EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról

A bizottság áttérne a harmadik napirendi pontra, a televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó rendelkezések összehangolásáról szóló témára. Köszöntöm dr. Sarkady Ildikót. Az ülésre meghívtam Molnár Pétert szakértőt a CEU-tól, aki 8 perces időkeretben kap lehetőséget arra, hogy kifejtse a véleményét.

Még egyszer köszöntöm Sarkady Ildikót, és megadnám neki a szót. Hány percre van szüksége?

DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Én úgy gondolom, hogy 10 percre.

ELNÖK: Tízperces időkeretben adom meg a szót.

Dr. Sarkady Ildikó szóbeli kiegészítése

DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A legutóbbi tájékoztató óta, amikor is a Tanács novemberben elfogadott egy általános megközelítést az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv kapcsán, a német elnökség igyekszik most az Európai Parlament által, illetőleg a bizottsági álláspontok által létrehozott szöveget egymáshoz közelíteni.

Az az összefoglaló anyag, amit az önök rendelkezésére is bocsátottunk, részletesen tartalmazza a jelenlegi állást. Szeretném hangsúlyozni ebben a tájékoztatóban azt, hogy a német elnökség rendkívül felgyorsította a tárgyalási folyamatot, valamikor hetente 2 alkalommal is munkacsoport-ülést tartunk, ezért az a szöveg, amit pénteken átadtunk a tisztelt bizottsági tagok részére, mára már némileg változott.

A jelenlegi állásban a lényeg az, hogy a német elnökség megpróbálja az Európai Parlament, illetőleg a Bizottság álláspontját egymáshoz közelíteni, és ebben a folyamatban Magyarország, ahogy az összefoglalóban is látják, több kérdésben markáns, mondhatni: karakterisztikus álláspontot képvisel.

A magyar tárgyalási álláspontban szereplő kérdések közül az első az irányelv hatálya és a definíciók. Azt látni kell, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvet 1998-ban alkotta meg az Unió. Ez akkor a határokon átívelő televíziózásról szóló irányelv volt. Azóta nyilvánvaló, hogy a technikai változások, amelyek ezt a területet is jellemzik, indokolttá és szükségessé tették azt, hogy ezt az irányelvet felülvizsgálják. 2002-ben a Bizottság létrehozta azt a hírközlés-irányelvi csomagot, amely a televíziózás, a rádiózás területén a digitális átállás elősegítéséről rendelkezik, és ez az irányelvcsomag indokolta különösen azt, hogy ne csak az infrastrukturális és az átviteli irányelveket, hanem nézzük meg, hogy mi az, ami a képernyőn vagy a megjelent új kommunikációs eszközökön is láthatóvá és hallhatóvá válik.

Itt külön hangsúlyoznunk kell azt, hogy a Bizottság által 2005 decemberében elfogadott tervezet értelmében alapvetően a hagyományos, mondjuk azt, hogy szerkesztett tartalmak maradnának az irányelv hatálya alatt, ugyanakkor ezek azok a tartalmak, amelyek a hagyományos televíziózásban ismert műsorok, és ahol a hozzáférés helyét, idejét a néző maga választhatja meg.

Az irányelv minimumszabályokat állapítana meg az új kommunikációs eszközökön, így az interneten továbbított, de kifejezetten szerkesztett, hagyományos televíziózással kapcsolatban létrehozott tartalmak esetében is. Felmerülhet az, hogy túlságosan erős eszközökkel nyúl bele ezekbe a tartalmakba az Európai Bizottság tervezete. Ezekkel az on-demand jellegű szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban hangsúlyozni szükséges azt, hogy egyrészt a tagállamok többsége, így Magyarország is már szabályozta az úgynevezett lekérhető szolgáltatásokkal kapcsolatos tartalmak, az úgynevezett káros tartalmak eltávolításának a lehetőségét a 2001. évi elektronikus kereskedelmi törvényben, másrészt pedig az irányelv hatályosulását a tagállamok a rendelkezésükre álló valamennyi alkotmányos eszközzel elősegíthetik, tehát a jogrendszer részévé tehetik.

A másik fontos kérdés a joghatóság, a származási ország elve. Itt a kormány következetesen képviselte a származási ország elvét, és mindig hangsúlyozta, hogy kifejezetten és szigorúan kell értelmezni az ez alóli kivételeket. Az Európai Parlament a magyar állásponttal összhangban - és azt kell mondjam, hogy ezt a pénteki, tehát a március 29-ei ülés eredménye -, szinte a magyar álláspontot elfogadva, azt megerősítve vissza szeretné hozni azt a szövegrészt, miszerint csalárd magatartás szükséges ahhoz, hogy a származási ország elve alóli kivételeket érvényesíteni lehessen.

