, kultúránk sok esetben eleve meghatározzák gondolatmenetünket, és hogy mit helyeslünk, sokszor attól függ, mennyire tér el szokásainktól. E konkrét esetben: a két tudatmódosító (hasis és alkohol) nem eleve elrendeltetetten jó vagy rossz, hanem szokásaink teszik egyiket elfogadottá, másikat nem. Ez önmagában igaz, bár szememben nem ok arra, hogy legalizáljuk a drogokat - a kultúránkban megszokottakat is vissza kellene szorítanunk. Az e témában kibontakozó harcot nem is ebben látom, a frontvonalak nem a "terjesszük - ne terjesszük a drogokat" között alakultak ki, hanem abban van a véleménykülönbség, hogyan is harcoljunk ellenük. Én a "minden fronton fel kell venni a harcot" híve vagyok, és nem hiszek a drákói fellépés önmagában sikert biztosító voltában, hanem a "minden fronton a megfelelő harcmodort" tartom helyesnek. Amit g6 a Heti Hetesben folyó káromkodásról ír - az én véleményemet is kifejezte. Ha én rendezném azt a műsort, először két dolgot radíroznék ki belőle: a folytonos és teljesen öncélú káromkodást, valamint az egymás poénjába való állandó beleugatást. Ha e műsornál tartunk, megkérdezem: melyik szereplőt kedveli g6 legjobban? ( Vagy: legkevésbé? ) 2003/05/07

Liza: Micsoda egy alak maga G6! Nincs harag - mondja - miközben kavarja éppen a szart - VIGYÁZZON Leo, legalább akkor ne csússzanak össze a dolgok, amikor én nem csúsztatok. Eközben néhányakkal bizonyára el is hiteti magáról, hogy maga az ártatlan fehér bárány, az utolsó vacsora szent jelképével. VIGYÁZZON - mondja - hogy egy liberális honlapon mit nevez jellemhibának. Közben egy cseppet sem aggódik amiatt, hogy a jellem, és annak a hibái egy másik hatáskörbe tartozó (nem politikai) fogalmak, ha definiálni akarnánk ezt a szót, ha arra keresnénk választ, hogyan alakulnak ki a Leo által rútnak nevezett emberi hajlamok, és a hajlamok valóban a jellem hibái-e? Erre nem a politika (a liberális és konzervatív politikai pártok) hivatottak megadni a válaszokat. 2003/05/07

Polgárnő: Kedves Leó! Nem értem, hogy mi a baja az én mentalitásommal.Az én mentalitásommal hasznos vagyok és a gyerekeim is hasznosak a társadalomnak, valamint saját magunkkal sincs semmi bajunk(amivel bajunk van néha, az a szabados viselkedése némely polgártársunknak, és a médiának, ami minket zavar és megbotránkoztat)Még senki, sehol nem panaszkodott ránk, tisztességesen élünk és dolgozunk.Vagy Ön szerint ránk nincs szükség ebben az új világban?! Kedves Liza! Az okosok nem is nyúlnak kábítószerhez, mert okosok.Akár tilos, akár nem. Mit szólnak ahhoz, hogy a kendermagosok olyan táblát vittek ki, amelyen ez áll:"Aki drogellenes, az fasiszta!Aki drogellenes az antiszemita!" Fénykép is van róla meg felvétel is.Na ez pl. teljesen felháborító. Önök szerint is, remélem. Tegnap láttam egy szerencsétlen kábszeres fiút a metró előtt, reszketett,mint a nyárfa levél egyszál kisgatyában, hívták az orvost hozzá.Borzasztó volt, mindenki teljesen megdöbbenten és szinte könnyel a szemében nézte..NEM AKAROK ILYEN FIATALOKAT LÁTNI, NEM AKAROM,HOGY TÖNKRETEGYÉK A FIATALOKAT!! 2003/05/07

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Kedves Polgárnő! Amellett, hogy igaza van, az a nagy baj ezekkel a szekértáborokkal, hogy mindegyikben lehet olyan viselkedésre példát találni, amelyik a MÁSIKAT felháborítja. Eközben a saját hülyéjéik viselkedését mindegyikben elnéző mosollyal veszik tudomásul... Hasonló helyzet: sokan annyira védik a fákat, hogy na! - de érdekes módon főleg csak azokat amelyek nem a saját kertjükben vannak. Az én házam az én váram, - gondolják ugyanezek a lázas szemű környezetvédők - és abba már ne szóljon bele senki, hogy a saját kertemben mit csinálok! Nem lenne célravezetőbb/könnyebb a SAJÁT életterünkben védeni (ápolni) a környezetet, természetit és mentálisat egyaránt? Kérem, nehogy magára vegye: nekem akkor szorul össze a szívem, amikor értelmes emberek pótcselekvésként mások életének szabályozásába avatkoznak. Pedig többnyire a saját gerendájukkal érdemesebb lenne foglalkozniuk ... 2003/05/07

Liza: Nem tudom, hogy Polgárnő elolvassa-e, amiket mások (én is) írtam? Ha elovasta, akkor nem értem miképpen válaszolhat ilyet, hogy az okos gyerekek nem is nyúlnak a drogokhoz. Nem a szellemi képességekkel egyenesen arányos a drogfüggőség. Akinek súlyos hiányai vannak, az lehet okos, és lehet buta is. Akit felvilágosítottak, az megpróbál talán egy darabig ellenállni, de nem biztos, hogy sikerül is neki. Másik nekem szóló levelében azt is írta, hogy a drogosoknak felelősséget kell vállalniuk. A drogfüggő fiatal - éppen az, akit itt jól leírt nekünk, az a nyárfalevél-remegésű - nem képes felelősséget vállalni sem magáért, sem semmi másért, róla gondoskodni szükséges, nem arra van szüksége, hogy elítéljék. 2003/05/07

Anonymus (a27@freemail.hu): G6-nak gratula! Egyetértek. Gondoltam, hogy Liza a vallási téma miatt azonnal neki fog esni. Hát g6-tal mi már csak "micsoda emberek" maradunk. Nem baj. Itt egy vicc a vitától függetlenül, de a témához kapcsolódik. Tetszett, gondoltam, megosztom. Jamaicán elfogy az utolsó füves cigi. 1 óra múlva megszólal valaki: - Mi ez a szar zene? 2003/05/07

Mézesmadzag!: OFF Ebben a pillanatban futott be hozzám ugyanez e-mailben is. Terjed, mint a futótűz... ON 2003/05/07

Leó: Kedves Polgárnő! Tegnap ezt írta:(... a drogosoknak ) "A felelősséget pedig cselekményükért vállalniuk kell. Ha az én fiam is köztük lenne, akkor is ezt mondanám". Az Ön által említett fiatalember, ott az aluljárónál, nem bűnhődött még eleget? Ez a kifogásom az Ön felfogása ellen, ez az empátia nélküliség. Lakoljanak a bűnösök! Semmi kímélet azok iránt, akik csak vonalnyira is eltérnek az (általam) helyes(nek tartott) úttól. Hadd adjak egy baráti tanácsot: gyermekeit ne keverje bele a dologba. Édesanyámtól hallottam: Ne szólja meg a más lányát az, akinek lánya van. Isten ne adja, hogy meg kelljen tanulnia e mondás mély bölcsességét! 2003/05/07

