Kormányoktól független magyar világ

Végre, ismét egyetértek Orbán Viktorral! A volt miniszterelnök Bálványoson beszélt arról, hogy a kormányoktól független magyar világnak olyan erősnek kell lennie, hogy intézményeit soha, egyetlen magyar kormány se hagyhassa figyelmen kívül.

Ez egy nagyon szép liberális gondolat. Lehetséges lenne, hogy Orbán Viktor helyes következtetéseket vont le a választási kudarcából? Elképzelhető, hogy a jelenlegi MSZP-SZDSZ koalíciót egy olyan Fidesz akarja majd 2006-ban leváltani, amelyik immár európai értelemben is modern jobbközép pártnak tekinthető?

Számomra kifejezetten megnyerő, hogy a magyar belpolitikáról szólva Orbán Viktor azt mondta, hogy a polgári oldalnak változtatnia kell gondolkodásán, mivel a közéletet eddig a kormány felől nézte. Ez az én véleményem szerint is így van: a Fidesz meglehetősen etatista politikát folytatott kormányon. Ha ezen változtatni akar, azon a magyar politika egésze nyerhet csupán.

Hogy mennyire bízhatunk abban, hogy Orbán Viktor politikája valóban változni fog-e az előttünk álló időszakban, az alábbi orbáni gondolat nyújthat eligazítást:

„Orbán szerint a következő választásokra "lélekben és számszerűen is meg kell erősödnünk, de azután is erősíteni kell a polgári világ kormányoktól független intézményeit, hogy a helyes útról már ne térhessünk le".

Ha Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a következő választások megnyerése után is erősítenie kell a „polgári világ kormányoktól független intézményeit”, akkor valószínűleg nem értett meg semmit. Ha ugyanis ennek célja az, hogy „a helyes útról már ne térhessünk le”, magyarán ne veszítsük el a választásokat, akkor Orbán Viktor számára továbbra is csak az minősülhet civil szférának, ami őt támogatja. Ha Orbán Viktor még mindig azt gondolja, hogy létezik fából vaskarika, azaz létezik olyan kormány által támogatott vagy erősített intézmény, amelyik független a kormányoktól, nos, akkor érdemes Orbán Viktornak tovább gondolkodnia, vajon miért is vesztette el a választásokat.

2002. július 28.

Igy: Tisztelt Képviselő Úr! Kétszer is elolvastam vitaindító levelét, de bevallom, nem értettem meg! Ön, aki Orbán Viktort személyesen ismeri, nem látja világosan, hogy célja a hatalom személyes megszerzése? Nem látja, hogy arculatváltásai, szövetségeseinek megválasztása majd maga alá gyűrése, most pedig már a nyílt kisérlet a Vezéri (így, nagy betűvel) szerep betöltésére egy folyamat része? Mióta függ egy ország berendezkedése egy személy terveitől? (Nem királyságban vagy diktatúrában, hanem demokratikus rendszerben.) Nem, Orbán Viktor nem a polgári értékrend kialakításának, hanem saját hatalmi bázisa kiépítésének fontosságáról beszélt, ezt a célt jelentette be. És azt mondta: ne féljetek, ha még egyszer a kezembe kerül a hatalom, soha senkinek nem fogom megengedni, hogy kicsavrja azt onnan. 2002/07/29

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Kissé messzebbről indítva: már régóta foglalkoztat, hogy miként lehetne csökkenteni az internet-kultúra káros következményeit. Hiába vannak egyezményes jeleink (pl. :-) ), azért ezek nem pótolják a metakommunikációs jelzéseket, a hangsúlyokkal, gesztusokkal a szöveghez adott jelentéstöbbletet. Másik nagy hátránya a netnek - számtalan előnye mellett - az, hogy borzasztóan szegényíti, rongálja szép anyanyelvünket. Ez utóbbi kérdés hosszú tanulmányokat is megérne, de mostani mondanivalóm az előbbivel kapcsolatos. Valószínűsíthető, hogy IGY éppen a metakommunikációs jelek hiánya miatt nem vette észre, hogy véleménye - legalábbis az én olvasatomban - gyakorlatilag alig különbözik Eörsi Mátyásétól. Szerintem EM csupán ironikusabban, egyszersmind eufemisztikusabban fogalmazott, míg IGY megfogalmazása talán túlságosan is direkt és lényegretörő, miközben OV szövegét teljesen hasonlóan értelmezik. Persze még az is lehetséges, hogy - még mindig a metakommunikációs jelek hiánya miatt - én magam esem abba a hibába, amivel IGY-t "vádolom", vagyis lehet, nem az a probléma, hogy ő nem érti EM iróniáját, hanem az, hogy én nem értem az övét. Közben OV-ról ugyanaz, vagy legalábbis igen közelálló a véleményünk. Maga az elemzett OV-szöveg ugyanabba a kategóriába tartozik, amit egyesek "profi kommunikációnak" tartanak. (Habár az utóbbi időben kezd elszakadni egymástól a tipikus "Fidesz-kommunikáció" és az "Orbán-kommunikáció", de ez most mellékes.) Javaslom, itt folytassuk a "Fidesz-kommunikáció" vs. "balliberális kommunikáció" vitáját, ahova végül is az autópálya ügyében folytatott vita kifutott. Ezzel nem is nagyon térünk el az eredeti témától. (Másik lehetséges elkanyarodási irány lehetne - bármit, csak ne OV-ról beszéljünk - az a valójában sokkal fontosabb, és nem csak e pillanatban, hanem éveken át folyamatosan időszerű kérdés, hogy mit kellene tennie a mindenkori magyar kormánynak és a magyar civil szervezeteknek a határon túli magyarság politikafüggetlen KULTURÁLIS integrációja érdekében.) Nem tudom elfogadni, hogy a Fidesz-kommunikáció annyira "profi" lett volna, miközben a balliberális kommunikáció annyira "suta". (A közelmúltban tényleg borzasztóan sokat ügyetlenkedtek, de elég lenne ezeket az ügyetlenkedéseket kiküszöbölniük, anélkül, hogy bármit is átvennének a Fidesz "profi" kommunikációs eszköztárából. Egyszerűen arról van szó, hogy Aronsont tovább is kell olvasni, nem csak azt a néhány oldalt, amit a Fidesz "píárosai" olyan sikeresen és "profin" alkalmaztak. (Eliot Aronson: A társas lény, több magyar nyelvű kiadás, a szociálpszichológia egyik közismert alapmunkája, igény esetén adok pontosabb adatokat). Bevallom, nem vettem újra elő e kis szösszenet kedvéért, sok évvel ezelőtt többször is olvastam, de most emlékezetből, kissé lazán idézgetek belőle: Kísérletekkel bizonyított pszichológiai tény, hogy ha valamit sokszor, kellő határozottsággal és kellő tekintéllyel ismételgetnek, akkor azt az emberek többsége tényként elfogadja annak ellenére, hogy személyes tapasztalatai ellentmondanak. (Például ha a kísérletvezető a bemutatott képen lévő két vonalról azt mondja, hogy az a rövidebb, amelyik valójában hosszabb, és néhány beépített ember - lásd "papagájkommandó" - ezt megerősíti, akkor meglepően sokan elfogadják rövidebbnek a hosszabb vonalat, kellő számú ismétlés után pedig ezt már nemcsak elfogadják, de meggyőződésükké is válik.) Nahát, ez volt annak a bizonyos "profi" kommunikációnak egyik állandó vezérmotivuma. Kifejezetten, nyomatékosan kérem, a balliberális kommunikáció nehogy ebbe az irányba fejlődjék, inkább ne legyen "profi"! De olvassuk tovább Aronsont: az előítéletek (negatívak és pozitícak egyaránt!)beteljesítik önmagukat, nemcsak egyes személyek, de egészen nagy embercsoportok is előbb-utóbb megvalósítják azt a viselkedésformát, amit eredetileg csak nekik tulajdonítottak, amit tőlük elvártak. Akiket söpredékként kezelnek, azok tényleg söpredékként fognak viselkedni - Aronson a 60-as, 70-es években az akkori afroamerikai gettók példájával élt, erre most inkább nem keresek analógiát. Lépjünk tovább: akiket infantilis tömegként kezelnek, előbb-utóbb tényleg infantilis tömegként fognak viselkedni. (Ez már aktuálpolitikai célzás - remélhetőleg talált, süllyedt...) De ugyanez a tömeg, ha felelőségteljes, intelligens felnőtt emberek csoportjaként kezelik őket, akkor előbb-utóbb, legalább többé-kevésbé felelősségteljes, intelligens felnőtt emberek módjára fognak viselkedni. Nahát, ezt a szociálpszichológiai közhelyet már érdemes lenne átültetni a gyakorlatba! (És ebbe jobban beleférnek a kisebb-nagyobb hibák, és eleve beletartozik a hibák eltagadása helyett a hibák őszinte beismerése. MINDEZ AZONBAN NEM MENT, ÉS NEM IS MAGYARÁZ OLYAN MÉRTÉKŰ ÜGYETLENKEDÉST, MINT AMI AUTÓPÁLYA-ÜGYBEN TÖRTÉNT!) 2002/07/29

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Tisztelt MIKI117! Régóta olvasgatom itt hozzászólásait, általában és nagyjából egyetértek megszólalásaival, ami politikai témkban nem is olyan könnyű dolog. A mostani levele is ilyen, de két ponton szeretném helyesbíteni. (1) Régóta bosszant ugyanis, ha a pofátlanságot profizmusnak nevezik, vagy a szemtelenségre meg azt mondják: ügyes. Érdekes, mintha ez az utóbbi négy évben terjedt volna el, nem? (2) Aronson téved, vagy nem erre a helyzetre igaz, amit megállapított. Ha egy országnyi tömeget infantilisnek tekintenek, ez egy idő után elutasítást vált ki, mint ahogy -SZVSZ- épp a mostani választáson is megtörtént. 2002/07/30

IGY: MIKI117 érvelésének egy részével egyetértek, egy részével - mint ez természetes - nem. Úgy vélem, a kormányoldal mellett érvelők (politikusok, újságírók, közügyekben gondolkodók) hajlanak egy olyan megközelítésre, mely szerint ha "megmagyarázzuk, milyen helytelenül cselekedtek" (lásd: az utcára vitt embereket vissza is kell tudni vinni)akkor a fiúk a homlokukra csapnak, és belátják, hibáztak. Eörsi Mátyás írásából - annak is befejező szakaszából - ugyanezt a gondolatot éreztem, ezért tartottam indokoltnak az érdesebb megfogalmazást és a kérdés ilyetén való megközelítésének határozott elutasítását. Vannak helyzetek, mikor igenis világosan kell fogalmazni - nem véletlenül maszatol ugyanis az ellenzék épp e kérdésben (is). Nem egészen értem a propaganda - elmélet e témakörbe való beillesztését, itt ezt idegen testnek érzem. Mindez nem jelenti azt, hogy végső következtetésével nem értek egyet - az autópálya-tender kommunikálása katasztrófálisan ostoba volt. Nevetséges és ostoba a "de mi bevalljuk, ha hibáztunk" érvelés is, - döntés előtt gondolkozni és a partnerek között egyeztetni illik - bár legalább valamelyest menti a veszett fejsze nyelét. De erről szóló elmélkedésekre képviselő úr egy más helyen biztosít lehetőséget. 2002/07/30

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Kedves Mézesmadzag! Észrevételeit köszönöm! ad (1) Nem értem, ez mennyiben helyesbítés? Eddig is egy véleményen voltunk! (Legfeljebb nem azt írtam, "úgynevezett profizmus", hanem pusztán az idézőjellel próbáltam érzékeltetni az Önével/Tiéddel azonos véleményt.(Mellesleg, szerintem a "pofátlanság" és "profizmus", a "szemtelenség" és "ügyesség" időnkénti egymásbajátszása kortünet, és nem csak nálunk. Az viszont kétségtelen - és ebben maradéktalanul egyetértünk - hogy ezt az elmúlt 4 évben nálunk állandóvá és teljessé tették, sőt, az abszurditásig fokozták. ) ad (2) Még szerencse, hogy nem általánosan és teljeskörűen érvényesült "az infantilisen kezeltek infantilissé válnak" szabálya. Az én ízlésemhez képest még így is túlságosan érvényesült, szerintem "sokan, de nem elegen" váltak elutasítóvá. Ezzel nem annyira a választási eredménnyel, mint inkább az ország intellektuális állapotával szemben fejezek ki némi elégedetlenséget - összhangban a PISA-jelentéssel... :-( 2002/07/30

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Kedves IGY! Miközben egyetértek Önnel, továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy a topiknyitó gondolatsora csak stilisztikailag különbözik az Önétől. Önnel együtt kíváncsian várom Eörsi Mátyás következő megszólalását, és nem kívánom megmagyarázni, hogy szerintem ő mit gondolt - még megkapnám, hogy "gondolta a fene." Arról írok inkább, bennem milyen asszociációkat kelt ő is, meg Ön is, legfőképpen pedig a szóbanforgó OV-szöveg, néhány korábbival együtt. Szerintem eleve reménytelen lenne OV-t bármire rádöbbenteni, bármiről meggyőzni. Számomra ő olyan, mint egy természeti csapás: nem lehet befolyásolni, vagy eltéríteni, legfeljebb csak védekezni ellene. Olyan, mint az a gyerek, aki felborítja a sakktáblát, ha mattot kap, vagy aki azt mondja "ha nem én leszek a középcsatár, akkor hazaviszem a labdát". Nekünk nem őt kell meggyőznünk, akár finoman, mint EM, akár durvábban, mint Ön, hanem újra fel kell állítanunk a sakktáblát, vagy hoznunk kell egy másik labdát, vagyis nem játszunk más játékot, marad a "demokrácia". (EM: "OV számára csak az minősül civil szférának, ami őt támogatja", "fából vaskarika" - Ön:"saját hatalmi bázisa kiépítésének fontossága" - számomra nincs ellentmondás...) Önnek igaza van, első hozzászólásomban tényleg eltértem a témától, ígérem, majd igyekszem "rendes hozzászóló" módjára témánál maradni. (Talán mentségemre szolgál, hogy OV szerintem nem érdemli meg, hogy szövegeit mondatonként elemezzük, ezért inkább írtam valami másról... Bocsánat! Aztán az előzőben újra hibáztam, a PISA-jelentésnek végképp nincs köze semmi eddigihez... Mégegyszer bocsánat!... Azért bízom benne, ezek kisebb hibák, mint Csillag Istvánéi... ) 2002/07/30

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Sokan és sokszor elmondták már, hogy a politikában nincs helye az iróniának, mert állítólag az irónia helyett kizárólag a szavak elsődleges jelentése kap értelmet. Mivel hajlok az ironikus hangvételre, ennek cseppet sem örülök. Egy szó mint száz, Igy-nek az a válaszom, hogy témanyitóm ironikus hangvételű volt, és ezt MIKI117 helyesen látta meg. Írhattam volna egyszerűbben azt, hogy Orbán Viktor bálványosi beszéde arról győzött meg, hogy Orbán továbbra sem demokrata, de ezt egy kicsit komplikáltabban tettem meg. Mentségemül (ez ismét ironikus volt) azt hozom fel, hogy Orbán Viktorban az a zseniális (irónia), hogy tud úgy beszélni, hogy a hallgatóság elhiszi, hogy demokratikus az, amit mond. Ezen a ponton vegyük komolyan górcső alá Orbán Viktor bálványosi beszédét. Orbán Viktor 1989-ben abszolút demokrataként, mi több, liberálisként indult. 1994-től a fellépései nem voltak mentesek a populizmustól, de nagyvonalúan azt is gondolhattuk, hogy a hatalom megszerzése érdekében apróbb "huncutságok" akár el is fogadhatóak. Én magam az 1998-as választási vereség éjszakáján arra gondoltam, hogy az bizony rendben van, ha Horn Gyula elveszti a hatalmat, és talán, talán megteremtődött annak a lehetősége, hogy a magyar történelem során először egy európai értelemben vett modern jobboldali párt kerül hatalomra. (Nem irónia, hanem naivitás volt a részemről.) 1998-tól kezdődően Orbán Viktor egy teljesen új arcát mutatta. Etatista, reformellenes, centralizáló, erőszakos, mindenkiben ellenséget látó arcát. A témánál (Kormányoktól független magyar világ) maradva, a civil szférával szemben teljességgel bizalmatlan volt, ott tett nekik keresztbe, ahol csak tudott. Az egyik legjobb példa erre a költségvetési támogatás megvonása a z 56-os intézettől, csak azért, mert Litván György egyszer kritikusan nyilatkozott róla. Úgy megsértődött, hogy inkább felállított egy kormányzati 56-os intézetet Schmidt Mária vezetésével. Lehet ugye bármikor és bárkivel szemben kommunistázni, de Litván Györgyöt még Orbán Viktor sem tekintheti kommunistának, feltéve, hogy politikai érdekei nem ezt kívánják meg tőle. Immár túl vagyunk a 2002-es választásokon. Orbán Viktor bizonyára eltűnődött azon, miért vesztett. Juthatott - hangsúlyozom: juthatott - volna arra a következtetésre is, hogy túl erőszakos volt, hogy minden túlságosan a befolyása alá akart gyűrni. Juthatott volna arra a következtetésre is, hogy a tradicionális értelemben vett polgári Magyarországnak valóban nagy szüksége van a civil szféra megerősödésére. Minden országnak, Magyarországnak is valóban szüksége van egy kormányoktól független világra. Ha Orbán Viktor ezt vallaná, és ezt mondaná, azt mondanám, egyetértek vele. Végül is, Orbán Viktornak is jogában áll és lehetősége van megváltozni. Ha elhiszem volt MSZMP-tagokról, köztük volt magas beosztású vezetőkről, hogy megtanulták és elfogadják politizálásuk alapjául a demokráciát, akkor nincs jogom és okom megvonni ezt a lehetőséget Orbán Viktortól sem. Csakhogy Orbán Viktor nem ezt mondta. Ő azt (is) mondta, hogy a a következő választásokra "lélekben és számszerűen is meg kell erősödnünk, de azután is erősíteni kell a polgári világ kormányoktól független intézményeit, hogy a helyes útról már ne térhessünk le". Ez a mondat arra utal, hogy Orbán Viktor a polgári világ kormányoktól független intézményeit a jövőben is a saját politikai hatalma megszerzése és megtartása érdekében kívánja erősíteni. Ezt jelenti a "hogy a helyes útról már ne térhessünk le" kitétel. És ez bizony arra utal, hogy Orbán Viktor nem demokrata. Egy demokrata olvasatában a polgári világ kormányoktól független intézményeinek, egyszerűbben a civil szférának nem az a feladata, hogy az ország politikai jövőjének az irányát meghatározzák. Ez a politikai pártok feladata, és a politikai pártok az általuk meghirdetett programok szerint kapnak mandátumot a választóktól a végrehajtásra. Orbán Viktor ezt ugyan tagadja, ő a pártok felett szeretne lebegni és onnan a hatalmat megszerezni, ami már önmagában aggályos. Visszatérve azonban a civil szférára, az egyesületek, különféle szerveződések (angol gyűjtőszóval NGO-k, non governmental organisations, azaz nem kormányzati szervek) a legkülönfélébb céllal jönnek létre. Ha Orbán Viktor ezek közül csak azokra tart igényt, csak azokat támogat, amelyek az ő politikai céljai szolgálatába állnak (hogy a helyes útról már ne térhessünk le), akkor Orbán Viktor semmit sem ért egy modern plurális társadalom igényeiből. Számára a világ továbbra kerek, mint a zsemlye, egyik oldalán állnak a kommunisták, a másik oldalán a polgárok lánglelkű vezetőjével az élükön (ismét irónia). Összefoglalóan, lesújtó a véleményem Orbán Viktorról, és véleményem a választási vereség óta egyre lesújtóbb. Szerencsére ezzel - úgy tűnik - nem csupán én vagyok így, hanem Magyarország lakossága is, legalábbis a közvélemény-kutatási adatok ezt látszanak igazolni. Befejezésül néhány szót szólnék a kommunikációról. Mindenekelőtt leszögezem, hogy a legteljesebb mértékben egyetértek MIKI117-vel. Nem szabad bedőlni annak a hiedelemnek, hogy a Fidesz kommunikáció annyira hihetetlenül zseniális lenne. Figyelem! Ha a Fidesz kommunikáció annyira jó lenne, akkor ... akkor bizony a Fidesz megnyerte volna a választásokat. Ha Orbán Viktor akkora politikai zseni lenne, akkor még inkább megnyerte volna a választásokat. Elismerem, hogy többet tudnak a kommunikációról, mint versenytársai, de messze vannak a zsenialitástól, sőt, gyakran még a profizmustól is. Nem kis elégtétel volt számomra látni a fideszeseket "D-209 Stop" trikóban látni, ami a "Lop Stop" nyilvánvaló parafrázisa. Nyilvánvalóan nagyon irigyek voltak erre az ötletre, hogy kifejezetten a profizmus hiányára vall, hogy egy ellenük megvalósított ötletet átvesznek, ahelyett, hogy egy hasonlóan szellemes, ám mégis újszerű ötlettel állnának elő. Hasonló a helyzet a "Tetthely" akcióval is. Ellenzékből rögtön kivonultak a helyszínekre sajtótájékoztatókat tartani, amiből én azt a következtetést vonom le, hogy amikor az SZDSZ kitalálta ezeket az ötleteket, akkor ők tartották az SZDSZ-t zseniális kommunikátornak, és ette őket a sárga irigység. Kétségkívül jó ötletek voltak, bár vonakodnék zseniálisnak is is tartani egyszersmind. És abban is egyetértek MIKI117-vel, hogy mondhatunk bármit is a Fidesz kommunikációjáról, semmi, de semmi nem menti a mostani kormány rossz kommunikációját. Jó példa erre az autópálya ügye, de megemlíthetném a mai napot is, amikor Csillag István a MÁV volt vezetőinek milliós végkielégítésére csak azt tudta mondani, hogy az nem ellentétes semmilyen jogszabállyal, és nem tette hozzá (vagy egyik rádió sem hozta), hogy egyébként fel van háborodva a milliós végkielégítéseken, és ez a kormány bezárja a kiskapukat, hogy a jövőben ilyesmi soha ne fordulhasson elő. Szóval kétségtelenül, rengeteg a tennivaló. Nem a szűk értelemben vett kormányzás során, hanem annak kommunikációjában is. 2002/07/30

IGY: Kedves MIKI117!Ha véleményem csak stilisztikailag tér el EM úrétól-örülök.(Második írása ezt az állítást teljes mértékben alá is támasztja.)Szerintem is eleve reménytelen OV meggyőzése. Úgy vélem, kiviláglott előző leveéemből, hogy ezt a várakozást - kedvenc jelzőmmel élve - ostobaságnak tartom. Tehát: több fordulő, finomított megfogalmazások után értjük jobban egymást, AZAZ A MI KOMMUNIKÁCIÓNK IS HIBÁS VOLT. Ne szívja mellre a témától való eltérésért tett szemrehányásomat, de - főleg képernyő-méretben - nehezen követhető egy érvelés, ha részei elszakadnak egymástól. Jobban fáj az, amit Eörsi úr írt. A politikában igenis komoly helye van az íróniának, ezt abba ne hagyja! (Ámbár a gúny még gyilkosabb fegyver.) Itt, eme konkrét esetben azonban kontrázni akartam Eörsi úrnak - ezek szerint nem sok sikerrel. Zavar az "1998-tól kezdődően ..." bekezdéskezdés. Ha ugyanis ez igaz, akkor baj van! Ez a jellemvonása ugyanis évekkel előbb egyre erősebben jelentkezett - bár talán magyarázza, de nem menti a személyes ismeretség. De figyelem! Ez belőle, habitusából, kultúrájából fakad, ez soha sem fog változni!!! Nem tartom indokoltnak a kommunikációról folytatott hosszas filozofálgatást - legfeljebb annyit: ne beszéljünk erről, hanem a politikusok alkalmazzanak már végre erre képzett szakembereket! Sokkal fontosabb: attól tartok, hogy ez az indító írás Magyarország évekre szóló problémájára mutat rá, és csupán négy ember érdeklődését váltotta ki! Ez bizony óriási baj, és e közben a FIDESZ által sugallt témákon rágódik a teljes szociál-liberális sajtó, közélet, politikusok. És megint visszatértünk a kommunikációra. A kormány tálcán kínálja a lassan láncba fűzhető hibákat, és a sorok között elsikkad az EU tárgyalások eredményessége. Ezért azt kérem képviselő úrtól, olvassa el még néhányszor előző írásának utolsó mondatát! És utána olvassa el ismét! 2002/07/31

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Orbán Viktor exminiszterelnök úr nem ám 1998-ban és nem a liberalizmustól indult ám, voltak ott még egyéb (nem túl sikeres) baloldali előzmények is. Akit érdekel, tudja melyik könyvben keresse. A mostani helyzete is egyértelmű: aki elindul a balszélről és megérkezik a politikai paletta másik, ugyanolyan elfogadhatatlan végletéhez, annak onnan már csak egy út marad, menthetetlenül: az eltűnés. Én 1998 június 16.-án voltam naív, amikor elhittem - akkor még hihető volt - Viktornak, hogy komolyan mondja, amit beszél (a Hősök terén épp szemben álltam vele.) Valójában akkor és azóta is csak azt fújja, amit a korszellem kíván - egészen addig amíg hatalomra nem kerül. Csak nálam lebukott, amikor leszámolt pártja demokratikus felével - úgy kb. 1992 körül - mert akkor már tisztában voltam vele, hogy ez nem következik abból, amit eddig csinált, ergo: egy pillanatig sem veszi komolyan amit mond. Macchiavelli méltó utóda - csak szerencsénkre sokkal ügyetlenebb. Nagyon sokat köszönhetünk ennek a négy évnek - mert nyilvánvalóvá tette, hogy a demokrácia intézményrendszere önnmagában nem véd meg a diktátoroktól. Ezt nekünk kell megtölteni tartalommal és folyamatosan őrködni felette. Ha nem tesszük, az értelmes szó helyett az ordítást hiszik majd a politikának. Most ez a helyzet: meg kell mutatnunk hát, hogy nem a tett az első, hanem az okos gondolat! Aztán lehet róla beszélni, hogy mit tegyünk, és ha már kialakult az egyetértés, csak azután lehet/szabad cselekedni. A FIDESZ-FKGP kormány ezt állította a feje tetejére, és még ma is sokan azt hiszik, ha egy esztelenséget elég sokszor és elég meggyőzően (pofátlanul) adnak elő, akkor ez maga a politika (jó, meggyőző kommunikáció). Ezért olyan alacsony az ázsiója ma a politizálásnak annak ellenére, hogy a környezetmben (is) mindenki lázasan műveli. Orbán ezzel is a demokrácia egyik támasztópillérét kezdte ki, ha a politikusok hiteltelenekké válnak, akkor minek a parlament - ilyen helyzetben csak egy mágikus képességekkel rendelkező Vezér segíthet. 2002/07/31

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Hát, nagyjából egyetértünk, az ellenvéleményűek biztosan nyaralnak, kívánom,érezzék jól magukat, őszintén! Milyen kár, hogy az elmúlt évek során oda jutottunk, hogy már-már nehezünkre esik egyetérteni, az egyetértés kissé gyanússá vált, az éles konfrontáció, a bírálat jött divatba. Még a szókincsünk is gazdagabb a szembenállás kifejezésére, az egyetértésre alig van néhány szófordulatunk. És ha van is egyetértés, nem ébreszti fel a cselekvési, vagy legalább közlési, írási vágyat - magam is, mikor vitatkozni lehetett, néha úgy éreztem "kellett", alig tudtam visszatartani magam, nehogy még többet írjak, most meg úgy kényszerítem magam a klaviatúrához... (Lám, még mindig bennem bujkál a vitatkozó kisördög: Eörsi Mátyás újabb elemzésének utolsó mondatából nagyon hiányzik egy "-csak", vagyis a "nem" helyett "nemcsak", Mézesmadzag meg nyilván 1988-ra gondolt, mikor 1998-at írt. Bocs! :-) Akkor most már akár el is szakadhatnánk OV-tól! Annak a bálványosi beszédnek nemcsak előadója volt, de hallgatósága is. Ők jobban megérdemlik, hogy foglalkozzunk velük. Első lépésként szeretném angolul értő látogatótársaim figyelmébe ajánlani Eörsi Mátyás április 4-iki brüsszeli beszédét az International rovatban. Azt a beszédet - mutatis mutandis (semmi sumákolás, de pl. a kárpátaljai öregúr példája a nemzetközi hallgatóságnak érdekes és értékes információ, itt a Kárpát-medencében meg elcsépelt közhely)- nyugodtan el lehetne mondani akár Bálványoson is (persze tudom, az ottani hangulatban Eörsi Mátyást nem fogadnák szívesen, de mondjuk érdekelne, mit szólnának a tartalomhoz, ha nem ismernék a szerzőjét), ugyanakkor kíváncsi lennék, mit szólnának Brüsszelben, ha OV ott akarná bálványosi beszédét azonos szöveggel előadni... 2002/07/31

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Erre mondta egy kollégám a napokban: "esküszöm már kezdem szégyellni, hogy normális vagyok", majd felkelt, átsétált a szobán és elzárta a Pannon rádiót (vicclap helyett használtuk, csak már nem bírta szegény). Régen mosolyogtam :DD olyan jót... 2002/07/31