A termékmegjelenítés egy következő olyan pontja a magyar álláspontnak, ahol Magyarország szintén egy markáns álláspontot képviselt. Itt a termékmegjelenítésről tudni kell azt, hogy a korábbi, határokon átnyúló televíziózásról szóló irányelv ezt még nem szabályozta, de nem is tehette ezt, hiszen akkor a technika és a televíziózás nem volt olyan fejlett, hogy ez felmerüljön. Itt a szabályozás lényege abban állt volna az eredeti bizottsági álláspont szerint, hogy megengedte volna a termékmegjelenítést. A vita során azonban az az álláspont alakult ki, hogy általános tiltás van, ugyanakkor meghatározott műfajokban - így a mozifilmek, a tévéfilmek, a sorozatok, a szórakoztató műfajok esetén - a termékmegjelenítés megengedetté válhat. A másik álláspont az, hogy ne az opt out álláspont - amit az előbbiekben ismertettem - legyen az irányelv megfogalmazásának végleges szövegében, hanem az úgynevezett opt in álláspont, illetve szabályozás, amikor maga a tagállam mondhatja meg a saját belső jogszabályi keretei között, hogy melyek a kivételezett műfajok, melyek a kivételezett esetek. Ha a tagállam ilyen felsorolást nem tartalmaz, akkor az általános irányelvi rendelkezések vonatkoznak rá. Ez az álláspont még a vita során a német elnökség alatt tovább karakterizálódhat, illetőleg változhat.

A támogatás, illetőleg az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció szabályozása során mind a kettőben a magyar álláspont a kiskorúak védelme érdekében egyrészt támogatta azt, hogy a gyermekműsorok ne legyenek megszakíthatók reklámmal. Kompromisszumos változatot tartalmaz a mostani elnökségi szöveg, nevezetesen azt, hogy a 30 percet meghaladó műsorok már megszakíthatók, de 30 perces, gyerekeknek szóló műsor nem szakítható meg reklámmal.

A támogatáson belül Magyarország elfogadta azt az álláspontot, hogy az egy órán belüli reklámidő mennyisége a 20 százalékot nem haladhatja meg. Ezen túlmenően azt hangsúlyoznom kell különösen a származási ország elvével kapcsolatban, hogy Magyarország azon négy tagállam között volt, amelyik a leginkább ragaszkodott ehhez az elvhez, hiszen azt látni kell, hogy a Kárpát-medencében Magyarországról sugárzandó műsoroknak a tartalmi felülvizsgálata magyar joghatóság alá essék, ne pedig szomszédos ország joga legyen az irányadó. Ezért Magyarország ezt a legkövetkezetesebben érvényesítette Dániával, Luxemburggal és a britekkel együtt, és úgy tűnik, hogy az Európai Parlament ezt az álláspontot visszahozza a Bizottságba, ugyan puhította ezt a rendelkezést, de kifejezetten a pénteki ülés eredményeként úgy tűnik, hogy az Európai Parlament visszakeményíti ezt a szövegrészt.

Meg kell még említenem azt, hogy a fogyatékkal élők hozzáférése a szolgáltatáshoz egy teljesen jogos érdek. Ezt Magyarország természetesen támogatta. Támogatja a normaszövegben való megjelenítést is, bár ez megjelenik más magyar jogi szabályozásban, illetőleg az európai uniós normákban.

A médiaműveltség kérdésében, ami a média tudatos használatát, a médiatudatosságot jelenti, a többség azt az álláspontot képviselte, hogy külön nem kell irányelvi szabályozás, mert ajánlás van már ezen a területen. Mi ezt az álláspontot képviseljük.

A harmadik, amit még meg kell említenem, az egészségtelen élelmiszerek reklámozásának szabályai. Itt Magyarország az önszabályozás mellett van. Azt el kell mondanom, hogy a Magyar Reklámszövetség és az Önszabályozó Reklámtestület komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy Magyarországon a jogi szabályozás mellett olyan kódex is szülessék, amely erre ki fog térni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm az előterjesztést. Kilenc perc néhány másodperc volt, úgyhogy fantasztikus. Először megadnám a szót a raportőreinknek, elsőként Kocsi László alelnök úrnak. Nem állapodtunk meg, hogy hány percben. (Közbeszólás: Nyolc.) Legyen nyolc perc!

Kocsi László, a bizottság kormánypárti raportőre kiegészítése

KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke, a bizottság kormánypárti raportőre: Köszönöm, elnök úr, bár a kialakult helyzetben lehet, hogy nem fogom megtölteni ezt a nyolc percet. Reggel még azt gondoltam, hogy rendkívül részletekbe menő, kiélezett és szenvedélyes vita fogja jellemezni a mostani tárgyalást, de mostanra úgy látom, hogy ez nem biztos, hogy érvényesülni fog. Ez abból is fakad, hogy meglehetősen beszorultunk itt ebbe a szituációba, a másik pedig az, hogy itt a kormányzat által képviselt álláspont és az irányelvtervezet eddigi, fordulatos sorsának a fejleményei afelé mutatnak, hogy tulajdonképpen a számunkra lényeges kérdésekben a megnyugtató megoldások felé halad a folyamat.