Anonymus (a27@freemail.hu): Na, hogy érdemben is hozzászóljak a témához: nem tudom, igazából mi lenne jó megoldás. Lizának igaza van, a szerencsétlent szánni kell és segíteni neki, ha már egyszer beleesett a csapdába, aminek kétséget kizáróan általában azok az okai, amelyekről Liza írt. Ugyanakkor a teljes liberalizálást is helytelenítem, mert - mint azt Faggyas Sándor cikkéből is megtudtuk - a könnyűdrogos nem csak magának árt. A könnyű drogosok is általában egymást "fertőzik". A felelősségéről pedig annyit, hogy bár "belőtt" állapotban már tényleg nem tud felelősségteljesen viselkedni, de előtte tudott. Legalábbis teljes mértékben akkor sem felmenthető, ha a drogozás számára menekülés. Így valamiféle intézkedésre mindenképp szükség lenne, ami semmiképpen sem börtön, de valamifaja kötelező ideiglenes elkülönítés, ahol persze segítséget adnak neki. (Már ha tudnak.) 2003/05/07

Leó: Nem hiszem, hogy mentegetőznöm kell, vitáztam én már Lizával rendesen - amikor úgy éreztem, nincs igaza. Most azonban fel kell hívnom Anonymus figyelmét: Liza elméleti hibára hívta fel g6 figyelmét. (Politikai kategória vagy sem a jellem? - címmel.) Ekkor pedig el kell dönteni: g6 csúsztatott, vagy elvi hibát követett el? Liza szerint szándékos csúsztatás történt ( meg kell vallanom, szerintem is ), ami - az én értékrendem szerint - a kevésbé bántó g6-ra nézve. Bár később - és ezt feltétlenül g6 javára kell írni - sajnálkozott a másik ( a baloldal viszonya a droghoz ) témában elkövetettek miatt. 2003/05/07

Liza: Kérem Leo, arról vitázzon, amihez biztosan ért, amiben képzett (sok ilyen témát találhatunk), és inkább ne vitatkozzon ott, ahol a másiknak a Maga érzései szerint nincs igaza. Utálom a melléfogásait. 2003/05/07

Polgárnő: Kedves Leó! Éppenhogy nagyon is sajnáltam a fiút tegnap, a többi emberrel együtt.De el is ítéltük, hogy fiatal emberek ilyen állapotba kerülhetnek.A drogos tudatosan kezdi el, ugye és nem véletlenül? Aztán függő lesz.Nem azt mondtam, hogy ne segítsünk rajtunk, pontosan az ellenkezője a véleményem.Segítsünk mindenképpen, ahogyan csak bírunk--mindannyian. De az nem megoldás, nem segítés,hogy legálissá tesszük és még több fiatal kerül ilyen állapotba vagy hal meg.Nem azért vagyunk a világon. Én is amellett vagyok, hogy ha senkinek sem ártok vele, akkor szabadságomban legyen azt tenni, amit akarok.De az nekem nem a szabadságot jelenti, ha a rabjává leszek valaminek. Ott már nem beszélhetünk az egyén szabadságáról, mert bizony csapdába esett és nincs szabad akarata,én így látom. Amikor már nem csak magamnak ártok, hanem másokat is veszélyeztetek, akkor azt a társadalomnak nem lehet már engedélyeznie.(ha tetszik nekem, ha nem) Ha Önök szerint bárki bármit csinálhat, akkor az Önök szerint hova vezetne? Ki mondja meg, eddig és ne tovább? 2003/05/07

g6: (Leonak: Csak Kern írásai szoktak tetszeni, azok nagyon, a többieket egyáltalán nem bírom, talán a leginkább a Hernádi buta propagandaokoskodásait esik nehezemre elviselni.) 2003/05/07

Liza: Polgárnő, miért vagyunk a világon? Nincs itt senki, aki azt állítaná, hogy a drog az ember szabadságát jelenti. Még mindig arról beszélünk, hogy az egyik bűnözőként tekint a drogosra, elítéli őt, a másik pedig inkább megérti és segíteni szeretne rajta. Tudja, egészen könnyű valaminek a varázslatos hatalmába sodródni. Nekem is van egy ilyen narkóm a Szépművészeti Múzeumban, ahová - mintha az életem függne tőle - gyakran el kell mennem. Nem nézek se jobbra, se balra, egyenesen a Monet festmény elé - virágzó szilvafák - sietek. Mi ez, ha nem függőség? - mert tudja, képeslapon, vagy egy monitoron a pontos másolatát is hiába nézem. 2003/05/07

Liza: (Ja, és az a szerencsém, hogy nem érzek késztetést semminek a tényleges megszerzésére, különben nagy bajba kerülnék. Kénytelen lennék betörni a múzeumba, hogy a kép a birtokomba kerüljön. Egyáltalán nem hiszem, hogy bármilyen nagy ár is magas volna érte, megszerezném, ha a tulajdonlás boldogítana). 2003/05/07

Liza: Aztán: mit gondolnak az Internet-függőségről? Akik ezen a lapon is naponta találkoznak, azok nem feltétlen egymásra kíváncsiak, és talán nem is a témákat találják olyannyira fontosnak. Nem lehetséges? 2003/05/07

Liza: Azokról már nem is szólva, akik különböző fórumokon is megjelennek a különböző neveikkel. Sőt, ugyanott a különböző neveik alatt. Apropos: Máté! Mit jelent a "karma police"? Valami őrangyal-féle netán? De csak nem a Teremtő? 2003/05/07

Polgárnő: Kedves Liza! Igen, segíteni kell mindenkinek rajtuk, mindenféle hasznos módon.(főleg üldözni a terjesztőt) Van, akin a felvilágosítás segít, van akin a fenyegetettség érzet vagy valami más, mondjuk másfelé terelni a figyelmét, mondjuk csupa pozitív dolog felé, amiért vagyunk a világon, (sok mindenért vagyunk a világon, ezt majd máskor) pl.ami úgy jó magunknak, hogy közben másnak is az, de legalábbis nem ártunk vele. Nagyon tetszene nekem, ha sokan kerülnének "függőségbe" pl. egy Monet-festmény miatt, sok bajunk nem lenne akkor az életben. Lehet, hogy mi itt csak a büntethetőségről vitázunk, de a drogosok (tüntetésen is, fórumokon is olvasható)a személyes szabadságuk korlátozásának tartják, hogy nem szabad legálisan drogozni. Meg persze nem tartják másokra veszélyesnek. Ők nem azt mondják, hogy ha legális lenne, akkor nem csinálnák.Ez itt a gond. 2003/05/07