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Bocs épp a lényeg lemaradt. Azt a beszédet tényleg érdemes lenne kitárgyalni, csak kár, hogy angolul van. EM angolul írta, és azt válaszolta egy kérdésre, hogy nem volt ideje lefordítani. Esetleg szövetkezhetünk egyes részek magyarul való közreadására itt? Csak azt nem értem, hogy az SZDSZ miért nem képes támogatni politikusait legalább egy fordítás erejéig. Legalább, amikor egy ilyen jelentős ügyben egy ilyen jó szöveg kerül ki egy ismert közszereplőjük tollából! Asszem mindenki (határok nélkül) jól járna vele. 2002/07/31

dabhu: Örülök, hogy végre van valami olyan téma, amikor teljes mértékben azonosulni tudok a Képviselő Úr véleményével. OVI nagyon messzire került a demokratikus alapelvektől, és sajnos a választási vereség sem segítette vissza a földre, hanem még jobban eltávolította ettől. Ez sajnos a magyar demokrácia tragédiája is, amikor egy vitathatatlanul tehetséges, európai formátumú politikus diszkvalifikálja magát. Amit viszont hozzátennék a képhez, az az Orbán által követett gazdaságpolitika. Ennek megítélése nem egyértelmű (és itt most nem arra gondolok, hogy miként folyt át a pénz magáncégekbe, mert azt mindenki tudja). Kezdem a pozitívumokkal: egy lassuló világgazdasági környezetben szerencsére el mert szakadni a liberális gazdaságpolitikától. Utóbbi a magyarra jellemző kis nyitott gazdaságban sokkal nagyobb visszaeséshez vezetett volna. Meg merték lépni az erőteljes állami kiadásnövelést, amely lendületben tartotta a gazdaságot (mielőtt bárki nekem esik: ezt ne populista módon kezeljük, hanem igenis közgazdasági racionalitásként). Tudták, hogy ez csak átmeneti időszakban lehetséges, hosszú távon nem lehet fenntartani. További pozitívum volt a hazai középvállalkozások támogatása, főleg olyan fejlesztések állami finanszírozása, amit maguktól nem tudtak volna felvállalni a társaságok. Itt megint ne csak a pénzelfolyás jusson eszünkbe, az EU-n belül is mindenki támogatja a saját országának vállalkozásait. Ha a magyar cégek nem tudnak megerősödni most, akkor az EU belépés után a cégek fele becsukhatja a boltot. A negatívumok (bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet az előzővel, nem az). Az orbáni világnézet legnagyobb hibája gazdasági szempontból az volt, hogy a gazdaságot is hűbérbirtokaként kezelte. Nem fért bele a szabad verseny, a tőzsde, számára az volt a fontos, hogy a társadalmi és kultúrális élethez hasonlóan a kormányzati befolyás kézzelfogható legyen a gazdaságban is. Ez viszont egy újabb 4 év alatt legalább olyan torzulást okozott volna a gazdaságban, mint amilyet a demokratikus közéletben vittek véghez az elmúlt 4 év alatt. Még nem helyrehozhatatlan, de sok időt igényelne a helyes pályára történő visszatérés. 2002/07/31

pagyu (pagyu@axelero.hu): Tudom, hogy más "csengése" van e soroknak most, 2002.-ben, mikor OV kiesett a hatalomból, s ezt nem viseli, de szerintem a témához (is) kívánkozik, hogy idézzem. K.P.könyvéből van az idézet (ami eléggé elfogult írás, de a tényanyag remélhetően hiteles - sok történet hasonlít P.Gy."narancsára", ez megerősíti e reményemet). Nos, nem szaporítom a szót, a lényeg az az idézet, ami OV gondolata a demokráciáról: "A demokrácia az, hogy kezünkbe vesszük a dolgokat!" Most ezt próbálja egy másik terepen, s szerintem a magyar demokrácia próbája, hogy mennyire fog neki sikerülni. Azt tesztelhetjük (nem önszántunkból, s én sok jobb dolgot el tudnék képzelni), hogy mit bír a nemzet, a nép, mennyire állunk ellen az antidemokratikus kísértéseknek, mikor döbbennek rá a tömegek, hogy egy hatalmat vesztett "csapat" akar újabb területet szerezni, ahol uralkodhat, másokat irányíthat, s ahol róla folyik a sóder. Mert ami ma a sajtóban írva vagyon, az nem értelmes beszéd, se nem párbeszéd, az csak csámcsogás, rágása a Fidesz(?), OV(?), a polgári körök(?) által dobott csontoknak. Sajnálom, hogy nem értelmes dolgokról folyik a diskurzus, én azt várnám, többet szóljanak az EU csatlakozásról, s e körben arról, hogy mit jelent ez majd a mindennapjainkban, hogyan változtatja meg majd - reményeim szerint jobb irányba - élet-, s világszemléletünket (legfőképp, hogy többek között a revizionizmus gondolatának, a nemzeti tőkének stb.nincs táptalaja az EU-ban, ott ezek értelmetlen, avítt kifejezések), hogy lehetünk felelősségteljesebb polgárok stb.Ezek jutottak most eszembe. Végül azt kérdezném a képviselő úrtól, hogy ezekről az orbáni gondolatokról nem tudtak (vagy nem voltak fontosak) a '80-as évek végén, a '90-es évek elején, vagy csak a hatalom nagyította fel a miniszterelnök "demokrácia (félre)felfogását"? Ezt azért kérdezem, mert eleddig nemigen hallottam, hogy OV nem demokrata, pedig ezek a gondolatok egyértelműen jelezték ezt már a '90-es évek küszöbén is... Üdv 2002/07/31

egy polgárnő: Kedves Hozzászólók! Egy mezei állampolgár vagyok, nem politikus és nincs a zsebemben a bölcsek köve.Véleményünk szerint Orbán Viktor demokrata, a polgári körök pedig valóban a polgári és demokratikus értékek védelmében és a magyar haza érdekében működnek.Sokat megalakítottunk már Orbán Viktor felhívása előtt is.Nem az az elképzelésünk, hogy egypárt rendszer legyen, hanem az, hogy olyan kormányok váltogassák egymást, amelyek mindenkor a magyarok érdekében tevékenykednek, igazat mondanak és tesznek.Azt szeretnénk, ha minél több kör, társaság jönne létre, melyeknél a fenti értékek fontosak.Ahogyan csak tudjuk, a saját kezünkbe szeretnénk venni sorsunk irányítását.Reméljük, hogy nemcsak a körök tagjainak és családtagjainak vagy környezetünknek életére, gondolkodására lehetünk pozitív hatással, hanem akár politikusainkéra is (bármely oldalon).Nem Orbán Viktor fejével gondolkodunk, hanem a sajátunkkal.Orbán Viktor többnyire hasonlóan gondolkodik, mint mi.Mi már tapasztalatból tudjuk, hogy másképp, szerintünk jobban is lehet vinni az ország ügyét, mint azt a szocialista kormányok vitték, viszik az SZDSZ-szel együtt(azt még sosem tapasztalhattuk meg, hogyan csinálná az SZDSZ egyedül).Az elmúlt (nagyon jó és szabad)évek Orbán Viktor nevéhez fűződnek és valóban megszerettük Orbán Viktort, valóban elfogadjuk őt vezetőnknek (nem vezérünknek). Az demokratikus jogunk, hogy a kormány, a politikusok vagy újságíróik működését kritikával illessük, tiltakozzunk vagy tüntessünk is akár(bár ne lenne rá okunk!)Nem jó taktika az Önök és főleg a médiájuk részéről, ha minket, akik nem értünk egyet sok mindenben Önökkel, fasisztának, söpredéknek vagy megtévesztettnek jellemeznek, mert ez egyrészt nem igaz, másrészt békés polgári családokat felháborítanak és fokozottabb ellenállásra késztetnek. Valóban inkább beszéljenek az EU-ról, az fontosabb mindenkinek, mert alig van információnk, így nem tudjuk eldönteni, hogyan szavazzunk majd a csatlakozásról.. 2002/08/01

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Kedves polgárnő! A véleményed elmondtad, de az itt elhangzottakkal nem szálltál vitába. Olvastad itt EM-től az alábbiakat és ennek ellenére fenntartod amit mondasz? Miért? Igazán érdekelne. "Egy demokrata olvasatában a polgári világ kormányoktól független intézményeinek, egyszerűbben a civil szférának nem az a feladata, hogy az ország politikai jövőjének az irányát meghatározzák. Ez a politikai pártok feladata, és a politikai pártok az általuk meghirdetett programok szerint kapnak mandátumot a választóktól a végrehajtásra. Orbán Viktor ezt ugyan tagadja, ő a pártok felett szeretne lebegni és onnan a hatalmat megszerezni, ami már önmagában aggályos." 2002/08/01

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Tisztelt Polgárnő! Először is kérem, nézze el Mézesmadzagnak a tegezést, az internetes fórumok túlnyomó többségén ez a szokás. Javaslom, tekintse bóknak, hiszen ezzel Önt tulajdonképpen fiatalította. Egyúttel kérem, nekem is nézze el, hogy az Ön életkorát magasabbra becsülöm és illendően magázni fogom, ezzel a legkevésbé sem kívánom megbántani. Arra kérem, hogy ugyanazzal a racionalitással, amellyel utolsó mondatát megfogalmazta, gondolkodjék el az alábbiakon: Tagadja-e, hogy a demokratikus politikai élet egyik ismérve az ellenzéki javaslatra létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságok működése? (Mint pl. a jelenlegi Medgyessy-bizottság) Ha nem tagadja, akkor kérem, nézzen utána, az elmúlt parlamenti ciklusban hány ilyen bizottság működött? (Ha nincs kedve, vagy ideje utánanézni, érdekelne, mennyit saccol?)Ha tagadja, milyen indokkal? Tagadja-e, hogy - egészen extrém, ápolásra szoruló kivételektől eltekintve - valamennyi magyar választópolgár azt szeretné, hogy olyan kormányok váltogassák egymást, amelyek mindenkor a "magyarok", vagyis a Magyar Köztársaság állampolgárai érdekében tevékenykednek? És igazat mondanak... (Az "igazat tesznek" számomra nehezen értelmezhető...) Ilyen alapon nem különböztethetik meg magukat a többi magyar állampolgártól (nota bene, az állampolgárok többségétől), a megkülönböztetés alapja csupán az lehet, hogy miként képzelik el ezt az érdekérvényesítést! Ha Ön az előző kormány egyik fő attributumának tekinti az igazmondást, az - jó esetben - olyan mértékű naivitásra vall, hogy e helyt nem látom értelmét vitába szállni a véleményével. Pusztán annyit kérek, lássa be, hogy a "megtévesztettség" egyrészt nem olyan súlyos vád - a többit, amit említ, nem is értem, honnan veszi, és főként miért veszi magára? - ,másrészt logikailag nem könnyen cáfolható. Én sem cáfolhatom azt az esetleges vélekedést, hogy a liberális gondolkodók, esetleg a liberális politikusok által megtévesztve vagyok meggyőződéses liberális. Definíció szerint, aki megtévesztett, abban a megtévesztettség nem tudatosulhat, különben már nem is megtévesztett... Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy az utolsó mondatában megfogalmazott kívánságával teljes mértékben egyetértek. (Azzal a megjegyzéssel, hogy talán nem az EU elfogadása vagy tagadása a tét, ez már minimális tájékozottsági szint esetén sem igazán kérdés - OV és csak sértődöttségében, kevéssé átgondoltan mondta elhíresült mondatát "van élet az EU-n kívül is", ami speciel elsődleges jelentését tekintve igaz, de a legkevésbé sem fejezi ki hazánk érdekeit -, hanem az, hogy az EU-csatlakozás szükségszerűségét hogyan lehet hazánk, a Magyar Köztársaság és valamennyi magyar állampolgár javára fordítani, a pozitív hatásokat maximalizálni és az elkerülhetetlen negatív hatásokat minimalizálni.) Tisztelettel várom válaszát! Miki 2002/08/01

jogg: Tisztelt Mézesmadzag ! "Nagyon sokat köszönhetünk ennek a négy évnek - mert nyilvánvalóvá tette, hogy a demokrácia intézményrendszere önmagában nem véd meg a diktátoroktól. Ezt nekünk kell megtölteni tartalommal és folyamatosan őrködni felette. Ha nem tesszük, az értelmes szó helyett az ordítást hiszik majd a politikának." Tökéletesen egyetértek, de az én olvasatomban az ordítás jobbra és balra is vonatkozik. Akkor lássam a kormányrúdnál az orbanikus jobbot, amikor a hátam közepét, de vak legyek, ha rosszul látom: a választási retorika (= ordítás) miatt a bal kényszerhelyzetben van: a "jó ötlet", a LOPSTOP igazságáért tolvajokat kell produkálnia. Az egyéb ismert ordibálások hitelesítéséért Kellert ki kellett nevezni Savonarolának stb. Jezsuita vagy "bölcs" rabbi lesz belőle, akárki meglátja. Sorjáznak a balos baklövések és az azokat "megmagyarázó" szövegek. A balszavazók egy része itt is pirulás nélkül védi a mundért. Egyrészt-másrészt. Machiavelli belepirulna. Bűnös lesz a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, ha a választási lózungordibálás ellenére mégsem talál elegendő tolvajt? A racionalizmus híveinek nem szabad gyanakodniuk, hogy koncepciós eljárások indultak, netán koncepciós perek is lehetnek belőlük? Vagy a balról jobbra vádló szó bírói ítélet nélkül is igaz? Azaz politikai axióma? Mindegy, hány jogerős elmarasztaló ítélet születik az egymásra ordibálás témájában? Folyamatosan őrködnünk kell elsősorban a győztes fölött. Egyre inkább. Úgy érzem, némelyeket nagyon elkapott a hév. A politikai düh sem jó tanácsadó. A pamflet az pamflet, de itt - Orbán ledorongolása érdekében - elfelejtődött pl. a természetvédő civil szervezetek organikus fejlődése. A Green Peace csapjon le rám, ha rosszul tudom, hogy ezek a szervezetek zöld párt nélkül is jelentős demokratikus politikai erőt képviselnek? A fundamentalizmus, a nacionalizmus, a liberalizmus mind igénybe veszi a mozgalmárkodást, felvonultat templomi zászlókkal, kokárdával, kék szalaggal, zöld földgömbbel. Vannak sikereik. Tanulságos volt az orbanikus jobb uralmának négy éve. Láttuk, hogy lehet furmányosan balgának, korruptnak, bűnösnek sugallni, önmaga szembeköpésére biztatni a fél nemzetet. Szerintem éppen nem a bugyuta LOPSTOP, hanem Orbánék nemzedékeket megalázó retorikája eredményezte a bal választási sikerét. Nagy tanulság az is, hogy ez a siker szerény volt. Nagyon szerény. Ezt vésse a fejébe a bal, ne a Tocsik-ügyre asszociáltató lózungot. A következő választáson esetleg azzal is szembe kell nézni, hogy sokan, egyben "elegen"â nem fogják kedvelni a szocializmust eltűrő nemzedéket. Racionalistaként kamarillának vélem mindegyik mai politikai pártunkat. Fölöttük bizony őrködniük kellene a köröknek és chartáknak. Afelől pedig nincs kétségem, hogy a baloldali kamarillák is csak a nekik tetsző civileket fogják dicsérni és igazán támogatni. A többit legfeljebb tűrik. Szóval őrködjünk és söprögessünk az utca mindkét oldalán s egyelőre annyira higgyünk a szükségképpen választási győzelemre szervezkedő minden politikusnak, mint Orbán Viktornak. Már skálázik az alig győztes bal, hogy jogbiztonságosan elhúzza a legfőbb ügyész és az államfő stb. nótáját, miután a zsákmányelosztás jogbiztonságosan megtörtént. Amit a jobb tesz, az eleve fondorlatos országölési kísérlet, a bal viszont makulátlan nemzetvédelmi manager? A vereséghez hasznos lehet a dac keltése. Ez is tanulság. Minden jót. 2002/08/01

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Kedves Mézesmadzag! Tulajdonképpen tetszik az ötleted, hogy közösen fordítsuk le Eörsi Mátyás szövegét, bár bevallom, inkább érezném munkának, mint szórakozásnak, igaz, nem lenne haszontalan munka. Szóval, nem zárkózom el, de azért várjunk egy kicsit, hátha Eörsi Mátyás hajlandó lenne követni Csillag István példáját (irónia) és az e fórumon olvasottak alapján esetleg megváltoztatja korábbi véleményét. Várjuk meg válaszát - ezúton is megismételve (minden irónia nélkül)kívánságunkat, hogy jó lenne, ha az a beszéd magyarul is olvasható lenne. 2002/08/01

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): OFF Értem én, értem, mit követel a Nép! Csakhogy. Egy kis szemantikai kötözködés (csak az ujjgyakorlat kedvéért): "megismételve ... kívánságunkat, hogy jó lenne, ha az a beszéd magyarul is olvasható lenne." Ja! Ehhez csatlakozom! Szerintem is jó lenne, ha a beszéd magyarul is olvasható lenne! Ha az lenne a kívánság, hogy a beszéd fordíttassék le magyarra... Ehhez is csatlakoznék. A kép akkor kezd el színesedni, amikor a mondatban egy alany is helyet kap. Mintha kisebb lenne a tolongás...! Engem őszintén megkap, ahogy MIKI117 megkedvelte az ELDR-ban tartott beszédemet. Nem tagadom, ott is sikert arattam, bár talán nem ekkorát, mint itt...:)) Azt azonban higgyék el, a fordítás nekem sem csupa vidámság és szórakozás, hanem munka, mint ahogy másnak is. És akár hiszik, akár nem, a pártnak nincs pénze arra, hogy a honlapomon megjelent szövegeket lefordítassa magyarra, holott..., holott én azt szeretném, ha a magyar szöveg is megjelenne angolul is! Tudják, hány látogatóm van külföldről? Sok! (Igaz, azt nem tudom, mennyi közülük a magyar anyanyelvű, ám tény, hogy a honlapomra rálelvén kaptam egy levelet innen a szomszédos Új Zélandból. Egy - akár hiszik, akár nem - óvodás társam ismert fel és írt nekem... Miután kellemesen elcseverészünk, értem én, mit követel a Nép, de nem fordítom le a beszédem magyarra. Erre két okom is van, egy szubjektív és egy racionális. A szubjektív ok az, hogy senki nem szeret egy publikált szövegével újra dolgozni. A racionális érvem pedig az, hogy csak azok óhajtják a beszéd lefordítását, akiknek tetszik, akik úgy gondolják, hogy fontos lenne, ha magyarul is megjelenne. Kiknek tetszik a beszéd? Azoknak, akik elolvasták és megértették!!! Nekik meg mi a csudának kellene magyarul még egyszer elolvasniuk? OFF off. Sőt: Uff! 2002/08/02

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Kedves Eörsi Mátyás! Tartozom egy bocsánatkéréssel, a honlapra tett üzenet után szándékomban volt egy privát e-mailben megfogalmazni a konkrét kérést, de késlekedtem, és válasza a honlapon megelőzőtt. A szubjektív érv teljes mértékben méltánylandó, meg hát érvek nélkül is elfogadjuk, ez van... De az úgynevezett racionális érvet nemhogy racionálisnak, de még csak érvnek sem tudom elfogadni! :D Majd meglátjuk, mit tehetünk, egyelőre nem ígérek semmit, még nem tudom, meddig tart bennem a lelkesedés meg a "hazafias, polgári öntudat"... (A saját magam általi fordítás ellen van egy szubjektív érvem, ez a lustaság, és van egy racionális: miután tanultam fordítástechnikát, tudom, mennyire fontos a co-textus ismerete, vizsgálata. Egy munkáját komolyan vevő fordító számára nincs abszurdabb feladat, mint hogy egy - hál,Istennek még élő - magyar anyanyelvű szerző angol (illetve szerényen hunglishnak nevezett) nyelven írt szövegét fordítsa magyarra.) Üdvözlettel Miki 2002/08/02

IGY: Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látszik, nem csak az iróniát nem értem, de szellemi képességeimmel is baj van. Képtelen vagyok ugyanis felfogni, hogy valaki a köz számára végzett szellemi tevékenységét miért nem akarja minél több ember számára elérhetővé tenni? A szöveg pedig valamilyen kódolt formája a gondolatoknak - következésképpen senki sem tudja e gondolatokat olyan híven anyanyelvére lefordítani, mint az, akinek fejében megfogantak. Ennél sokkal nagyobb hiba azonban az a kitétele, mely szerint úgyis elolvasták (megszerezték?) azok, akiket érdekel stb. Egy politikusnak KÖTELESSÉGE nézeteinek minél nagyobb körben való terjesztése! Nem is értem, miért kell sgy evidenciára figyelmeztetni. 2002/08/02

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Kedves IGY, Sem az iróniájával, sem a szellemi képességeivel nincs baj, legfeljebb az adott esetben az empátiája hagyta kissé cserben. Feltételezem, Ön is jól ismeri azt a szituációt, amikor egy értekezlet vagy előadás a későn jövők miatt nem tud időben elkezdődni, és ezért a szemrehányást mindig azok kapják, akik ott ülnek, tehát pontosan érkeztek. Vagy vegyünk példának egy balatonparti konferenciát, amikor süt a nap, és a résztvevők közül többen a strandot választják, emiatt a szemrehányást is azoknak kell végighallgatniuk, akik mégis beültek az előadásra. Ugye, ismerős a helyzet? Pontosan így érzem magam az Ön szemrehányását olvasva. Ha nem tévedek, én vagyok Magyarországon az egyetlen - még egyszer: az egyetlen - politikus, aki igyekszik lehetőleg minden fontos politikai kérdésről vitát nyitni, ott álláspontját kifejteni. Ehhez mindenki - itt is még egyszer: mindenki - hozzászólhat, kifejezheti eltérő véleményét, bármilyen szemrehányással illethet. Ha ezekre megválaszolok, azt is olvashatja bárki, ha nem válaszolok, azt is láthatja mindenki, és levonhatja a konzekvenciáit. Nem tudom, hogy ennél nyitottabban és demokratikusabban egyáltalán lehetséges-e politikai kérdéseket megvitatni. Ráadásul a honlapnak elenyésző a szerepe abban, hogy akár a pártomnak, akár saját magamnak ezzel újabb támogatókat szerezzek, minden ellenkező vélekedéssel ellentétben. A honlapot leginkább azok látogatják, akiknek biztos pártpreferenciái vannak, amint ez a hozzászólásokból kiderül. A honlap látogatottsága messze meghaladja a többi politikus látogatottságát (feltételezésem szerint a mindenkori miniszterelnök honlapját kivéve). Ha egy átlagos hónapot veszünk, mondjuk 2002. januárt, akkor összesen 30.800 megkeresését regisztrálhattunk, ami választói szempontból önmagában sem sok, ám hozzá kell tennünk, hogy ez a szám mindössze 2.671 gépről érkezett. A csúcs a július volt 62.481 megkereséssel 5.081 gépről. Tehát a honlap szerepe a politikai támogatottság növelésében elenyésző, ám mégis csinálom. Naponta többször megnézem, elolvasom és átgondolom a kapott hozzászólásokat, magam is hozzászólok, és teszem ezt azért, mert az a meggyőződésem, hogy a demokrácia igényli, sőt, szükségessé teszi ezt a kommunikációt, amelynek eredményeképpen én is árnyaltabban látom a dolgokat a vita hatására, és reményeim szerint az olvasók is árnyaltabban látnak egyet és mást. Majd ezek után kapok egy hozzászólást, mely szerint felfoghatatlan, hogy valaki a köz számára végzett szellemi tevékenységét miért nem akarja minél több ember számára elérhetővé tenni. Meg, hogy "Egy politikusnak KÖTELESSÉGE nézeteinek minél nagyobb körben való terjesztése!" Nem is érti a hozzászóló, miért kell egy evidenciára figyelmeztetni. Valójában az a helyzet, hogy a hozzászólásban megfogalmazott jogos követelménynek a 365 országgyűlési képviselő közül egyedül én felelek meg. Naponta több mint egy órát a gép előtt töltök, majd kapok egy kifogást, hogy miért nem fordítok újabb több órát fordítással. Van egy "International" része a honlapomnak, ahol angol szövegek jelennek meg.Most egy beszédem fordítását követelik, holnap az európa tanácsi beszédeimet is. Megjegyzem, a legjobb beszéd Lord Russell Johnstoné, az ő egészen kiváló beszédést a terrorizmus és az emberi jogok köréből szintén felraktam, miért ne fordítanám le azt is. Nem, nem és nem. Nem fordítok. Nincs rá időm, se energiám. I am sorry, indeed I am. De akkor sem. IGY szemrehányása ugyanakkor komoly büszkeséggel tölt el. Én vagyok ugyanis az egyetlen képviselő, akinek ezt a szemrehányást megteheti, és azt mindenki olvashatja. Ott ülök a konferencia első sorában, és kapom a szemrehányást a hiányzók miatt....:)) 2002/08/02

dabhu: Én aki eddig főleg kritizáltam a Képviselő Urat, most ismételten kiállok érte. Teljesen igaza van a fordítás terén. A honlapja pedig önmagáért beszél, minden képviselőnek hasonlóan kellene eljárni. Sőt egy javaslat, amit Eörsi Úr beterjeszthetne: az Országgyűlés honlapjához kapcsolódóan minden képviselőnek automatikusan kellene honlapot kapnia, hogy közvetlenül is szembesüljenek a választók véleményével. Ha egyszer információs társadalomról beszélünk, akkor ennyit tegyen is érte az OGY. Kiderülne, hogy ki mennyire tartja fontos a választóit (függetlenül attól, hogy személyesen válaszol, vagy a titkárát bízza meg vele). Bízom benne, hogy a képviselők mintegy 10%-a használná rendesen a lehetőséget, s az megkönnyítené, hogy a civil szférából könnyebben eljussanak a vélemények a politikai döntéshozókhoz. A technikai megvalósítás egy jól kitalált standard honlap esetében gyerekjáték lenne. 2002/08/02

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Na tessék, most meg dahbuval fogok egyetérteni. Szinte restellem, hogy normális vagyok :-) Ráadásul az egész vihart a fordítás körül egy jószándékú ajánlattal okoztam, amikor azt javasoltam MIKM17-nek hogy pótoljuk az űrt, amire az SZDSZ-nek a jelek szerint nincs lehetősége. Kedves Képviselő úr! Megjegyzéseinket tényleg veheti elismerésnek. A gondolat pedig egyébként onnan jött, hogy bár elolvastam felszólalását, de angol tudásom nem elég jó ahhoz, hogy annak minden részletét követni tudtam volna :-((. Továbbá úgy érezem, hogy a kedvezménytörvény kapcsán keltett hisztéria higgasztására jó lenne, ha ezt a szöveget olyanok is megösmérhetnék, akik magyarkodása az angoltudás hiányában merül ki. ;-) Kedves jogg! Nem csak a Te olvasatodban, hanem szerintem is mindegy, melyik oldalon próbálják hangerővel pótolni a gondolatok hiányát. Ahogy az a bizonyos választóvonal nem a jobb és a bal agyfélteke között húzódik, úgy nem is a jobb és baloldali "gondolkodás" között. (Azért írtam idézőjelbe, mert én csak egyféle - a józan - gondolkodást ismerem el.) Az igazi választóvonal a értelmes érdekegyeztetés (=politizálás) és az akarnok, ötlettelen, mindenáron érvényesülni vágyó szemérmetlen nyomulás (=diktatúra kicsiben és nagyban) között van, tüntessék fel az bármilyen "oldalpolitizálásnak". Aki közszereplést vállal, azt is vállania kell, hogy magánérdeket nem helyez közérdek elé. Sem butaságból, sem szándékosan. Aki ez ellen vét az nem demokrata, akármilyen "féloldalinak" is vallja magát. Az úr a pokolban is úr, mondja a mondás. Ebből következik, hogy lehetett, sőt kellett is politizálni még 1989 előtt is Magyarországon (akár MSZMP tagként, vagy kémelhárítóként is). Persze lehet, hogy egy kicsit több bátorság, ész és óvatosság kellet hozzá, mint ma. És biztos, hogy nagyon sokan voltak/vannak, akik saját érvényesülésükre használták ki a mindenkori hatalom antidemokratikus igényeit. Ezek ellen küzdött minden tisztességes ember akkor is és most is. Várjuk hát meg a MDF és SZDSZ által kezdeményezett bizottságok eredményeit, úgy tűnik, hamarosan tiszta víz kerül a pohárba! :-D 2002/08/02

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): BEJELENTÉS: Holnap az egykori "kommunista szombatok" (alig-önkéntes "társadalmi munkában" vállalt túlórák, amiket szerencsémre csak hallomásból ismerek) mintájára "liberális szombatot" tartok, és lefordítom a szóbanforgó szöveget. Hétfőn már kereshetik. (Mézesmadzagtól elnézést kérek, általában pártolom - sőt élvezem - az együttműködést, a kooperációt, de a fordítás olyasmi, amit a szöveg érdekében jobb, ha egyvalaki csinál.) MEGJEGYZÉSEK: Örömmel értek egyet Dabhuval. Egyúttal mindenki derültségére elmesélem, hogy idén tavasszal, miután - nem egészen véletlenül, hiszen Eörsi Mátyás választókörzetében lakom - rátévedtem erre a honlapra, utána igen lelkesen és hosszasan kerestem a többi hasonlót, míg teljesen frusztráltan rá nem jöttem, hogy nincsenek hasonlók... Szerintem nem kellene a javaslatot "beterjeszteni", erre talán felesleges törvényt alkotni, szerintem elég lenne, ha Eörsi Mátyás egy kávé mellett rábeszélné Kovács Kálmánt, hogy saját hatáskörében oldja meg a dolgot... Miután elvállaltam a fordítást, annyit azért megjegyzek, hogy itt nem egyszerűen arról volt szó, ki vállalja a fordítást. Ugyanis ez nekem, vagy Mézesmadzagnak, vagy bármely más látogatónak valóban fordítás, míg Eörsi Mátyásnak saját - vélhetően jól ismert - gondolatainak magyarul való megfogalmazása, ami egyrészt nem fordítás, másrészt a ráfordítandó idő töredéke annak, amit a valódi fordítás igényel. (Szemben pl. azzal, ha a Johnston-szöveg fordítását kértük volna.) Amit mi Eörsi Mátyástól kértünk - és nem követeltünk - az a szöveg terjedelme alapján számára kb. 3 hozzászólásnyi idő, - LETT VOLNA - vagyis nem kértünk tőle többet, nagyobb áldozatot szabadidejéből, mint éppen Dabhu, az autópálya-üggyel! Az autópálya-ügybe amúgy is úgy keveredett EM, mint Pilátus a Credoba... 2002/08/02

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Mélyen meg vagyok hatódva (irónia nélkül, nagyon is)! MIKI117 hozzászólása végének a megjegyzése természetesen helytálló, ám mégis van valami oka annak, hogy szerzők szinte soha sem fordítják le saját műveiket, nem mintha persze azt a bizonyos beszédet műnek tartanám... És szükségesnek tartom megjegyezni azt is, hogy Lord Russell beszédje valóban kiemelkedő mestermunka. Okos, szellemes, lényeglátó. Kétséget kizáróan sokkal jobb, mint az enyém. Igazi angol liberális beszéd. (Na, ezért fenékbe billentene.. Ő skót. Egyszer egy horvát liberális azt mondta neki, hogy "yo Mélyen meg vagyok hatódva (irónia nélkül, nagyon is)! MIKI117 hozzászólása végének a megjegyzése természetesen helytálló, ám mégis van valami oka annak, hogy szerzők szinte soha sem fordítják le saját műveiket, nem mintha persze azt a bizonyos beszédet műnek tartanám... És szükségesnek tartom megjegyezni azt is, hogy Lord Russell beszédje valóban kiemelkedő mestermunka. Kétséget kizáróan sokkal jobb, mint az enyém. Okos, szellemes, lényeglátó. Igazi angol liberális beszéd. (No, ezért fenékbe billentene.. Ő ugyanis skót. Egyszer egy horvát liberális azt mondta neki, hogy "you, Englishman...", mire Russell azt válaszolta, hogy "Next time you call me an Englishman, I’ll call you a Serb...!") Ha MIKI117 nem akar osztozni, Mézesmadzagnak nem lenne esetleg kedve...? Na jó, elég a szemtelenkedésből, mindenkinek mindent köszönök! (Remélem, IGY sem bántódott meg, mert nem volt szándékomban megbántani...:)) 2002/08/02

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): A lektorált fordítás némi technikai nehézségek lekűzdése után immár olvasható az International rovat hozzászólásainál! Ha már belejöttem a fordításba, még egy-két mondatot hozzáteszek az ELDR honlapjáról: a program mindössze 3 előadást tartalmazott, ezek egyike volt Eörsi Mátyásé. A másik kettő: Graham Watson: A Kelet és Nyugat közötti kulturális különbségek, illetve Pat Cox: Európai értékek, európai értékrend az interkulturális párbeszéd tükrében. "A beszédeket hosszú és élénk vita követte a patriotizmusról, a nemzeti, regionális és helyi értékek pozitív vonásairól, valamint arról, hogy mennyire szükséges más kultúrák megismerése ahhoz, hogy megérthessük a sajátunkat." Személyes megjegyzéseim arról, miért tartottam olyan fontosnak, hogy Eörsi Mátyás beszéde magyarul is olvasható legyen: 1) Azon túl, hogy mélyen egyetértek a beszédben felmutatott és kijelölt kommunikációs irányvonallal, úgy gondolom, nem ártana közösen továbbgondolkodnunk a részletekről. 2) A beszéd - ha politikai ellenfeleink legalább egy kissé visszafogott előítéletekkel olvassák - alkalmas lehet arra, hogy eloszlassa azokat a tévhiteket, amelyek szerint a liberális gondolkodásmód, a liberális értékrend szemben állna a nemzeti öntudattal, a nemzeti értékek tiszteletével és ápolásával, vagy amelyek szerint a liberális politikusok nem akarnak törődni a határon túli magyarsággal. Ahogyan halványulnak ezek a tévhitek, úgy csökken a liberális és a nemzeti-konzervatív oldal - és itt nem elsősorban a politikai elitekre, hanem sokkal inkább a szembenálló társadalmi tömegekre gondolok - közötti túlzott ellenszenv. 2002/08/05