Azon túlmenően, hogy itt elhangzott a származási ország elvének az érvényesítése, illetve az ezzel kapcsolatos derogációs lehetőségek, elhangzott, hogy Magyarország számára a Kárpát-medencében miért lényeges ez a kérdés, hiszen itt valamennyien egyszerre vagyunk területei a határokon átnyúló audiovizuális szolgáltatásoknak vagy műszórásnak, alanyai és tulajdonképpen tárgyai is. Ebben a kölcsönösségben azonban Magyarország helyzete speciális, érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a származási ország elve lehetőleg számon kérhető, garanciákkal érvényesíthető legyen.

Úgy látom, ebben szövetségesünk az Európai Parlament, ahogy ez elhangzott, és jó esélyeink vannak arra, hogy eredményesek legyünk.

A másik két kérdés kapcsán, ami a termékelhelyezés problémáját illeti, úgy látom, abban sok változás már nem lesz, hogy az általános tilalom az, ami mérvadó. Itt igazából a derogáció technológiája vagy technikája, az alkalmazott eljárás az, ami a vita tárgya, de úgy látom, a lényeget ez nem érinti. Tehát akármerre fordul a dolog, Magyarország számára egy végső kompromisszum valószínűleg elfogadható lehet.

Ami a reklám kérdését illeti, azt gondolom, ami elérhető vagy megcélozható volt, az nagyjából körvonalazódott, például hogy a gyermekműsorokat nem lehet megszakítani, amelyek hosszabbak, hanem csak 30 perc után lehet reklámmal megszakítani.

Itt igazából még két kérdés lényeges, ami nem hangzott el. Mivel ilyen sok időt adott nekem az elnök úr, szóba hozom. Az egyik, ami mindig felvetődik, akárhányszor, bármilyen szempontból, bárki módosítani akarja a médiatörvényt Magyarországon, ez az, hogy hogyan védjük meg a kiskorúak, a gyermekek lelkét a felesleges erőszaktól, a pornográf és mindenféle hatásoktól. Én úgy látom, hogy az Európai Parlamentben folyó tevékenység erre nagyon éles és világos irányt adott.

Illetve a másik irány is, hogy egyrészről megszűrhetők, kiszűrhetők legyenek ezek a tartalmak bizonyos potenciális fogyasztók számára, viszont egyenlő módon teremtsük meg az esélyét annak, hogy hozzáférjenek más tartalmakhoz. Itt az egységes jel- és feliratozási rendszer kívánalma az, ami körvonalazódott, ami megint csak üdvözlendő. Tehát ebben a tekintetben rendjén lennének a dolgok.

Mint ahogy gondolom, abban is, ami a válaszadási jog kérdését illeti, tehát ha valaki személyiségi jogainak a védelme megkívánja azt, hogy élhessen a válaszadási vagy ezzel egyenértékű joggal az őt ért állításokra, akkor ez érvényesíthető legyen a határokon átnyúló műsorszolgáltatás esetében is.

Összefoglalva ezeket a kérdéseket, én azt látom, hogy ha igazak azok a benyomások, hogy az Európai Parlament véleménye számunkra meglehetősen kedvező irányba jegecesedik ki, és az európai parlamenti vélemények a német elnökség munkája során megfelelő intenzitással számítódnak be, akkor úgy látom, hogy viszonylag gyorsan, belátható sebességgel érhetünk el egy olyan állapothoz, amit úgy tudom, már elég régóta megcélzott a szakma is és az európai audiovizuális szabályozási politika is.

Természetesen felvetődik a kérdés, hogy mikor várható az, hogy ez a szabályozás hatályosul. Az előzetes várakozások szerint, ha minden sikerül ebben az évben, aminek meg kell történnie az Európai Parlamentben és a Tanácsban, és a belső jogszabályok módosítása befejeződhet, akkor ez a szabályozás gyakorlatilag két éven belül életbe léphetne.

Igazából egy olyan kérdés van még, ami számunkra nem igazából látszik. Talán az Európai Parlament képviselői, illetve a Tanács döntéshozatalában részt vevő szakértők látják azt, hogy vannak-e az eddigi beszámolókban nem érintett, de mondjuk a következő hónapokban feltolulható olyan érdekek, amelyek alapvetően, minthogy nagy tagállamok vagy erős érdekhordozók érdekeiként jöhetnek számításba, alapvetően bármilyen irányba befolyásolhatnák az itt ismert folyamatot. Ha igen, akkor az a helyzet állhat elő, hogy ezzel még érdemes foglalkoznunk. Ha nem, akkor az a rugalmas mandátum, amivel egyébként rendelkezik a kormány, alkalmas arra, hogy a magyar érdekek egyébként érvényesüljenek az irányelv megfogalmazásakor. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kíván-e a kormány képviselője reagálni?

DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Csak nagyon röviden, hogy önök is tudják, hogy átfogó médiaszabályozási reform előtt állunk.

Az első félévben - a március 13-án megjelent Magyar Közlönynek megfelelően, a digitális átállásról szóló kormányhatározat alapján -, várhatóan április végén, május elején a kormány, majd a parlament elé kerül a digitális műsorterjesztésről szóló törvény. Jelenleg dolgozunk a nemzeti audiovizuális médiastratégia kialakításán, illetve létrehozásán.