Polgárnő: találtam: "KONRÁD KONTRA LELKIISMERET '88 Az MTV1-en 2003 május 5.-én 08 óra előtt, Bánó András által vezetett műsorban Konrád György közíró nyilatkozott a Lelkiismeret '88 Csoportról. Ebben a műsorban súlyos valótlanságok, rágalmazások hangzottak el a Csoport kárára, melyek miatt tiltakozik a Lelkiismeret '88. Konrád György azt állította a fenti műsorban, hogy a '88 -as szám a Csoport nevében azt jelenti, hogy Heil Hitler. Konrád ezzel a kijelentésével az általa ismert legsúlyosabb szitokfogalommal illette és próbálta meg befeketíteni ideológiai ellenfelét. Szitokszó ez a kijelentés azért, mert Adolf Hitler neve ma Európában olyan, mint az USA-ban Oszama Bin Laden neve. Mindkettőjük nevét a legveszélyesebb tömeggyilkosokként tartják számon. Becstelen politikusok a világon ezeket a manipulációkat arra használják, hogy radikális, nemzeti mozgalmakat megbélyegezzenek, azt akarván elérni ezzel, hogy a nyilvánosság előtt lejárassák, illetve veszélyes közellenségnek kiáltsák ki azokat. Konrád György fent említett állítása azért nem igaz, mert a '88 rövidítés a magyar helyesírásban az 1988-at helyettesíti és nem mást. Ezt egy magyar nyelvet használó írónak tudnia kellene. Továbbá minden számmisztikának véget vet az a tény, hogy első nyilvános akcióját 1988 augusztus 22.-én végrehajtó Csoport a Charta '77 -hez hasonlóan értelemszerűen vette fel a Lelkiismeret '88 nevet. Mint ismeretes, a Csoport a romániai falurombolások elleni tiltakozásul alakult 1988-ban, mely évszámot előre tudni nem lehetett, azonkívül nem létezett az Internet, melyen a számok kabalisztikus értelmezése elérhető lett volna, és legnagyobb sajnálatunkra a német nyelvet sem beszéljük. A Csoport alakulására vonatkozó dokumentumok a rendőrség ügytárában bizonyára fellelhetőek. Ellenben nekünk is lenne egy elvi problémánk a Kendermagos demonstrációval kapcsolatban. A tüntetésen való szereplésével az író újból kiállt a könnyűdrogok legalizálása mellett, mely cselekedet felvet bennünk egy aggasztó kérdést: Konrád György, mint volt gyámügyes szakember, hogy tudja összeegyeztetni a lelkiismeretét azzal a legfontosabb gyermekvédelmi szemponttal, hogy súlyosan veszélyezteti a gyermekek testi és szellemi egészségét az, aki drogok fogyasztását ajánlja vagy teszi lehetővé a fiatalok számára?!" 2003/05/07

g6: (Lizának: kicsit gondolkodtam, mit is válaszoljak a "micsoda egy alak" kezdetű beírásra. Mindkét kifogásolt megjegyzésemben ott volt a "vigyázzon" szó, és ott volt némi gúny. A szóismétlésért öntől elnézést kérek, a gúnyos hangért Leotól, amennyiben megsértődött rajta. Szerintem nem volt min. Az első esetben épp ön tette szóvá, hogy a pedofilia nem jellemhiba, mint Leo írta, hanem hajlam. Ezzel én egyetértek, a megjegyzésem kizárólag arra utalt, hogy kevésbé toleráns helyen ezt tán nem kifogásolná senki. Mert a liberális nem elsősorban politikai pártot jelent, hanem általában szemléletmódot. A másik esetben viccesnek tartottam, hogy miközben engem más ügyben csúsztatással vádol, Leo épp ezt a szót használja arra a jelenségre, hogy egy kijelentést, amit nekem tulajdonít, valójában máshol olvasott. Ennyi, és remélem ezzel sikerült tisztázni a dolgot, és talán azt is, hogy ki kavarja.) 2003/05/07

Mézesmadzag: Kapjon hát szót az egyik "rágcsáló" (sic! idézet az polgári körösöktől) is, és talán gondolkodjunk el az érvein is: "Az olyan embert sem bünteti meg senki, és föl sem vetődik, hogy meg kellene büntetni, aki sikertelen öngyilkossági kísérletet tett és túlélte. Aki mást próbál megölni, azt elítélik, aki magát próbálta megölni, azt nem ítélik el. Csak akkor lát bűnt az egészségtelennek vélt szokásban az eljáró hatóság - a vonatkozó törvények alapján és a nemzetközi joggyakorlattal többé-kevésbé egyezően -, ha kendert szív, ami korántsem olyan káros, mint a nikotin. A kender bárminemű egészségi ártalmát komoly kutatók nem tartották bizonyíthatónak, sőt esetenként gyógyító, roboráló hatást tulajdonítanak neki. Azt is tudja mindenki, hogy az alkohol-részegek között sok az agresszív, sok erőszakos bűncselekmény születik ittasan. A füvesek inkább nyugodtak, békések. Miért ez a negatív kivételezés?" "Aki a polgári szabadságot az első érték gyanánt választja, az megbotránkozik azon, hogy van egy törvény, amely a hatóságot feljogosítja egyébként semmilyen bűnt el nem követő, nyugodt polgárok megmotozására, otthonuk, magánterületük megsértésére, fiókjukban levélmorzsalékok, magok után való kurkászásra. A hatóságoknak ilyen motozásokra és házkutatásokra 1989 előtt olyan írások üldözése adott törvényes jogcímet, amelyek a szabadság értékét az első helyen tárgyalták. Folyt a legális vadászat a cenzúrázatlan szó ellen. Szabad volt benyúlni bárkinek a szekrényébe, táskájába, zsebébe, és ezt az akkori ellenzék az alapvető emberi jogok megsértésének tekintette. Most nem papírt, hanem füvet keresnek a zsebekben, de nekem úgy rémlik, hogy nem a keresett holmi az érdekes, hanem a zsebbe nyúlás jogszokásának a fenntartása." "Ahhoz, hogy a hatóságok eljárása igazolható legyen, bebizonyítandó, hogy a kender származékainak ilyen vagy olyan fogyasztása más embereket sért, bánt, megkárosít. Ha ez nem bizonyítható be, akkor azok, akik kendert fogyasztanak, éppúgy nem bűnösök, mint azok, akik dohányt, szőlőt, árpát és gyümölcsöt erjesztve fogyasztanak. Akkor nincsen igazságos ok azoknak a megbüntetésére, akik marihuánát vagy hasist szívnak" Az idézetek: Konrád György, Van-e bűnös sértett nélkül? című cikkéből valók. NSZ 2003.05.05 A teljes cikk itt olvasható: http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=108588&DocID=98800#98800 2003/05/08

Mézesmadzag: Milőtt valaki még a saját véleményem is számonkérné rajtam, gyorsan hozzáteszem. Konrád az előbbi idézetekben a kábítószerfogyasztás közösségromboló hatását nem érzi(?) vagy negligálja(?) - pedig a drogfogyasztást kifogásolók főérve, hogy ez épp emiatt nem magánügy. Abban azonban igazat adok neki, hogy ez csak a társadalomban helyét nem találó egyén egyik ilyen lehetősége, és illogikus hogy a hatóságok miért épp ezt az egy magatartást tartják üldözendőnek, míg más hasonlókat viszonylag tág korlátok között megtűrnek. Ne felejtsék, a bűnözéssel való kapcsolat a hatósági üldözés következménye és nem fordítva. A helyzet analóg az Egyesült Államok 30-as évekbeli szesztilalmával, amely a maffia kialakulását és megerősödését eredményezte! Az állam - a társadalom egy jelentős részének asszisztálásával - olyan módon old meg egy problémát, hogy még nagyobbat csinál belőle. 2003/05/08

Leó: Köszönöm, hogy válaszolt, kedves g6! Természetesen semmi jogom nem volt a kérdést feltenni, emberi kíváncsiság volt csupán. 2003/05/08

Liza: Egészen mindegy, hogy a "hajlam" fogalomnak helyes értelmezésével egyetért, nem ért egyet, ki hogyan és ki nem. Helyes értelmezés a jelenlegi tudományos álláspont, ami nem lehet szubjektív, azaz így is, meg úgy is kiforgatható, többféle jelentéssel is felruházható. Ahogyan a társadalmi törvények alól vannak kibúvók, a természeti törvények viszont mindig és egyformán működnek akkor is, ha nem tudunk ezekről képet alkotni magunknak. A szóismétlés engem legfeljebb alsó tagozatos szinten érdekel, akkor is csak azért teszem szóvá egyszer-másszor, hogy a kicsik megpróbáljanak szinonimákat találni a gazdag a nyelvből. 2003/05/08