Anonymus (a27@freemail.hu): Tisztelt Hozzászólók! Először is köszönöm Miki117-nek a jókívánságát, tényleg nyaraltam, és jól. Már írtam valamelyik topicban, hogy baloldali gondolkodás szerint ha Orbán Viktor csinál valamit szavazóbázisának növelésére az HATALOMÉHSÉG, ha ugyanezt a "Baloldal" csinálja, akkor az a POLITIKAI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA TETT PROBÁLKOZÁS. Tisztelt Képviselő Úr! Ismét kilyukadtunk az megígért és eddig még elmulasztott válaszadásánál, hogy miért lépett 94-ben az SZDSZ az MSZP-vel koalicíóra, amikor az MSZP-nek meg volt a parlamenti többsége. Még nem adtam fel a várakozást..... A bálványosi beszédhez annyit fűznék hozzá: véleményem szerint mindössze annyiról van szó, hogy Orbán Viktor megpróbálja a hasonlóan gondolkodókat, akik nyílván szavazóbázist jelentenek, összefogni, szervezetebbé tenni. Mi ezzel a probléma? Azt hiszem az köztudott, hogy "jobboldali" egységes szavazóbázisról ezidáig nemigen beszélhettünk. A civil szférára nem lehet úgy tekinteni, mint valamilyen politikamentes szervezetekre. Mivel ezek a szervezetek is a társadalom részei, így ha közvetlenül nem is politizálnak, de közvetetten befolyásolhatják a politikát. A civil szféra pedig nem egy homogén valami, hanem különböző véleménnyel bíró embrek alkotják. Orbán Viktor és pártja mindössze megpróbálja a civil szférának egy olyan részét erősíteni vagy inkább létrehozni, ami ezen a politikai oldalon nem létezett. Ezt persze a politikai ellenfelek nem jó szemmel nézik. Ez is érthető. Tisztelettel Anonymus 2002/08/05

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Egye fene, még egyszer tömören összefoglalom Anonymus kedvéért... 1990-ben Antall József miniszterelnöksége alatt nagyjából kiépül a rendszerváltás után Magyarország új alkotmányos berendezkedése. Ami az első ciklusban elmaradt, az a gazdasági rendszerváltás volt. Az első kormány nem tudott vagy nem mert hozzányúlni a nagy elosztó rendszerekhez. Magyarországon az emberek komoly többsége elutasította ugyan a Kádár-rendszer politikai tartalmát, ám elfogadta és kívánatosnak tartotta az állam mindenkiről gondoskodni tudó álomvilágát. 1994-ben az MSZP-nek valóban abszolút többsége volt, ám ez a többség rendkívül csekély volt. Érdemes felidézni, hogy akkoriban az MSZP nem csekély része maga is hitt abban, hogy a 3,60-as kenyér mindössze politikai döntés kérdése. Az MSZP egyedül képtelen lett volna egyedül a gazdasági rendszerváltást végrehajtani. Bizonyára sokak számára emlékezetes marad, ahogy Horn Gyula nem sokkal miniszterelnökké való megválasztását követően leállította a HungarHotels privatizációját, és lehetne a hasonló történeteket sorolni. 1995-re Horn Gyula megértette, hogy a korábbi osztogató költségvetés nem maradhat fenn, ellenkező esetben az ország totális gazdasági válságba kerül. Ugyanebben az évben az MSZP komoly lobbyerőt képező csoportosulásai ebből semmit nem értettek. Emlékezzünk csak vissza, minden jelentős szakszervezeti csoport legmagasabb szinten képviseltette magát az MSZP országgyűlési padsoraiban. Politikai szolidaritásból természetesen mindent készek voltak megszavazni, ám minden egyes szavazatuknak el akarták kérni az árát. Gondolják csak meg: az MSZP többsége olyan szűk volt, hogy minden egyes szakszervezeti tömörülés szavazataira szükség lett volna. Ha mindegyik tömörülés megkéri a szavazatának az árát, akkor teljesen "szétcincálták" volna a Bokros-csomagot. Az SZDSZ támogatói szavazataira szükség volt ahhoz, hogy ezek a szakszervezeti csoportok ne tudják megzsarolni a kormányt akkor, amikor a nagy költségvetési rendszerek átalakításra kerültek. 1994-ben, tehát négy évvel a rendszerváltás után sem Magyarország lakossága, sem pedig a nemzetközi közvélemény nem tudhatta, hogy miként fog kormányozni a volt MSZMP utódpártja. Mint külügyes állíthatom, hogy az SZDSZ részvétele a kormányban rendkívül stabilizálta Magyarország megítélését mind a nemzetközi politika, mind pedig a nemzetközi gazdaság főszereplőinek a szemében. Nem osztom a "minél rosszabb, annál jobb" stratégiáját, és senkinek, de senkinek nem lett volna érdeke az, hogy Magyarországról megkezdődjék a tőkekivonás, ezzel még lejjebb taszítva a magyar gazdaság helyzetét. Belpolitikailag is fontos volt koalíciós szerepvállalásunk. Két kezemen sem tudnám megszámolni azokat az eseteket, amikor az SZDSZ szorította koalíciós partnerét a demokratikus normák betartására. Meg tudtunk akadályozni számos rossz, hibás döntést, és ezekkel kapcsolatban a konfliktust is vállaltuk. Nem az a baj, hogy bementünk, hanem az, hogy nem jöttünk ki idejében, akkor, amikor Horn Gyulának már nem volt igazán szüksége az SZDSZ támogató szavazataira. (Itt kell megjegyeznek ugyanakkor, hogy a lengyel Demokratikus Unió, Bronislaw Geremek vezetésével ugyancsak figyelte a magyarországi folyamatokat. Ők az SZDSZ példáján okulva kiléptek a koalícióból. Mégsem erősödtek meg, mint ahogy arra számítani lehetett volna, hanem a következő választásokon kiestek a Szejmből.) Tessék megnézni, hogyan szavazott az MSZP az ezer sebből vérző státusztörvényre. Engem ez a dolog kicsiben arra emlékeztet, hogy a magyar baloldal nem mert ellene menni annak sem, hogy Magyarország belépjen a II. Világháborúba. A magyarországi baloldal retteg a jobboldaltól, hogy ott kétségbe vonják magyarságukat. Az SZDSZ nélkül nem jöttek volna létre az alapszerződések, amelyek végre leszámoltak a trianoni reváns akár megalapozott, akár megalapozatlan félelmével, így Magyarország a térség stabilitásának záloga lett, ezzel is előkészítve a talajt a NATO- és az Európai Unió tagsághoz. Nem szeretem, ha egy politikai erő azt állítja magáról, hogy "feláldozza magát". Az SZDSZ sem akarta magát feláldozni, ugyanakkor be kell ismernem, hogy az SZDSZ támogatottságának nagymérvű zuhanása a koalíciós szerepvállalásával állt szoros összefüggésben. Mégsem bántam meg a koalíciót. Abban az esetben, ha a koalíció nem jön létre 1994-ben, Magyarország esélyei lényegesen csökkentek volna arra, hogy a volt szovjet-blokk országi között megtartsa élen járó pozícióját. Magyarország, többek között demokratikus fejlődése, a gazdaság konszolidációja eredményeképpen belépett a NATO-ba, és az Európai Uniós tagság politikai akadályai elhárultak. Vannak olyan országok a térségben, ahol a posztkommunista erők egyedül térhettek vissza a hatalomba. Szlovákia, Románia, Bulgária ezzel lekerült a nyugat felé menetelő országok listájáról. Igaz, a következő választásokon a "demokratikus" erők sikerrel térhettek vissza a hatalomba, csakhogy már nemigen tudtak úrrá lenni a kapott örökségen. Magyarországon nem ez a helyzet. És ha az SZDSZ rengeteg vért vesztett is, Anonymusnak és másoknak jelentem, szívesebben vagyok egy gazdaságilag és politikailag fejlődő, egy biztonságos és integrálódó Magyarországon kis párt politikusa, vagy akár egyszerű polgára, mintegy szétzilálódó, válságról válságra bukdácsoló, az integrációról leszakadó és a szomszédaival évszázados konfliktusokon viszálykodó ország minisztere vagy más jelentős pozíciót betöltő vezetője. Nos, ez a lényeg, bár tudom, félévenként úgyis neki kell ugranom a billentyűzetnek, és folyton s folyvást magyaráznom az 1994-es bizonyítványt... 2002/08/05

Anonymus (a27@freemail.hu): Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon köszönöm a válaszát. Most nem tudom, hogy reagáljak-e vagy sem, mert akkor az eredeti topic háttérbe szorul, és erről fognak szólni a további hozzászólások. (Gondolom.) Csak annyit írnék, hogy ha ez a koalícióralépés azért volt, hogy kontrolláljuk és megakadályozzuk az MSZP ballépéseit, akkor ilyen alapon bármikor, bárkivel... Mégegyszer köszönöm. Tisztelettel Anonymus 2002/08/05

Béres István: Azt írja Eörsi Úr: "Egy demokrata olvasatában a polgári világ kormányoktól független intézményeinek, egyszerűbben a civil szférának nem az a feladata, hogy az ország politikai jövőjének az irányát meghatározzák. Ez a politikai pártok feladata, és a politikai pártok az általuk meghirdetett programok szerint kapnak mandátumot a választóktól a végrehajtásra. " Döbbenetes utolsó mondat. Magyarán nekem, mint állampolgárnak semmi közöm a politika irányvonalának meghatározásához. Négyévente döntsek az adómból fizetett reklámblokkok (pártprogramok) alapján, utána legyek csöndben, mert van egy/több élcsapat (politikai pártok), aki felkentnek érzi magát, hogy meghatározza a politikai irányt. Akkor inkább kezdje így: "Egy diktatórikus demokrata olvasatában ..." Sajnos Önök is mint elődeik is alaposan eltérnek a választási igérgetések közben elhangzottaktól (18%-os adó, közbeszerzés, nem lesz bosszúhadjárat stb.). Most Ön azt akarja mondani legyek csenben majd 4 év múlva ikszeljek. Hát nem! Egy civil szervezet pontosan azért jön létre pártfüggetlenül, hogy egy adott közösség érdekeit védje, képviselje a demokrácia, és a jogállamiság keretei között. Igen kedves Eörsi Úr, akár önnel, vagy éppen az SZDSZ-el szemben is, bizony nem kihagyva a politika nyomásgyakorlás lehetőségét sem. Nem hiszem, hogy pl az utcai demonstráció (nem a hídi tüntetők, taxis blokád törvényszegő szervezőire, lelkes támogatóira gondolok) csak a politikai pártok hitbizománya lenne. 2002/08/05

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Ha valaki félre akarja érteni a mondanivalómat, akkor ez ellen nem tehetek semmit, mert félre is fogja érteni. Béres István úrral feltehetőleg ez történt. Sehol, de sehol nem talál tőlem olyan mondatot, de utalást sem, hogy az állampolgároknak ne lenne köze a politikához. Orbán Viktor - amint témanyitómban kifejtettem -, olyan civil szférában gondolkodik, amely az ő politikai céljait szolgálják. Erről beszélt Bálványoson. A választások után már megpendítette, hogy a pártformációkon túlhaladott az idő. Én viszont úgy gondolom, hogy a hatalmi politikai célok megvalósítására politikai pártokat szokás szervezni. A civil szféra, amint a neve is mutatja "civil", azaz civil célokat követ. Környezetvédelem, sport, női egyenjogúság, kábítószer-ellenes felvilágosítás, rászoruló emberek megsegítése, hadd ne folytassam a sort. A civil szférának annyi célja lehet, amennyi társadalmilag (vagy egyénileg) fontos célt az emberek megfogalmaznak saját maguk számára. Abban az esetben, ha félreérthető lettem volna, akár elnézést is kérek olvasóimtól. Ám azt hiszem, erre nincs szükség, mert úgy érzem, hogy nekem nincs érdemi vitám Béres István úrral. (Hacsak a programok végrehajtása terén nincs, de ez más lapra tartozik.) Amit fenntartok, az az, hogy kormányoktól független civil szféra létrehozása és megerősítése kormányzati eszközökkel, kormányzati célok megvalósítása érdekében: fából vaskarika. Orbán Viktor pedig erről beszélt. 2002/08/05

Anonymus (a27@freemail.hu): Nem gondolja Képviselő Úr, hogy a civil célok és a politikai célok között sokszor nagy az átfedés? Pl. környezetvédelem - Bős-Nagymaros; kábítószer elleni küzdelem - ifjúságpolitika; rászoruló emberek megsegítése - szociálpolitika stb. Tisztelettel: Anonymus 2002/08/05

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Dehogynem, abszolúte így van! A civil célok között rengeteg a politikai természetű. De nem a hatalom megszerzése és/vagy megtartása. Sőt, az sem, hogy egy politikai párt szerezze meg vagy tartsa meg a hatalmat. Sem a Fidesz, sem az MSZP, sem az SZDSZ. Egyik sem. Még akkor sem, ha a civileknek van pártpreferenciájuk. Még akkor sem, ha kifejezetten egyik vagy másik párt győzelmében érdekelt. De ez a célja szerintem azért nem lehet, mert azt már úgy hívják, hogy politikai párt. Megjegyzem, még olyan civil szerveződéseket is el tudok képzelni, amely kifejezetten egy-egy politikai ideológia, uram bocsá’, párt támogatásában érdekelt. Ilyen a Professzorok Batthyányi Társasága, meg ilyen a - hogy is hívják - amelyet most ismét Martonyi János elnököl. Még egyszer: nem is ezzel van alapvetően bajom. Hanem azzal a kormánytól független magyar világtól, amelyet Orbán Viktor akar létrehozni saját politikai céljainak szolgálatára. Ám tegye, csak azt ne higgye, hogy ezzel valóban kormánytól független civil szférát hoz létre. Az elmúlt ciklusban, ha egy civil szervezet nem állt be a sorba, Orbán Viktor minden támogatást megvont tőle. Ha beállt a sorba, támogatta, nem is kevés pénzzel. Magyarán: ez nem a kormányoktól független magyar világ. Ez a bajom. 2002/08/05

Anonymus (a27@freemail.hu): Nem gondolom, hogy itt Orbán Viktorról van szó. Itt egyfajta értékrendről, életfelfogásról van szó, ami a társadalmi élet sok területét lefedi, és ami köré most emberek csoportosulnak. Legalábbis próbálnak, mert a régi rendszerben nem tehették, és 13 évnek kellett eltelnie ahhoz - no meg kellett hozzá egy karizmatikus személy (O.V.) -, hogy ismét lábraálljanak, vagy inkább próbálkozzanak. Gondolom, Képviselő Úr nyílván máshogy gondolja. Sajnos az tagadhatatlan, hogy pont a múlt örökségeként a jelenlegi civil szféra inkább "baloldali", akitől Orbán Viktor kevés támogatást várhatott. Ezért nem támogatta ő sem őket, mint ahogy ezt Önök sem tették volna. A végére egy kérdés: Ön szerint, ha nem Orbán Viktor lenne a polgári mozgalom úgymond "vezére", akkor nem támogatná ezen körök létrejöttét? Én azt gyanítom, hogy támogatná. Ezt csak a saját politikai célok végett írtam. 2002/08/05

egy polgárnő: A civil szféra szerintem fontosabb, mint a pártok. Nem mi vagyunk a pártokért, a pártok vannak miértünk.Ha mi megfogalmazzuk (mi, civilek)mit akarunk és miért, a hogyant megfogalmazza egy-egy párt.Nélkülünk hiába vannak pártok, ha nincs támogatottságuk, vagy ha az elenyésző,nem? 2002/08/05

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Tagadhatatlanul alapvető eltérés van a felfogásunk között. Ön azt mondja, hogy az emberek valami köré csoportosulnak, vagy ezzel próbálkoznak, mert a régi rendszerben nem tehették. Én pedig azt mondom, hogy ma sem tehetik, hacsak nem Orbán Viktor mögé állnak. Vegyük példának az 56-os intézetet. Kommunisták voltak? Ugyan! Litván György a közönség előtt szólította fel Rákosit lemondásra, ilyen kommunista elnyomó volt ő. Egyszer egy interjúban tett Orbán Viktorról egy bíráló megjegyzést, a következő évben a költségvetési juttatásokból kimaradtak. Tudja, kedves Anonymus, hát pontosan ez történt a régi rendszerben. Lehettek akkor is "civil szervezetek", de csak azzal a feltétellel, hogy az MSZMP politikáját támogatják. Aki akkor próbálkozott független civil szervezettel, kivált, ha ellenzéki volt, azt a rendőrök elvitték. Azóta a világ nagyot fordult. Aki Orbán alatt próbálkozott független civil szervezettel, természetesen nem vitte el a rendőr. De kivált, ha ellenzéki volt, minden állami támogatástól elesett. Rosszabb esetben az APEH addig vizsgálta őket, míg be nem csukhatták a kaput. Ezzel szemben - álljon itt még egy példa arra, hogy mi volt az SZDSZ szerepe az 1994-98-as kormányban - mi nagyon ügyeltünk arra, hogy nem csak baloldali, és nem csak liberálisnak tekinthető civil szervezetek kapjanak támogatást. Namármost az igaz, hogy jobboldali szervezetek ettől nem kedveltek meg minket, miközben némely liberálisnak tekinthető körök megsértődtek ránk. A végére pedig: én még így is támogatom a polgári körök létét, Orbán Viktorral az élen is. Csakhogy megint el tetszik felejteni azt, hogy miről is van szó ebben a topikban. Arról, hogy politikától független magyar világ, ha a politika hozza létre és erősíti meg, fából vaskarika. Civil szféra az, ami civil. Polgárnővel egyetértek. A pártok vannak a "civilekért" és nem fordítva. Éppen ezért mondom, hogy nem egy pártpolitikusnak kell a "civil szférát" létrehoznia. De ha létrehozza, rendben van, csak ne állítsa azt, hogy ez a "kormányoktól független magyar világ". 2002/08/05

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Tisztelt Anonymus! Hát, nem volt könnyű olyat írnom, ami felkelti az érdeklődését! Örülök, hogy jól nyaralt! :-) Talán most komolyabban is sikerül: Szerintem utolsó megjegyzése öngól. Gondoljon a Magyar Demokrata Fórum megalakulására és történetére. Azt csak sejtem - avagy az Ön szavával, gyanítom, és hát bármelyikünk azt gyanít, amit jólesik - hogy Antall József éppenhogy nem úgy viselkedne a mostani helyzetben, mint OV (más kérdés, hogy sem ő, sem az ő vezetésével az ország nem került volna ilyen helyzetbe), az viszont biztos, hogy az MDF jelenlegi elnöke éppen OV-ral ellentétes állásponton van! Politikai ellenfélként is tiszta szívből kívánom Dávid Ibolyának (és vele együtt Csapody Miklósnak, Pongrácz Tibornak, stb.), hogy politikai súlyuk jelentősen növekedjék OV rovására, az ország - ha úgy jobban tetszik, a HAZÁNK - érdekében! 2002/08/05

egy polgárnő: Mézesmadzag-nak: Véleményem szerint a civil szférának igenis feladata, hogy az ország politikai jövőjének az irányát meghatározzák. És az is igaz, hogy ez pártok fölötti, még ha jelenleg ez csak gyerekcipőben is jár. A gyerekek felnőnek. Ez időbe telik. MIKI-nek: köszönöm a magázást, de valóban az interneten ennek nincs jelentősége. A parlamenti vizsgáló bizottságokkal kapcsolatban: jó lenne, ha lenne értelme, de eddig ezt még nem láttam bizonyítottnak. Cirkusz, tévéműsor,lejáratás,stb.Ennyi.Tehát nem tagadom, de nem így kell. A magyarok érdekei alatt azt értem, hogy nem elsődleges a külföldi (akár amerikai vagy más) érdek (pénzügyi,politikai,gazdasági,katonai,stb.), de elsődleges a magyar nemzet érdeke (határon belül és kívül). Igazat mondani= nem elhallgatni,nem csúsztatni,nem hazudni(ez ma még nem a liberális sajtó sajátja!Kérem, véltoztassanak ezen) Igazat tenni=valóban átlátható és ellenőrizhető módon tenni a dolgokat, nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. A vádak, miszerint mi fasisztoid csőcselék, orbánjugend (54 éves fiatal vagyok!), stb. lennénk, a liberális sajtó némely képviselőitől gyakran elhangzott és elhangzik.Ezeket a hangokat nevezzük gyűlőlködőnek és erre a gyűlöletkeltésre, hazug vádakra nincs szüksége senkinek(vagy mégis van, akinek ez a malmára hajtja a vizet?)-- ezek ellen a leghatározottabban tiltakozunk! Ezektől lesz az árok még mélyebb.(már megint a média!) Végül az EU: ha már minden eldöntött tény, miért fogunk róla szavazni? Vagy már annak eredménye is el van döntve? 2002/08/06

egy polgárnő: Még egy fontos dolog(röviden): amit a kormány a közszolgálati tévével művel, valamint a jobbos műsorok és újságok, újságírók ellen (segédcsapatok bevonásával) tesz, az számomra azt bizonyítja, hogy a kormány nem biztos magában és a kormánypártok nem biztosak a szavazóikban. A kormány fél, ezért minden más hangot, ami nem az övé, el akar némítani, a hatalom gyenge és ezért diktatórikus módszerekhez folyamodik, a hatalom ostoba, ha ezt folytatja, a hatalom hamar végetér, ha figyelmen kívül hagyja a szavazók 49%-nak jogait.És ugye a hatalom hosszabb időre rendezkedett be? Bizonyítsák be nekünk, hogy a kormány a 49% kormánya is! 2002/08/06

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Tisztelt polgárnő!Mint már fentebb írtam, kár, hogy a metakommunikációs jelzéseket az internet nem közvetíti. Minderre nincs szavam, a gesztusra meg nincs megfelelő karakter. (Nehogy rosszabbat vagy csúnyábbat gondoljon, egy elnéző, sajnálkozó, kissé keserű félmosolyról van szó. Ne általánosítson, elég, ha engem tart nagyképűnek...) 2002/08/06

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Az egy polgárnőnek szeretném mondani, hogy egyetlen alkalommal fordult elő, hogy valamelyik újságíró a Kossuth téri tömeget leorbánjugendezte. Ezt az esetet először Orbán Viktor használta fel a Várban megtartott beszédjében, azt sugallva, hogy a magyarországi baloldal, illetőleg a magyarországi liberálisok en bloque tartják Orbán Viktor híveit újfasisztáknak. Szeretném rögzíteni, hogy néztem a televízió adását, a Kossuth téren és a Várban kifejezetten megnyerő arcú embereket láttam. Láttam ugyan újfasisztákat is, de eszem ágába nem jutna Orbán Viktor szavazóit ilyen módon általánosítani. Javasolom, esetleg kérem, hogy egy újságíró megfogalmazásából ne teremtsenek legendát. Amit az igazmondásról, igaz tevésről ír, azzal teljes mértékben egyetértek. Olyannyira, hogy el sem tudom hinni, hogy Polgárnő ezen felfogása alapján a Fideszre szavazott volna. Az Európai Unió nem eldöntött tény. Lesz róla népszavazás, és egy Polgárnőről a legteljesebb mértékig azt feltételezem, hogy igennel fog szavazni. Amennyiben Orbán Viktor kormányon maradt volna, ő is erre kérte volna híveit. Kíváncsi vagyok, de remélem is egyben, hogy ellenzékben sem fog másképp cselekedni. De akárhogy lép is Orbán Viktor, bízom abban, hogy nem csak az ország "Kun Bélai", hanem "Szent-Istváni" oldala (Kerényi Imre) is, illetőleg a "múlt erői" mellett a "jövő erői" (Orbán Viktor) is a belépésre fog szavazni. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy Polgárnő az elmúlt négy évben is nézett közszolgálati televíziót. Bizonyára nem nézett, ellenkező esetben legutolsó hozzászólását valószínűleg nem írta volna meg. 2002/08/06

Polgárnő: Kedves Eörsi úr! Sajnos, nagyon sok műsorban (ATV,BPTV) szinte sorozatban kapjuk a már felsorolt jelzőket, erősebb és gyengébb, de mindenképpen bántó formában.Nagyon gyakran nézek esténként tévét, úgyhogy tudom. A politikusok nyilvánosan meg tudják magukat védeni, ha akarják, de mi civilek, nem.Ezért is írok ide, hátha elgondolkodnak rajta, hiszen értelmes emberek, akik -ha akarnak- tudnak hatni a saját médiájukra(is). Tudom, hogy mi az önök problémája a közszolgálatik esetében, de mégsem kellene ezért a csigatévé és brutáltévé színvonalára süllyeszteni azt, valamint valóban ne legyen a kormány szócsöve(az elmúlt időszakban Önöknek sem tetszett, ha az volt).Nagyon elítéljük a "lefejezési hullámot" - minden vonalon, értjük, miért teszik, de az indoklásuk hamis. EU-val kapcsolatban: több információra lenne szükségünk!Bizony, sokan vannak, akik információk alapján szeretnének dönteni, nem csupán Orbán Viktor vagy Medgyessy Péter véleménye alapján.Azt hiszem, ez normális igény. Kedves Miki! Megértettem a gesztikulációt. Higgye el, hogy elgondolkodnék, ha reagálna, válaszolna tételesen a mondataimra.Miért keserű az a félmosoly? Bizony nem gondolkodunk egyformán, és nincs egy "igazságosztó", aki megmondaná, kinek is van igaza.. Egyébként azzal, hogy ilyesmiket leírtam, csak segíteni szeretnék abban, hogy közeledjenek egymáshoz az álláspontok-- ha egyáltalán még lehetséges. 2002/08/06

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Kedves Polgárnő! Budapest azon részén lakom, ahol az ATV sajnos nem fogható, ezért nem vagyok abban a helyzetben, hogy vitassam az Ön által állítottakat. Csak kérdezek, mert ezeket a műsorokat sem látom, hogy vajon a Sajtóklub nevű beszélgetésekről mi a véleménye. Úgy hallottam, hogy minden más műsort felülmúl gorombaságban és gyűlölet-szításban. Mondom, én nem ismerem ezt a műsort, ezért vagyok kíváncsi a véleményére. (Pontosítok: egy műsort megnéztem videóról, arról írtam is a Politikai naplóban "Mécs Imre hazaáruló" címmel 2001. novemberében.) És mélységesen egyetértek azzal, hogy az Európai Unióról sokkal, de sokkal több információra lenne szükség. Nem elegendő sem az "Európai Unión kívül is van élet", sem pedig az "Európai Unión kívül nincs élet" jellegű kifelejtés, még akkor sem, ha én az utóbbival értek egyet...:)) 2002/08/06

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Nem "kifelejtés", hanem "kijelentés"... Remélem, senki sem fogja freudi elszólásnak tekinteni!:)) 2002/08/06

Polgárnő: Az ATV-ben a NAPTV-n kívül hetente 8-10 alkalommal+ismétlések a baloldal uralja az esti műsort változó színvonalon. A legtöbb Juszt műsora, ami szerintem kritikán aluli. Színvonalat azokban csupán Mészáros Tamás képvisel.De ő is "bántalmaz" minket.Jusztot biztos nem kell bemutatnom,Aczél és Bolgár urakat sem.Nem tűnnek természetesnek a beszélgetéseik, hanem célzottak, mesterkéltek, hiteltelenek, sokszor gyűlöletkeltőek. Dési János és Szőke László műsorai kiegyensúlyozottabbak. (Désit utálom, amikor p.ö.c.s.-nek nevezi a polgári köröket) Ehhez képest egyszer (ismétlés nélkül) szerepel a péntek esti Sajtóklub, Lovas úr műsora. Már én is láttam olyan adást belőle, ahol "elengedték magukat kissé", de semmivel sem jobban, mint baloldali társaik. Igazságtalan csak őket elmarasztalni, ha ugyanakkor a másik oldalnak szabad és sokkal többször szabad. (bár szerintem jobb volna, ha egyik sem tenné!)Egyébként pedig dokumentumokat, híreket (baloldali újságokból) szoktak felolvasni és kommentálni. Természetesen a másik oldal szemszögéből, de gyakran kapnak tőlük kritikát a jobboldali pártok is! (Ezt pl. nem hallottam a baloldali műsorokban még, hogy a kormánypártokat vagy a kormányt valaha is kritizálnák.) Lovas műsora ugyanakkor sokszor meg is nevetett minket, és ugye ezt nem sajnálja tőlünk senki? Összefoglalva:legyen mindenféle műsor, de nagyobb arányban kellene jobb oldalinak lennie.Sokan nézik Lovasékat, a baloldal is, a legnézettebb műsor.Én magam azokat a műsorokat szeretem, amelyekben a két oldal politológusai vagy poltikusai vannak és azonnal tudnak egymásra reagálni.Ilyen pl. Elek István műsora és Désinek is volt már egy. A BPTV-n (neveket nem tudom, de egy "szennylap" szerkesztője vezeti) gyakran van baloldali újságírók műsora, többnyire elborzadok rajtuk.No és ott van Meruk úr! Hát... szóval nem valami fényes a helyzet! 2002/08/06

Anonymus (a27@freemail.hu): T. Képviselő Úr! Nem tudom, hogy jelen esetben beszélhetünk-e fából vaskarikáról. Majd eldönti az idő. Nem teljesen helytálló erről beszélni azért sem, mert nem valamiféle rendelet útján jöttek létre ezek a polgári körök, hanem felkérésre. Ez azért nem mindegy. És mondom, nem Orbán Viktor Fan Clubról van szó, hanem értékek mellett felsorakozó csoportokról. Én így látom, de lehet, hogy tévedek. A Litván féle dologról nem hallottam, de hiszek Képviselő Úrnak. Hát ha így történt, és CSAK ENNYI a dolog, akkor nem értek egyet a vele. Hogy Önök kiket támogattak, arra szintén nincs rálátásom, de állítását a 94-98 közötti fair osztogatásról, hadd fogadjam kissé hitetlenkedve. (A Magyar Nemzet most készül jelentős áremelésre, mert az állami hírdetések megszüntek. Pl. a 19000 ft-os nyugdíjemeléssel kapcsolatos reklámok is csak a "baloldali" sajtóban jelentek meg.) Összegezve továbbra is csak azt tudom mondani, eredményesen vagy eredménytelenül a "jobboldal" megpróbálja létrehozni az eddig szervezetten nem létező civil világát. Szeretne magának TV-t, újságokat, hogy mondanivalója hatékonyabban jusson el az emberekhez. Erre eddig szinte semmilyen lehetősége nem volt. Van egy napilapjuk (MN) aztán szinte semmi, míg az "baloldal"-nak van két kereskedelmi adója, több országos napilapja, a megyei lapok is zömmel "baloldaliak". Hol itt az egyensúly? Ami a közszolgálati tévét illeti, jogos volt a felháborodás, mert tagadhatatlanul kormányzati "propagandát" folytatott. De ne felejtsük el, hogy ezt az állapotot nem a Fidesz hozta létre, hanem a rossz törvény, aminek a gyengeségéből előállt állapotot használta ki a Fidesz. De ezt a "baloldal" szintén megtette volna, ebben biztos vagyok. Hát most ennyi! Tisztelettel Anonymus 2002/08/06

Anonymus (a27@freemail.hu): Tisztelt MIKI117! Megtisztel és meglepett, hogy írt észrevételt a levelemre. Eddig azt hittem, én abba a kategóriába tartozom Önnél, akiket "nem érdemes elolvasni" (nem szószerinti idézet). Az érdeklődésemet nem a nyaralással kapcsolatos mondata váltotta ki, hanem a teljes hozzászólása, én ugyanis végig szoktam olvasni mindenki írását. A lényegre térve: hogy Dávid Ibolya mit gondol, az egy dolog. Igazából nem értem őt, mivel a polgári körök mozgalma nem gyengíti az MDF pozícióit. Ha gyengül, akkor az gyengül ezek nélkül is. A parlament kétpólusúvá válást nehéz megállítani, erről valamelyik topicban már írtam. Hogy Antall József mit szólna, azt viszont nagyon is sejtem. Mindig is egy erős polgári világ létrehozásának eszméje vezérelte. Sajnos ezt már nem érhette, érheti meg. Csak gyanítom, hogy a halálos ágyán Orbán Viktorral való beszélgetésében erről is szó esett. Tisztelettel Anonymus 2002/08/06

Anonymus (a27@freemail.hu): Tisztelt MIKI117! Megtisztel és meglepett, hogy írt észrevételt a levelemre. Eddig azt hittem, én abba a kategóriába tartozom Önnél, akiket "nem érdemes elolvasni" (nem szószerinti idézet). Az érdeklődésemet nem a nyaralással kapcsolatos mondata váltotta ki, hanem a teljes hozzászólása, én ugyanis végig szoktam olvasni mindenki írását. A lényegre térve: hogy Dávid Ibolya mit gondol, az egy dolog. Igazából nem értem őt, mivel a polgári körök mozgalma nem gyengíti az MDF pozícióit. Ha gyengül, akkor az gyengül ezek nélkül is. A parlament kétpólusúvá válást nehéz megállítani, erről valamelyik topicban már írtam. Hogy Antall József mit szólna, azt viszont nagyon is sejtem. Mindig is egy erős polgári világ létrehozásának eszméje vezérelte. Sajnos ezt már nem érhette, érheti meg. Csak gyanítom, hogy a halálos ágyán Orbán Viktorral való beszélgetésében erről is szó esett. Tisztelettel Anonymus 2002/08/06