Ez meg fogja alapozni azt a tartalomszabályozási, a médiatartalmakat illető új jogalkotási koncepciót, amelyet az év második felében szeretnénk a kormány elé vinni, és ahova már az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv alapvető rendelkezéseit bedolgozzuk. Magyarország nyilvánvalóan élni fog azzal a lehetőséggel, amit a Bizottság kijelölt a számára, nevezetesen a tagállami átültetés lehetőségével. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Firtl Mátyás alelnök úr következik, 8 perces időkeretben.

Firtl Mátyás, a bizottság ellenzéki raportőre kiegészítése

FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke, a bizottság ellenzéki raportőre: Elnök Úr! Tisztelt Főtanácsadó Asszony! Nem biztos, hogy élek a 8 perces lehetőséggel, de az majd attól függ, ahogy Kocsi László alelnöktársam mondta, hogy beszorultunk a folyamatba. Ez olyannyira áll, hogy én ma reggel kaptam meg azt az anyagot, amire ma itt hirtelenjében konkrétan válaszolni kellett. A ma reggel az pontosan 9 óra előtt volt 1-2 perccel. Tehát ezekkel a legfrissebb anyagokkal érdemben nem is igazán tudok foglalkozni, csak azokkal, amiket ön most elmondott.

Ennek kapcsán egy általános megfogalmazásban volt részünk. Ezzel kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy Ivanics képviselőtársam október 26-án megfogalmazta mindazt, amit ebben a Fidesz és a KDNP képvisel. Ha nem lenne világos, akkor felolvasom majd, de szeretném megkérdezni öntől azt, hogy ön ezeket a megfogalmazásokat hogyan látja? Miként látjuk mi viszont egyáltalán azt, amit megfogalmaztunk? Mert mi nem igazán látjuk azokat, amiket mi akkor konkrétan megfogalmaztunk.

A másik kérdésem pedig az elnök úrhoz szólna, hogy a bizottság ezt már tárgyalta. Akkor miért nem foglalt állást ebben az ügyben? Most újratárgyaljuk. Még egyszer azt tudom mondani, hogy én a legszívesebben felolvasnám, ha azokra a konkrétan feltett kérdésekre nem emlékeznek, és akkor élek a 8 perces lehetőséggel. De ha emlékeznek rá, akkor természetesen várom a válaszokat, hogy önök miként látják ezt, hogyan épült be ez abba az anyagba?

ELNÖK: Képviselő úr, van még 6,5 perce, úgyhogy egész nyugodtan felolvashatja.

FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke, a bizottság ellenzéki raportőre: "A Fidesz-KDNP álláspontja. A frakciószövetség kiemelkedő jelentőségűnek tartja az irányelv módosítását, mert ezáltal a technológiai fejlődés folytán átalakuló európai médiarendszerben is hatékonyan biztosítani kell a véleménynyilvánítás szabadságának, az ebből eredő további kommunikációs jogoknak, a médiapluralizmusnak, valamint az egyéb érintett emberi jogoknak mint fontos demokratikus társadalmi intézményeknek az egyensúlyát.

Fontosnak tartjuk egyrészt az emberi, valamint a nemzeti méltóság tiszteletben tartása követelményének hangsúlyosabb deklarálását valamennyi, az új irányelv hatálya alá tartozó médiaszolgáltatás esetén.

A készülő új irányelv fogalmi rendszerét minél egyértelműbben és pontosabban kell meghatározni, mert ennek hiányában eleve problémákat okozhat az irányelv további rendelkezéseinek alkalmazása.

Fontosnak tartjuk az úgynevezett derogációs, illetve joghatóság kikerülése elleni eljárások hatályának és szabályainak megfelelő megállapítását, abból a célból, hogy a médiaszolgáltatók ne tudják rosszhiszeműen megkerülni az alapvető fontosságú szabályokat, az egyes tagállami szabályozások közti, egyébként megengedett eltéréseket kihasználva.

E célból lényeges, hogy a kiskorúak fejlődését veszélyeztető médiaszolgáltatások esetében is módja legyen a fogadó tagállamnak megfelelő intézkedések megtételére.

A nemzeti médiahatóságok függetlenségének követelményét meghatározó rendelkezéseknek konkrétan nevesíteni kell a jogi és anyagi függetlenség követelményét, összhangban az Európa Tanács e tárgyban kidolgozott irányelveivel.

A tervezet mostani szövegváltozatánál konkrétabb, normatívabb, kikényszeríthetőbb rendelkezéseknek kell bekerülniük az irányelvbe az európai alkotásoknak az új típusú médiaszolgáltatásokban való kötelező megjelenítése módjának és arányának vonatkozásában.

Fontosnak tartjuk, hogy az irányelv egyértelműen rendezze az állami, valamint az ön- és társszabályozások egymáshoz való viszonyát, az állami szabályozás primátusának kimondásával, hasonlóan az európai parlamenti illetékes bizottságban született ez irányú javaslathoz.

A fentieken túl kiemelten egyetértünk a gyermekműsorok reklámmal való megszakításának tilalmával."