Liza: Persze, nem-liberális közegben akkor is a legszívesebben halálra ítélnének, ha úgy vélik, nekem hajlamom van a gyilkosságra. Ehhez képest nem tekintenék lényegi különbségnek azt, hogy a gyilkosságot magam is bűnnek tartom, és szörnyű bűnt nem követtem/követnék el - a szándékom szerint. Sosem lehet tudni - mondanák. Biztos, ami biztos. Úgy látom, a Monet példám nem a legszerencsésebb, hiszen Polgárnő - rosszul teszi! - ártatlan szenvedélynek gondolja. A mechanizmus valamennyi szenvedély kifejlődésénél azonos. 2003/05/08

Anonymus (a27@freemail.hu): Akkor ezek szerint Monet szenvedélye nem ártatlan? Miért nem? Persze ha magánügy, nem kötelező beszámolni róla, csak kívácsi vagyok. 2003/05/08

Liza: Nincs ártatlan szenvedély. (Csak magának nem válaszolnék, de úgy látszik mások sem tudják). Az enyém a Virágzó szilvafák c. festményre (nem Monet-ra általában) vonatkozik. A kép a francia impresszionizmus egyik Pesten őrzött alkotása. Miért nem ártatlan? Amint tegnap is mondtam, látnom kell. Sokszor kell látnom. Évekkel ezelőtt egyszer azt írtam egy férfinak - akivel mindössze egy alkalommal voltam együtt - meg akarom még egyszer nézni, milyen szép vagy meztelenül. A férfi nem jött el még egyszer, és ezért nem is lett belőle kibogozhatatlan kötődés a részemről sem. De ha eljött volna, talán még egyszer akarnám látni, és újra, és újra. Talán akkor is látni akarnám, ha ő már nem. Miután az emberi kapcsolatokban hozzá nagyon hasonlóan én is csak a kölcsönösséget fogadom el tudati szinten, talán önmagammal kerültem volna ekkor súlyos konfliktusba. Az agresszióm bizonyára nem ellene, inkább önmagam felé fordul, ami öngyilkosságig is fajulhat. A Szilvafák úgy látszik, nem megy el. Ameddig ott lesz a múzeumban, nincs is baj, de ha hosszabb időre kölcsönadnák, restaurálni lellene? 2003/05/08

mikiegér: Abban az országban, ahol egy néhány év alatt milliárdossá vált ember lehet gyermek-, ifjusági-, és sportminiszter, ott már bármi előforduhat.Itt nincs tisztesség, nincs példakép, csak erkölcsi fertő, mocsár.Itt nem csoda, hogy Jancsó és Konrád lehitlerezi azokat, akik nem azt gondolják, amit ők.Nekik ez így természetes. Miért is beszélnének ők az olvasás, a művészetek, a természet szeretetéről, ezzel nem tudják magukra vonni a figyelmet, és nekik közönség kell, mindegy, hogy mi áron! 2003/05/08

Polgárnő: Mikiegér! Dehát Magyarország részvénytársaság lett. Nekünk itt nem osztottak részvényt.Dolgozzunk csak tovább.Vagy menjünk szabira, míg újra köztársaság lesz? 2003/05/09

Liza: Azt még csak érteném, hogy kezdő filmrendezők szeretnének Jancsótól valamit tanulni. De mit jelenthet az, hogy Jancsó volna (lehetne) a példaképe valakinek? Ha utánozni akarnák a "példaképüket", akkor valami sikerületlen másolat volnának, de miért akarna bárki valaki mást utánozni (hacsak az utánzó nem parodista)? Maga miért szeretne egy filmrendezőt pédaképül, mikiegér? Itt az ideje, hogy megtudjam, mit akarnak a példaképekkel. 2003/05/09

Leó: Bizony, kedves mikiegér, ez az ország egy erkölcsi fertő. Mert ahol az, aki szerint "mindenkinek joga van ahhoz, hogy hülye legyen", és belőle APEH elnök lehet, ahol ha valaki "nem ismeri a német ABC-t" és máris nem tudja mit is jelent a "88" - és mindenki úgy tesz, mintha mindez természetes volna, ott valóban bármi előfordulhat. 2003/05/12

Anonymus (a27@freemail.hu): Köszönöm, Liza, a válaszát. Más! Szegény '88-ban alakult, 88-hoz kötődő szervezetek, akiknek ez még a nevében is megjelenik. Fasiszta az összes!!! Le velük!!! Ez a Gyurcsány tényleg érdekesen hat a GYISM élén. Mégha pénzügyminiszter lett volna belőle.... Dehát Kóródinak is sok köze volt a környezetvédelemhez. A választások után hallottam, hogy felmerült, hogy Kuncze esetleg gazdasági miniszter lesz. Belügy után egy kis gazdaság. Nem rossz. Azt hiszem, ezeket az embereket nevezik megélhetési képviselőnek, miniszternek. 2003/05/12

Anonymus (a27@freemail.hu): Lizától egy kérdés: úgy értelmeztem Mikiegérnek írt leveléből, hogy Ön szerint Jancsótól lehet vmit tanulni. Megtenné kérem - csak nekem, mert most más nem kérdezi -, hogy elmondja, Jancsónál mire is kell figyelni igazán, mert erre én még nem jöttem rá, miután megtekintettem egy-két "fantasztikus" alkotását. Magánba is írhatja, vagy akár ide is, de nem is muszáj válaszolnia, csak hát érdekelne a dolog. Tényleg. 2003/05/12

mikiegér: Jancsót hagyni kell- leépült! Jut eszembe-mi lesz azzal aki 1988-ban született? Juj! 2003/05/12

Liza: 80 évesen a legtöbb ember leépül, legalábbis lelassul egy kicsit, de akik valami jelentőset alkottak korábban, azoknál ez már nem számít. Jancsóról kazalnyi szakirodalom van, nem töröm magam azért, hogy igazoljam annak, aki "megtekintette" de nem tudja, miben áll a jelentősége. A kezdők képkomponálást, térkezelést, a szereplők mozgásának tudatos koreografálását, a hosszú beállításokat megtanulhatják tőle. Az állandóan mozgó kamerák sem voltak általánosan elterjedtek, amikor ő már használta azokat, de az un. kitakarásos technika sem. nekem Otar Joszeliani az első legkedvesebb rendezőm, a második Elem Klimov. 2003/05/12

mikiegér: Na, ott kellett volna megállni, amikor még értékelhető volt a művészete, és nem elborult aggyal feltünést kelteni. A művészetét senki nem vitatja, a hülységét viszont igen, meg azt, hogy úgy ordít, ha valaki nem azt mondja amit ő gondol, hogy az már megkérdőjelezi a józan itélőképességét. Funk Sándort is leordította, pedig hát ő kompetens személynek számít drog, vagy, hogy divatosan mondjam "joint" ügyben.Nemde? Mikor beszélgetünk az új miniszterek kinevezéséről? Nem lesz téma? 2003/05/12

Liza: A művészetét nem vitatják? - akkor jól van. Joszelianinál a sorsok összevissza bonyolódnak. Csak az a néző sejthet valamit, aki az összes filmjét látta, s van érzéke az ilyesmihez. Nála a csavargók és milliomosok szépen elvegyülnek a kispolgárok unalmas tengerében. Filmjei zaklatottak is, meg monotonok is egyszerre, ettől a zavaró különösségük és páratlan szépségük is. Egyik filből átmegy mindig egy szál a másikba. Mintha ugyanazt a fiút szerepeltetné 1970-ben Grúziában, akit a 2002-es Berlini Filmfesztiválon is, pedig mindkettő 18-20 éves. Ugyanazokat a kislányokat látom Velencében, mint Tbilisziben 30 évvel ezelőtt, és ugyanaz a bíbor palástú király néz rám párizsi csavargóként máskor. Maga a rendező is, hol gazdag francia vörösborszakértő, hol meg elszegényedett itáliai nemesember a mai napon, aki a végtelen óceánra vágyik. Megjelenik nála a titokzatos virág is. Igazán nem beszélnek sokat, cselekménye sincs nagyon, de boldog vagyok tőle, és úgy alszom el. 2003/05/12