Polgárnő: Kedves Anonymus! Remélem, hogy megértik a jelenlegi kormánypártok, hogy mire van és jogosan szükségünk a nyilvánossággal kapcsolatban. Nagyon nagy hiba, amit most folytatnak, köreinkben munka folyik, nincs szükség arra, hogy naponta irritáljanak minket. A sajtószabadság védelmében is menjünk az utcára? Bejelentjük és megyünk. De nem lenne jobb a béke? 2002/08/06

Anonymus (a27@freemail.hu): Bocsánat, véletlenül ment el kétszer. : ) 2002/08/06

Anonymus (a27@freemail.hu): Kedves Polgárnő! Úgy gondolom, a jelenlegi kormánypártok tökéletes értik, hogy mire van szükségük a polgári köröknek a nyilvánossággal kapcsolatban. Csak ez az amit nem akarnak - tisztelet a kivételnek pl. Képvislő Úr : ) ha jól vettem ki leveléből -, hiszen ez ellentétes érdekeikkel. Ők megszokták a nagy "médiahátszelet", és erről nem is kívánnak lemondani. Mondjuk ez érthető is, csak hát itt ugye valami demokráciát építünk, amiben úgy lenne fair, ha két közel azonos társadalmi támogatottságú politikai erő az "uralkodó", akkor ez mutatkozzon meg a médiatámogatás súlyában is. Utcára meg csak akkor kell menni, ha NAGYON muszáj, hidakat pedig még véletlenül sem szabad lezárni (tudom, ezt nem a polgári körök tették), mert ez senkinek sem használ. Tisztelettel Anonymus 2002/08/06

Zoltan: Tisztelt Mindenki! Bocsanat,hogy nem az elejen jelzett temahoz szolok hozza,hanem Eorsi Ur a honlap kozepe-vege fele irt MSZP-SZDSZ 1994-es koaliciojahoz irt magyarazathoz.Sajnos csak mostanra jutottam az olvasasban idaig.Nagyon szep,hogy mit meg nem tett az SZDSZ Mo.stabilitasaert es a demokraciaert. Barcsak igy tett volna az ominozus taxisblokad alatt is,es nem a szabadon megvalasztott, fuggetlen magyar kormany megdontesen munkalkodott volna Gonz Arpad segedletevel.Rontva ezzel mind itthon,mind kulfoldon a magyar demokraciaba es politikai stabilitasba vetett hitet. E nelkul meg el is hinnem,sot meg szavazojuk is lennek. Tisztelettel, Zoltan 2002/08/06

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Vegyük példának ezt a hírt. A "polgári körök" tiltakoznak a sajtószabadság megsértése ellen. Ez elvben rendben is lenne. A civil szférában jó, ha van olyan szervezet, amelyik a sajtó szabadságáért száll síkra. A bökkenő csupán annyi, hogy az előző négy évben meg sem mukkantak. Nem szólaltak meg, amikor Csermely Pétert nevezték ki hírigazgatónak. Nem tiltakoztak, amikor A Hét silány Fidesz propagandát folytatott. Nem tiltakoztak, amikor Bolgár Györgyöt kirúgták, és nem folytathatta a "Beszéljük meg!" műsorát. Ebből arra lehet következtetni, hogy őket valójában nem a sajtó szabadsága érdekli. Számukra minden rendben találtatott, ami Orbán Viktor országlása alatt történt. Amikor a milliárdok eltűnéséért felelős vezetőket kirúgják, az a sajtószabadság lábbal tiprása. No, én az ilyesfajta civil szerveződésnek nem hiszek. --- Zoltánnak még szeretnék válaszolni. Ma úgy vélem, a taxisblokád során az SZDSZ nem helyesen viselkedett. Jóhiszemű volt ugyan, de ez kevés. Hajtotta a rendszerváltást megelőző attitűd. Mentségünkre szólhat még az is, hogy mindannyian tapasztalatlanok voltunk, nem láttuk világosan a határokat. Ma az SZDSZ más álláspontot foglalna el. Ezt nem azért mondom, hogy ezzel Zoltánnál elérjem, hogy az SZDSZ-re szavazzon. Erre aligha van esély. De függetlenül minden politikai kombinációtól, az iméntiek leszögezése erkölcsi parancs. 2002/08/06

Zoltan: Koszonom a valaszat Eorsi Ur! SZDSZ is emberekbol all,ezert kovetnek el hibakat is.A legfontosabb,hogy tanuljanak belole. Tisztelettel, Zoltan 2002/08/07

Polgárnő: Kedves Eörsi úr! Teljesen igaza van abban, hogy megkérdezi az elmúlt 4 évben (és azt megelőzően!?) a civil szervezetek mért nem tiltakoztak a sajtószabadság megsértése ellen.Lehet, hogy voltak tiltakozások, nem tudom biztosan. Magamban (otthon) én sokszor tiltakoztam, (az elmúlt 4 évben viszont sokszor örültem is, mert oázis volt a többi tévécsatornához képest). Ma már szerencsére több lehetőségünk van (így együtt)tiltakozni. Nem gazdasági, hanem politikai okok miatt vannak a kirugások.Azért vannak a kirugások, hogy helyükre a kormánypártok emberei kerüljenek.Szerintem (is) megoldás lenne, ha két közszolgálati tévécsatorna lenne, egy olyan, amit önök akarnak és egy olyan, amit mi, ugyanis nem fogunk tudni megegyezni ebben úgysem.Lenne TVB-kormányé,TVJ-ellenzéké, Dunatévé-ahogy eddig.És mindhárom tévé egyformán kapna a közpénzekből.Akkor mindenki megnyugodna és bizonyíthatna is. 2002/08/07

Anonymus (a27@freemail.hu): Tisztelt Képviselő Úr! A fából vaskarikára visszatérve jutott eszembe, hogy a közszolgálati tv semlegessége egy efajta dolog, nem? Tisztelettel Anonymus 2002/08/07

Anonymus: effajta két f-fel : ) bocsi 2002/08/07

Hajósi Virág (fcsa@enternet.hu): Tiszteletem a fórum minden tagjának  Kisebb szünet után visszatértem a lapra, mert a chaten egy MIEP-es tegnap megkérdezte, hogyhogy nem írok már Eörsi Úr oldalán, mi lesz, ha azt hiszi bárki is az SZDSZ elvesztett egy szavazót. Nos uraim hölgyeim ez nem így van, ennél kritikusabb időkben is megpróbáltam lojális lenni, még ha fogcsikorgatva is. Viktor, eh Orbán Viktor beszédjén már meg sem lepődtem. A szinte megszállott néptribunusi fellépései, lassan Torgyán szóhömpölygéseivel vetekszenek. Azonban nem kell legyinteni, mert Torgyámnak Ovival szemben nem voltak PR szakemberek a háta mögött. Miből lesz a cserebogár. Orbán V. (innentől OV.) mint ígéretes narancsosztogató fiatal liberális igen mély hatást gyakorolt rám anno. Az hogy nem a FIDESZ tagságában kötöttem ki, valószínűleg azért is volt, mert az élet egy SZDSZ politikus családjába terelt. Ez nem nagy érdem, tessenek fiatalságomnak betudni, de kinőttem belőle, és már nem érzelmi alapon is kis idő alatt el tudtam dönteni, hogy az SZDSZ programjaival tudok leginkább egyetérteni, és akkoriban radikálisabb volt a szadesz, mint manapság. Hogy ez mért fontos, a topic szempontjából. Én sokáig reménykedtem, hogy az SZDSZ és a FIDESZ valamikor kormányzati tényező lesz, nem külön-külön, hanem együtt. Azonban amikor OV meglátogatta Antall-t a betegágyánál, és kijelentette utána, szellemi örökösének tartja magát, kiesett a parlamenti narancs a számból, amit a fiuk osztogattak az első szabadon választott parlament alakuló ülésén. A FIDESZ lassan konzerválódott, fokozatosan, de biztosan... hol volt már a Csuhások, térdre, imára korszak (megjegyzem csúnya dolog volt az azért ám, ejnye) 98ban kissé elkeseredtem, amikor a MSZP-SZDSZ kormány le lett váltva, de elismertem igazságos volt, hisz nekem is elegem volt már a koalíciós vitákból stb.. A FIDESZ elindult országépítő útján, felcsútról, a világközepébe. A PR-os szakemberek profikat készítettek belőlük, túlélték Torgyán botrányát, amibe a MSZP-SZDSZ koalíció beleszakadt volna. És akkor azt mondtam hijnye, ez az OV tud valamit, ez igen, ez egy politikus. Nem tudom ebben mennyi volt a háttérben dolgozó MDF tanácsadók, és a PR-osok szerepe, de meg se rezzent a kormány. Már azon gondolkoztam, még szavazok is rájuk 2002ben). De elkezdődött a választási hajrá, a parlament egyre inkább követhetetlen lett a köznépnek, az ellenzék jogainak sorozatos csorbítása kezdődött L, a kormánypárti média teljes támadása, az egyház politizálása, a szélsőjobb megerősödése. A kokárda. És minden olyan kerek lett, lett nemzeti érzelem, lett polgárság, lett nemzeti jövő, ami végre elkezdődött, lett nemzeti családmodell. megszületett egy új eszme. Szépen mintha reklám szakemberek vezényelnének, minden fogaskerék egymásba kapcsolódott. És hitet hirdettek, mint egy jó reklámot megteremtették a FIDESZ, és mint Trade Mark Orbán image-t. DE kevés volt, vagy túl sok. ők azt mondják kevés, szerintem meg nem kéne ennyire butáknak nézni a magyarokat. Még élnek, akik emlékeznek arra, amikor eszméket osztogattak az utcán. Mertek nagyot álmodni, de az álom reggelre tovaszállt. Ha kicsin is múlott, akkor is szertefoszlott. Azonban ha az ember kiszabadítja a szellemet a palackból, minimum 3at illik kívánnia, és az se árt, ha megfékezi annak erejét. OV ergo a szellemet elraktározta az őszi választásokra, a lecsós üveg mellé. Kampányol, bár úgy tűnik a határainkon túl élő honfitársainknak ad reményt, de valójában pártjának gyűjt szavazatot. És itthon azt mondja a népnemzeti polgár, ezaz, ő ám az igazi államférfi, másodpercre sem feledkezik meg országáról, mint Földnélküli János. És ami 89ben elmaradt, a forradalmi láz, az most megvan, megkapta a nép, amit a csendes rendszerváltás nem adott meg, úgy érzi mindenki, amit eddig nem tehetett meg, hogy hazájáért szolgáljon, most megteheti. Sejtekben, polgári körökben. , Hazafi lehet. Tiszteletem a fórum minden tagjának  Kisebb szünet után visszatértem a lapra, mert a chaten egy MIEP-es tegnap megkérdezte, hogyhogy nem írok már Eörsi Úr oldalán, mi lesz, ha azt hiszi bárki is az SZDSZ elvesztett egy szavazót. Nos uraim hölgyeim ez nem így van, ennél kritikusabb időkben is megpróbáltam lojális lenni, még ha fogcsikorgatva is. Viktor, eh Orbán Viktor beszédjén már meg sem lepődtem. A szinte megszállott néptribunusi fellépései, lassan Torgyán szóhömpölygéseivel vetekszenek. Azonban nem kell legyinteni, mert Torgyámnak Ovival szemben nem voltak PR szakemberek a háta mögött. Miből lesz a cserebogár. Orbán V. (innentől OV.) mint ígéretes narancsosztogató fiatal liberális igen mély hatást gyakorolt rám anno. Az hogy nem a FIDESZ tagságában kötöttem ki, valószínűleg azért is volt, mert az élet egy SZDSZ politikus családjába terelt. Ez nem nagy érdem, tessenek fiatalságomnak betudni, de kinőttem belőle, és már nem érzelmi alapon is kis idő alatt el tudtam dönteni, hogy az SZDSZ programjaival tudok leginkább azonosulni. Hogy ez mért fontos, a topic szempontjából. Én sokáig reménykedtem, hogy az SZDSZ és a FIDESZ valamikor kormányzati tényező lesz, nem külön-külön, hanem együtt. Azonban amikor OV meglátogatta Antall-t a betegágyánál, és kijelentette utána, szellemi örökösének tartja magát, kiesett a parlamenti narancs a számból, amit a fiuk osztogattak az első szabadon választott parlament alakuló ülésén. A FIDESZ lassan konzerválódott, fokozatosan, de biztosan... hol volt már a Csuhások, térdre, imára korszak (megjegyzem csúnya dolog volt az azért ám, ejnye) 98ban kissé elkeseredtem, amikor a MSZP-SZDSZ kormány le lett váltva, de elismertem igazságos volt, hisz nekem is elegem volt már a koalíciós vitákból stb.. A FIDESZ elindult országépítő útján, Felcsút-ról, a világközepébe. A PR-os szakemberek profikat készítettek belőlük, túlélték Torgyán botrányát, amibe a MSZP-SZDSZ koalíció beleszakadt volna. És akkor azt mondtam hijnye, ez az OV tud valamit, ez igen, ez egy politikus. Nem tudom ebben mennyi volt a háttérben dolgozó MDF tanácsadók, és a PR-osok szerepe, de meg se rezzent a kormány. Már azon gondolkoztam, még szavazok is rájuk 2002ben). De elkezdődött a választási hajrá, a parlament egyre inkább követhetetlen lett a köznépnek, az ellenzék jogainak sorozatos csorbítása kezdődött L, a kormánypárti média teljes támadása, az egyház politizálása, a szélsőjobb megerősödése. A kokárda. És minden olyan kerek lett, lett nemzeti érzelem, lett polgárság, lett nemzeti jövő, ami végre elkezdődött, lett nemzeti családmodell. Megszületett egy új eszme. Szépen mintha reklám szakemberek vezényelnének, minden fogaskerék egymásba kapcsolódott. És hitet hirdettek, mint egy jó reklámot megteremtették a FIDESZ, és mint Trade Mark Orbán image-t. DE kevés volt, vagy túl sok. Ők azt mondják kevés, szerintem meg nem kéne ennyire butáknak nézni a magyarokat. Még élnek, akik emlékeznek arra, amikor eszméket osztogattak az utcán. Mertek nagyot álmodni, de az álom reggelre tovaszállt. Ha kicsin is múlott, akkor is szertefoszlott. Azonban ha az ember kiszabadítja a szellemet a palackból, minimum 3at illik kívánnia, és az se árt, ha megfékezi annak erejét. OV ergo a szellemet elraktározta az őszi választásokra, a lecsós üveg mellé. Kampányol, bár úgy tűnik a határainkon túl élő honfitársainknak ad reményt, de valójában pártjának gyűjt szavazatot. És itthon azt mondja a népnemzeti polgár, ezaz, ő ám az igazi államférfi, másodpercre sem feledkezik meg országáról, mint Földnélküli János. És ami 89ben elmaradt, a forradalmi láz, az most megvan, megkapta a nép, amit a csendes rendszerváltás nem adott meg, úgy érzi mindenki, amit eddig nem tehetett meg, hogy hazájáért szolgáljon, most megteheti. Sejtekben, polgári körökben. Hazafi lehet. Bocsánat a hosszú levélért, nem is igen hozzászólás, mint inkább egy gondolatsor. Mosolyogva, bár kissé savanyú volt a narancs kérdezem, valóban téma Orbán beszéde? Csak egy csepp a tengerben. Hajósi Virág 2002/08/07

Hajósi (fcsa@enternet.hu): elnézést, nem vaok bolond, hogy mindent kétszer mondok, kétszer mondok, az operácios rendszerem végezte a soxorositást.Elnézést. Hajósi Virág 2002/08/07

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Tisztelt Polgárnő! Kedves Öntől, hogy épp a "keserű" jelzőre kérdezett rá, a többit valamivel nehezebb lett volna kellő udvariassággal megmagyaráznom. Azért keserű, mert egyáltalán nem örülök annak, hogy a kettőnk közti kommunikáció csaknem lehetetlen, hiszen mintha nem ugyanazt a nyelvet beszélnénk, és mintha alapvető tények - pl. igazmondás, vagy média-egyensúly ügyben - homlokegyenest ellentétes módon képződnének le a tudatunkban. Ennek miért örülnék? De ha már megszólított: korábban nem azt kérdeztem, elégedett-e a Medgyessy-bizottság munkájával, hanem azt, hogy az előző ciklusban hány ellenzéki javaslatra létrehozott hasonló bizottság működött. (0) Egy ilyen bizottságban legtöbbször a mindenkori kormányoldal korlátozza az ellenzéki akarat végső érvényesülését, de ezért legalább meg kell kűzdenie, méghozzá a nyilvánosság előtt. A mostani ellenzék kormányon még erre sem volt hajlandó! Bevallom, eleinte kissé kételkedtem abban, hogy valóban segíteni szeretne az álláspontok közelítésében. Kérem, olvassa el Anonymusnak írt válaszomat, ha valóban érteni akarja, mi okozza az ellentétet a másik oldal szempontjából. 2002/08/08

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Tisztelt Anonymus! Eddig is mindig elolvastam a hozzászólásait. Lehet, hogy nem ez volt az egyetlen tévedése az utóbbi időben? :-) Azért bevallom, nem volt teljesen alaptalan a vélekedése, néhány hónapja még valóban a toleranciaköröm határán mozgott (Dr.Balogh szorult ki belőle, akire Polgárnő némileg emlékeztet), de ma már egyértelműen belül van. Nem tudom persze, hogy a toleranciaköröm bővítésére tett erőfeszítéseim jártak sikerrel, vagy Ön került szándéka ellenére közelebb? :-) Némi éllel jegyezte meg, hogy mindenki hozzászólását végig szokta olvasni. Hát tessék! Elöljáróban hadd jegyezzem meg, tetszett, ahogyan Polgárnőt némi mérsékletre intette. Először tapasztaltam olyat, hogy egy jobboldali polgár nem tüzeli, hanem mérsékli a másikat, fogadja elismerésemet! Azért pikáns egy kicsit - egyáltalán nem elítélendő, sőt! -, hogy két jobboldali polgár egy liberális képviselő honlapján egyezteti egymással az utcai demonstrációkról alkotott véleményét... Még valami, ami kiváltotta elismerésemet: apróság ugyan, de ugyancsak ritka a jobboldalon, a "lehet, hogy tévedek" félmondat. Innentől részben vitatom az Ön gondolatait, részben bemutatom, hogy miért is olyan nehéz megértenünk egymást. Öntől vett idézettel kezdem: "Itt egyfajta értékrendről, életfelfogásról van szó, ami a társadalmi élet sok területét lefedi, és ami köré MOST emberek csoportosulnak. Legalábbis próbálnak, mert a régi rendszerben nem tehették, és 13 évnek kellett eltelnie ahhoz - no meg kellett hozzá egy karizmatikus személy (O.V.) -, hogy ismét lábraálljanak, vagy inkább próbálkozzanak." (kiemelés tőlem) Az a problémám, hogy MIÉRT MOST? Miért nem az elmúlt 4 év során folyamatosan? Rengeteg, megszámlálhatatlan lehetőség lett volna polgári civil szervezetek, körök létrehozására és folyamatos működtetésére a legkülönfélébb konkrét célokkal, amiket ebben az esetben valóban összefoglalhatnánk úgy, hogy egy értékrend, egy értékfelfogás köré csoportosulnak. A mostani, választásközeli ill. -utáni, dömpingszerű polgári kör-alakítás számomra - és valószínűleg még sok "balliberális" szavazópolgár számára - azt az üzenetet hordozza, hogy nincs programjuk a béke idejére, kizárólag a harcról vannak elképzeléseik - természetesen társadalmi békére és politikai harcra gondolok, még a "narancsszínű baseballütővel" való fenyegetés is csak politikai harc, amíg nem fajul tényleges tettlegességig. Tehát éppen az időzítés az, ami nehezen hihetővé teszi, hogy valóban egy értékrend hiteles képviseletéről van szó. "Civil módon" nem kevésbé, hanem sokkal inkább kell gyakorolni az értékrend társadalmi érvényesítését akkor, amikor a kormány "azonos oldali"! Amikor a kormány "nem azonos oldali", akkor kell erősíteni a pártpolitizálást, a civil szervezetek támogatásával, de a parlamenti demokrácia terepén. De lehet, hogy tévedek... Persze magával az értékrenddel is problémák adódnak. Ha Ön, kedves Anonymus, megfogalmazná, mik is ezek az értékek, nem hiszem, hogy sok olyan lenne közte, amiket én magam ne vallanék magaménak, és nem sok hiányozna, amiket fontosnak tartok, persze lennének hangsúlybeli, és főként megfogalmazásbeli különbségek - "Mindenki másképp egyforma".(Újabb könyvajánlat, mindenki szíves figyelmébe ajánlom Mérő László matematikus-pszichológus megnyugtatóan politikamentes kiváló könyvét, nincs köze mostani témánkhoz, csak a találó címet vettem kölcsön.) De ha az egész Orbán Viktor személye köré csoportosul, akkor azt kell hinnem, az igazmondást, az őszinteséget, az udvariasságot, az önmérsékletet, az önkritikára való képességet már nem is számítják a polgári értékek közé. A látszat az, hogy egyetlen cél a politikai hatalom visszaszerzése, még csak nem is saját maguknak, hanem kifejezetten és csakis Orbán Viktor és szűk köre számára, miközben a formálódó személyiségű, mostanában felnőtté (és mellesleg, szavazópolgárrá) érő "polgári" fiatalok kritikátlanul vesznek példát Orbán Viktorról. Az idősebbek, akiknek személyiségébe évtizedek során már beépültek a felsorolt - OV személyiségéből fájón hiányzó - értékek, könnyen szemet hunynak, őket nem zavarja, hogy ezek "átmenetileg kisebb hangsúlyt kapnak", és a nemesnek hitt cél érdekében néha még egy kis önáltatásra is hajlandóak. Ráadásul nehezen érthető, hogy minderre miért van szükség akkor, amikor a "karizmatikus vezető" pártpolitikus, és minden kényszer nélkül, sokak számára érthetetlenül vonult ki a demokratikus politikai élet hagyományos terepeiről. Ismétlem, a látszat az, hogy az egyetlen cél a politikai hatalom visszaszerzése, méghozzá nem a készen kínált parlamenti demokrácia terepén. (Ettől "fából vaskarika.") Mit tesznek, mit mondanak, hogy ezt a látszatot megcáfolják? Az én fogalmaim szerint egy civil szervezet tevékenységének jellege nagyrészt független kellene hogy legyen attól, ki alakít kormányt, és ha egyik vagy másik kormány egyik vagy másik, "polgári" vagy "nem polgári" civil szervezet munkáját ellehetetleníti, akkor jogosan emeli fel a szavát bárki, persze a legelegánsabb az, ha nem kizárólag azok, akik okkal vagy ok nélkül úgy érzik, hátrányt szenvedtek, hanem mindenki, aki szívügyének tekinti az igazságosságot. Éppen azért civil szerveződések, hogy függetlenek lehessenek a mindenkori kormányoktól. Kormányok jöhetnek és mehetnek, miközben a civil szervezetek céljai, tevékenységük jellege változatlan maradhat. Kedvencem a Máltai Szeretetszolgálat, ők bírják adóm egy százalékát, persze ez nom sok, inkább csak jelképes. Ez persze könnyen adódó, túlságosan is kézenfekvő példa, hiszen jellege karitatív. De miért ne lehetne kormányoktól hasonlóképp független, polgári civil szervezet, amely a magyar kultúra értékeinek ápolásával, megőrzésével foglalkozik? Vagy a határon túli magyarok segítésével, akár a helybenmaradást, akár az áttelepülést választják. Nem szólamok hangoztatására gondolok, hanem hozzáértő szociológiai és szociális munkára, a személyes segítségnyújtáson túl tudományos igényű tanulmányok alapján ajánlások megfogalmazására a mindenkori kormány számára, a kapcsolattartás csatornáinak bővítésére, stb. Lehet, hogy van ilyen, csak nem tudok róla, de mit tesznek azért, hogy többet halljak ilyenekről, mint arról, hogy én "Kun Béla" országához tartozom? Tehát mégegyszer: Nekem azt üzenik a polgári körök, hogy "Nekünk az a legfőbb célunk, hogy titeket ne hagyjunk békén, de mi nagyon érzékenyek vagyunk, és elvárjuk, hogy ti kedvesek és barátságosak legyetek hozzánk. Ha úgy találjuk, hogy elég kedvesek és jók vagytok, akkor sem fogunk ugyan nektek békét hagyni, legfeljebb megelégszünk a szóbeli inzultusokkal és nem csinálunk nagyobb felfordulást, és akkor talán majd kevésbé gyűlölünk titeket." Nem vettem észre, hogy nagyon igyekeznének meggyőzni arról, hogy félreértem önöket. Nehezen vitatható, hogy bármely oldal sajtójában könnyen találhatók olyan részletek, amelyeket az ellenoldal jogosan érez sértőnek. A nagy különbség abban van, hogy Polgárnő azon sértődik meg, amit Orbán idéz egy akármilyen baloldali újságírótól. Én meg azon sértődöm meg, amit a magyar közszolgálati TV, a bal- és jobboldali sajtó egyaránt idéz Orbántól! (Pl. ápr. 9-én: "A hazát meg kell védeni!" Kitől? Mindannyiunktól, akik nem őrá szavaztunk?) Szerintem hatalmas különbség! A szólásszabadság ugyan mindenkire egyformán vonatkozik, de aki politikai pályára, pláne annak magasabb régióiba lép, és élvezi az ezzel járó anyagi és erkölcsi előnyöket, az az én véleményem szerint nemcsak személyes adatai egy részének bizalmas kezeléséről mond le, hanem - miközben nagyobb felelőséggel tartozik minden szaváért - egyúttal a megsértődés és felháborodás jogáról is lemond, legalábbis le kellene mondjon. (Mármint közszereplőként, magánéletében úgy sértődik meg és háborodik fel, ahogyan akar.) Vajon kire gondolok? Vagyis a pozíció igenis befolyásolja az elhangzott vádak, sértések súlyát. Ha egy vidéki plébános Orbán győzelméért, a baloldal vereségéért imádkoztatja a híveit, azt ugyan helytelennek tartom, de szavam sincs róla. Ha viszont a megyéspüspök püspöki körlevelében az áll, hogy "Mentsd meg (Urunk) nemzetünket az önző ... szélső liberális gondolkodástól", az már személyem és családom, barátaim elleni támadás. (Persze, mondhatja a megyéspüspök úr, hogy ő nem általában a liberális gondolkodásra gondolt, hanem ezen belül csak az önző és szélsőségesre, (hasonlóképpen, mint Orbánnál a gazdasági élettér ugye nem Lebensraum), de vannak tapasztalataim, a hívek többsége pontosan úgy értette, ahogyan én azt támadásnak veszem, vagyis állandó és nem megkülönböztető jelzőkként. Némi túlzással akár a létezésem megtámadásának is vehetném, hiszen nem tudok a gondolataimtól függetlenül létezni, és a gondolataim túlnyomórészt liberálisak, habár csak ritkán önzőek és még ritkábban szélsőségesek. Arról már nem is szólok, hogy milyen érzéseket és gondolatokat ébresztettek bennem Kövér László híres-hírhedt passzusai. Ami nem lenne gond, ha akármilyen kis szélsőjobboldali firkásztól származnának, a gond az, hogy a Fidesz vezető poltikusától származnak. És nem hallottam, hogy saját pártja oldaláról valaha is erkölcsi alapról bírálták volna, legfeljebb azért bírálták, mert durvaságai szavazatok elvesztését eredményezték. Tehát, nem érdekelne, hogy miféle szövegek jelennek meg a MN-ben meg a Demokratában (apropó, ha Polgárnőnek egyetlen elmarasztaló szava vagy gondolata sincs a Demokratáról, akkor nincs alapja nehezményezni az orbánjugend kifejezést, akkor akár megtisztelőnek is vehetné, de ezt el is felejthetik, ez a lényegi mondanivalómhoz képest sekélyes kis logikai ujjgyakorlat, magát a kifejezést meg továbbra is otrombaságnak találom) ha nem az ország (ex)miniszterelnöke ajánlotta volna hívei figyelmébe éppen ezeket a lapokat. Ugyanígy, önöket sem kellene, hogy érdekelje, miket irkálnak egyes baloldali újságírók, amíg felelős balliberális politikusok nem tesznek önöket létükben megtámadó kijelentéseket. Nem tettek, és szerintem ezután sem fognak! Szóval, mindenki olvassa a maga újságját, és ne olvassa azt, amiről eleve tudja, hogy bosszantani fogja. Hasonlóképpen, mindenki nézze a neki tetsző műsorokat, akármilyen rossz is a helyzet, egyelőre mindenki legalább olykor-olykor talál kedvére valót. Jelentősége meg annak van, ami felelős beosztású politikus szájából hangzik el. Polgárnő kis média-összefoglalójából az tűnik ki, számára az a polgári és támogatandó, ami neki személyesen tetszik, ez a kisebb baj, a nagyobb baj az, hogy számára minden, ami neki nem tetszik, az baloldali. Ez utóbbi ellen erőteljesen tiltakozom. A TV2-t (csigatévé?) és az RTL-t (brutáltévé?) nem vagyok hajlandó baloldalinak elfogadni! Van, akinek tetszik, van akinek nem tetszik a műsoruk (nekem pl. többnyire nem, én egy elítélendő kozmopolita vagyok, és inkább nézem a Spectrumot, a NatGeo-t meg a Mezzot) de ebből nem következik semmi arra nézve, hogy egy csatorna milyen oldali. ATV - mi a probléma? Polgárnő nézze pénteken, én meg nézem hétfőn és csütörtökön. És ha polgárnő kellően sokadmagával kéri (inkább, mint követeli...), hogy kedden vagy szerdán konzervatívabb legyen a műsor, akkor az ATV saját gazdasági érdekéből változtatni fog. Ha több állampolgárnak tetszik úgy, ahogyan van, akkor meg marad. Kereskedelmi csatornák, ha nézik őket, megélnek, ha nem nézik őket, eltűnnek. Semmi probléma. Probléma kizárólag a közszolgálati csatornákkal van! És könnyű - bármelyikünknek - olyan hamis mérleget csinálni, hogy ami nekünk tetszik, az a jobboldali (vagy az én esetemben baloldali) ami meg nem tetszik, az a baloldali (nálam az lenne mind a jobboldali). Így aztán, mivel mindenki kevesli a neki tetsző műsorokat, örök lesz az egyensúlytalanság, akármit is csinálnak a TV-ben. Lenne még mondanivalóm, de nem akarok visszaélni a végigolvasásra vonatkozó implicit ígérettel. :-) 2002/08/08