Ezek lettek volna azok a pontok, hogy miként látjuk ezeket viszont, és szeretném azt mondani, hogy ezt ma reggel láttam, úgyhogy ezeket itt, a bizottsági ülés alatt én nem olvasgattam.

ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Mielőtt megadnám a szót a kormány képviselőjének, hadd válaszoljak a hozzám intézett, tulajdonképpen 1,5 kérdésére!

A kérdése az volt, hogy miért nem hoztunk ebben döntést. Azért nem hoztunk ebben döntést, mert a tárgyalás még nem áll úgy, hogy döntést hozzunk. Május végén várható, ha jól tudom, a Tanács-ülésen a döntéshozatal. Az a gyakorlatunk, és ennek van értelme egyébként, hogy a Tanács ülését megelőzően hozunk döntést, és kérjük a kormány álláspontját, mert addig a vélemények változnak. Természetesen fogunk döntést hozni.

A második, ami nem kérdés, hanem kicsit inkább szemrehányásnak tűnt a ma reggel megkapott dokumentumok kapcsán. A következőt tudom erről elmondani.

Ez tegnap este érkezett. Egyébként a dolog változik, új fejlemények vannak. Előttem ilyenkor a következő döntési lehetőség van: vagy kiküldöm, vagy nem küldöm ki. Képzelje el, alelnök úr, hogy nem küldöm ki azért, hogy ne terheljem alelnök urat olvasással. Ez egy szerencsétlen dolog, elismerem, mert ki volt tűzve már múlt héten, és tegnap érkezett. De ha a képviselő úr kívánja, akkor nem küldöm ki legközelebb, de azt hiszem, nem ezt kívánja. Így alakult, kérem, ezt vegye tudomásul. (Jelzésre:) Egy technikai megjegyzés.

KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke: Én nem beszéltem erről, de mi egy korábbi anyagot megkaptunk az elmúlt héten. Ahhoz képest az, amit ma én is fél 9-kor kaptam itt, egy teljesen minimális változást tartalmaz, Én nem szeretném, ha a bizottság apparátusa egy egyébként nem jogos elmarasztalásban részesülne akár a nyilvánosság előtt is. Köszönöm.

ELNÖK: Alelnök úr, egy gyors reagálás.

FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke: Nem a bizottság apparátusáról van szó. Elnök urat kérjük, hogy küldje ki, nehogy ne küldje ki. A bizottság apparátusa is abban a helyzetben van, hogy későn kap meg valamit, tehát nem az apparátussal van itt gond.

ELNÖK: Köszönöm, ez egy érdekes vita volt. Azt hiszem, azzal tudjuk lezárni, hogy az élet néha nehézségeket produkál, és igyekszünk túl lenni rajtuk. De az elnök mindenért felelős, azért is, hogy tegnap délután beérkezett egy dokumentum, amit ma reggel tárgyalunk. De megígérem igazi gonosz módom, hogy a jövőben is meg fogom küldeni, ha ez így történik. Tessék parancsolni!

DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Akkor tényleg csak nagyon röviden: pénteken még Brüsszelben volt ez a tanácskozás, és valóban EKTB elé is csak ma reggeli időponttal tudtuk kiküldeni, tehát annyira friss az anyag, amit most önök kézhez vettek, hogy ezért nem volt idő hamarabb kiküldeni. Azt is hangsúlyoztam, hogy a német elnökség rendkívül fölgyorsította és sűrítette ezeket a találkozókat, tehát mindig egy pillanatnyi álláspontról tudunk beszámolni, és nem tudjuk részletezni, hogy egy folyamatnak vége lenne, hiszen valóban szavakon is folytatódik vagy folyik a vita. A lehető legfrissebb dokumentációt igyekeztünk átadni.

Köszönöm szépen ezeket az újra felolvasott szempontokat. Azt gondolom, hogy a tagállami joggá tétel, tehát amikor hatályosítjuk az irányelv rendelkezését a magyar jogba, ennek az átültetésnek a folyamán kiváló lehetőség lesz arra, hogy megnézzük, mi kerülhet ténylegesen jogi szabályozás keretébe, mi ön- és mi társszabályozásba. Azt is el kell mondjam, hogy Lipcsében lesz médiaügyben egy konferencia május folyamán, annak a konferenciának pontosan ez lesz a témája, hogy a médiaszolgáltatások terén mi az, amit érdemes önszabályozás, illetve társszabályozás keretében megoldani, és mi az, ami mindenképpen regulációt igényel. Azt el kell mondanom, hogy a régebbi tagállamok sokkal inkább már a jogi szabályozás irányába gondolkodnak, mint az ön- és társszabályozás irányába, éppen a szankcionálás hiánya miatt, illetőleg amiatt, hogy ez nem nagyon vált be a korábbi tagállamokban. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Alelnök úr? (Firtl Mátyás: Nem, köszönöm.) Köszönöm szépen. Megadom a szót Molnár Péter úrnak nyolc helyett öt percben. Vagy hány perc legyen? (Molnár Péter: Megpróbálom minél rövidebben, öt és nyolc perc között.) Nyolc perc, tessék parancsolni!