Anonymus (a27@freemail.hu): Köszönöm. Ez is több a semminél. 2003/05/12

mikiegér: Jaj Liza! 2003/05/12

Liza: Jaj Liza? Mi a baj? Tudom, maguk nem ismerik a titokzatos bíbor virágot, az lehet a baj. 2003/05/12

Anonymus (a27@freemai.hu): A "maguk"-ba, gondolom, én is bele tartozom. Tudja, az a baj Liza, hogy Ön olyan magas lóról beszél mindenkivel, aki nem olyan képzett az Ön által favorizált témákban. Csakhogy a világ nemcsak ebből áll, és más területen más emberek (akár az itt hozzászólók) valószínűleg sokkal okosabbak, mint Ön, mégsem fitogtatják exhibicionista módon a tudásukat mások felé. Elég szomorú, hogy ezt egy felnőtt, művelt embernek magyarázni kell. 2003/05/13

Anonymus (a27@freemail.hu): A "maguk"-ba, gondolom, én is bele tartozom. Tudja, az a baj Liza, hogy Ön olyan magas lóról beszél mindenkivel, aki nem olyan képzett az Ön által favorizált témákban. Csakhogy a világ nemcsak ebből áll, és más területen más emberek (akár az itt hozzászólók) valószínűleg sokkal okosabbak, mint Ön, mégsem fitogtatják exhibicionista módon a tudásukat mások felé. Elég szomorú, hogy ezt egy felnőtt, művelt embernek magyarázni kell. 2003/05/13

Anonymus (a27@freemail.hu): Bocs, ez kétszer ment el. 2003/05/13

mikiegér: Hát nem ismerem a titokzatos bíborvirágot-a kutya fáját. Lehet, hogy emiatt nem is engednek be holnap a munkahelyemre, de lehet, hogy otthonról is kiseprűznek, bár attól tartok, ők sem ismerik. De ez nem is fontos!Én majd értekezem az ebihalak szerelmi életéről-nem rossz téma, és fogadjunk, nem sokan ismerik a témát-meg végül is ez egy vitafórum, vagy mégse? Kedves Anonymus! Igaza van - "magának" is. Osztom a véleményét! Hogy is mondta, a mindig sziporkázó Kuncze? Nem akar a nárcizmus üldözötteinek pártelnöke lenni. Úgy tűnik mégis az lett, mint az ábra mutatja.Igaz, azt is mondta az Ország Házában, hogy ne "ordítsatok", ami önmagában még nem volna baj, a baj az csak az, hogy az SZDSZ semmit nem tud felmutatni eredményként az első egy évben. Azt meg nem tudom Liza-MAGA-miért ül magas lovon. Lehet, hogy itt, mi mind vagyunk akkora urak a saját szemétdomunkon, mint Ön, csak legfeljebb -pestiesen szólva - nem tesszük az agyunkat. 2003/05/13

Liza: Nincsenek lovaim. Ha meg lennének, inkább a csillagos homlokukat símogatnám. Mindkettőjük módszere a következő. Kiprovokálják a válaszomat valamilyen - nem is a részemről kezdeményezett - témához. Amikor kissé vonakodva válaszolok, azt mondják, teszem az agyam. A titokzatos virágot nem ismerem én sem, de legalább tudok ilyen virágról. 2003/05/13

Anonymus (a27@freemail.hu): Kedves Liza, én nem provokálok senkit. Jancsóról volt szó, aminek kapcsán megköszöntem válaszát. Utána Ön önszántából elkezdett beszélni Joszeliairól, és Klimov is szóba került. Ám legyen! Engemet belekevert az egészbe a "maguk"-kal és a "bíbor virág"-gal, ezért is bátorkodtam hangot adni (megint) a véleményemnek. 2003/05/13

Liza: Szemétdombom pláne nincsen, szemetem is alig, mert a menzára járok enni. A dobozokat, flakonokat környezetkímélő módon hajtogatom össze, mielőtt kidobnám. Képletesen sincs ilyesmim. Senkinek nem vagyok a főnöke, és egyetlen embernek parancsolok, aki én magam vagyok. A hablatyukat nem értem. 2003/05/14

Anonymus (a27@freemail.hu): Ha ez nem használok biztonsági övet vezetés közben, akkor a rendőr megbűntet, ha észreveszi. Pedig nem veszélyeztetek még annyira se mást, mint egy drogos. Miért nem tüntet ezért senki? Pedig nagyban gátolják a szabadságomat. Kíváncsian várom Képviselő Úr, de akár más válaszát. 2003/05/15

Anonymus (a27@freemail.hu): Az elején az "én" "ez"-re sikerült. ??? Elnézést. 2003/05/15

Liza: Nekem is van kérdésem, ami azon nyomban feltűnt, amikor tavaly ősszel először beléptem ide. Eörsi Mátyást folyonosan Eörsi Úrnak, Képviselő Úrnak szólítják, és így is beszélnek róla. A többieket nem szólítják Mikiegér Asszonynak vagy Anonymus Úrnak. A kérdésem NEM az, hogy engem miért nem? (nem szeretném, ha Liza asszonyként beszélnének rólam, vagy körülményesen szólítanának) hanem inkább az, hogy őt miért? Vagy, ha ezt annyira kedvelik és őt igen, akkor egymást a többiek miért nem? Ahogy megszokták, annak a jelzésértéke számomra csak az lehet, hogy Eörsi Mátyás a tanító bácsi, és maguk a gyerekek, akik lesik az ő minden szavát, akire FELnéznek... Csoda-e, ha ő is gyakran atyaian beszél? 2003/05/15

Liza: Egyébként csak azt gondolom, hogy az online szeméyiségükkel küzdenek, hiszen nem tudják, hogyan keltsék azt a benyomást, amit szeretnének. Akik ismerik egymást személyesen, és ennek tudatában érintkeznek e-mailen, vitafórumon stb., azok egymással szemben lehetnek akár nyersek, udvariatlannak is mutatkozhatnak, hiszen a másik már tudja, amit tud róluk, ezért a web-személyiségnek semmi jelentősége nincs. De az esetek többségében a kapcsolat nem lépi túl a háló határait, csupán ez a online ember látható. Ismerek egyszerű, ám annál provokatívabb vizsgálatot, s azt találom, hogy az emberek káprázatos sebességgel jutnak el következtetésekig a legcsekélyebb információ alapján. Ha először úgy szólok valakihez, hogy ebből a többiek azt gondolják, hogy a megszólított egy melegszívű ember, akkor feltételezik, hogy az illető minden tekintetben derék fickó. Én jól el tudok képzelni egy barátságos besurranó tolvajt, de a vizsgálati személyek láthatóan nem. Ha a melegszívű szót felcserélem bármi másra egy másik csoportnál, akkor a benyomás lényegesen nem módosul. De ha megkapja itt is a hideg jelzőt, akkor az illető (ugyanaz az ember) egyszerre lesz egy népszerűtlen, kellemetlen alak, akit nagyszerűnek találtak addig, amíg mintha melegszívű volna, szólok hozzá. 2003/05/15