Anonymus (a27@freemail.hu): Tisztelt MIKI117! Köszönöm a bókjait, de úgy gondolom régebben sem írtam más stílusban, régebben is leírtam, amikor nem értek egyet a Fidesz dolgaival, sértőt ne írtam senkinek, ígyhát nem értem miért súroltam a toleranciakörét. Ellenben az "Ön került szándéka ellenére közelebb?" kifejezésben a "szándéka ellenére" pl. számomra kifejezetten bántó. Azt gondolom, hogy az Eörsi weboldalon eddig megszólaltakta lehet azt gondolni, hogy teszemazt fafejű, de eddig egyetlen hozzászólást nem láttam, ami okot adott volna nekem arra, hogy ne válaszoljak. Szóval üdvözlöm a toleranciakörének határainak kiszélesítését, liberálishoz méltó cselekedet. : ) Amúgy ha már itt tartunk, sajnos az látszik számomra minden hozzászólásában, hogy a "jobboldal" dolgait iszonyatosan aprólékosan kielemzi, de a "baloldal" ballépéseire szinte soha nem reagál semmit. Ezt a "MIÉRT MOST" kérdést mindig fel lehetne tenni. Én úgy gondolom, azért most, mert szerintem a Fideszt is meglepte az az összefogás, ami a választásokra kialakult a "jobboldal"-on, és ezt nem akarta, akarja, hogy megszűnjék. Önnek lehet, hogy igaza van, hogy a "sokkal inkább kell gyakorolni az értékrend társadalmi érvényesítését akkor, amikor a kormány "azonos oldali"". Úgy látszik, hogy a se a Fidesz vezetői se az emberek nem ismerték fel ennek jelentőségét az elmúlt 4 év alatt. Az értékekről annyit, hogy ha Önnek és liberális barátainak ugyanazok az értékek a fontosak, mint a "jobboldal"-nak, akkor mi mégis a különbség? Kíváncsi lennék, hogy azokat a feltételezett hibákat, amiket Orbán Viktorban annyira lát, azt miért nem látja meg "balodali" politikusokban is? És megint itt van ez a politikai hatalom visszaszerzése vád. Már többször leírtam (ebben a topicban is az első levélben), hogy "ha Orbán Viktor csinál valamit szavazóbázisának növelésére az HATALOMÉHSÉG, ha ugyanezt a "Baloldal" csinálja, akkor az a POLITIKAI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA TETT PROBÁLKOZÁS". Minden párt azért politizál, hogy ő legyen a kormányrúdnál, nem? A szavazóbázis megtartására, szervezettebb támogatói körök létrehozására tett kísérlet miért lenne vmiféle demokrácia játékszabályain kívüleső dolog? Kritika alá veszi a "a formálódó személyiségű, mostanában felnőtté érő" ifjúságot. Kíváncsi lennék, vajon Orbán Viktorban mi fogja meg őket mégis, ellenben más politikuséval. Teljesen butácskának azért nem nézném ezt a korosztályt, mert az igazságérzet és sok egyéb ebben a korosztályban még sokkal jobban megvan, mint a "felnőtt" korosztályban. Az idősebbeknél pedig szembehúnyást feltételezni teljesen abszúrd. Ha valakik, hát akkor ők biztos, hogy nem húnynak szemet semmi felett, vagy ha húnynak is, az azért van, mert a másik oldalon még nagyobb ballépéseket látnak, láttak, hiszen ők aztán megéltek egysmást. De kíváncsi lennék, hogy ha tényleg szemet húnynak az idősek Orbán Viktor dolgai felett, azt vajon miért teszik. Mert szeretik a szép és jó beszédeket? Nem hinném. A civil szervezetek tevékenységének jellegével kapcsolatban már szintén írtam mostanában, hogy a civil célok és a politikai célok között sokszor nagy az átfedés, ezért sokszor igenis számít a civil szerveteknek, hogy ki van kormányon. Pl. a határontúli magyarok kérdése. Tagadhatatlan, hogy az Orbán kormány sokkal több odafigyelést tanúsított feléjük, mint elődje. Azok a civil szervezetek, akik evvel foglalkoztak, nyílván sokkal jobban örültek volna, ha ők maradnak. A "Kun Béla" dologról annyit, hogy tudomásom szerint egyszer hangzott el Kerényi Imre szájából. Ha én nem feltételezem, hogy minden "baloldali" orbánjugendesnek gondol, akkor tessék mér elhinni, hogy nem minden "jobboldali" gondolja Önt "Kun Bála" országához tartozónak. Tehát mégegyszer: nekem mást üzennek a polgári körök, és épp most igyekszem Önt meggyőzni, hogy félreérti a őket. A megsértődés és felháborodás jogáról miért kellene, hogy lemondjon bárki is. Talán azért mert vki politikus, már nem is ember, és vele mindent meg lehet csinálni. Egyébként az elmúlt 4 évben ha volt vki, aki szinte soha nem vette fel a kesztyűt - pedig meg tehette volna -, az Orbán Viktor. Szó nélkül tűrte a Kende könyvet, a családját ért támadásokat, stb. Számos pert indíthatott volna, de nem tette. Úgy látszik a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyben már nála is betelt a pohár. Nem kellene támadásnak vennie a megyéspüspök szavait, mert a "szélsőséges" és "önző" jelző ez esetben nagyon is fontos, hiszen tudjuk mi következik abból az értékrendből, amikor valaki azt hiszi magáról mindent szabad neki. Azt hiszem, a hívek tökéletesen értették miről is van itt szó. Kövér Lászlóról annyit írnék, hogy szerintem is visszafoghatná magát, bár azt megjegyzem, hogy pl. az "akasztásos" beszédét tökéletesen kiforgatták. Ő ott elsősorban az önbizalomról beszélt, és nem igaz, hogy a fele országnak kötelet ajánlott. Létükben megtámadó kijelentéseket pedig még Kövért megelőzően a Magyar Hírlap tett, megemlítvén milyen kívánatos lenne Orbán Viktor és Kövér László likvidálása. Végezetül a TV-k kapcsán igenis beszélhetünk elfogultságról. Mindazonáltal, hogy pl. at RTL Klub - azt hiszem - igazgatóhelyettese MSZP-s (vagy a testvére, nem tudom pontosan), láthattuk pl. hogy a Kossuth térről hogy számolt be a híradója. Durai szavait úgy vágták le, hogy negatív kicsengésű legyen, sokáig csak a bőrfejű gyerkőcöket mutatták stb. Ezek a TV-k a nézettségüket elsősorban nem a hírműsoraiknak köszönhetik, hanem ami emellett van, ezért nyugodtan lehetnek elfogultak a híradójukkal, attól még nem mennek tönkre, így valamiféle piaci logikába helyezni a hírműsorok elfogultságát, hogy majd ez megoldja az objektív tájékoztatás problémáját, meglehetősen téves. Az ATV-vel kapcsolatban egyetértek, van mindenkinek minden, mármint a híradóján kívül. Csakhogy a baj mindig ezzel van. (Nem ismerem az ATV híradóját, így erről nem nyilatkozom.) A közszolgálati TV-vel kapcsolatban pedig örök a harc, igen. Sajnos. Tisztelettel Anonymus 2002/08/08

Polgárnő: Kedves Miki!Azt hiszem jól kiforgatta szavaimat az ATV műsorokkal kapcsolatban.Elnézést kérek, hogy azokat a műsorokat, ahol a jobboldalt szidják, minősítik és a hazudoznak róla és/vagy a kormánypártokat dicsőitik, bátorkodtam baloldalinak minősíteni.Túlságosan dicsérő minősítés volt részemről, ezért ezt többé nem teszem. Majd gondolkodom egy jobb jelzőn.Nem attól baloldali/jobboldali egy műsor, mert nekem nem tetszik/tetszik. Ugye nem gondolta azt komolyan, amit leírt? A híradókat illetően pedig egy idő óta mindegyiket végignéztem, hogy infóhoz jussak. Most már több szabad időm lesz, mert elég egyet megnéznem, mindegyiken ugyanaz van. És valószínűleg az ATV-híradónál maradok, mert még az tetszik a legjobban(majdnem közszolgálati és kiegyensúlyozott). Más dolgokban meg a női megérzésemre hagyatkozom, ami még nem hagyott cserben és nem csapott be.Remélem most megmosolyogtattam, de akár komolyan is veheti. 2002/08/08

Polgárnő: Kedves Miki!Azt hiszem jól kiforgatta szavaimat az ATV műsorokkal kapcsolatban.Elnézést kérek, hogy azokat a műsorokat, ahol a jobboldalt szidják, minősítik és a hazudoznak róla és/vagy a kormánypártokat dicsőitik, bátorkodtam baloldalinak minősíteni.Túlságosan dicsérő minősítés volt részemről, ezért ezt többé nem teszem. Majd gondolkodom egy jobb jelzőn.Nem attól baloldali/jobboldali egy műsor, mert nekem nem tetszik/tetszik. Ugye nem gondolta azt komolyan, amit leírt? A híradókat illetően pedig egy idő óta mindegyiket végignéztem, hogy infóhoz jussak. Most már több szabad időm lesz, mert elég egyet megnéznem, mindegyiken ugyanaz van. És valószínűleg az ATV-híradónál maradok, mert még az tetszik a legjobban(majdnem közszolgálati és kiegyensúlyozott). Más dolgokban meg a női megérzésemre hagyatkozom, ami még nem hagyott cserben és nem csapott be.Remélem most megmosolyogtattam, de akár komolyan is veheti. 2002/08/08

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Tisztelt Anonymus, Tisztelt Polgárnő! Köszönöm válaszukat, hamarosan én is hasonlóan kimerítő válasszal tisztelem meg Önöket, de most egy darabig (néhány napig) nem érek rá, kérem türelmüket! Tisztelettel Miki 2002/08/08

Polgárnő: No, úgy látszik sikerül Önöknek a péntek esti Sajtóklub egyórás műsorától is megfosztani minket.Gratulálunk! Most bebizonyíthatnák, hogy tévedünk! Mély részvétemet fejezem ki Kis János és Hack Péter SZDSZ-ből való kilépése miatt. Úgy tűnik, hogy nem helyes úton jár az SZDSZ, ha ilyen nagy alakjai is otthagyják. Nagyon nagy kár. 2002/08/10

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Kedves Polgárnő! Nem hinném, hogy a nevezett urak nyilatkozataival túl gyakran volt módod azonosulni - megvallom én többnyire még csak nem is erőlködtem. Számomra a T.G.M., Kis és Hack nélküli SZDSZ sokkal elfogadhatóbb, mint bármelyik másik párt és nagyon remélem, hogy nem egyedül vagyok így. 2002/08/11

Polgárnő: Mélységesen elítélem az ATV-t, hogy nyilvánosságot biztosít Tasnádi félék szerepléséhez.Milyen világban élünk?! Hányingerem van. 2002/08/12

Polgárnő: Mi a véleménye a Szabad Demokratáknak arról, hogy tüntetésekről szóló hírt a tévék már nem adhatnak le? Ami nem tévéhír, az nincs is?? Mégis, mi folyik itt?? A mi szánkat is befogják? Hol kell sorbanállni szájkosárért? És az internetre is sor kerül? Fel akarok ébredni, ez egy rossz álom! 2002/08/13

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Kedves Polgárnő! Bár nem érzem magam megszólítva, de a felvetéséről van véleményem. Hol ellenőrizhető az az információja, hogy "hogy tüntetésekről szóló hírt a tévék már nem adhatnak le" ? Ha valóban így lenne, legközelebbi alkalommal rám is számíthatnak. Ha viszont csak abból szűrte le ezt a következtetést, hogy valamennyi TV jelentéktelennek itélt egy jobboldali megmozdulást, akkor Ön van tévedésben. Egy minden TV-re kiterjedő összeesküvésnél vajon nem valószínűbb-e, hogy mondanivalójuk nem bizonyult elég érdemesnek arra, hogy más fontosabb események közlése elől vegye el a helyet? Kérem ne vegye sértésnek, de szerény véleményem szerint a jobboldal média körüli hecckampánya a túlnyomó többség számára nem csak hiteltelen és nevetséges, hanem most már unalmas is. Tisztelettel: Mézesmadzag 2002/08/15

IGY: Tisztelt Képviselő Úr! Most én voltam szabadságon, így csak most olvastam el reagálását felvetésemre (követelésemre?). Meglehet, az. De e mögött csakis az a szándék húzodott meg, hogy ÉN IS megismerhessem munkáját, melyről látatlanban feltételeztem, hogy veszteség ér, ha nem ismerhetem meg. Ennek semmi köze ahhoz, hogy hány képviselő veszi az magára az Ön által vállalt többletfáradságot - Ön ennyivel jobb. Természetesen e honlap már jellegénél fogva sem alkalmas politikai agitációra a "szavazóbázis bővítése", de ettől még alkalmas nézetek tisztázása, reakciók megismerése, elméleti munka terjesztése stb. értelemben. Lazítva a komolyságon, hadd írjak ide egy (talán igaz) történetet Bartók Béláról. E szerint valamelyik világhírű karmester dirigálásával készültek bemutatni a zeneszerző egy művét, amikor is a zongorista Bartók Béla volt. A dirigens elmondta elképzelését, majd Bartókhoz fordulva megkérdezte: Igy gondolta? - Nem. Újra elmondta lényegileg ugyanazt a karmester, újra megkérdezte Bartókot, aki újból nemmel válaszolt. Mit vonok én le ebből a történetből? Egyrészt: az igazi nagyság szerény, nem akarta magát előtérbe tólni ott, ahol más a főszereplő (itt: az interpretáció a karmester dolga). De e történet a másik tanulság miatt kívánkozik ide: a gondolat egyedi termék. Azt senki sem tudja úgy tolmácsolni, mint az, akinek agyában megfogant. Bevallhatom, bizonyos mértékig valóban megbántott válasza. Meggyőződésem, hogy jó irányba akartam Önt befolyásolni - és Ön épp ezt nem vette észre. Nem a szemrehányás ténye, hanem annak iránya, célja a döntő! És semmi esetre sem bántottam a mások által el nem végzett munka miatt. 2002/08/15

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Hát ez nem jött össze, mindenkitől - elsősorban a Webmestertől - elnézést kérek, kérem Centúraboxba tenni. Azért majd újra próbálkozom, kisebb szövegdarabokkal, hogy ne egyszerre menjen kárba az egész. 2002/08/15

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Semmi gond. megpróbáltam helyrehozni MIKI117 hozzászólását. Ha jóváhagyja, így néz ki: MIKI117 Tisztelt Anonymus! Köszönöm türelmét! Íme, a kimerítőnek ígért válasz. Mivel időben elszakadt az Ön hozzászólásától, az Ön mondatait is beleszerkesztettem - megkísérelve dőlt betűvel elkülöníteni - hogy követhetőbb legyen, mire is válaszolok. Az eredeti topikhoz hol lazábban, hol egyáltalán nem kapcsolódik, kérem, nézzék el, hogy nem tűzdeltem tele OFF és ON kapcsolókkal. Ráadásul életemben először írok htf-ben, nem tudom, a vastag- és dőltbetűs szedések, meg a linkek hogyan sikerültek. Nekem is újdonság lesz, ha sikerül. Köszönöm a bókjait, de úgy gondolom régebben sem írtam más stílusban, régebben is leírtam, amikor nem értek egyet a Fidesz dolgaival, sértőt ne írtam senkinek, ígyhát nem értem miért súroltam a toleranciakörét. Ellenben az "Ön került szándéka ellenére közelebb?" kifejezésben a "szándéka ellenére" pl. számomra kifejezetten bántó. Sajnálom, hogy a "szándéka ellenére" az Ön számára bántó, visszavonom, és elnézését kérem, amiért megbántottam. Naívul azt hittem, esetleg ennek ellenkezőjét találja bántónak, vagyis azt, ha feltételezem, hogy szándékosan akar közeledni az én hangsúlyosan liberális nézeteimhez. Meg sem fordult a fejemben, hogy ez a "szándéka ellenére" bántó lehet, mint ahogyan nyilván az Ön fejében sem fordult meg - hiszen bizonyára őszintén vallja, hogy sértőt nem írt senkinek - hogy az alábbi Öntől vett idézetek - esetleg - sértőek lehetnek: "Ennyi elfogult - szinte mar vak - embert..." - Ön írta a liberális hozzászólóknak úgy általában! "Sajnos mindkét oldalon vannak olyan emberek, mint Ön!" - Ön írta konkrétan nekem! "Ismet egy "szunyogbol elefant" tema.... " - Ön írta vagy nekem, vagy Eörsi Mátyásnak, nem derült ki, itt a szűkszavúsága önmagában is bántó volt! "ha lenne benne egy csöppnyi tisztelet (és intelligencia)" - Ön írta egy liberális hozzászólóról! (Aki ugyan valóban némileg pimaszul szólította meg Önt, kissé erős szóhasználatát már-már hajlamos lennék ha nem is jogosnak, de indokoltnak találni, csakhogy ilyenek után akkor ne írja le, hogy sértőt nem írt senkinek!) A baloldali ill. liberális politikusokról alkotott véleményét sem mindig nekem tetsző szavakkal írta le, de én - vagy talán mondhatom többek nevében, hogy "mi" - nem veszek, nem veszünk mindent magunkra, amit az általunk alkalomadtán támogatott, de egyáltalán nem "istenített" politikusokra mondanak, szemben azzal, ahogyan önök közül többen minden Orbán Viktort ért vádat személyes sértésnek vesznek. A fenti idézetek és a "szándéka ellenére" összehasonlításából szerintem többek számára nyilvánvalóvá válik, hogy Ön és Önök azok, akik túlérzékenyek, miközben mások érzéseit figyelmen kívül hagyják! Másik példa: Polgárnő kedvence Lovas István és a Sajtóklub pénteken, miközben úgy érzi, Mészáros Tamás rendszeresen "bántalmazza" (sic!) Önöket! Azt írja nekem, hogy "a "baloldal" ballépéseire szinte soha nem reagál semmit". Ön szerint az SZT-tiszt és az Autópálya topikokban nem írtam semmit, avagy dicsértem a kormányt? (Azt talán nem akarja elvárni tőlem, hogy pontosan ugyanazt tekintsem "ballépésnek", amit Ön, és pontosan ugyanolyan kormányzati viselkedést találjak helyénvalónak...) "ha Orbán Viktor csinál valamit szavazóbázisának növelésére az HATALOMÉHSÉG, ha ugyanezt a "Baloldal" csinálja, akkor az a POLITIKAI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA TETT PROBÁLKOZÁS". Minden párt azért politizál, hogy ő legyen a kormányrúdnál, nem?" Most már annyiszor megismételte ezt a mondatot, hogy nem tudom megállni, hogy rá ne mutassak az első pillantásra is nyilvánvaló hibájára: nem hasonlíthat össze egy személyt és a rá vonatkozó akár igaz, akár igaztalan, de mindenképpen csak személyekre vonatkoztatható minősítést (Orbán Viktor és "hataloméhség") egy kiterjedt politikai nézetrendszerrel ill. az ezt megtestesítő politikai csoportosulással és az ezekre vonatkoztatható minősítő, akár igaz, akár igaztalan magyarázattal (a baloldal és "politikai programjának megvalósítására tett próbálkozás"). Ráadásul mondatának két részét az "UGYENEZT" szócskával kapcsolja össze. Értelmezhető ez egyáltalán? Mit ért azon, hogy a "baloldal" UGYANAZT teszi, mint Orbán Viktor? A szavazóbázis növelése, mint szándék valóban kapocs lehet, de az Ön által sérelmezett minősítést ennek módja váltja ki! Mindemellett nem tagadom a nem szerencsésen szavakba öntött gondolatának igazságmagvát: valóban, mindkét oldalon érvényesül bizonyos kettős ! mérce - sajnos vagy nem sajnos, mindkét oldalon vannak olyan emberek, mint én, és hadd tegyem hozzá, mint Ön - a lényeges különbség, amint azt már korábban is írtam, a kettős mérce alkalmazásának és önmagunkban való önkritikus tudatosulásának MÉRTÉKÉBEN van! A "toleranciaköröm" szűk avagy tág voltáról és ennek a liberális alapálláshoz való viszonyáról magyarázattal tartozom, ebben az esetben nem hibáztathatom, amiért félreértett, valóban kissé homályosan és pongyolán fogalmaztam. (Szégyellem is magam a mindvégig hanyag fogalmazásért, leginkább a sok "némi" töltelékszóért, ebből tisztességes átolvasás után többet kiirtottam volna. Még szerencse, hogy megadatott számomra a magyar ékezetes karakterkészlet használata! :-) Tehát: nem Ön, mint individuum, pusztán az Ön e honlapon elhelyezett írásai súrolták a toleranciaköröm határait. Ha teszem azt, összekerülnénk egy társasutazáson, akkor szívesen adnék vagy fogadnék el apróbb jótanácsokat, vagy akár jól el tudnék beszélgetni Önnel különféle kulturális témákról, de a politikai témákat kerülném - a toleranciaköröm a szituáció függvényében más lenne! Vagy más oldalról, ha egy liberális polgári csoport engem választana valamilyen konkrét vitás kérdésben szószólójának, és Ön képviselne egy konzervatív polgári kört ugyanabban az ügyben, akkor reményeim szerint a kölcsönös tisztelet alapján megintcsak jól szót tudnánk érteni egymással (jobban, mint Polgárnővel, bár talán vele is elvergődnénk valahogy valamiféle értelmes kompromisszumhoz), vagyis ekkor meg a funkció tágítaná a toleranciakört. Tehát, az egyéni toleranciakör különböző funkciókban és különböző szituációkban más és más. (A funkció és a szituáció jelentőségéről majd még a! továbbiakban is ejtek szót, más vonatkozásban.) A liberalizmus pedig nem elsősorban, vagy legalábbis nem kizárólag azon mérhető le, hogy mekkora a toleranciakör, hanem inkább azon, hogy miként viszonyulok azokhoz az emberekhez, jelenségekhez, gondolatokhoz, amelyek kívül maradtak. Hadd térjek vissza arra, amivel nem éppen barátságos értékelését kiváltottam: azt merészeltem írni valakinek, akiben Dr.B. írásai tőlem függetlenül is megütközést keltettek, hogy nem érdemes Dr.B. írásait elolvasni. Tehát nem Dr.B. teljes bojkottjára szólítottam fel, nem állítottam, hogy hozzászólásai cenzúraboxba valók lennének, semmilyen módon nem ártottam neki. Ami ugyancsak fontos: véleményem nem valamiféle előítéleten, hanem Dr.B. több tucat hozzászólásának elolvasásából nyert tapasztalaton alapult. És ha nem olvasom többet, és egyeseknek ugyanezt javaslom, azzal talán ártok neki? Nem gondolom önmagamat olyan fontosnak, hogy "büntetésnek" számítana, ha valakinek a hozzászólásait mentálhigiénés okokból nem olvasom. (Ha vegetáriánusként egyes barátaimat megkísérlem lebeszélni a húsfogyasztásról az egészségük érdekében, ezzel nem követek el semmit sem a húsételek maguk, sem a húsételek gyártói és forgalmazói ellen!) Ugyanakkor nem is várom el mindenkitől, hogy írásaimat ol! vassa. Azok olvassák, akiknek tetszik, függetlenül attól, milyen mértékig értenek egyet és milyen mértékig indítja őket értelmes vitára. Amikor funkcióm "honlaplátogató", vagy általánosabban, "médiafogyasztó", akkor toleranciaköröm tetszőlegesen szűk lehet a liberális alapelveimmel való összeütközés nélkül. Nyilván rosszul járok, ha olyan szűk, hogy semmiféle ellentétes vélemény nem fér bele, mert egyoldalú és tudatlan maradok, de az már magánügyem, hogy milyen információ- és gondolatgazdagságot, igazságtartalmat, racionalitást, koherenciát, előítéletmentességet, stb. várok el az ellenvéleményűektől. A lényeg az, hogy nem támadom meg, és nem vitatom a létjogosultságát azoknak, akikben ezt nem találom meg. Ezt a "MIÉRT MOST" kérdést mindig fel lehetne tenni. Én úgy gondolom, azért most, mert szerintem a Fideszt is meglepte az az összefogás, ami a választásokra kialakult a "jobboldal"-on, és ezt nem akarta, akarja, hogy megszűnjék. Örülök, hogy a "MIÉRT MOST" kérdés elgondolkodtatta. Magyarázatát viszont nem tartom kielégítőnek. Ha a polgári körök valóban civil kezdeményezések lennének, és nem dömpingszerűen alakultak volna Orbán Viktor és a Fidesz választási veresége hatására, akkor a "MIÉRT MOST" kérdés fel sem vetődhetne. Nem szép tőlem, de nem tudom megállni az élcelődést: nekem úgy tűnt, a Fidesz nem annyira a jobboldali összefogáson lepődött meg, hanem valami egészen máson. És még mindig a fordított szituáció, és az ezt kísérő fordított gondolkodásmód: most akkor a civil kezdeményezés választ magának szószólókat és vezért (vagy vezetőt, nekem mindegy) vagy a vezér szervez magának akciócsoportokat? Számomra nem igazi civil kezdeményezés és nem igazi összefogás az, ami Orbán Viktor vagy a Fidesz akarata híján megszűnne. Önnek lehet, hogy igaza van, hogy a "sokkal inkább kell gyakorolni az értékrend társadalmi érvényesítését akkor, amikor a kormány "azonos oldali"". Úgy látszik, hogy a se a Fidesz vezetői se az emberek nem ismerték fel ennek jelentőségét az elmúlt 4 év alatt. Miért nem? Szerintem azért, mert most sem az értékrend a központi szervező erő. Az értékekről annyit, hogy ha Önnek és liberális barátainak ugyanazok az értékek a fontosak, mint a "jobboldal"-nak, akkor mi mégis a különbség? Az értékrendünkről: mint már mondtam, a különbség sok (nem minden) esetben hangsúlybeli és megfogalmazásbeli. Versenyre kelve Vérbagoj kitűnő autós hasonlatával (Lex Kati, 06.16), számomra a szociáldemokrácia a madár egyik szárnya, a konzervativizmus a másik szárnya, a liberalizmus meg a feje és a farka. Egyik nélkül sincs madár. (Ornitológiailag persze nem voltam precíz, ott van pl. a kiwi, nade a kihalás szélén!) Vagy egy másik analógia: a baloldaliság a nők, a jobboldaliság a férfiak. Ez nem sikerült, a liberalizmus kimaradt, átalakítom: legyen a szociáldemokrácia a fogamzóképes nők, a konzervativizmus a nemzőképes férfiak, a liberalizmus meg a gyermekek és idősek. Egyik nélkül sincs egészséges társadalom. (Apropó, ki is mondta, hogy "A parlament ellenzék nélkül is működik?" ) A lényeg mindannyiunk számára a "madár" ill. az "egészséges társadalom". Az értékrendünk meg éppen annyira alapvetően különbözik, mint a nők a férfiaktól és az ivaréretlen gyerekektől, és éppen annyira még sokkal alapvetőbben megegyezik, mint ahogyan nők, férfiak, ivarérettségtől függetlenül mindannyian emberek. Kíváncsi lennék, hogy azokat a feltételezett hibákat, amiket Orbán Viktorban annyira lát, azt miért nem látja meg "balodali" politikusokban is? Látom én, csak nem ennyire sűrítve, hanem elszórtan. Azonkívül még egy lényeges különbség: Orbán Viktor vitathatatlan előnyös tulajdonságait - amit Ön karizmának nevez - nem hibái csökkentésére, kompenzálására fordítja, hanem éppen ellenkezőleg, arra, hogy hibáit jelentőségteljesebbé és veszélyesebbé tegye. Az én demokrácia-felfogásom szerint nincs is szükség karizmatikus politikusokra, merthogy az igazi demokráciában "nem a politikai hatalmat gyakorló személyek uralkodnak a többieken, hanem törvények, elvek és tervek uralkodnak a politikai hatalmi apparátus kezelőin magukon." (B.I.) Kritika alá veszi a "a formálódó személyiségű, mostanában felnőtté érő" ifjúságot. Kíváncsi lennék, vajon Orbán Viktorban mi fogja meg őket mégis, ellenben más politikuséval. Teljesen butácskának azért nem nézném ezt a korosztályt, mert az igazságérzet és sok egyéb ebben a korosztályban még sokkal jobban megvan, mint a "felnőtt" korosztályban. Ez a megjegyzése kissé kiforgatja a szavaimat, álljon hát itt az a félmondat, amire ezt kaptam válaszul:" ...miközben a formálódó személyiségű, mostanában felnőtté (és mellesleg, szavazópolgárrá) érő "polgári" fiatalok kritikátlanul vesznek példát Orbán Viktorról." Ezzel egyrészt semmiképpen sem egy egész korosztályt, hanem annak kis részét "vettem kritika alá", másrészt egyáltalán nem az ő felelősségüket akartam kihangsúlyozni, hanem éppen azét, aki nem éppen felelősségteljesen állítja önmagát példaképül. (Mellesleg: jómagam másfél évtizede tanítok 18-23 éves fiatalokat a mérnöki tudományok egy részére, édesanyám öt évtizede tanít 14-18 éves fiatalokat magyar irodalomra. Ha nem is tudok többet, de legalábbis tudok annyit erről a korosztályról, mint Ön. A tapasztalataink meg egyáltalán nem rosszak, hanem inkább csak vegyesek, legfeljebb kissé polarizáltabbak, mint korábban. Az átlagos műveltségi szint sajnálatos csökkenését meg minden ellenszenvem ellenére sem akarnám minden! estül sem OV, sem PZ, sem a Fidesz nyakába varrni.) Az idősebbeknél pedig szembehúnyást feltételezni teljesen abszúrd. Ha valakik, hát akkor ők biztos, hogy nem húnynak szemet semmi felett, vagy ha húnynak is, az azért van, mert a másik oldalon még nagyobb ballépéseket látnak, láttak, hiszen ők aztán megéltek egysmást. De kíváncsi lennék, hogy ha tényleg szemet húnynak az idősek Orbán Viktor dolgai felett, azt vajon miért teszik. Mert szeretik a szép és jó beszédeket? Nem hinném. Én nem csak kíváncsi lennék, kíváncsi is vagyok, miért teszik. Ha nem szemet húnynak, akkor homályosan látnak, torzít a tükör, amit néznek. (Odáig azért nem mennék, mint Ön tette korábban: "Ennyi elfogult - szinte mar vak - embert..." De ha komolyabb választ vár: a játékelméletben és a pszichológiában ismert a "too much invested to quit"-hatás. (Már túl sokat fektettünk be ahhoz, hogy kiszálljunk.) (Olvashat erről - igaz, nem politikai összefüggésben - a már korábban is kínált "Mérő:Mindenki másképp..."-könyvben, vagy angolul itt. ) Eredetileg persze üzleti folyamatokra alkalmazták inkább, hiszen az USA-ból származik, politikai folyamatok leírására eddig még nem láttam, bár biztosan nem nekem jutott először eszembe a politikai alkalmazhatóság. Lényege röviden és közérthetően, kissé pongyolán: aki jószándékúan eléggé mélyen belemászott valamibe, előbb-utóbb képtelen lesz racionálisan felismerni, hogy már saját érdekei ellenére marad benne, és inkább még mélyebben belemászik. Nemcsak pénzt lehet "befektetni", de bizalmat, jószándékot, támogatást, időt és szellemi energiát is. Aki mindebből túl sokat fektetett a Fideszbe és Orbán Viktorba, már nem képes kiszállni (azért persze ismerek és tisztelek olyanokat,akik 93-ban hagyták ott a Fideszt, miközben Önök meg úgy tesznek, mintha a 94 előtti Fidesz nem is létezett volna és nem Orbán lett volna a pártelnök, és nem azokat mondta volna, amiket mondott), és ezt úgy racion! alizálja, hogy a saját oldalon észlelt hibákat önkéntelenül kisebbíti, a túloldaliakat meg felnagyítja. Ráadásul sajnos az egész folyamat kumulatív (pozitív visszacsatolás, ami a rendszerelméletben legtöbbször negatív jelenség), a kettős mérce egyre irracionálisabb, anélkül, hogy észrevenné. A civil szervezetek tevékenységének jellegével kapcsolatban már szintén írtam mostanában, hogy a civil célok és a politikai célok között sokszor nagy az átfedés, ezért sokszor igenis számít a civil szerveteknek, hogy ki van kormányon. Pl. a határontúli magyarok kérdése. Tagadhatatlan, hogy az Orbán kormány sokkal több odafigyelést tanúsított feléjük, mint elődje. Azok a civil szervezetek, akik evvel foglalkoztak, nyílván sokkal jobban örültek volna, ha ők maradnak. Egészen egyszerűen igaza van. Csak remélni tudom, hogy az Orbán-kormány utódjára már nem mondhatja ugyanezt 4 év múlva, erre utal Eörsi Mátyás brüsszeli beszéde is az International részben, ami immár magyarul is olvasható - hűha, elszégyelltem magam, ez önreklámozás... Azért gyanítom, hogy azt a "több odafigyelést" érdemes lenne kissé részletekbe menően, pragmatikusan és tárgyilagosan kielemezni, de hogy maguk a határontúli magyarok és a velük foglalkozó civil szervezetek - vagy legalábbis jelentős és hangadónak számító csoportjaik - ezt így látták, az vitathatatlan. Habár.... Íme egy idézet a Romániai Magyar Szó 2002. április 9-iki számából : "Szóval az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Hiszen jó az, ha megbukik a pökhendiség, a kizárólagosság, az "én mindent jobban tudok, mint bárki más" típusú attitud, ha kissé tisztességesebb, demokratikusabb lesz a közélet abban az országban, mely valahol a miénk is. De egyáltalán nem vagyok meggyôzôdve arról, hogy az anyaország továbbra is oly szorosra fűzi a szálakat a nemzetrészek között, amint azt az Orbán-kabinet - persze néha vitatható módon, de kitartóan - próbálta tenni." Nem rendszeresen, csak alkalmilag olvasom ezt az újságot, nem ismerem a szerzőt - lehet, hogy Önök renegátnak tartják - nekem tárgyilagosnak tűnt, ezért is idéztem hosszabban, mint ahogy árnyalatnyi ellenvéleményem bizonyításához szükséges lett volna, vagyis inkább úgy idéztem, hogy egyúttal az Ön véleményét is alátámassza. Mindenesetre, örültem, hogy ott is vannak, akiknek legalább a stílusérzékük ép maradt. A "Kun Béla" dologról annyit, hogy tudomásom szerint egyszer hangzott el Kerényi Imre szájából. Ha én nem feltételezem, hogy minden "baloldali" orbánjugendesnek gondol, akkor tessék mér elhinni, hogy nem minden "jobboldali" gondolja Önt "Kun Bála" országához tartozónak. Azért eddig is mertem remélni, hogy nem minden jobboldali tart engem kunbéla országához tartozónak. Sőt, nem csak reméltem, hiszen jól ismerek több "kivételt" is, vagyis inkább azt remélem, nem ők a kivételek, hanem éppen Kerényi és közvetlen hívei a kivételek. Nade ismét komolyra fordítva a szót: Nem az az érdekes, hogy milyen nevű ember mondta és hányszor, hanem az, hogy hogyan, hol és milyen körülmények között hangzott el, és milyen fogadtatásra talált. Nevezetesen egy "polgári" nagygyűlésen az egyik vezérszónok szájából, zajos tetszésnyilvánítást aratva, amitől utólag sem határolódott el senki, legalábbis nem nyilvánosan és kellő súllyal. Ezzel nem állíthatja szembe az "orbánjugendet", aminek talán nem is ismeri a pontos forrását. Tehát mégegyszer: nekem mást üzennek a polgári körök, és épp most igyekszem Önt meggyőzni, hogy félreérti a őket. Igyekezete mindezidáig nem járt sikerrel. Ezzel nem Önt kívánom minősíteni vagy kritizálni, nem Önnel van problémám. Az Ön lehetőségei arra, hogy befolyásolja akár a "polgári körök" tényleges üzenetét a társadalom nagyobb része számára, akár azt, hogy én ezt az üzenetet hogyan értelmezem, eleve erősen korlátozottak. Ön sajnos még azt a gyanúmat sem tudhatja eloszlatni, hogy a "média-egyensúlytalanság" vagy pláne a "sajtószabadság védelme" mint legújabb vezérmotívum egyáltalán nem civil eredetű, hanem inkább egy "központi" szándék érvényesítése a polgári körökön keresztül. A megsértődés és felháborodás jogáról miért kellene, hogy lemondjon bárki is. Talán azért mert vki politikus, már nem is ember, és vele mindent meg lehet csinálni. Azért, mert önként vállalt - és mellesleg, anyagilag sem kedvezőtlen - funkciójával összeférhetetlen. Hasonlóképpen, mint ahogyan egy pedagógus vagy egyetemi oktató is - habár anyagilag sokkal kedvezőtlenebb funkciót vállal önként, hivatástudatból - le kell mondjon arról, hogy a fiatalok tudatlanságán, műveletlenségén, neveletlenségén, lustaságán nyilvánosan felháborodjon. Az a dolga, hogy felháborodás helyett változtasson rajta. Ez néhány kirívó esetben nagyon nehéz, néha nem is sikerül, de legalább törekedni kell rá. Nem tételezem fel, hogy Orbán Viktor ne lenne képes uralkodni az indulatain, ha akar. Szerintem félreérti a politikusi szerepet, és azt gondolja, az a feladata, hogy mások - olykor nagyon is jogos, olykor kevésbé, vagy egyáltalán nem indokolt - felháborodásának ő maga is hangot adjon. Bármi legyen is a konkrét ügy, ezzel az ügynek aligha tud használni, de megnyerheti többek jóindulatát és együttérzését, egyesek rajongását, ami számára szemmel láthatóan fontosabb, mint a hosszú távú, tényleges politikai haszon. Azt hiszem, a politikatudomány éppen az ilyesmit hívja populizmusnak. Nem kellene támadásnak vennie a megyéspüspök szavait, mert a "szélsőséges" és "önző" jelző ez esetben nagyon is fontos, hiszen tudjuk mi következik abból az értékrendből, amikor valaki azt hiszi magáról mindent szabad neki. Azt hiszem, a hívek tökéletesen értették miről is van itt szó. Ha Ön például tökéletesen értette "miről is van itt szó", akár el is magyarázhatná nekem, mert én még mindig nem értem. Arról ugye értelmetlen vitáznunk, hogy szerintem a hívek többsége emígy értette, Ön szerint meg amúgy, nyilván többen többféleképpen értelmezték, néhányan meg egyáltalán nem erre a részre figyeltek. Inkább árnyaltabban fogalmazok: a püspöki körlevélből idézett rész alkalmas arra, hogy többek tudatában negatív asszociációkat kapcsoljon a "liberalizmus" fogalmához, ennélfogva nehezen cáfolható az a látszat, hogy a választási eredmény befolyásolásának szándékával született. De mindezt csak illusztrációként szántam ahhoz a többször ismételt gondolathoz, hogy nem szabad lekicsinyelni annak jelentőségét, hogy egy mondat hol hangzik el vagy jelenik meg, kitől, és milyen körülmények között. Kövér Lászlóról annyit írnék, hogy szerintem is visszafoghatná magát, bár azt megjegyzem, hogy pl. az "akasztásos" beszédét tökéletesen kiforgatták. Ő ott elsősorban az önbizalomról beszélt, és nem igaz, hogy a fele országnak kötelet ajánlott. Nem hallomás és mások belemagyarázásai alapján, hanem a szóbanforgó szöveg tanulmányozása után nyilatkozom. Meg tudom mutatni azt a pontot, ahol K még megállhatott volna, és igaz lenne az Ön értelmezése, bár akkor sem lenne szép és ízléses retorikai fogás. Csakhogy elragadta a hév, és továbbment. De engem most inkább az érdekel, hogy Ön szerint is "visszafoghatná magát". Mindannyian tudjuk, ez ugyan lehetséges, de kevéssé valószínű. Mi az Ön szándéka arra a sajnos valószínű esetre, ha nem fogja vissza magát? Meddig kell elmenjen visszafogás nélkül ahhoz, hogy Ön már ne vállalja tovább, hogy az Ön nevében is beszél? Például többek közt az én prehumán ösztöneimről... Létükben megtámadó kijelentéseket pedig még Kövért megelőzően a Magyar Hírlap tett, megemlítvén milyen kívánatos lenne Orbán Viktor és Kövér László likvidálása. Ugyanaz a helyzet, mint a Kerényivel és kunbélával. Nem vethet össze egy akármilyen cikkrészletet egy ismeretlen ujságírótól egy vezető politikusi beszédrészlettel. Nem mindegy, hogy ki milyen funkcióból tesz kijelentéseket, továbbá az sem mindegy, hogy utólag elnézést kér vagy inkább rádupláz, mint Kövér a hazaárulózásra. Azért megnézném szövegkörnyezettel együtt, hol is szerepel az a likvidálás. Kérem a pontos adatokat, cserébe adok egy linket a narancsszínű bézbólütőhöz. Ez ugyan csak egy egyszerű jobboldali polgár stílusáról ad érdekes információt, itt a helyszín - a Fidesz eredményeinek szimbólumává tett Millenáris - emeli ki a kis történetet a jelentéktelenségből. Végezetül a TV-k kapcsán igenis beszélhetünk elfogultságról. Mindazonáltal, hogy pl. az RTL Klub - azt hiszem - igazgatóhelyettese MSZP-s (vagy a testvére, nem tudom pontosan), láthattuk pl. hogy a Kossuth térről hogy számolt be a híradója. Durai szavait úgy vágták le, hogy negatív kicsengésű legyen, sokáig csak a bőrfejű gyerkőcöket mutatták stb. Természetesen beszélhetünk elfogultságról, méghozzá mindkét oldalon. Amit vitatni érdemes, az a MÉRTÉK, már megint. De a "pl. az RTL Klub - azt hiszem - igazgatóhelyettese MSZP-s (vagy a testvére, nem tudom pontosan" -típusú érveket én az Ön helyében szégyellném. A másik érve típusában olyan, hogy vitaalapot képezhet, sőt, valószínűleg ismét igaza van, bár a szóbanforgó tudósítást nem láttam. Nade ilyen típusú érvekből nagyságrenddel több és súlyosabb hozható fel a TV1 ellen, de ezek összegyűjtésére már nincs is szükség, ott az EBESZ-megfigyelők jelentése. Szerencsére, mert nem lenne valami felemelő és szórakoztató munka kigyűjtögetni őket, ráadásul eléggé sziszifuszi munka lenne, sosem fogynának el az elfogultságra utaló példák. Nem igazán értem, hogy Önöknek miért jó ugyanez a munka a másik oldalon. Talán valamivel kisebb feladat, de hasonlóan kellemetlen. Nem szép munka, én kimondottan neheztelnék arra, aki ilyet kér tőlem, önként meg aztán végképp nem vállalnék ! ilyesmit. Sokkal érdekesebb és jólesőbb azt gyűjteni, ami tetszik. (Polgárnőt őszintén sajnálom, hogy veszélyben van az egyetlen műsor, ami igazán tetszett neki, még meg is nevettette. Engem R.Székely Julianna és Váncsa István szoktak megnevettetni, akár a képernyőn, akár nyomtatásban. R.Székely különösen kedvencem, amióta visszautasította az MSZP meghívását a választási eredmény megünneplésére, és ezt meg is írta. ) Azért szeretnék önmagamtól is írni valamit azon túl is, hogy csaknem valamennyi mondatára reagáltam valamit. Szeretném - esetleg éppen az Ön közvetítésével - a Fidesz-politikusok (Kövérrel együtt) és a polgári körök (Kerényivel együtt) figyelmébe ajánlani az ismert buffoni szállóigét: "Le style c’est l’homme meme" - A stílus maga az ember. (Nem Anonymusnak, hiszen bizonyára ismeri, hanem azon fiataloknak, akik az ex-miniszterelnököt a futballrajongásban is követik, megemlítem, nem az olasz válogatott kapusáról, hanem a 18. századi francia természettudós-filozófus-enciklopédistáról van szó, olvashatnak róla rövid szócikket a Művelődéstörténeti Kislexikonban , vagy bővebben angolul, franciául vagy németül.) Másik, immár 20. századi megfontolandó idézet Marshall McLuhantől: The message is the medium. (A médium maga az üzenet.) (Bővebben olvashatnak róla magyarul itt, és itt is, angolul meg itt . Mindkét idézet, pontosabban szállóige vitatható - és főként félreérthető - mert egy-egy nagyon is megfontolandó, a maga korában feltétlenül újszerűnek számító gondolat abszurdumig fokozott és tömörített, frappáns megfogalmazásai. Foglalkozzunk hát magukkal a gondolatokkal: Buffon szállóigéje arra hívja fel a figyelmet, hogy a stílus sokkal fontosabb szerepet kell kapjon mind a közszereplők megítélésében, mind pedig az önmagunkról alkotott kép kialakításában, az önmagunk számára kijelölt jellemfejlődési irány kirajzolásában. McLuhan szállóigéje még sokoldalúbb, miközben szól az elektronikus információközléstől (pl. internet, bár az az ő korában még nem létezett) kezdve a hagyományos hírközlési módokon át a különböző reklámtechnológiákig sok mindenről, egyúttal tömören összefoglalja csaknem valamennyi korábbi megjegyzésem lényegét: Nem lehet innen-onnan összeválogatott mondatokat csak úgy összehasonlítani, minden mondatot (vagy más információcsomagot) igen jelentősen befolyásol az, hogy ki, mikor, milyen körülmények között mondta vagy írta, vagyis az információközlő funkciója és maga az információközlési szituáció. Ezért van például az is, hogy - bármennyire sajnálatos - Kerényi kunbélázása többet mond a polgári körök szándékairól, mint az Ön sokkal jószándékúbb, jóindulatúbb, higgadtabb magánvéleménye. Tisztelettel Miki 2002/08/16