Dr. Molnár Péter hozzászólása

DR. MOLNÁR PÉTER (Közép-európai Egyetem Médiaközpont): Köszönöm szépen a lehetőséget. Nagyon örülök, hogy a tisztelt bizottság tárgyalja ezt a kérdést, ugyanis azt hiszem, jó lenne, ha nagyobb nyilvánosságot kapna ennek az irányelvtervezetnek az ügye. Sarkady Ildikóval és munkatársaival többször részletesen beszéltünk arról, hogy hogyan változik a szöveg hétről hétre, és hogy ez milyen kérdéseket vet fel.

Én arra szeretném a tisztelt bizottság és a többi jelenlévő figyelmét felhívni, hogy a tervezet olyan irányba megy, illetve ilyen tendencia lehetősége is erősen fölmerül, hogy a tervezet a szólásszabadság szempontjából nagyon problematikussá válik, illetve az én álláspontom szerint még problematikusabbá, mint amilyen eredetileg volt. Mi ez a probléma? Arról van szó, hogy jelenleg az Unióban egy televíziós irányelv van, aminek az első változata '89-ben készült, aztán '97-ben módosítva lett, és amikor ez készült, látható volt, hogy egy behatárolható szabályozási tárgykör, a televíziózás az, amire az Unió megállapított közösen egy szabályozást.

A technológiai változások valóban a dolog átgondolását szükségessé tették. De milyen irányba? Föl kell tenni ezt ez alapvető kérdést, ugyanis nem arról van szó, hogy az új technológiák, elsősorban is az internet és az azáltal terjesztett mozgóképek a hagyományos televíziózáshoz hasonlóvá válnának, és ugyanúgy egy jellemzően passzív helyzetbe helyezne minket mint nézőket, hanem arról van szó, hogy az új technológiák összehasonlíthatatlanul interaktívabbak, mint a hagyományos televíziózás, és a nézőnek alapvető választási lehetőséget, az egyéni használó, aktív használó szerepét adják, ami, ha nem egy paternalista államban gondolkodunk, akkor a szabályozás ellen szól. Ezzel párhuzamosan ugyanezek a technológiák legalábbis fölvetik annak a lehetőségét, hogy a televíziózás maga is interaktívabbá válik. Nem biztos, hogy ez bekövetkezik hamarosan, mindenesetre mindezekből a változásokból a dereguláció következik, az következik, hogy az állam, ebben az esetben az Európai Unió közös állami rendszere egy uniós szabályozással ne akarja megmondani a felnőtt, autonóm európai polgároknak, nekünk, hogy milyen mozgóképes tartalmak azok, amiket mi szabadon kiválaszthatunk, vagy szabadon választhatnánk, ha nem vonatkozna egy ilyen szabályozás. Tehát ez az alapprobléma.

A televíziós irányelv szabályait ugyanúgy, mint a mi rádió-televízió törvényünk szabályait éppen az indokolja - túl a frekvenciaszűkösség szempontján, ami egyre meghaladottabb, de azért még ma is szerepet játszik a szabályozás alátámasztásában -, hogy a televíziózás egy passzív fogyasztói helyzetbe tesz minket jellemző módon, és ez indokolhatja azt, hogy itt belép az állam, és bizonyos alapkérdésekben korlátozza a közlési szabadságot.

Az új technológiák esetében viszont nincs meg ez a szabályozási indok, és itt nem olyan kérdésről van szó, mint más kérdéseknél lehet, hogy megnézi az állam, hogy mi az a közpolitikai eszköz, amit alkalmazunk. Itt a szólásszabadságról van szó. Nemrég volt március 15-e, a 12 pont közül az első szól a sajtó és a szólás szabadságáról, ez Magyarországon egy kitüntetett hagyomány, amit nekünk kötelességünk őrizni, és kötelességünk méltó módon odafigyelni arra, hogy ne sérüljön ez a szabadságjog. Itt nem lehet akármilyen szabályozási eszközt választani. Itt, ha az állam azt mondja, hogy bizonyos dolgokat korlátozni akarok, akkor alá kell támasztani, hogy miért. Ez nem történt meg ezzel az irányelvvel kapcsolatban, egyszerűen nincs az Európai Bizottság által előterjesztett tervezetben, és azóta sem merült föl olyan meggyőző, alkotmányos szabályozási indok, ami igazolná azt, hogy az úgynevezett nonlinerális médiaszolgáltatások esetében, tehát ahol a néző aktív használói szerepben maga dönti el, hogy milyen tartalomhoz akar hozzáférni, az állam milyen alapon akar ebbe beleavatkozni.

Nem minimumszabályok vonatkoznának az ilyen választható tartalmú szolgáltatásokra abban az értelemben, hogy egy sor kérdésben ugyanazok a szabályok vonatkoznának az új irányelv szerint az olyan szolgáltatásokra, amik a nézőket passzív helyzetbe helyezik, mint az olyan szolgáltatásokra, ahol a néző megválaszthatja, hogy mit néz, és ez rettentően problematikus.