Piszkos Alfred (piszkosalfred@hotmail.com): Most olvastam a Magyar Nemzet Online-on hogy a Kendermag Egyesulet nem is letezik, mert nincs ilyen neven bejegyezve egyesulet a cegbirosagon. Kivancsian varom, hogy igaz ez a hir vagy sem. Forras: (http://www2.mno.hu/index.mno?cikk=146129&rvt=114) Mellesleg eddig is gondolkoztam a kovetkezo anomalian. Ha Magyarorszagon torveny bunteti a konnyudrog fogyasztast is, hogyan lehet bejegyezni, olyan egyesuletet, amely szorgalmazza a konnyu drogok fogyasztasat. Jogi nonszensznek tunik. Vagy megsem ? Kivancsian varom a jogasz vegzettsegu kepviselo ur valaszat erre! Udvozlettel Piszkos Alfred 2003/05/15

Liza: Itt ismerik a házigazda társadalmi helyzetét, ezért attól láthatóan nem is tudnak elvonatkoztatni. Sőt, akkor sem tudják ezt megtenni, ha a saját választott nemük, álnevük és online személyiségük mögé bújnak korlátlan időn át. A nemcsere, vagy bármilyen szándékos demográfiai eltérés a valódi énhez képest gondolható szerepjátéknak, vagy megrögzött hazudozásnak és félrevezetésnek is. Olyan könnyen meghamisítható az, amit online tárunk fel magunkról másoknak, hogy ez könnyen csábítónak tűnhet valakik számára. Az Internet egy identitáslaboratórium, amely tele van kellékekkel, játékosokkal és közönséggel a személyiségkísérletekhez. Gondolhatják, hogy a kísérletük ártalmatlan szórakozás, bár a rászedettek közül nem biztos, hogy ezzel mindenki egyetért majd. Sokan közel maradnak a hálón is otthoni énjükhöz. Tényleges találkozás is csupán csak ezekkel képzelhető el. Végül: a szociálpszichológusok sokat tudnak e megtévesztő kísérletekről, mivel maguk is alkalmazzák azokat kutatásaikban. Ezeket azonban szigorú szakmai normák szabályozzák, és bizottságok ellenőrzik. Mégis pengeélen táncolnak, amikor a megtévesztésssel élnek, hogy megtudják az igazságot az emberi viselkedésről. Mindig minden előre egészen pontosan nem kiszámítható. Az amatőr megtévesztőknek nincs sem normatívája, sem pedig szakmai tudása ahhoz, hogy a lehetséges károkat feltérképezhetné. De még a jóindulatú amatőr is kerülhet olyan helyzetbe, hogy az identitáskísérlete totális kudarcba fullad, ezért fel is számolódik. A veszélyövezet akkor jelenik meg, amikor a valóság és a szerepjáték határai nem világosak. Egyértelmű esetekben a társadalmi veszélyesség is látható, máskor nem annyira nyilvánvaló, hogy a hiszékenyeknek miként is ártanak. 2003/05/15

mikiegér: Kedves Liza! Én úgy gondolom, hogy az ország házában működő politikusokat megilleti részünkről a tisztelet- még ha ezt néha nem is érdemlik meg - hiszen mi választottuk őket,arra, hogy képviseljenek minket, lehetőség szerint tisztességgel.Én a magam részéről ezért nevezem Eörsi Mátyást, Eörsi úrnak, vagy képviselő úrnak- akár egyetértek vele, akár nem- mert remélem, és bizom benne, hogy ő azokat, akik megválasztották, és azokat is akik nem, tisztességgel képvisel az ország házában. Úgy gondolom, ha képviselőink is ezt tennék egymás között, nem lenne olykor máskor alpári az országgyűlés üléseinek hangneme, mert ez a megszólítás tiszteletet ad, és követel a másik ember iránt! Nem szeretem a parlamenti ülésteremben, a TV és rádióriportokban a tegeződést, nem szeretem, amikor politikusok a kamera kedvéért homlokon csókolják egymást, ezzel is bizonygatva politikai összetartozásukat, és nem szeretem, ha politikusok azzal hencegnek, hogy ők bizony nem állnak fel, ha belép a miniszterelnök, mert ez a fajta tisztelet csak "diktátoroknak" jár. Egy "multi" év végi beszámolóján vettem részt, ahol jelen volt maga a tulajdonos is. Amikor belépett a konferencia terembe mindenki, minden előzetes egyeztetés nélkül korra és nemre való tekintet nélkül felállt, és várta, amig kenyéradója a részére fenntartott helyre fárad, és jelzi, hogy leülhetünk. Ezzel az emberrel soha, senki nem beszélne tiszteletlenül, de ő maga sem engedne meg magának ilyenfajta magatartást azokkal szemben, akik cége szekerét tolják. Nagyon szép gesztus, én legalábbis igen nagyra értékelem, bármily maradinak, vaskalaposnak tűnik is. És, hogy visszatérjek a politikusokhoz. Hiller István miniszter urat hallgatva, arra gondoltam, hogy talán jelenléte hoz valamiféle kultúrát a politikai közbeszédbe.Görgey ámokfutása után mai nyilatkozatát hallgatva egészen meglepődtem higgadtnak, és korrektnek tűnő, egyfajta együttműködésre utaló hangvételén. Ezt az embert senki nem fogja lepubizni, Pistukámozni az ülésteremben, mert úgy tűnik megadja a tiszteletet másoknak, és ez már önmagában is elég ahhoz, hogy ugyanezt vissza is kapja. Nagyon szép és emlékezetes jelenet volt számomra, amikor az Esztergomi Bazilikában egy ünnepi alkalom kapcsán kezet fogott Orbán Viktor volt miniszterelnök úrral.Én úgy gondolom, ez a két ember soha nem fog egymássl tiszteletlen csatározásba bonyolódni. Mindkettő elég intelligens ahhoz, hogy betartsa a játékszabályokat. Bízom abban, hogy Hiller kultúrált magatartása példa lesz azok számára, akiknek politikai tevékenysége, csak az acsarkodásban, mások besározásában, és a félrebeszélésben merül ki.Szóval mondandóm lényege az, hogy aki mások számára megadja a tiszteletet, az vissza is kapja, legalábbis én ezt igy tapasztalom. 2003/05/15

mikiegér: Amikor belépett a konferencia terembe, mindenki, minden előzetes....... Azért javítottam, mert a vessző elhagyása megváltoztatta a mondat értelmét.Bocs! Nehéz nap volt ez a mai! 2003/05/15

Leó: Barátságos hely lehet a SOTE, ahol a pszichológusok a virágárús lányokat vásárlás közben is tanítják. Én nem gondoltam soha arra, hogy bármelyikünk szerepjátékot játszik - e gondolat mellett sem, de ellene sem tudok érveket felhozni - hacsak azt nem, hogy minden ember egy egyéniség, egyik ilyen, másik olyan. Arra azonban tudok válaszolni, miért is írok hol Eörsi úrról, hol Képviselő úrról: egyrészt, mert ő volt olyan kedves, és megnyitotta nekünk e fórumot ( mondhatnám: házigazda, ami a vendégekre kötelezettséget ró ) másrészt, és ez nálam jobban esik latba, ő saját személyét ( és nem csak személyiségét ) hozza ide. 2003/05/16