Eörsi Mátyás (matyas.eorsi@szdsz.parlament.hu): Kedves IGY, Nekem sem állt szándékomban Önt megbántani. Remélem, elhiszi: Eörsi Mátyás 2002/08/16

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Nagyon köszönöm a technikai segítséget Eörsi Mátyásnak! Remélem, többször már nem lesz rá szükség (ha jól látom, a "\" és "/" karakterek összekeverése volt a gond). Örülnék, ha minél több olvasó hasznát látná a linkeknek! (Szerényen megjegyzem, hogy saját magamnak is hasznos lenne fejleszteni a műveltségemet akár Buffon, akár McLuhan kapcsán.) Jó olvasást! 2002/08/16

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Mi is volt az eredeti topik címe? "Kormányoktól független magyar világ". Sajnos, éppen erről keveset beszéltünk. Gerő András - szerintem nagyszerű - "500 nap" című cikkében (Magyar Hírlap aug.19)olvasom: "Az uniós csatlakozás ugyanis nemcsak a sokat emlegetett "jogharmonizációt", az intézményes köteléket jelenti; hanem átértékeli, áthangsúlyozza eddigi fogalmaink egy részét is. S ha ez igaz, akkor lehetőleg tudatosan uralni, irányítani kell ezt a folyamatot, s nem sodródni vele. Alapvető közösségi fogalom a nemzet. Mai gondolati keretei nálunk a XIX. században alakultak ki, s elsődlegesen kulturális tartalommal bírt. Míg a politikai tartalom csökken, a kulturális nő, nőhet. S azt hiszem, épp ez lehet a "magyar" fogalmának és érzetének XIX. századi tradícióinkhoz kötődő megújulási útja, módja. Ha jelentőségéből veszít a politikai vetület, s nő a kulturális tartalom, akkor ez segíti, segítheti a kisebbségi magyarság reintegrációs lehetőségeit. Ez többletenergiát adhat a kulturális tartalom reneszánszának. Persze ezt tudatosan kellene képviselni, részben irányítani, részben pártolni. Ha komolyan vesszük a gondolatot, akkor nem a magyar állam önreprezentációja az elsődleges - ahogy ezt az előző kurzus gondolta -, hanem a magyar nemzet kulturális erejének, infrastruktúrájának növelése mind a szimbolikus, mind a tárgyiasult térben. " (kiemelés tőlem) Ha kihúzzuk a mondatból az "ahogy az előző kurzus gondolta" részt - nem mintha nem értenék egyet vele, de minek feleslegesen konfrontálódni - akkor olyan mondathoz jutunk, ami valami olyasmit fejez ki, amiben a "polgári körös" és "nem polgári körös" magyarok könnyen egyetérthetnének, és egyesíthetnék erőiket valamennyi magyar érdekében. Még mindig Gerő András szerint: "Mint sok esetben, itt is a félelem logikája összehozza a különféle szélsőségeket. Az újbalos antiglobalizmus nemes egyszerűséggel ér össze a faji alapú nacionalizmussal, hiszen ugyanazt az ellenségképet érzik sajátjuknak." Szerintem nemcsak a félelem, hanem a racionalizmus is összehozhat csoportokat, ha nem is a szélsőségeseket, de azért eléggé jelentős mértékben eltérő gondolkodású csoportokat, éppen az EU-n belüli "kormányoktól független magyar világ" ügyében. A cikk az én olvasatomban éppen ezt célozza. A magyar anyanyelvű "revizionistáknak" és a magyar anyanyelvű "kozmopolitáknak" egyaránt minimális engedmény vagy "veszteség", nagyon kevés feladott jövőkép-részlet mellett maximális eredményt hozhatna ez a gondolat, csak mernünk kellene vitatkozás helyett együtt gondolkodni. 2002/08/20

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Kedves Miki117 ! A kormányzat = a választásokon nyertes politikai párt(ok) programjának megvalósítási eszköze. Nagyon örülnék, ha az önkormányzati választásokat ettől függetleníteni tudnánk, és a pártsemlegesen működő - vannak ám ilyenek, nem is kevesen! - civil szervezetek is tényezővé tudnának válni. Tudom, erre kicsinek látszik az esély, mert az emberek - különösen a májusi vesztesek -egy "második fordulóban" gondolkodnak és nem látják, hogy az őszi választásoknak már más a tétje. Nem szeretném sem azt, hogy a kormányzat megerősödve bekebelezze a helyi önkormányzatokat, de azt sem, hogy ott az ellenzék teret nyerve harctérnek használja az adónkból értünk működtetendő intézményeket. Véleményem: ha a pártok ismét elárasztják azt önkormányzatokat és ott frakciókat alakítva folytatják harcukat a hatalomért, pont az ellenkezője valósul meg annak, amiről itt az óhajok szintjén beszélünk. Arra kérek mindenkit, hogy ne szavazzanak a pártok jelöltjeire az önkormányzati választásokon! Ne szavazzanak a független jelöltekre és a pártokat nyíltan támogató, egyesületekre sem! Csak olyanok tudják érdekeiket képviselni, akik munkáját korábbi működése alapján hiteles, pártsemlegesen működő civil szervezetek (pl. eredményesen működő érdekvédő egyesületek) segítik és ellenőrzik! Kíváncsian várom erről véleményüket, azt hiszem, október 20.-ig még bőségesen volna időnk ezt megvitatni. Üdvözlettel minden gondolkodó honfitársamnak: Mézesmadzag 2002/08/27

IGY: Kedves Mézesmadzag! Hiteles, sikeres, pártoktól független civil szervezetek - méghozzá tömegével! ( Hiszen ezeknek településenként , vagy települések kis csoportjában kell működnie.) Nem naív egy kicsit? 2002/08/30

Anonymus (a27@freemail.hu): Tisztelt MIKI117! Köszönöm levelét. Elismerésem, jól utánajárt a dolgoknak, vagy nagyon jó az emlékezőképessége. De megérte, mert Ön nyert! : ) Legalábbis részben. Az idézetek tőlem vannak, de azért hozzáfűznék egy-két sort. A "szinte már vak" dologban egyetértünk. Elnézést kérek Öntől is és a többiektől is, elfogott kicsit az indulat. Azzal tudnék csak védekezni, mint amit Ön írt Dr. Baloghról, csak az én esetemben Pokorni és Dr. Balogh szerepébe az előttem szóló "baloldaliak" léptek. Ön kivétel lenne, csakhát azt írta az egyik hozzászóló leveléhez, hogy egyetért vele, hát Önt is a megszólítottak közé vettem. "Ugyanazt próbálja tenni velünk, amit Pokorni a racionálisan, tisztességesen és demokratikusan gondolkodó baloldali politikusokkal: ha sikerül kihozni valakit a sodrából, előbb-utóbb hülyeséget mond vagy tesz, erre játszanak." Na, engem is sikerült akkor kihozni kicsit(!) a sodromból - ebbe most ne menjünk újra bele, miért -, ezért írtam, amit írtam. "Sajnos mindkét oldalon vannak olyan emberek, mint Ön!" állításom tartalmát tekintve nem vonnám vissza - ha bántó volt a stílusa, elnézést -, a magyarázata, hogy miért bíztat Dr. Balogh írásainak nemelolvasására, nekem nem egészen meggyőző. És akkor már reagálnék a stílussal kapcsolatos írására is, hogy tudniillik "A stílus maga az ember". Kétségkívül a stílus elárul egyet s mást az illető vérmérsékletéről, stb., de az igazsághoz való viszonyáról semmit. Lehet kultúráltan hazudni, és üvöltve az igazságot mondani. Nem mintha Dr. Balogh üvöltött volna, de stílusa miatt (ami azért semmivel sem volt hevesebb, mint mondjuk Hajósi Virág stílusa (ezt nem bántásból írtam!)) még el lehet olvasni a mondanivalóját, mert a tartalma a lényeg. "A szúnyogból elefánt"-ot Eörsi Mátyásnak írtam. Nem tudtam jobban kifejezni a topic-kal kapcsolatos véleményemet, elnézést érte, ha bántó lett volna. A "ha lenne benne egy csöppnyi tisztelet (és intelligencia)"-t nem vonom vissza. Sokkal durvább volt az a levél, amire így reagáltam. Szóval összegezve: elnézést, ha sértőt írtam volna. Ennek ellenére amit a túlérzékenységről ír, nem tudom elismerni. Főleg nem általánosítva az egész "jobboldal"-ra. Hogy levele további részére is válaszoljak: Abban is igaza van, hogy az autópálya-ügyet és az SZT-tiszt ügyet is kritizálta. Ezért is elnézést, nem néztem végig minden hozzászólását, csak a bennem lévő képből indultam ki: ha Miki117, akkor "precíz", "velős", intellektuális hozzászólás a Fidesz dolgaihoz, míg az nem volt jellemző, hogy pl. a 94-98 közötti időszakot érintő levelekhez hozzászólt volna. De lehet, hogy megint tévedek.(?) "a kettős mérce alkalmazásának és önmagunkban való önkritikus tudatosulásának MÉRTÉKÉBEN van!" (Miki117) Szerintem is! Érdekes, hogy még ezt a "MÉRTÉK"-et is másnak látja Önmaga javára. (ha nem tévedek) Mintha azt akarná sugallni, ha már "jobboldali" és önkritikus, akkor NEM ELÉGGÉ az. A toleranciaköréről írt elemzés nagyszerűen megírt kimagyarázásnak tartom. Ezzel kapcsolatban fentebb válaszoltam. A polgári körökkel kapcsolatban azt írja: "Számomra nem igazi civil kezdeményezés és nem igazi összefogás az, ami Orbán Viktor vagy a Fidesz akarata híján megszűnne. ". Várjuk meg! Szerintem jelen esetben épp a próba zajlik, tudniillik megfigyelhette Ön is, hogy Orbán Viktort mostanság nem látni. A "jobboldali" sajtó már kritizálta is. Nem biztos, hogy igazam van, de lehet, hogy ez azért van, hogy megfigyelje, mit kezdenek nélküle. Bár ezt az állandó diktátorozók biztosan egészen másképp látják. Nem az értékrend a központi szervező erő a "jobboldalon" ??? Akkor micsoda? Ezzel megválaszolhatom azt is, az idősebbek miért szavaztak rájuk. Azon értékek miatt, amiket a Fidesz a zászlajára tűzött. És igaza van, a hangsúlyban van a különbség a két oldal között, de a hangsúly az nem feltétlenül csak kicsi lehet, hanem nagy is. Pl. nagy a hangsúlykülönbség a család, mint fontos társadalmi alkotóelem (nem találtam jobb szót) megítélésében. Míg a Fidesz kiállt a fontossága mellett, addig ezt SZDSZ-es politikus szájából szinte soha nem hallottam, ellenben szinte minden -olykor deviáns - szubkultúra nagy támogatásra talál náluk. Valóban nagy a hangsúlykülönbség, mi fontosabb a társadalom számára. A "törvények, elvek és tervek uralkodnak a politikai hatalmi apparátus kezelőin magukon." (B.I.) gondolat elég érdekes. Mintha a tervek és az elvek a semmiből jönnének. Pont hogy azoktól jönnek, akik gyakorolják a hatalmat. Az már egy másik kérdés, hogy jók-e ezek az elvek, tervek, törvények. Amit Orbán Viktorról ír, hogy tudnillik "felelősségteljesen állítja önmagát példaképül", az egyszerűen nem igaz. Hol hallott olyat Orbán Viktortól, ami erre utalna? Vagy bármi módon? Állítását, kérem, igazolja! A fiatalok egyszerűen azért szeretik, ami megnyilvánul belőle. Mindamellett, hogy jó szónoki képességgel van megáldva, nem hinném, hogy csak ez lenne a sikere. Az is fontos, amit mond, nem csak az, hogyan. Plusz ott az élete: 4 gyerekes családapa egy kedves feleséggel az oldalán. Stb. Azokat a tulajdonságokat, amiket neki bír tulajdonítani a "baloldali" sajtó vagy pl. Kende Péter, nem mindenki véli felfedezni benne, pl. én sem. Nem hinném, hogy vki 180 fokot ki tudna vetkőzni magából csak azért, hogy egy szavazóbázis réteget megnyerjen magának. Lehet azt írni, Orbán Viktor más volt még 89-ben. Valamiben biztos más volt, hiszen 20-on egynehány éves volt, de ha olvasta Kéri Lászlónak a Politikusportrék sorozatban 94-ben, még a választások előtt készített interjúját Orbán Viktorral, az megállapíthatja, hogy egyáltalán nem változott olyan sokat. A politikai felfogása pedig soha nem volt olyan, mint az SZDSZ-é. Ezt csak azért írtam, mert állandóan felmerül, mekkorát változott önmagához képest mind Orbán Viktor mind a Fidesz. Az idősekkel kapcsolatban nem értem, hogy ha "too much invested to quit", akkor Ön szerint mi az a valami, amibe eddig belefektettek? A "kunbélázás"-sal kapcsolatban igaza van. Nem mindegy ki, mit, hol? De ki Kerényi Imre? Mostanság talál többet hallani róla. Van akkora súlya a Fideszben, mit mondjuk az SZDSZ értelmiségiek körében Eörsi IStvánnak, akiről egy belvárosi szdsz-es lap is csak így mutatott be: "A mi Eörsink", (Ezt nem azért írtam, mert Eörsi Mátyás nagybátyja, de szerencsétlen véletlen, hogy én éppen az ő írásaitól tudok leginkább "padlót fogni", és ő hasonlította valamiféle fasiszta jelenségnek a Kossuth téri fideszes kampánygyűlést. A felháborodással kapcsolatban nem értek teljesen egyet Önnel. Azért mert valaki politikus, még nem csinálhatja vele mindenki azt, amit akar. Ami Orbán Viktort illeti, már írtam előző hozzászólásomban is, hogy ha valaki, akkor ő nem vette fel a kesztyűt soha, szó nélkül tűrte a személyét ért támadásokat, a Kende könyvet, a családját ért lejáratásokat. Más politikus már becsületsértés miatt bírósághoz futkozott volna. Úgyhogy nem kell feltételeznie, mert megtörtént: Orbán Viktor a 4 év alatt messzemenőkig uralkodott az indulatain, már amikor voltak neki. Nem értem a megyéspüspökkel kapcsolatban mit nem ért. Pedig elég egyértelműen fogalmaztam. Ha úgy érezte, hogy a megyéspüspök azért mondta, amit mondott, hogy "negatív asszociációkat kapcsoljon a "liberalizmus" fogalmához, akkor szerintem nem jár messze az igazságtól, tudniillik a liberalizmusnak vannak negatív következményei is a jók mellett. Pl. amikor valaki azt hiszi, azt csinálhat mindig, amit akar. Kövér Lászlóval kapcsolatban nem tudok válaszolni Önnek. A "meddig"-et nem tudom mértékegységben megadni. De egy ember stílusa miatt még nem válik unszimpatikussá egy párt (főleg, ha nem találok jobbat a választékból), legfeljebb hibának tudom be a Fidesz részéről, hogy nem intik le kicsit. Ahogy Ön a jelenlegi autópályaépítés ügyét. Amúgy ismét megjegyzem, ha túlzásba is esett KL, ő csak a önbizalomról beszélt a "köteles" esetben. Sajnos nem tudom, a Magyar Hírlap melyik számában volt leírva a likvidálásos eset, így nem tudok ebben a dologban segíteni. A "narancsszínű bézbólütő"-höz csak annyit fűznék: tipikus baloldali tálalás. Kiválasztani vmi sötét, szélsőséges alakot, alakokat, aki(k) az adott rendezvényen jelen volt(ak), és az általa elmondottakat tálalni. Mint az RTL Klub a Kossuth térről. Nem tudom, Ön írta vagy a Képviselő Úr, hogy a Kossuth téren szép arcokat láttot. Ezek szerint jól álcáztak magunkat az ott megjelent "egyszerű jobboldali polgár-ok, mert Öntől most megtudhattuk, milyen is az "egyszerű jobboldali polgár". Nem tudom, mit szólna Ön, ha egyszerű, baloldali polgári stílusnak tudnám be, hogy töltényt tesznek egyes képviselő székére, vagy bézbólütővel agyonvernek képviselőjelölteket stb. A TV-vel kapcsolatban már szintén megírtam, nem értettem egyet, hogy ennyire elfogult volt a TV1. De ezt a helyzetet a 96-os rossz médiatörvény idézte elő, amit a Fidesz kihasznált, és amit a baloldal is kihasznált volna. Ez utóbbiról nem is lehet kétségünk, hiszen láthatjuk, micsoda cirkusz és "lefejezési" hullám van most a TV-nél, a médiában és mindenhol, pedig most már a kuratóriumok is kiegészültek. Jelenleg egyébként a "jobboldal" minimális médiájának a teljes ellehetetlenítése folyik. A "stílus"-ról már fentebb írtam. A stílusnak semmi köze sincs az illető igazsághoz való viszonyához. Sajnos manapság pont ez a baj, ha vki hevesen állít vmit, az szélsőségesnek lesz nyílvánítva függetlenül attól igazat mond-e vagy sem, míg mások (számomra főleg a politikai baloldalon találhatóak ilyenek) rezzenéstelen arccal mondják azt, ami nem is igaz, ami nem is úgy történt. Tisztelettel Anonymus UI.: Fazárthelyik? Mindig kevés volt az idő!!! : ) 2002/08/30

Anonymus (a27@freemail.hu): Kedves Miki117! Hogy a Gerő cikkel kapcsolatban is válaszoljak: Nagyon szép lenne, ha így lenne, csak egy kicsit utópiának látom. Sajnos a politika és a kultúra (főleg, ha nemzeti) nem választhatóak szét ennyire, hiszen lásd a mai világot, azért kell pl. sok Amerikából bejött gagyikultúrát "enni", mert az ország, ahonnan ez jön, gazdaságilag és politikailag erős ország. Azaz egy politikailag és gazdaságilag erős ország kultúrálisan is hatással van a gyengébbekre. Nem véletlen, hogy a román munkavállaló általában tud magyarul, mégha román nemzetiségű is. Mi magyarok is angolul és németül tanulunk főleg. Ezért ha az EU-ban erősek akarunk lenni kulturálisan, politikailag is erősnek kell lennünk, bár az igaz, ez nem csak - és talán főleg - a politikán múlik. Plusz, szerintem a nemzeti kultúrához való hozzáállásban is különbség van "magyar anyanyelvű "revizionisták"" és "magyar anyanyelvű "kozmopoliták"" között, hiszen a nemzeti kultúra szerepe a személyes életükben valószinűleg más-más, és a különbség sokszor óriási is lehet. Akkor hogy lehetne rávenni az egyiket, másikat, hogy olyan dologért munkálkodjon, ami nem is fontos neki? Ezért szerintem kicsit utópia Gerő András cikke. No meg aztán lehet, hogy nemzeti kultúra alatt is mindenki mást ért..... Tisztelettel Anonymus UI.: A másik topicban Tanár Úr tippel, hogy 5-6 éve taníthatott. BINGOOO!!! : ))) 2002/08/30

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Kedves IGY! Ami Önnek ma naivitásnak tűnik, valójában épp most szinte mindenki óhaja. Mi lenne az akadály? A választáson csak ki kell fejeznünk azt, hogy mit tartunk kívánatosnak, és senki sincs kötelezve arra, hogy a pártok jelöltjeire szavazzon, ha van más lehetősége! Van a választásokon induló civil szervezet bőven, ha nem is mindegyik pártfüggetlen, és nem is mindegyik sikeres. De ezekből nőnek ki azok, amelyekre szükségünk van, méghozzá rögtön, amint valódi igény lesz rájuk. Nem lehet-e, hogy ez épp most fog megtörténni? Tapasztalatom szerint nagyon megteltek a hócipők! Én drukkolok - sőt ennél kicsit többet is teszek érte, de erről majd csak később, a választások után számolnék be. Tisztelettel: Mézesmadzag 2002/08/30