Amiben a helyzet változott az elmúlt hónapokban, és ami indokolttá teszi azt, hogy újragondolja Magyarország is az álláspontját - és Sarkady Ildikóval egyeztettünk az ügyben, hogy hogyan fogunk ebben közösen, együtt dolgozni, az álláspont az, hogy megnézzük, hogy milyen mértékben, hogyan, mennyire kell átgondolni a magyar álláspontot ebben az ügyben, és akkor azt hogyan lehet képviselni a leghatékonyabban és legmegfelelőbben -, az, hogy a televíziós szabályozásnak az internetre történő kiterjesztése, ami szerintem alapvetően nem elfogadható, de ennek mégis egy indoka volt az Európai Bizottság által beterjesztett tervezetben, hogy a már többször említett származási ország elve erősen be lett volna vezetve ezen a területen, meg lett volna erősítve.

Tehát ez a szólásszabadságot olyan értelemben valamelyest segítette volna, hogy mindenki tudhatta volna azt, hogy a származási ország az, amelyik az adott médiaszolgáltatásra vonatkozik, tehát az az ország, ahonnan közzéteszik azt a tartalmat.

Szerintem ez sem érte volna meg azt az árat, hogy emiatt az interaktív, egyénileg választható tartalmat nyújtó médiaszolgáltatásokra is kiterjesszük a tévészabályozást, de azért ez mégis jelentett volna valami pozitív eredményt is.

A tervezet vitatása - most a második olvasatú vita elején tartanak az európai intézmények - most ott tart, hogy legalábbis nagyon erősen felmerült, hogy nem lesz megerősítve a származási ország elve. A különböző tagállamoknak számos lehetőségük lesz arra, ugyan bizonyos kötöttségekkel, hogy eltérjenek ettől az elvtől, számos derogációs lehetőség adódik majd. Ez az elv, úgy tűnik, hogy felpuhult, vagy legalábbis nagyon fenyeget annak a veszélye, hogy felpuhuljon, és ebben az esetben még ez az indoka sincs meg annak, hogy azokra a szolgáltatásokra is vonatkozzon a tartalmi szabályozás, amiknél a nézők maguk választják meg egyénileg, hogy mi az, amit nézni akarnak.

És erre nézve nagyon fontos az, hogy ebben a körben is és egyéb fórumokon is értékeljük ezt a helyzetet, és átgondoljuk azt, hogy Magyarország ebben a szituációban milyen álláspontot képviseljen. (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.)

Szerintem ennek az álláspontnak, mondom, karakteres, a szólásszabadságot különleges védő álláspontnak kell lennie.

Rögtön befejezem, csak annyit teszek még hozzá, egyszerűen abból fakadóan, hogy a magyar Alkotmánybíróság számos alkalommal foglalt úgy állást, hogy a szólásszabadság Magyarországon egy olyan kitüntetett érték, amit nekünk büszkén lehet és kell Európában is képviselnünk, felhívva a figyelmet arra is, hogy Európának ezen a részén a szólásszabadság önkényes korlátozására lehetőséget adó rendelkezések veszélyesebbek, mint mondjuk az erősebb demokráciájú országokban. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen én is. Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy kíván-e reflektálni.

DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Csak egy nagyon rövid reflexió. Valóban úgy van, ahogy Molnár Péter mondta, hogy nyitottak vagyunk minden álláspont felülvizsgálatára. Így Molnár Péter lehetőséget fog kapni arra, hogy a kormányzati álláspont kialakításában részt vevő tárcák munkatársai, képviselői előtt kifejtse az érvrendszerét.

De azért azt látni kell, hogy az Európai Uniónak ez az irányelve maradéktalanul a véleménynyilvánítás szabadságának elvét vallja. Ezt Magyarország sem vonhatja kétségbe, és senki sem vonhatja kétségbe, hogy ezt az elvet követjük.

Ugyanakkor, amint a bevezetőben és a tájékoztatóban hangsúlyoztam és elmondtam, éppen hogy nem puhul vissza a származási ország elve, hanem az Európai Parlament módosító javaslatai értelmében éppen figyelembe fogják venni azt a magyar álláspontot, miszerint kifejezetten csalárd magatartás, rosszhiszemű, szándékolt eljárás szükséges majd ahhoz, hogy derogációt lehessen alkalmazni.

Tehát én azt gondolom, hogy ebben a kérdésben is tudtuk érvényesíteni a megfelelő magyar álláspontot. Köszönöm. (Molnár Péter jelentkezik.)

ELNÖK: Elnézést, Molnár Péter, nem adom meg a szót azért, mert a kormány tett egy ajánlatot Molnár Péternek, de nekünk ehhez nincs közünk. Molnár Péter a bizottságnak elmondta a véleményét, azért, hogy a bizottság ezt vegye figyelembe. Természetesen ez nem zárja ki, hogy a kormány és a szakértők között tárgyalások folyjanak.

A bizottságot kérdezem, hogy kíván-e valaki szólni. (Jelzésre.)