Liza: Sajnálom, de mikiegér semmit, Leo valamit azért megértett, de inkább csak ráérzett valamire. Kedves Leo, tudom én is, hogy maga a sajátjához közeli személyiségét hozta ide, ezért majdnem olyan valódian érvényes, mint Eörsi Mátyás, aki a saját nevével(személyében) veszi ki részét a játékban. A konformizmus nem különösebben kellemes és szociálisan nem túl kívánatos szó, el kell azonban ismernem, hogy a konformitás mégis összetarthat egy csoportot. Ahol több a hozzám is hasonló, ott a csoport felbomlik, széthull. Búcsúzóul és hálám jeléül Leonak még egyszer: A honlapokon kialakuló csoportok sebezhetők az Internet természete és az emberi természet miatt. Az emberek túl sokat tárhatnak fel magukból, vagy valószerűtlenül idealizálhatnak másokat. Egyáltalán nem ritka, hogy amikor a hálón valakit egyre jobban kedvelünk, mintha a barátunk volna, az egyszerre csak eltűnik nyomtalanul. Mégis, és mindennek ellenére úgy gondolom, hogy az Internet az a hely is, amely támogatja és táplálja két vagy több ember kapcsolatát, ez az egyik legértékesebb tulajdonsága is. Hiszen az emberek a fórumokon is történeteket mondanak el egymásnak, figyelnek a másikra és várják őt, aki a színfalak mögött valódi ember, esetleg ASCII karakterekből összeállított rózsákat is tudnak küldeni társaiknak. Ez volt a legutolsó beírásom. 2003/05/16

mikiegér: Elfutok egy gyorstalpalóra, nehogy lemaradjak! A döntés helyes! Nagyra értékelem! 2003/05/16

mikiegér: Kedves Liza! Elugrom egy gyorstalpalróra, hogy fel tudjak nőni a feladathoz! Döntését örömmel vettem, és részemről támogatom. Üdvözlettel mikiegér 2003/05/16

Leó: Én viszont sajnálom Liza döntését. Kétség kívül bonyoloult személyiség, néha egy kicsit nehéz is a természete - de érdekes, és nekem sok kellemes percet okozott. Amikor pedig nehéz volt elviselni? Hát pont az ilyen esetekre rendelkezünk empátiával! Mire megy az, aki szerint csak ő maga az igazság és teljesség letéteményese? 2003/05/19

Leó: Én viszont sajnálom Liza döntését. Kétség kívül bonyoloult személyiség, néha egy kicsit nehéz is a természete - de érdekes, és nekem sok kellemes percet okozott. Amikor pedig nehéz volt elviselni? Hát pont az ilyen esetekre rendelkezünk empátiával! Mire megy az, aki szerint csak ő maga az igazság és teljesség letéteményese? 2003/05/19

mikiegér: Kedves Leo! Mire megy az, aki szerint csak ő maga az igazság és teljesség letéteményese? Minő igazság! 2003/05/19

Leó: Kedves mikiegér! Mire megy az, aki szerint csak ő maga az igazság és teljesség letéteményese? A válasz a kérdésben található: nem sokra. De a Lizával való levelezésekből, leveleiből, modorából világosan látszik: nem problémamantes az élete. Minderre környezete - adott helyzetben ez a környezet mi vagyunk - valahogyan, mindenki saját értékrendje és belső érzelemvilága alapján, reagál. Én empátiával. 2003/05/20

mikiegér: Igaza van!Fejet hajtok ez esetben! 2003/05/20

Aszketa (ouso@freemail.hu): Tisztelt Képviselő Úr, kedves fórumozók! Teljesen véletlenül találtam rá erre a honlapra és bevallom nem olvastam végig az összes hozzászólást, mégis szeretném megosztani saját véleményemet Önökkel a drogokkal kapcsolatban: Szerintem NEM HELYES az SZDSZ és az MSZP politikája ezzel a témával kapcsolatban. Való igaz, hogy a "light drogok" olyannyira szerves részét képezik a mai fiatalságnak, mint mondjuk egy korsó sör. DE azért tegyünk különbséget egy korsó sör és egy marihuanás cigaretta vagy egy hasispipa között! Könyörgöm, ez KÁBÍTÓSZER!!! Még akkor is, ha mondjuk nem sokkal durvább a hatása, mint ha berúgna az a fiatal. Sok ismerősöm rendszeres "fogyasztó" és - bevallom - tőlem sem teljesen idegen. Azt figyeltem meg közöttük, hogy előbb-utóbb minden "fogyasztó" elkezd kereskedni a droggal, még akkor is, ha nem nagyban, csak "kisegíti" a haverjait... Ez már kereskedelem és nyereségvágy! BÜNTETENDŐ! Mivel így is mindenki használja, ezért tegyük legálissá? Tegyük legálissá, hogy attól kezdve végképp mindenki használja? Legyünk Hollandia? Ugyan már! A magyar társadalom nem érett meg egy ekkora méretű liberalizációra, míg el nem felejti a leáldozott rendszer örökségét... Így legalább van egyfajta visszahúzó erő a többség számára, hiszen bennük van: "Igen, amit most csinálok az illegális". Ráadásul hogyan mondhat ilyet egy SZDSZ-es honatya (Fodor Gábor), hogy együtt füvezne a fiával? Ez aztán a példakép! Gratulálok. Bocsásson meg, hogy ez egyfajta negatív vélemény volt, nem pedig helyeslő, de úgy érzem a magyar társadalom nem 5-6 % SZDSZ szimpatizánsból áll, hanem belőlünk is... Fogjuk ezt fel úgy, hogy én voltam a szócsövük. Tisztelettel, Aszkéta 2003/07/22

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Tisztelt Aszkéta! Egyáltalán nincs miért elnézést kérnie azért, hogy megírta a véleményét, ellenkezőleg! Sajnálom, hogy nem értünk egyet. Ennek nem kell különösebb konfliktust okoznia, viszont demokrácia van, és ennek része, hogy elmondjuk véleményünket, egymás érveire odafigyelve, megpróbálunk a lehető legjobb megoldásra jutni. Annak érdekében, hogy én is jobban megérthessem az Ön véleményét, engedje meg, hogy hozzászólását továbbgondolva néhány tisztázó kérdést tegyek fel. 1) Mivel az alkohol is tudatmódosító, tehát kábítószer, mivel az alkoholfogyasztás (kivált a nagymérvű alkoholfogyasztás) is súlyosan veszélyes a társadalomra, hiszen a súlyos bűncselekmények számottevő részét alkoholos befolyásoltság alatt követik el, helyesnek tartaná-e Ön, ha a súlyos alkoholizmust nem, nem vagy nem csak gyógykezelnék, hanem bűncselekménnyé is nyilvánítanák? Ha nem, miért nem? 2) Ön azt írja, „Így legalább van egyfajta visszahúzó erő a többség számára”. Ezt értem. Ön azt is írja, hogy Öntől sem teljesen idegen – mármint a fogyasztás. Úgy értsem, hogy Ön helyesnek tartaná, ha Önt is börtönbe csuknák alkalmi fogyasztásai miatt? PS. Fodor Gábor soha sem mondta, amit Ön idézett, csak a szájába adta a jobboldali sajtó, de ennek van a vita szempontjából a legcsekélyebb jelentősége. Üdvözlettel: Eörsi Mátyás 2003/07/22