Anonymus (a27@freemail.hu): Kedves Miki117! Megtaláltam a likvidálás cikket! http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=27971&archiv=1&next=0 Idézet: "...ma senki sem akar - sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót - likvidálni, bármennyire javára válna is nemzetünknek." Ha nem is erre bíztat, de azért nem találja durvának? Tisztelettel Anonymus 2002/08/30

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Kedves Anonymus. Sajnos nem végeztél elég alapos munkát és lám mire vezet a felületesség. Talán hallgattassék meg a szerző is, íme: Egy közlemény Ezt az írást a Magyar Hírlapnál szerettem volna elhelyezni, miután elõzményei is ott jelentek meg. F. hó 10-én beküldtem a szerkesztõségbe. Kocsi Ilona fõszerkesztõ aszszony a közlést visszautasította. Ezért kérem, a sajtóetika jegyében az ÉS-t közlésére. "Március 13-án megjelent egy cikkem a Magyar Hírlapban, aminek egyik mondata immár két hónapja politikai viták középpontjává vált. Állást foglaltak vele kapcsolatban a tévében profi kolumnisták, a sajtóban Kádár-pártiból Orbán-pártivá lett publicisták és a szélsõjobboldalnak elkötelezett "közéleti" személyiségek. Szövegemet valamennyien elítélték. Az a közalkalmazott pedig, aki úgy-ahogy védelmemre kelt, szegény, kisiklott, nyelvét külföldön elfelejtett figurának ábrázolt. Végül a Fidesz a cikkem okán kitiltott tudósítókat egy nyilvánosnak tûnõ gyûlésérõl. Evvel új, eddiginél szelídebbnek mondott elnöke is egyetértett. Az MH elõször sajnálatát fejezte ki a szöveg közléséért, majd töredelmesen bevallotta ezt a "bûnét", és bocsánatot kért. Közben engem, a szerzõt, senki meg sem kérdezett a kalamajkával kapcsolatban. Pedig én is itt lennék, magyarul is tudok, és véleményem is van (magyarul írok mintegy tíz éve rendszeresen az MH-nak is), mint ahogy a vitatott szöveg írása közben is volt, csakhogy erre senki, sem a tévé, sem egyéb köztájékoztató orgánum nem volt kíváncsi. Hát most - érdeklõdés hiányában is - el kell mondanom, hiszen elvégre hónapok óta mégiscsak az én szövegemrõl vitatkozik a fél ország. A mondat, amelyet ártó szándékkal emeltek ki szövegkörnyezetébõl (ami önmagában is félremagyarázásokhoz vezethetett, de ezzel hadd ne foglalkozzam), így hangzik: "Pedig a magyar lelkületben, állítom, senki sem akar - sem Orbán Viktort sem Kövér Lászlót - likvidálni, bármenynyire javára válna is nemzetünknek." Ez a mondat, így, ahogy van, kontextusából kiemelve is, teljesen ártalmatlan - hacsak felségsértésért nem lehet a mai Magyarországon valakit pellengérre állítani. A lelkületben való likvidálásnak az égvilágon semmi köze ahhoz, amit tudatosan, céltudatosan bele akarnak magyarázni: a fizikai likvidáláshoz. Amikor Antall József azt mondta, hogy õ lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát, csak rosszhiszemû Meèiar- és Funar-félék interpretálták ezt úgy, hogy fizikailag, területileg készül visszahódítani a Felvidéket és Erdélyt. Ami a félreolvasást illeti, az õ stafétabotjukat vették át jelen esetben azok a Fidesz-vezetõk, akiknek a hazudozását, képmutatását, cinizmusát, Széchenyi eszméit lábbal tipró kövéri gyûlölködéseit, István királyt meggyalázó, primitív alcsúti legendagyártását kiküszöbölni a közéletbõl tényleg a magyar lelkület javára válnék. Ez a véleményem, ezt osztania senkinek sem kell, de ezt meghamisítani, eltorzítani senkinek sincs joga, úgy tartok ki mellette, mint kálvinista székely õseim kitartottak a maguk hite mellett. Ebbõl következik, hogy nem csatlakozom sem az MH sajnálkozásához a közlés miatt, sem a fõszerkesztõ asszony bocsánatkéréséhez. Szabad ember vagyok, nem függök senkitõl és semmitõl - engem nem lehet megfélemlíteni. Végül korrigálnom kell az MH közlését, miszerint Svájcban élnék. Kényszerû politikai számûzetésembõl hazatérve, mely alatt végig szem elõtt tartottam a demokrácia, a szabadság elveit és erdélyi véreim sorsának alakulását, hét éve itthon, Budapesten élek, és ha ki nem toloncolnak, továbbra is itt akarok - halálomig - élni." Eddig a szöveg, amit az MH visszautasított. Az azóta eltelt idõk vitái és prominens személyektõl eredõ hozzászólásai arra késztetnek, hogy kiegészítsem. Ugyanis senki sem vette a fáradságot, hogy inkriminált szövegemet az õt megilletõ alapossággal értelmezze. Ennek egyetlen helyes olvasata így fest: "Pedig a magyar lelkületben, állítom, senki sem akar - sem Orbán Viktort sem Kövér Lászlót - likvidálni, még akkor sem, ha javára válna nemzetünknek." Sz. Nagy Csaba 2002/08/30

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): OFF Mézesmadzagnak köszönet, hogy kisegített az Anonymussal szembeni vitámban! Általában nem sajnálok néhány egérkattintást annak érdekében, hogy tárgyszerű lehessek, de így azért sokkal kényelmesebb dolgom van. Kedves Anonymus! Ezúttal inkább részletekben válaszolok. Kezdjük azzal, hogy Ön szerint a stílusnak nincs köze az igazságtartalomhoz! Ezt vitatom, habár magam sem tennék egyenlőségjelet a kettő közé, de azért látok összefüggést. Igen nehéz jó stílusban hosszú távon valótlanságot állítani, vagy akár csak őszintétlenül beszélni. De beszélhetünk például idézet-válogatási stílusról is. Igen érdekesen idézte Sz. Nagy Csabát! Nem lett volna nehéz az egész mondatot idézni! Egyébként úgy, teljes mondatként sem igazán szerencsés megfogalmazás, de mint már tudjuk, nem letagadás (mint Kövér esetében a hangfelvétel előkerüléséig!), hanem szerkesztői bocsánatkérés és szerzői magyarázkodás - olyan-amilyen - követte! Másik apróság: az is stílusbeli - avagy nyelvhasználati - kérdés, hogy azt mondjuk, mint ahogyan előzőleg írtam, "egy jobboldali polgár stílusa", vagy ezt a viszontválaszban úgy idézzük vissza, mint ahogyan Ön az imént tette, hogy "az egyszerű jobboldali polgár". Őszintén érdekelne, hogy tudatosan vagy öntudatlanul hagyta figyelmen kívül a határozatlan és a határozott névelő stílusértékének számottevő különbségét. Remélem, inkább öntudatlanul. Nem elsősorban azért, mert így alátámasztja azt a véleményemet, hogy "a fiatalok kritikátlanul vesznek példát Orbán Viktorról", hiszen a visszaidézés módja tipikus orbános vagy fideszes csúsztatás, hanem inkább azért, mert az ellenfeleimet is szeretem megválogatni, és jobban tetszik az olyan vitapartner, aki alkalomadtán legfeljebb szándéktalanul használ tisztátalan eszközöket. (Mellesleg, a bézbólütős cikkhez fűzött kommentárja "tipikus jobboldali tálalás": ha figyelmesen, és az Ön számára kellemetlen tényeket sem mellőzve olvassa a cikket, nyilvánvalóvá válik, hogy a - cikkei alapján inkább független, semmint baloldali ujságíró - éppen nem a szélsőséges polgárt "választotta ki", hanem a gyűlés egyik vezérszónokával kívánt volna interjút készíteni, ezzel szemben éppen a szélsőséges polgár - másodmagával - "választotta ki" őt. Az pedig, hogy egyáltalán megírta az esetet, ujságírói mivoltából egyenesen következik.) Persze megint mondhatja erre az egészre, hogy "bolhából elefánt", vagy, ahogyan a dakoták felé mondják "hegy a vakondtúrásból" ("a montain out of a molehill"), de ez is kétélű fegyver, akkor ezentúl esetleg nem vesztegetem az időmet az Ön kritikai - pl. médiakritikai - megjegyzéseinek megválaszolásával, hanem elintézem azzal, hogy "ez csak vihar egy pohár vízben". Sajnálom, hogy megismételte Kövér László beszédének sajátos értelmezését. Talán jobb lett volna, ha elhiszi, hogy kellő mélységben tanulmányoztam a szöveget. Mindazoktól elnézést kérve, akik már nagyon unják, íme a teljes idézet: "Szóval egy pillanatra fogadjuk el azt, hogy csak ennyire vagyunk képesek. Hogy egy képesség nélküli, alkalmatlan, tehetségtelen néppé lettünk az elmúlt néhány évtizedben. Csak én erre azt mondom, hölgyeim és uraim, hogy így viszont nem érdemes élni. Tehát, hogyha így gondoljuk, akor menjünk le a pincébe, keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonyleg erős gerendát és szöget, és kössük fel magunkat (enyhe kuncogás a teremben)" Eddig igaz, hogy az önbizalomról beszélt, ha itt megáll, azt mondom, nem történt semmi, legfeljebb az én különösen kényes ízlésem tiltakozik, de hát nem véletlen, hogy nem járok fideszes gyűlésekre. Nade mi jön ez után? "Csak én azt szeretném kérni azoktól, akik ezt próbálják önökkel elhitetni, évek óta ezt próbálják súlykolni az önök fejébe, hogy legalább járjanak elő jó példával.(10 mp. taps)" Itt is megállhatott volna, és lenne ugyan miről vitatkoznunk, de érdektelen volna az egész. De megrészegült a tapsvihartól, és folytatta, utolsó, önmagukban csupán barátságtalan és nem elfogadhatatlan szavaival - "nélkülük többre mennénk" - konkretizálva a korábban csak retorikai fogásként emlegetett akasztást. "És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk" (nagy taps) + további 3 perc szöveg a felvételen." Így együtt számomra már elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy "az önbizalomról beszélt". Egyetlen elfogadható magyarázat van, ami felmenti Kövért: soha, senki nem "sulykolta" a tiszteletreméltó polgároknak, hogy "képesség nélküli, alkalmatlan, tehetségtelen, semmire sem képes néppé váltak", vagyis racionális megközelítésben innentől értelmetlen az egész beszéd. Csakhogy a hangfelvétel alapján az is egyértelmű, hogy ez csak az én jóindulatú megközelítésem, a hallgatóság éppenhogy nem így fogta fel! Egyelőre ennyit a stílusról... (folyt.köv.) 2002/08/30

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): OFF Kvízkérdés: Ki írta az alábbi verset? (Az előző kvízkérdésem (a Fidesz esete az államtitoksértéssel topikban, Anonymus: Gesta Hungarorum) utáni élcelődésért elnézést kérek, a kérdés természetesen mindenkinek egyformán szól, és kicsit mélyebben belegondolva nem is annyira off-topic, mint ahogyan az előző sem volt teljesen az.) EURÓPA Európa, hozzád, feléd, tefeléd száll szózatom a század vak zűrzavarában s míg mások az éjbe kongatva temetnek, harsány dithyrambbal én tereád víg, jó reggelt köszöntök. Ó, ősi világrész, te régi, te rücskös, te szent, te magasztos, lelkek nevelője, illatokat és ízt szűrő, csodatévő, nagyhomlokú, könyves, vén Európa. Ha mostoha is vagy, viaskodom érted és verlek a számmal és csókkal igézlek és szókkal igázlak, hogy végre szeress meg. Ki téphet el innen, ki téphet el engem a te kebeledről? Nem voltam-e mindig hű, tiszta fiad tán? Kölyökkorom óta nem ültem-e éjjel lámpám sugaránál tanulva a leckéd, vigyázva, csodálva száznyelvü beszéded, hogy minden igéje szivembe lopódzott? Már értik azóta az én gügyögésem, bármerre vetődjem, sokszáz rokonom van, bármerre szakadjak, testvérem ezer van. Nem láttam-e Kölnben a német anyókát esőbe csoszogni, Párizsban a tündér francia leányok könnyű szökelését, Londonban a lordok hajának ezüstjét s nem ettem-e, ittam munkásnegyedekben családi szobákba lármás olaszokkal? Nem fájt-e velőmig a szlávok, a sápadt szlávok unalma, a bánat aranyszín fáradt ragyogása? Mind édes-enyémek a népek e földön, kitágul a szívem, beleférnek együtt. Fogadjatok engem ti is szívetekbe s ti távoli népek kürtösei, költők, pereljetek értünk otthon a mivélünk perlőkkel, anyánkért s mi tiértetek majd itthon perelünk, hogy élhessen anyátok. Kiáltsatok együtt, Európa bátor szellemei, költők, hogy gyáva vadállat bújik el a vackán és vaksi vakondok fúr alagútat. Daloljatok együtt, fények, fejedelmek, szellem-fejedelmek, hogy lélek a várunk, légvár a mi várunk, ezt rakjuk az égig, kemény szeretetből és légi szavakból. Kezdjetek előlről építeni, költők, légvár katonái. 2002/08/31

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): OFF Kedves Anonymus, akkor folytassuk: "Sajnos mindkét oldalon vannak olyan emberek, mint Ön!" állításom tartalmát tekintve nem vonnám vissza - ha bántó volt a stílusa, elnézést. Ezúttal semmi bajom a stílusával, ennek a mondatnak a tartalma zavar, amit ezúttal meg is erősített. De azért csak létezem tovább, még ha Ön sajnálja is... Abban is igaza van, hogy az autópálya-ügyet és az SZT-tiszt ügyet is kritizálta. Ezért is elnézést, nem néztem végig minden hozzászólását, csak a bennem lévő képből indultam ki: ha Miki117, akkor "precíz", "velős", intellektuális hozzászólás a Fidesz dolgaihoz, míg az nem volt jellemző, hogy pl. a 94-98 közötti időszakot érintő levelekhez hozzászólt volna. Szóval, nem olvasta minden hozzászólásomat, csak az Önben lévő képből indult ki. Hmm... A 94-98 közötti időszakot illető levelekhez miért kellett volna hozzászólnom? De szívesen pótolom: rengeteg dolog nem tetszett, de számomra a leglényegesebb különbség a 98-02 közötti időszakhoz képest, hogy a mindennapi élet kevésbé volt átpolitizálva, és senki nem félt, legfeljebb elégedetlen volt, amint az rendjén is van egy demokráciában. Aztán kormányváltás volt 98-ban. Az ezt közvetlenül megelőző és követő hetek hangulatát valóban érdemes lenne összehasonlítani a mostani kormányváltáshoz közeli hetek hangulatával. Ennek az összehasonlításnak az eredménye, hogy alapvetően ellenzéki beállítottságom (vagyis sokakkal ellentétben, nem az olyan kormány a kivételes, amelyikkel ne tudnék egyetérteni, hanem az olyan, amelyikkel egyetértek) ellenére ezúttal csak nagyon lassan váltok, sőt, ha így megy tovább, és a Fidesz meg OV továbbra is "úgy megy, mintha jönne", nem is váltok egyáltalán, akkor bizony inkább az ő ellenzékükhöz tartozom, mint a kormányéhoz. A toleranciaköréről írt elemzés nagyszerűen megírt kimagyarázásnak tartom. Ez már tényleg csak apróság: nem érzem úgy, hogy bármi szégyellnivalót írtam volna korábban, amit ki kellett volna magyaráznom. Csupán félreérthetően fogalmaztam, ezért utólag megmagyaráztam. Nem tudom, a stílusérzékével van baj, vagy valóban úgy gondolja, szégyellnem kellene, hogy korábban súrolta a toleranciakörömet? A magam számára nem is várnék el több tiszteletet (meg intelligenciát... :)), de javaslom, jobban figyeljen oda, mikor kivel vitatkozik. Az alábbi két esetben több tiszteletet javasolnék a vitapartnerével szemben: A "törvények, elvek és tervek uralkodnak a politikai hatalmi apparátus kezelőin magukon." (B.I.) gondolat elég érdekes. Mintha a tervek és az elvek a semmiből jönnének. Pont hogy azoktól jönnek, akik gyakorolják a hatalmat. Az már egy másik kérdés, hogy jók-e ezek az elvek, tervek, törvények. Itt éppen Bibó Istvánnal vitatkozik... A polgári körökkel kapcsolatban azt írja: "Számomra nem igazi civil kezdeményezés és nem igazi összefogás az, ami Orbán Viktor vagy a Fidesz akarata híján megszűnne. ". Várjuk meg! Szerintem jelen esetben épp a próba zajlik, tudniillik megfigyelhette Ön is, hogy Orbán Viktort mostanság nem látni. A "jobboldali" sajtó már kritizálta is. Nem biztos, hogy igazam van, de lehet, hogy ez azért van, hogy megfigyelje, mit kezdenek nélküle. Itt pedig önmagával vitatkozik, hiszen korábban azt írta, hogy Én úgy gondolom, azért most, mert szerintem a Fideszt is meglepte az az összefogás, ami a választásokra kialakult a "jobboldal"-on, és ezt nem akarta, akarja, hogy megszűnjék., én csupán szembesítettem saját szavaival... (Ami azt illeti, hogy OV-t látni vagy nem látni, pechje volt, hogy olyan lassan dolgozott, és írása megjelenését éppen aug.30-ikára időzítette...) (folyt.köv.) 2002/08/31

Anonymus (a27@freemail.hu): Kedves Mézesmadzag! Kíváncsi lennék, amikor Te állítasz vmit a "jobboldal"-ról, akkor vajon végignézed-e a teljes "jobboldali" sajtó minden anyagát? Mert ha igen, akkor jogosan vetheted szememre a felületességet, de amíg nem - és gondolom, hogy ez így van, mert Te is csak emberből vagy - kérlek ne írj nekem ilyeneket. Mivel nem olvasom az ÉS-t, ezért voltam "felületes". De a dolgon nem változtat ez semmit, tudniillik a szerző magyarázkodása számomra nem elfogadható. Mi utal a mondatában arra, hogy ő csak "lelkületben való likvidálás"-ról beszél? Semmi. Itt egyszerűen az van leírva: "likvidálni", úgyhogy itt senki nem hamisított senki semmit. Olyannyira nem, hogy a MH is kénytelen volt elnézést kérni, hiszen ezek szerint Kocsi Ilona is úgy értelmezte a szöveget, mint általában mindenki, a szerzőt és pár embert leszámítva. Hogy a szerző még miket írt a magyarázkodásában, arra nem kívánok reagálni, legfeljebb annyit, nekem kicsit úgy tűnik, hogy a szerző "fideszgyűlölet" paranoiája Kende Péterével (A Viktor c. könyv szerzője) vetekszik. Tisztelettel Anonymus UI.: MIKI117 válaszára majd akkor reagálok, ha megírta teljes válaszát, mivel a "folyt. köv." arra enged következtetni, hogy még nem fejezte be. 2002/09/02

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Kaptam egy felszólítást: "állítását" - miszerint "OV nem éppen felelősségteljesen állítja önmagát példaképül" - "kérem igazolja!" Mindketten tudjuk, ez nem olyan állítás, ami valami olyasféle képtelenséggel lenne igazolható, hogy OV ekkor és ekkor, itt és itt azt mondta volna, hogy "fiatalok, kövessetek, vegyetek rólam példát, legyetek olyan okosak, szépek, gazdagok, és sikeresek, mint én!", ilyet nyilvánvalóan soha nem mondott. Inkább olyan ez a jelenség, mint a fizikában az "erő": nem tudjuk önmagában "megmutatni", létezését hatásainak elemzésével igazolhatjuk. Ilyen megközelítésben már nincs is olyan nehéz dolgom, többek között éppen Anonymus saját sorai igazolnak. De OV egész gesztusrendszere, valamint az erre adott megszokott közönségválasz is illeszkedik ehhez a megközelítéshez. (Erről jut eszembe, én ugyan éppen Anonymusnál találkoztam először az "Orbán Viktor Fan Club" kifejezéssel, és készséggel elismerem, hogy nem mondható a polgári körök összességére, hogy ilyenek lennének, de azért nem ártana, ha a fiatal közönség ritkábban viselkedne úgy, hogy alátámassza azt a rosszindulatú vélekedést, miszerint mégiscsak legalább részben ilyen Fan (netán Fun? :)) Clubokról van szó.) Az egész jelenség azt mutatja, milyen veszélyes lehet egy-egy önmagában előnyös tulajdonság, mint pl. OV esetében a jó retorikai képesség. Ami éppen azt jelenti, hogy azokra is hatással van, akiket a tartalom nem is igazán érdekel, esetleg nem vagy csak részben fogják fel. A magam részéről éppen ezért általában is, de politikusok esetében aztán különösen többre becsülöm a retorikai képeségekkel szemben a higgadt, nyugodt, racionális érvelést, akár az unalmasságot is felvállalva. (Miközben oktatóként hol kevesebb, hol több sikerrel persze arra törekszem, hogy óráim ne legyenek unalmasak ) Egy racionális, de unalmas beszéd hatása azokkal szemben, akik nem értik igazán, egyszerűen csak semleges, és így nem veszélyes. (Mármint a politikában, nem a felsőoktatásban!) Mellesleg, nem mondhatjuk úgy általában, hogy "a fiatalok szeretik OV-t". (Már megint ez a fránya határozott névelő...) Akad olyan kiemelkedő intelligenciájú fiatal kollégám - szintén korábbi tanítványom, netán éppen Anonymus évfolyamtársa - aki idén márciusban azt mondta, ha OV nyer, akkor ez olyan ország lesz, amelyben nem érdemes élni, inkább külföldre megy dolgozni, és csak akkor jön haza, ha OV kikerült a hatalomból. Megkíséreltem lebeszélni, aztán szerencsére nem kellett kiderülnie, mennyire voltam sikeres a lebeszélésben. De ez persze csak egy kiragadott példa, sorolhatnám a többit is. Sőt, még némi pozitív korrelációt is véltem felfedezni a - többek között tanulmányi eredményekben is megnyilvánuló - IQ-fölény és az OV-ellenesség között. Hozzáteszem, találkoztam az iménti "szabályt" úgymond "erősítő" markáns kivételekkel is, akikkel hosszan és barátságosan jól elbeszélgettünk. Többek között ezért is vagyok sokkal optimistább Anonymusnál a "polgári körös" és "nem polgári körös" magyarok racionális alapú együttműködésére vonatkozóan. De maradjunk OV-nál. Anonymus szerint "plusz ott az élete". Ez logikailag izomorf probléma azzal, ami országos méretekben ügynökügyben folyik. (Külön kérésre a későbbiekben szívesen elmagyarázom a logikai izomorfia mibenlétét.) Szerintem nekem, mint választópolgárnak semmi közöm sem OV, sem DT, sem más jobboldali vagy baloldali politikus magánéletéhez. (Mondjuk a köztörvényes bűnözést - pl. kábítószerfogyasztást, garázdaságot, nemi erőszakot, ilyesmiket nyilván nem számítom a magánélethez, de ilyesminek szerencsére - legalábbis nálunk, nem úgy mint az USA-ban - nem is kell szóba kerülnie senkinél). De ha egy jobboldali polgár úgy véli, hogy a magánélet minősége, "erkölcsössége" igenis meghatározó lehet egy politikus megítélésében, akkor ehhez kell tartsa magát a számára kedvezőtlen esetekben is. Akkor DT esete többet kell rontson a Fidesz mint párt konzervatív nézőpontú megítélésén, mint amennyit OV példás családapai mivolta javít. Egyébként ez utóbbi - mármint OV példás családi élete - számomra éppenúgy nem tényszerű érv, csupán ellenőrizhetetlen pletyka, mint az ezzel ellentétes tartalmú rosszindulatú pletykák. (Amelyek még az esetleges házasságtörésben résztvevő színésznő nevét is ismerni vélik, de ettől számomra nem lesznek hitelesebbek.) A lényeg, hogy semmi közöm hozzá, sem "pro" sem "kontra". Egyébként, ha a gyermekek száma számítana a politikában, akkor sejtésem szerint - bár nincsenek pontos adataim - a szélsőjobb által lehazaárulózott Mécs Imrének kellene miniszterelnöknek lenni. Anonymus nem hinné, "hogy vki 180 fokot ki tudna vetkőzni magából csak azért, hogy egy szavazóbázis réteget megnyerjen magának". Kérdésem: olvasta egyáltalán OV 1990-94 közötti hozzászólásait, például éppen itt, ezen a honlapon? Amíg nem olvasta, tartózkodjon az erre vonatkozó kijelentésektől. Ha már olvasta valamennyit, és véleményét ennek ellenére fenntartja, akkor számítson rá, hogy - amennyiben párbeszédünk fennmarad - a közeljövőben nehezen kimagyarázható OV-idézetekkel kell szembesülnie. Személyes véleményem a 180 fokos ideológia-váltásról a következő: senkitől sem vitatható el a politikai nézetrendszer folyamatos fejlődésének joga és lehetősége, így természetesen OV-tól sem. De ha ez a "fejlődés" szokatlanul gyors, és "véletlenül" éppen olyan irányú, hogy egyre közelebb vigyen a minél nagyobb politikai hatalomhoz, akkor - nézetem szerint - kötelező lenne bizonyos fokú szerénységgel és önkorlátozással kompenzálni. Azt talán Anonymus sem vitatja, hogy sem a szerénység, sem az önkorlátozásra való hajlam nem elemei OV előnyös tulajdonságai halmazának... Számomra meglepő, hogy nem vált ki komolyabb ellenérzést éppen azok körében, akik már 88 óta ugyanazokat a konzervatív nézeteket képviselik, hanem szó nélkül hagyják, hogy OV "lenyúlja" a nézeteiket. Folyamatosságot csupán OV személyiségjegyei tekintetében lehet igazolni - ennyiben igaza van Anonymusnak. OV ugyanolyan arrogáns, ugyanolyan okosan, ügyesen és célratörően fogalmazó, ugyanolyan pimaszul rámenős volt liberálisnak, majd közép-konzervatívnak mint amilyen most szélsőjobboldalinak. (Tudom, provokatíven fogalmaztam, tudatosan.) A félreértések elkerülésére leszögezem, hogy olyasmit, mint a Kende-könyv elvből nem olvasok, (ez ügyben lásd Révész Sándor recenzióját, bár a legkényesebb ízlés számára meg éppen Kendével szemben nem vagyok tisztességes, amikor a műfaj és a szituáció iránti előítéletből eleve Révésznek adok igazat, és a könyvet kézbe sem veszem, ugyanakkor Kendével szembeni ellenszenvem ellenére a lehető leghatározottabban elítélem mind Schmitt Mária hírhedt kijelentését mind az APEH büntetőosztagként való felhasználását, az élet bizony ilyen bonyolult és szövevényes, sokszínű és nem fekete-fehér! - a lábjegyzet lábjegyzete: az előbbiek alapján nem áll meg Anonymus azon kijelentése, hogy OV "szó nélkül hagyta" a Kende-könyvet), nem feltétlenül szimpatizálok mindenkivel, aki OV ellenfele. Például a leghatározottabban elhatárolódom azoktól az önmagukat esetleg baloldalinak tartó elvetemültektől, akik névtelen telefonokkal és levelekkel zaklatták az idős hölgyet, aki OV-nak kezet csókolt, miközben persze OV-ról is megvan az eset kapcsán a véleményem. OV-ról alkotott kezdetben fenntartásos, majd egyre egyértelműbben elítélő véleményem kizárólag OV saját közéleti szereplésein és politikai cselekedetein alapul. Az a mód, ahogyan oltalmába veszi OV-t nem nélkülöz bizonyos feminin jelleget. Nem lehetséges, hogy nem is annyira "Anonymus"-nak, mint inkább "Anonyma"-nak kellene neveznie magát? Bármi is a neme, ez utóbbi megjegyzésemet ne vegye zokon, gondoljon arra, hogy Jung szerint minden férfinek a tudattalanjában van egy "anima"-ja, és minden nőnek egy "animus"-a. (Folyt. köv., de azért ha kedve van csak válaszoljon nyugodtan az eddigiekre! - bár talán hasznosabb elfoglaltság lenne akár a XX.századi magyar költészet tanulmányozása, akár a keresőprogramok használatának elsajátítása.) 2002/09/02

Mézesmadzag (kszucs@elender.hu): Keves Anonymus! Ha a számodra nem is elfogadható a szerző magyarázata, remélem talán sikerül néhány alapvető dologban egyetértenünk. A MN-nek lehetőséget kellett volna adnia számára, hogy a magyarázat ugyanott megjelenjen, ahol kifogásolt írása. Különösen igaz ez, ha ezügyben még bocsánatot is kérnek - amikor a cikket leközölték, miért nem vették észre, amit később elítéltek? Ha visszakoznak, akkor előtte miért nem egyeztetnek a szerzővel? Ha ezzel kapcsolatban nincs közöttük egyetértés, miért nem biztosítják számára a megszólalás lehetőségét? Megértve, bár egyet nem értve, a szerzőt elítéled anélkül, hogy álláspontját megismerhetted volna. De épp ezért nem tartod-e etikátlannak a MH magatartását? Hiszen ezzel Téged is megfosztottak az objektív véleményalkotás lehetőségétől. Sajnos mostanában sorozatban fordulnak elő ilyen ügyek, valakit bemártanak, jól elverik rajta a port, lehetőleg meg sem hallgatva, de mindenképp meg nem értve, amit mond. Ha csak a jobboldali sajtóból tájékozódsz, itt a legfrissebb ilyen példa: hasonlítsd össze az MN szeptember 2.-i és szeptember 3.-i cikkeit a déli harangszóval kapcsolatban. SZVSZ Agárdi Péterrel most ugyanaz történik mint korábban Sz.Nagy Csabával. Meggyőződésem, hogy Téged senki sem fog az MN oldalain tájékoztatni arról, hogy felületesek voltak és egy félreértés alapján címlapon közöltek egy óriási marhaságot. Ezért bíztatnálak, hogy olvass rendszeresen mást is, mint ami helyből tetszik, mert akkor nehezebben keveredhetsz kínos helyzetekbe. Magam részéről ugyanezt teszem már évek óta és nem érzem, hogy káromra vált volna. Amíg meg nem születik a közpénzen finanszírozott, korrekt közszolgálati média - én azért bízom benne, hogy ha az angoloknak ez sikerült, akkor nálunk is lehetséges lesz - nem tehetünk mást. Ha megnyugtat, szerintem e média hivatása a hatalom kritikus vizsgálata, tehát semmiképp sem lehet elfogult a kormány javára. Üdvözlettel: Mézesmadzag 2002/09/04

Anonymus (a27@freemail.hu): Kedves Mézesmadzag! Gondolom, leveled elején az MN helyett MH-t akartál írni... Az a baj, külön dologról beszélünk, és elkanyarodtál az eredeti dologtól. Te a MH utólagos viselkedését kritizálod, én viszont a cikk tartalmáról beszélek. Igazad van, kaphatott volna az író lehetőséget a kimagyarázásra, de szerintem azért nem kapott, mert azzal úgy tűnt volna, hogy a MH magyarázkodik, és mintegy felmenti az írót. De ezt nem tehette, mert az egyértelmű(!) hiba megtörtént, és ezt még Kocsi Ilona is akkorának tartotta, hogy elnézést kért. Legalábbis szerintem. Bár nem akarok egy régebbi témáról vitát nyitni, de így megismerve a szerző magyarázkodását, továbbra is egyértelmű az álláspontom: fizikai likvidálásról van szó. Mégegyszer ide másolom: "Pedig a magyar lelkületben, állítom, ma senki sem akar - sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót - likvidálni, bármennyire javára válna is nemzetünknek." A mondat értelme kb. ez: a magyar nép jelenlegi lelki állapota olyan, hogy senkit sem likvidálnának, még akkor sem, ha ez által jobb lenne a nemzetnek. Ellentétben pl. az írekkel, baszkokkal stb. Az semmiképpen sem: a magyar nép jelenleg senkit sem akar lelki értelemben likvidálni. Ez ügyes kimagyarázás. Azt veted szemere:"a szerzőt elítéled anélkül, hogy álláspontját megismerhetted volna". Akkor ezek szerint egy cikk nem fejez ki álláspontot önmagában, hiszen külön magyarázatra szorul, így véleményt se lehet róla formálni, csak miután megvárom a magyarázatot? Ezt te sem gondolod, komolyan. A harangszóval kapcsolatban annyit írnék, hogy van benne igazság: a MN cikkének nagyobb a füstje, mint a lángja. Azonban sajnos a láng létezik, mert nem Agárdi Péter az első "baloldali", akit zavar - mert nyilván ezért vetette fel ezt a kérdést -, hogy a harangszó után elhallatszik egy pár perces kultúrtörténeti ismertető. Köszönöm a bíztatásodat, hogy olvassak mást is, ez részedről egy jó hozzáállás. Erre annyit reagálnék, hogy a metróban szinte mindig megnézem, sokszor el is olvasom a Népszabit, a munkahelyemen nem "jobboldali" kollegákkal dolgozom, akik szintén Népszabit és Magyar Hírlapot vesznek, amiket általában szintén elolvasok. Szóval tájékozodom a túloldalról is.... Szép gondolat, amit a média hivatásáról írtál, csak sajnos a jelenlegi valóság mást tükröz, így egyáltalán nem nyugtat meg a helyzet. Vagy téged igen? üdvözlettel Anonymus 2002/09/06