Ékes képviselő úr, 5 percben.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Nagyon röviden, elnök úr. Köszönöm a szót. (Elnök: Akkor 7 perc! - Derültség.) De rendes hozzám! Nem a szólásszabadsággal kapcsolatosan szólnék.

A parlamentben is folyik a vita az ORTT-vel kapcsolatos álláspontokról. Szomorú az, hogy hazai, nemzeti kérdésekben van olyan csatorna, amelyikkel szemben 3 ezer, van olyan, amelyikkel szemben 1800 büntető feljelentés indult, és ennek semmiféle jogkövetkezménye nincs. Tehát ezt a kérdést itthon kellene rendezni.

Amire rá akarok világítani, és ebben a főosztályvezető asszony támogatását kérem, az a gyermekműsorok kérdése. Azt kérem, hogy itt igenis a szigorúbb elv irányába kellene elmozdulni, nem a felnőtt lakossággal, hanem kimondottan a gyermekekkel kapcsolatban. Hihetetlen mértékben nőtt a depressziós gyermekek száma egész Európában, és Magyarországon is.

A másik pedig az, hogy a bűnözés, tehát az erőszak esetében akár a rajzfilmek területén, akár egyéb más területen igenis szigorítani kell.

A helyes táplálkozás ügye. Európa is és Amerika is szenved az elhízott gyermekek jelenlegi állapotától. Itt elsődlegesen a hazai élelmiszerek kérdésköre merül fel. Ezt megcsinálják az osztrákok, megcsinálják a németek, kőkeményen, tehát ezekben a kérdésekben a nemzeti álláspontot igenis sokkal erőteljesebben meg kellene jeleníteni ebben az uniós törvényben.

Tehát én azt kérem öntől is, hogy a következő tárgyalásnál vizsgálják ezeket is, tehát a fiatalkori bűnözés kérdését, a depresszió kérdését, valamint a helyes táplálkozás kérdését.

Ezenkívül egyébként számos olyan műsort kellene sugározni, ami ismeretterjesztő, tehát természettudományos, meg egyéb ilyen műsorokat. Tehát ezt kellene figyelembe venni, hiszen az írás és az olvasás területén is óriási gondok vannak, nemcsak nálunk, hanem Európa más országaiban is.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tessék parancsolni!

DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Csak annyit, hogy ezekkel mind egyetértünk. Magyarország az egyik legmarkánsabb képviselője volt a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendelkezéseknek, és ahogy beszámoltam róla, ezek nagy részben érvényesültek is.

Az élelmiszerekre vonatkozóan van egy európai parlamenti módosító indítvány, amit Magyarország támogat, és meg fogjuk csinálni ezt a belső szabályozást. Nyilván az irányelv hazai hatályosulásában mind a két témában maximálisan meg fogjuk adni azokat a védelmi lehetőségeket, amelyek a rendelkezésünkre állnak. Köszönöm.

ELNÖK: Képviselő úr? (Ékes József: Köszönöm szépen.) További hozzászólás van-e a bizottság részéről? (Nincs ilyen jelzés.)

Nincs ilyen. Akkor én azt javaslom, hogy ha csak nem történik valamilyen falrengető dolog, mert ha ilyen történik, akkor érdemes a bizottságot még egyszer összehívni, de körülbelül 6 hét elteltével érdemes még egyszer találkoznunk, és akkor hozzunk egy döntést.

Én azt szeretném kérni a kormány képviselőjétől, hogy amik elhangzottak a bizottság ülésén a frakciók részéről, azokra majd akkor egyenként térjen ki, hogy ezeket hogy sikerült, vagy hogy nem sikerült megvalósítani. (Dr. Sarkady Ildikó: Jó.)

Én ugyan abszolút nem értek a médiához, de felvetettem ezt a szinkronkérdést az előző ülésünkön, mert én a magam részéről például nagyon szeretném, ha minél kevesebb lenne a szinkronizálás. Sőt, ha már gyerekekről van szó, a gyerekeknél különösen. Állítólag a dán gyerekek azért tudnak olyan jól angolul, mert az a sok, egyébként japán, de angolul beszélő rajzfilm nincs szinkronizálva. Nézik a gyerekek, és mire vége a rajzfilmnek, beszélnek angolul.

Érdemes lenne ezt megvizsgálni, de lehet, hogy ez a felvetés teljesen szakszerűtlen. Én el tudom ezt képzelni. Ha ezekre a kérdésekre, amik a képviselők és a frakciók részéről felmerültek, akkor kaphatnánk majd választ, az szerintem hasznos lenne.

Nagyon szépen köszönjük önnek és munkatársainak a megjelenést és a vitát. (Dr. Sarkady Ildikó: Köszönjük mi is.) És köszönjük Molnár Péternek is a megjelenést.

Ezek után fájdalmas búcsút kell vegyünk a hallgatóktól, reméljük, hogy jól érezték magukat. Máskor is nyitottak vagyunk arra, hogy eljöjjenek az ülésre, szívesen látjuk őket, de a szabály az szabály. Akkor most elrendelem a zárt ülést.

2007. április 3.