Aszkéta (ouso@freemail.hu): Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm válaszát! Bevallom, nem ismerem 100%-osan a jelenlegi droggal kapcsolatos törvényeket, illetve 100%-ig az Önök törekvéseit sem. Ettől eltekintve mégis belső kényszerem van ahhoz, hogy hozzászóljak ehhez a témához, mely a magyar fiatalság szemében jelenleg az egyik legégetőbb probléma. Én 24 éves vagyok. Éppen tegnap jöttem haza a Sziget Fesztiválról, melyen már hatszor voltam. Ott pár dologra rájöttem, figyelve az embereket. Szörnyülködve vettem tudomásul, hogy mennyi fiatal él különféle kábítószerekkel. Egy hét alatt találkoztam a drogok széles palettájával, a Marihuanával, a Speeddel, az Extasy-val ill. a Rush-al, melyet fiatalok a szemem láttára fogyasztottak. Ez úgy érzem igen aggasztó. Kérdem én: Tegyük legálissá? Képviselő Úr szerint mi lenne helyes? A "light drogok" legalizálása? Talán visszaszorítaná a kemény drogok fogyasztását. Talán nem. Az viszont tény, hogy a "light drogok" fogyasztása hihetetlen mértékben emelkedne. Egyszerűen a fiatalok 70-80%-a élne velük, hiszen már most is minden 2. fiatal használt már illegális drogot. Én továbbra is úgy érzem nagyon helytelen lenne egy legalizáció. Képviselő Úr kérdésére válaszolva: Az alkoholfogyasztás hazánkban szintén igen súlyos probléma, világviszonylatban is a ranglétra elején vagyunk. Édesapám orvos és rengeteg májbeteggel ill. alkoholizmusból fakadó beteggel és -sajnos- halálesettel találkozik nap-mint-nap. Nem, valójában nem tartom bűnözőnek azt, aki idáig eljut (bár sokszor önhibából jut el az ember az alkoholizmusig). Az alkohol a világ szinte minden részén legális. Ez egy berögzült klisé, amin már sajnos nem lehet változtatni, és valójában igen bonyolult lenne törvényt alkotni a visszaszorítására. A sülthúshoz egri bikavért kortyolgató vendég természetesen nem ugyanaz a kategória, mint a "lumpenproletár" főhősünk, aki reggel bemegy a kocsmába, záráskor pedig kitámolyog a legközelebbi árokig. Ez valóban orvosi eset, kezelésre szorul. A drogok viszont más lapra tartoznak, hisz tudtommal pl. közúti ellenőrzésnél egy fűtől "beszívott" embert nem lehet kiszűrni, csak vérvétellel, ami nem 2 perces feladat, míg az alkoholfogyasztó számára ott van a jó öreg szonda. És ez csupán egyetlen példa a sok közül. Tehát, mielőtt félreértés lenne belőle, az én véleményem röviden az, hogy a drogok maradjanak illegálisak. Az alkalmi fogyasztó -amennyiben nem bizonyítható rá a droggal való kereskedés- mehessen gyógykezelésre, börtön helyett. Ez természetes. Aki viszont kereskedik, azt kíméletlenül börtönbe kell zárni! A kemény drogokat viszont kíméletlenül üldözni kell. A szerencsétlen heroinista természetesen ez esetben is elvonóra kerülhet, de akkor ez olyan elvonó legyen, ahol őrzik és kíméletlenül kiírtják belőle még a drogozás puszta gondolatát is! (Ami talán még nehezebb, mint a börtön). Azt hiszem ezzel megválaszoltam a 2. kérdését is. Az alkalmi fogyasztás ne legyen börtönnel sújtható, de a legalizálást teljes mértékben elvetem, pont a visszahúzó erő megszűnése miatt. A Fodor Gáborral kapcsolatos kijelentést nem tudom bizonyítani, mindenesetre a tévében láttam annak idején ezt a nyilatkozatát, ezért nem tudom a jobboldali sajtó mesterkedésének betudni. Ez azonban, ahogy Ön is mondta, valóban nem tartozik ehhez a témához. 2003/08/07

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@parlament.hu): Kedves Aszkéta! Ismét köszönöm, hogy részletesen kifejtette a véleményét. Tehát egyetértünk abban, hogy az alkalmi fogyasztót nem kell börtönnel fenyegetni, és ez komoly előrelépés. Abban eddig sem volt közöttünk vita, hogy a dealereket súlyos börtönbüntetéssel kell sújtani! Néhány napja volt - azt hiszem - a Népszabadságban egy riport egy holland rendőrfőnökkel, kár, ha nem olvasta, mert nagyon tanulságos volt. Kiderült belőle, hogy tévedés azt hinni, hogy a legalizálástól jelentősen felmegy a fogyasztás, tény viszont, hogy a súlyos drogok fogyasztása a töredékére esik vissza. Ott, ahol viszonylag könnyen lehet marihunánához vagy hasishoz jutni, a fiatalok nem fognak az Speeddel, az Extasy-val ill. a Rush-sal élni. Érdekes kombináció az, hogy az alkalmi fogyasztás ne legyen legális, de ne legyen büntetve sem. Nem érzi úgy, hogy itt behunyja kicsit a szemeitő Egy jogállam nem attól jogállam, hogy amit nem tilos, azt szabad? És amit szabad, az nem büntethető? És ha valami nem büntethető, az legális? Mit jelent az az állami szervek működésében, hogy valami ugyan nem legális, de nem szabad az elkövetőt mégsem büntetni? Mit tegyen a rendőr, az igazgatási osztály előadója? 2003/08/07

Laca: Tisztelt Eörsi Mátyás! Én úgy gondolom,hogy mi felnőttek saját magunk is eltudjuk dönteni hogy mi jó nekünk.Azért senki nem rója meg az embert ha saját házában leissza magá,vagy szétcigarettázza a tüdejét.Akkor miért nem lehet élvezni otthon akár a joint-ot is?Hiszen az alkohol ugyanolyan tudatmódosítószer,nem?Én már szívtam füvet,mert akkot ahhoz volt hangulatom.Ha viszont ahhoz van hogy igyak,iszom.Ami fontos:nem vagyok függő,ugyanis nem kívánom,csak ha olyan a hangulatom.Emellett ez nincs hatással a tanulmányaimra sem,nem nézek ki drogosnak.Ami még fontosabb:nem tartom magam bünözőnek.Abszurd dolog az,hogy valakit azért ítéljenek el,mert kipróbálta.Lehet hogy pedig azt mondta volna utána hogy ez nekem nem is jön be.Akkor meg kár volt letartóztatni,na meg hogy személyes kiváncsisága kielégítése miatt priusza legyen. Jó ötletnek tartanám a Café Shopokat mint Hollandiában.Kár hogy ilyen társadalmi témákat is fel lehet használni politikai csatározásokra.Mert bár lehet hogy furcsán fog hangzani,ez nem egy liberális,SZDSZ-es téma.Jobban mondva:nem ezért vagyok liberális gondolkodású és SZDSZ szavazó.Ismerek olyan fideszes embereket akik füveznek.Ezek szerint ők nem jobboldaliak? 2003/08/26

JOINTTAL ELO (LOO@GOLO.VOM): Legalizaljunk MINDEN DROGOT MOST!!!!!!TOBBSZAZEZREN AKARJUK EZT KOKAIN SOKKAL JOBB MINT AZ ALKOHOL PELDAUL 2004/01/09

Ferko (viri17@freemail.hu): Kedves örsi ur szüntesék meg a drogokat mert az nem jo a fijataloknak 2005/02/13

bambino: Nagy baj van, nagy baj van.Nagyon sok a drog az utcán .Na de kitől mi és mennyi,arról szeretnék meggyőződni hogy a rendőrség által lefoglalt kábitószer teljes egésze megsemmisül-e és szeretnék abban a tudatban élni hogy közülük mind ellene van és teljesen tiszta a lelke. Kiváncsi lennék arra hogy a lefoglalt áru kerűl e újra utcára és milyen arányban a lefoglalthoz képest és az utcán lévőhöz képest.Lehet kicsit elfogult vagyok és bizalmattlan, de szeretném olvasni ön mit gondol erről. 2005/09/06