Anonymus (a27@freemail.hu): T. MIKI117! Nem reagálok addig részletesen, míg be nem fejezi válaszát. Mellékelten jegyzem meg, már bánom, hogy elárultam az életkoromat, mert azóta Tanár Úr stílusa felettébb cinikus és lekezelő lett. Pedig egykorom, még Ön volt az egyik kedvencem a Tanszéken (ez komoly). Örülök, hogy ilyen sokat olvas a Tanár Úr (majd én is igyekszem pótolni hiányosságaimat), kár hogy ezt műveltségének fitogtatására használja, és mások lefitymálására. Gondolom, az élet minden területén ilyen képzett, azért ez a fellengzőség. Örülök annak, ha vkit nagy IQ-val áldott meg az élet, de nagyon tudom sajnálni, ha emellett baj van ott belül, a tüdejétől kicsit balra. Anonymus 2002/09/06

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): OFF Kedves Anonymus! Úgy tűnik, volt idő, amikor még kölcsönösen kedveltük egymást. Igaz, a mostani szituáció az én hátrányomra aszimetrikus és igazságtalan, hiszen hiába találgatok jól-rosszul, fogalmam sincs, kivel keveredtem vitába, de azt nyugodtan állíthatom, hogy valamennyi egykori diákomra jó szívvel és barátsággal gondolok vissza, és ezek körébe nyilván Ön is beletartozik. Nem zárható ki, hogy esetleg tudat alatt az is befolyásolt a gorombább fogalmazásban, hogy tudomást szereztem az életkoráról, de tudatosan semmiképpen. "Mentségemre" azt tudom felhozni, hogy tantermen kívül általában is - sajnos - előfordul, hogy kissé gorombább leszek, ha felbosszantanak (nem is készülök politikai pályára!), de itt ezen a honlapon is előfordult már, hogy keményebben, sőt gúnyosan fogalmaztam olyan vitapartnerrel szemben, akinek személyazonosságáról és ezzel együtt életkoráról fogalmam sem lehetett. Azért még mindig jóval visszafogottabb voltam - akkor is, és Önnel szemben is - annál, amit a "polgári erkölcs" úgy tart számon, mint "kissé sarkos fogalmazást" vagy "sajátos stílust". Természetesen nem azzal bosszantott fel, hogy belpolitikai témákban más a véleménye - és ezt a véleményt számomra túlzottnak tűnő elfogultsággal képviseli - hanem többek között azzal, ahogyan félremagyarázva idézte vissza korábbi szavaimat. Meg az sem volt szimpatikus, hogy azzal magyarázkodott, nem olvasta a többi írásomat, éppen nem sokkal azután, hogy rendreutasított, amiért nem olvasom mindenkinek az írásait. Akadt még néhány apróság, ezek egy részére már korábban utaltam, más részét ezután hoztam volna fel, de most már inkább mellőzöm. Ha azt mondanám, "sajnálom, hogy megbántottam, nem akartam", nem lennék maradéktalanul őszinte, csak részben. Véleményem szerint kissé túlreagálta az iróniámat, vagy durvábban fogalmazva - ezt is vállalom - a gúnyolódásomat, mindenesetre, egészen biztosan nem akartam annyira megbántani, amennyire megbántódott. Nem gondolom, hogy "lefitymáltam" volna akár Önt, akár másvalakit. Nem igazán tudom, ezt mire értette, de ha az irodalmi kérdésre, akkor ezzel kapcsolatban elmondanám, szerintem pl. az a "lefitymálás", ha egy akármilyen oldali kereskedelmi TV-csatornán azt a kérdést teszik fel a közönségnek, hogy kinek a felesége volt Szendrey Júlia, 240 Ft+Áfa/perc,max 2 perc, ez utóbbiak minimális méretű betűkkel. Ez a tisztességtelen haszonszerzésen túl valóban a nézők "lefitymálása". Ezzel szemben én olyan jellegű kérdést tettem fel, amilyennel magam is szívesen foglalkoznék, amit érdekes feladatnak, kellemes időtöltésnek találnék. Jó lenne, ha nem dacból és sértettségből fejlesztené irodalmi ismereteit, hanem a "tüdejétől balra" lévő szerve indíttatására, különösen, ha a magyar irodalomról van szó. (Kezdhetné pl. ezzel: Babits Mihály: Örökkék ég a felhők mögött, ha nem utált még meg annyira, hogy kapásból elutasítsa egyik kedvencemet...) Ami engem illet, irodalmi műveltségem szégyellnivalóan hiányos, legfeljebb átlagos, és ha puszta véletlenségből találok valami szépet és élményszerűt, ami ráadásul témába vág, azt szívesen megosztom másokkal is, azt hiszem, ez lényegesebb, mint az irónikus körítés. Mertem remélni, hogy maga a Kosztolányi-vers érdeme szerint több figyelmet kap, mint a hozzá fűzött élcelődés. Anatómiai műveltségem például elmarad még az átlagostól is, de még így is vannak fenntartásaim, hogy a tüdő elhelyezkedését pontosan írjuk-e le azzal, hogy a "szívtől jobbra", aminek ugye így kellene lennie, ha a szív a tüdőtől balra található. Nem csupán személyes véleményem, de sokak véleményével egyezik, hogy kardiológiai távdiagnózisa téves, a példaként felemlített fiatal állampolgárnak igenis "jó szíve van", "helyén van a szíve is" , nem csak az esze, sőt, az idézett eset inkább az eszével szemben ébreszthetne kételyeket, hiszen túlragált, amint azt csaknem mindannyian megtesszük időnként. Mellesleg a kiragadott példa és az ismertetett - legalábbis vélelmezett - tendencia volt talán a legközérdekűbb része előző irományomnak, azt hiszem, több ember nyugtat meg, mint ahányat idegesít, már ha igaz egyáltalán... A cinizmus vádját felháborodottan utasítanám vissza, ha nem lenne kézenfekvő a feltételezés, hogy nincs maradéktalanul tisztában sem a "cinizmus" fogalmának eredetével, sem mai jelentésével, vélhetően a gúnyolódás szinonimájaként akarta használni. Ugyanakkor azt sem akarom elhallgatni, hogy - minden iróniát mellőzve - valószínűbb az a feltételezés, hogy már csak életkoránál fogva is sokkal rutinosabban használja a keresőprogramokat és más szoftvereket, mint jómagam, éppen ezért volt különösen visszatetsző, hogy miután még a saját maga által felhozott témában is sajnált pár percet egy kis tájékozódásra, felháborodottan és igazságtalanul támadt neki Mézesmadzagnak. Nem folytatom, talán lesz majd média-ügyben újabb topik, esetleg ott kifejtem majd az Ön médiapolitikai megjegyzéseit illető kritikámat is, bár ez ügyben éppen úgy nincs sok remény álláspontjaink közeledésére, mint bármi másban, aminek köze van a politikához. A Gerő-cikk kapcsán nem írt semmi bosszantót, tisztességes, becsületes választ adott, csakhogy ennek tartalma mégis mélyen elszomorító. Akkor már inkább bosszankodom apróságok felett, és a bosszúságot levezetem egy kis ironizálásban. Ez viszont más, és sokkal komolyabb: írásából az tűnik ki, hogy még ha szép is lenne, eleve elképzelhetetlennek tart bármiféle közeledést a szembenálló felek között. Én azért optimista maradok, legfeljebb máshol keresem az együttműködés lehetőségeit, miután ilyen határozottan elutasított. (És ezzel az elutasítással - "szándéka ellenére" - több korábbi megjegyzésemet igazolta...) Úgy gondolom, politikai nézeteink olymértékben különböznek, hogy a továbbiakban legfeljebb csak egyre jobban bosszantanánk egymást, az egyre indulatosabb (részemről inkább ironikusabb) megfogalmazások csak újabb indulatokat szülnének értelmes gondolatsorok helyett, ezért - azt is figyelembe véve, hogy kettőnk vitája egyre kevésbé tarthat számot közérdeklődésre - javaslom, fejezzük be. Ha válaszol, természetesen elolvasom, de újabb viszontválaszra ne számítson. Valószínűleg úgy fogom megítélni - a kettős mérce mellőzésének jegyében - hogy hasznosabb számomra akár a magyar irodalom tanulmányozása, akár a keresőprogramok használatának gyakorlása. Azt hiszem, ezúttal nem sértő, ha feltételezem, hogy szándéka szerint legutóbbi üzenete inkább indulatos és támadó hangulatú - elismerem, nem is alaptalanul - semmint barátságos és kedves. Mégis - "szándéka ellenére" - kedvesnek találom, ugyanis nagyságrenddel fontosabb számomra, hogy milyennek találnak oktatónak annál, hogy milyennek bizonyulok politikai vitapartnernek. Kedvességét írásom elején csak igen általánosan volt alkalmam viszonozni, ezért ezt kiegészítendő megajándékoznám egy linkkel a korábban már javasolt Babits-íráshoz, aminek nyomtatott változatával legközelebbi jóbarátaimat szoktam megajándékozni. Fogadja barátsággal! 2002/09/08

Anonymus (a27@freemail.hu): Tisztelt MIKI117! Köszönöm válaszát. Bennem is már felvetődött, hogy le kellene zárni ezt a vitát, bár nem feltétlenül azért, mert senkit sem érdekel. A topichoz már nemigen szólnak hozzá (szerintem nem is nagyon olvassák már - egy tuti kivétellel (Mézesmadzag)) és ki tudja, lehet, hogy Eörsi Mátyás is jól szórakozik a vitánkon. Azonban úgy érzem, hogy utolsó levele is választ kíván, és az eddigi "folyt.köv."-esek is. Ez utóbbiakra kicsit később válaszolnék, mert dolgozni is kell, ugye.... Nem, egyáltalán nem utáltam meg Tanár Urat, levelezésünk sem adna nekem okot erre, és én is "jó szívvel" gondolok vissza a Tanár Úrral töltött órákra. Azonban amikor rájöttem, hogy MIKI117 név mögött az Ön személye található, akkor kicsit meglepődtem. Nem a politikai gondolkodás miatt, hanem amilyen hangnemet, stílust(?) használt olykor, és amit - ha jól vettem ki leveléből - részben el is ismer. Háááát, mit csináljak, meglepett. A jelenlegi "asszimetrikus és igazságtalan" szituáció kialakulásáról sajnos nem tehetek (tudom, nem is okolt ezzel): láttam nevét az email címéből + elárulta, "másfél évtizede tanítok 18-23 éves fiatalokat a mérnöki tudományok egy részére". Ezek után eléggé leszükült a kör, ki is található MIKI117 mögött. Csak mellékesen: nem árulná el mi a "117"? Persze, ez nem "felszólítás". Remélem, nem haragszik meg, ha ezek után is Anonymus maradok, márcsak azért is, mert ha elárulnám, ki vagyok, valószínűleg nem emlékezne rám (bár erre nem adnám a fejemet : ) , mivel csak 1 vagy 2 félévet töltöttünk együtt, és az is már meglehetősen régen volt. Azt sem akarnám, hogy megnézze utólag a jegyeimet - bocsánat, hogy ezt feltételeztem -, mert az a feltételezett IQ-m további csökkenését idézné elő Önben, bár ezzel a mondattal már elárultam, hogy nem véletlenül nem lettem PhD-s a Tanszéken. : ) Ja, és személyem nem "Anonyma", hanem "Anonymus", de OV-t nem a tudattalanomban lévő nagy "anima" hányad miatt veszem oltalmamba (egyébként jelenleg már férj vagyok és édesapa), hanem mert felháborít, mi mindennek lehet elmondani egy embert (főleg, ha nem igaz), próbálok egy kicsit Don Quihote lenni a honlapon. A felbosszantása "önkéntelenül" történt a névelőkkel kapcsolatban. Az idézés tényleg pontatlanul történt (elnézést), de ha az "egy" határozatlan névelő és nem számnév, akkor félreérthető, hogy általános értelemben használta a "jobboldal"-ra. És ha általános értelemben, akkor a mondat értelmén nem sokat változtat, hogy "a jobboldali" vagy "egy jobboldali". De hát ezek szerint nem általánosan használta, csak akkor nem értem, miért pont azután adta a linket, miután a "mérték"-ről írt. Ez is hozzájárult, hogy félreértettem. A másik "bosszantó" dologban viszont félreértett, de elismerem félreérthető volt a megfogalmazásom. Én elolvastam a korábbi hozzászólásait, a kritikákat is, csak nem emlékeztem rájuk, és "nem néztem végig minden hozzászólását" utólag, csak a "bennem lévő képből indultam ki", amikor kritika alá vettem hozzászólásait. Tehát anno elolvastam, csak utólag nem mentem végig az összesen, hogy hol írt kritikát a "baloldal"-ra. A túlreagálásról annyit írnék: lehet. Azonban a gúnyolódásból, az "idézetleckék"-ből, stb. ezt mertem következtetni, amit írtam. Köszönöm a Babits verset. MIKI117 jellemének megítélésében nálam sokat lendített pozitív irányba. Örömmel fedeztem fel, hogy Babitsnak "Tolsztoj szavai, járnak" az eszében, tudniillik jelenleg éppen Tolsztojtól olvasok egy regényt, ráadásul "nem dacból és sértettségből". A XX. század magyar irodalma még kicsit várat magára. "tüdőtől balra". Hm....szóval értette. Akkor felesleges rá több szót pazarolni..... Nem, nem a példaként felemlített fiatal állampolgárra gondoltam: úgy általában az IQ és a "szív" viszonyára. Szerintem ugyanis, nem (csak) IQ függő, hogy ki kire szavaz. Nem hiszem, hogy pl. Solymosi Frigyes akadémikusnak, vagy Szokolai Sándor művész úrnak, stb. baj lenne az IQ-jával, és mégis a "jobboldal"-on állnak. Vajon miért??? Már megint ezek az értékek..... Mézesmadzag "támadt" nekem, és csak reagáltam. Furcsa, hogy ezt "különösen visszatetsző"-nek találta. Amúgy tessék beírni egy keresőbe: likvidálás. Nekem rengeteg találat jött le. Miért pont az ÉS-ben kellett volna magyarázkodás után kutatnom... A Gerő-cikk kapcsán nem írtam semmiféle "határozott" elutasítást, csupán a véleményemet a közeledéssel kapcsolatban. Ez azért teljesen más. Remélem, "szándéka ellenére" "öntudatlanul" értelmezte így írásomat. Hogy lehet elutasításként értelmezni azt, amire azt írtam, hogy szép lenne? Mindössze elképzelhetetlennek tartom. Hogy miért, azt leírtam. Egyébként ezen gondolataimra nem reagált. "Tudatosan"? : ) Igen, legutóbbi levelem "indulatos" volt. Hogy "támadó" is, azt nem gondolnám, maradjunk az "indulatos"-nál. Egyfajta reflexió vmire. No, de mindez már olyan régen történt....éshát tudjuk, az idő és a barátsággal küldött versek sebeket gyógyítanak...... : ) Tisztelettel Anonymus 2002/09/09

MIKI117 (bodnarm@enternet.hu): Kedves Anonymus! Ezentúl majd igyekszem visszafogni az iróniámat, ha meg mégsem sikerülne - mert bizony tetszik vagy nem tetszik, hozzátartozik az egyéniségemhez, és csak ideig-óráig tudom mérsékelni - majd teszek valami megjegyzést, "vigyázat, nem kell komolyan venni". Mint ahogyan magamat sem veszem túlságosan komolyan, és az iróniám néha bizony éppen önmagamra irányul - ezt másoknak is tudnám ajánlani... Ezentúl majd megpróbálkozom azzal, hogy ne tekintsek minden nyilvánvaló félreértést szándékosnak ill. tendenciózusnak. Nem tudom valójában félreértésről van-e szó, de szerintem aki valamire azt mondja, hogy "elképzelhetetlen", az azt határozottan elutasította, még akkor is, ha hozzáteszi, hogy "szép lenne". Ha már gyengíteni, tompítani szeretné az elutasítás határozottságát, fogalmazhatna pl. úgy, hogy "egyelőre", vagy "csaknem" elképzelhetetlen... Számomra az, amit mondott, alátámasztotta azt a véleményemet, hogy a jobboldal gondolkodásmódjára sokkal inkább jellemző a konfrontáció, mint a konszenzuskeresés. Maguk a jobboldali személyek túlnyomó többsége sajnos legfeljebb abban különbözik, hogy ez utóbbi nem is érdekli, vagy a jobbaknál (itt a jobbak=kevésbé jobboldaliak) "szép lenne, de elképzelhetetlen"... A másik félreértés matematikai jellegű, és sajnos ismét korábbi állításaim félremagyarázását eredményezte, amire különösen érzékeny vagyok, amint az nemrégiben kiderült. Tehát: korábbi kijelentésem - melyet csak idézőjelben neveztem szabálynak, hiszen bármennyire is alapos, és tárgyilagosságra törekvő megfigyelések eredménye, lényegében igen messze áll a tudományos igényű statisztikai felméréstől és szükségképpen tartalmaz szubjektív elemeket - szerint "némi pozitív korrelációt is véltem felfedezni az IQ-fölény és az OV-ellenesség között." (Vigyázat, nem kell komolyan venni ! Mateklecke következik...) Ez először is az égvilágon semmit nem állít a jobboldali beállítottságú gondolkodókról általában. A jobboldali gondolkodásúak halmazának valódi részhalmaza a Fidesz-szavazók halmaza, és ennek ismét csak valódi részhalmaza az Orbán-rajongók halmaza. (valódi részhalmaz - úgy van benne az őt tartalmazó halmazban, hogy nem azonos vele, biztosan kisebb) Kijelentésem ugyan még ez utóbbiakról sem állítja, hogy valamennyien ostobák (alacsony intelligenciahányadosúak) lennének. (Feltételezhetően - ki nem mondva, csak közvetetten utalva rá - egy ilyesféle nekem tulajdonított, holott általam sohasem mondott, vélelmezett állítás cáfolatára kívánta felhozni a köztiszteletben álló értelmiségieket Ha nem ezért, akkor meg miért, milyen apropóból? "Nem hiszem, hogy pl. Solymosi Frigyes akadémikusnak, vagy Szokolai Sándor művész úrnak, stb. baj lenne az IQ-jával, és mégis a "jobboldal"-on állnak." - mintha korábban bármiféle módon olyan utalást tettem volna, hogy ebben bárki bármi meglepőt találhatna. Ha ingerült hangulatban lennék, azt mondanám, tipikus Fideszes trükk - tulajdonítunk valamit az ellenfélnek, amit soha nem állított, de sokak szemében rossz fényt vet rá, aztán jól megcáfoljuk. Tulajdonképpen higgadt hangulatban is ezt állítom, legfeljebb hozzáteszem, Önről fel sem tételezem, hogy szándékos. Jóhiszemű félreértés eredménye. Kicsit mélyebben belegondolva, én is éppen azt teszem, hogy egy Önnek tulajdonított kijelentést cáfolok, ha félreértés részemről, legalább olyan jóhiszemű, mint az Öné, de ha nem jól értem, akkor egyáltalán hogy jött ide Solymosi és Szokolai urak IQ-ja?) A matematikai egyszerűség kedvéért (miközben a valóság - igényesebb közvéleménykutatási adatok alapján, legalábbis pillanatnyilag - az én szempontomból kedvezőbb, az Önéből kedvezőtlenebb) tételezzük fel, hogy a magyar népesség egészében - kihagyva azokat, akik Orbán-ügyben nem kívánnak állást foglalni - az Orbán-kedvelők és Orbán-ellenesek aránya 50-50%. Ha vesszük a népesség valamely, az átlagnál intelligensebb valódi részhalmazát, és - feltételezésként - azt találjuk, hogy az arány 51-49% az Orbán-ellenesek javára, némi ( igen csekély) pozitív korreláció máris kimutatható. (Habár durván saccolt megfigyelésem inkább 60-40%) Ilyesmiről beszéltem korábban. (Ha félreérthető lenne: számomra a "némi" a "csekély", a "valamelyes" szinonimája.) Ha a korreláció nem csupán kissé - "némileg" - különbözne zérótól, (a zéró jelenti azt, hogy a vizsgált jellemzők egymástól teljesen függetlenek) hanem értéke +1,00 lenne, az jelentené azt, hogy minden intelligens ember Orbán-ellenes, minél intelligensebb, annál inkább.. Ezt pedig nem állítottam, (legfeljebb kívántam, tudván, hogy sajnos lehetetlent kívánok, de mindennek előző írásomban nem adtam hangot) sőt, a "némi" szócska közbeiktatásával tulajdonképpen állítottam ennek ellenkezőjét. Szóval, kijelentésem alapján cseppet sem meglepő, hogy vannak köztiszteletben álló jobboldali gondolkodású kémikusok meg zeneszerzők. (meg - Vanek úrral szólva - kőfaragók és balett-táncosok is...) Hogy jobban értsük egymást a jövőben: számomra a jobboldali, a baloldali és a liberális gondolkodású politikai erők dinamikus egyensúlya a társadalom egészséges működésének, fejlődésének biztosítéka. Ha bármelyik hiányzik, csökevényes, el van nyomva, vagy beteg, akkor beteg az egész társadalom. Ugyanezt próbáltam korábban különféle analógiákkal megvilágítani, hasonlóképpen az önmagát konzervatívnak valló Vérbagojhoz. Szerintem jelenleg a legnagyobb baj a jobboldal "betegsége", bár aggódva szemlélem a számomra egyébként legkedvesebb liberalizmus nyilvánvaló gyengélkedését is. Fentiek értelmében ostoba lennék, ha kisebb, gyengébb, csökevényesebb jobboldalt kívánnék - egyszerűen csak egészségesebbet kívánok! Baráti üdvözlettel Miki117 2002/10/04

Anonymus (a27@freemail.hu): OFF Kedves Miki117! Úgy tűnik, most felszabadultam, úgyhogy elindítom az adósságtörlesztést. Megpróbálok fejezetenként sorrendben válaszolni. 2002.08.30-án írt levelére (azt hiszem, innentől vannak adósságaim): A stílus és az igazság viszonyához annyit, hogy szerintem inkább rossz stílusban nehéz az igazságot sokáig mondani, de hazudni jó stílusban sokáig lehet, hiszen épp ezzel lehet elhitetni a hazugságot(!). Ha vki ordítja az igazságot, az előbb-utóbb ellenállásba ütközik a stílusa miatt. Sz. Nagy Csabátval kapcsolatban lásd Mézesmadzaggal folytatott levelezésünket. Mondhatna egy példát, mikor idézett OV valakitől pontatlanul. Szóval kíváncsi lennék, mi a "tipikus orbános" visszaidézési mód. Az "bézbólütős" dologhoz már nem szónék hozzá, no meg amúgy sem vagyok benne biztos, hogy vesztegetné az idejét az én kritikai - pl. médiakritikai - megjegyzéseinek megválaszolásával". Jó, hogy többet idézett Kövértől. Ez csak megerősítette a véleményemet, hogy KL az önbizalomról beszélt, és nem ajánlott kötelet a fél országnak(!), mint azt a ballib média hírdette. Abban igaza van, hol kellett volna megállnia. De fontos megjegyznem, KL senkit nem említett meg konkrétan. Milyen érdekes, hányan magukra ismertek vagy valós okok miatt, vagy tévedésből, vagy csak egyszerűen azért, hogy ebből a kijelentésből egy kis csúsztatással, egy kis megspékeléssel politikai hasznot húzzanak. Egyébként sikerült nekik, mert - véleményem szerint - ez az ügy miatt vesztett a Fidesz, hiszen ez az ügy közvetlenül az első forduló előtt történt, amikor még Fidesz fölényt mutattak a közvéleménykutatások. 2002.08.31-i levelére: Nem azt sajnálom, hogy létezik, hanem dolgokhoz való hozzáállását. Egyébként kijelentésem aktualitását vesztett, hiszen MIKI117 azóta sokat liberalizálódott. : ))) Azért hiányoltam a hozzászólásait a 94-98 közti időszakhoz, mert a választások előtt csak arról szóltak az Ön és a hasonlóan gondolkodók levelei, hogy a miért kell meneszteni az Orbán-kormányt. De mindemellett a nagy kritizálásban elfelejtették(?), hogy a jelenlegi kormánypártok már egyszer bizonyítottak. És most nem akarok vitát nyitni arról, hogy milyen ügyeik voltak, de kíváncsi lettem volna, hogy Miki117 vajon hogy látja ezen ügyeket miközben hevesen ostorozza az Orbán-kormányt. Ezek után joggal gondoltam, hogy Miki117 "kissé" elfogult, és nem reális. Nem értem, részemről az miért tiszteletlenség, hogy esetleg Bibó István gondolatával vitatkozom. Vagy Ön Bibó gondolatait dogmaként értelmezi? Nem értem, miért mondok ellent önmagamnak a polgári körökkel kapcsolatban. Én nem állítottam, hogy a polgári körök létrejötte nem a "jobboldali" erők akarata - fogalmazzunk finomabban -, szándéka. Én csak arra reagáltam, hogy Ön szerint "a Fidesz akarata híján megszűnne" ez az összefogás. Erre írtam, hogy az összefogás próbája most zajlik, ami szerinten nem ellentétes azzal, hogy szerintem is OV szándékára jöttek létre a polgári körök. 2002.09.02-i levelére Nyílván, hogy Orbán Viktor a retorikai készségét felhasználja arra, hogy maga mellé állítson választópolgárokat. Ezt meg tenné minden más politikus is. De ezzel, sajnos, nem igazolta azon állítását, hogy Orbán Viktor önmagát állítja példaképül a fiataloknak. Ha már idézetet nem tudott mondani, azért konkrétabb magatartásbeli dolgot említhett volna (esetleg esetet), amivel állítását. Mert OV gesztusrendszerével ezt nem lehet megmagyarázni. Persze ki hogy látja. Az IQ dolgot már megbeszéltük. Csak érdekeségképpen jegyzem meg, hogy én is hasonlót mondtam a barátaimnak, mint "kiemelkedő intelligenciájú fiatal" kollégája, hogy tudniillik "ha ezek visszajönnek megint, én elhagyom ezt az országot." Gondolom, most legbelül átfutott Mikiben egy kicsit gúnyos mosoly, dehát a sajnos nem állt módomban távozni.... Ha azt írja: "maradjunk OV-nál", akkor miért Deutsch Tamás életével hozakodik elő. Orbán Viktorról beszélgettünk, vagy arról, miért szavazok a Fideszre. Egyébként igaza van abban, "nekem, mint választópolgárnak semmi közöm sem OV, sem DT, sem más jobboldali vagy baloldali politikus magánéletéhez", de ha már tudok róla valamit - pl. hallottam OV feleségét nyilatkozni, vagy népzenével foglalkozó személyes ismerősömtől tudom, hogy tánciskolába szokták vinni az Orbán gyerekeket, aki nagyon kedvesek és intelligensek, stb. -, akkor ez javíthat (vagy ronthat) az adott politikus megitélésén. Nálam OV esetében javított. Egyébként kicsit félreértett, mert nem ezen dolgok miatt szavazok egy politikai erőre, így Mécs Imrét meg sem kellett volna említenie. Igen, olvastam OV-tól olyan mondatot, amit valószínűleg most nem mondana, ill. fordítva. Nem is ezt mondtam. OV-t egészében nézve nem látom a 180-ot, mégha egyes esetekben van ellentmondás korábbi véleménye és a jelenlegi között. De mentségére legyen mondva: heves, 20-on éves fejjel mondta azt, amivel most állandóan szembesíteni akarják. Az emberek fiatalként sok mindent másképp gondol. Érdekes, hogy sok jelenlegi kormánypárti politikusnál ez a változás sokkal vénebb fejjel ment végbe(???), főleg annak hatására, amikor már nem tudták kézben tartani a tönkrement országot. Velük szemben sokkal nagyobb aggályaim vannak, hogy vajon mi végre ez a nagy fordulat. Számomra a magyarázatot Fábry Sándor fogalmazta meg legjobban a ÉS-ben Jancsónak és Grunwalsky Ferencnek írt levelében: "...drága Miklós, te tudod a legjobban, hogy ezek a puha diktatúrában eszmélődött káderek már akkor sem hittek semmiben, csak abban, hogy karriert kell csinálni. Ezért ment ilyen "zökkenőmentesen" az átállás, s a kapitalizmus legfőbb ostorai, lerázva magukról minden erkölcsi skrupulust, annak szálláscsinálóivá és első számú haszonélvezőivé váltak." Egyébként az egész cikket ajánlom. Állítólag az ÉS XLVI. évf. 18. számában megtalálható. Nekem a neten nem sikerült megtalálnom, szerintem megint amatőrködtem. Szóval ezek után OV-ra azt írni, hogy nála a ""fejlődés" szokatlanul gyors" stb. meglehetősen nagy elfogultságra, aránytévesztettségre utal. A szélsőjobboldaliságra már nem is tudok mit írni, csak ismét kérném - de konkrétabb, ha lehet -, hogy igazolja állítását! És akkor elérkeztünk a legutolsó leveléhez, amit válasz nélkül hagytam: Az "elképzelhetetlen" akkor elutasítás valamire, ha ezt a választ adom vmire, amiben én vagyok a szereplő. De az adott eseten én, mint kívülálló tekintek a dolgokra - nevezetesen nem vagyok sem magyar nyelvű "revízionista", sem pedig magyar nyelvű "kozmopolita" , és ha ebben az esetben mondom, hogy "elképzelhetetlen számomra", az nem elutasítás. Az IQ témához: érdekes, ahogy MIKI117 "megmagyarázza" (nem "ki", Isten ments!) a dolgokat. Ha MIKI117 általánosabb értelemben mond valamit, minek kapcsán nekem konkrétabb dolgok jutnak eszembe, akkor az a baj (pl. Solymosi, Szokolai IQ-ja). Ha pedig MIKI117 konkrétan állít valamit (pl. OV önmagát állítja példának a fitalok körében), és erre bizonyítékot kérek, akkor válasza általános, szubjektív jellegű. Miki szerintem pályát tévesztett, ügyvédnek kellett volna mennie. : ) (Ez irónia!!!) Jó irányban gondolkodik, amikor a konzervatív, liberális, baloldali erők egyensúlyáról ír. Csak szerintem ha normális társadalmat akarunk, akkor ennek az egyensúlynak nem társadalmi, hanem egyéni szinten kell jelentkeznie elsősorban! Sajnos a demokráciában az kormányoz, akinek többsége van. Lehet, hogy 1%, de mégis társadalmi szinten az ő értékrendje dominál sokkal jobban, mint a többieké. Ha viszont az emberekben, azaz egyéni szinten ötvöződnek ezek az értékek, akkor létrejöhet az az egészséges társadalom, ahol a nagy többségnek fontosak a hagyományok, tud közösségben (nemzetben) gondolkodni, de emellett nyitott az új dolgokra, és ennek megfelelően a szabadság kérdését is megfelelően tudja kezelni, azaz a szabadságra nem mint célra tekinti, hanem mint állapotra - nem tudom, jó szót használtam-e -, amiben szabadon értéket adhat a világ számára. Tisztelettel Anonymus 2002/10/30